Csátalja Óvoda Óvodai Pedagógiai Programja

Csátalja Óvoda Óvodai Pedagógiai Programja Készítette: Csátalja Óvoda Nevelőtestülete 2013.júl. 30. Czakó Andrásné Óvoda vezető

2 Az óvoda adatai: Hivatalos neve: Csátalja Óvoda Székhelye: Csátalja, Dózsa Gy.u.3. OM azonosító: 201941 Tel: 06 70 362 108 Az alapító és a fenntartó működtető és irányító szervének neve és székhelye: Csátalja Községi Önkormányzat Képviselő testülete. 6523. Csátalja, Kossuth L. u. 2/b. Típusa:Óvoda Törvényi háttér: -Alapító Okirat -2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről -2012.évi CXXIV,törv., a nemzeti köznevelésről szóló törv. módosításáról. -20/ 2012 (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról -229/1992(VIII.28) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. -138/1992 (X.8) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. -1997.évi XXXI.tv. a gyermekek védelméről és agyámügyi igazgatásról. -255/2009 (XI.20) Korm. Rendelet az Óvodai Nev. Országos Alapprogram módosítása. -17/2013 (III.1) EMMI rendelet, a nemzetiségi óvodai nevélésének irányelve -50/ 2013,(VII.15) EMMI rendelet a nemzetiségi, oktatási, nevelési, otatási feladatokról.

3 Tartalomjegyzék: Törvények oldalszám 1. BEVEZETŐ....4. 2. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL (Nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése ) 5. 3.GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP....6. Gyermekkép..6. Óvodakép...6. 4. AZ ÓVODAI NEVELÉP FELADATAI..9. Az egészséges életmódra nevelés (nemzetiségi nyelven is)...9. Érzelmi nevelés, szocializáció (nemzetiségi nyelven is ). 11. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés (nemzetiségi nyelven is )....12. Sajátos nevelési igényű gyermekeknek nevelése ( nemzetiségi nyelven is)...13. Gyermekvédelem.14. 5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI. 16. Személyi feltételek...16. Tárgyi feltételek...17. Az óvodai élet megszervezése. 18. Az óvodai élet kapcsolatai...18. 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI...19. Játék (nemzetiségi nyelven is ). 20. Vers, mese(nemzetiségi nyelven is).....23. Ének zene, énekes játék(nemzetiségi nyelven is).....24. Rajzolás, mintázás, kézi munka (nemzetiségi nyelven is )....25. Mozgás (nemzetiségi nyelven is ).. 26. Külső világ tevékeny megismerése(nemzetiségi nyelven is) 28. - hagyományos ünnepeink, rendezvényeink(nemzetiségi nyelven is)..31. Munka jellegű tevékenységek(nemzetiségi nyelven is )....32. Tanulás (nemzetiségi nyelven is )..33. 7. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE (nemzetiségi nyelven is)..35. 8. A NEMZETISÉGI NEVELÉSRE VONATKOZÓ FELADATAINKAT A KÖVETKEZŐ NÉMET NYELVŰ AJÁNLÁS ALAPJÁN ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE.36. 9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK...42.

4 1. BEVEZETŐ Az óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe vévemeghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. A program módosításai a 2011. évi CXC törvény- a nemzeti köznevelésről rendeleteinek felelnek meg. A nemztiségi óvodai nevelésre vonatkozó módosítások 17/2013 (III.1.) EMMI rendeleteinek felelnek meg. A 2013-14-es nevelési évre vonatkoznak Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy - Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával; - A gyermeket - mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg; - A gyermek nevelése elsősorban a család kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző- köztük az innovatív- pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját nevelési programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe vesszük: A nemzetiségi óvodai nevelés irányelveit is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is: -a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket: -amely a beilleszkedési,tanulási,magatartási nehézséggel küzdő,valamint a kiemelten tehetséges gyermekeket foglalja magába

