A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Új korszak a kínai-magyar kapcsolatokban? 211. július Baráti gesztusok közepette került sor június végén a kínai miniszterelnök magyarországi látogatására, amelynek keretében a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokról, valamint Kína magyarországi befektetői szerepének erősítéséről folytak miniszterelnöki szintű tárgyalások. Ven Csia-pao kínai miniszterelnök úgy fogalmazott júniusi európai körútjának londoni állomásán a budapesti vizitet követően, hogy Kína bizonyos összegű magyar kormánykötvényt vásárol. Kína így nyújt segítő kezet Magyarországnak egy olyan időszakban, amikor (Magyarország) nehézségekkel küszködik. A távol-keleti ország jelentős és rohamosan növekvő exporttöbblete révén évek óta dinamikusan növeli valutatartalékait amely 211. márciusban elérte a 345 milliárd dollárt, s ez egy év alatt 2-os állománybővülést jelent, melynek kihelyezése, befektetése egyre nagyobb dilemma elé állítja a távol-keleti ország döntéshozóit. A biztonságos, de alacsony hozamú dolláreszközökön elszenvedett kínai veszteségek miatt egyre nagyobb figyelmet kapnak a viszonylag alacsony kockázatú, ugyanakkor relatíve magas megtérülésű eszközök. Ennek a feltételnek a javuló megítélésű magyar állampapírok kiválóan megfelelnek: regionálisan csábítóan magasak a magyar kötvényhozamok, az államháztartási és államadóssággal kapcsolatos kilátások pedig nemcsak egyre kedvezőbbek, hanem a nemzetközi piaci szereplők is egyre inkább elismerően nyilatkoznak róla, miközben számos európai ország továbbra is súlyos adósságválsággal küzd. A magyar állampapíroknak a válság előtt közel 3-a volt külföldi kézben, mely 21 derekára 2 alá süllyedt, s 211. márciusban a külföldiek részesedése ismét elérte a 2-ot. (folytatás a 2. oldalon) 4 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 A tartalomból 1. ábra: A magyar állampapírok tulajdonosainak megoszlása Forrás: ÁKK 2.3 21.3 22.3 23.3 24.3 25.3 26.3 27.3 28.3 29.3 21.3 211.3 MNB Bankok és szakosított hitelint. Háztartások Külföld Biztosítók, nyugdíjp. Befektetési alapok Kormányzati szektor Vállalkozások és egyéb befektetők A lassuló globális konjunktúra mellett a magyar gazdaság továbbra is az elégtelen belső kereslet szorításával küzd... (3. oldal) Tovább javult a magyar gazdaság finanszírozási képessége a hatalmas külkereskedelmi többletnek köszönhetően... (4. oldal) Csökkentek a külső megrendelések a feldolgozóiparban, amit továbbra sem tud pótolni a lassan növekvő belső kereslet... (5. oldal) A beruházási aktivitás továbbra is gyenge, a külpiacok jelentette húzóerő gyengülése miatt az erősödő kapacitáshiány válhat a beruházások támaszává... (6. oldal) Romló lakossági fogyasztási kilátások, tovább zsugorodó kiskereskedelmi forgalom, mérsékelten javuló foglalkoztatási helyzet... (7. oldal) Stabilizálódtak a világpiaci nyersanyagárak, alá csökkent a magyar infláció... (8. oldal) A bankrendszerben romló forráshelyzet és csökkenő hitelezési kedv tapasztalható, a bankközi kamatok várható alakulása további kamatemelést vetít előre az euró hitelkamatokban... (9. oldal) A vállalati forrásigény erősödése várható az MNB banki és az MFB vállalati felmérése szerint is, különösen a fejlesztési célú források iránti kereslet növekedhet... (1. oldal) A görög szuverén adósságválság június végéig nyomás alatt tartotta a kockázatosabb eszközök árát Európában, a forint/frank árfolyam júniusban történelmi rekordot állított fel... (11. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Ebben azonban a növekvő külföldi érdeklődés mellett (július elején 3517 milliárd forintos, a válság előtti szintet elérő nagyságú állampapírvagyon volt nem magyar tulajdonban) szerepet játszottak a nyugdíjrendszert érintő átalakítások is 21 végén, mely jelentősen mérsékelte a piacstabilizáló tényezőként is funkcionáló nyugdíjpénztárak jelentette keresletet (1. ábra). A nyugdíjkaszszáktól az államhoz visszakerülő államkötvények bevonása technikailag is növeli a külföldiek arányát a magyar állampapírpiacon júliustól, a vásárlói oldal szerkezetének átrendeződése, a külföldi vásárlók arányának emelkedése következtében azonban az állampapírpiac külső sebezhetősége is emelkedik. A magyar állampapírvagyon külföldi tulajdonosairól nincs információ. A kínai érdeklődés egyrészt pozitív abban az értelemben, hogy az állampapír állomány diverzifikálása csökkenti a sérülékenységet egy esetleges eladási hullám során, ugyanakkor a kínai befektetésekben keverednek a gazdasági és politikai szándékok, amely újfajta kockázatot jelent a hazai állampapírpiac számára. A magyar államkötvény-vásárlásról szóló ígéret mellett kevés konkrétum látott napvilágot a június végi megállapodásból, ezek azonban a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok jelentős fejlődését vetítik előre. A tervek