F ó k u s z b a n. A vállalati beruházási aktivitás fókuszában a hatékonyság javítása állhat a következő egy évben

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A vállalati beruházási aktivitás fókuszában a hatékonyság javítása állhat a következő egy évben 216. január Az MFB 215. i vállalati kérdőíves felmérése alapján az adatfelvételt megelőző egy évben a megkérdezett cégek csaknem kétharmada hajtott végre valamilyen fejlesztést. A beruházások volumenétől függően eltérő volt a szándékolt és a ténylegesen megvalósult beruházások aránya: az alacsonyabb értékkategóriákban a vártnál több vállalkozás végzett fejlesztéseket, míg a nagyobb összegben beruházni kívánó vállalatok aránya elmaradt a tervezettől. A felmérést megelőző 12 hónapra tervezett és a végrehajtott beruházások mediánja 1, ill. 7 millió forintot ért el. A 215. t követő 12 hónapban a beruházások teljesítménye nagyjából hasonló lehet az előző évihez. Egy év leforgása alatt jelentősen mérséklődött a fejlesztést tervezők aránya a kis- és nagyvállalatok, a kizárólag belföldi piacokra termelő cégek körében, valamint az iparban és a szolgáltató szektorban, ugyanakkor emelkedett a tervezett beruházások összege a mikro- és a kisvállalkozások között is, ami ellensúlyozhatja ezt a tendenciát. A tervezett beruházások elsődleges célja a hatékonyság javítása, melyet a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása, majd a termelési, szolgáltatási folyamat korszerűsítése követ. Előbbi fókusz legerőteljesebben a KKV szektor fejlesztéseit jellemzi, állagmegőrzésre leginkább a nagyvállalatok és a szolgáltató cégek fókuszálnak, míg a folyamatok javítására különösen az ipari vállalatok kívánnak koncentrálni. Az egy évvel korábbi felméréshez képest 215. re megemelkedett azon cégek aránya, melyek kizárólag saját forrásaikra támaszkodva is képesek fejlesztéseket végrehajtani. A vállalatok összességében ugyanakkor a finanszírozási jellegű akadályok erősödését érzékelik, melyek egy része (pl. saját forrás hiány) a forrásbevonás felé tereli a cégeket, míg egy másik csoportja (hitelkínálat, kamatszint) épp ezt a folyamatot vetheti vissza. A felmérést megelőző 12 hónap beruházásai Az MFB 215. i kérdőíves vállalati felmérése során beérkezett válaszok alapján az október-novemberi adatfelvételt megelőző 12 hónapban a magyarországi cégek 15,-a nem folytatott, 64,9%-a végrehajtott fejlesztést, a megkérdezettek 19,-ának a válasza nem ismert. A vállalatok 28,-a 1 millió Ft alatti összegű, 2,-a 1-2 millió Ft, 1,9%-a 2-1 millió Ft közötti, 5,-a afeletti volumenben végzett beruházást (1. ábra). folytatás a 2. oldalon 1. ábra: A vállalatok összetétele az előző 12 hónapban a tervezett, ill. végrehajtott beruházások nagysága szerint Ismeretlen (nincs válasz) Ft - Nem tervezett / Nem hajtott végre - 1 millió Ft 1-2 millió Ft 2-5 millió Ft 5-1 millió Ft 1-2 millió Ft 2-5 millió Ft 5-1 millió Ft Tervezett beruházások nagysága Végrehajtott beruházások nagysága 1-2 millió Ft 2-5 millió Ft, > 5 vállalati felmérés, 215. A tartalomból Újabb rekordokat döntött a külkereskedelem, folytatódott az ipari dinamika, fordulat előtt áll az építőipar... (5. oldal) Bővülő jövedelmek, növekvő kiskereskedelmi forgalom... (6. oldal) 215 végén is élénk maradt a hazai munkaerőpiac... (7. oldal) 215-ben rekord szintre süllyedt az éves átlagos maginflációs ráta... (8. oldal) Folytatódott a vállalati hitelállomány devizaösszetételének átrendeződése és a hitelkamatok csökkenése... (9. oldal) A nemzetközi befektetői hangulat hullámzása volatilis pályára terelte a forintot decemberben... (1. oldal) A GDP-arányos államháztartási hiány körül alakulhatott 215-ben... (11. oldal) Készítette: Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Eredetileg a cégek 64,-a akart beruházni, ami lényegében azonosnak tekinthető a fejlesztést tervezőkével. A vállalatok 13,-a a tervezettnél nagyobb volumenben, 39,-a a megcélzottal megegyező összegben, 26,-a pedig a szándékoltnál kisebb összegben hajtott végre beruházást a felmérést megelőző egy év során. Az agráriumban, a közép- és nagyvállalatok között is legalább 2 százalékponttal meghaladta a tervezettnél kisebb öszszegben fejlesztők hányada a vártnál végül nagyobb összegben beruházók részarányát. A mezőgazdaságban a 215. évi rossz terméseredmények és csökkenő bevételek eredményezhettek végül meghiúsult vagy csökkentett összegű fejlesztéseket, míg a nagyobb vállalatok között amelyek