Turizmus és regionalitás

Átírás

1 A turizmus szerepe a foglalkoztatáspolitikában a Balaton régió településein Szerző: Horváth Zoltán 1 Az utóbbi évek társadalmi, gazdasági változásai a Balaton régiót sem nem kerülték el, a piacgazdaságra való áttérés sokkhatását a térség máig sem heverte ki. Jelentősen változott, átalakult a gazdaság szerkezete, az országos tendenciákhoz hasonlóan a piacvesztés, a kereslet csökkenése, a gazdaságtalan tevékenységek leépítése itt is megtörtént. A határok megnyitásával, a külföldre irányuló utazási lehetőségek bővülésével a Balaton elvesztette a nyugat- és kelet-német beutazók körében elfoglalt kedvező pozícióját (mint találkozási pont ), a magyar lakosság keresletét tekintve pedig a tengerpartok egyre komolyabb versenytársai a Balatonnak. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a turizmusban bekövetkezett változások milyen hatással voltak a Balaton régióban a lakosság foglalkoztatottságára és a munkanélküliségre. Vizsgálom, hogyan alakulnak ezek a folyamatok Somogy, Veszprém és Zala megyében, a régió part menti és háttértelepülésein, továbbá értékelem, hogy miként befolyásolja a foglalkoztatást a kereskedelmi szálláshelyek, különösen a szállodák jelenléte. A vizsgálat fő hipotézise, hogy a régióban a vendégéjszakák számának alakulása hatással van a foglalkoztatottságra és a regisztrált munkanélküliek számára. Kulcsszavak: Balaton régió, vendégéjszakák száma, foglalkoztatottság, munkanélküliség. 1. Bevezetés A tanulmányban a Balaton közvetlen környezetében lévő 164 települést magában foglaló Balaton régió településeit vizsgálom (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, BKÜ), amely fejlesztési régiót 52 part menti és 112 parttól távolabbi, úgynevezett háttértelepülés alkotja (Buday-Sántha, 2007). A régióban a kereskedelmi és a magánszálláshelyek férőhelyeinek 51%-a Somogy, 29%-a Veszprém, 20%-a pedig Zala megyében található. A férőhelyek több mint kilenctizede a partközeli településekre koncentrálódik (KSH Veszprémi Igazgatósága, 2006). A turizmus területi besorolása szerint kialakított Balaton turisztikai régióba a BKÜ 164 települése közül 153 tartozik. A térség eltérő közigazgatási, tervezési és fejlesztési területekhez tartozása eltérő érdekeltségi rendszereket teremt, ami a régió egésze számára jelentős hátrányt jelent (Buday-Sántha, 2007). A Balaton régióban a vendégéjszakák száma az utóbbi években csökkent, az 1999-as vendégéjszakáról 2006-ra vendégéjszakára (tehát 27%-kal), de még így is az ország vendégforgalmának közel negyedét teszi ki. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek számát tekintve a régió részesedése az Közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem Regionális Politika és Gazdaságtan doktori iskolájának PhD. Hallgatója. évi 16,9%-ról 2005-re 15,8%-ra csökkent, 2007-re viszont ismét elérte a 16,9%-ot (Magyar Turizmus Zrt., 2008). Megváltozott az idegenforgalom vendégfogadási feltételeinek struktúrája is, amely különösen a nagyobb kapacitású kiszolgáló egységek (például a vállalati, szakszervezeti üdültetési szálláshelyek) részarányának csökkenésében és a vendégforgalom szerkezeti átalakulásában (a külföldiek részarányának csökkenésében, valamint az átlagos tartózkodási idő rövidülésében) nyilvánult meg. A tó turizmusára az erős szezonalitás, a part menti térbeli koncentráció és a nyári időszak zsúfoltsága a jellemző. 2. A turizmus szerepe a foglalkoztatáspolitikában A munkaerőpiacot illetően ma Európában az egyik alapvető gazdasági és társadalmi kérdés, hogy a potenciális munkaerőforrásból mennyi a foglalkoztatott. Az Európai Unió kénytelen szembesülni azzal a ténnyel, hogy az európai foglalkoztatottság színvonala erőteljesen lemaradt az USA és Japán mögött. A KSH adatai alapján Európában a foglalkoztatottság valamivel 60% feletti, a legmagasabb (70% feletti) Dániában, az Egyesült Királyságban, Svédországban és Hollandiában. Magyarországon 2006-ban a foglalkoztatottak aránya a éves korú népességen belül 57,3% volt, tehát az Európai Unión belül nem tartozunk az élmezőnyhöz. Magyarországon 2005-ben viszonylag még mindig sokan, a főállású foglalkoztatottak 5,5%-a dolgozott a mezőgazdaságban. Az ipar foglalkoztatási részaránya 33,3% volt (KSH). A szolgáltatások területén sok új munkahely 20 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám

2 jött létre az elmúlt években, ezáltal nőtt a foglalkoztatás ebben a szektorban, részaránya 2005-ben 61,2% volt. A szolgáltatásban foglalkoztatottak számának növekedése (ez az arány a fejlett országokban már 70% körüli) a jólét és a fejlettség mutatójának tekinthető, mivel az emberek egyre többet költenek az egészségük védelmére, utazásra, tanulásra, szórakozásra, sportra stb. A turizmus foglalkoztatási funkciója gazdasági oldalról a munkaerő-gazdálkodásban jelentkezik. Miközben növeli a munkahelyek számát, hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez, amely megtakarítást és bevételt is jelent az állam számára (Michalkó, 2007). A turizmus egyik legfontosabb gazdasági hatásának tehát a munkahelyteremtés tekinthető ben a multiplikátor hatásokat figyelembe véve Magyarországon minden nyolcadik munkahely a turizmusnak volt köszönhető. A KSH szatellit számlák alapján végzett becslése szerint az itt foglalkoztatottak száma 490 ezer fő volt, ami a foglalkoztatottak 12,3%-át tette ki (Michalkó, 2007). Az idegenforgalommal kapcsolatos munkahelyeket egy községben vagy egy régióban nehéz pontosan meghatározni, mivel nem csak a szálloda- és a vendéglátóipar alkalmazottai tartoznak ide, hanem a tercier szektor egy sor további munkahelye is, amelyekre a turizmus közvetetten vagy közvetlenül hatással van (Puczkó Rátz, 2002). A turizmus munkaerőigényét befolyásolják azonban a turizmus fajtái. A turizmus egyes típusai jóval munkaerő intenzívebbek, mint például a gyógyturizmus vagy a konferenciaturizmus, mások kevésbé, így például a kerékpáros turizmus vagy az ökoturizmus. A turisztikai munkahelyeken igen magas a fluktuáció, azaz a munkaerő cserélődése, amely egyrészt a viszonylag alacsony fizetéseknek, másrészt a szezonális foglalkoztatásnak köszönhető (Jafari, 2000). 3. A kutatás módszertana A turizmusnak a foglalkoztatáspolitikára és a munkanélküliségre gyakorolt hatását feltáró vizsgálat másodlagos kutatási módszerekre épült. A munkanélküliség és a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás gazdasági ágban foglalkoztatottak számának alakulását 2000 és 2006 között elemzem. Első lépésként tanulmányoztam a témában megjelent könyveket, publikációkat, majd a Központi Statisztikai Hivatal, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Államkincstár, a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ és a Magyar Turizmus Zrt. adataira támaszkodva történt a kutatás. A következő fázisban a kapott eredmények elemzését, értékelését, a következtetések levonását végeztem el. Utolsó lépés volt a kiinduló hipotézis elvetése, illetve elfogadása. 4. A kutatás eredményei A munkanélküliség alakulása Magyarországon A demográfusok a éves kort tekintik a munkavállalási (aktív) kornak. A munkaképes korú népesség két részre osztható, gazdaságilag aktívakra és inaktívakra. A magyar munkaerőpiac jellemző problémája az inaktívak magas aránya. Magyarországon 2006-ban alacsony szintű foglalkoztatottság (57,3%) és viszonylag alacsony munkanélküliség mellett, a éves népességen belül viszonylag magas volt (38%) az inaktívak aránya. A munkanélküliségi ráta Magyarországon 7,5% volt 2006-ban, 2005-ben a évesekre számított munkanélküliségi ráta Magyarországon 7,2%, az EU átlagában 8,5% volt, tehát még az EU átlag alatt vagyunk, de folyamatosan közelítünk hozzá. Foglalkoztatottak Munkanélküliek A éves népesség gazdasági aktivitása ( ) Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag nem aktívak éves népesség Aktivitási arány Munkanélküliségi ráta 1. táblázat Foglalkoztatási ráta Ezer fő % ,2 310, , , ,5 58,2 7,8 53, ,3 285, , , ,1 59,6 7,0 55, ,0 263, , , ,7 59,9 6,4 56, ,8 233, , , ,4 59,6 5,7 56, ,3 238, , , ,7 59,7 5,8 56, ,2 244, , , ,2 60,6 5,9 57, ,7 252, , , ,3 60,5 6,1 56, ,6 303, , , ,7 61,4 7,2 56, ,0 316, , , ,8 62,0 7,5 57,3 Forrás: KSH Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 21