szerint a jelenlegi 5,8 milliárd eurós külkereskedelmi forgalom 215-ig 2 milliárd dollárosra (14,3 milliárd euró) duzzad, amely révén Kína Németország után a legfontosabb bilaterális partnerünkké válhat. Emellett bejelentés történt a BorsodChem fejlesztéséhez nyitott 1,1 milliárd eurós keretről, valamint egy további 1 milliárd eurós hitelről, amely a kínai cégek magyarországi beruházásait segíti majd elő. A foglalkoztatásra, beruházásra gyakorolt hatások mellett ennek várhatóan jelentős külkereskedelmi vonzata is lesz. Egyrészt a kínai közvetlen tőkebefektetések az onnan érkező import egy részének kiváltásával javítják a jelenleg közel 3,5 milliárd euróra rugó kereskedelmi deficitet (természetesen nem megfeledkezve az addicionális importtöbbletről sem), másrészt ezek a beruházások elsősorban nem a hazai, hanem a régiós, ill. európai piacok ellátására jönnek létre, így jelentős exporttöbblettel járnak majd. Habár a Kínával folytatott külkereskedelem folyamatosan és gyors ütemben bővül, az import a teljes magyar behozatal alig 7, míg az export a teljes kivitel 1,-át éri el. Ez azt jelenti, hogy a kínai gazdasági növekedésből a hazai vállalatok csak közvetítéssel (elsősorban a nyugat-európai vállalatokon keresztül) tudnak profitálni. Regionális összehasonlításban ugyanakkor még így is Magyarország rendelkezik a legszorosabb kereskedelmi kapcsolatokkal a távol-keleti országgal (2. ábra) A külkereskedelmi termékforgalom mindkét irányban erőteljesen koncentrált, elsősorban gépek és szállítóeszközök, ill. feldolgozott termékek kiviteléből és behozatalából tevődik össze (3. ábra). Természetesen a kínai fél érdeke is a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, a logisztikai tervek mellett az eddig elsősorban az Egyesült Államokra és a nyugat-európai országokra koncentráló kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása miatt is. A Kínával szemben fennálló külkereskedelmi deficit mérséklése (kivitel növelése) mellett a magyar fél érdeke, hogy a bővülő exportban minél több hazai vállalat vegyen részt. Ennek elsődleges akadályai a méretgazdaságosság (a hatalmas, gyorsan bővülő kínai keresletet csak bizonyos méret felett lehet megcélozni), ill. a földrajzi, kulturális távolság, valamint a hiányzó üzleti kapcsolatok. Ezek a korlátok jelenleg erős visszatartó erőt jelentenek a hazai vállalati szektor számára, a javuló politikai kapcsolatok és gigaberuházások így csak a hazai cégek egy köre számára jelentenek új piacokat. Egyelőre a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez elengedhetetlen a magyar állam aktív közreműködése, azonban szükség lenne olyan ösztönző és a kínai piacokra való kilépést támogató gazdaságpolitikai eszközökre, amelyek a hazai vállalatok mind szélesebb köre számára teszi elérhetőbbé a távol-keleti piacokat. Az MFB-INDIKÁTOR 211. tavaszi felmérése alapján a hazai vállalatok exporttevékenységében, ill. a jövőre vonatkozó terveiben csak mérsékelten jelenik meg a kínai kapcsolat. S habár a külföldi piacokon való terjeszkedéssel kapcsolatos tervek alapján (különösen a hazai KKV-k körében) várhatóan emelkedni fog Kína szerepe, a nyugat-európai és régiós piacok mellett egyelőre a szovjet utódállamokkal folytatott kereskedelem sokkal inkább meghatározó (4. ábra). Az egykori KGST-piacokkal való kereskedelemnek elsősorban a helyszíni tapasztalatok, a meglévő kapcsolatrendszer az alapja. Ezért fontosak a kormányközi kapcsolatok erősítése mellett azok a gazdaságpolitikai lépések (üzletember találkozók, kiállítások, oktatási csereprogramok stb.), amelyek a kétoldalú üzleti kapcsolatok kialakulását és elmélyülését célozzák. 2. ábra: A Kínába irányuló export aránya az összes kivitelen belül a régiós országokban és Németországban 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Forrás: KSH 4. ábra: Jelenlegi exportpiacok és terjeszkedési tervek az exportáló vállalatok körében vállalati méret szerint 1 1 1 1 1 Forrás: IMF 2 79% 21 22 3. ábra: A Kínával folytatott külkereskedelem termékcsoport szerinti megoszlása 2 19% 23 24 7 8 9 9 8 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. tavasz Jelenleg Terv Jelenleg Terv Jelenleg Terv Mikro- és kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Szovjet utódállamok 25 Lengyel Cseh Szlovák Román Német* Magyar 1 1 1 Import Export Import Export Import Export 23 27 21 Feldolgozott termékek Gépek, szállítóeszközök Egyéb 26 27 28 Kína 29 21 2 211. július