működése hagyományosan beruházás orientáltabb a kisebb cégekkel összevetve, és amelyek általában többfajta beruházásra fókuszálnak lényegében a viszonylag nagyfokú, a kisebb cégek által regisztráltat megközelítő mértékű piaci bizonytalanság vezetett a fejlesztési tervek felülvizsgálatához (2. ábra). A felmérést megelőző 12 hónapra tervezett és a végrehajtott beruházások mediánja 1, ill. 7 millió forint volt. (A mediánérték az átlaghoz képest tompítja az adatsorban kisebb-nagyobb gyakorisággal lévő szélsőséges értékekből adódó kilengéseket). A szándékolt és a végrehajtott beruházások öszszegének arányát tekintve viszonylag nagy differencia (betöltetlen rés) van a szolgáltató szektorban, a mikro- és kisvállalatok körében, a nyugat-magyarországi székhelyű és a belföldi piacra fókuszáló cégek között, míg ez a gap viszonylag kismértékű az ipari vállalkozások körében, a kelet-magyarországi székhelyű, a közép- és nagyméretű cégek, valamint az exportorientált vállalatok esetében (3. ábra). Vállalatméret szerint nagy szóródás tapasztalható: a mikrocégek, kis-, közép- és nagyvállalatok körében a végrehajtott beruházások összegének mediánja rendre 1,5 millió, 19,5 milió, 83 millió, ill. 222 millió Ft volt. A beruházási aktivitás várható alakulása a következő 12 hónapban 215 én a fejlesztéseket tervező cégek arányát tekintve folytatódott a beruházási kedv 214. után kezdődött mérséklődése. A fejlesztést tervező vállalatok aránya (valószínűleg vagy határozott mértékben tervezők aránya együttesen) 11,7 százalékponttal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, míg a 214. i csúcshoz viszonyítva megfeleződött (63,-ról 28,-ra olvadt) a határozott beruházási szándékkal rendelkező cégek részaránya (4. ábra). Mérséklődött a fejlesztési kedv a kisvállalkozások és a nagyvállalatok, szektorális bontásban pedig az ipari és a szolgáltató cégek körében, a mikrocégek között ugyanakkor az elmúlt két évben a szándék erősödése tapasztalható (5. ábra). Az előző 12 hónapban tervezett és végzett fejlesztésekhez hasonló volumenű beruházások várhatóak a felmérést követő egy évben (a medián 1 millió Ft), azonban vállalatméret szerint vizsgálva bizonyos eltolódás figyelhető meg. A mikro- és a kisvállalkozások között az előző 12 hónapban végzett fejlesztésekhez képest emelkedett a következő egy évben tervezett beruházások nagysága a mediánérték alapján (2,9, ill. 22,5 millió Ft), ugyanakkor a közép- és nagy ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek* 19, 17,7% 17, 13, 22, 15, 18, 12,9% 6, 8, 11, 16, 19, 16, 21,7% 16, 16, 18, 41, 29. nyár 7, 12, 11, 13,9% 7, 12, 19, 14, 17,9% 17, 18, 18, 15, 36, 38,7% 44, 35, 34, 4, 5, 29. tél 21. nyár vállalati felmérések ÖSSZESEN 29. nyár Agrárium 29. tél Szolgáltató sz. 21. nyár Mikrovállalatok Kisvállalatok 211. Középvállalatok * vállalati válaszok arányában 211. Nagyvállalatok Közép-Mo. Szektor Méret Régió Exportarány* Beruházási Forrás- * exportbevételek / teljes árbevétel ** következő 12 hónapra vonatkozóan tervek** bevonási tervek** Ismeretlen Tervezettet meghaladó mértékű Tervezettel megegyező mértékű Tervezettől elmaradó mértékű millió Ft 2. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások volumene a tervezetthez képest , 8, 8, 6, 7, 6, 6,9% 6, 14, 11, 13, 7, 12, ,9% , 63, , 47, , 32, 215. Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez beruházást Kivár a beruházással 28, Valószínűleg tervez beruházást Biztosan tervez beruházást * vállalati válaszok arányában 5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret szerinti bontásban* Nyugat-Mo. vállalati felmérések Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Kelet-Mo Tervez vállalati felmérés, ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások nagysága és a tervezetthez képesti aránya (medián értékek) ÖSSZESEN Agrárium Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo Tervez Kivár Nem tervez Beruházási tervek** Kivár Tervez Nem tervez Kivár Tervez Nem tervez Szektor Méret Régió Exportarány* * exportbevételek / teljes árbevétel ** következő 12 hónapra vonatkozóan Forrásbevonási tervek** Kivár Nem tervez Végrehajtott beruházás volumene (bal t.) Végrehajtott / tervezett beruházás nagysága (jobb t.) vállalati felmérés, január

