KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS 2013.

KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS 2013. 1

Tartalomjegyzék Előszó 3 Módszertan.3 3. Részletes kiértékelés...4 3.1. A végzett hallgatók (2008, 2010, 2013) elemzése...4 3.2. Az aktív hallgatók elemzése (2013)..95 4. Eredmények...106 2

Előszó A KJF 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban végzett DPR kutatásokat. A kiküldött évfolyamoknak szóló kérdőívekre történő válaszadási hajlandóság összesített eredménye a KJF-en meghaladta a 11%-ot, ami a magyarországi felsőoktatási intézmények eredményeinek az átlaga felett helyezkedik el, hasonló kutatások esetében. A diplomás pályakövetéses vizsgálat célja, hogy a végzett hallgatók visszajelzései alapján javítsuk az oktatás minőségét, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően aktualizáljuk, fejlesszük képzési kínálatunkat, programjainkat, valamint hallgatói szolgáltatásainkat. A 2013-as felmérés időpontja az előző évek gyakorlatának megfelelően központilag került meghatározásra. Az intézmények számára követelmény volt a teljes aktív hallgatói kör (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan, az alap és mesterképzések hallgatóit) megkeresése. A végzettek esetében a 2008-ban, 2010-ben illetve 2012 ben abszolutóriumot szerzettek teljes körének megkeresése (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap és mesterképzések végzettjeit) is kötelező volt. A kutatás menete A hallgatói címlista kiépítése A Kodolányi János Főiskola hallgatóinak adatait 2000 óta a Neptun-rendszerben tartja nyilván. Első lépésként ezért az alap populáció összes eleme elérhetőségének összegyűjtése történt meg a Neptun-rendszerből, egyszerű szűrés segítségével. Következő lépésként annak ellenőrzése történt meg, hogy teljes-e a címlista, abból a szempontból, hogy mindenki elérhető-e az e-mail segítségével. Végzett hallgatók esetében a hallgatók által a záróvizsgán kitöltött hozzájáruló nyilatkozat adatsorát használtuk. A mátrix a következő kvóta-adatokat tartalmazza: név, nem, Neptun-kód, szak, tagozat, finanszírozási forma, lakcím (irányítószám, település, utca házszám), telefon, e-mailcím, diploma megszerzésének dátuma Módszertan A felmérés során önkitöltős kérdőívet használtunk. A kérdőívek kidolgozásában az Educatio Kht-vel szorosan együttműködő EvaSys felméréskészítő rendszert üzemeltető csapat (VSL Kft.) volt nagy segítségünkre. A TÁMOP pályázat keretében ők együtt kidolgoztak két kérdőívet, amelyet ajánlásul bocsátottak a felsőoktatást végző intézmények, egyetemek, főiskolák rendelkezésére. Az EvaSys rendszer nemcsak a kérdőívek webes megjelenítésében nyújt segítséget, hanem elsősorban magát a lekérdezést bonyolítja le; kezdve a hallgatókhoz/válaszadókhoz intézett felkérő levéltől, az e- mail címek alapján történő szétküldésen és többszöri figyelmeztető üzeneten át az adatok összegyűjtéséig, valamint egyszerűbb statisztikák elkészítéséig. A felmérésbe két célcsoportot vontunk be. Külön kérdéssor irányult a végzett és a jelenleg aktív hallgatóinkra, az eredményeket is külön-külön értékeltük a két célcsoport válaszai alapján. A célcsoportoknak megfelelően két kérdőívet használtunk - kisebb módosításokkal- a végzett, és az aktív hallgatók lekérdezésére. A Végzett és Hallgatói kérdőívek a mellékletben megtekinthetők. A hallgatókhoz e-mail-ben juttattuk el a felkérést, amelyben szerepelt egy belépési kód, hogy felcsatlakozhassanak a kérdőívek kitöltését felügyelő szerverre. Természetesen anonim módon szolgáltatta mindenki az adatokat, a kódokat véletlenszerűen generálta a rendszer, az utólagos beazonosításra nem volt lehetőség. Kérdéseink témakörei a személyi, a tanulmányi és a munkahelyi információkra vonatkoztak. Nemcsak a végzettek körében volt értelmezhető a munkahely vizsgálata, az aktív hallgatók jelentős része is dolgozik a tanulmányai mellett. Rákérdeztünk többek között olyan területekre, hogy rendelkezik-e 3

munkahellyel, mi a munkakör, beosztás, kapcsolódik-e a végzettséghez, elégedett-e a körülményekkel. Az aktív hallgatók esetében a tanulmányokon túl többek között annak esélyét kérdeztük, hogy talál-e a végzettségének megfelelő munkát, hol, milyen formában szeretne elhelyezkedni, a későbbiekben folytatná-e tanulmányait. Az elemzés során több esetben összevonásokat alkalmaztunk, hogy áttekinthetők legyenek a magyarázó táblázatok. A kiértékelés során a válaszadói létszámadatokat (fő) és a megoszlásokat (%) tüntettük fel. Az egyszerűség kedvéért a százalékos értékeket egészre kerekítettük, és ha valamilyen értékre 0 adódott, a cellát üresen hagytuk. A kereszttáblákban, ahol egyszerre több ismérv szerinti vizsgálatot alkalmaztunk, az együttes értékektől, az átlagoktól való legalább 10 százalékpontos eltérést tekintettük szignifikánsnak. 3. Részletes kiértékelés 3.1. A végzett hallgatók (2008, 2010, 2012) elemzése Mintavétel 2013-ban a nyonkövetéses vizsgálatban érintett hallgatók száma 7710 fő volt, ebből ismert levelezési címén 7318 főt értünk el. Ahogy az alábbi összesítő alapján látszik, a válaszadási arány 10 % körüli értéken mozgott, ezért összesen 777 kiértékelhető kérdőíveket kaptunk vissza. Ebből 387 fő aktív és 390 fő korábban végzett hallgató. DPR 2013-Online (tavasz) lekérdezés Elérési arány (%) Ismert e- mail Összes fő Válaszadási arány (%) 95,00% 10% Válaszok Megkeresések Aktívak 97,04% 3247 3346 11,92% 387 3247 2008-ben végzettek 91,19% 1242 1362 10,23% 127 1242 2010-ben végzettek 90,03% 1390 1544 9,57% 133 1390 2012-ben végzettek 98,70% 1439 1458 9,03% 130 1439 Képzési szint Alapképzés Mesterképzés Főiskolai képzés Összesen Képzési szint * Végzés éve 0 113 103 216 0,0% 85,0% 79,2% 55,4% 0 0 24 24 0,0% 0,0% 18,5% 6,2% 127 20 3 150 100,0% 15,0% 2,3% 38,5% 127 133 130 390 4

Ahogy a fenti táblázat adataiból látszik, a válaszadók közül a 2008, 2010, 2012 években a hallgatók nagy többsége alapképzésben vagy főiskolai képzésben végzett. A vizsgált évek során a kettő aránya szinte teljes mértékben az alapképzés javára tolódott el. A mesterképzésben végzők 2012-ben jelennek meg, arányuk (18,5 %) ebben az évben az alapképzésben végzettekhez (79,2 %) képest nem elhanyagolható. Az összes végzett (390 fő) létszáma a vizsgált évekre bontva nem mutat érdemi ingadozást. A fenti diagramon szemléletesen látható, ahogy az alapképzés átveszi a főiskolai képzés helyét. A mesterképzés már megjelenése első évében tényező a képzési szintek között. Képzési terület Bölcsészettudomány Gazdaságtudomány Művészet Pedagógia Társadalomtudomány Összesen Képzési terület * Végzés éve 48 35 10 93 37,8% 26,3% 7,7% 23,8% 72 65 67 204 56,7% 48,9% 51,5% 52,3% 0 0 1 1 0,0% 0,0% 0,8% 0,3% 0 0 24 24 0,0% 0,0% 18,5% 6,2% 7 33 28 68 5,5% 24,8% 21,5% 17,4% 127 133 130 390 5

A végzettek arányát tekintve stabilan a gazdaságtudomány a legjelentősebb képzési terület; a vizsgált időszakot összegezve 52,3 %-kal. Látványosan csökkent ezalatt a bölcsészettudomány súlya: 2012-ben már csak 7,7%, bár összesítve még így is 23,8%. A társadalomtudomány területe 2010-2012-ben erősödött meg a végzettek körében. A fenti diagram még látványosabban mutatja a gazdaságtudomány vezető pozícióját. A pedagógia első végzettjei 2012-ben jelennek meg, és azonnal figyelemre méltó arányban. Szak * Végzés éve * Képzési szint Képzési szint Alapképzés Szak Anglisztika 0 10 2 12 0,0% 8,8% 1,9% 5,6% Gazdálkodási és 0 18 24 42 menedzsment 0,0% 15,9% 23,3% 19,4% Germanisztika 0 1 1 2 0,0% 0,9% 1,0% 0,9% Kommunikáció és médiatudomány 0 20 11 31 0,0% 17,7% 10,7% 14,4% Nemzetközi tanulmányok 0 8 10 18 0,0% 7,1% 9,7% 8,3% Pedagógia 0 0 2 2 0,0% 0,0% 1,9% 0,9% Szociális munka 0 5 7 12 0,0% 4,4% 6,8% 5,6% Turizmus-vendéglátás 0 31 40 71 0,0% 27,4% 38,8% 32,9% 6

Andragógia 0 20 5 25 0,0% 17,7% 4,9% 11,6% Jazz gitár 0 0 1 1 0,0% 0,0% 1,0% 0,5% Együtt 0 0 103 216 0,0% 0,0% 100,0% 100,0% Mesterképzés Szak Multikulturális nevelés tanára 0 0 1 1 0,0% 0,0% 4,2% 4,2% Inkluzív nevelés tanára 0 0 14 14 0,0% 0,0% 58,3% 58,3% Minőségfejlesztés tanár 0 0 9 9 0,0% 0,0% 37,5% 37,5% Együtt 0 0 0 24 0,0% 0,0% 0,0% 100,0% Főiskolai képzés Szak Kommunikáció 11 2 0 13 8,7% 10,0% 0,0% 8,7% Művelődésszervező 5 0 0 5 3,9% 0,0% 0,0% 3,3% Francia nyelv és irodalom 0 1 0 1 0,0% 5,0% 0,0% 0,7% Német nyelv és irodalom 0 1 0 1 0,0% 5,0% 0,0% 0,7% Közgazdász 7 5 0 12 5,5% 25,0% 0,0% 8,0% Gazdálkodási 24 4 0 28 18,9% 20,0% 0,0% 18,7% Idegenforgalmi és szálloda 24 4 1 29 18,9% 20,0% 33,3% 19,3% Nemzetközi kapcsolatok 13 1 2 16 10,2% 5,0% 66,7% 10,7% Vendéglátó és szálloda 4 2 0 6 3,1% 10,0% 0,0% 4,0% Általános szociális munka 7 0 0 7 5,5% 0,0% 0,0% 4,7% Angol nyelvtanári 20 0 0 20 15,7% 0,0% 0,0% 13,3% Francia nyelvtanári 1 0 0 1 0,8% 0,0% 0,0% 0,7% Német nyelvtanári 11 0 0 11 8,7% 0,0% 0,0% 7,3% Együtt 127 20 3 150 Mindösszesen 127 133 130 390 A 2008. évben többségében még az osztatlan főiskolai alapszakokon szereztek diplomát a megkérdezettek. Ezek közül jelentős a Gazdálkodási 18,9%, és az Idegenforgalmi és szálloda szakon végzettek száma 18,9%, de nem elhanyagolható az Angol nyelvtanári 15,7 % végzettséget szerzettek száma sem. 7

Az alapképzés (BA/BSc) szintjén a Turizmus-vendéglátás szak emelkedik ki, 2010-ben a végzettek 27,4%-át, 2012-ben 38,8%-át adta. A Gazdálkodási és menedzsment szak is erősödött, összesítve 19,4% végzőst adott. Csökkent viszont a kommunikáció és médiatudomány súlya, a két év átlaga 14,4%. A mesterképzésben az inkluzív nevelés tanára szak bocsájtotta ki a legtöbb végzettet (58,3%). A fenti diagram a végzettek arányát csak az alapképzés szintjén vizsgálja. A diagram a Turizmus-vendéglátás szak dominanciáját mutatja, amely 2010-hez képest 2012-re tovább nőtt. Hasonló képet mutat a Gazdálkodási és menedzsment szak. A két vizsgált évben a végzettek számában emelkedő tendenciát mutat a Nemzetközi tanulmányok szak, csökkenőt az Anglisztika és az Andragógia. 8

A mesterképzések közül az inkluzív nevelés tanára szak adta a legtöbb végzőst, jelentős a minőségfejlesztés tanár végzettségűek aránya is, a multikulturális nevelés tanáráé minimális. A főiskolai képzések kifutása jól látható a diagramon. 2008-ban volt még jelentős a gazdálkodási; idegenforgalmi és szálloda; angol nyelvtanári szakon végzettek száma. 9