3 4. 2. A turizmus szerepe a foglalkoztatásban Magyarországon Hazánkban a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma 2000 és 2007 között 7,5%-kal nőtt, míg a magánszálláshelyeken 2000 és 2006 között 25%-kal csökkent (2. táblázat). Az adatok elemzéséből megállapítható, hogy a vendégek egyre inkább a színvonalas kereskedelmi szálláshelyeket keresik. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás gazdasági ágban foglalkoztatottak száma 2000 és 2007 között Magyarországon 8800 fővel (11,3%-kal) nőtt. Az összes foglalkoztatott 2,9%-a dolgozott az ágazatban 2000-ben, míg 2007-ben a 3,1%-a. A statisztikai adatok tehát azt mutatják, hogy a turizmus egyre fontosabb szerepet játszik a lakosság foglalkoztatásában. A 2. táblázat adatai szerint a kereskedelmi és a magánszálláshelyeken a vendégéjszakák számának növekedésével párhuzamosan a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás gazdasági ágban foglalkoztatottak száma is nőtt, tehát a két tényező valószínűleg kapcsolatban van egymással A turizmus szerepe a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulásában a Balaton régióban A Balaton régió még mindig jelentős súlyt képvisel a hazai turizmusiparban, a közvetett hatásokkal együtt a nem túl jó 2004-es szezonban is legalább 460 milliárd forintot termelt (Oláh M, 2006). A régió turisztikai jelentőségét a szálláshelyek nagyságrendje is mutatja. A térségben július 31-én a férőhelyek száma átlépte a 230 ezret, ezen belül a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma közel 85 ezer, míg a magánszálláshelyeké 145 ezer volt (KSH Veszprémi Igazgatósága, 2007). A Balaton környékének gazdasága válságjelenségeket mutat, különösen igaz ez a part menti településekre. Az egy főre jutó GDP 27%-kal haladta meg az országos átlagot 2004-ben, ez a többlet 1994-ben még 62% volt, ami azt mutatja, hogy egy valaha igen fejlett terület folyamatos visszaesésének lehetünk a tanúi (Oláh, 2006). A Balaton régió népessége 1990 és 2005 között közel 1,8%-kal csökkent. Ezen belül a partközeli települések lakossága fogyott, míg a háttértelepüléseké kis mértékben emelkedett. Jelentős mértékű a fiatal korcsoport elvándorlása, ami a régió lakosságának elöregedéséhez vezet (KSH Veszprémi Igazgatóság, 2006). A Balaton régióban hagyományosan magas a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó vállalkozások részaránya. Az utóbbi években azonban jelentős változás történt, 1999 decembere és 2005 novembere között 5492-ről 2157-re csökkent a számuk. Ez 61%-os lemorzsolódás, ami ugyancsak hozzájárult a régió népességének a csökkenéséhez (Oláh, 2006). Az utóbbi években a turisztikai szakembereknek is egyre több problémával kell megküzdeniük. Folyamatosan csökken a költségvetés balatoni turizmusból származó bevétele, ellehetetlenülnek a fenntartható fejlesztést lehetővé tevő turisztikai desztináció kialakításához nélkülözhetetlen közcélú beruházások, tovább csökken a régió népességmegtartó ereje (Oláh, 2006). Mindezen folyamatok szem előtt tartása azért lényeges, mert az állandó jelleggel aktív korban is itt élők azok, akik működtetik az intézményeket, az infrastruktúrát, a szolgáltatásokat, amelyek nem csak a helyi lakosokat, de a szezonálisan megjelenő turizmust is kiszolgálják A partközeli és további települések A vendégéjszakák száma 2000-ről 2006-ra a Balaton régióban mind a kereskedelmi szálláshelyeken, mind a magánszálláshelyeken csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken 12%-kal, a magánszálláshelyeken 73%-kal (1. ábra) ben a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma volt, ami 1,7%-os növekedést jelent 2006-hoz képest ben az összes magyarországi vendégéjszaka 22,7%-át töltötték el a Balaton régióban. Az elkövetkezendőben azt vizsgáljuk, hogyan alakul a 22 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 2. táblázat A vendégéjszakák száma a kereskedelmi és magánszálláshelyeken, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás gazdasági ágban alkalmazásban állók létszáma Magyarországon, Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Vendégéjszakák száma a magánszálláshelyeken nincs adat A vendégéjszakák száma a kereskedelmi és magánszálláshelyeken összesen nincs adat Forrás: KSH Alkalmazásban állók létszáma a H-ágazatban (ezer fő) 77,5 77,7 77,9 79,9 82,1 82,7 81,6 86,3