3 vállalatok között csökkent ez az összeg (62, ill. 21 millió Ft). A beruházást tervezők arányát és a fejlesztések várható értékét együttesen tekintve a következő egy évben nemzetgazdasági szinten a beruházásokon belül várhatóan mérséklődik a nagyobb méretű vállalatok és nő a kisebb cégek súlya. A három agrárágazat mellett az iparon belül a közúti járműgyártás, illetve a vegyianyag- és gyógyszergyártás ágazatban működő, a szolgáltató szektorban pedig az IT és kommunikációs szolgáltatást nyújtó, valamint a szállítással, raktározással foglalkozó vállalatok terveznek legalább 7-os arányban fejlesztéseket a következő egy évben. A beruházást fontolgató cégek aránya legnagyobb mértékben az állattenyésztés és a gépjárműkereskedés, -javítás ágazatokban emelkedett (+16,7, ill. +16,2 százalékpont), míg a textiliparban, az építőiparban és az energetikai ágazatban jelentősen csökkent a bővítést, korszerűsítést tervező vállalatok hányada. Az exportarány tekintetében erőteljes zuhanás tapasztalható a kizárólag belföldi piacokra termelő cégek beruházási elképzeléseit illetően 214. és 215. között (6. ábra) ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező* vállalatok aránya ágazati bontásban * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen 1 16 Termék/szolg. színvonalának fenntartása ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* Hatékonyság javítása állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás 1 - közúti járműgyártás 11 - textilipar 12 - vegyianyag gyártás 13 - gazdasági szolg ingatlanügyletek 15 - IKT szolg gépjármű keresk. + jav közösségi szolgáltatás 18 - nagy-, ill. kiskeresk szállítás, raktározás 2 - turizmus, vendéglátás vállalati felmérések 4, 4,1 A tervezett fejlesztések fókusza Termelési, szolgáltatási folyamat javítása Termelés, szolgáltatás volumenének bővítése 3,7 3,8 A magyarországi vállalkozások 215 én a következő 12 hónapra előirányzott beruházásaik elsődleges céljaként a hatékonyság javítását nevezték meg. Második és harmadik helyre a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása (állagmegőrzés), ill. a termelési, szolgáltatási folyamat korszerűsítése került. A kapacitások bővítését csak a negyedik helyre sorolták a cégek (7. ábra). A mikro-, kis- és középvállalkozások preferenciái közel azonosak, mindhárom csoport elsősorban a hatékonyság javítása céljából tervez fejlesztéseket, ezzel szemben a nagyvállalatok számára a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása a legfontosabb szempont. A mezőgazdasági vállalatok beruházásainak mozgatói között a hatékonyság javítása, az ipari cégek esetében a folyamatok korszerűsítése áll az első helyen. A tercier szektorban főként a szolgáltatás színvonalának fenntartására kívánnak fókuszálni a vállalkozások (8-9. ábra). A következő 12 hónapra tervezett beruházások céljait tekintve nincs jelentős különbség a három fő régió (Közép-, Nyugat- és Kelet-Magyarország) vállalatainak preferenciáiban. A kizárólag belföldi piacra termelő cégek beruházásainak elsődleges célja a termékek és szolgáltatások színvonalának a fenntartása, míg az exportáló vállalatok a külpiacokon való helytállás érdekében a hatékonyságjavító fejlesztéseket helyezik előtérbe. A szabályozási környezetet kedvezőnek ítélő vállalatok a termékek színvonalának fenntartását, míg a szabályozási feltételeket kedvezőtlennek látó cégek a hatékonyság javítását sorolták az első helyre. A magyarországi cégek kétharmada tervez gép-, eszközvásárlást, harmada informatikai fejlesztést, negyede ingatlan építést, ingatlan vásárlást a felmérést követő egy évben, az arányok lényegében nem változtak a 214. i felmérés óta. Kutatás-fejlesztés-innováció terén a válaszok alapján várhatóan az exportorientált, a középméretű és az ipari cégek járnak majd az élen 216-ban. Strukturálisan vizsgálva az egyes beruházási fókuszok említését a méret, ill. az exporthányad emelkedésével az egyes fejlesztési célok említésének gyakorisága is nő (1. ábra). Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Környezetvédelmi/egyéb előírások * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont Hatékonyság javítása Termék/szolg. színvonalának fenntartása Termelési, szolgáltatási folyamat javítása Termelés, szolg. volumenének bővítése Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Környezetvédelmi/egyéb előírások 3, 3,3 3,3 3,4 3,6 2, 2,5 3, 3,5 4, 4,5 vállalati felmérés, ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* vállalati méret szerinti bontásban 2,5 3, 3,5 4, 4,5 Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont Hatékonyság javítása Termék/szolg. színvonalának fenntartása Termelési, szolgáltatási folyamat javítása Termelés, szolg. volumenének bővítése Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Környezetvédelmi/egyéb előírások vállalati felmérés, ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* szektor szerinti bontásban vállalati felmérés, 215 2,5 3, 3,5 4, 4,5 Agrárium Szolgáltató szektor * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont január