5 ÓVODA BEMUTATÁSA 2. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL Csátalja: Csátalja kis település a megye déli részén, közel a szerb határhoz. Lakóinak száma:1600 fő alatt van Óvodánk 1979-ben épült a település központjában, jól megközelíthető, minden igényt kielégítő modern gyermekintézmény. Óvodánkat négy csoportra tervezték. Jelenleg 2 vegyes csoportban folyik a gyermekek gondozása, nevelése. A csoportszobák és a hozzátartozó előszobák, mosdók jól elszeparáltak, így a különböző életkorú gyermekek nem zavarják egymás napirendjét, tevékenységét. A 3. csoportszoba alkalmas a német tánc, a logopédia, és a rászoruló gyermekek fejlesztésére. A 4. csoportszobát tornaszobaként használjuk. Intézményünk közepén nagy és tágas zsibongó ad helyet a közös rendezvényeinknek, ünnepélyeinknek. Óvodánk épülete szép, környezete, nagy, füves udvara sok lehetőséget biztosít gyermekeinknek az önfeledt játékra, mozgásra. Az év bármely időszakában, az időjárástól függetlenül biztosítani tudjuk a gyermekeknek a légfürdőt, kielégíthetjük a nagyfokú mozgásigényüket. Nyáron árnyékot adó lombos fákkal, fedett homokozóval és babaházzal tudunk játszóhelyet biztosítani, télen három oldalról védett és lefedett teraszon levegőzhetnek gyermekeink. Óvodánk kellemes, nyugodt környezete, a tágas csoportszobák, és a nagy játszóteret biztosító udvar biztos alapja a kétnyelvű óvodai nevelésnek. Falunkban magyarok, németek és székelyek élnek egymás mellett. Csátalján ma kis százalékban élnek németek, ezzel magyarázható, hogy kevés az olyan gyerek, aki beszéli a német nyelvet. A németországi Schwabmüncheni székhelyű Heimatverein egyesülettel vette fel a falu - a Német Önkormányzaton keresztül, a kapcsolatot. Óvodánk nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda. Mindkét nyelv a magyar és a német nyelv fejlesztését szolgálja. Igyekszünk megvalósítani, hogy az óvodai nevelés alapvető kereteiben, a játékot kiemelve, spontán és tervszerű tanulással, kétnyelvű környezetben fejlődjenek a gyermekek képességei, alakuljon személyiségük. Figyelembe vettük, hogy az óvodás gyerekek egy második nyelvet ugyanolyan technikákkal, eljárásokkal sajátítsanak el, mint az anyanyelvüket, ebben a folyamatban kiindulási alap a gyerekek mozgásigénye, érdeklődése, kíváncsisága. Óvodánk környezete tükrözi a nemzetiség kultúráját hagyományait és tárgyi emlékeit felvettük a családokkal a kapcsolatot, a tárgyi emlékeket elhelyezzük a csoportokban, a zsibongóban. Ezzel nagy lépést tettünk a hagyományápolás, az identitástudat megalapozása és fejlesztése terén. 2 évenként nemzetiségi nyílt napokat tartunk.

6 Falunk Bajától 20km-re fekszik. A város közelsége meghatározó, a fiataloknak továbbtanulási lehetőséget biztosít számos középiskolájával. A község lakossága mezőgazdaságból, állattenyésztésből él, de gyarapodik a főállású vagy mellékállású vállalkozók száma. A munkába rohanó, a mindennapi megélhetésért küzdő szülőnek kevés ideje marad a gyerekre. Sajnos nem ritka az olyan család sem, ahol munkanélküli családtag van, vagy alkalmi munkából, munkanélküli járadékból élnek. Mindezek tudatában úgy igyekszünk óvodánk külső és belső környezetét kialakítani, hogy családias légkörben, biztonságban, boldogan tölthesse minden hozzánk kerülő kisgyermek az óvodás éveit. 3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP GYERMEKKÉP -Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. -Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe maghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Célunk: Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, a településhez kötődő, a környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel

7 természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Nemzetiségi óvodai nevelés céljai,feladatai - Sokoldalú képességfejlesztéssel a német nyelv megkedveltetése. - Fejlettségi szintjüknek megfelelően a német nyelv használata. - A német nemzetiség még élő szokásainak hagyományainak megismertetése, kultúrájának ápolása. -biztosítson anyanyelvi környezetet a gyerekek számára - Készítse fel a gyermeket a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására -segítse a nemzetiségi identitástudat kialakítását és fejlesztését Nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése : 1.A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart 2.Óvodánkban az óvodapedagógusok beszélik a nemzetiség nyelvét,ismerik a hagyományokat,szokásokat és a kultúrkincs továbbörökítésére törekednek. 3.Gyermekeink mindennapi életét igyekszünk a nemzetiség nyelvén megszervezni. Törekszünk arra,hogy a gyerekek gondozásában résztvevő felnőttek is ismerjék és használják a nemzetiség nyelvét(tájnyelvét). 4.Óvodánk nevelő munkáját kiegészíti a családdal(szülőkkel,nagyszülőkkel,stb) a nemzetiségi intézményekkel,szervezetekkel való együttműködés,különösen a gyererekek nyelvi kultúrájának fejlesztése,a hagyományápolás és a nemzetiségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén. 5.Rendelkezünk a nemzetiségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is. 6.Az óvoda környezete tükrözi a nemzetiség kultúráját,a nemzetiség életmódját,szokásait,hagyományait és tárgyi emlékeit. ÓVODAKÉP - Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciók. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. - Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv: -a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; -a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; -az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.