4 1. ábra A vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi és a magánszálláshelyeken a Balaton régióban Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Vendégéjszakák száma a magánszálláshelyeken Forrás: KSH munkanélküliség a Balaton régió két nagy településcsoportjában, és azt, hogy erre vajon hatással lehetett-e a kereskedelmi és a magánszálláshelyek forgalmának alakulása és 2006 között a régióban összesen 6,5%-kal csökkent a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek a száma, a partközeli településeken 8,4%-os csökkenés, míg a további településeken 30%-os növekedés volt megfigyelhető. Ez idő alatt a magánszálláshelyek férőhelyeinek a száma összesen 7,5%-kal csökkent: a partközeli településeken 9,1%-kal mérséklődött, míg a további településeken 18%-kal nőtt (3. táblázat). A vendégéjszakák száma 2000 és 2006 között a partközeli településeken 16,8%-kal csökkent, míg a távolabbi településeken 106,1%-kal nőtt. A magánszálláshelyeken a vendégéjszakák száma összességében 73,3%-kal csökkent, a partközeli településeken 77,7%-kal, a további településeken 32,4%-kal. A vendégéjszakák száma a vizsgált hét év alatt a régió kereskedelmi és magánszálláshelyein együttvéve 25,5%-kal csökkent, míg a férőhelyek száma csak 7,3%-kal mérséklődött. A munkanélküliek aránya összességében a régióban 27,4%-kal, a partközeli településeken 16,3%-kal, míg 3. táblázat A Balaton régió turisztikai és munkanélküliségi adatai Megnevezés A magánszálláshelyek férőhelyeinek száma Partközeli települések További települések Összesen Vendégéjszakák száma a magánszálláshelyeken Partközeli települések További települések Összesen A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma Partközeli települések További települések Összesen A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Partközeli települések További települések Összesen Regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség százalékában Partközeli települések 5,26 4,68 4,7 5,13 5,5 5,53 6,12 További települések 8,39 8,8 9,17 9,44 9,94 9,05 10,94 Összesen 7,41 7,49 7,74 8,08 8,53 8,45 9,44 Forrás: KSH, AFSZ Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 23

5 a távolabbi településeken 30,4%-kal nőtt. A munkanélküliség hagyományosan a háttértelepüléseken élőket érinti nagyobb arányban, ezeken a településeken a munkanélküliségi ráta másfélszerese a partközeli településekének. A vállalkozások törzsdolgozóikat a szezon elején rendszeresen visszaveszik. Ennek ellenpólusaként pedig a szezonon túl a munkaügyi szervezetek visszatérő törzsügyfelekként jelennek meg a munka nélkül maradók. Ekkor viszont a megfelelő álláshely hiányában, biztosítási jogviszonyuk következményeként szolgálati időt szerezve, munkanélküli ellátást kapnak. A kereskedelmi szálláshelyek összes férőhelyének számát összehasonlítva a vendégéjszakák számának alakulásával 2000 és 2006 között a lineáris korrelációs együttható értéke 0,38 lesz, tehát a közepesnél valamivel gyengébb korrelációs értéket kapunk. Ez azt mutatja, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken a férőhelyek számának alakulása valószínűleg kis hatással volt a vendégéjszakák számának alakulására. Ha az összes kereskedelmi és magánszálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát viszonyítjuk a munkanélküliség alakulásához a régió teljes területén, a kapott lineáris korrelációs együttható értéke 0,93. Mivel 1-hez közeli az érték, így szoros kapcsolatról van szó. A negatív előjel azt jelenti, hogy általában nagyobb vendégéjszakaszámhoz kisebb munkanélküliségi adatok tartoznak, tehát valószínűleg a vendégéjszakák számának a csökkenése hatással van a munkanélküliség növekedésére. Ha a kereskedelmi szálláshelyek összes férőhelyének a számát viszonyítjuk a munkanélküliség alakulásához, a kapott lineáris korrelációs együttható értéke 0,59. A közepesnél nagyobb negatív korrelációról van szó, tehát a kereskedelmi szálláshelyeken a férőhelyek számának a csökkenése valószínűleg hatással van a munkanélküliség növekedésére. A 4. táblázatban a régió kereskedelmi szálláshelyeinek foglalkoztatotti létszám- és kapacitásadatait hasonlítom össze 2001 és 2006 júliusában. Azt kívánom vizsgálni, hogy a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának alakulása hogyan hatott az itt foglalkoztatott létszám alakulására. A kereskedelmi szálláshelyeken foglalkoztatottak létszámadatait vizsgálva megállapítható, hogy 2001 és 2006 A kereskedelmi szálláshelyek foglalkoztatotti létszámadatai és kapacitása 2001-ben és 2006-ban a Balaton régió településein 24 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 4. táblázat július július július július Létszám (fő) Partközeli települések Kiadható szoba (lakóegység) Szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen További települések Szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen Balaton együtt Szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Mindösszesen Forrás: KSH, Saját szerkesztés