4 A beruházások értékének mediánját (középértékét) tekintve a fejlesztést végző cégek nagyobb összeget ingatlanvásárlásra, ill. építkezésre (4 millió Ft), gép-, eszközvásárlásra, ill. K+F+I-re (2-2 millió Ft) szándékoznak elkülöníteni, oktatásra, képzésre ugyanakkor csupán 1 millió forintot szánnak. Az exportorientáció erősödésével, ill. a vállalati méret növekedésével többnyire a tervezett beruházások összege is emelkedik. Az egyes beruházási fókuszok esetén vállalt önerőt vizsgálva három kategóriába különíthetőek el a hazai cégek. A megkérdezettek egy jelentősebb része alapvetően saját erőre kíván támaszkodni, egy kisebb hányada 4-5 közötti saját erőt tud vállalni, és egy harmadik, kisebb létszámú csoport 1-3 közötti mértékben számít önerőre a tervezett fejlesztések során. A vállalati válaszok alapján a beruházási összeg csökkenésével többnyire emelkedik a saját erő vállalt mértéke. Az ingatlan vásárlások, építések esetén a cégek jelentős mértékben számolnak külső források bevonásával (az önerő mértéke átlagosan 47,), míg az informatikai fejlesztéseket, ill. az oktatást, képzést, készségfejlesztést elsősorban (a beruházási összeg 7 feletti arányában) saját erőből próbálják megoldani a vállalatok. A tervezett beruházások finanszírozása A hazai cégek körében 215. re visszaesett a pénzügyi problémákkal küzdő vállalatok aránya és a felmérés kezdete óta nem tapasztalt szintre emelkedett a saját erőforrásaik révén is beruházni képes cégek hányada, ami összességében a vállalatok hitelképességének javulását jelenti. Ezzel szemben ugyanakkor egy év alatt mintegy 1 százalékponttal 54,- ra emelkedett a megfelelő források rendelkezésre állása esetén fejlesztéseket végző cégek aránya, ami részben abból fakad, hogy a vállalatok a finanszírozási jellegű korlátok erősödését tapasztalták 214. óta (11. ábra és 9. oldal 1. ábra). A következő idakban külső finanszírozás igénybevételét tervező cégek között különösen magas a bevonni szándékozott forrást beruházási célra fordítani szándékozók aránya a kombinált termékek, a lízing, faktoring és a kockázati tőke iránt érdeklődők között (12. ábra). Egy év alatt csökkent és 8-ról 28 millió forintra zsugorodott a cégek által felvenni tervezett beruházási hitelek nagysága a medián adatok alapján, különösen nagymértékű a visszaesés a tercier szektorban, a nagy- és kisvállalatok, ill. a belföldi piacra termelő cégek között. A felvenni tervezett beruházási hitel mellé vállalhatónak ítélt saját erő mértékének mediánja 2-3 között mozog a méret, szektor, exportarány szerint elkülönített vállalati szegmensekben, ill. a maximálisan tolerálhatónak tartott ügyleti kamatláb mértéke alapvetően 2,5- környékén szóródik a különböző strukturális jellemzőkkel bíró vállalatkategóriákon belül (13. ábra). A vállalati felmérés további részletei elérhetőek az alábbi oldalon: összeg önerő terv 1. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások Gép, eszköz Informatikai fejlesztés Ingatlan Oktatás Környezetvédelmi fejlesztés K+F+I Szellemi tulajdon, know how 3,75 3,5 3,25 3, 2,75 2,5 2,25 2, 1, tél 21. nyár 211. Fejlesztési szándékot jelző cégek aránya 13, 8, 7, 3, 26, 39, 61, A tervezett beruházás összege (milió Ft, medián) A vállalt önerő mértéke (átlag) 51, 47, 59,9% 51, 72, 52, 7, vállalati felmérés, ábra: A finanszírozási jellegű beruházási korlátok értékelése* erősödő beruházási kedv enyhülő beruházási akadályok vállalati felmérések * 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály Kombinált termék (tőke + hitel + garancia) Lízing, faktoring Kockázati tőke Vissza nem térítendő támogatás Kedvezményes hitel Tulajdonosi tőke Piaci hitel Szállítói hitel Garancia 45 Túl magas hitelköltség Nem áll rendelkezésre saját forrás Nem kap elegendő hitelt a cég Pénzintézetek által támasztott egyéb követelmények (pl. fedezetek) A következő 12 hónapban beruházást tervezők aránya (jobb t.) 12. ábra: A következő 12 hónapban az egyes finanszírozási lehetőségek igénybevételét tervező cégek között a forrást beruházás finanszírozására fordítani szándékozó cégek aránya vállalati felmérés, 215. Exportarány* Régió Méret Szektor 8, 76,9% 88, 82, 82, 92, 92, 89, 92, ábra: A következő 12 hónapban felvenni tervezett beruházási hitel összege (mediánértékek) TELJES MINTA Agrárium Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo * exportbevételek/ teljes árbevétel vállalati felmérések millió Ft január