Gazdasági növekedés Lassuló globális konjunktúra, a belső kereslet szorításában lévő magyar gazdaság A világgazdasági növekedés megtorpanását jelző első negyedéves GDP-adatokat követően az év elején még dinamikusan bővülő nemzetközi kereskedelem lassulása mellett számos statisztika, indikátor jelzi a globális konjunktúra lehűlését. A fejlett régiók közül az amerikai gazdaságról érkeztek a legborúlátóbb hírek: a feldolgozóipari kilátások május óta jelentős mértékben zuhantak (1-2. ábra). Az eurózóna növekedését az ún. mag-európai országok exporttevékenysége hajtotta az idei első félévben, azonban a nemzetközi kereskedelem húzóerejének gyengülését egyre inkább az éledező belső kereslet (beruházás és fogyasztás) ellensúlyozza (3. ábra). Ez azonban tovább mélyíti a szakadékot a régió országai között, mivel a radikális költségvetési megszorításokra kényszerülő periférikus országok kilátásai így tovább romlanak (4. ábra). A magyar gazdasági növekedés legnagyobb korlátja szintén a belső kereslet (5. ábra), amit az első félévben még ellensúlyozott a kedvező külső működési környezet, azonban a lassan beinduló vállalati beruházások mellett a lakossági fogyasztás pangása egyre inkább rányomja a bélyeget a hazai üzleti kilátásokra (6. ábra). 1 1 1 1 1. ábra: GDP-növekedés* a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) Forrás: Reuters 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II * szezonálisan kiigazított adatok ** szezonálisan nem kiigazított adatok 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I - - - - Kína** (bal t.) Eurózóna Nagy-Britannia USA Németország 3. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az eurózónában 7 6 5 4 3 2. ábra: Világgazdasági konjunktúra* és az amerikai feldolgozóipari várakozások** alakulása * OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság ** ISM feldolgozóipari beszerzési menedzser index 2 21 22 23 24 25 ISM feldolgozóipari index (bal t.) 4. ábra: Gazdasági hangulatindexek* alakulása Európában 26 27 28 29 Forrás: OECD, Reuters 21 211 11 15 1 95 9 OECD konjunktúra ndex (jobb t.) 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 -12 százalékpont 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III Kormányzati fogyasztás Beruházás Háztartási fogyasztás GDP növekedés (jobb t.) 29.IV 21.I 21.II Export Import Készletek* 21.III 21.IV 211.I - - - - - - Forrás: Eurostat * statisztikai eltéréssel együtt 12 11 1 9 8 7 6 26.1 Forrás: Európai Bizottság * Economic Sentiment Index (ESI) ** Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia (számtani átlag) 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.1 EU-27 Görögország Portugália KKEu.** Németország 12 11 1 9 8 7 6 százalékpont 1 5-5 -1-15 -2-25 5. ábra: A magyar GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I Háztartási fogyasztás Beruházás Nettó export 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II Kormányzati fogyasztás Készletek* GDP növekedés (jobb t.) 21.III 21.IV 211.I - - - - -1, KSH * statisztikai eltéréssel együtt 12 115 11 15 1 95 9 85 8 75 7 65 6 55 5 26.1 26.4 6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása * Economic Sentiment Index ESI: 2 hónappal eltolva ESI Magyarország (bal t.) GDP növekedés (jobb t.) GDP növekedés - MFB becslés (jobb t.) Forrás: KSH, Európai Bizottság 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.1 211.7 - - - - - - -7% - -9% 3 211. július
Külkereskedelem Tartósan javuló finanszírozási képesség a kereskedelmi mérleg jelentős többletének köszönhetően A világexport bővülése egyszámjegyűre lassult áprilisban, s ennek hatása érződik a még mindig erőteljesen növekedő német kivitel teljesítményén is (1. ábra). A mérséklődő német üzleti várakozások már rövid távon éreztetik hatásukat a magyar kivitel alakulásában, amely azonban egyelőre csak az elmúlt hónapok rekord sebességéről való visszakapcsolást jelenti (2. ábra). Habár áprilisban a külkereskedelmi mérleg többlete alig haladta meg a márciusi érték felét, az év első harmadában az aktívum megközelítette a 7 milliárd forintot, ami a tavalyi év egészében elért szufficit több mint 4-a (3. ábra). A nettó export (különösen a termékkivitel) év eleji szárnyalásának és a beáramló EU-s transzfereknek köszönhetően (tőkemérleg) tovább javult a magyar gazdaság finanszírozási képessége (GDP 4,-a), ez azonban a lassuló külkereskedelem és a vállalati profitok emelkedésével (jövedelemkiáramlás növekedése) az év hátralévő részében várhatóan mérséklődik majd (4. ábra). Az exportmegrendelések alakulása továbbra is biztató, ami alátámasztja, hogy a hazai kivitel lassulását elsősorban a kivételesen kedvező évkezdet és az egyre erősebb tavalyi bázis okozza (5. ábra). A stabil nyugat-európai kapcsolatokon túl az ázsiai és régiós piacokra irányuló kivitel járul hozzá leginkább az export növekedéséhez (6. ábra). 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3 1. ábra: A világexport és a német kivitel közötti összefüggés 21 * 3 hónapos gördülő átlag 22 23 24 25 26 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3 Világexport* (év/év) Német export* (év/év) Forrás: CPB, Statistisches Bundesamt (Wiesbaden) 27 28 29 21 211 115 11 15 1 95 9 85 8 75 26.1 26.7 27.1 2. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export változása (év/év) * 3 hónapos gördülő átlag 27.7 IFO-index: 3 hónappal eltolva Forrás: KSH, CESifo IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Magyar export volumen* (jobb t.) Magyar export volumen - MFB becslés* (jobb t.) 211.7 4 3 2 1-1 -2-3 -4 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon 4. ábra: A reálgazdasági tranzakciók, a jövedelemmérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2 26.1 26.7 27.1 27.7 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 5 4 3 2 1-1 -2-3 Forrás: KSH -4 Export volumen (év/év, jobb t.) 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 -3 millió 1995. I. 1996. I. 1997. I. 1998. I. 1999. I. 2. I. 21. I. 22. I. 23. I. 24. I. 25. I. 26. I. Áruforgalom (bal t.) Szolgáltatások (bal t.) Jövedelemmérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.) 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211.I 1 - - - - -1-1 * a GDP százalékéban 5. ábra: Az export megrendelések és a magyar kivitel volumenének alakulása 6. ábra: A magyar exportforgalom éves szintű változása a fontosabb célpiacok szerint -1-2 -3-4 * az Európai Bizottság felmérése -5 ** 3 hónapos gördülő átlag -6 Forrás: KSH, Európai Bizottság -7 25.1 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 Export megrendelések* (bal t.) 4 3 2 1-1 -2-3 Magyar export volumen** (év/év, jobb t.) 4 Ázsia Kína Csehország Szlovákia Románia Amerika Lengyelország Németország Forrás: EU-27 KSH 211.jan-ápr. 1 2 3 4 5 21.jan-dec. 211. július
Ipar A külső piacok húzóerejének gyengülését egyelőre nem tudja pótolni a belföldi kereslet A részletes GDP adatok megerősítették, hogy az idei első három hónapban is elsősorban az ipar, s azon belül is az exportorientált feldolgozóipar húzta a magyar gazdaságot, míg az építőipar hozzáadott értékének zuhanása tovább gyorsult. A szolgáltatató szektor az alacsony belső kereslet miatt nem talál magára, egyedül a szállítás, raktározás (külkereskedelem miatt), a vendéglátás (EU-s elnökség), s a közösségi szolgáltatások (egészségügy) hozzáadott értéke nőtt (1. ábra). A feldolgozóipari termelés növekedési üteme harmadik hónapja lassul, ami egyelőre elsősorban az erős bázisra vezethető vissza (2. ábra). A külföldi értékesítés kilátásait némileg elhomályosítja, hogy az exportmegrendelések 21. január óta először csökkentek (éves szinten), s bár a hazai rendelések 7,-kal nőttek, ez még nem elég a lendület megtartásához (3. ábra). A feldolgozóipari termelés bővülési ütemének lassulása egyformán érinti a régió országait (4. ábra). Az építőipar fékezhetetlen zuhanása egy évtizeddel lökte vissza a szektor teljesítményét. A kilátások azonban sem a megrendelések, sem a vállalati várakozások alapján nem biztatóak: az építőipari cégek 49%-a a belföldi értékesítés további zsugorodását várja (5-6. ábra). Mezőgazdaság Ipar Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás Pénzügyi és gazd-i szolg. Közösségi szolgáltatások Egyéb közösségi szolg. Év/év 1. ábra: A főbb ágazatok bruttó hozzáadott értéke 211. első negyedévben Negyedév/negyedév 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 GDP 27.4 Forrás: KSH -1-1 1 27.7 Belföldi megrendelések* (bal t.) Feldolgozóipari termelés* (jobb t.) 4 2-2 -4-6 3. ábra: A feldolgozóipari termelés és az új megrendelések alakulása (év/év) * 3 hónapos mozgóátlag Forrás: KSH 27.1 28.4 28.1 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3 Export megrendelések* (bal t.) 5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) * 3 hónapos gördülő átlag 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.1 Hó végi szerződésállomány (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) Forrás: KSH 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3 Új szerződések volumene* (bal t.) 15 1 5-5 -1-15 -2-25 -3-35 -4 3 2 1-1 -2-3 6. ábra: Építőipari vállalatok adózás előtti eredményének és belföldi értékesítésének alakulása 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) * European Sentiment Index (ESI) ** 3 hónapos mozgóátlag 25.1 25.4 25.7 25.1 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.1 211.7 26.1 ESI - Feldolgozóipar (bal t.) Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) Feldolgozóipari termelés - MFB becslés** (jobb t.) 1 1 1 1 1 1 4 ESI: 1 hónappal eltolva 1 1 19% 2 1 3 2 1 4 19% 19% 3 Előző 1 év Következő 1 év Előző 1 év Következő 1 év Vállalati eredmények Forrás: KSH, Európai Bizottság 4. ábra: A német üzleti kilátások és a visegrádi országok feldolgozóipari termelésének alakulása * 3 hónapos gördülő átlag Forrás: Reuters 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.1 Belföldi értékesítés 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3 3 2 1-1 -2-3 Szlovákia* Magyarország* Lengyelország* Csehország* > csökken(t) - között csökken(t) Nem változott/változik - között nő(tt) > nő(tt) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. tavasz 5 211. július