1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? * Végzés éve 1.3. Milyen tagozaton Nappali 45 69 56 170 végzett ebben az 35,4% 51,9% 43,1% 43,6% intézményben, ezen a Esti 1 2 0 3 szakon? 0,8% 1,5% 0,0% 0,8% Levelező 81 47 48 176 63,8% 35,3% 36,9% 45,1% Távoktatás 0 15 26 41 0,0% 11,3% 20,0% 10,5% Összesen 127 133 130 390 A végzettek aránya tagozat szerint a vizsgált években együttesen csaknem azonos a nappali (43,6%) és a levelező (45,1%) hallgatók esetében, azonban a levelezősök 2008-as magas létszáma (63,8%) mérséklődött. Az esti tagozat nem jellemző. Látványosan emelkedett a távoktatásban végzettek aránya: 2008-ban 0%, 2010-ben 11,3%, 2012-ben 20,0%. A fenti diagramon is látható, hogy a két meghatározó tagozat a nappali és a levelező. A diagram ugyanakkor a távoktatás népszerűbbé válását is mutatja, jelentősége a végzősök számában megduplázódott 2012-ben 2010-hez képest. 1.4. Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? * Végzés éve 2008,00 Végzés éve 2010,00 2012,00 Együtt a 3 évfolyam 10

1.4. Milyen finanszírozási Államilag támogatott 34 40 48 122 26,8% 30,3% 37,5% 31,5% formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a Költségtérítéses 90 89 79 258 70,9% 67,4% 61,7% 66,7% képzésben? Mindkét finanszírozási 3 3 1 7 formában 2,4% 2,3% 0,8% 1,8% Összesen 127 132 128 387 A végzősök kétharmada (66,7%) költségtérítéses finanszírozási formában tanult, államilag támogatottban kevesebb, mint egyharmad (31,5%), néhányan (1,8%) mindkettőben. A diagramon egyértelműen látszik, hogy a vizsgált években a végzettek egyre nagyobb arányban jutottak állami támogatáshoz, azonban a költségtérítéses formában tanult hallgatók létszáma így is jóval magasabb maradt. 1.5. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? * Végzés éve 1.5. Átlagosan milyen Elégséges 3 0 0 3 2,4% 0,0% 0,0% 0,8% eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? Közepes 24 17 13 54 19,2% 12,9% 10,1% 14,0% Jó 84 80 64 228 67,2% 60,6% 49,6% 59,1% Jeles, kiváló 14 35 52 101 11

Összesen 11,2% 26,5% 40,3% 26,2% 125 132 129 386 A végzettek többsége (együtt 59,1%) jó minősítéssel végezte el szakját, de arányuk a vizsgált évek folyamán visszaesett. Látványosan megemelkedett a jeles, kiváló minősítés aránya: 2008-ban 11,2%, 2010-ben 26,5%, 2012-ben 40,3% (együtt 26,2%). A fenti diagram is azt támasztja alá, hogy a legjellemzőbb eredmény a jó, de emelkedőben voltak a jeles eredmények, a közepes csökkenést mutat, elégséges pedig 2008 óta nem fordult elő a végzősök között. 1.6. Az ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt? * Végzés éve 1.6. Az ebben az Valamivel rosszabb volt, mint 6 3 5 14 12

intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt? Összesen a többieké 4,7% 2,3% 3,8% 3,6% Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké Valamivel jobb volt, mint a többieké Sokkal jobb volt, mint a többieké 67 61 54 182 52,8% 46,6% 41,5% 46,9% 49 52 54 155 38,6% 39,7% 41,5% 39,9% 5 15 17 37 3,9% 11,5% 13,1% 9,5% 127 131 130 388 A végzettek legnagyobb része (együtt 46,9%) úgy ítélte meg, tanulmányi eredménye nagyjából megegyezett a többi diákéval, de ebben a vizsgált éveket tekintve csökkenő tendencia látható. Egyre több hallgató vélte úgy, hogy társainál valamivel jobban teljesít (együtt 39,9%), és jelentősen nőtt azok aránya (együtt 9,5%), akik kifejezetten jobbnak tartották magukat. A diagramon is látszik, hogy vizsgált évről-évre emelkedett az önbecsülő, sikerélményekben gazdag végzősök aránya. Rendkívül kevesen becsülték alá teljesítményüket. 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? * Végzés éve 2008,00 Végzés éve 2010,00 2012,00 Együtt a 3 évfolyam 13

1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? Igen 83 68 74 225 65,9% 51,5% 57,4% 58,1% Nem 43 64 55 162 34,1% 48,5% 42,6% 41,9% Összesen 126 132 129 387 2008-ban a válaszadók több mint kétharmada (65,9%) késlekedés nélkül megszerezte diplomáját, ez az arány a továbbiakban némileg csökkent, de együttesen is 58,1% a vizsgált években. A késedelmeskedők aránya összesítve 41,9%. 2008-ban a válaszadók kétharmada késlekedés nélkül megszerezte diplomáját, de a vizsgált 3 évfolyamra ez az arány csak 50%. 1.8.1. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? * Végzés éve 1.8.1. Az abszolutórium után 1-3 hónap 1 3 4 8 2,3% 4,6% 7,3% 4,9% hány hónappal szerzete meg a 4-6 hónap 3 11 3 17 diplomát? 6,8% 16,9% 5,5% 10,4% 7-12 hónap 3 3 8 14 6,8% 4,6% 14,5% 8,5% 13-24 hónap 9 2 1 12 20,5% 3,1% 1,8% 7,3% 14

2 évnél több idő alatt 2 0 1 3 4,5% 0,0% 1,8% 1,8% még nem szereztem meg 26 46 38 110 59,1% 70,8% 69,1% 67,1% Összesen 44 65 55 164 A diplomaszerzés kitolódására a 4-6 hónap a legjellemzőbb (10,4%) de gyakori a 7-12 hónapos csúszás is (8,5%). Hasonló a két évet vagy annál is többet halasztók aránya. Rendkívül magas (67,1%) azok aránya, akiknek diplomaszerzése még kétséges a válaszadók közül. A csaknem 400 válaszadó kb. fele nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a diplomaszerzés az abszolválás után mikor történt. A 164 válaszoló kétharmada még nem szerezte meg a diplomáját. Akik megszerezték az oklevelüket, 10-10%-ban 4-6 hónap, illetve 7-12 hónapos csúszással tették. 1.8.2. Mi (volt) a késedelem oka? * Végzés éve 1.8.2. Mi (volt) a késedelem Nyelvvizsga hiánya 30 55 46 131 oka? 68,2% 84,6% 82,1% 79,4% Egyéb ok 14 10 10 34 31,8% 15,4% 17,9% 20,6% Összesen 44 65 56 165 15

A legfőbb akadály 79,4% esetében a nyelvvizsga hiánya. A 20,6% egyéb ok például pénzügyi, családi, egészségi állapot, külföldön tartózkodás lehet vélhetően. 80%-uk esetében a nyelvvizsga hiányzott a diplomához. 1.8.3. Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? * Végzés éve 1.8.3. Kilépett-e a Igen 6 18 18 42 13,6% 27,7% 32,1% 25,5% munkaerőpiacra diploma Nem 1 10 14 25 nélkül, csak 2,3% 15,4% 25,0% 15,2% abszolutóriummal? Már akkor is dolgoztam 37 37 24 98 84,1% 56,9% 42,9% 59,4% Összesen 44 65 56 165 A válaszadóktól kapott adatok azt mutatják, hogy jelentős részük (25,5%) kilépett a munkaerő-piacra az oklevél kézhez vétele nélkül. Az abszolutóriumot teljesítők 59,4%-a már akkor is dolgozott, de a vizsgált évekre bontva ez az arány határozott csökkenést mutat. 16

Az abszolutóriumot teljesítők 60%-a már a diploma megszerzése előtt is dolgozott. Akik abszolválás után kezdtek csak dolgozni, csaknem felük az oklevél kézhez vétele nélkül tette ezt. 1.8.4.Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? * Végzés éve 1.8.4.Érzi/érezte-e a diploma Egyáltalán nem okozott problémát 11 19 28 58 25,0% 29,2% 50,9% 35,4% hiányát a munkaerő - piaci Kismértékben problémának éreztem 22 34 17 73 érvényesülésben? 50,0% 52,3% 30,9% 44,5% Nagy problémát jelentett 11 12 10 33 25,0% 18,5% 18,2% 20,1% Összesen 44 65 55 164 A válaszadók legtöbbjének (44,5%) problémás a diploma hiánya, de csak csekély mértékben. Több mint egyharmaduknak (35,4%) semmilyen gondot nem okoz a munkaerő-piacon, és ez a trend 2012-re megerősödött (50,9%). 20,1% érzi ezt komoly akadálynak. 17

A válaszadók kb. fele kicsit problémásnak véli a diploma hiányát, 20% nagymértékben. Több mint egyharmaduknak nem okoz gondot a munkaerő-piacon, hogy diploma nélkül dolgoznak, és ez a trend 2012-re megerősödött (51%). 1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? * Végzés éve 1.9. Az Ön tudomása szerint Igen 61 59 73 193 működik-e alumni/öregdiák 48,8% 44,7% 57,0% 50,1% szervezet az intézményben? Nem 64 73 55 192 51,2% 55,3% 43,0% 49,9% Összesen 125 132 128 385 Az alumni/öregdiák szervezet működését a válaszadók fele gondolja valósnak, fele nem tud róla. A szervezet ismertsége azonban a vizsgált évekre bontva enyhe emelkedést mutat. 18

Az alumni/öregdiák szervezet működéséről a válaszadók fele-fele arányban tudnak. A szervezet ismertsége azonban a vizsgált évekre bontva enyhe emelkedést mutat. 1.9.1. Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? * Végzés éve Végzés éve Együtt a 3 Igen 3 5 14 22 4,8% 8,3% 18,7% 11,2% Nem 59 55 61 175 95,2% 91,7% 81,3% 88,8% 1.9.1. Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? Összesen 62 60 75 197 19

Az alumni/öregdiák szervezeti tagság a válaszadók között alacsony, összesítve 11,2%, de a létszám a felmérés sz emelkedő tendenciát mutat, 2012-ben már 18,7%. 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? * Végzés 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? Összesen Igen Nem éve 26 15 39 80 20,5% 11,4% 30,7% 20,7% 101 117 88 306 79,5% 88,6% 69,3% 79,3% 127 132 127 386 20

A válaszadók többsége (79,3%) nem rendelkezett korábban megszerzett felsőfokú végzettséggel, azonban a 2012-ben végzettek 30,7%-a már szerzett valamilyen oklevelet, mielőtt a KJF-en folytatta tovább tanulmányait. 2.1.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? * Végzés éve 2.1.2. Ezt milyen képzési BA/BSc 0 2 5 7 formában szerezte? 0,0% 12,5% 12,2% 8,4% MA/MSc 0 0 3 3 0,0% 0,0% 7,3% 3,6% egységes és osztatlan képzés 0 0 1 1 (pl. jogász, orvosképzés) 0,0% 0,0% 2,4% 1,2% egyetemi hagyományos 2 0 4 6 képzés 7,7% 0,0% 9,8% 7,2% főiskolai hagyományos 17 4 22 43 képzés 65,4% 25,0% 53,7% 51,8% felsőfokú szakképzés 7 10 6 23 26,9% 62,5% 14,6% 27,7% Összesen 26 16 41 83 A korábban felsőfokú végzettséget szerzők nagyrészt főiskolai hagyományos képzést (51,8%), vagy felsőfokú szakképzést (27,7%) jelöltek meg előző képzési formaként. 21

2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú 2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? végzettséget? * Végzés éve Igen 12 19 6 37 9,5% 14,3% 4,7% 9,6% Nem 114 114 121 349 90,5% 85,7% 95,3% 90,4% Összesen 126 133 127 386 A 9,6% igen azt mutatja, hogy viszonylag sok válaszadó vállalkozott arra, hogy több intézményben, formában képezze magát. Minden tízedik válaszadó szerzett további felsőfokú oklevelet a KJF-es tanulmányai alatt vagy azóta. 2.2.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? 2.2.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? * Végzés éve BA/BSc 2 3 1 6 15,4% 15,8% 16,7% 15,8% MA/MSc 4 12 1 17 22

30,8% 63,2% 16,7% 44,7% egységes és osztatlan képzés 1 0 0 1 (pl. jogász, orvoskép... 7,7% 0,0% 0,0% 2,6% egyetemi hagyományos 1 0 0 1 képzés 7,7% 0,0% 0,0% 2,6% főiskolai hagyományos 3 0 0 3 képzés 23,1% 0,0% 0,0% 7,9% felsőfokú szakképzés 2 2 2 6 15,4% 10,5% 33,3% 15,8% szakirányú továbbképzés, 0 0 2 2 rezidensképzés 0,0% 0,0% 33,3% 5,3% kiegészítő, diplomás képzés, 0 2 0 2 egyéb 0,0% 10,5% 0,0% 5,3% Összesen 13 19 6 38 A leggyakrabban választott képzési formák a válaszadók körében az MA/MSc (44,7%) a BA/BSc (15,8%) és a felsőfokú szakképzés (15,8%). A leggyakrabban választott képzési formák a válaszadók körében az MA/MSc (45%) a BA/BSc (16%) és a felsőfokú szakképzés (16%). 2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? * Végzés éve 23

2.3. Részt vesz-e jelenleg Igen 10 16 22 48 felsőfokú képzésben? 7,9% 12,1% 16,9% 12,3% Nem 117 116 108 341 92,1% 87,9% 83,1% 87,7% Összesen 127 132 130 389 A válaszadók döntő többsége (87,7%) a lekérdezéskor nem vett részt felsőfokú képzésben, bár a továbbtanulók aránya a vizsgált évek során emelkedett. A válaszadók döntő többsége a lekérdezéskor nem vett részt felsőfokú képzésben, bár a továbbtanulók aránya a vizsgált évek során emelkedett. 2.3.2. Ezt milyen szintű képzésben végzi? 2.3.2. Ezt milyen szintű képzésben végzi? * Végzés éve BA/BSc 4 4 3 11 40,0% 25,0% 13,6% 22,9% MA/MSc 2 8 11 21 20,0% 50,0% 50,0% 43,8% egységes és osztatlan képzés 0 2 1 3 (pl. jogász, orvoskép... 0,0% 12,5% 4,5% 6,3% főiskolai hagyományos 1 0 0 1 képzés 10,0% 0,0% 0,0% 2,1% felsőfokú szakképzés 1 0 5 6 24

10,0% 0,0% 22,7% 12,5% szakirányú továbbképzés, 2 1 1 4 rezidensképzés 20,0% 6,3% 4,5% 8,3% kiegészítő, diplomás képzés, 0 1 1 2 egyéb 0,0% 6,3% 4,5% 4,2% Összesen 10 16 22 48 A felsőfokú képzésben részt vevők főként az MA/MSc (43,8%), a BA/BSc (22,9%) és a felsőfokú szakképzés (12,5%) területén aktívak. A felsőfokú képzésben részt vevők főként az MA/MSc (44%), a BA/BSc (23%) és a felsőfokú szakképzés (13%) területén aktívak. 2.4. Szeretne továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? 2.4.1. Felsőfokú szakképzés * Végzés éve 2.4.1. Felsőfokú szakképzés Igen, a kérdőív alapjául 12 15 11 38 szolgáló intézményben 10,9% 12,6% 10,0% 11,2% Igen, más felsőoktatási 17 13 18 48 intézményben 15,5% 10,9% 16,4% 14,2% Nem szeretnék 81 91 81 253 25

Összesen 73,6% 76,5% 73,6% 74,6% 110 119 110 339 Az elkövetkezendő 2-3 évben a felsőfokú szakképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók negyede, de ezt csak 11,2% képzeli el a KJF-en, 14,2% más felsőoktatási intézményben szeretné. Az elkövetkezendő 2-3 évben a felsőfokú szakképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók negyede, de ezt csak 11% képzeli el a KJF-en, 14% más felsőoktatási intézményben szeretné. 2.4.2. Alapképzés (BA/BSc) * Végzés éve 2.4.2. Alapképzés (BA/BSc) Igen, a kérdőív alapjául 3 9 7 19 szolgáló intézményben 3,3% 8,3% 6,5% 6,2% Igen, más felsőoktatási 6 8 15 29 intézményben 6,5% 7,4% 13,9% 9,4% Nem szeretnék 83 91 86 260 90,2% 84,3% 79,6% 84,4% Összesen 92 108 108 308 Az elkövetkezendő 2-3 évben az alapképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók 15%-a, de ezt csak 6,2% képzeli el a KJF-en, 9,4% más felsőoktatási intézményben szeretné. 26

Az elkövetkezendő 2-3 évben az alapképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók 15%-a, de ezt csak 6% képzeli el a KJF-en, 9% más felsőoktatási intézményben szeretné. 2.4.3. Mesterképzés (MA/MSc) Összesen 2.4.3. Mesterképzés (MA/MSc) * Végzés éve Igen, a kérdőív alapjául 15 22 20 57 szolgáló intézményben 14,3% 20,2% 17,4% 17,3% Igen, más felsőoktatási 27 19 36 82 intézményben 25,7% 17,4% 31,3% 24,9% Nem szeretnék 63 68 59 190 60,0% 62,4% 51,3% 57,8% 105 109 115 329 Az elkövetkezendő 2-3 évben a mesterképzés a válaszadók nagyjából felét érdekli, de ezt csak 17,3% képzeli el a KJF-en, 24,9% más felsőoktatási intézményben. 27

Az elkövetkezendő 2-3 évben a mesterképzés a válaszadók nagyjából felét érdekli, de ezt csak 17% képzeli el a KJF-en, 25% más felsőoktatási intézményben. 2.4.4. Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Összesen 2.4.4. Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés * Végzés éve Igen, a kérdőív alapjául 15 14 14 43 szolgáló intézményben 14,7% 13,2% 13,3% 13,7% Igen, más felsőoktatási 8 9 12 29 intézményben 7,8% 8,5% 11,4% 9,3% Nem szeretnék 79 83 79 241 77,5% 78,3% 75,2% 77,0% 102 106 105 313 Az elkövetkezendő 2-3 évben a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés iránt is mutattak a válaszadók érdeklődést, körülbelül negyedük, közülük 13,7% képzeli el a KJF-en, 9,3% más felsőoktatási intézményben végezné. 28

Az elkövetkezendő 2-3 évben a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés iránt is mutattak a válaszadók érdeklődést, körülbelül negyedük, közülük 14% képzeli el a KJF-en, 9% más felsőoktatási intézményben végezné. 2.4.5. Doktori (PhD, DLA) képzés Összesen 2.4.5. Doktori (PhD, DLA) képzés * Végzés éve Igen, a kérdőív alapjául 3 3 3 9 szolgáló intézményben 3,0% 2,8% 2,9% 2,9% Igen, más felsőoktatási 5 5 5 15 intézményben 5,0% 4,7% 4,8% 4,8% Nem szeretnék 92 98 97 287 92,0% 92,5% 92,4% 92,3% 100 106 105 311 Az elkövetkezendő 2-3 évben a doktori képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók kb. 8% -, de akik szeretnének tovább tanulni, kevesebben tennék ezt a KJF-en (2,9%), mint akik más intézményt választanának (4,8%). 29

Az elkövetkezendő 2-3 évben a doktori képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók kb. 8% -, de akik szeretnének tovább tanulni, kevesebben tennék ezt a KJF-en (3%), mint akik más intézményt választanának (5%). Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) * Végzés éve Egységes, osztatlan képzés Igen, a kérdőív alapjául 1 3 2 6 szolgáló intézményben 1,0% 2,8% 2,0% 2,0% (pl. jogász, orvosképzés) Igen, más felsőoktatási 2 0 4 6 intézményben 2,1% 0,0% 3,9% 2,0% Nem szeretnék 93 104 96 293 96,9% 97,2% 94,1% 96,1% Összesen 96 107 102 305 Az elkövetkezendő 2-3 évben az egységes osztatlan képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók 4% -, de akik szeretnének tovább tanulni, ugyanannyian tennék ezt a KJF-en (2,0%), mint akik más intézményt választanának. 30

Az elkövetkezendő 2-3 évben az egységes osztatlan képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók 4% -, de akik szeretnének tovább tanulni, ugyanannyian tennék ezt a KJF-en (2%), mint akik más intézményt választanának. 2008-ban végzettek 2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? A 2008-ben végzett hallgatóink nyelvismerete angolból a legjobb, az átlag 3,46, a tudásszintet 1-5-ös skálán mérve. Németből a második legjobb az eredmény, az átlag 2,71. Franciául, olaszul, spanyolul nem tudnak a volt hallgatóink, az átlag csak 1,2 körüli. Oroszul kicsivel jobban beszélnek, itt az átlag 1,41. 2010-ban végzettek 31

A 2010-ben végzett hallgatóink nyelvismerete szintén angolból a legjobb, az átlag 3,50, a tudásszintet 1-5-ös skálán mérve. Németből a második legjobb az eredmény, az átlag 2,46. Franciául, olaszul, spanyolul, oroszul nem tudnak a volt hallgatóink, az átlag csak 1,2 körüli. 2012-ban végzettek A 2012-ben végzett hallgatóink nyelvismerete is angolból a legjobb, az átlag 3,36, a tudásszintet 1-5-ös skálán mérve. Németből a második legjobb az eredmény, az átlag 2,31. Franciául és oroszul gyengébben beszélnek, itt az átlag 1,33 illetve 1,35. Olaszul, spanyolul nem tudnak a volt hallgatóink, az átlag csak 1,2 körüli. A három végzett évfolyamot együtt tekintve a következő jellemzi végzettjeinket: 2.5.1. angol nyelvből: * Végzés éve 2.5.1. angol nyelvből: nem ismeri 11 10 12 33 8,9% 7,8% 9,3% 8,6% 2,00 20 21 18 59 16,1% 16,3% 14,0% 15,4% 3,00 30 28 32 90 24,2% 21,7% 24,8% 23,6% 4,00 27 34 45 106 32

21,8% 26,4% 34,9% 27,7% nagyon jól ismeri 36 36 22 94 29,0% 27,9% 17,1% 24,6% Összesen 124 129 129 382 Angol nyelvből a végzettek több mint fele jó (27,7%) vagy kiváló (24,6%) tudásról számolt be, bár ez a színvonal a vizsgált éveket összehasonlítva hanyatlást mutat. Emelkedik azok aránya is, (összesítve 8,6%), akik nem ismerik a nyelvet. 2.5.2. német nyelvből: * Végzés éve 2.5.2. német nyelvből: nem ismeri 32 38 36 106 26,9% 30,9% 30,3% 29,4% 2,00 31 31 43 105 26,1% 25,2% 36,1% 29,1% 3,00 16 28 15 59 13,4% 22,8% 12,6% 16,3% 4,00 19 11 17 47 16,0% 8,9% 14,3% 13,0% nagyon jól ismeri 21 15 8 44 17,6% 12,2% 6,7% 12,2% Összesen 119 123 119 361 Német nyelvből a végzettek közel kétharmada semennyi, vagy minimális tudással rendelkezik. Az elfogadható szint stabilnak látszik 13,0% és 16,3% a vizsgált évekre vetítve, de a nyelvet nagyon jól ismerők aránya 2012-ben már csak 6,7%. 2.5.3. francia nyelvből: * Végzés éve 2.5.3. francia nyelvből: nem ismeri 86 98 91 275 83,5% 83,8% 82,0% 83,1% 2,00 12 9 9 30 11,7% 7,7% 8,1% 9,1% 3,00 3 7 6 16 2,9% 6,0% 5,4% 4,8% 4,00 0 1 4 5 0,0% 0,9% 3,6% 1,5% nagyon jól ismeri 2 2 1 5 1,9% 1,7% 0,9% 1,5% Összesen 103 117 111 331 33

Francia nyelvből a végzettek döntő többsége (83,1%) semmi tudással nem rendelkezik. Kevesebb, mint egyötödük bír több-kevesebb ismerettel. 2.5.4. olasz nyelvből: * Végzés éve 2.5.4. olasz nyelvből: nem ismeri 93 95 94 282 85,3% 82,6% 87,9% 85,2% 2,00 9 14 11 34 8,3% 12,2% 10,3% 10,3% 3,00 7 4 1 12 6,4% 3,5% 0,9% 3,6% 4,00 0 2 0 2 0,0% 1,7% 0,0% 0,6% nagyon jól ismeri 0 0 1 1 0,0% 0,0% 0,9% 0,3% Összesen 109 115 107 331 Olasz nyelvből a végzettek döntő többsége (85,2%) semmi tudással nem rendelkezik. Kevesebb, mint egyötödük bír többkevesebb ismerettel. 2.5.5. spanyol nyelvből: * Végzés éve 2.5.5. spanyol nyelvből: nem ismeri 95 92 95 282 92,2% 82,1% 88,8% 87,6% 2,00 6 14 9 29 5,8% 12,5% 8,4% 9,0% 3,00 1 4 2 7 1,0% 3,6% 1,9% 2,2% 4,00 1 0 0 1 1,0% 0,0% 0,0% 0,3% nagyon jól ismeri 0 2 1 3 0,0% 1,8% 0,9% 0,9% Összesen 103 112 107 322 Spanyol nyelvből a végzettek döntő többsége (87,6%) semmi tudással nem rendelkezik. Kevesebb, mint egyötödük bír több-kevesebb ismerettel. 2.5.6. orosz nyelvből nem ismeri 2.5.6. orosz nyelvből * Végzés éve 83 89 85 257 34

Összesen 2,00 3,00 4,00 nagyon jól ismeri 74,8% 79,5% 77,3% 77,2% 17 18 14 49 15,3% 16,1% 12,7% 14,7% 6 5 9 20 5,4% 4,5% 8,2% 6,0% 3 0 2 5 2,7% 0,0% 1,8% 1,5% 2 0 0 2 1,8% 0,0% 0,0% 0,6% 111 112 110 333 Orosz nyelvből a végzettek háromnegyede (77,2%) semmi tudással nem rendelkezik. 14,7% bír több-kevesebb ismerettel, a nyelvet alaposabban ismerők aránya elenyésző. 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? * Végzés éve 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Összesen Igen Nem 11 11 11 33 8,7% 8,3% 8,5% 8,5% 116 121 118 355 91,3% 91,7% 91,5% 91,5% 127 132 129 388 A válaszadók, ha nem is magas arányban (8,5%), de megpróbálkoztak a külföldi tanulással. 35