5 Külkereskedelem, ipar és építőipar Újabb rekordokat döntött a külkereskedelem, folytatódott az ipari dinamika, fordulat előtt áll az építőipar A magyar árukivitel és -behozatal volumene 9,5, ill. 6,-kal bővült októberben az előző év azonos idakához viszonyítva. Az exportot a megelőző hónapokhoz hasonlóan a gépek és szállítóeszközök, ill. a feldolgozott termékek kivitelének 1,1, ill. 1,-os éves szintű bővülése húzta. Az idei esztendő első tíz hónapjában a külkereskedelmi többlet 296,44 milliárd forintot ért el, ami történelmi rekordnak számít a korábbi statisztikákkal összevetve (1-2. ábra). A fizetési mérleg adatok alapján Magyarország nettó finanszírozási képessége 215 harmadik negyedévében a GDP 9,9%-át érte el, amit a folyó fizetési mérleg többlet (538,5 ) és a szufficites tőkemérleg (323,8 ) is támogatott (3. ábra). Novemberben szezonálisan és munkanappal igazítva 7,-kal bővült az ipari termelés, ugyanakkor havi szinten (az év végéhez közeledve) 1,-os csökkenés következett be. A feldolgozóipar több mint negyedét adó járműgyártás 15,-os éves szintű bővülését túlszárnyalta a gumi, műanyag termék gyártás, amely 19,-os ütemben szárnyalt (4-5. ábra). A hazai építőipar kibocsátása novemberben,-kal csökkent éves szinten. Bíztatónak tekinthető, hogy az új megrendelések állománya éves szinten a harmadik egymást követő hónapban emelkedik (november: +14,7%), és a szabályozási változások (áfa csökkentés, családi otthonteremtési kedvezmény) is élénkíthetik az ágazatot idén (6. ábra). 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - október) Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) , , ,8 3. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* 4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon % % I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III Tőkemérleg (bal t.) Folyó fizetési mérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.) * a GDP százalékában Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok , , , , , , , , , 2 95, ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (215. november) Gumi, műanyag termék gyártása Járműgyártás Fémfeldolgozás Számítógép, elektr. termék gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Gyógyszer-gyártás Fafeldolgozás Villamos berendezés gyártása Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Vegyi anyag, termék gyártása FELDOLGOZÓIPAR 1, 18, 18, 17,9% 16,7% 16, 15,7% 15, 11, 119, 115, 114, * az előző év azonos idaka = 1, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) január

6 Fogyasztás Bővülő jövedelmek, növekvő kiskereskedelmi forgalom Kismértékben romlott a fogyasztói bizalom Magyarországon novemberben, azonban az elmúlt két évben kismértékű változás érzékelhető (1. ábra). Az októberi 4,-ról novemberre 4,-ra mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom bővülésének éves üteme, az élelmiszerek (+1,7%) és egyéb termékek (+7,7%) eladása is lassuló tempóban emelkedett, míg az üzemanyagok eladásának dinamikája (+4,7%) gyorsult (2-3. ábra). A foglalkoztatási adatok, a bérek alakulása (a nettó reálbérek 4,-kal emelkedtek novemberben év/év) is támogatja jövedelmi oldalról a fogyasztás további bővülését (4. ábra). Havi szinten a személyi hitelek és áruvásárlási kölcsönök állománya is nőtt 2,8, ill.,4 milliárd forinttal, ugyanakkor a hitelezés összességében továbbra sem élénkíti a fogyasztást (novemberben 1,, éves szinten 11,-kal csökkent a lakosság hitelállománya) (5. ábra). A lakosság a megtakarításait továbbra is elsősorban nem részvény értékpapírokba fekteti, novemberre megnőtt a bankbetétek vonzereje, emellett változatlanul népszerű a készpénzben való jövedelemtartás, amiben az év vég karácsonyi vásárlási idak is közrejátszott (6. ábra) ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottakkal együtt Nettó reálbérek* 6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.) *állampapírok, egyéb kötvények ** 12 hónapos gördülő átlag Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények január