Beruházások A külpiacok jelentette húzóerő helyett az erősödő kapacitáshiány válhat a beruházások támaszává A közép-kelet-európai régióban a regionális különbségek mérséklődése ellenére továbbra is Magyarországon az egyik leggyengébb a beruházási aktivitás: 211 első negyedévében a beruházások éves szinten 1,-kal, a bruttó állóeszközfelhalmozás 1,-kal esett vissza. A jelentősebb ágazatok közül az energetikai szektorban és az exportpiacokra támaszkodó feldolgozóiparban ment végbe jelentősebb bővülés, az építőipari fejlesztések azonban változatlanul csökkenést mutatnak (1-2. ábra). A forrásköltségek emelkedése és a bankok mérséklődő hitelezési aktivitása mellett 211 tavaszától a megrendelések visszaesése is fékezően hat a beruházásokra (3. ábra). Ugyanakkor az iparban a kihasználatlan kapacitások csökkenése egyre több vállalatot ösztönözhet bővítésekre (4. ábra), ráadásul az MFB vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) szerint a kapacitáshiányt jelző vállalatok között jelentősen megugrott 211 tavaszán a beruházást tervezők aránya (5. ábra). A következő 12 hónapra vonatkozóan az ágazatok közül az energetika, vegyianyag gyártás és fémfeldolgozás terén tapasztalható átlagot meghaladó beruházási szándék (különösen utóbbiban jeleznek a vállalatok jelentős arányban kapacitáshiányt), az építőiparban azonban továbbra sem várható jelentős beruházási aktivitás (6. ábra). 1. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás volumenének éves szintű alakulása* 2. ábra: A beruházások volumenének alakulása néhány ágazatban (év/év) 3 2 1 3 2 1 Villamosenergia Feldolgozóipar 39,9% 38, -1-2 -3-4 28.I Forrás: Eurostat 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III * szezonálisan nem igazított adatok 3. ábra: A magyarországi fogyasztási és beruházási cikkekre vonatkozó új ipari megrendelések éves változása* 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I -1-2 -3-4 Magyaro. Cseho. Lengyelo. Szlovákia Románia Mezőgazdaság -, Kereskedelem -1, Beruházás összesen -1, Ingatlanügyletek -2, 21.IV Szállítás -32, 211.I Forrás: KSH -4-3 -2-1 1 2 3 4 4. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban 5 4 3 2 1 Beruházási cikk - belföldi megrendelés Fogyasztási cikk - külföldi m. Fogyasztási cikk - belföldi m. Beruházási cikk - külföldi m. 5 4 3 2 1 9 9 8 8 7 9 9 8 8 7-1 -2-3 -4 * 3 hónapos gördülő átlag -5 28.4 28.1 Forrás: Eurostat -1-2 -3-4 -5 7 6 6 5 5 7 6 6 5 Forrás: Eurostat 5 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 28.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Magyaro. Cseho. Lengyelo. Románia Szlovákia 5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya a kapacitáshiányt tapasztaló vállalatok között 6. ábra: A kapacitáshiány alakulása és a következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 8, 1, 15,9% 8, 4, 38, 7, 7, 18, 18, 19, 19, 24, 21,7% 21, 58, 4, 41, 36, 16,7% 29. nyár 21. tél 21. nyár 211. tavasz Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez Kivár Valószínűleg tervez Tervez beruházást beruházást tervező vállalatok aránya (%) 9 5 1 1 - állattenyésztés 7 2 - növénytermesztés 8 3 - növényt. + állatt. 11 2 1 3 19 4 - élelmiszeripar 7 4 2 5 - energetika 8 9 6 - építőipar 6 18 7 - fémfeldolgozás 17 13 21 8 - gépgyártás 5 9 - könnyűipar 4 16 6 1 - vegyianyaggyártás 11 - egyéb ipar 12 - gazdasági szolg. 3 13 - gépjármű keresk. + jav. 12 14 - IKT szolg. 2 15 - ingatlanügyletek 16 - kiskereskedelem 1 17 - nagykereskedelem Forrás: MFB-INDIKÁTOR 18 - pénzügyi szolg. vállalati felmérés 211. tavasz 19 - szállítás, raktározás 2 - turizmus, vendéglátás 1 1 2 2 3 21 - egyéb szolg. kapacitáshiányról beszámoló vállalatok aránya (%) 6 211. július
Fogyasztás és foglalkoztatás Továbbra is romló fogyasztói kilátások, lassan javuló munkaerőpiaci feltételek Miközben a szomszédos országokban Románia kivételével szintén rosszabbodtak a lakossági kilátások, a fogyasztói bizalom tavaly október óta tartó hazai romlásának mértéke régiós összehasonlításban, s az elmúlt hónapokban szintén pesszimistábbá váló üzleti kilátásokhoz mérten is kirívó (1-2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom áprilisban mind az előző hónaphoz, mind az egy évvel korábbi szinthez képest csökkent (3. ábra). Ez különösen annak fényében negatív meglepetés, hogy a húsvéti bevásárlás a tavaly március végi után idén áprilisra esett. A foglalkoztatottak száma közel 3 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit, míg a munkanélkülieké 17,4 ezer fővel csökkent a március-május közötti időszakban (4. ábra). A hazai munkaerőpiacon végbement egyelőre mérsékelt javulás ugyanakkor a többi európai uniós tagállamhoz képest jelentősnek mondható: a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékpontos csökkenésével holtversenyben a