8 - Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről. Az érzelem biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű ( az életkornak és fejlettségnek megfelelő) tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. - A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. - A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban; migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. - Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikultúrális és interkultúrális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmódra nevelés

9 - érzelmi nevelés és szocializáció - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása - SNI- s gyerekek nevelése - A nemzetiségi nevelés AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; - megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyerekek gondozásakor megértő, meghitt viszony kialakítására törekszünk, őszintén, tapintatosan közeledünk hozzájuk, így ők is elfogadnak bennünket. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyerekek egyre önállóbban elégítsék ki a szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajkával megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. A napi háromszori étkezést biztosítjuk, ez elég változatos, a gyerekek életkorának megfelelő. Az étkezések azonos időpontban, 3 órás időközökre elosztva, kulturált körülmények között zajlanak. A tízórai, az ebéd és az uzsonna kötött időtartamú, de figyelembe vesszük a gyerekek tempóját, egyéni szükségleteit. A gyerekek tisztasági igényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. Ezeket a tevékenységeket (kézmosás, fogmosás, orrtörlés, mosdó használat) bármikor, szükségleteiknek megfelelően önállóan elvégezhetik, ügyelünk itt is a fokozatosság betartására. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülők körében is. A teremben lecserélik a gyerekek az utcai ruhákat, cipőjüket. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses, praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. A gyerekek mindennapi mozgásigényének kielégítését a változatos udvari játékokkal, a sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, a népi dalos játékokkal és a körjátékokkal biztosítjuk. A sétákkal szintén a gyerekek mozgásigényét igyekszünk kielégíteni. A mindennapi mozgás után a gyermekeknek szükségük van a hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket. (szellőzés, csend, nyugalom). Mindig egy mesével, altatódallal csendesítjük le, nyugtatjuk meg a gyerekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük az alvást. Lehetővé tesszük, hogy ébredés után a gyerekek a csoportban, csendben tevékenykedhessenek. Ezzel a lehetőséggel az 5-6-7 évesek élhetnek, ezzel is előkészítve őket az iskolások napirendjére.

10 Az óvodában megbetegedett gyermekek szüleit azonnal értesítjük. Amíg nem érkeznek meg, gondoskodunk a gyermekről. A fertőzések elterjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel igyekszünk elkerülni. Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen az okokat megkeresni és kiküszöbölni. Az egészségük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden időszakban sokat tartózkodunk a frisslevegőn, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. Télen is kimegyünk és a betonos járdán futunk, közösen szánkózunk, csúszkálunk, hógolyózunk. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink sokat tudjanak a környezetükről, környezettudatos szemlélettel rendelkezzenek. A környezettudatos magatartás manapság sajnos még csak a családok kisebb részét jellemzi, ezért a gyerekek ezt a fajta kultúrát még nem hozzák magukkal otthonról. Ezen a területen nekünk óvodáknak kell mintát adnunk, amely aztán a gyerekeken keresztül utat találhat a családokhoz. Óvodánkban hagyományt teremtettünk a környezet-, és természetvédelmi napok megünneplésére. A gyerekeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre, tapasztalatszerzésre építünk. Célunk, a környezetbarát szokások megalapozása, a környezettudatos magatartás kialakítása változatos programokkal, játékos tevékenységekkel. Sokféle módon igyekszünk elérni, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését a természet szépsége, szeretete, megóvása iránt. A nevelőmunka tervezésében megjelennek a környezeti neveléssel, a környezeti programokkal kapcsolatos feladatok, gyermeki tevékenységek. Célunk, olyan szokások, viselkedési formák, ismeretek megalapozása, amelyek a későbbiekben meghatározzák a természethez való kötődést. A gyerekeket kiscsoportos koruktól neveljük a természet szeretetére és védelmére, arra, hogy ne okozzanak kárt a természetben, ne rongálják azt. A természetben végzett megfigyelések fejlesztik a gyerekek érzelmi világát, esztétikai érzékét. Már a kicsikkel is gyakori sétát teszünk az óvoda környékén, leveleket, különböző terméseket gyűjtünk. A gyerekek életkorának megfelelő szinten magyarázzuk el illetve tapasztalják meg a környezetünk megvédésének alapszabályait, az ember felelősségét és munkáját a tiszta természet megőrzése érdekében. A kirándulások jó alkalmat nyújtanak a természet felfedezésére, különösen ősszel, amikor az erdő gyönyörű színekben pompázik.. Az óvodánk udvarán levő sok fa és bokor nagyszerű búvóhelyet, élőhelyet ad a madaraknak. Folyamatos téli tevékenységünk a madarak etetése, védelme. November végén az udvarunkon levő fákra minden csoport felrakja a madáretetőit. Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy milyen fontos a madarak etetése, itatása, de csakis télen, amikor nem jutnak táplálékhoz.