7 Munkaerőpiac 215 végén is élénk maradt a hazai munkaerőpiac A munkanélküliségi ráta 215 utolsó negyedévében 6,-on állt, és az egy évvel korábbinál 1, százalékponttal alacsonyabb szintre süllyedt. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az idakban 6,3, ill. 56,-ot ért el, ami éves összevetésben 1,3, ill. 1,8 százalékpontos emelkedést jelent (1. ábra). A foglalkoztatottak száma az egy hónappal korábbi rekord közelében maradt (4,259 millió fő), és mivel további élénkülést mutatnak a vállalati foglalkoztatási tervek, így egyre inkább munkaerőhiány várható a gazdaságban (1-2. ábra) Novemberben éves szinten a jelentősebb ágazatok többségében nőtt a foglalkoztatás, a versenyszférában 3,, a költségvetési szektorban 2,-ot ért el a bővülés üteme. A közfoglalkoztatottak száma novemberben 194,4 ezer fő volt, ami 17,-kal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet (3-4. ábra). Decemberben az előző évek végén megszokotthoz hasonló számú (9,6 ezer) új nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkaadók, emellett magas maradt (57,3 ezer) a meghirdetett támogatott álláshelyek száma (5. ábra). 215 novemberében is folytatódott a bérkiáramlás: a versenyszektorban 4,3, a költségvetési szektorban 7,-kal emelkedtek a bruttó bérek éves szinten (6. ábra) % 7% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (215. november, előző év azonos idaka = 1) % 5 57% % 4 47% ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon ezer fő Szociális ellátás Szálláshely-szolg., vendéglátás Kereskedelem Szállítás, raktározás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Közigazgatás Mezőgazdaság Oktatás Infokommunikáció Építőipar Egészségügy Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 111, 15, 12,9% 12,7% 12, 12, 12, 11, 99,9% 1, 99, 98, 97,9% 97,7% 12, 13, 12,9% ezer fő Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek december hónapban 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (215. november, előző év azonos idaka = 1) ezer db Forrás: NFSZ, MFB 55, 7,9% 72, 87, 87, 85,7% 33,9% 26, 4, 67,6 7,7 57,3 8,9 14, 5,9 4,1 23,4 21,3 17,4 11,2 8,6 11,7 9,6 8, 1,4 1,1 9, Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Közigazgatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Forrás: KSH, MFB Oktatás Egészségügy Építőipar Szállítás, raktározás Infokommunikáció Szálláshely-szolg., vendéglátás Ingatlanügyletek Mezőgazdaság Szociális ellátás Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 11, 16, 15,9% 15, 15, 14,7% 14, 13,9% 13, 13, 12, 12, 1, 17, 14, 15, ,7% január

8 Infláció 215-ben rekordra süllyedt az éves átlagos maginflációs ráta Decemberben folytatódott a nyersanyagok és élelmiszerek világpiaci árának csökkenése, továbbá beszakadt a Brent-típusú olaj ára: a jegyzési árfolyam egy hónap alatt 17,9%-kal süllyedt és év végén 36,4 dollárba került egy hordó nyersolaj (1. ábra). Magyarországon az októberi 4, után novemberben 5,-kal emelkedtek (év/év) a mezőgazdasági termelői árak, a drágulás mértéke két és fél éve látott ütemet ért el, míg az ipari termelői árak éves szinten,-kal süllyedtek (2. ábra). A fogyasztói árak decemberben havi szinten,-kal csökkentek, míg a 12 havi ráta két éve látott szintre,,9%-ra nőtt, miután az élelmiszerek átlagosan 2,-kal, két és fél éve tapasztalt ütemben drágultak. Az éves maginflációs ráta (1, év/ év) azonos volt a novemberivel, az inflációs trendek szempontjából irányzékul szolgáló ritkán változó termékek árindexe csökkent (a novemberi 1,-ról 1,7%-ra), azaz továbbra sem látszanak a tartós áremelkedés jelei (3-4. ábra). 215-ben az éves átlagos inflációs ráta -,1, a maginfláció 1,-ot ért el, utóbbi rekord alacsonynak számít. A 12 havi,9%-os inflációs rátához decemberben a piaci javak átlagosan,74 százalékponttal, a szabályozott áru termékek,14 százalékponttal járultak hozzá (5. ábra). Havi szinten a főbb termékcsoportokra számolt átlagárak nem változtak vagy csökkentek (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) $/hordó Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe i termelőiárindex Importárindex Exportárindex ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon Forrás: KSH, MNB, MFB , 2, 1, 1,,, -, -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (215. december, hó/hó) 7% % Szolgáltatások Háztartási energia, fűtés Ruházkodási cikkek Szeszes italok, dohányáruk Tartós fogyasztási cikkek Élelmiszerek -,,, -, -, -, Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek i termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Egyéb cikkek, üzemanyagok ÖSSZESEN -,9% -, -, -,7% -, -, -, -, -, -, -,, január