harmadik helyet érte el Magyarország az EU-ban (5. ábra). A vállalati kilátások alapján ugyanakkor nem várható fordulat az év hátralevő részében sem: a belföldi értékesítésük növekedését váró cégek között is csak 3 tervezi a munkaerőállomány bővítését (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában 1 1 1 1-1 -1-1 -1-2 -2-2 -2-3 -3-3 -3-4 -4-4 -4-5 -6-7 Forrás: KSH, GKI - Sonda Ipsos -8 26 27 28 29 21 211-5 -6-7 -8-5 * szezonálisan kiigazított adatok -6 Forrás: Európai Bizottság -7 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.1-5 -6-7 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon Lengyelország Csehország Szlovákia Románia Magyarország 4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása - - - - - - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) Forrás: KSH - - - - -1-1 125 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15 ezer fő 28.4 28.1 Forrás: KSH 12, 12, 11, 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 28.4 28.1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 5. ábra: A munkanélküliségi ráta** változása az Európai Unióban (21. május - 211. május) 6. ábra: A foglalkoztatottak számának változása a belföldi értékesítés alakulásának tükrében Észtország* Lettország* Magyarország Németország Szlovákia Belgium Litvánia Svédország Málta Csehország Finnország Lengyelország Olaszország EU27 Nagy-Britannia* Franciaország Románia* Hollandia Ausztria Dánia Luxemburg Portugália Írország Spanyolország Ciprus Szlovénia Bulgária Görögország* Forrás: Eurostat * 21. március és 211. március között 1 8 6 4 2 1 4 4 19% 57% 2 4 4 1 1 9% 5 3 7 3 5 1 1 Mérséklődött Nem változott Emelkedett Mérséklődik Nem változik Emelkedik az előző 1 évben a belföldi értékesítés volumene a következő 1 évben a belföldi értékesítés volumene ** szezonálisan kiigazított -4-2 2 4 6 százalékpont Csökken(t) a foglalkoztatás Nem változik/változott a foglalkoztatás Nő(tt) a foglalkoztatás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. tavasz 7 211. július
Infláció Stabilizálódó világpiaci nyersanyag árak, mérséklődő hazai infláció A nyersanyagpiacokra az első negyedév végére jellemző erőteljes turbulencia az elmúlt hónapokban nyugvópontra jutott, a Brent-típusú kőolaj hordónkénti ára is stabilizálódni látszik 11 dollár körüli szinten (1. ábra). Ennek köszönhetően öt havi emelkedés után mérséklődött az eurózóna 12 havi fogyasztói-árindexe, tavaly szeptember óta ismét alá süllyedt a magyar inflációs ráta, miközben az éledező belső kereslet miatt a régió többi országában gyorsult a pénzromlás üteme (2. ábra). A fogyasztói árak hazai emelkedésében azonban egyelőre nem várható tartósan csökkenő trend, mivel az elmúlt hónapokban a kőolaj és több mezőgazdasági termék árának intenzív emelkedése átszivárgott a késztermékek áraiba ezt jelzi a maginfláció március óta tartó növekedése (3. ábra). Monetáris szigorítást azonban egyéb külső sokkok nélkül a pénzromlás jelenlegi hazai üteme nem indokol, különösen ha figyelembe vesszük a pénzkínálat bővülési ütemének lassulását (4-5. ábra). A hazai vállalatok 4-a tervezi a belföldi értékesítési árainak emelését, elsősorban az agráriumban, s néhány ipari ágazatban, míg a tartósan alacsony belföldi kereslet a tercier szektorban a jelenlegi árak tartására kényszeríti a cégeket (6. ábra). 1. ábra: A nyersanyagár-indexek és a kőolaj világpiaci árának változása 2. ábra: A fogyasztói árak* változása az eurózónában és Közép-Kelet-Európában 65 6 55 5 45 4 35 3 21.2 21.3 21.5 21.6 21.8 21.9 21.11 CRB nyersanyagpiaci árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) 13 12 11 1 9 8 7 Forrás: Reuters 6 21.12 211.2 211.3 211.5 211.6 CRB-élelmiszerindex (bal t.) $/hordó 1 9% 7% - 26.1 Forrás: Eurostat * HICP 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.1 Eurózóna Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia 1 9% 7% - 3. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon 4. ábra: A jegybanki alapkamat és az infláció alakulása Magyarországon 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Maginfláció Fogyasztói-árindex Forrás: KSH, KSH 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.1 2 21 22 23 24 MNB alapkamat (bal t.) 25 26 27 28 29 21 211 Fogyasztói-áremelkedés (jobb t.) 5. ábra: Pénzkínálat változása a magyar gazdaságban 3 2 1-1 M M1-2 M2 M3-3 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.1 3 2 1-1 -2-3 6. ábra: Az értékesítési ár következő 12 hónapos várható alakulása az egyes ágazatokban 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 6 5 5 4 3 27% 27% 3 3 6 59% 5 49% 5 4 5 8 Növénytermesztés Állattenyésztés Energiatermelés Élelmiszeripar Könnyűipar Vegyianyag gyártás Fémfeldolgozás Gépgyártás Építőipar Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Csökken Nem változik Nő Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. tavasz Turizmus, vendéglátás Kereskedelem Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Gazdasági szolg-ok IKT szolg. Pénzügyi szolgáltatások Gépjárműker. és javítás 8 211. július
Banki forráskínálat Romló forráshelyzet és csökkenő hitelezési kedv tapasztalható a bankrendszerben A hazai bankrendszer forrásoldali kockázatait növeli az idén, hogy egyrészt a szektorban elhelyezett belföldi betétállomány négy éve stagnál, másrészt a közvetlen külföldi források állománya 21 dereka óta 1-kal csökkent (1. ábra). A vállalati szektor tranzakciókból eredő hitelállománya májusban árfolyamhatástól megtisztítva 13,5 milliárd forinttal csökkent (átmenetinek bizonyult az áprilisi emelkedés). Míg a térségben éves szinten bővül a hitelállomány, addig Magyarországon lassuló ütemben, de csökken (2-3. ábra). 21 ősz óta egyre alacsonyabb a hitelezési aktivitás bővítését tervező bankok aránya, ugyanakkor egyelőre többségben vannak a vállalati hitelezés növelését tervező pénzintézetek (4. ábra). A bankok romló forráshelyzete és csökkenő hitelezési kedve a vállalati forrásköltségek árában is tükröződik. A forint hitelkamatok emelkedése megállt májusban, a bankközi euróforrások folyamatos és tartós drágulása azonban az euróban nyújtott hitelkamatok emeléséhez vezetett, s a trend folytatódása várható a következő hónapokban is az Európai Központi Bank további kamatemelésének piaci beárazásával (5. ábra). A térségben a magyarországi hitelkamatok továbbra is a magasabbak közé tartoznak (6. ábra). 1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 25 2 15 1 Belföldi betétek Közvetlen külföldi forrás *MFB, EXIM, KELER nélkül Forrás: PSZÁF 25 2 15 1 1 75 5 25-25 -5 Forinthitel Devizahitel Összes hitel 1 75 5 25-25 -5 5 5-75 -1-125 -75-1 -125 24.12 25.3 25.6 25.9 25.12 26.3 26.6 26.9 26.12 27.3 27.6 27.9 27.12 28.3 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 4. ábra: A következő 6 hónapban kihelyezni kívánt hitelmennyiség változása a magyarországi bankok megítélése alapján* 5 4 3 2 1-1 * euróra konvertált állományok -2 28.4 28.1 Cseho. Magyaro. Lengyelo. Románia Szlovákia Forrás: ECB 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2 29.I. 29.II. * hitelkihelyezés bővítését tervező bankok aránya mínusz hitelkihelyezés csökkentését váró bankok aránya 29.III. 29.IV. Mikro- és kisvállalatok 21.I. 21.II. 21.III. 21.IV. 211.I. Közép- és nagyvállalatok 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 1 1 BUBOR 1 1 Magyarország 1 28.4 28.1 211.7 * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 1 1 1 Forrás: ECB, MNB 28.4 28.1 * hó végi állománnyal súlyozva Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Bulgária 9 211. július
Vállalati forráskereslet A vállalati forrásigény erősödése várható az MNB banki és az MFB vállalati felmérése szerint is A vállalati szektor forrásigénye 29 óta visszafogott mértékű Magyarországon. A hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége 211 első negyedévében a GDP 2,2, az utolsó négy negyedév átlagában pedig a GDP 1,9%-át érte el, azaz a szektor tartósan nettó megtakarító (1. ábra). A magyarországi bankok az MNB felmérése alapján 211 őszéig bezárólag ugyanakkor a vállalati hitelkereslet növekedését várják. A rövid- és hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet azonos mértékben bővülhet, a mikro- és kisvállalatok, valamint a közép- és nagyvállalatok között is hasonló ütemben erősödhet a forrásigény (2. és 3. ábra), s a pénzintézetek szerint elsősorban a forinthitelek iránti vállalati érdeklődés nőhet (4. ábra). 211 tavaszán a forgóeszköz hitelek iránti kereslet nagyjából a 29 nyarán tapasztalthoz hasonló mértékű valamennyi méretkategóriában, míg a fejlesztési célú forrásbevonást tervező vállalatok aránya évek óta nem tapasztalt szintre nőtt az MFB- INDIKÁTOR tavaszi vállalati felmérés szerint (5. ábra). Az építőiparban kiugró a forrásbevonást tervezők aránya, míg a turizmus, vegyianyag gyártás valamint szállítás és raktározás terén tapasztalható a legkisebb forrásszükséglet (6. ábra). 2 1 1 - -1-1 -2 1. ábra: Nettó finanszírozói képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (fő szektorok, tranzakciók)* * utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozói képesség (jobb t.) Államháztartás Külföld - - - - -1-1 1 11,7 11,7 16,1 19,7 1,5 15,8 14, 11,7 29, 19,1 18,8 16,6 14,9 17,9 31,9 24,6 21,6 25,7 28, 8 16,1 19,6 21,3 13, 13,6 7,4 14,9 18,7 3,6 36,6 19,3 21,6 6 29,5 13,9 12,7 13,6 12,3 9,1 22,9 29,9 28, 3,6 17,5 13,5 4 5,7 1,6 63,6 66, 64,3 11,7 33,1 42,1 5,6 52, 53,6 53,9 55,6 11,9 17,1 2 29,4 25,5 38,6 43,2 45,7 26,8 % 3. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 5. ábra: A következő 12 hónapban forgóeszköz hitel, illetve fejlesztési forrás bevonását tervező vállalatok aránya 29 nyár 29.I 21 tél 29.II 21 nyár 211 tavasz 29.III 29 nyár 29.IV Mikro- és kisvállalatok 21 tél 21 nyár 211 tavasz Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Mindkettő Fejlesztési forrás Forgóeszköz hitel Egyik sem Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. tavasz * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 21.I 21.II 29 nyár 21 tél 21.III 21 nyár 211 tavasz 21.IV 29 nyár 211.I Közép- és nagyvállalatok 21 tél 21 nyár 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 211 tavasz 4. ábra: A vállalati forint- és devizahitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 7 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 forgóeszköz hitel bevonását tervező vállalatok aránya (%) 2. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2 29.I * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 29.I 29.II 29.II 29.III 29.III 29.IV Rövid lejáratú hitelek 29.IV Forinthitelek * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 21.I 21.I 6. ábra: A következő 12 hónapban forgóeszköz hitel, illetve fejlesztési forrás bevonását tervező vállalatok aránya 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 8 1 - állattenyésztés 12 2 - növénytermesztés 7 3 - növényt. + állatt. 4 - élelmiszeripar 6 5 - energetika 13 6 - építőipar 5 7 - fémfeldolgozás 11 8 6 8 - gépgyártás 9 - könnyűipar 4 14 1 - vegyianyaggyártás 1 9 5 21 11 - egyéb ipar 3 2 16 7 12 - gazdasági szolg. 2 1 17 13 - gépjármű keresk. + jav. 18 3 14 - IKT szolg. 4 19 15 15 - ingatlanügyletek 1 16 - kiskereskedelem Forrás: MFB-INDIKÁTOR 2 17 - nagykereskedelem vállalati felmérés 211. tavasz 18 - pénzügyi szolg. 19 - szállítás, raktározás 1 2 3 2 - turizmus, vendéglátás fejlesztési célú forrás bevonását 21 - egyéb szolg. tervező vállalatok aránya (%) 21.II 21.II 21.III 21.III 21.IV Devizahitelek 21.IV Hosszú lejáratú hitelek 211.I 211.I 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2 1 211. július
Árfolyamok A nemzetközi befektetői hangulat romlása történelmi forint/frank árfolyamhoz vezetett júniusban A görög adósságválság miatt visszaeső kockázati étvágy felhajtotta a biztonságos menedékeszközök iránti keresletet, így június második felében az arany (1557 dollár/uncia) és a svájci frank euróárfolyama (1,1857 CHF/EUR) is új rekordot döntött (1. ábra). A magyar eszközök árazása is követte a nemzetközi trendeket: a 1 éves állampapírok CDS-felára januári szintekig (334 pont), a 1 éves kötvények hozama pedig március óta nem tapasztalt magasságba (7,4) emelkedett (2. ábra). A görög válság hónap végi átmeneti rendeződésének köszönhetően a visegrádi országok valutái júniusban legfeljebb kismértékben gyengültek, a forint euróval szembeni,-os havi szintű erősödése régiós átlagnak felelt meg (3. ábra). A forint árfolyama a régiós devizák közül a lengyel zlotyval mozgott leginkább szinkronban: júniusban a két deviza euróárfolyama közötti korreláció,86 volt (4. ábra). A magyar gazdaság reáleffektív árfolyamon számolt versenyképessége romlott, mivel az erősödő árfolyam továbbra is viszonylag magas inflációval párosul (5. ábra). A forint/frank árfolyam a svájci deviza általános erősödése révén történelmi mélypontra emelkedett (227,9 HUF/EUR) június 24-én, júniusban összesen 1,-ot veszített értékéből a hazai fizetőeszköz az alpesi fizetőeszközzel szemben (6. ábra). 1. ábra: Az arany világpiaci ára és a svájci frank/euró árfolyam 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára $/uncia 17 16 15 14 13 12 11 1 svájci frank erősödés Forrás: LBM, ECB 1,15 1,2 1,25 1,3 1,35 1,4 1,45 1,5 fordított skála bázispont 44 42 4 38 36 34 32 3 28 26 24 Forrás: ECB, Reuters 292 289 286 283 28 277 274 271 268 265 262 21.2 21.3 21.5 21.6 21.8 21.9 21.11 21.12 211.2 211.3 211.5 211.6 Aranyár (jobb t.) Svájci frank/euró (bal t.) 295 29 285 28 275 4,25 4,2 4,15 4,1 4,5 27 4, 265 26 255 25 3,95 3,9 3,85 3,8 21.5 21.6 21.8 21.9 21.11 21.12 211.2 211.3 211.5 211.6 211.7 21.8 21.9 21.11 21.12 211.2 211.3 211.5 211.6 211.7 1 éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 4. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama 1 1 1 1 euróval szembeni árfolyamerősödés 1 1 1 1 1 1 99% 9 97% * 211.3.31.=1 Forrás: ECB 99% 9 97% euróval szembeni árfolyamerősödés Forrás: ECB 211.5 211.6 211.7 Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty Orosz rubel Forint/euró (bal t.) Lengyel zloty/euró (jobb t.) 12 12 11 11 1 1 9 9 5. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (27. január = 1) 27.1 Forrás: JP Morgan versenyképesség javulása 27.4 27.7 27.1 28.4 28.1 12 12 11 11 1 1 9 9 Magyarország Csehország Lengyelország Románia Bulgária 286 284 282 28 278 276 274 272 27 268 266 264 262 26 258 Forrás: ECB 21.11 6. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 21.12 211.2 211.3 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 211.5 211.6 211.7 23 226 222 218 214 21 26 22 198 194 19 186 182 178 174 11 211. július