11 Az óvodánkban dolgozó felnőttek természetet szerető, védő és tisztelő szemlélete érvényesül a pedagógiai munkánkban. Az egészséges életmódra nevelés területeit úgy alakítjuk a mindennapjaikban, hogy kihasználjuk a kétnyelvűség lehetőségeit. Ezek a területek: - gondozás: testápolás, étkezés, öltözködés -mozgás -testi képességek fejlesztése ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ - Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, igény szerint lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő együtt ismerkedjen az óvodával (anyás beszoktatás); - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; a felnőtt- gyermek kapcsolatban fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermeknek biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását. Mindenhez tevékenykedtető élet szükséges, ahol a közös élmények biztosítják a gyermekek együttműködését, amely formálja egymáshoz való viszonyukat. A bátortalanabb gyerekeket odafigyeléssel, bátorítással segítjük az előrelépésben, örülünk apró sikereiknek. - A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. Minden csoportnak hagyomány, szokásrendszere van amely sajátos légkört biztosít, amely mélyíti összetartozásukat. - A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtését és továbbadását a jövő számára. - A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. - A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése

12 speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Kiemelt fontosságú a nyelvi, nemzetiségi neveléssel kapcsolatban az érzelmi nevelés - A gyermekek saját érzelmeikkel tisztában legyenek, ezeket nyelvileg és mimikailag is ki tudják fejezni. - Képesek legyenek mások érzelmeit felismerni és interpretálni - Az érzelmeikről képesek legyenek beszélni - A negatív érzelmeiket és a stresszt tudják kezelni - A pozitív érzelmű gyermek hamarabb jut sikerélményhez az óvodai, majd az iskolai életben is, a nyelv elsajátítása területén is. AZ ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása - Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. - Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára; mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről, a nemzetiségi óvodában német nyelven is. - Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. A nemzetiségi neveléssel kapcsolatos feladatok: Az óvodában dolgozók beszéde a gyermek számára követésre méltó, változatos, szemléletes és kifogástalan legyen mindkét nyelven. Beszédszínvonal emelése, melynek során a gyermekek képesek lesznek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, ez az alapja az egyéni fejlesztésnek mindkét nyelven.