9 Vállalati forráshelyzet Folytatódott a hitelállomány devizaösszetételének átrendeződése és a hitelkamatok csökkenése Az MFB legutóbbi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján a hazai cégek körében 215. re visszaesett a pénzügyi problémákkal küzdő vállalatok aránya és a felmérés kezdete óta nem tapasztalt szintre emelkedett a saját erőforrásaik révén is beruházni képes cégek hányada (1. ábra) novemberben havi szinten 34,5 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek a vállalatok, mint amennyit folyósítottak a hazai pénzintézetek. A tranzakciók egyenlegeként a forintkölcsönök állománya 22,8 milliárd forinttal bővült, míg a devizahiteleké 57,3 milliárd forinttal csökkent (2. ábra). Az árfolyamváltozást is tartalmazó állományi adatok szerint 43,1 milliárd forinttal süllyedt a vállalati kölcsönök állománya, amely lényegében az 5 évnél hosszabb futamidejű szegmensben bekövetkező állománycsökkenésre (-44,5 ) vezethető vissza (3. ábra), az állományon belül a devizahitelek aránya egy hónap alatt,5 százalékponttal 46,-ra süllyedt. Az 1-5 éves és az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati kölcsönök körében az átlagos kamatszint október-november között a régiós trendet követve és 4, ill. 2 bázispontot süllyedve újabb rekordszintet (3,62, ill. 3,6) ért el. Az MFB-INDIKÁTOR felmérés válaszai szerint a hazai szolgáltató szektor vállalatai között felerősödött a hitelkamatok további csökkenésével kapcsolatos várakozás, míg az agráriumban többségbe kerültek a pesszimista cégek (4-6. ábra). 1. ábra: A vállalatok pénzügyi helyzete a saját megítélésük alapján , 35, 2, 19,7% 16, 3, 35, 32, 31,9% 29,7% 24, 3, 15, 54, 56, 61, 43, 37,7% 41, 41, 43, 47, 54, 44,7% 16, 25, 24, 21, 26, 26, 26, 26, 27, 27, 24,7% 3, 29. nyár 29. tél 21. nyár A vállalatnak pénzügyi problémái vannak Beruházni külső segítséggel tudna a vállalat Beruházni külső segítség nélkül is tudna a válllat vállalati felmérések 3. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok éven belüli 1-5 éves 5 éven túli lejáratú * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel éves 5. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 6. ábra: A következő 12 hónapban a hitelkamatok alakulására vonatkozó vállalati várakozások alakulása (nettó mérleg*) 1 1 * hó végi állománnyal súlyozva Forrás: ECB, MNB, MFB 1 1 Teljes minta Agrárium Eurózóna Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia Szolgáltató szektor * emelkedést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont Forrás: MFB- INDIKÁTOR vállalati felmérések január

10 Árfolyamok A nemzetközi befektetői hangulat hullámzása volatilis pályára terelte a forintot decemberben Az Európai Központi Bank decemberi újabb élénkítő lépései és az amerikai Fed kamatemelése révén tovább nőtt az amerikai és német államkötvények közti különbség, azonban az euró a hónap során 2,9%-ot erősödött a dollárral szemben (év végi árfolyam: 1,9 USD/EUR) (1. ábra). A forint decemberben 1,4, ill. 2,-ot gyengült az euróval, ill. a svájci frankkal szemben, míg a dollárral szemben 1,-os ütemben értékelődött fel (december végi árfolyamok: 316, HUF/EUR 291,6 HUF/CHF, ill. 29,2 HUF/USD) (2. ábra). A régiós devizák (a cseh korona kivételével) december első felében a Fed kamatemelésig bezárólag gyengülő pályán mozogtak, majd erősödésbe kapcsoltak. Havi szinten a forinthoz hasonló ütemben teljesített a román lej (1,7%-ot veszített értékéből az euróval szemben), a lengyel zloty és a régiós menedékdevizának számító cseh korona ugyanakkor,2, ill.,-ot erősödött decemberben (3. ábra). A forint euróval szembeni gyengülésében közrejátszott az országkockázati prémium emelkedése (4. ábra) és a további jegybanki kamatcsökkentéseket támogató inflációs környezet (5. ábra), míg a reálgazdasági kilátások alakulása (6. ábra), a folyó fizetési mérleg egyenlege és a költségvetési fegyelem továbbra is távol tartja a nagyobb leértékelődéstől a hazai devizát. 1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a 2 éves német, ill. amerikai kötvényhozamok különbsége 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 1,45 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1,1 1,5 1,,95,9 euró gyengülés ,15, -,15 -,3 -,45 -,6 -,75 -,9-1,5-1,2-1,35-1,5 USD/EUR (bal t.) 2 éves kötvényhozamok különbsége (német - amerikai, százalékpont, jobb t.) HUF/EUR HUF/USD HUF/CHF Forrás: ECB, MFB , 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* Forrás: ECB, MFB euróval szembeni árfolyamerősödés * = 1 Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat , 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felárának változása* Forrás: ECB, Reuters, MFB * 3 napos gördülő változás éves CDS-felár* (bal t.) HUF/EUR* (jobb t.) 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása fordított skála Forrás: ECB, MNB, MFB HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások.3-án (jobb t.) forint gyengülés 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján 32 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB 31 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) 3 ESI (jobb t.) kilátások javuló megítélése fordított skála január

11 Az államháztartás helyzete és finanszírozása A GDP-arányos államháztartási hiány körül alakulhatott 215-ben Az államháztartás központi alrendszerének hiánya tavaly 1218,6 milliárd forintot ért el, ami a tervezettet 326,2 milliárd forinttal haladta meg, a központi költségvetés 215. évi egyenlege (-1195,9 ) 354,4 milliárd forinttal volt rosszabb az előirányzottnál. A növekedés alapvetően abból fakadt, hogy a fejezeti kezelési előirányzatok bevételei mintegy 56 milliárd forinttal elmaradtak a tervezettől az operatív programok forrásainak kifizetése körüli brüsszeli egyeztetések elhúzódása miatt, mely azonban nem érinti az uniós módszertan szerinti eredményszemléletű hiányt, így körül teljesülhetett a GDP-arányos államháztartási deficit. 215-ben a központi költségvetés bevételei 128,3 milliárd forinttal elmaradtak az egy évvel korábbitól, míg a kiadások 251,1 milliárd forinttal meghaladták a 214. évit. A bevételeken belül a gazdálkodó szervezetek befizetései (+15,), a fogyasztási jellegű adók (+2,) és a lakosság befizetései (+3,9%) is nagyobb volumenben folytak be a büdzsébe, mint 214-ben (1. ábra, 1. táblázat). A diszkontkincstárjegy hozamok 215. decemberben -2 és +7 bázispont közötti mértékben változtak, az 5 és 1 éves referenciahozamok értéke 2,55, ill. 3,3 volt év végén (+8, ill. +4 bp). A hosszú hozamok növekedését a benchmark kockázatmentes eszköznek számító német hozamok emelkedése eredményezte (a visegrádi országokban és Romániában 7-25 bp közötti hozamemelkedés ment végbe decemberben) (2-4. ábra). 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, 7% ábra: Az 5 éves forintban denominált magyar államkötvény hozamának felbontása Forrás: ÁKK, Reuters, MFB Árfolyamkockázati felár* Országkockázati felár** Kockázatmentes hozam*** 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása (milliárd forint) -861,7-737,2-835, ,4-62,1-932,8-816, ,9 926,7 6,8 662, ,7 33, , ,8 528,2 59,9 4,1 367, , , , , , ,3 2 2,2 1 86,5 1 69, , , , , ,8 3 7,9 3 2,1 3 72,7 4 55, , , 3 132, ,4 1 17, ,8 1 21, , ,1 1 38,4 1 53, ,7-4 39,4-4 24,7-4 72,4-5 46, ,2-7 48,4-8 47, , , , , , ,1-1 18, ,4-1 11,1-93,8-934,8-1 22, ,8-92, ,3-1 84,3-1 2, , , , ,3-1 25, , ,7 Forrás: KSH, NGM, MFB Egyéb kiadások Kamatkiadások Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti család- és szociálpolitikai alap Egyéb bevételek Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg Egyenleg értéke 2: ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB * 5 éves forint állampapírhozam és én lejáró magyar eurókötvény hozamának különbsége ** én lejáró magyar eurókötvény és 5 éves német euró államkötvény hozamának különbsége *** 5 éves német euró államkötvény hozama hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár bázispont táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés módosított előirányzat teljesítés évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS , , ,1 17, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 38,4 1 36, 1 53,1 115, Társasági adó 394,8 341,4 548,8 16, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 151,7 156,5 154,7 98, 25,9 24,8 211,8 13, 4 335, , , 12, 3 35,6 3 22, ,7 12, Jövedéki adó 918,9 951,5 998,4 14,9% Pénzügyi tranzakciós illeték 277,9 26,2 27,7 1,7% Lakosság befizetései 1 753,8 1 86, ,5 13,9% Személyi jövedelemadó 1 589, , ,6 13, NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 3 125,1 3 24,6 3 84, 12, EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1 97,1 1 91, ,4 1, Forrás: NGM, KSH, MFB 7% 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) pont 216. január