A válaszadók nagyjából tizede próbálkozott külföldi tanulással, függetlenül a végzés évétől. 2.6.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! * Végzés éve 2.6.1. Összesen hány Nem tanultam 2 2 1 5 18,2% 18,2% 9,1% 15,2% alkalommal tanult 1 6 9 9 24 külföldön legalább egy 54,5% 81,8% 81,8% 72,7% szemesztert? Kérjük, csak a 2 2 0 1 3 felsőfokú tanulmányok 18,2% 0,0% 9,1% 9,1% időszakára gondoljon! 9, vagy több alkalommal 1 0 0 1 9,1% 0,0% 0,0% 3,0% Összesen 11 11 11 33 A pozitív választ adók 72,2%-a egyszer próbálkozott, többen (9,1%) kétszer is részt vettek egy szemeszter teljesítésében. 36

A külföldön is tanulók háromnegyede egyszer próbálkozott, kb. tizedük kétszer is részt vettek egy szemeszter teljesítésében. 2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára 2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! Összesen gondoljon! * Végzés éve 2008,00 Végzés éve 2010,00 2012,00 Együtt a 3 évfolyam Nem tanultam 4 9 8 21 40,0% 81,8% 66,7% 63,6% 1 3 2 4 9 30,0% 18,2% 33,3% 27,3% 2 1 0 0 1 10,0% 0,0% 0,0% 3,0% 3 1 0 0 1 10,0% 0,0% 0,0% 3,0% 6 1 0 0 1 10,0% 0,0% 0,0% 3,0% 10 11 12 33 A válaszadók közel kétharmada (63,6%) nem tanult külföldön, de kevesebbet, mint egy szemesztert, 27,3% egyszer. A válaszadók közel kétharmada nem tanult külföldön, de kevesebbet, mint egy szemesztert, egy alkalommal, a harmaduk. 37

2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon!: Tempus/Erasmus ösztöndíj * Végzés éve 2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? 8 6 4 18 Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje 72,7% 50,0% 33,3% 51,4% meg! Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok Tempus/Erasmus 3 6 8 17 időszakára gondoljon!: Tempus/Erasmus ösztöndíj ösztöndíj 27,3% 50,0% 66,7% 48,6% Összesen 11 12 12 35 A válaszadók közül 18 fő tanult külföldön tanulmányai során. Ehhez döntő többségük, 17 fő Tempus/Erasmus finanszírozást vett igénybe. A válaszadók közül 18 fő tanult külföldön tanulmányai során. Az évek múlásával egyre többen vették igénybe a Tempus/Erasmus finanszírozási formát. 2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? * Végzés éve 2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben Igen 44 49 46 139 alkalmazták-e? 37,9% 43,4% 42,6% 41,2% Nem 72 64 62 198 62,1% 56,6% 57,4% 58,8% Összesen 116 113 108 337 38

A gyakorlati helyek alkalmazási hajlandósága a válaszadókra vetítve 41,2%-os, tehát a hallgatók jelentős része munkához is jutott a szakmai gyakorlat megfelelő teljesítésével. A gyakorlati helyeken a válaszadók több mint 40%-át alkalmazták a későbbiekben, tehát a hallgatók jelentős része munkához is jutott a szakmai gyakorlat megfelelő teljesítésével. 2.8. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányi közben vagy azelőtt) 2.8.1. végzett-e tanulmányaihoz kapcsolódó (szakmai) munkát? * Végzés éve 2.8.1. végzett-e Igen 87 86 89 262 tanulmányaihoz kapcsolódó 69,0% 65,2% 68,5% 67,5% (szakmai) munkát? Nem 39 46 41 126 31,0% 34,8% 31,5% 32,5% Összesen 126 132 130 388 A válaszadók több mint kétharmada (67,5%) tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a választott szakterületen. Jelentős részük (32,5%) azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot. 39

A válaszadók több mint kétharmada tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a választott szakterületen. Harmaduk azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot. 2.8.2. végzett-e nem szakmai munkát? * Végzés éve 2.8.2. végzett-e nem Igen 77 89 83 249 szakmai munkát? 61,6% 67,4% 64,3% 64,5% Nem 48 43 46 137 38,4% 32,6% 35,7% 35,5% Összesen 125 132 129 386 A válaszadók kétharmada (64,5%) tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a munka világában. Jelentős részük (35,5%) azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot. 40

A válaszadók kétharmada tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a munka világában. Harmaduk azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot. 2.8.3. dolgozott-e külföldön? * Végzés éve 2.8.3. dolgozott-e Igen 23 22 16 61 külföldön? 18,3% 16,7% 12,4% 15,8% Nem 103 110 113 326 81,7% 83,3% 87,6% 84,2% Összesen 126 132 129 387 Tanulmányai alatt vagy előtt a külföldi munkát megtapasztaltak aránya a válaszadók között 15,8%, tehát minden hatodik hallgató megpróbálkozott ezzel. 41

Tanulmányai alatt vagy előtt a külföldön munkát vállalt minden hatodik hallgató. 2.9. Melyik évben szerezte meg az abszolutóriumot (a kérdőív alapjául szolgáló szakon)? * Végzés éve 2.9. Melyik évben szerezte 2008 111 3 0 114 87,4% 2,3% 0,0% 29,5% meg az abszolutóriumot (a 2010 14 124 1 139 kérdőív alapjául szolgáló 11,0% 95,4% 0,8% 35,9% szakon)? 2012 2 3 129 134 1,6% 2,3% 99,2% 34,6% Összesen 127 130 130 387 Az abszolutórium megszerzése szinte minden vizsgált évben, majdnem minden végzősnél a megfelelő időpontban teljesült. 3.1. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? * Végzés éve 3.1. Ön a kérdőív alapjául főfoglalkozású diáknak, vagy 44 64 59 167 34,6% 48,1% 45,7% 42,9% 42

szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? Összesen főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 83 69 70 222 65,4% 51,9% 54,3% 57,1% 127 133 129 389 A hallgatók valamivel több, mint fele (57,1%) elsősorban főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát; a többiek (42,9%) inkább főfoglalkozású diáknak. Tanulmányaik alatt a hallgatók 57%-a elsősorban főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát, míg 43% inkább főfoglalkozású diáknak. 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal, (szolgálati 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal, (szolgálati jogviszonnyal)? Összesen Igen Nem jogviszonnyal)? * Végzés éve 86 64 73 223 68,8% 48,1% 56,2% 57,5% 39 69 57 165 31,2% 51,9% 43,8% 42,5% 125 133 130 388 43

Jelentős azon válaszadók száma (57,5%), akik munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal) rendelkeztek az abszolutórium megszerzésekor. A válaszadók 60%-a munkaviszonnyal rendelkezett már az abszolutórium megszerzésekor. 3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! * Végzés éve 3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához?kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! Álláshirdetésre jelentkezett 20 17 19 56 23,0% 27,0% 26,0% 25,1% Munkáltatónál jelentkezett, pl. 16 11 12 39 elküldte önéletrajzát 18,4% 17,5% 16,4% 17,5% Intézményi karrieriroda, 1 0 0 1 állásbörze révén 1,1% 0,0% 0,0% 0,4% Vállalkozóként, 4 3 3 10 önfoglalkoztatóként kezdte 4,6% 4,8% 4,1% 4,5% Gyakorlati helyén 4 2 1 7 alkalmazták 4,6% 3,2% 1,4% 3,1% Tanári ajánlás révén 1 0 1 2 1,1% 0,0% 1,4% 0,9% Korábbi munkakapcsolat 16 8 8 32 révén 18,4% 12,7% 11,0% 14,3% Egyéb személyes ismeretség révén 23 22 25 70 26,4% 34,9% 34,2% 31,4% 44

Egyéb 2 0 4 6 2,3% 0,0% 5,5% 2,7% Összesen 87 63 73 223 A tanulmányaik során végzett munkához való hozzájutás leghatékonyabb eszközének a személyes kapcsolatok (31,4%) tűnnek. Ez a tényező része lehet az álláshirdetésre jelentkezés (25,1%) és a korábbi munkakapcsolat (14,3%) sikerességének is. Hatékony volt a válaszadók között az önéletrajz elküldése is (17,5%). A tanulmányaik során munkához leginkább személyes kapcsolatok (31%), álláshirdetés, (25%), önéletrajzos pályázattal (17%) és korábbi munkakapcsolat (14%) révén jutottak hallgatóink. 3.2.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok feleltek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve 3.2.2. Véleménye szerint Csak a saját (kérdőív alapjául 17 11 8 36 milyen szakterületen végzett szolgáló) tanulmányai 19,8% 17,2% 11,3% 16,3% tanulmányok feleltek meg a A saját és a kapcsolódó 45 35 47 127 legjobban ennek a szakterületek 52,3% 54,7% 66,2% 57,5% munkának? Egy egészen más szakterület 22 14 10 46 25,6% 21,9% 14,1% 20,8% Bármilyen szakterület 2 4 6 12 45

2,3% 6,3% 8,5% 5,4% Összesen 86 64 71 221 A válaszadók többsége szerint (57,5%) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. A válaszadók többsége szerint végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. 3.2.3. Önnek ez a munkaviszonya... Összesen 3.2.3. Önnek ez a munkaviszonya... * Végzés éve... állandó jellegű és határozatlan idejű volt... határozott idejű volt... alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas,... 81 58 69 208 93,1% 90,6% 94,5% 92,9% 3 5 3 11 3,4% 7,8% 4,1% 4,9% 3 1 1 5 3,4% 1,6% 1,4% 2,2% 87 64 73 224 46

Jellemzően az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyt részesítették előnyben a válaszadók, 92,9% így dolgozott. A válaszadók kilenctizede az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozott tanulmányai alatt. 3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? * Végzés éve 3.3. Az abszolutórium Igen 42 66 42 150 megszerzése után közvetlenül 33,3% 49,6% 32,3% 38,6% keresett-e munkát? Nem, mert már akkor is 79 53 71 203 dolgoztam 62,7% 39,8% 54,6% 52,2% Nem, mert folytattam 3 8 9 20 tanulmányaimat/tanulmányok at kezdtem 2,4% 6,0% 6,9% 5,1% Nem, egyéb okból 2 6 8 16 1,6% 4,5% 6,2% 4,1% Összesen 126 133 130 389 Az abszolutóriumot megszerzők több mint fele (52,2%) nem szorult rá, hogy munkát keressen; sokaknak (38,6%) ekkor jött el a nagy lehetőség, és azonnal éltek is vele. 47

Az abszolutóriumot megszerzők több mint fele már dolgozott a végzéskor, 40%-uknak munkát kellett keresnie. 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Összesen 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? * Végzés éve Azonnal, egy hónapon belül 10 9 9 28 találtam 23,8% 13,8% 21,4% 18,8% Keresés után találtam 30 42 18 90 71,4% 64,6% 42,9% 60,4% Még nem találtam 2 14 15 31 4,8% 21,5% 35,7% 20,8% 42 65 42 149 Az abszolutórium birtokában viszonylag sikeres elhelyezkedésről számoltak be a válaszadók: egy hónapnál rövidebb idő alatt 18,8%, keresés után 60,4% talált munkát. A munkát nem találók aránya azonban 2012-re 35,7%-ra emelkedett. 48

Az abszolutórium birtokában viszonylag sikeres elhelyezkedésről számoltak be a válaszadók: egy hónapnál rövidebb idő alatt 19%, keresés után 60% talált munkát. A munkát nem találók aránya azonban 2012-re 35,7%-ra emelkedett. 3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! 3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! * Végzés éve Álláshirdetésre jelentkezett 20 20 10 50 50,0% 39,2% 37,0% 42,4% Munkáltatónál jelentkezett, 7 9 6 22 pl. elküldte önéletrajz 17,5% 17,6% 22,2% 18,6% Intézményi karrieriroda, 2 1 1 4 állásbörze révén 5,0% 2,0% 3,7% 3,4% Vállalkozóként, 1 1 1 3 önfoglalkoztatóként kezdte 2,5% 2,0% 3,7% 2,5% Gyakorlati helyén 2 5 0 7 alkalmazták 5,0% 9,8% 0,0% 5,9% Tanári ajánlás révén 0 0 1 1 0,0% 0,0% 3,7% 0,8% Korábbi munkakapcsolat 1 1 1 3 révén 2,5% 2,0% 3,7% 2,5% Egyéb személyes ismeretség 6 12 7 25 révén 15,0% 23,5% 25,9% 21,2% Egyéb módon 1 2 0 3 49

2,5% 3,9% 0,0% 2,5% Összesen 40 51 27 118 Válaszadóink esetében a leghatékonyabb eszközzé az álláshirdetésre jelentkezés vált (42,4%). Nagy jelentőséggel bírtak a személyes ismeretségek is (21,2%). Hasznosnak bizonyult az önéletrajz küldés (18,6%). A végzés után a munkát 42%-uk álláshirdetés, 21%-uk személyes ismeretség, 19%-uk önéletrajzos pályázattal nyerte el. 3.3.5. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve 3.3.5. Véleménye szerint Csak a saját (kérdőív alapjául 6 7 6 19 milyen szakterületen végzett szolgáló) tanulmányai 15,0% 13,7% 23,1% 16,2% tanulmányok felelnek meg a A saját és a kapcsolódó 16 22 12 50 legjobban ennek a munkának? szakterületek 40,0% 43,1% 46,2% 42,7% Egy egészen más szakterület 14 12 7 33 35,0% 23,5% 26,9% 28,2% Bármilyen szakterület 4 10 1 15 10,0% 19,6% 3,8% 12,8% Összesen 40 51 26 117 50

A válaszadók legtöbbje szerint (42,7%) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. A válaszadók 43%-a szerint a végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. 3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya... 3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya... * Végzés éve... állandó jellegű és 31 30 20 81 határozatlan idejű volt 77,5% 58,8% 74,1% 68,6%... határozott idejű volt 4 14 5 23 10,0% 27,5% 18,5% 19,5%... alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas) 5 7 2 14 12,5% 13,7% 7,4% 11,9% Összesen 40 51 27 118 Jellemzően az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyt részesítették előnyben a válaszadók (68,6%), de jelentős arányban (19,5%) egyeztek bele határozott idejű szerződésbe, és nem elhanyagolható az alkalmi munkaviszony jelenléte sem (11,9%). 51

Végzés után az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszony 69%-ukra, határozott idejű 20%-ukra, alkalmi munkaviszony 12%-ukra jellemző. 4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek a jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele! *Végzéséve 4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek a jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele! Egy sem 4 12 23 39 3,2% 9,0% 17,8% 10,1% 1 59 62 78 199 47,2% 46,6% 60,5% 51,4% 2 28 35 19 82 22,4% 26,3% 14,7% 21,2% 3 18 15 5 38 14,4% 11,3% 3,9% 9,8% 4 10 5 1 16 8,0% 3,8% 0,8% 4,1% 5 4 3 2 9 3,2% 2,3% 1,6% 2,3% 52

6 0 1 1 2 0,0% 0,8% 0,8% 0,5% 7 2 0 0 2 1,6% 0,0% 0,0% 0,5% Összesen 125 133 129 387 A válaszadók legtöbbje (51,4%) az abszolutórium megszerzésekor illetve azt követően első munkahelyénél tartott munkaerő-piaci életútján, de nem jelentéktelen a második (21,2%) és a harmadik (9,8%) helyen boldogulni próbálók száma sem. A 2008-ban végezetteknél 3%, a 2012-ben végzetteknél 18% a munkahellyel nem rendelkezők aránya. A válaszadók fele az abszolutórium megszerzésekor illetve azt követően az első munkahelyén dolgozik, a másodikon 21%, a harmadikon 10%. A 2008-ban végezetteknél 3%, a 2012-ben végzetteknél 18% a munkahellyel nem rendelkezők aránya. 4.2. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Kérjük, hogy a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is gondoljon! * Végzés éve 4.2. Ennek a végzettségnek Igen 48 54 39 141 a megszerzése óta volt-e 38,1% 40,6% 30,2% 36,3% munkanélküli? Kérjük, hogy Nem 78 79 90 247 a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is 61,9% 59,4% 69,8% 63,7% gondoljon! Összesen 126 133 129 388 53

A válaszadók jelentős része (36,3%) rövidebb-hosszabb ideig megtapasztalta a munkanélküliséget. Minden harmadik válaszadó rövidebb-hosszabb ideig volt már munkanélküli. 4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? * Végzés éve 4.2.3. Volt ezek közt igen 40 40 19 99 regisztrált munkanélküli 83,3% 74,1% 47,5% 69,7% időszak? nem 8 14 21 43 16,7% 25,9% 52,5% 30,3% Összesen 48 54 40 142 A munkanélkülieken belül nagy részük (69,7%) volt regisztrált munkanélküli is. A regisztrálási hajlandóság a vizsgált évek során csökkenni látszik. 54

Akik voltak már munka nélkül, háromból két ember regisztráltatta is magát. A regisztrálási hajlandóság a vizsgált évek során csökkenni látszik. 4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb 4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabbrövidebb ideig külföldön? ideig külföldön? * Végzés éve Igen 6 4 3 13 4,8% 3,0% 2,3% 3,4% Nem 120 129 126 375 95,2% 97,0% 97,7% 96,6% Összesen 126 133 129 388 A külföldön történő továbbtanulás nem jellemző, de 3,4%-a a válaszadóknak részt vett benne. 55

A külföldön történő továbbtanulás csupán 3%-os. 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? (Kérjük, az esetleges jelenleg zajló külföldi munkavégzésére is gondoljon!) * Végzés éve 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabbrövidebb ideig külföldön?(kérjük, az esetleges jelenleg zajló külföldi munkavégzésére is gondoljon!) Igen 11 11 6 28 8,7% 8,3% 4,6% 7,2% igen, jelenleg is külföldön 10 6 7 23 dolgozom 7,9% 4,5% 5,4% 5,9% Nem 106 116 117 339 83,5% 87,2% 90,0% 86,9% Összesen 127 133 130 390 A végzés után a külföldi munkavállalási kedv a válaszok alapján érezhető, 13,1% szánta rá magát végzettsége birtokában, hogy más országban próbálkozzon, de 2008-hoz képest visszaesés látható. 56

A végzés óta a válaszadók 7-7%-a dolgozott, vagy jelenleg is dolgozik külföldön. 2008-hoz képest visszaesés látható. 4.4.4. Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? * Végzés éve 4.4.4. Ez a munka/ezek a Igen, teljes mértékben 5 2 2 9 23,8% 11,8% 15,4% 17,6% munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? Részben 10 5 6 21 47,6% 29,4% 46,2% 41,2% Nem 6 10 5 21 28,6% 58,8% 38,5% 41,2% Összesen 21 17 13 51 Az adatokból látható, hogy a munka gyakran (41,2%) csak részben, vagy nem (41,2%) kapcsolódott a felsőfokú végzettséghez. Csak a mintában szereplők 17,6%-a nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben. 57

A külföldi munka 41-41%-ban csak részben, vagy egyáltalán nem kapcsolódott a felsőfokú végzettséghez. Csak 18%-uk dolgozik/dolgozott a szakmájában. 4.5. Tervez-e (további) külföldi munkavállalást az elkövetkező 5 évben? * Végzés éve 4.5. Tervez-e (további) Igen 34 47 48 129 külföldi munkavállalást az 26,8% 35,3% 36,9% 33,1% elkövetkező 5 évben? Nem 62 42 53 157 48,8% 31,6% 40,8% 40,3% Nem tudom eldönteni 31 44 29 104 24,4% 33,1% 22,3% 26,7% Összesen 127 133 130 390 A válaszadók csak kevesebb, mint fele (40,3%) zárkózik el a külföldi munkavállalástól a következő öt évben; egyharmaduk (33,1%) kifejezetten erre készül, 26,7% még nem döntött. 58

A válaszadók harmada tervez a következő évben külföldi munkavállalást, 40% nem, 27% nem tudja eldönteni. A külföldi munkavállalás terve az évek során növekedést mutat, 2008 és 2012 között 10 százalékponttal nőtt (27-ről 37%-ra). 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg! * Végzés éve Végzés éve státusza?kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg! Együtt a 3 Alkalmazott 97 94 91 282 76,4% 70,7% 70,0% 72,3% Önfoglalkoztató, önálló 9 4 4 17 vállalkozó, (szellemi sza... 7,1% 3,0% 3,1% 4,4% Vállalkozó 4 7 1 12 3,1% 5,3% 0,8% 3,1% Munkanélküli 5 11 15 31 3,9% 8,3% 11,5% 7,9% Nappali tagozaton tanuló diák 1 6 11 18 0,8% 4,5% 8,5% 4,6% GYES-en, GYED-en (GYETen) 10 8 6 24 van 7,9% 6,0% 4,6% 6,2% Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) 1 3 2 6 0,8% 2,3% 1,5% 1,5% Összesen 127 133 130 390 59

Jelenleg a válaszadók túlnyomó többsége (72,3%) alkalmazott. A gyesen lévők aránya (6,2%) csökkenő tendenciát mutat, azonban a vizsgált években a munkanélkülieké (7,9%) növekedett: 2008-as végzők 4%-a, 2012-ben végzők 12%-a. 5.1.1. Milyen beosztásban dolgozik? * Végzés éve 5.1.1. Milyen beosztásban Felső vezető 4 0 12 16 dolgozik? 4,2% 0,0% 13,2% 5,7% Középvezető 13 17 17 47 13,5% 18,1% 18,7% 16,7% Alsó vezető 8 6 4 18 8,3% 6,4% 4,4% 6,4% Beosztott diplomás 46 34 34 114 47,9% 36,2% 37,4% 40,6% Beosztott nem diplomás 25 37 24 86 foglalkozás 26,0% 39,4% 26,4% 30,6% Összesen 96 94 91 281 A dolgozók legtöbbje (40,6%) beosztott diplomás. A különböző szintű vezetők együttesen sem teszik ki a válaszadók egyharmadát, 30,6% százalék pedig diplomához nem kötött, beosztott foglalkozást végez. 60

A dolgozók 41%-a beosztott diplomás. Az alsó-, közép-, vagy felsővezetők aránya 29%, diplomához nem kötött beosztott 31%. 5.2. Munkaerő-piaci részvétel * Végzés éve 5.2. Munkaerő-piaci részvétel Jelenleg (is) dolgozik 115 106 101 322 94,3% 86,9% 87,8% 89,7% Sose dolgozott 0 2 5 7 0,0% 1,6% 4,3% 1,9% Most nem dolgozik, de már 7 14 9 30 volt munkahelye 5,7% 11,5% 7,8% 8,4% Összesen 122 122 115 359 A válaszadók túlnyomó többsége (89,7%) dolgozott a felmérés időpontjában. A válaszadók kilenctizede dolgozott a felmérés időpontjában. 61

Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munka... * Végzés éve Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával... állandó jellegű és határozatlan idejű 104 91,2% 91 85,8% 92 92,0% 287 89,7% kapcsolatos kérdéseket... határozott idejű 7 9 7 23 6,1% 8,5% 7,0% teszünk fel. Kérjük, ha több 7,2% dolgot is csinál, akkor... alkalami, vagy megbízás 3 6 1 10 válassza ki, hogy melyiket jellegű (tiszteletdíjas,... tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munka... Összesen 2,6% 5,7% 1,0% 3,1% 114 106 100 320 A válaszadók döntően állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban dolgoztak (89,7%). 7,2% vállalkozott határozott idejű szerződésre, a megbízás jellegű munka elenyésző arányú (3,1%). A válaszadók kilenctizede állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozik, 7% határozott idejű szerződéssel, 3% megbízásos jelleggel. 62

5.4. Ön...... köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő... állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja, vagy 5.4. Ön... * Végzés éve 34 18 36 88 29,6% 17,1% 36,0% 27,5% 10 10 3 23 8,7% 9,5% 3,0% 7,2%... más helyen dolgozik 71 77 61 209 61,7% 73,3% 61,0% 65,3% Összesen 115 105 100 320 A válaszadók egyharmada köthető a közszférához, többségük (65,3%) más helyen dolgozik. Minden harmadik válaszadó a közszférában dolgozik, kétharmaduk más helyen. 5.7. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, 5.7. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív megszerzett készségeket? Osztályozzon 1-től 5-ig! * Végzés éve Egyáltalán nem 20 21 11 52 17,4% 19,8% 11,0% 16,2% 2,00 20 27 25 72 63

alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? Osztályozzon 1-től 5-ig! 17,4% 25,5% 25,0% 22,4% 3,00 33 25 26 84 28,7% 23,6% 26,0% 26,2% 4,00 14 18 22 54 12,2% 17,0% 22,0% 16,8% Teljes mértékben 28 15 16 59 24,3% 14,2% 16,0% 18,4% Összesen 115 106 100 321 A tanulmányok során megszerzett tudást, készségeket a válaszadók több mint egyharmada (35,2%) sikeresen használja. Valamivel többen (38,6%) nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben. A tanulmányok során megszerzett tudást a válaszadók egyharmada sikeresen használja, ugyanakkor kb. 40%-uk egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben. 5.8. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve 5.8. Véleménye szerint Csak a saját (kérdőív alapjául 18 10 11 39 milyen szakterületen végzett szolgáló) tanulmányok 15,8% 9,6% 11,1% 12,3% tanulmányok felelnek meg a A saját és a kapcsolódó 59 58 64 181 legjobban ennek a munkának? szakterületek 51,8% 55,8% 64,6% 57,1% Egy egészen más szakterület 28 26 17 71 64

Összesen Bármilyen szakterület 24,6% 25,0% 17,2% 22,4% 9 10 7 26 7,9% 9,6% 7,1% 8,2% 114 104 99 317 A válaszadók többsége szerint (57,1%) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. A válaszadók 57%-a szerint a végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. 5.9. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? * Végzés éve 5.9. Véleménye szerint PhD 2 0 0 2 1,7% 0,0% 0,0% 0,6% milyen szintű képzettség felel Egyéb posztgraduális képzés 1 2 2 5 meg legjobban jelenlegi 0,9% 1,9% 2,0% 1,6% munkájának? Egyetemi diploma/ma/msc 19 17 24 60 végzettség 16,5% 16,2% 24,0% 18,8% Főiskolai diploma/ba/bsc 62 50 46 158 végzettség 53,9% 47,6% 46,0% 49,4% Munkája nem igényel 31 36 28 95 felsőfokú végzettséget 27,0% 34,3% 28,0% 29,7% 65

Összesen 115 105 100 320 A válaszadók legtöbbje (49,4%) azt gondolja, munkájához a főiskolai diploma/ba/bsc képzettség a megfelelő, de 29,7% úgy ítéli meg, munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A válaszadók fele gondolja, hogy munkájához a főiskolai képzettség a megfelelő, egyharmaduk szerint a munkájuk nem igényel felsőfokú végzettséget. 5.11. Az Ön munkahelye... * Végzés éve 5.11. Az Ön munkahelye...... teljes mértékben 45 25 40 110 Összesen állami/önkormányzati tulajdonú,... részben állami, részben magán tulajdonú, vagy... teljes mértékben magántulajdonú 39,5% 23,6% 40,0% 34,4% 6 10 7 23 5,3% 9,4% 7,0% 7,2% 63 71 53 187 55,3% 67,0% 53,0% 58,4% 114 106 100 320 66

A válaszadók nagyobb része (58,4%) magántulajdonú munkahelyen dolgozik. Egyharmaduk (34,4%) állami vagy önkormányzati területen, ritkábban (7,2%) vegyes tulajdonviszonyok mellett. A válaszadók 58%-a magántulajdonú, egyharmada állami vagy önkormányzati, 7%-a vegyes tulajdonú munkahelyen dolgozik 5.12. Az Ön munkahelye... * Végzés éve 5.12. Az Ön munkahelye...... teljes mértékben magyar 80 73 70 223 tulajdonú 70,2% 68,9% 70,7% 69,9%... részben magyar tulajdonú 9 7 5 21 7,9% 6,6% 5,1% 6,6%... teljes mértékben külföldi 25 26 24 75 tulajdonú 21,9% 24,5% 24,2% 23,5% Összesen 114 106 99 319 A munkahely tulajdonlását illetően a teljesen magyar vezet 69,9%-kal, a tisztán külföldi kevesebb, mint negyedét teszi ki a válaszadók munkahelyeinek. A részben magyar tulajdonú jogállás nem meghatározó (6,6%). 67

Végzettjeink munkahelye 70% esetében teljesen magyar, 25%-nál tisztán külföldi, 7% esetében vegyes. 5.13. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? Kérjük, a teljes legnagyobb munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephellyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát! * Végzés éve 5.13. Megközelítőleg hány fő Önfoglalkoztató vagyok 7 3 2 12 6,1% 2,8% 2,0% 3,7% dolgozik az Ön 2-9 fő 11 23 11 45 cégénél?kérjük, a teljes 9,6% 21,7% 11,0% 14,0% legnagyobb munkavállalói 10-49 fő 27 28 21 76 létszámot jelölje meg, több 23,5% 26,4% 21,0% 23,7% telephellyel rendelkező cég 50-249 fő 29 15 32 76 25,2% 14,2% 32,0% 23,7% esetén pl. az anyavállalat 250-999 fő 18 16 15 49 összesített létszámát! 15,7% 15,1% 15,0% 15,3% 1000 fő, vagy afölött 23 21 19 63 20,0% 19,8% 19,0% 19,6% Összesen 115 106 100 321 A válaszadók közel fele 10-49 fős (23,7%), vagy 50-249 főt foglalkoztató (23,7%) cégnél dolgozik. 1000 fő, vagy afölötti létszámot 19,6% jelölt meg. Az önfoglalkoztatás ritka (3,7%). 68

A válaszadók közel fele kis és középvállalatoknál, 20%-uk nagyvállalatoknál dolgozik. Az önfoglalkoztatás ritka, 4%-os. 5.14. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! 5.14. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! * Végzés éve Mezőgazdaság, 2 0 0 2 erdőgazdálkodás, halászat 1,7% 0,0% 0,0% 0,6% Feldolgozóipar (pl. 5 11 4 20 élelmiszer, ruházat, építőanya... 4,3% 10,4% 4,0% 6,3% Villamosenergia, gáz-, 1 0 2 3 gőzellátás, légkondicionálás 0,9% 0,0% 2,0% 0,9% Vízellátás, szennyvíz 1 1 0 2 gyűjtése, kezelés, hulladék 0,9% 0,9% 0,0% 0,6% Építőipar 0 3 0 3 0,0% 2,8% 0,0% 0,9% Kereskedelem, 7 10 3 20 gépjárműjavítás (minden nagy- és kis... 6,1% 9,4% 3,0% 6,3% Szállítás, raktározás (pl. 0 2 1 3 vasúti, közúti, légi... 0,0% 1,9% 1,0% 0,9% Szálláshely-szolgáltatás, 10 13 13 36 vendéglátás 8,7% 12,3% 13,1% 11,3% Információ, kommunikáció 12 8 5 25 (pl. távközlés, számít... 10,4% 7,5% 5,1% 7,8% Pénzügyi, biztosítási 11 10 6 27 69

tevékenység 9,6% 9,4% 6,1% 8,4% Ingatlanügyletek (pl. ingatlan 1 1 0 2 adás-vétele, ügynökség) 0,9% 0,9% 0,0% 0,6% Szakmai, tudományos, 3 2 1 6 műszaki tevékenység (pl. piackutatás 2,6% 1,9% 1,0% 1,9% Adminisztratív és 1 6 5 12 szolgáltatást támogató tevékeny... 0,9% 5,7% 5,1% 3,8% Közigazgatás, védelem, 8 8 3 19 kötelező társadalombiztosítás 7,0% 7,5% 3,0% 5,9% Oktatás 27 7 29 63 23,5% 6,6% 29,3% 19,7% Humán-egészségügyi, 3 4 9 16 szociális ellátás 2,6% 3,8% 9,1% 5,0% Művészet, szórakoztatás, 3 8 7 18 szabadidő (pl. múzeum, sz... 2,6% 7,5% 7,1% 5,6% Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszerve... 3 0 3 6 2,6% 0,0% 3,0% 1,9% Egyéb, éspedig... 17 12 8 37 14,8% 11,3% 8,1% 11,6% Összesen 115 106 99 320 A legtöbb válaszadó az oktatás (19,7%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (11,3%) a pénzügyi, biztosítási tevékenység (8,4%) ágazatban dolgozik. 11,06% sorolta magát az egyéb kategóriába. 5.15. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) Ön külföldön (nem Magyarországon) dolgozik? * Végzés éve 5.15. Kérjük, tüntesse fel Igen 10 10 9 29 munkahelye települését! 8,7% 9,4% 9,0% 9,0% (Azét a települését, ahol Nem 105 96 91 292 munkavégzésének többsége zajlik!) Ön külföldön (nem Magyarországon) dolgozik? 91,3% 90,6% 91,0% 91,0% Összesen 115 106 100 321 A külföldön dolgozó válaszadók aránya a vizsgált években jelentősen nem változott, a 10%-hoz közelít. 70

A külföldön nagyjából minden tízedik végzettünk dolgozik, független az érték a végzés évétől. 5.16.1. Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, normál fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!) NETTÓ, Ezer Ft/hónap Végzés éve Együtt a 3 2008 2010 2012 évfolyam Nincs válasz (fő) 25 33 43 101 Van válasz (fő) 102 100 87 289 Együtt (fő) 127 133 130 390 Nettó átlagkereset (E Ft/hó) 178 172 172 174 A három vizsgált évben a válaszok nem tükröznek számottevő változást a nettó átlagkeresetet illetően, ez 174.000 Ft. 71

A havi nettó átlagkereset értelemszerűen a legrégebben végzettek esetében a legmagasabb, 178 E Ft. A három végzős évfolyam esetében az átlagkereset 174 E Ft. 5.17. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? * Végzés éve 5.17. Van-e Önnek Igen mellékállása, másodállása? Nem Összesen 14 8 17 39 12,3% 7,6% 17,2% 12,3% 100 97 82 279 87,7% 92,4% 82,8% 87,7% 114 105 99 318 A mellékállás, másodállás vállalása nem tömeges, de minden tízedik válaszadó (12,3%) beszámolt erről. 72

A mellékállása, másodállása minden tizedik válaszadónak van. 5.17.1. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve 5.17.1. Véleménye szerint Csak a saját (kérdőív alapjául 6 3 3 12 milyen szakterületen végzett szolgáló) tanulmá... 42,9% 37,5% 16,7% 30,0% tanulmányok felelnek meg a A saját és a kapcsolódó 5 1 11 17 legjobban ennek a munkának? szakterületek 35,7% 12,5% 61,1% 42,5% Egy egészen más szakterület 3 3 2 8 21,4% 37,5% 11,1% 20,0% Bármilyen szakterület 0 1 2 3 0,0% 12,5% 11,1% 7,5% Összesen 14 8 18 40 A mellékállások tekintetében a saját, illetve a kapcsolódó szakterületek fontosak a válaszadók közel háromnegyede szerint. 73

A mellékállásában a saját, illetve a kapcsolódó szakterületét használja a válaszolók háromnegyede. 5.17.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? * 5.17.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? Végzés éve Egyéb posztgraduális képzés 0 0 1 1 0,0% 0,0% 5,6% 2,5% Egyetemi diploma/ma/msc 2 3 7 12 végzettség 14,3% 37,5% 38,9% 30,0% Főiskolai diploma/ba/bsc 6 1 6 13 végzettség 42,9% 12,5% 33,3% 32,5% Munkája nem igényel 6 4 4 14 felsőfokú végzettséget 42,9% 50,0% 22,2% 35,0% Összesen 14 8 18 40 A képzettség szintjét illetően fontos a diploma, de a válaszadók 35,0% szerint nem feltétel. 74

Mellékállásához minden harmadik válaszolónak fontos a diploma, ugyanekkora arányban nem feltétel, és szintén harmaduknak egyetemi végzettség az elvárás. 5.17.3. Másodállásából / mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? (Nettó, Ezer Ft / hónap) Végzés éve 2008 2010 2012 Együtt a 3 évfolyam Nincs válasz (fő) 116 126 119 361 Van válasz (fő) 11 7 11 29 Együtt (fő) 127 133 130 390 Nettó átlagkereset (E Ft/hó) mellékállásból 65 65 35 53 Ebben a kérdésben rendkívül kevés a tényleges válaszadó (29 fő), így az eredmény nem igazán általánosítható. A másodállásból szerzett havi nettó kereset a régebben végzett évfolyamoknál kb. duplája a frissebb diplomásokénak: a 2008-ban és 2010-ben végzetteknél 65 E Ft, míg a 2012-ben végzetteknél 35 E Ft. A három vizsgált évfolyam együttes nettó átlagkeresete a mellékállásából, 53 E Ft. 75

A másodállásból szerzett havi nettó kereset a régebben végzett évfolyamoknál kb. duplája a frissebb diplomásokénak. 2008 és 2010-ben végzetteknél 65 E Ft, míg a 2012-ben végzetteknél 35 E Ft. A három vizsgált évfolyam együttes nettó átlagkeresete a mellékállásából, 53 E Ft. Elégedettség a munkával: 2008-ban végzettek A 2008-ban végzett válaszadók a főállású munkahelyük egyes jellemzőivel való elégedettségét vizsgálva, legkevésbé az anyagi javadalmazás felel meg a válaszadóknak (2,4-os átlag az 1-4-es skálán), míg legjobban a munka szakmai, tartalmi része (3-as átlag az 1-4-es skálán). Viszonylag magas, 3-as körüli érték adódott még a munka tárgyi-, személyi körülményeire. Kevésbé vannak megelégedve (2,6-os átlag az 1-4-es skálán) a munka megbecsültségével, kicsit jobban (2,7-es átlag) a szakmai előmenetellel. Összességében 2,9-es átlag adódott a munkával való elégedettségre az 1-4-es skálán a 2008-ban végzett évfolyamra. 76

2010-ban végzettek A 2010-ban végzett válaszadók a főállású munkahelyük egyes jellemzőivel való elégedettségét vizsgálva, legkevésbé az anyagi javadalmazás felel meg a válaszadóknak (2,5-os átlag az 1-4-es skálán), míg legjobban a munka szakmai, tartalmi része (3-as átlag az 1-4-es skálán). Viszonylag magas, 2,9-es körüli érték adódott még a munka tárgyi-, személyi körülményeire. Kevésbé vannak megelégedve (2,6-os átlag az 1-4-es skálán) a szakmai előmenetellel, kicsit jobban (2,7-es átlag) a munka megbecsültségével. Összességében 2,9-es átlag adódott a munkával való elégedettségre az 1-4-es skálán a 2010-ban végzett évfolyamra. 2012-ban végzettek A 2010-ban végzett válaszadók a főállású munkahelyük egyes jellemzőivel való elégedettségét vizsgálva, legkevésbé az anyagi javadalmazás felel meg a válaszadóknak (2,42-os átlag az 1-4-es skálán), míg legjobban a munka tárgyi feltételeivel (3-as átlag az 1-4-es skálán). Viszonylag magas, 2,9-es körüli érték adódott még a munka személyi 77

körülményeire és a szakmai-tartalmi részére. Kevésbé vannak megelégedve (2,6-os átlag az 1-4-es skálán) a munka presztizsével, megbecsültségével, kicsit jobban (2,7-es átlag) a szakmai előmenetellel. Összességében 2,9-es átlag adódott a munkával való elégedettségre az 1-4-es skálán a 2010-ban végzett évfolyamra. Mindhárom évfolyam hasonló elégedettséget mutat a munkája kapcsán (2,9-es átlag az 1-4-es skálán), legkevésbé az anyagiakkal (2,4-2,5 körüli átlagok), leginkább a szakmaisággal és a tárgyi feltételekkel (2,9-3 körüli átlagok az 1-4-es skálán). 6.1.1. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka szakmai, tartalmi része szempontjából? Végzés éve 6.1.1. Mennyire elégedett Teljesen elégedetlen 3 7 6 16 főállású munkájával a munka 2,6% 6,7% 6,1% 5,0% szakmai, tartalmi része Elégedetlen 22 18 21 61 szempontjából? 19,3% 17,1% 21,4% 19,2% Elégedett 61 51 47 159 53,5% 48,6% 48,0% 50,2% Teljesen elégedett 28 29 24 81 24,6% 27,6% 24,5% 25,6% Összesen 114 105 98 317 A válaszadók háromnegyede szakmai szempontból elégedett (50,2%) vagy teljesen elégedett (25,6%) főállású munkájával. 78

A válaszadók háromnegyede szakmai szempontból elégedett (50%) vagy teljesen elégedett (25%) főállású munkájával. 6.1.2. Mennyire elégedett főállású munkájával a szakmai előmenetel, karrierépítés szempontjából? * Végzés éve 6.1.2. Mennyire elégedett Teljesen elégedetlen 14 18 12 44 főállású munkájával a 12,3% 17,1% 12,2% 13,9% szakmai előmenetel, Elégedetlen 32 22 28 82 karrierépítés szempontjából? 28,1% 21,0% 28,6% 25,9% Elégedett 44 45 36 125 38,6% 42,9% 36,7% 39,4% Teljesen elégedett 24 20 22 66 21,1% 19,0% 22,4% 20,8% Összesen 114 105 98 317 A válaszadók több mint fele karrierépítés szempontjából elégedett (39,4%) vagy teljesen elégedett (20,8%) főállású munkájával. Magas az elégedetlenek (25,9%) és a teljesen elégedetlenek (13,9%) aránya. A válaszadók több mint fele karrierépítés szempontjából elégedett (39%) vagy teljesen elégedett (21%) főállású munkájával. Magas az elégedetlenek (26%) és a teljesen elégedetlenek (14%) aránya. 79

6.1.3. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége szempontjából? * Végzés éve 6.1.3. Mennyire elégedett Teljesen elégedetlen 16 13 12 41 főállású munkájával a munka 14,2% 12,4% 12,4% 13,0% presztízse, társadalmi Elégedetlen 34 24 33 91 megbecsültsége szempontjáb 30,1% 22,9% 34,0% 28,9% ól? Elégedett 43 47 34 124 38,1% 44,8% 35,1% 39,4% Teljesen elégedett 20 21 18 59 17,7% 20,0% 18,6% 18,7% Összesen 113 105 97 315 A válaszadók több mint fele a társadalmi megbecsültség szempontjából elégedett (39,4%) vagy teljesen elégedett (18,7%) főállású munkájával. Magas az elégedetlenek (28,9%) és a teljesen elégedetlenek (13,0%) aránya. A válaszadók több mint fele a társadalmi megbecsültség szempontjából elégedett (39%) vagy teljesen elégedett (19%) főállású munkájával. Viszonylag magas az elégedetlenek (29%) és a teljesen elégedetlenek (13%) aránya. 6.1.4. Mennyire elégedett főállású munkájával a jövedelem és juttatások szempontjából? * Végzés éve 80

6.1.4. Mennyire elégedett főállású munkájával a jövedelem és juttatások szempontjából? Összesen Teljesen elégedetlen Elégedetlen Elégedett Teljesen elégedett 26 15 12 53 22,8% 14,3% 12,4% 16,8% 35 34 44 113 30,7% 32,4% 45,4% 35,8% 37 41 29 107 32,5% 39,0% 29,9% 33,9% 16 15 12 43 14,0% 14,3% 12,4% 13,6% 114 105 97 316 A válaszadók kevesebb, mint fele a jövedelem szempontjából elégedett (33,9%) vagy teljesen elégedett (13,6%) főállású munkájával. Magas az elégedetlenek (35,8%) és a teljesen elégedetlenek (16,8%) aránya. A válaszadók kevesebb, mint fele (48%) a jövedelem szempontjából elégedett (34%) vagy teljesen elégedett (14%) főállású munkájával. Az anyagiak terén magasabb az elégedetlenek (36%) és a teljesen elégedetlenek (17%) együttes aránya (53%). 6.1.5. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka személyi körülményei szempontjából? 6.1.5. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka személyi körülményei szempontjából? * Végzés éve Teljesen elégedetlen 5 7 4 16 4,4% 6,7% 4,1% 5,1% Elégedetlen 23 16 20 59 20,2% 15,4% 20,6% 18,7% 81

Elégedett 55 55 52 162 48,2% 52,9% 53,6% 51,4% Teljesen elégedett 31 26 21 78 27,2% 25,0% 21,6% 24,8% Összesen 114 104 97 315 A válaszadók háromnegyede a személyi körülmények szempontjából elégedett (51,4%) vagy teljesen elégedett (24,8%) főállású munkájával. Alacsony az elégedetlenek (18,7%) és a teljesen elégedetlenek (5,1%) aránya. A válaszadók háromnegyede a személyi körülmények szempontjából elégedett (51%) vagy teljesen elégedett (25%) főállású munkájával. Alacsony az elégedetlenek (19%) és a teljesen elégedetlenek (5%) aránya. 6.1.6. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka tárgyi körülményei szempontjából? * Végzés éve 6.1.6. Mennyire elégedett Teljesen elégedetlen 5 6 5 16 4,4% 5,7% 5,1% 5,1% főállású munkájával a munka tárgyi körülményei Elégedetlen 21 26 18 65 18,6% 24,8% 18,4% 20,6% szempontjából? Elégedett 57 52 52 161 50,4% 49,5% 53,1% 50,9% Teljesen elégedett 30 21 23 74 26,5% 20,0% 23,5% 23,4% Összesen 113 105 98 316 82

A válaszadók közel háromnegyede a tárgyi körülmények szempontjából elégedett (50,9%) vagy teljesen elégedett (23,4%) főállású munkájával. Nem elhanyagolható azonban az elégedetlenek (20,6%) és a teljesen elégedetlenek (5,1%) aránya. A válaszadók közel háromnegyede a tárgyi körülmények szempontjából elégedett (51%) vagy teljesen elégedett (23%) főállású munkájával. Nem elhanyagolható azonban az elégedetlenek (21%) és a teljesen elégedetlenek (5%) aránya. 6.1.7. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka összességét tekintve? * Végzés éve 6.1.7. Mennyire elégedett Teljesen elégedetlen 2 4 3 9 főállású munkájával a munka 1,8% 3,8% 3,1% 2,8% összességét tekintve? Elégedetlen 27 20 19 66 23,7% 19,0% 19,4% 20,8% Elégedett 67 67 65 199 58,8% 63,8% 66,3% 62,8% Teljesen elégedett 18 14 11 43 15,8% 13,3% 11,2% 13,6% Összesen 114 105 98 317 A válaszadók nagy többsége összességében elégedett (62,8%) vagy teljesen elégedett (13,6%) főállású munkájával. Nem elhanyagolható azonban az elégedetlenek (20,8%) aránya. 83

7.1. Az Ön neme? * Végzés éve 2008,00 Végzés éve 2010,00 2012,00 Együtt 7.1. Az Ön neme? Férfi 28 25 26 79 22,0% 18,8% 20,0% 20,3% Nő 99 108 104 311 78,0% 81,2% 80,0% 79,7% Összesen 127 133 130 390 A válaszadó nők aránya (79,7%) valamennyi vizsgált évben magasan meghaladja a férfiakét (20,3%). 7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota? 7.3. Mi az Ön hivatalos Egyedülálló családi állapota? Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él Házas Elvált Özvegy Összesen * Végzés éve 35 50 49 134 27,6% 37,6% 38,0% 34,4% 28 42 36 106 22,0% 31,6% 27,9% 27,2% 59 30 40 129 46,5% 22,6% 31,0% 33,2% 5 8 4 17 3,9% 6,0% 3,1% 4,4% 0 3 0 3 0,0% 2,3% 0,0% 0,8% 127 133 129 389 A válaszadók nagyobb része házas (33,2%) vagy tartós kapcsolatban él (27,2%), de magas az egyedülállók (34,4%) és az elváltak (4,4%) együttes aránya is. 84

7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? * Végzés éve 7.4. Van-e 18 év alatti Van 45 31 21 97 gyermeke? 35,7% 23,7% 16,3% 25,1% Nincs 81 100 108 289 64,3% 76,3% 83,7% 74,9% Összesen 126 131 129 386 18 év alatti gyermeke, minden negyedik válaszadónak (25,1%) van. 85

. 18 év alatti gyermeke, minden negyedik válaszadónak van. 7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön (nem Magyarországon) van? * Végzés éve 7.5. Milyen településen Igen 5 3 8 16 lakott Ön 14 éves 4,0% 2,3% 6,3% 4,1% korában?ez a település Nem 121 130 119 370 külföldön (nem Magyarországon) van? 96,0% 97,7% 93,7% 95,9% Összesen 126 133 127 386 14 éves korában kevés válaszadó (4,1%) lakott külföldi településen. 86

14 éves korában a válaszadó 4%-a lakott külföldön, 96%-a hazánkban. 7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!) Ez a település külföldön (nem Magyarországon) van? 7.6. Milyen településen él Ön jelenleg?(arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!)ez a település külföldön (nem Magyarországon) van? Összesen Igen Nem * Végzés éve 10 14 11 35 7,9% 10,5% 8,6% 9,0% 116 119 117 352 92,1% 89,5% 91,4% 91,0% 126 133 128 387 A felmérés idején már majdnem minden tízedik válaszadó (9,0%) élt külföldön. Az életvitelszerűen külföldön tartózkodók aránya 2010-ben végzettek esetében a legmagasabb, átlépi a 10 %-os határt. 87

A felmérés idején már majdnem minden tízedik válaszadó élt külföldön. A külföldön lakók aránya 2010-ben végzetteknél a legmagasabb, több mint 10 %. 7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? * Végzés éve 7.7. Milyen típusú Gimnázium hagyományos 4 61 70 68 199 osztályos 48,0% 52,6% 52,7% 51,2% középiskolai osztályban 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) 9 19 15 43 szerzett érettségit? középiskola 7,1% 14,3% 11,6% 11,1% Szakközépiskola 57 44 42 143 44,9% 33,1% 32,6% 36,8% Egyéb 0 0 4 4 0,0% 0,0% 3,1% 1,0% Összesen 127 133 129 389 Az érettségi megszerzése döntően a hagyományos iskolaszerkezetben történt; 51,2% gimnázium, 36,8% szakközépiskola arányban. A gimnázium aránya folyamatosan nőtt a szakközépiskolával szemben a vizsgált években; 2012-ben megjelent az egyéb kategória is. 88

Az érettségit 51%-uk gimnáziumban, 37%-uk szakközépiskolában szerezte. 7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? 7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? * Végzés éve Legfeljebb 8 általános 7 7 7 21 5,6% 5,3% 5,5% 5,4% Szakmunkásképző, szakiskola 41 33 33 107 (érettségi nélkül) 32,5% 24,8% 25,8% 27,6% Szakközépiskola, technikum 31 33 30 94 24,6% 24,8% 23,4% 24,3% Gimnázium 11 10 12 33 8,7% 7,5% 9,4% 8,5% Főiskola 22 23 24 69 17,5% 17,3% 18,8% 17,8% Egyetem, tudományos fokozat 13 27 16 56 10,3% 20,3% 12,5% 14,5% Nem tudja, nem ismerte, nem élt 1 0 6 7 0,8% 0,0% 4,7% 1,8% Összesen 126 133 128 387 89

A középiskolás korba lépés idején legtöbb válaszadó (27,6%) édesapja szakmunkás végzettségű volt. Jelentős a szakközépiskolát, technikumot végzett apák száma is (24,3%). Ha összeadjuk az értelmiségi indíttatást sugalló számokat (gimnázium 8,5%, főiskola 17,8%, egyetem 14,5%), a hallgatók 40,8%-át fedi le. Az apák szakmunkás végzettsége különösen 2008-ban volt kiugró arányú. Egyenletes növekedést mutat a főiskolát végzettek aránya. Ennél is magasabb volt 2010-ben az egyetemi végzettségűeké. A 8 általános stabilan nem jellemző. A válaszadók édesapjának legmagasabb iskolája leggyakrabban szakmunkásképző (28%), szakközépiskola (24%). Az értelmiségi (gimnázium, főiskola, egyetem) apák aránya a hallgatók 41%-át fedi le. 7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? * Végzés éve 7.9. Mi volt az Ön Legfeljebb 8 általános 13 13 14 40 10,2% 9,8% 10,9% 10,3% édesanyjának legmagasabb Szakmunkásképző, szakiskola 26 15 19 60 iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (érettségi nélkül) 20,5% 11,3% 14,8% 15,5% Szakközépiskola, technikum 28 36 32 96 90

Összesen Gimnázium Főiskola Egyetem, tudományos fokozat Nem tudja, nem ismerte, nem élt 22,0% 27,1% 25,0% 24,7% 30 29 29 88 23,6% 21,8% 22,7% 22,7% 23 29 27 79 18,1% 21,8% 21,1% 20,4% 6 11 6 23 4,7% 8,3% 4,7% 5,9% 1 0 1 2 0,8% 0,0% 0,8% 0,5% 127 133 128 388 A középiskolás korba lépés idején a válaszadók édesanyja leggyakrabban szakközépiskolai, technikumi végzettséggel rendelkezett (24,7%). Jelentős a gimnáziumot (22,7%) és a főiskolát (20,4%) végzettek aránya is. A szakmunkások aránya alacsonyabb (15,5%) mint az apáknál, az egyetemi diplomásoké (5,9%) szintén. Magasabb a legfeljebb 8 általánost kijártak aránya, 10.3%. Az anyák szakközépiskolai, technikumi végzettsége különösen 2010-ben volt kiugró arányú. A gimnáziumot végzettek aránya stabilan jelentős, a főiskolai diplomások jelenléte szintén számottevő, de nem egyenletes. A válaszadók édesanyjának legmagasabb iskolája leggyakrabban szakközépiskola (25%). Az értelmiségi (gimnázium, főiskola, egyetem) anyák aránya a hallgatók 68%-át fedi le. 7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? * Végzés éve 91

7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön Az átlagosnál sokkal jobb Végzés éve 2008,00 2010,00 2012,00 Együtt a 3 évfolyam 7 4 9 20 14 éves volt? 5,6% 3,0% 7,0% 5,2% Az átlagosnál valamivel jobb 24 39 39 102 19,0% 29,3% 30,2% 26,3% Nagyjából átlagos 69 65 56 190 54,8% 48,9% 43,4% 49,0% Az átlagosnál valamivel rosszabb 18 15 18 51 14,3% 11,3% 14,0% 13,1% Az átlagosnál sokkal rosszabb 8 10 7 25 6,3% 7,5% 5,4% 6,4% Összesen 126 133 129 388 A válaszadók csaknem fele (49,0%) úgy emlékezik vissza, hogy átlagos körülmények között éltek. Ennél valamivel jobb helyzetről számolt be több, mint egynegyedük (26,3%); a szélsőségesen jó vagy rossz minősítés nem jellemző. A válaszadók nagy többsége családja anyagi helyzetét átlagosnak jelölte. Közülük a 2008-ban végzettek ítélték legmagasabb arányban azt, hogy családjuk anyagi helyzete átlagos volt 14 éves korukban. 92

A válaszadók fele átlagos körülmények között élt 14 éves korában. Ennél valamivel jobb helyzetről számolt be egynegyedük. 7.11. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérjük, a szülői és nagyszülői * Végzés éve Igen, szülők és nagyszülők 5 3 9 17 közt is van kapcsolód... 4,0% 2,3% 7,0% 4,4% Igen, csak a szülők között 15 15 11 41 11,9% 11,3% 8,5% 10,6% Igen, csak a nagyszülők között 0 3 1 4 0,0% 2,3% 0,8% 1,0% Nincsen 106 112 108 326 84,1% 84,2% 83,7% 84,0% Összesen 126 133 129 388 Látható, hogy a válaszadók többségénél (84,0%) nem játszottak meghatározó szerepet a családi hagyományok a szakterület kiválasztásakor. Némi szakmai kapcsolódás a szülőkkel a 2008-ban és 2010-ben végzett válaszadók esetében mutatkozik meg. A válaszadók négyötödénél nem játszottak meghatározó szerepet a családi hagyományok a szakterület kiválasztásakor. 93

94

3.2. 2013 aktív hallgatók Mintavétel 2013-ban a nyomonkövetéses vizsgálatban érintett hallgatók száma 7710 fő volt, ebből ismert levelezési címén 7318 főt értünk el. Ahogy az alábbi összesítő alapján látszik, a válaszadási arány 10% körüli értéken mozgott, ezért összesen 777 kiértékelhető kérdőívet kaptunk vissza. Ebből 387 fő aktív hallgató. DPR 2013-Online (tavasz) lekérdezés Elérési arány (%) Ismert e-mail Összes fő Válaszadási arány (%) 95,00% 10% Válaszok Megkeresések Aktívak 97,04% 3247 3346 11,92% 387 3247 2008-ben végzettek 91,19% 1242 1362 10,23% 127 1242 2010-ben végzettek 90,03% 1390 1544 9,57% 133 1390 2012-ben végzettek 98,70% 1439 1458 9,03% 130 1439 Az első kérdéscsoport az intézményhez való kapcsolódás területét érintette. 95

A válaszadók valamennyi alapszakot reprezentálják. A kérdőívet kitöltők között a legtöbben a Turizmus-vendéglátás, Gazdálkodási és menedzsment, valamint Andragógia alapszakon tanulnak. A válaszadók többsége (41,1%) nappali, jelentős része (38,5%) levelező tagozaton tanul. Számottevő a távoktatás aránya (20,4%). A válaszadók nagy többsége (80,1%) költségtérítéses, egyötöde (19,9%) államilag finanszírozott formában tanul. A válaszadók többsége (35,9%) 2011-ben kezdte meg tanulmányait. Jelentős még a 2010-ben (29,5%) és a 2012-ben (19,1%) indulók jelenléte a felmérésben. 96

A válaszadók jelentős többsége (52,5%) jó eredménnyel végzi tanulmányait. Korrekt vizsgáztatásra utal, hogy közepes (21,6%) és elégséges (2,6%) osztályzatot is kaptak hallgatók. A kiválóságot is elismeri a főiskola (23,2%). A válaszadók több mint fele (52,1%) úgy ítélte meg, hasonló teljesítményt nyújt, mint társai. Jelentős azok aránya (33,7%), akik úgy vélik, valamivel az átlag fölé emelkednek. Leszakadónak kevesen vallják magukat; kiemelkedőnek érzi teljesítményét 9,5%. 1.8. Szeretne továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? A többség (68,1%) felsőfokú szakképzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal, azok 21,4%-a a KJF-en, 10,5%-a más intézményben tenné. A többség (73,2%) alapképzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal, azok 19,2%-a a KJF-en, 7,7%-a más intézményben tenné. 97

A válaszadók 57%-a tervezi, hogy részt vesz mesterképzésben az elkövetkező 2-3 évben. 32,2 % a KJF-en, 24,9% százalék más intézményben szeretné elvégezni. A többség (75,0%) szakirányú továbbképzésben, rezidensképzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal, azok 17,3%-a a KJF-en, 7,7 %-a más intézményben tenné. A túlnyomó többség (81,5%) doktori képzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal, azok 9,6%-a a KJF-en, 8,9%-a más intézményben tenné. A túlnyomó többség (95,4%) egységes, osztatlan képzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal, azok 1,3%-a a KJF-en, 3,3%-a más intézményben tenné. Az egyéb szakon párhuzamosan tanulók aránya alacsony, mindössze 4,4%. 98

A képzési formák közül a BA/BSc a leggyakoribb (55,0%) valamint a MA/MSc (20,0%) és a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés (20,0%). A válaszadók figyelemre méltó része (18,1%) már rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A felsőfokú végzettségűek közül legtöbben (44,9%) felsőfokú szakképzésben szereztek oklevelet. Sokan (39,1%) hagyományos főiskolai képzésben vettek részt. Az alábbi kérdések a válaszadók nemzetközi tapasztalataira irányulnak. 3.1. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? 99

A 2013-ben aktív hallgatóink körében az angol nyelvtudás a legáltalánosabb. A válaszadók 94%-a valamilyen szinten beszél angolul. Az nyelvtudás átlaga 3,36 az 1-5-ös skálán. A második legkedveltebb nyelv a német, ezt a hallgatók kétharmada beszéli többé-kevésbé, de az átlag már csak 2,22, gyengébb az angolnál. A francia és olasz nyelv ismertsége sajnos elenyésző, az átlagok azonosak: 1,26. Aktív hallgatóink a spanyol nyelvből mutatnak leggyengébb teljesítményt, 1,22 az átlag. A harmadik legjobban beszélt nyelv az orosz, bár az átlag nem éri el az elégséges szintet még így sem, ez 1,29 az 1-5-ös skálán. A nyelvek ismertségének átlagait közös grafikonon ábrázolva látszik az angol nyelv fölénye (3,36), mérhető még a német (2,22), de a további nyelveket nem beszélik hallgatóink. 100

9,7% beszél egyéb idegen nyelven a válaszadók közül. A további idegen nyelv átlaga 2,56 az 1-4-es skálán. A válaszadók, ha nem is magas arányban (6,3%), de megpróbálkoztak a külföldi tanulással. A pozitív választ adók több mint fele (51%) egyszer próbálkozott, néhányan (11,1 %) kétszer is részt vettek egy szemeszter teljesítésében. 3,7 % kilenc, vagy több alkalommal kóstolt bele a külföldi tanulásba. A válaszadók háromnegyede nem tanult külföldön, és kevesebbet, mint egy szemesztert kb. egynegyedük egy alkalommal. 101

A külföldi tanulmányok finanszírozásában a Tempus/Erasmus ösztöndíj (51,9%), a párhuzamos külföldi munkavállalás (25,9%) és a saját/családi finanszírozás (22,2%) látszik meghatározónak. Az egyéb pályázatok, ösztöndíjak kevésbé jelentős források. A válaszadók között viszonylag magas (19,7%) azok aránya, akik dolgoztak már külföldön. Csak a válaszadók bő egyharmada (36,9 %) nem tervez külföldi munkavállalást, majdnem ugyanennyien (36,1%) erre készülnek, és közel egyharmad (27,0%) még nem döntött. A felmérés időpontjában a válaszadók kétharmada (66,1%) dolgozott, egyharmada (33,9%) nem. A válaszadók által említett munkaviszony leggyakrabban (73,4%) állandó jellegű és határozatlan időtartamú. Viszonylag jelentős teret tölt be a diákmunka, gyakornoki munka (10,2%). Az egyéb formák aránya megoszlik. 102

A válaszadók nagy többsége (81,6%) főfoglalkozású dolgozónak tartja magát, aki tanul is; csak kevesebb, mint ötödük (18,4%) főfoglalkozású diáknak. A válaszadók többsége szerint (58,3%) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. A válaszadók nagy többsége (kb. 80%) bizakodó, hogy sikerül majd elhelyezkednie szakterületén belül. 4.3. Mennyire becsülné átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét? 1-3 évvel a diplomaszerzés után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedettek körében (nettó, ezer Ft / hónap) A válaszadók a frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét 150 ezer Ft ra becsülik, amennyiben a szakmájukban helyezkednek el (361 fő válaszai alapján). 4.4. Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne? 1-3 évvel a diplomaszerzés után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedettek körében (nettó, ezer Ft / hónap) A válaszadók a frissdiplomások havi nettó 200 ezer Ft-os átlagkeresettel lennének elégedettek, amennyiben a szakmájukban helyezkednek el (361 fő válaszai alapján). Tehát a hallgatók tisztában vannak azzal, hogy kikerülve a főiskoláról nem számíthatnak akkor jövedelemre, amire vágynának. 103

Ami a diplomaszerzés fő motivációját illeti, a válaszok összegzése szerint legfontosabb a szakmai, intellektuális fejlődés (53%) és a magas jövedelem reménye (43,7%). Fontos még a vezetői pozíció, karrier (26,4%), a munkanélküliség elkerülése is (24,8%), de a társadalmi megbecsülés már kevesebb jelentőséggel bír (17,6%). A válaszadók között a nők aránya (79,8%) jelentősen meghaladja a férfiakét (20,2%). 14 éves korában kevés válaszadó (5,7%) lakott külföldi településen. Az érettségi megszerzése döntően a hagyományos iskolaszerkezetben történt; 45,6% gimnázium, 38,9% szakközépiskola arányban. 104

A középiskolás korba lépés idején legtöbb válaszadó (31,8%) édesapja szakközépiskolai, technikumi végzettségű volt. Jelentős a szakmunkásképzőt végzett apák száma is (29,4%). Ha összeadjuk az értelmiségi indíttatást sugalló számokat (gimnázium: 8,1%, főiskola: 11,2%, egyetem: 12,0%), a hallgatók közel egyharmadát fedi le. A középiskolás korba lépés idején a válaszadók édesanyja leggyakrabban szakközépiskolai, technikumi végzettséggel rendelkezett (25,5%). Jelentős a gimnáziumot végzettek (19,5%) és a szakmunkások (15,6%) aránya is. A felsőfokú végzettségűeknél az anyák az apákhoz képest hasonló arányban végeztek főiskolát (15,6%), egyetemet (11,9%). Az értelmiségi anyák aránya 47%. Ugyanakkor magas a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, 11 %. A válaszadók legtöbbje (41,8%) úgy emlékezik vissza, hogy átlagos körülmények között éltek. Ennél valamivel jobb helyzetről számolt be egynegyedük (25,2%). Sokan (20,8%) nyilatkoztak az átlagosnál valamivel rosszabb állapotokról. A szélsőségesen jó vagy rossz minősítés nem jellemző. Látható, hogy a válaszadók nagy többségénél (90,4%) nem játszottak meghatározó szerepet a családi hagyományok a szakterület kiválasztásakor. 105