13 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE Az óvoda feladatai: - személyi, tárgyi feltételek biztosítása sérülés specifikusan - empatikus magatartás, másság elfogadása és elfogadtatása a szülőkkel, gyermekekkel - érzelmi élet gazdagítása / élmények, mintakövetés, szocializáció/. - az értelmi képességek területén megmutatkozó hiányosságok, eltérések kiegyenlítése - pszichikus funkciók, részképességek fejlesztése - sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel - egyéni fejlesztés, mikrocsoportosan és makrocsoportosan - előzetes diagnosztizálás, fejlettségi szint felmérése óvodába kerülés után - együttműködés a szakszolgálattal / szakvélemény, kontrollvizsgálatok, szaktanácsadás az óvónő részére/ - együttműködés a családdal másság elfogadása tanácsadás, családlátogatás A Sajátos Nevelési Igényű gyerekekkel külső szakember / fejlesztőpedagógus / foglalkozik a szakvéleményben megadott óraszámban az óvodában. A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek fejlesztéséért felelős minden csoportóvónő, akinek a csoportjában ilyen gyermek található. - A testi fogyatékos gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat az egyénre szabott eszközök megismertetése. Az óvodában biztosítani kell az akadálymentes közlekedést. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. - Érzékszervi: A látási fogyatékos gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, alig látók, gyengén látók. Minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a közös játékban való részvételt, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése. Az óvodai nevelés során mindig figyelembe kell venni a látássérült gyermekek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel a szembetegségre. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének feladata a korai gondozásra építve, a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. - Beszédfogyatékos gyermekekkel logopédus foglalkozik. A nemzetiségi neveléssel kapcsolatos feladatok: A gyermek megismerése, és individumként kezelése, A családdal való együttműködés, A nyelv megkedveltetése, Nyelvi hagyományok fejlesztése, Projektek alkalmazása, Szókincs bővítése, A gyerekek kíváncsiságát felhasználva, fejleszteni a gyerekek sokoldalú gondolkodását, A nemzetiségi irányvonalak figyelembe vétele, A gyerekek különbözőségének figyelembe vétele, tehetségek gondozása, E körbe sorolandó az aki,átlag feletti,általános vagy speciális képességek birtokában.

14 Magas fokú kreativitással rendelkezik,és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció,elkötelezettség. GYERMEKVÉDELEM "A gyermekvédelem egy adott ország azon komplex tevékenység rendszere, melyet a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesíthetősége érdekében alakítanak ki probléma megelőző és problémakezelő céllal." /Volentics Anna/ A gyermekvédelem két fő területe: A problémamegelőző, preventív gyermekvédelem: Lényege, hogy megelőzze, elhárítsa, enyhítse azokat az ártó környezeti tényezőket, melyek gátolhatják a gyermek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését. Intézményes problémakezelő gyermekvédelem /Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat, stb./ A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek kiszűrését, nyilvántartását a mindenkori óvodai gyermekvédelmi felelős végzi. Kapcsolatot tart ezen gyermekek fejlődése érdekében a csoportóvónőkkel, figyelemmel kíséri a gyermekek differenciált fejlesztését, pedagógiai eszközök segítségével a hátrányos hatások megszüntetését. A preventív gyermekvédelemnek egyik legfontosabb "jelző intézménye" az óvoda. Az óvodában töltik a gyermekek életüknek egy jelentős részét, így fejlődésük minden hiányossága, zavara megjelenik az intézményben. Teljesítmény - zavar Viselkedés - zavar Kapcsolat - zavar A gyermek veszélyeztetettségi okai lehetnek a következők: nevelési hiányosságok, rossz lakásviszonyok, anyagi okok, megromlott családi kapcsolat, italozó szülők Az óvoda gyermekvédelmi programjának célja, feladatai: - A hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, gyermekvédelmi feladatok ellátása. - A veszélyeztető okok felderítése, pedagógiai eszközök segítségével a hátrányos hatások megelőzése. - Szükség esetén intézkedés. - A gyermek testi- lelki egészségének megóvása. - Erkölcsi védelme az intézménybe való belépéstől a kilépésig és a szünetekben. A program tartalma: Mind a gyermekek, mind a szülők irányába, különösen a nehéz helyzetben élőkkel való kapcsolatban, az elfogadó, szeretetet, bizalmat és optimizmust nyújtó, egészséges életvezetésű segítőkész pedagógusi magatartás tanúsítása.

15 Minden gyermeket érintő, megelőzési feladatok. Óvodán belüli egészségvédelem. A gyermek játékos családi életre nevelése, sokoldalú fejlesztése. Szülők bevonása a gyermekkel kapcsolatos óvodai gondokba. Családlátogatások. Szülők meghívása az ünnepi rendezvényekre, családi napok, Kirándulások szervezése. Az óvoda kapcsolatot tart a következő intézményekkel: Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Bajai Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadóval, Gyermek és Ifjúsági Mentálhygénés Gondozó, Gyermekorvossal, Védőnővel Iskolával, Logopédussal. A gyermekvédelmi felelős részt vesz különböző továbbképzéseken, segíti a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkáját, közös családlátogatásokat végeznek. 5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI SZEMÉLYI FELTÉTELEK

