F ó k u s z b a n. Javult a magyarországi vállalatok piaci helyzete az MFB tavaszi felmérésének eredményei alapján

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Javult a magyarországi vállalatok piaci helyzete az MFB 213. i felmérésének eredményei alapján 213. június Az MFB-INDIKÁTOR 213. i felmérés eredményei alapján a magyarországi vállalatok belföldi és külföldi piaci helyzete egyaránt javulást mutat. A cégek válaszaiból a hazai értékesítés eddigi mélypontról való elmozdulására lehet következtetni, miközben az export bővülésének elsősorban az EU-n kívüli piacok adhatnak lendületet. A belső kereslet mind a beruházási, mind a foglalkoztatási tervek realizálódásában döntő szerepet fog játszani a következő 12 hónapban, valamint kedvező változást indíthat el a hazai vállalkozói szféra pénzügyi helyzetében is. Az elmúlt 12 hónap viszonylatában a vállalatok több mint 4-a növekvő árbevételről számolt be, ugyanakkor ennek üzemi eredményre gyakorolt hatása még korlátozott volt: majdnem minden második cég az alaptevékenységéből származó eredményének zsugorodását volt kénytelen elszenvedni. A következő egy évben viszont az árbevétel és az üzemi eredmény közötti pozitív kapcsolat szorosabbá válhat, ami arra utal, hogy a korábbiakhoz képest inkább az értékesítés volumene, mintsem a költségek (ráfordítások) nagysága befolyásolja majd az üzleti tevékenységből fakadó eredményt. százalékpont ábra: A belföldi értékesítés előző 12 hónapos változása és várható alakulása a következő egy évben Az árbevétel következő egy éves alakulását elsősorban a belföldi értékesítés változása fogja meghatározni. Ebből a szempontból kedvező, hogy az MFB-INDIKÁTOR felmérés eddigi történetében első alkalommal 213 án haladta meg a hazai értékesítés növekedését váró vállalatok aránya azokét, amelyek visszaeséssel számolnak, ami a belső kereslet mélypontról való elmozdulását jelezheti a kínálati oldalról megközelítve (1. ábra). (folytatás a 2. oldalon) -37,3-48, ,1 29. tél -63,4-3, ,2 2,3-1, ,5-11,6-14,5-17,2-17, ,8 Előző 12 hónap* 3, -15,2 Következő 12 hónap** * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége; **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége százalékpont A tartalomból A magyar gazdaság a vártnál jobban teljesített az idei első negyedévben... (5. oldal) Továbbra is gyengélkedik a hazai exportszektor, az építőipart az infrastruktúra-fejlesztések húzzák fel... (6. oldal) Mind a bankok, mind a vállalatok megítélése szerint növekvő forráskereslet várható, s tovább csökkennek a hitelkamatok... (7. oldal) Két éves csúcson a fogyasztói bizalom, jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban... (8. oldal) Csökkent a munkanélküliségi ráta, emelkednek a reálbérek... (9. oldal) Továbbra is több évtizedes mélyponton a fogyasztói árindex Magyarországon... (1. oldal) Korlátokba ütközik a forint árfolyamának további erősödése... (11. oldal) Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól 213. júniusban... (12. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A hazai eladások kedvező alakulását a megrendelésekkel kapcsolatos várakozások is alátámasztják. A készletek feltöltésére ugyanakkor nem készülnek a cégek, ami egyrészt jelzi, hogy a vállalatok egyelőre óvatosak, nem bíznak még a hosszan tartó és érdemi fellendülésben, másrészt utalhat arra is, hogy nincs meg a raktározáshoz szükséges finanszírozási erejük. Megállt a három felmérés óta tapasztalható csökkenő trend, s 211. i szintre erősödtek vissza a következő 12 hónapos exportaktivitással kapcsolatos várakozások. Az eurózóna elhúzódó recessziója miatt azonban a magyarországi vállalatok külföldi értékesítésének egyelőre nem a külkereskedelem volumenét tekintve meghatározó hagyományos exportrelációk (Nyugat-Európa), hanem az EU-n kívüli piacok adhatnak lendületet (2. ábra). A cégek árbevételének alakulása szempontjából fontos tényező az exportorientáció mértéke: a termékeikkel, szolgáltatásaikkal a nemzetközi versenyben is helytálló vállalatok lehetnek a kilábalás első hullámának nyertesei. Az üzemi eredmények emelkedése az elmúlt 12 hónapban a finanszírozási helyzet stabilizálásához, illetve javulásához járult hozzá. Elsősorban azok a cégek voltak képesek javítani pénzügyi pozíciójukat, amelyek a rövid távú kötelezettségeiket csökkentették (3. ábra). A következő egy évben a növekvő nyereség lendületet adhat a fejlesztési aktivitásnak, miközben a profitabilitás és a forrásbevonási tervek között nincs érdemi kapcsolat. Emellett a cégek hosszú távú kötelezettségeinek várható alakulása sem mutat szoros összefüggést a beruházási tervekkel. Ez alátámasztja a belső források vállalati beruházások finanszírozásában játszott szerepének felértékelődését, de a kockázatokra is felhívja a figyelmet. Egyrészt a vállalati eszköz- és forrásoldali döntések közötti különbség magyarázata lehet, hogy a rekord erős beruházási szándék egyelőre még kiforratlan terveket takar, illetve hogy a fejlesztési költségek fedezésében az adósságfinanszírozással szemben a nem piaci, vissza nem térítendő (pl. EU-s pályázati) forrásokat helyezik előtérbe a vállalatok. Másrészt rávilágít arra, hogy a belföldi piacok élénkülésének elmaradása a cégek vártnál kedvezőtlenebb teljesítményén keresztül alááshatja a beruházási elképzelések realizálódását. A kedvezőtlen időjárási feltételek miatt az agrárvállalatok növelték legnagyobb arányban az értékesítési áraikat az előző 12 hónapban (4. ábra). A cégek az értékesítési árak következő egy éves változtatásával kapcsolatos visszafogott tervei a kínálati oldali inflációs nyomás további mérséklődését vetítik előre. Az alacsony belső kereslet ráadásul gátat szab a exogén sokkok (árfolyam, ágazati adók) fogyasztókra történő áthárításának. 5 Szovjet utódállamok, Kaukázus 53% 4 Egyéb** 6 39% Nem EU-tag balkáni országok 53% 39% Kelet-európai EU-tagok 4 3 EU Észak-Amerika 57% 3 Kína 33% 29% Egyéb európai országok* 4 1 Egyéb távol-keleti országok 7 Előző 12 hónap Következő 12 hónap * Svájc, Norvégia, Izland, Málta, Ciprus; **Ausztrália, Afrika, Dél-Amerika; Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalai felmérés 213. ***több válasz is lehetséges Nem várható javulás a munkaerőpiaci helyzetben a vállalati válaszok alapján a következő egy évben: a cégek döntő többsége kivár, egyelőre nem vesz fel új alkalmazottakat, igaz elbocsátásokat sem tervez. A javuló várakozások egyelőre még nem jelentik azt, hogy a vállalkozói szféra bízik a tartós fellendülésben, így a készletezéshez és a forrásbevonáshoz hasonlóan a humánerőforrás-fejlesztés területén is kivárnak a hosszabb távú kötelezettségek vállalásával. Jelentősebb munkaerőigény csak néhány feldolgozóipari ágazatban (pl. vegyi anyag előállítás, gépkocsi- és gépgyártás) várható a következő 12 hónap során, míg az energetika területén jelentős elbocsátásokra lehet számítani. A szolgáltató szektorban összességében stagnálás várható, a foglalkoztatási terveknek a hazai eladások emelkedése adhat lendületet (5. ábra). Rövid távú kötelezettségek alakulása** (százalékpont) ábra: A finanszírozási helyzet és a rövid távú kötelezettségek elmúlt 12 hónapos alakulása ágazati bontás szerint ábra: A belföldi értékesítési árak alakulása* az elmúlt 12 hónapban ágazati bontás szerint MEZŐGAZDASÁG Növénytermesztés 19 Állattenyésztés IPAR Egyéb ipar Élelmiszeripar 6 Vegyi anyag előállítás Gépgyártás 15 Energetika 11 Textilipar 9 1 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 213. Közúti gépjármű gyárt. 3 2 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés R² =, Finanszírozási helyzet alakulása* (százalékpont) *a javuló, ill. romló finanszírozási helyzetet tapasztaló cégek arányának különbsége **a kötelezettségeket növelő, ill. csökkentő cégek arányának különbsége *az értékesítési árakat emelő, ill. csökkentő cégek arányának különbsége (százalékpont) ábra: Külföldi értékesítés alakulása célpiacok** szerint (az export növekedését váró cégek aránya) 14 Fémfeldolgozás 13 2 Építőipar 8 Fafeldolgozás 23 SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR 12 1 Kiskereskedelem Szállítás, raktározás Turizmus, vendéglátás Közmű, oktatás, eü. 1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - energetika 4 - élelmiszeripar 5 - textilipar 6 - fafeldolgozás 7 - vegyianyag gyártás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás 1 - közúti gépjármű gyártás 11 - építőipar 12 - egyéb ipar 13 - turizmus, vendéglátás 14 - nagykereskedelem 15 - kiskereskedelem 16 - szállítás, raktározás 17 - ingatlanügyletek 18 - számviteli tanácsadás 19 - mérnöki tevékenység 2 - IKT szolgáltatások 21 - közösségi szolgáltatások 22 - gépjárműker. és -jav egyéb szolgáltatások 5. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó foglalkoztatási tervek* ágazati bontás szerint 5 25 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 213. MEZŐGAZDASÁG Állattenyésztés Növénytermesztés IPAR Vegyi anyag előállítás Textilipar Közúti gépjármű gyárt. Gépgyártás Fémfeldolgozás Építőipar Élelmiszeripar * a bővítést, ill. elbocsátásokat tervező cégek arányának különbsége (százalékpont) Egyéb ipar Fafeldolgozás Energetika SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR Nagykereskedelem IKT szolg. Turizmus, vendéglátás Ingatlanügyletek Nagykereskedelem Közmű, oktatás, eü. IKT szolg. Gépjárműker. és javítás Ingatlanügyletek Számviteli tanácsadás Számviteli tanácsadás Mérnöki tevékenység Gépjárműker. és javítás Egyéb szolgáltatások Mérnöki tevékenység Kiskereskedelem Egyéb szolgáltatások Szállítás, raktározás június

3 Finanszírozási helyzetkép az MFB 213. i vállalati felmérése alapján A magyarországi vállalatok forráshelyzete ugyan nem változott jelentősen 212. és 213. között, azonban a finan szírozási piac következő egy éves alakulásával kapcsolatos várakozások határozottan javultak, s a forrásigény erősödése vár ható a Magyar Fejlesztési Bank i vállalati felmérésének (MFB- INDIKÁTOR) eredményei alapján. Ugyanakkor a belföldi kereslet alakulása és a külső konjunktúra lassulása fékezheti a vállalkozások tényleges forrásbevonását. A 212. és 213. közötti félévben nem következett be jelentős elmozdulás a magyarországi vállalkozások forráshelyzetének megítélésében (1. ábra). Az MFB felmérésében résztvevő és a hazai vállalati szektort reprezentáló cégek egyharmadának a folyó költségek fedezésére sem elegendő a saját forrása, s ez az arány kiugróan magas néhány belső kereslettől nagyban függő ágazatban (pl. élelmiszeripar, építőipar, gépjárműkereskedelem és -javítás, kiskereskedelem). Változatlanul az exportorientáltabb vállalkozások finanszírozási helyzete tekinthető leginkább kielégítőnek, azonban az európai kereslet csökkenése következtében ebben a körben emelkedett legnagyobb mértékben a folyó kiadásaik fedezésére külső segítségre szoruló cégek aránya. A vállalatok több mint felének (55,9%) nem változott, negyedének (23,7%) romlott a forrásellátottsága az elmúlt 12 hónapban, ami kedvezőbb a 212. i képnél (2. ábra). A következő egy évben beruházást vagy forrásbevonást tervező cégek körében is emelkedett azon vállalkozások aránya, amelyeknek javult a finanszírozási helyzete az előző 12 hónapban, ami a következő hónapokban javíthatja a vállalatok banki megítélését és hitelképességét. Az elmúlt fél évben is folytatódott, bár lelassult a forrásbevonást biztosan tervező vállalatok arányának emelkedése: 213 án a megkérdezettek 27,7%-a biztosan, további 18,3%-a pedig várhatóan tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban (3. ábra). A vállalati vélemények alapján a következő egy évre vonatkozólag a legnépszerűbb finanszírozási lehetőséget változatlanul a hitelek jelentik (a megkérdezettek 42,-a gondolkodott kölcsön felvételében), majd az európai uniós források és az állami támogatások következnek (4. ábra). A vállalatok 34,7%-a a finanszírozási igényének legalább háromnegyedét saját forrásból teremti elő, míg a kereskedelmi banki hiteltermékek a cégek 34,9%-a esetében biztosítja a források legalább negyedét. A felmérés idején a vállalatok 44,- a rendelkezett folyószámlahitellel, s 24,2, ill. 36,3%-ának volt forgóeszközhitele, ill. beruházási hitele. Az iparban, valamint az exportorientált cégek és a beruházást tervező vállalatok körében a legmagasabb a vállalatok átlagos hitelállománya. A következő 12 hónapban elsősorban az agrárium szereplői és a középvállalatok tervezik nagy arányban beruházási hitel felvételét. A mezőgazdasági szektor, a nagyvállalatok, az exportorientált cégek és a beruházást tervező vállalkozások mellett a kizárólag Magyarországon értékesítő és a fejlesztésekben nem gondolkodó vállalatok körében is magas a következő egy évben felvenni tervezett hitel átlagos nagysága ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése és annak változása 48, 35, 16, 25, 24,3% 21, 26, 12, 14, 13, 2. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt 12 hónapos alakulása szektor szerinti bontásban 29, 12,1% 29, 31,9% 23,7% 13,9% 19,7% 29, 55,7% 57, 52, 58, 55,9% 47, 61,1% 52,3% 14, 3,3% 18, 9,9% 2, 38,9% 19, 18,3% Teljes minta 2, 19,7% 16, 3,1% 35, 32, 31,9% 54, 56, 61, 43,3% 37,7% 41, 41, Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Teljes minta Agrárium Ipar Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet 13,9% 11, 12,9% tél A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra (212. tól: tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (212. tól: nem tervez beruházást) 1,7% 11, 13,7% 14, 22, 18, tél ,3% ,7% 26,9% 29, 35, 21,1% 22, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 3. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása 12,3% 14, 213. Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 26,1% 25, 14,3% 27,1% 24,7% 24,1% 25, 12,9% 16, 15, 15, 13, 15, 12,7% 14, 22,1% 2,7% 18,3% 26,9% 27,7% 29. tél Nem tervez Valószínűleg nem Kivár Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* EU-s források Szolgáltató szektor Állami támogatás Kereskedelmi bankok hiteltermékei Hitelfelvétel** MFB hiteltermékek Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei június

4 Az élénkülő beruházási kedv következtében immáron a cégek 44,-a tervez fejlesztési célú forrást igénybe venni a következő 12 hónapban, míg a többi forrástípus jelentősége mérséklődött 212. óta (5. ábra). Az elmúlt fél évben nőtt a termelésbővítés és ingatlanberuházás céljából forrásbevonást tervező cégek aránya, ami a piaci kereslet alakulásával kapcsolatos vállalati optimizmus erősödését mutatja, s mérséklődött a termeléskorszerűsítés céljából idegen forrásra szorulók aránya. A hitelfelvétel során számításba vett körülmények közül továbbra is a kamatok nagyságát mérlegelik legalaposabban a vállalatok, míg másodsorban az egyéb forrásköltségek nagyságát veszik szemügyre. Utóbbi tényező jelentősége a felmérés során korábban nem tapasztalt szintre ugrott 213. ra. A vállalatok a devizaárfolyamok változását tartják az elmúlt 12 hónap leginkább kedvezőtlen tendenciájának a hitelfelvételi körülmények sorában, s 212. höz képest egyedül itt érzékelnek gyorsuló visszaesést, ugyanakkor a többi vizsgált szempont esetén kevésbé tapasztalnak romló fejleményeket, mint fél évvel korábban, ami a növekvő hitelkereslet egyik magyarázata is egyben (6. ábra). A devizaárfolyamok alakulásától függetlenül a hitelfelvétel legnagyobb gátját a szűkös hitelkínálat jelenti 213 án. A megkérdezettek a kamatok nagyságát, a hitelek kínálatát és a saját erő nagyságát is kisebb akadálynak tekintik, mint 6-12 hónappal korábban (7. ábra). A kisebb vállalatok továbbra is nagyobb hitelfelvételi nehézségekkel szembesülnek, mint nagyobb versenytársaik. A következő 12 hónapban a hitelkínálatban csökkenés helyett inkább bővülést várnak a cégek. Míg 212. ősszel az agráriumot, 213. tavasszal az ipart jellemezte a legnagyobb optimizmus (8. ábra). A megkérdezettek szerint a pénzintézetek vállalatról és a vállalat iparágáról alkotott véleménye is első ízben mutat egyszerre a hitelkínálat bővítésének irányába (ami a korábbi felmérésekhez képest újdonság), s a cégek saját banki megítélésüket továbbra is kedvezőbbnek tartják az iparáguk helyzeténél. A hitelkamatok csökkenését váró vállalatok aránya mindegyik szektorban és méretcsoportban meghaladja a növekedést prognosztizáló cégekét, s a felmérés kezdete óta nem tapasztalt mértékű a vállalati derűlátás a hitelkamatok következő egy évben várt alakulásával kapcsolatban (9. ábra). 8. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint (nettó mérleg*) , 34, 36, 59,3% 21,9% 43, 42,9% 44, Fejlesztési forrás 29. tél Devizaárfolyamok változása A bankok hitelkínálata Kamat mértéke 5. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek* célja * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ,1% 29, 25, 4,1% 42, 21,7% 18, 17,3% Forgóeszköz finanszírozás , 3, 29, 27, Folyószámlahitel , 11, 8, 12, 13,7% 14,3% 16,1% 14,1% (EU-s) pályázati önrész tél Egyéb forrásköltség 211. mértéke 212. Forint-deviza hitelkamatkülönbség , 1,5 2, 2,5 3, Forrás: MFB-INDIKÁTOR 213. vállalati felmérések * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult 4,4 4,2 4, 3,8 3,6 3,4 3,2 3, 6. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* a vállalatok értékelése szerint 7. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* a vállalatok értékelése szerint tél 21. * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Szűkös hitelkínálat Magas kamatok Saját erő nagysága ábra: A következő 12 hónapban a hitelkamatok alakulására vonatkozó vállalati várakozások alakulása (nettó mérleg*) 4,4 4,2 4, 3,8 3,6 3,4 3,2 3, Teljes minta Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont Teljes minta Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok * emelkedést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont június

5 Gazdasági növekedés A magyar gazdaság a vártnál jobban teljesített az idei első negyedévben A német Ifo intézet 213. májusi felmérése szerint kismértékben optimistábbá váltak a következő félévre vonatkozó kilátások a világgazdaságban (1. ábra). Mind az USA, mind Kína gazdasága a vártnál lassabban nőtt az idei első negyedévben (1, ill. 7,7%, év/év), míg az eurózóna GDP-je éves szinten 1,, az előző három hónaphoz képest,-kal zsugorodott, és a kilátások alapján várhatóan az idei első félévben nem ér véget a másfél éve tartó recessziója (2. ábra). A magyar gazdaság az idei első negyedévben,7%-kal bővült 212 utolsó három hónapjához képest, ami az egyik leggyorsabb ütemű növekedésnek bizonyult az Európai Unión belül (3-4. ábra). A vártnál jobb teljesítmény mögött azonban elsősorban bázishatások állnak (tavalyi év végi megszorítások, gyár leállások, ill. gyenge mezőgazdasági teljesítménye), amit az év/év alapon számolt,3%-os visszaesés is jelez. A növekedési fordulatot ugyanakkor egyelőre a gyengélkedő külső környezet sem támogatja. A vállalati várakozások alapján az év első felében továbbra is mérsékelt visszaesésre lehet számítani (5. ábra), s ezt valószínűsítik a gyenge első negyedéves beruházási adatok is (-8,7% év/év, -3, n.év/n.év) (6. ábra). 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 2. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB 25.I 25.II 25.III 25.IV 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Várakozások a következő 6 hónapra Jelenlegi helyzet megítélése 3. ábra: A GDP-növekedés* alakulása 213. első negyedévben az Európai Unióban** (az előző negyedévhez képest) I * évesített ráta Forrás: Reuters, MFB - 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I Kína Eurózóna Németország USA* 4. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon Litvánia Lettország Magyarország Svédország Románia Egyesült Királyság Szlovákia Lengyelország Németország Bulgária Belgium Ausztria Finnország Hollandia EU-27 Franciaország Eurózóna Portugália Olaszország Spanyolország Csehország Észtország Ciprus Forrás: Eurostat, MFB -1, -1, -,,, 1, 1, *szezonálisan kiigazított adatok; **Dánia, Írország, Görögország, Luxemburg, Málta, Szlovénia: nincs elérhető adat 3% 1% -1% - -3% - 26.I * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása 6. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (213. I. negyedév, év/év) ESI: 3 hónappal eltolva Építőipar IKT szektor Szállítás, raktározás -4, -4,7% 5, Kereskedelem Mezőgazdaság Feldolgozóipar Oktatás -1, -12, -13, -14, 6 5 * Economic Sentiment Index Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB Ingatlanügyletek Villamosenergia Összesen Ebből: Építés Ebből: Gép, berendezés, jármű -19,7% -3, -8,7% -19,, ESI Magyarország (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) június

6 Külkereskedelem és ipar Továbbra is gyengélkedik a hazai exportszektor, az építőipart az infrastruktúra-fejlesztések húzzák fel A hazai külkereskedelmi szektor még mindig nem mutatja az élénkülés jeleit: 213. márciusban az export volumene,9, míg az importé 3,-kal esett vissza (év/év), így a külkereskedelmi mérleg az elmúlt két év legnagyobb havi többletét (74, millió euró) érte el. A német üzleti várakozások alapján a következő hónapokban a hazai kivitel bővülésére számítunk (1-2. ábra). Az ipari termelés márciusban a harmadik egymást követő hónapban bővült (+,) az előző hónaphoz képest, ugyanakkor az első negyedévben összességében éves szinten 3,1%-kal zsugorodott. A feldolgozóipar teljesítménye az év harmadik hónapjában 2,9%-kal csökkent (év/év). Az európai recesszió következményeként az exportmegrendelések 2-kal estek viszsza, míg a belföldi rendelések 7,9%-kal mérséklődtek. A jármű- és vegyi anyag gyártás húzzák a szektor eredményeit, a számítógép és elektronikai termékek gyártása azonban továbbra sem képes magára találni az elmúlt évek sokkjából (3-4. ábra). A mezőgazdaság mellett az építőipar támogathatta a hazai GDP-t az első negyedévben. Ez utóbbi teljesítménye a márciusi 9,9%-növekedéssel együtt már 4,-kal volt magasabb az év első három hónapjában, mint egy évvel korábban. Az ágazat eredményeit az állami infrastrukturális fejlesztések ( egyéb építmények ) húzzák fel (5-6. ábra). milliárd Ft ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) Export volumen (év/év, jobb t.) ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export alakulása (év/év) * 3 hónapos gördülő átlag IFO-index: 3 hónappal eltolva IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Forrás: KSH, CESifo, MFB Export volumen* (jobb t.) 4. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (213. január - március) Járműgyártás Vegyi anyag előállítás Egyéb feldolgozóipar Fafeldolgozás Villamos berendezés gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Gumi, műanyag termék gyártása Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Fémfeldolgozás Gépgyártás Gyógyszergyártás Számítógép, elektr. termék gyártása FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN 97,9% 96, 99,7% 94, 94, 92, 87, 82, 97, 18, 18, 18, 11, * az előző év azonos idaka = 1 5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 6. ábra: Építőipari termelés ágazatonként (előző év =1) * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) *január-március Épületek Egyéb építmények Speciális szaképítés ágazat Építőipar összesen * június

7 Vállalati forráshelyzet A bankok és a vállalatok megítélése szerint is növekvő forráskereslet várható A magyarországi vállalatok egyre olcsóbban jutnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz a monetáris lazítás következtében: az 1-5 éves hitelkamatok átlagos nagysága idén áprilisra 8,5-ra, 26. május óta nem tapasztalt szintre süllyedt, a minimum 5 éves futamidejű kölcsönöké pedig 21. decemberi szintre, 8,2-ra mérséklődött. Ennek ellenére a többi visegrádi országhoz képest finanszírozási oldalról továbbra is versenyhátrányban vannak a hazai vállalatok (1-2. ábra). A vállalati hitelezés a közép-kelet-európai régióban visszaesést mutat. Magyarországon 212. december után 213. áprilisban is csökkent mind a forinthitelek (-38,7 milliárd Ft), mind a devizában felvett kölcsönök állománya (-21,2 milliárd Ft) a tranzakciók következtében. Míg tavaly az év első négy hónapjában 123,7 milliárd forinttal haladta meg a vállalati hiteltörlesztések volumene az újonnan kihelyezett kölcsönökét, addig idén a különbség 143,2 milliárd forintra nőtt (3-4. ábra). Az MNB legfrissebb hitelezési felmérése szerint a hazai pénzintézetek a következő hónapokban megugró vállalati hitelkereslettel számolnak. Az MFB utolsó, 213. i vállalati felmérése elsősorban az állattenyésztő, valamint a közúti járműgyártó cégek esetében mutat növekvő hiteligényt, utóbbi ágazatban jelentősen nőtt fél év alatt a forrásbevonást tervezők aránya (5-6. ábra) ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB 28.4 * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 4. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forrás: ECB, MFB * euróra konvertált állományok Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Szlovénia milliárd Ft Devizahitel Forinthitel Összes hitel Forrás: MNB, MFB milliárd Ft ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 29.I 2.II 29.III 29.IV Közép- és nagyvállalatok * nettó változás pozitív = növekedés 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III Mikro- és kisvállalatok 211.IV 212.I Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 212.II 212.III 212.IV 213.I ábra: A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező* vállalatok aránya ágazati bontás szerint növénytermesztés nőtt a forrásbevonási 2 - állattenyésztés hajlandóság 3 - élelmiszeripar energetika építőipar 6 - fafeldolgozás fémfeldolgozás gépgyártás közúti járműgyártás textilipar vegyianyag gyártás csökkent a gépjármű keresk. + jav. 15 forrásbevonási 13 - IKT szolg. 13 hajlandóság 14 - ingatlanügyletek 2 14 * biztosan + valószínűleg 15 - kiskereskedelem forrásbevonást tervező 16 - közösségi szolgáltatás 2 vállalatok összesen 17 - mérnöki tevékenység 18 - nagykereskedelem szállítás, raktározás számviteli tanácsadás 21 - turizmus, vendéglátás június

8 Fogyasztás Két éves csúcson a fogyasztói bizalom, jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban A fogyasztói bizalom májusban több mint két éves csúcsra erősödött Magyarországon (1. ábra), aminek első kedvező hatása már érezhető az áprilisi (előzetes) kiskereskedelmi adatokban: a forgalom az múlt év azonos idakához képest 3,-kal bővült. Éves alapon utoljára tavaly márciusban nőtt az értékesítés, míg ilyen szintű emelkedésre 26 óta nem volt példa (2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom bővüléséhez elsősorban az élelmiszer (+3,3%) és az üzemanyagok (+6,3%) értékesítése járult hozzá, míg a nem élelmiszer termékek eladása stagnált (3. ábra). A kedvező fordulat a reálbérek év eleje óta tartó lendületes emelkedésének (március: +2,) is köszönhető (4. ábra). A háztartások fogyasztásának tartós bővülése ellen hathat, hogy a lakosság a hiteleinek visszafizetésén kívül a megtakarításait továbbra is igyekszik növelni. Ezt jelzi, hogy az ezredforduló óta nem látott szintre emelkedett a magyar háztartások finanszírozási képessége az idei első negyedévben (5, a GDP arányában). Ebben a kötelezettségek leépítése (hitelek viszszafizetése) mellett 212 második felétől egyre inkább a pénzügyi eszközök (megtakarítások) növekedése játszott fontos szerepet (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 1% -1% - -3% - Hónap/hónap (bal t.) - Év/év (jobb t.) ábra: Kiskereskedelmi forgalom alaulása a föbb termékcsoportok szerint (naptárhatástól tisztított volumenindexek) 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) Nem élelmiszer termékek Üzemanyagok Élelmiszerek Kiskereskedelem összesen Kiskereskedelmi forgalom Nettó reálbérek 5. ábra: A háztartások nettó finanszírozási képessége* 6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek, kötelezettségeinek és nettó finanszírozási képességének tranzakciók szerinti alakulása 1 1 * utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je; a magánnyugdíjpénztári átlépések miatti tőketranszfer hatása nélkül milliárd Ft milliárd Ft Forrás: MNB, MFB 1995.I 1996.I 1997.I 1998.I 1999.I 2.I 21.I 22.I 23.I 24.I 25.I 26.I 27.I 28.I 29.I 21.I 211.I 212.I 213.I I Forrás: MNB, MFB 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I -4-6 Nettó finanszírozási képesség/igény* Pénzügyi kötelezettségek* *4 negyedéves gördülő átlag Pénzügyi eszközök* június

9 Munkaerőpiac Csökkent a munkanélküliségi ráta, emelkednek a reálbérek A február-áprilisi idakot tekintve négy éve nem volt olyan alacsony a munkanélküliségi ráta, mint idén (11,). Csökkent a munkanélküliek (-19,7 ezer fő, év/év) és nőtt a foglalkoztatottak (+58, ezer fő, év/év) száma (1. ábra). A javulás hátterében álló folyamatok egyelőre nem láthatóak egyértelműen. A vártnál jobb GDP-adat még nem tükröződött a hazai munkaerőpiaci folyamatokban az első negyedévben (2. ábra). Az alkalmazottak száma a versenyszférában 213. január és március között gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi szinttel (,-os csökkenés). A költségvetési szektorban a nagyobb visszaesést (-2,3%) a kedvezőtlen időjárás miatt később induló közmunkaprogramok okozták (3. ábra). A 213. áprilisban bejelentett új munkahelyek (47,7 ezer) között pedig mindöszsze 12, ezer volt nem támogatott álláshely (4. ábra). A vállalati tervek a következő 12 hónap viszonylatában is a munkaerőpiac stagnálását, mozdulatlanságát jelzik (5. ábra). A bruttó átlagkeresetek 3,4, míg a nettó bérek (családi adókedvezmény nélkül) 4,-kal nőttek 213. márciusban. Az idei első negyedévben a reálbérek átlagosan 1,3%-kal emelkedtek (6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon 2. ábra: A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók számának változása és a gazdasági növekedés alakulása Magyarországon 15 13% ezer fő % 1 9% ezer fő Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása a magyar gazdaságban (előző év azonos idaka = 1) 7% I 29.II 29.III 29.IV 21.I * KSH munkaerő-felmérés alapján ** KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV Foglalkoztatottak számának változása* (bal t.) Alkalmazásban állók számának változása** (bal t.) GDP-növekedés (év/év, jobb t.) 4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 213.I - - Forrás: KSH, MFB Versenyszféra Nemzetgazdaság összesen Költségvetési szektor 5. ábra: A foglalkoztatás alakulása az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés alapján ezer darab Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (jobb t.) 6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) ezer darab Forrás: NFSZ, MFB 1 5, százalékpont ,9-24, , ,4-5, -13,7-13,3 Előző 12 hónap* , -7, ,2-5,8 Következő 12 hónap** 213. * a foglalkoztatottak számát bővítő, illetve mérséklő vállalatok arányának különbsége; **a foglallkoztatottak számát bővíteni, ill. csökkenteni tervező vállalatok arányának különbsége százalékpont Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér június

10 Infláció Továbbra is több évtizedes mélyponton a fogyasztói árindex Magyarországon A Brent-típusú kőolaj átlagos napi világpiaci ára 213. májusban,3%-kal volt magasabb (12,6 dollár/hordó), mint áprilisban, míg az előző év azonos idakához képest 7,-kal csökkent a nyersolaj ára (1. ábra). A 12 havi inflációs ráta az eurózónában 1,2, az USA-ban 1,1%-ra mérséklődött áprilisban, míg Kínában 2,-os volt a drágulás átlagos mértéke (2. ábra) áprilisban a hazai fogyasztói árindex (1,7%) továbbra is több évtizedes mélyponton mozgott. A pénzromlás ütemének csökkenéséhez (az előző hónaphoz képest) elsősorban az üzemanyagárak jelentős, 1,7%-os havi mérséklődése járult hozzá (3-4. ábra). Az élelmiszerek év eleji drágulása alapvetően a növénytermesztés termelői árindexének megugrására vezethető vissza: ezen belül elsősorban a gabonafélék ára emelkedett jelentős, 3-ot meghaladó mértékben (5. ábra). Az inflációs alapmutatók értéke áprilisban már nem süllyedt tovább, ami azt jelezheti, hogy a fogyasztói árindex mérséklődése elérhette mélypontját. Az áremelkedés megugrására azonban továbbra sem lehet számítani (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában , 7, Forrás: Reuters, MFB 1, 7, Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) $/hordó 5, 5, 2, 2,,, -2, -2, USA Eurózóna Kína 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 4. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint (213. április, hó/hó) Élelmiszerek,9% Ipari termékek,7% Piaci javak Alkohol, dohány,3%, Forrás: MNB, MFB ábra: Mezőgazdasági termékek termelői árindexe (213. január - március, előző év azonos idaka = 1) Növénytermesztés Gabonafélék Ipari növények Zöldség Gyümölcs Állattenyésztés Élő állat Állati termékek Mzg.-i termékek összesen Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex Maginfláció 16, 12, 16, 17, 12, 117, 116,7% 122, 13, Szabadáras háztartási energia 3% 1% Szabályozott árú termékek Piaci szolgáltatások Fogyasztói-árindex Forrás: MNB, MFB 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Forrás: MNB, MFB Üzemanyag -1,7% Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja -,1%,3%,, -2, -1, -1, -,,, 1, 3% 1% *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve június

11 Árfolyamok Korlátokba ütközik a forint árfolyamának további erősödése A magyar forint euróval szembeni, március végén indult felértékelődése tovább folytatódott, azonban a Fed eszközvásárlási programjának csökkentésével kapcsolatos piaci várakozások és jegybanki jelzések erősödése a befektetői hangulat borúsabbá válásához vezettek május végén (1. ábra). Az erősödő forintpályának ugyancsak egyre nagyobb akadályt jelent a lazuló magyarországi monetáris politika: a májusban új történelmi mélypontra (4,5) csökkentett alapkamat és az emelkedő német kötvényhozamok következtében mérséklődik a magyar állampapírok hozamelőnye, ami a forintkeresletet is visszafogja (2-3. ábra). Májusban a hazai fizetőeszköz euróárfolyama 286 HUF/EUR szint alá tudott menni, azonban a hónap végi gyengülése (296,1 HUF/EUR) miatt a magyar deviza havi szinten csupán 1,3%-os erősödést ért el. A svájci frankkal, ill. az amerikai dollárral szemben 2,7, ill.,-os ütemben értékelődött fel a forint (4. ábra). A május havi erősödést segíthette, hogy a vállalati szereplők várakozásai a január óta tartó romló tendenciát megszakítva májusban jelentősen javultak (5. ábra). A magyar fizetőeszköz teljesítménye meghaladta a régiós átlagot: a cseh korona,3%-ot erősödött, míg a román lej és a lengyel zloty 1,3, ill. 3,1%-ot veszített értékéből a hónap során az euróval szemben (6. ábra). 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 5 tőzsdeindex alakulása 2. ábra: A forint/euró árfolyam és az MNB alapkamat alakulása pont, fordított skála Forrás: ECB, Reuters, MFB S&P 5 (bal t.) tőzsdeindex emelkedése HUF/EUR (jobb t.) HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Forrás: ECB, MNB, MFB ,2 7, 6,7 6,5 6,2 6, 5,7 5,5 5,2 5, 4,7 4,5 4,2 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények hozamfelára a 1 éves német állampapírokhoz képest 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama Forrás: ÁKK, Reuters, MFB forint gyengülése Forrás: ECB, MFB bázispont HUF/EUR árfolyam (bal t.) Kamatfelár (1 éves magyar és német államkötvényhozamok különbsége, jobb t.) 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 6. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 213. májusban* HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB fordított skála 1 13% 1 11% 1 99% 9 97% euróval szembeni árfolyamerősödés CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR RON/EUR * =1 Forrás: ECB, MFB % 1 11% 1 99% 9 97% június

12 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól 213. júniusban 213. január és április között a központi költségvetés hiánya 668,1 milliárd forintot ért el (az éves cél 76,-a), ami jóval kedvezőtlenebb érték, mint az egy évvel korábbi 271 milliárdos deficit. Az idei első négy hónapban befolyt állami bevételek ugyan 58,1 milliárd forinttal meghaladták az egy évvel korábbit, viszont ugyanezen összevetésben a kiadások 455,1 milliárd forinttal emelkedtek, s a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok túlköltekezése magyarázza a kiadásnövekedés 85,7%-át (1. táblázat, 1. ábra). Az Európai Bizottság a magyar kormány májusban bejelentett fiskális intézkedései nyomán úgy ítélte meg, hogy idén és jövőre a GDP-arányos államháztartási hiány 2,7, ill. 2,9% lesz, így az uniós pénzügyminiszterek tanácsának a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja (2. ábra). A valamivel borúsabbá váló befektetői légkörben a magyar állampapírok közül mind a 3, 12 hónapos kincstárjegyek, mind az 5, 1 és 15 éves kötvények hozama új történelmi szintre süllyedt (3. ábra). A hozamok süllyedésével a magyar állampapírok vonzereje is csökkent, ami a mérséklődő aukciós érdeklődésben is megfigyelhető volt (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer milliárd Ft teljesítés (előzetes) I-IV. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-IV. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 9376,7 2881,3 3,7% 123,9 2939,4 28,7% Gazdálkodó szervezetek befizetései 1157,2 321,1 27, 1451,3 325,3 22, Társasági adó 342,3 15,8 3,9% 32,8 95, 29, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 146,5 33,9 23, 312,6 36,3 11, 25,6 25,1 1, 149, 39,2 26,3% 372,7 1227,7 33, 4286,9 1125,4 26,3% 2747,4 955,9 34, 2953,2 87,8 27, Jövedéki adó 929,4 267,5 28, 947,1 252,3 26, Lakosság befizetései 169,4 522,2 32, 1657,8 562, 33,9% Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, MFB 11% 1 9% 7% 3% 1498,4 491, 32, 151,6 51,2 34, 2765,5 916,5 33,1% 2847,3 14,6 35,3% 1744,3 576,7 33,1% 184,3 621,2 34, 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama Forrás: ÁKK, MFB magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves 11% 1 9% 7% 3% ábra: Az Európai Unió tagországainak GDP-arányos államháztartási egyenlege 213-ban és 214-ben %-os küszöb -9% - -7% % - -1% 1% ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és április között (milliárd forint) -551,6-534,6-649,5-586,5-271, -668,1 321,1 325,3 316,4 329,6 257,6 327,3 999,3 848,7 972,5 1227,7 1125,4 11,2 78,8 691,7 644,1 51,4 522,2 562, 378,6 463,5 581,4 719, 737,7 85,8-35,7-282,9-295,3-272,9-319,3-427, -446,8-452,6-436,6-463,1-477,4-447,6-832,2-795,8-99,4-651,3-597,4-593,4-1225,6-13,1-1421,4-166,9-1487,7-1878, -263,8-214,6 4. ábra: 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek aukciós lefedettsége* és aukciós átlaghozama ,2-21,8-27,5-261, Aukciós átlaghozam (bal t.) A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg Egyenleg értéke Írország Egyesült Királyság Spanyolország Ciprus Portugália Szlovénia Lengyelország Franciaország Görögország Málta Hollandia Szlovákia Olaszország Litvánia Cseh Köztársaság Belgium Magyarország Románia Ausztria Finnország Dánia Bulgária Lettország Svédország Észtország Németország Luxemburg Forrás: Európai Bizottság, MFB Forrás: ÁKK, MFB Lefedettség (jobb t.) Forrás: KSH, NGM, MFB * lefedettség = vételi ajánlatok mennyisége / eladásra felkínált állampapírok mennyisége 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1,, június