6 között a partközeli és a távolabbi településeken együtt a foglalkoztatottak száma 9,5%-kal nőtt, míg a kiadható férőhelyek száma 8,3%-kal csökkent. (Az utóbbi értéket jelentősen befolyásolja a kempingek férőhelyeinek 44% os csökkenése). A partközeli településeket külön vizsgálva a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek a száma 11,4%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás viszont 5,3%-kal nőtt. A további településeken a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek a száma 31%-kal, míg a foglalkoztatottak száma 75%-kal nőtt. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy jelentősebb fejlesztések a háttértelepüléseken történtek. Ha a régió szállodáit külön vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy 2006-ban a foglalkoztatottak létszáma 4,6%-kal volt magasabb, mint 2001-ben, ami a négycsillagos szállodáknak köszönhető, amelyek közel 50%-kal több embernek adtak munkát 2006-ban, mint 2001-ben. A kiadható szállodai férőhelyek száma is nőtt 2001-ről 2006-ra, 4,5%-kal, ami ugyancsak az új vagy átalakított négycsillagos szállodáknak köszönhető, ahol a férőhelyek száma ez idő alatt majdnem megduplázódott. A foglalkoztatottak számának növekedése azzal magyarázható, hogy a sokféle magas színvonalú szolgáltatás nyújtásához nagyobb létszámra van szükség egy négycsillagos szállodában, mint például egy kevesebb szolgáltatást nyújtó kétcsillagosban vagy egy üdülőházban. A négycsillagos szállodák konferenciák, meetingek, kiállítások, üzleti rendezvények, bálok szervezésével, családi hétvégékkel, wellness ajánlatokkal meg tudják nyújtani a turisztikai szezont, így egész évben munkát tudnak adni dolgozóiknak. A magánszálláshelyeken foglalkoztatottakról nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok, csak a magánszállásadással foglalkozókról. Ezek száma, mint ahogy az 5. táblázat is mutatja, 2000 és 2006 között összességében 14,7%-kal csökkent. A magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának csökkenésével párhuzamosan csökkent tehát a magánszállásadással foglalkozók száma is Somogy, Veszprém és Zala megye területi sajátosságai A vendégéjszakák száma a vizsgált hét év alatt a kereskedelmi szálláshelyeken Somogy megyében 26,6%-kal, Veszprém megyében 17,3%-kal csökkent, Zala megyében viszont 6,6%-kal nőtt. A vendégéjszakák száma a magánszálláshelyeken eközben Somogy megyében 51,3%-kal, Veszprém megyében 13,3%-kal, Zala megyében pedig 54,0%- kal csökkent. Összességében így mindhárom megyében csökkent a kereskedelmi és a magánszálláshelyeken a vendégéjszakák száma, Somogy megyében 35,5%-kal, Veszprém megyében 31,9%-kal, Zala megyében 2,4%-kal. Az alkalmazásban állók számáról 2005-ig állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok tól az APEH bekapcsolódott az alkalmazásban állók szélesebb körű megfigyelésébe, így az összehasonlítás nehézkessé vált ban például Veszprém megyében a KSH adatok alapján 5069 fő dolgozott a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás gazdasági ágban, a korábbi módszer alapján készített ös adat pedig 3623 fő volt. Az új módszer alapján a 2005-ös adatok korrigálása megtörtént (például az új Veszprém megyei 2005-ös adat 5326), de a korábbi éveké nem ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban, Somogy megyében az alkalmazásban állók 3,5%-a, Veszprém megyében 4,0%-a, Zala megyében 4,2%-a dolgozott. Ez az arány 2000-ben 4,0%-4,0%, illetve 8,6% volt, tehát Somogy és Zala megyében csökkent, ami a vízparti üdülőturizmus visszaesésével magyarázható. A három megye közül a legtöbben Zala megyében dolgoznak a turizmus területén, ez a magasabb arány az egész évben munkát adó gyógy- és termálturizmusnak tulajdonítható és 2005 között a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás gazdasági ágban alkalmazásban állók száma Somogy megyében 21,0%-kal, Veszprém megyében 7,4%-kal, Zala megyében 23,4%-kal csökkent. Ezen belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya Somogy megyében 23,7%-kal, Veszprém megyében 10,2%-kal, Zala megyében pedig 30,8%-kal mérséklődött. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma Somogy megyében nem változott, Veszprém megyében viszont 14,8%-kal, Zala megyében pedig 49,0%-kal nőtt. Összességében megállapítható tehát, hogy a vizsgált időszakban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma csökkent, míg a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nőtt. Ez a munkaerő költségeinek növekedésével magyarázható (a minimálbér 2000 és 2007 között a két és félszeresére nőtt), sok vállalkozó ezért csak négy, vagy hat órára jelenti be az alkalmazottját, aki gyakran jóval többet dolgozik. 5. táblázat A Balaton régióban magánszállásadással foglalkozók száma (fő) Balaton háttér települések Balaton partközeli települések Összesen Forrás: KSH Veszprémi Igazgatósága Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 25

7 Ha a 6. és a 7. táblázatokat összehasonlítjuk, azonnal megállapítható, hogy a vendégéjszakák számának alakulása valószínűleg hatással van a foglalkoztatásra. Ha a kapcsolat szorosságát vizsgáljuk a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma és az ágazatban alkalmazásban állók között, Somogy megyében szoros pozitív korreláció figyelhető meg (a lineáris korrelációs együttható értéke 0,87). Ez azt mutatja, hogy a vendégéjszakák számának csökkenése valószínűleg az alkalmazásban állók számának csökkenését okozta. Veszprém megyében a lineáris korrelációs együttható értéke 0,12, ami gyenge kapcsolatot jelent. Zala megyében viszont negatív korreláció mérhető (-0,81), tehát a vendégéjszakák számának (kis mértékű) növekedése ellenére az alkalmazásban állók száma csökkent. A vizsgálat érdekessége, hogy míg a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák számának csökkenése maga után vonzza az ágazatban foglalkoztatottak számának csökkenését, addig a vendégéjszakák számának növekedése nem okozza az ágazatban alkalmazásban állók számának a növelését. A regisztrált munkanélküliek arányát vizsgálva megállapítható, hogy Somogy megyében a legnagyobb a munkanélküliség, és Veszprém megyében a legalacsonyabb. A 2. ábrán láthatjuk, hogy júniusban mind a három megyében jóval alacsonyabb a munkanélküliség, mint decemberben, a szezonális munkahelyeknek köszönhetően. A hét év átlagát vizsgálva Somogy és Veszprém megyében 0,8%-kal, Zala megyében 0,6%-kal alacsonyabb a mutató. A szezonális foglalkoztatás tehát Zala megyében a legalacsonyabb. Ez a turisztikai vállalkozások megyénkénti számával magyarázható júliusában a legtöbb szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozás Somogy megyében működött (9219), Veszprém megyében 6435, Zala megyében 5802 volt. A turisztikai vállalkozások száma és a szezonális foglalkoztatás közt tehát szoros kapcsolat feltételezhető A kereskedelmi szálláshelyek szerepe a foglalkoztatottság alakulásában A régió településeit két nagy csoportra osztva azt vizsgálom, hogyan alakult a munkanélküliség a kereskedelmi 6. táblázat A vendégéjszakák számának alakulása Somogy, Veszprém és Zala megyében Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Somogy Veszprém Zala Vendégéjszakák száma a magánszálláshelyeken Somogy Veszprém Zala A vendégéjszakák száma összesen Somogy Veszprém Zala Forrás: KSH Veszprémi Igazgatósága 7. táblázat A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás gazdasági ágban alkalmazásban állók száma Somogy, Veszprém és Zala megyében Teljes munkaidőben foglalkoztatottak Somogy Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak Alkalmazásban állók összesen Teljes munkaidőben foglalkoztatottak Veszprém Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak Alkalmazásban állók összesen Teljes munkaidőben foglalkoztatottak Zala Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak Alkalmazásban állók összesen Forrás: KSH, Saját szerkesztés 26 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám

8 A regisztrált munkanélküliek száma a munkavállalói korú népesség százalékában Somogy, Veszprém és Zala megyében 2. ábra Veszprém Somogy Zala Forrás: AFSZ, saját szerkesztés szálláshelyekkel rendelkező, és a kereskedelmi szálláshelyekkel nem rendelkező településeken. Az elemzés, az év végi (december. 20.) adatokat veszi figyelembe. A Balaton régió 65 településén található kereskedelmi szálláshely. A kereskedelmi szálláshellyel nem rendelkező településeken 2000 és 2006 között átlagosan 3,4%-kal volt magasabb a regisztrált munkanélküliek száma a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva, mint a kereskedelmi szálláshellyel rendelkező településeken. A vizsgált hét év alatt a kereskedelmi szálláshelyekkel nem rendelkező településeken összesen 27,6%-kal, a kereskedelmi szálláshelyekkel rendelkező településeken viszont csak 19,7%-kal nőtt a munkanélküliség, ami mutatja a kereskedelmi szálláshelyek foglalkoztatásban játszott fontos szerepét (3. ábra). A kereskedelmi szálláshelyekkel rendelkező településeken a vendégéjszakák számának alakulása és a regisztrált munkanélküliek aránya között közepes nagyságú negatív korreláció figyelhető meg (-0,50), tehát a vendégéjszakák átlagosnál nagyobb értékeihez a munkanélküliség átlagosnál kisebb értékei tartoznak. A vendégéjszakák számának alakulása tehát valószínűleg hatással van a munkanélküliség alakulására. A statisztikákból kiolvasható, hogy a régió kereskedelmi szálláshelyein majdnem 10%-kal többen dolgoztak 2006 júliusában, mint 2001 júliusában. Az is megállapítható, hogy a foglalkoztatottak száma elsősorban a vízparti üdülőturizmussal foglalkozó térségben csökkent, például Siófokon, Balatonfüreden, Tihanyban, Fonyódon, és leginkább a gyógy- és termálturizmusra, valamint a konferenciaturizmusra építő településeken nőtt, így Hévízen, Zalakaroson, Tapolcán, Alsópáhokon, Balatonkenesén és Balatonalmádiban ábra A regisztrált munkanélküliek száma a munkaképes korú lakosság százalékában 10,78 10,71 8,74 9,06 9,33 9,74 8,39 7,41 6,19 5,42 5,75 6,16 6,60 5, Forrás: KSH A Balaton régió kereskedelmi szálláshellyel rendelkező településein A Balaton régió kereskedelmi szálláshellyel nem rendelkező településein Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 27

9 12 4. ábra A regisztrált munkanélküliek száma a munkavállalói korú népesség százalékában decemberben 10, ,20 8,65 8,00 8,92 9,49 9,53 6 5,16 4,95 4,88 5,00 5,36 5,35 6, A Balaton régió szállodával rendelkező településein Forrás: AFSZ, saját szerkesztés A Balaton régió szállodával nem rendelkező településein A szállodai férőhelyek szerepe a foglalkoztatás alakulásában Ebben a fejezetben azt vizsgálom, hogyan alakult a munkanélküliség a régió szállodával rendelkező, illetve szállodával nem rendelkező településein 2000 és 2006 között az év végi (december 20.) adatokat figyelembe véve. A 4. ábrán látható, hogy decemberben a régió szállodákkal rendelkező településein a munkanélküliség jóval kisebb mértékben nőtt (16,5%-kal) a vizsgált időszakban, mint a szállodákkal nem rendelkező településeken (30,8% kal) és 2006 között a szállodákkal rendelkező településeken átlagosan 3,8%-kal alacsonyabb volt a munkanélküliség, mint a szállodákkal nem rendelkező településeken, ami azt mutatja, hogy a szállodák télen is hozzájárulnak a régió lakosságának foglalkoztatásához. A júniusi hónapot vizsgálva a szállodával rendelkező, és a szállodával nem rendelkező településeken is kedvezőbb értékeket látunk, mint decemberben. A szállodákkal rendelkező településeken a munkanélküliség hét év alatt a júniusi hónapokat figyelembe véve 6,6%-kal nőtt, a szállodákkal nem rendelkező településeken pedig 12,0%-kal (5. ábra). A szezonális munkanélküliség tehát mindkét településcsoportnál megfigyelhető, de eltérő mértékben. A szállodákkal rendelkező településeken decemberben átlagosan 2,0%-kal nagyobb a munkanélküliség, mint júniusban, a szállodákkal nem rendelkező településeken pedig átlagosan 2,8%-kal. Ez azt mutatja, hogy a szállodák fontos szerepet játszanak a lakosság egész éven át történő foglalkoztatásában és a szezonális munkanélküliség csökkentésében. 5. Összefoglalás A Balaton régióban 2000 és 2006 között összességében csökkent a vendégéjszakák száma és a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma, miközben nőtt a munkanélküliség. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek és a vendégéjszakák számának a csökkenése a kutatás alapján nagy valószínűséggel hatással van a munkanélküliség növekedésére. A kereskedelmi szálláshelyek létszámadatait vizsgálva a foglalkoztatottak száma 9,5%-kal nőtt, ami az új, vagy átépített négycsillagos szállodáknak köszönhető, ahol a sokféle színvonalas szolgáltatás nyújtásához magasabb alkalmazotti létszámra van szükség, mint a régióban korábban jellemző alacsonyabb színvonalú szálláshelyeken. A megyénkénti vizsgálat során megállapítható, hogy 2000 és 2006 között a kereskedelmi és a magánszálláshelyeken a vendégéjszakák száma Somogy és Veszprém megyében csökkent, míg Zalában kis mértékben nőtt. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban alkalmazásban állók száma összességében mindhárom megyében csökkent. A munkavállalók közül azonban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma csökkent, míg a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma nőtt. Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy a vállalkozások gyakran csak négy vagy hat órára jelentik be a dolgozóikat, másrészt azzal, hogy a munkaerő költsége az utóbbi években jelentősen nőtt (a minimálbér 2000 és 2007 között a két és félszeresére nőtt). A három megye közül Somogy megyében a legnagyobb a regisztrált munkanélküliség, míg Veszprém megyében a legalacsonyabb. A szezonális foglalkoztatás is Somogy megyében a legnagyobb, ami azzal magyarázható, hogy a három megye közül itt a legmagasabb a turisztikai és a vendéglátóipari vállalkozások száma. A régió kereskedelmi szálláshelyekkel rendelkező és nem rendelkező településeit vizsgálva megállapítható, hogy 2000 és 2006 között átlagosan 3,4%-kal volt magasabb a regisztrált munkanélküliség a kereskedelmi szálláshelyekkel nem rendelkező településeken, ami 28 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám

10 8 7 6 A regisztrált munkanélküliek száma a munkavállalói korú lakosság százalékában júniusban 6,76 6,70 6,27 5,94 5,87 5,50 5. ábra 6, ,47 3,52 2,87 2,84 3,17 3,32 3, Forrás: AFSZ, saját szerkesztés A Balaton régió szállodával rendelkező településein A Balaton régió szállodával nem rendelkező településein a kereskedelmi szálláshelyek foglalkoztatásban játszott szerepére utal. A kereskedelmi szálláshelyeken foglalkoztatottak száma a régióban hét év alatt 10%-kal nőtt, ami a gyógy- és termálturizmusra, valamint az üdülőturizmus mellett a konferenciaturizmusra is építő településeken észlelhető kedvező folyamatoknak köszönhető. A szállodáknak a kereskedelmi szálláshelyek között is kiemelkedő jelentőségét mutatja a munkanélküliség csökkentésében, hogy míg a kereskedelmi szálláshelyekkel rendelkező településeken 19,7%-kal nőtt a munkanélküliség az elmúlt hét év alatt, addig a szállodákkal rendelkező településeken csak 16,5%-kal. A vizsgálat kiinduló hipotézise igazolódni látszik, mivel a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák számának csökkenése valószínűleg hozzájárult a régió településein a munkanélküliség növekedéséhez, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás gazdasági ágban foglalkoztatottak számának a csökkenéséhez. Felhasznált irodalom Állami Foglalkoztatási Szolgálat (2007): Regisztrált munkanélküliek száma az állandó lakóhelyük szerint. hu/ statisztika/ településsoros adatok BUDAY-SÁNTHA A. (2007): A Balaton-régió fejlesztése. Saldo, Budapest GKI GAZDASÁGKUTATÓ RT. (2004): A Balaton térség nemzetgazdasági szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata. GKI, Budapest. JAFARI, J. (ed) (2000): Encyclopedia of tourism. Routledge, London KASPAR, C. (1996): Die Turismuslehre im Grundnis. 5. Aufgabe: Verlag Paul Haupt, Bern, Stuttgart-Wien. Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága (2006): A Balaton üdülőkörzet idegenforgalma Központi Statisztikai Hivatal (2007): A éves népesség gazdasági aktivitása nemenként. DAT LŐCSEI H. NEMES NAGY J. (2003): A Balaton régió gazdasági súlya és belső térszerkezete. Kistérségi Mozaik, Regionális Tanulmányok, ELTE Regionális Földrajz Tanszék, Budapest Magyar Turizmus Zrt. (2008): A turisztikai régiók vendégforgalma január-decemberben. MATHIENSON, A.,WALL, G. (1992): Tourism. Economic, physical, and social impacts. Longman, London MICHALKÓ G. (2007): A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár OLÁH M. (2003): Egy rendhagyó régió rendhagyó helyi társadalmáról. Comitatus, 7-8. OLÁH M. (2006): (Ki)útkereső Balaton régió. Comitatus pp PUCZKÓ L. RÁTZ T. (2002): A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest RIMÁNYINÉ SOMOGYI SZILVIA (2006): Foglalkoztatás, munkaerőpiac. In: Foglalkoztatáspolitika, Comenius Kft., Pécs pp Statisztikai Évkönyv, Veszprém megye: 2006, 2005, 2004, 2003, 2002, 2001, Statisztikai Évkönyv, Somogy megye: 2006, 2005, 2004, 2003, 2002, 2001, Statisztikai Évkönyv, Zala megye: 2006, 2005, 2004, 2003, 2002, 2001, VAUGHAN,R. - J.LONG (1982): Tourism as a Generator of Employment: A Preliminary Appraisal of the Position in Great Britain; Journal of Travel Research 21(2): pp World Tourism Organisation (1997): International Tourism: A global perspective. WTO, Spain, Madrid. Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 29