16 Csátaljai óvoda személyi feltételei: Az óvoda dolgozói Jelenleg Felsőfokú végzettségű óvónő 3 (ebből német nemzetiségi óvodapedagógusi szakkal rendelkező óvónő: 2) Ebből felsőfokú végzettségű, 1 szakvizsgával rendelkező óvónő Szakképesítéssel rendelkező dajka 2 Pedagógusképünk: Olyan óvodapedagógus, akire a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó, támogató, a segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet jellemző. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. a két vegyes csoportban dolgozó óvónő párok (német és magyar) együttműködése emberileg és szakmailag is a lehető legharmonikusabb. Nemzetiségi óvodai nevelésben résztvevő pedagógusaink jól beszélik a nemzetiség nyelvét, ismerik a nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, fontos feladatunknak érezzük a kultúrkincs továbbörökítését. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Óvodánk nevelőtestülete szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelőkből áll, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Fontosnak tartjuk az önképzést, a továbbképzést, a szaktudás megújítására való törekvést. A nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. A nevelőmunkát segítő dajkák stabil tagjai a testületnek. Hosszú ideje együtt dolgoznak, mindannyian elvégezték a dajkaképzőt. Társak a nevelőmunkában, megbízható, figyelmes, gyermekszerető emberek.

17 TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltéttelekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki,hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi a mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el Az óvoda egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremt lehetőséget a szülők fogadására. Az óvoda tárgyi feltételei: Az óvoda 1979-ben épült, eredetileg 4 csoportszobával, előszobával, és mosdóval, és egy nagy zsibongóval. A lecsökkent gyermeklétszám következtében 2008-tól 2 vegyes csoporttal működünk. Az egyik csoportszoba tornaszobának lett átalakítva, a negyedik csoportszoba helyt ad fejlesztésre, logopédiai foglalkozásra, és táncoktatásra. A csoportokban SZMK pénzből galériát készíttettünk. Udvarunkon többségében fajátékok találhatók. Óvodánk tárgyi feszereltsége jó, biztosított a gyerekek fejlődéséhez szükséges eszköz, mid a játék, mind a képességfejlesztés területén. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE - A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A csoportok heti- és napirendjének kialakításánál figyelembe kell venni, hogy melyik csoport milyen időpontban veszi igénybe a tornaszobát. Az óvodában 12,30-tól 14,30-ig az altatás egy csoportban történik.15-től 15,30-ig uzsonnáztatás,majd hazabocsátás. - Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi a kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal - Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített nem kötelező feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program

18 alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartása idejében a gyermekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. AZ ÓVODAI ÉLET KAPCSOLATAI: - A család: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az együttműködés alapelvei: arra törekszünk, hogy az együttműködés a kölcsönös bizalmon alapuló egyenrangú nevelőtársi viszonyban valósuljon meg. A bizalom és segítségnyújtás jegyében tájékoztatjuk a szülőket az óvodában történtekről. A szülők kéréseit, bírálatait, javaslatait meghallgatjuk, és lehetőség szerint beépítjük nevelőmunkánkba. A szülők számára nyitott óvodát szeretnénk megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy bármikor bepillantást kaphatnak az ott folyó munkába, amennyire lehet, kapcsolódjanak be a közös rendezvényeinkbe: pl. ünnepélyek, kirándulások, bálak. Vegyenek részt az első szülőértekezleten: szülőértekezleteken, fogadóórákon, nyílt napokon. Szeretnénk, ha a szülők mindig bizalommal fordulnának hozzánk, gyermekeikkel kapcsolatos problémáikkal. Itt az óvodában kezdődjön el egy folyamat: érdekelje a szülőt, kikkel tölti gyermeke egész napját. Megismerve a gyermek társait és azok szüleit, jobban érti gyermeke élményeit, elbeszéléseit, napi történéseit. Ezek a szülőközösségek megmaradva segíthetnék gyermekeiket át a következő nevelési színtérre, az iskolába. - Intézmények: Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (szociális intézmények) az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A pedagógiai szakszolgálat intézményei: A szülő és pedagógus nevelő munkáját, a nevelés- oktatási intézmény feladatainak ellátását segítik. - Tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság; - Bajai Pedagógiai Szakszolgálat: - nevelési tanácsadó, - logopédia - Iskola: Szeretnénk, ha óvodásaink iskolai beilleszkedése zavartalan lenne. A nagycsoportosok számára lehetővé tesszük, hogy megismerkedjenek az iskolai élettel. Igyekszünk vonzóvá tenni számukra a rájuk váró tanulást. Az együttműködés tartalma:

19 Feladatunknak tartjuk, hogy megismerkedjünk az iskola nevelési alapelveivel, a helyi programmal, különösen az első osztályra vonatkozó követelményekkel. Lehetővé tesszük, az iskolai nevelők számára, hogy megismerjék az óvodánkban folyó nevelőmunka folyamatát, nevelési elképzeléseinket. Ismerjék meg a tevékenységek mellett kialakított szokásokat, a szülőkkel való együttműködés formáit. Ellátogatunk gyermekeinkkel az iskolába, ízelítőt kapnak az ottani munkából. Meghívjuk a nagycsoportba a leendő első osztályos tanítókat, és a májusi szülői értekezletre is. Figyelemmel kísérjük a gyermekek iskolai beilleszkedését. - A fenntartó: A fenntartó az alapellátási kötelezettségének megfelelően, nagy fontosságot tulajdonít az óvodai nevelésnek és a szűkös gazdasági lehetőségekhez mérten maximálisan támogatja. Figyelemmel kíséri az óvodában folyó nevelőmunkát, és támogatja azt. - A nemzeti, önkormányzat: Szoros kapcsolatot tart óvodánk a helyi Német Önkormányzattal, az önkormányzat anyagilag is támogatja óvodánkat Kapcsolatot tartunk az UDPI-val - Művelődési Ház: Szoros kapcsolatot tartunk a Művelődési Házzal, rendszeresen látogatjuk a kiállításokat, rendezvényeket. bálainkat gyakran ott tartjuk. 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI JÁTÉK A 3-6-7 éves gyermek számára a játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás, személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék a gyermek elsődleges, meghatározó tevékenysége, amely a lehető legnagyobb mértékben hat szinte valamennyi pszichés, motoros, szociális személyiségkomponensre. A gyermek felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Fejlesztőhatással van a játék a nagy és finommozgásokra, a figyelemre, a megfigyelőkészségre is. A játék, nevelési programunkban azért is fontos, mert sok lehetőséget rejt a nyelvi ismeretek, alkalmazására. A játékformák: - Gyakorló játék (konstrukciós játék); - Szimbolikus és szerepjáték: színlelő-, szerep-, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, alkotójáték, barkácsolás; - Szabályjáték

20 Az óvodapedagógus feladatai - A játék feltételeinek biztosítása; - Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása; - A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának gazdagítása; - Beszédkészség fejlesztése játék közben; használva a kétnyelvűség fejlesztésének lehetőségeit is A játék feltételeinek biztosítása: A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikusszerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A gyermek játszóhelyeit úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük, hogy az adott korcsoport gyermekei mit szeretnek játszani, ill. mivel szeretnek foglalatoskodni. Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre. A játékhoz a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidő. A reggel kialakuló játéktevékenység folyamatát csak az étkezések, az önkiszolgáló tevékenység és a pihenés szakítja meg. Figyelünk a több napon át tartó játékra, biztosítjuk annak feltételeit, a csoportban és az udvaron egyaránt. Az óvodapedagógus játékbeli szerepe: A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás lehetőségét. A tudatos jelenlét és az indirekt játékirányítás a játék feltételek megteremtésének korszerű játékpedagógiai megközelítési irányát mutatja meg számunkra. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra. Ezért játékbeli szerepe kritériumainak meghatározásakor megkülönböztetjük a gyermeki játék két formáját: a szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett (irányított) játékokat. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét pedagógiai optimizmus. Potenciális partner, akit érdekel, amit a gyerekek játszanak, tesznek, csak a szükséges esetekben avatkozik be, például a veszélyessé váló agresszív játékba. A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása. A játékelképzelések megbeszélésnek inspirálása. Reflektív szemlélet: a gyermekek játékkal kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz szükséges döntéseinek előkészítése. A nyíltan megfogalmazott gyermeki kérések, kérdések mellett az üzenetek dekódolása segíti a játékelképzelések kibontakozását. A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel (pl. társas kapcsolatok formálása, az együttműködés fejlesztése, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel, önértékeléssel, önérvényesítés, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok). A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának gazdagítása

21 A gyakorlójáték során lehetőséget adunk, hogy önállóan próbálkozzanak a játékeszközök rendezgetésével földön, asztalon és az udvaron, hogy alkalmuk legyen újabb ötletek kialakítására. A finommozgások elemeit különféle változatokban próbálhassák ki, gyakorolhassák, még biztosabban bánjanak az összerakható, szétszedhető játékokkal és saját magukkal. Eközben fejlődnek érzékszervei: gyakorolják a látást, hallást, tapintást; mozgásuk összerendezetté válik. A hangok ismételgetése pozitív élményeket vált ki, ami elősegíti a beszédkészségük fejlődését. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus és szerepjáték, amikor valamilyen szerepet magukra vállalnak a gyerekek. Megteremtjük azokat a lehetőségeket, amelyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményeiket. A gyerekek játékát figyelemmel kísérve, a szituációtól függően bekapcsolódunk és segítjük a mintha helyzetek alakulását. A szerepjáték lényegi sajátossága az utánzás. Mivel a gyerekek mindig azt utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra, ügyelünk arra, hogy mi felnőttek is mintát adjunk nekik. Figyelünk a játék törvényszerűségeire, amelyek más szabályokat is állítanak, a gyermek problémák elé kerül. A szerepjátékban a gyerekek élethelyzeteket alkotnak újra. Ehhez számos eszközre van szükség. Éppen ezért kialakítjuk azt az igényt, hogy alkalomszerűen a gyerekek maguk is készítsenek a játékhoz szükséges eszközöket. Olyan anyagokat biztosítunk ehhez a tevékenységhez, amelyekből egyszerűen, könnyedén barkácsolhatnak kiegészítő kellékeket és a dramatizáláshoz szükséges eszközöket. Lehetőséget adunk az esztétikai élményt nyújtó irodalmi alkotások eljátszására. Többszöri ismétléssel megismertetjük a mese hőseinek tetteit, hangját, mozdulatait. Alkalmat adunk, hogy a gyerekek saját elgondolásuk alapján játszik el az önként kiválasztott darabot. Érdeklődést felkeltő bábjátékokkal kedvet ébresztünk a gyerekekben a bábozáshoz. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a látottakat ők maguk is eljátszhassák, de alkalmat adunk a kedvenc bábok mozgatásának gyakorlására is, ahol maga a mozgás jelent vizuális élményt a gyerekeknek. A szabályjáték lényege, hogy a játék meghatározott szabályok szerint zajlik. Feladatunknak tartjuk az olyan szabályjátékok megismertetését, amelyek az adott csoport fejlettségi szintjének megfelelő, amelynek szabályai könnyedén érthetőek és teljesíthetők. Arra törekszünk, hogy a szabályjátékok elégítsék ki a mozgásigényt és fejlesszék az érzelmi képességet. A gyerekeket az alkotás öröme ösztönzi a konstruálásra. A valamit létrehozni igénye a kreativitás mellett az értelmi és társas képességeket. Éppen ezért elősegítjük, hogy minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelőbb építő-elemeket, amelyek segítségével képesek elmélyülten játszani és sikerélményhez jutni. Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellet, kapjon nagyobb szerepet a téli időszakban is a benti játékok folytatásának lehetősége. (pl.: szánózás a babákkal) Játék eszközök biztosítása: A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Ez a többlet napjainkban különösen nagy jelentőségű, mert nevelőértéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz hatásai ellen. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt.

22 Az anyanyelvi nevelés feladatai a szabad játék tevékenység területén: Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. A HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés. Hiteles kommunikáció, érvek a szülőknek a szabad játék fontosságáról A nemzetiségi nevelés feladatai: Dramatizálással, bábozással erősítjük a pozitív magatartásformát, a kifejezőkészséget mindkét nyelven, a nemzetiség nyelvén a folyamatos beszédet. Barkácsolás: minden tevékenységet közös gyűjtőmunka előzzön meg, melynek kellékei a nemzetiségre jellemző anyagokat is tartalmaznak. A célok meghatározása - Célunk a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel a 3-7 éves korú gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében az együttműködés kiszélesítésével. - Célunk a szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játék eszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet. - Célunk a gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával VERS, MESE A tevékenység célja, feladataink: A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. A mese a gyermek érzelmi értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője.