MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VEZETÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. járatszervezésének elemzése és optimalizálási lehetısége Készítette: Kavasánszki Zsolt 2012
Tartalom Bevezetés... 5 1. Alapfogalmak... 7 1.1. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos fogalmak... 7 1.2. A járattervezéssel, logisztikával kapcsolatos fogalmak... 9 2. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok áttekintése... 11 2.1. A hulladékgazdálkodás rövid története... 11 2.2. A hulladékgazdálkodás magyarországi története... 13 2.3. A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának rövid bemutatása... 14 2.3.1. A 2000. évi XLIII. törvény elızményei, fıbb irányelvei... 14 2.3.2. A törvény fıbb szabályai... 15 3. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. bemutatása... 18 3.1. A Cirkont cégcsoport bemutatása... 18 3.2. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. bemutatása... 19 3.3. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. által nyújtott szolgáltatások ismertetése... 22 3.3.1. Begyőjtött hulladékok ártalmatlanítása... 22 3.3.2. Építési, bontási hulladék konténeres szállítása... 22 3.3.3. Szelektív hulladékgyőjtés... 23 4. Győjtıjáratok szervezése illetve optimalizálása az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft.-nél... 25 4.1. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. jelenlegi járattervének elemzése 25 4.1.1. A járatterv általános bemutatása... 25 2
4.1.2.Elsı járat Hétfıi nap... 25 4.1.3. Elsı járat Keddi nap, második járat Csütörtöki nap... 26 4.1.4. Elsı járat Szerdai nap... 26 4.1.5. Elsı járat Csütörtöki nap... 27 4.1.6. Elsı járat Pénteki nap... 28 4.1.7. Második járat Hétfıi nap... 28 4.1.8, Második járat Keddi és Pénteki nap... 29 4.1.9. Második járat Szerdai nap... 29 4.1.10. Harmadik járat Hétfıi nap... 30 4.1.11. Harmadik járat Keddi nap... 30 4.1.12. Harmadik járat Szerdai nap... 31 4.1.13. Harmadik járat Csütörtöki nap... 31 4.1.14. Harmadik járat Pénteki nap... 32 4.1.15. Negyedik járat Hétfıi nap... 33 4.1.16. Negyedik járat Keddi nap... 34 4.1.17. Negyedik járat Szerdai nap... 34 4.1.18. Negyedik járat Csütörtöki nap... 35 4.1.19. Negyedik járat Pénteki nap... 36 4.2. Járatterv optimalizálás a Dacey módszer segítségével... 37 4.2.1. A jelenlegi járatterv alapján levont következtetések... 37 4.2.2. Javaslatok a járatterv újragondolására... 37 4.2.3. Elsı járat az új járattervben... 38 4.2.4. Második járat Hétfıi nap... 38 4.2.5. Második járat Keddi nap... 39 3
4.2.6. Második járat Szerdai nap... 39 4.2.7. Második járat Csütörtöki nap... 39 4.2.8. Második járat Pénteki nap... 40 4.2.9. Harmadik járat Hétfıi nap... 40 4.2.10. Harmadik járat Keddi nap... 40 4.2.11. Harmadik járat Szerdai nap... 41 4.2.12. Harmadik járat Csütörtöki nap... 41 4.2.13. Harmadik járat Pénteki nap... 41 4.2.14. Negyedik járat Hétfıi nap... 42 4.2.15. Negyedik járat Keddi, Szerdai és Csütörtöki nap... 42 4.2.18. Negyedik járat Pénteki nap... 43 5. Rekultiváció megszervezésének lehetısége a térségben... 44 5.1. A hulladéklerakók helyzete Magyarországon... 44 5.2. A rekultivációra vonatkozó terv tartalmi követelményei... 46 5.3. A térségbeli lerakók rekultivációjára vonatkozó elıírások... 46 5.4. A lezárt, rekultivált lerakók területhasznosítása... 47 Összefoglalás, javaslatok... 48 Irodalomjegyzék... 50 Idegen nyelvő összefoglaló... 52 Mellékletek... 54 4
Bevezetés Napjainkban egyre nagyobb a hulladékszállítás iránti igény, az emberek egyre több hulladékot hagynak maguk mögött. A hulladékok nagy része a háztartások által megtermelt lakossági, más néven kommunális hulladék. A hulladékszállítás fontos a környezetvédelem szempontjából, mivel a hulladékok elszállításával lakóhelyünk környezete szebb, tisztább lesz. Az általam választott cég, az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. már évek óta látja el térsége hulladékgyőjtési feladatait. Korábban a települések mindegyike rendelkezett hulladéklerakóval, ebben az idıszakban nevezték Magyarországot a 3200 hulladéklerakó hazájának. Az EU csatlakozás után mára már mindössze 27 hulladéklerakó rendelkezik a megfelelı engedélykontingenssel a hulladékok tárolásához. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. mőködési területe folyamatosan bıvül, jelenleg 60 településen lát el hulladékgazdálkodási feladatok, de ehhez nem társul megfelelı járattervezés. Szakdolgozatom elsı fejezetében a hulladékgazdálkodás, valamint a járattervezés fogalmait igyekszem tisztázni. Bemutatásra kerül néhány alapfogalom a fentebbi témakörökbıl, valamin a járattervezésen belül a Dacey módszer leírása is. A következı fejezet betekintést nyújt a hulladékgazdálkodás történetébe, valamint bemutatásra kerül a hulladékgazdálkodási törvény néhány paragrafusa is. 5
A harmadik fejezetben bemutatásra kerül a bázisvállalat, az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft., valamint az általa nyújtott szolgáltatások rövid leírása is megtalálható. A negyedik fejezet a járattervezésrıl szól, a jelenlegi helyzetet elemezve megvizsgálom, mely járatokon érdemes változtatni, majd ahol szükséges változtatni, ott megpróbálok egy minden igényt kielégítı megoldást találni egy korszerőbb kevesebb üresjáratot tartalmazó járattervvel. A járattervezés elemzését napokra és járatokra osztva végeztem, ahol ezt a fellelhetı adatok lehetıvé tették. A járatok által összegyőjtött hulladék mennyiségére a KSH által közzétett 2010-es helységnévkönyv adattárban megjelölt települési háztartásszámból következtetek. Az adattár a 2010-es adatokat tartalmazza. Az optimalizálás vizsgálatát a Dacey módszer segítségével végzem, az útvonalterv.hu internetes oldalról származó, a települések központjainak egymástól számított távolságok alapján. Az ötödik fejezetben a rekultivációról esik szó röviden, mivel jelenleg is 47 rekultivációra váló lerakó található a vállalat térségében. Ezek rekultiválásának elısegítéséhez jelentıs pályázati pénzeket nyert el a vállalat, igyekszem vázolni, milyen követelményekkel kell szembenéznie a vállalatnak ezen a téren, adott esetben milyen lehetıségek kerülhetnek szóba, melyek a remények szerint minden igényt kielégítenek. 6
1. Alapfogalmak 1.1. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos fogalmak Hulladék: A hulladék az ember élete, termelı- és fogyasztó tevékenysége során képzıdı anyag, amely közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezet védelem alatt álló tárgyait, és amely keletkezési helyén felesleges, ott fel nem használható és további kezelést igényel. A talaj, a víz, a levegı sohasem minısül hulladéknak. 1 Hulladékgazdálkodás: A hulladékgazdálkodás magába foglal minden olyan tevékenységet, amely a hulladék keletkezésének elkerülését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását szolgálja. 2 Hulladékelıkészítés: Elıkészítés tágabb értelemben az a céltudatos tevékenység, amikor a nyersanyagokat, hulladékokat mechanikai eljárások alkalmazásával a további feldolgozás vagy felhasználás céljaira alkalmassá tesszük. 3 Szelektív hulladékgyőjtés: Szelektív hulladékgyőjtésnek nevezzük, amikor a hulladékokat fajtánként külön győjtjük össze. Ennek hatékony mőködéséhez célszerő olyan hulladékfajtákat kiválasztani, melyek nagy mennyiségben keletkeznek. A hulladékok összetételét figyelembe véve az alábbi frakciók győjtését 1 HEFOP-33.1 címő elıadás Debreceni Egyetem,-Mezıgazdaságtudományi Kar 2 Környezetvédelem Hulladékgazdálkodás címő elıadás Miskolci Egyetem Mőszaki Földtudományi Kar, Eljárástechnikai Tanszék 3 Környezetvédelem Hulladékgazdálkodás címő elıadás Miskolci Egyetem Mőszaki Földtudományi Kar, Eljárástechnikai Tanszék 7
célszerő bevezetni: papír hulladékok mőanyag hulladékok üveg hulladékok fém hulladékok. A szelektív győjtés célja, hogy elısegítse a hulladékok hasznosíthatóságát és csökkentse az olyan hulladék mennyiségét, amelynek ártalmatlanítása csak lerakással történhet. Ez akkor történhet optimálisan, ha a győjtıedényekbe vagy zsákokba kizárólag olyan hulladékfajták kerülnek, melyek azon fel vannak tüntetve. Fontos megemlíteni, hogy a szelektíven győjtött hulladékokat a termék eredeti állapotának megfelelıen tegyük a zsákba-edénybe. Ez azt jelenti, hogy a hulladékok szennyezıdéseit lehetıség szerint el kell távolítani (üvegek kimosása, címke leáztatása, az élelmiszeres csomagolóanyagok kimosása), és ha ez nem lehetséges (például szennyezett papírok), a vegyes háztartási hulladékok közé kell tenni. 4 Rekultiváció: A nem megfelelı mőszaki védelemmel épített, bezárt hulladéklerakó vagy hulladék elhelyezésére használt terület környezeti veszélyességének csökkentése a mőszaki védelem utólagos kiépítésével, tájba illesztésével, továbbá utógondozásával. 5 4 Http://abahg.cirkont.hu/hu/szolgaltatasok/hulladekkezeles/szelektiv-hulladekgyjtes.html 5 Http://www.hulladek.gyor.hu/index.php?p=page@content&pid=19 8
1.2. A járattervezéssel, logisztikával kapcsolatos fogalmak Járattervezés: A logisztikai folyamatok során különbözı járatokat kell szervezni, hogy a szállítási feladatok elvégezhetıek legyenek. A szakirodalom három fajta járatot különböztet meg: - egyszerő járat: A járat a telephelyrıl a feladóhelyre megy, elvégzi a szállítási feladatot és visszatér a telephelyre. - ingajárat: A járat a telephelyrıl a feladóhelyre indul, elvégzi a szállítást, de kirakodás után a leadóhelyen új árut vesz fel, és azt viszi a következı helyre. - körjárat: A járat egy feladóhelyrıl több leadóhelyen rakodja ki az áruját (elosztó körjárat), vagy pedig több feladóhelyrıl egy leadóhelyre hordja az áruját (győjtı körjárat). Dacey módszer: Körjárattervezéshez alkalmazott módszer, melynek megoldását úgy kapjuk, hogy lehetıleg a legnagyobb értékő költség elemeket jelentı viszonylatokat törölni kell a mátrixból, hogy ne kerülhessenek beépítésre a körútba. A módszer fıbb lépései: 1. Kiinduló adatok (távolságmátrix) meghatározása. 2. A távolságmátrix legnagyobb elemének megkeresése és törlése. Ha több ilyen elem van, akkor a törlés sorrendje tetszıleges lehet. A lépést addig kell ismételni, míg elı nem áll egy olyan helyzet, hogy a mátrix valamely sorában vagy oszlopában már csak egyetlen elem marad. Ha több olyan sor vagy oszlop maradt, melyben egy elem van, akkor a kisebb értékőt célszerő választani. 3. A megmaradt elem által meghatározott viszonylat része kell, hogy legyen a körútnak. Mivel az elem a viszonylat része lett, ezért törölni kell: 9
- az elemhez tartozó sor és oszlop összes többi (eddig nem törölt) elemét; - a kiválasztott elemnek a mátrix fıátlójára szimmetrikus párját; - ha az utoljára kiválasztott viszonylattal nem sikerült olyan körutat létrehozni, amely minden pontot tartalmaz, akkor a 2. lépéshez vissza kell térni. 10
2. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok áttekintése 2.1. A hulladékgazdálkodás rövid története Elıdeink bárhol éltek is a Földön, a természetbıl vették a létfenntartásukhoz nélkülözhetetlen anyagokat. Ezek a használat alatt tönkrementek, elkoptak, de amíg csak lehetett, javították, újra és újra felhasználták ıket. Az élelmiszereket természetes anyagokkal tartósították, nem volt világmérető piac és globális gazdaság. Az élelmiszereket helyben (lokálisan) állították elı, és nem szállították kontinensnyi távolságokra, kivéve az elenyészı mennyiségőnek tekinthetı főszereket és luxuscikkeket. Erre az idıszakra úgy tekinthetünk, mint a ma úgy áhított zéró hulladék aranykorra. Ekkor a kertek végében, a települések határában szemétgödrökbe vagy szemétdombokra hordták a hulladékot, és ott az lassan elbomlott, visszakerült a természetbe, nem okozva külön szennyezést. A tömegtermelés beindulásával megkezdıdött a szemétdömping is. Az emberek nemcsak a létfenntartáshoz szükséges anyagokat használták, hanem elkezdıdött a javak felhalmozása is. A tömegtermeléssel a folyamatos növekedési kényszer is megjelent. Ennek eredménye az élettartam-tervezés, vagyis egy idı után biztosak lehettünk abban, hogy a megvásárolt termék elromlik. Javítása ésszerőtlen és gazdaságtalan, ezért újat kell venni helyette, a régit pedig eldobhatjuk. Ezzel a hulladékkezelés állandó alapanyag-ellátása, a szemét folyamatosan biztosítottá vált. Kezdetben senki nem foglalkozott az egyre növekvı szeméthegyekkel. Mindannyian ismerjük a történeteket a különféle járványokról és fertızésekrıl. Az emberiség lassan rájött, hogy fıleg a sőrőn lakott településeken valamit tenni kell a 11
saját védelmében. Vagy egyénileg, vagy közösségi szinten összegyőjtötték hát a szemetet és elszállították egy távolabbi helyre és otthagyták. Ez a gyakorlat folyt egészen addig, míg kiderült, hogy már nincs erre sem lehetıség. Ennek következtében az összegyőjtött szemetet elkezdték elhagyott felszíni bányagödrökbe és félreesı völgyekbe lerakni. Ezeket aztán lefedték, és sorsukra hagyták. Ezek adják napjainkban a kármentesítési feladatok döntı többségét. Azokon a vidékeken (nagy népsőrőségő országokban pl. Hollandiában, vagy nagy városokban pl. Párizsban), ahol nem állt rendelkezésre elegendı terület, elkezdték a hulladékok kezdetleges (ellenırizetlen) égetését, ezzel csökkentve azok térfogatát. Hallhattunk hátborzongató eseteket, hogy veszélyes anyagokat is leraktak ezeken a helyeken, nem egy hollywoodi kasszasiker is született a történetekbıl. Miután az ember akkora kárt okozott a környezetében, hogy az már rá is veszélyt jelentett, elkezdett végre foglalkozni az általa elıidézett probléma megoldásával. A hulladékok ártalmatlanításának legfontosabb feladata, hogy megelızzük a természet (és vele magától értetıdıen az ember) további károsodását. Innen következik a megoldás: el kell szigetelni a veszélyforrást! Egyrészt olyan kombinált (természetes és mesterséges anyagokat felhasználó) szigetelési rendszereket terveztek, melyek megakadályozzák a környezetre veszélyes anyagok kijutását a lerakókból (vízkizárás), másrészt olyan égetési technológiákat vezettek be (magas tüzelési hıfok, elıírt tartózkodási idı, légszőrı és tisztító berendezések alkalmazása), melyek segítségével a környezetterhelés jelentısen csökkenthetı. Egy dologról azonban nem szabad elfeledkezni: minden terheli a környezetet. A legtöbb, amit tehetünk eltekintve attól a paradicsomi helyzettıl, hogy egyáltalán nem károsítjuk a környezetet, hogy a lehetı legkevésbé terheljük azt, és csak annyit használunk belıle, ami a létünkhöz elengedhetetlenül 12
szükséges. Talán nem is kell külön felhívni újra arra a figyelmet, hogy ez alapvetı ellentmondásban van az állandó növekedési kényszerrel és a termék-szerzési vágyunkkal. Ha a saját természetünket nem tudjuk vagy akarjuk megváltoztatni, akkor legalább arra áldozzunk (pénzt, idıt, energiát), hogy Földünket a lehetı legkevésbé terheljük. Ezt pedig úgy tehetjük meg a hulladékkezelés területén, hogy minden nap figyelmet fordítunk a helyes szelektív hulladékgyőjtésre és megkeressük a legkisebb környezetterheléssel járó további kezelési módokat, pl. a termikus hasznosítást. 2.2. A hulladékgazdálkodás magyarországi története Bármennyire is szeretné, nem mondhatja el magáról Magyarország, hogy a fentiektıl nagyban eltérı történet játszódott volna le területén. Az ellenırizetlen elhagyáson és nem egy ipari és környezeti katasztrófán keresztül jutottunk el a mai állapotokhoz. Talán megdöbbentı, de tény: a XXI. század elején is több tucat (ha nem száz), olyan település volt Magyarországon, ahol nemhogy modern hulladékártalmatlanítás, de még szervezett szemétgyőjtés sem volt. Sokan emlékezhetnek rá, hogy az országban 3200 lerakó volt. Mára javult a helyzet. Leggyorsabban a jogi szabályozást sikerült összhangba hozni az EU elıírásokkal (2000. évi XLIII. Tv.). Az elıcsatlakozási és felzárkózási, valamint a kohéziós alapok felhasználásával több hulladékgazdálkodási nagyrendszer jött létre az országban. Ezek mőködése napjainkra indul be általánosan, melyek többsége korszerő kombinált szigeteléssel ellátott hulladéklerakóból, szelektív hulladékgyőjtı rendszerbıl ( szelektív szigetek ), hulladékudvarból és komposztáló létesítménybıl állnak. A több éves munkának köszönhetıen mára Magyarország valamennyi településén létezik szervezett 13
hulladékgyőjtés és -szállítás. A korszerőtlen szemétdombokat bezárták. Jelenleg a rekultivációs munkálatok elıkészítése, tervezése folyik. A környezet védelme, a hulladékgazdálkodás, az ember által használt anyagok hulladékká válásának megelızése folyamatosan új és új feladatok elé állít mindnyájunkat. Az EU 2008-ban elfogadott irányelve is a korábbiaknál korszerőbbnek tartott elvárásokat fogalmaz meg a tagországok felé. A hulladék hierarchia, a hulladékok kezelésének fontossági sorrendje is megváltozott. Az ellenırzött és minimális környezetterheléssel járó lerakás mostanában már nagyon kevés. Fokozott figyelmet kell fordítani a megelızésre és hasznosításra, a lehetséges energiakinyerésre. Sajnálatos, de tény, hogy mint minden a környezetvédelem is pénzbe kerül, ráadásul néha nagyon sok pénzbe. Ezért és a válság miatt az átadott rendszerek mőködése is veszélybe vagy a mőködıképesség határára kerülhet. 2.3. A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának rövid bemutatása 2.3.1. A 2000. évi XLIII. törvény elızményei, fıbb irányelvei A Hulladékgazdálkodási Törvényt 2000. május 23-án alkották meg, ezzel létrehozva Magyarország elsı önálló hulladékgazdálkodási törvényét. A törvény rendelkezései 2001. január 1-jén léptek hatályba. A fentebb vázolt történeti részbıl kiderül, hogy idıszerő volt ezt a törvényt megalkotni, mivel folyamatosan nı a termelésbıl, valamint a fogyasztásból származó hulladékok mennyisége. A törvény hatálya valamennyi hulladéktípusra kiterjed a radioaktív hulladékok, valamint a levegıbe kibocsátott szennyezı anyagok kivételével. A törvény megalkotását az Európai Közösségek jogszabályaival való összhang megteremtése motiválta, ezzel 14
összhangban rögzíti a szennyezı fizet elvet, miszerint a hulladék kezelési költségét a kibocsátója köteles kifizetni. 2.3.2. A törvény fıbb szabályai A törvény terjedelmét és szerkezetét tekintve közepes terjedelmő és keretjellegő szabályozást tartalmazó törvény. A törvény 10 fejezetben található 60 -ból és ezekhez kapcsolódóan 4 mellékletbıl áll. A törvény célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlıdés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel. A természeti erıforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelızése (a természettıl elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képzıdı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkezı hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélı ártalmatlanítása. 6 A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra; valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. Hulladék: bármely, a törvény 1. számú mellékletében szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. 7 6 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 1. 7 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 3. 15
A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a következı alapelveket kell érvényesíteni: a) a megelızés, ezen belül az integrált szennyezés megelızés elve alapján legkisebb mértékőre kell szorítani a képzıdı hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében; b) az elıvigyázatosság elve alapján a veszély, illetıleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; c) a gyártói felelısség elve alapján a termék elıállítója felelıs a termék és a technológia jellemzıinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvezı megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külsı behatásokkal szembeni ellenállóképességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék elıállításából és felhasználásából származó, illetve a termékbıl keletkezı hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történı hozzájárulást is; d) a megosztott felelısség elve, a gyártói felelısség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplıknek együtt kell mőködniük; e) az elvárható felelıs gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetıségeinek megfelelıen mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelı hatása a legkisebb mértékő legyen; f) az elérhetı legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott mőszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentı folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentı anyagok kiváltására, illetıleg a környezetkímélı hulladékkezelı technológiák bevezetésére; 16
g) a szennyezı fizet elv alapján a hulladék termelıje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetıleg elıidézıje felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is; h) a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehetı legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; i) a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelı létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelı területi győjtıkörő létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; j) az önellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével - a képzıdı hulladékok teljes körő ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelı ártalmatlanító hálózatot célszerő kialakítani és üzemeltetni; k) a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülı lépésekben, az érintettek lehetıségeinek és teherviselı képességének figyelembevételével kell elérni; l) a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit; m) a költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, felhasználók által viselendı költségek a lehetı legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak. 8 8 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 4. 17
3. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. bemutatása 3.1. A Cirkont cégcsoport bemutatása A Cirkont ZRt. 1992 nyarán alakult magánvállalkozásként, fı tevékenységi köre a köztisztasági szolgáltatáson belül a hulladékgazdálkodás. Alakulása óta folyamatosan részt vesz Miskolc város és 30 környezı település mintegy 100 ezer lakos és több száz közület, intézmény kommunális hulladékainak győjtésében, illetve ártalmatlanításában. Miskolcon elsısorban társasházakkal és lakásszövetkezetekkel, vidéken a települések önkormányzataival kötött hosszú távú szerzıdések alapján látják el a kötelezettségeiket. A cégcsoport társaságainál korszerő gépekkel végzik a szemétszállítást, melyek speciális jármővek, és valamennyi szabványos edény (a 0,11 m 3 -es kukaedénytıl a 32 m 3 es konténerig) ürítésre alkalmasak. A fentiekkel elérhetı, hogy partnereink magas színvonalú, de napjaink gazdasági nehézségei mellett is megfizethetı áron részesei legyenek szolgáltatásaiknak. A Cirkont az eltelt idıszakban, cégcsoportot alkotva, három leányvállalatot hozott létre, ma a térség legnagyobb hulladékgyőjtéssel, szállítással és ártalmatlanítással foglalkozó gazdasági társaságai közé tartozik. A Cirkont cégcsoporthoz tartozik az ÉHG Észak magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt, az ÓHG Ózdi Hulladékgazdálkodási Kft. és az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft, mely társaságok 183 településen mintegy 290 ezer lakos és számtalan intézmény hulladékgazdálkodását biztosítják Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 18
3.2. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. bemutatása Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft., jogelıdje, a Zemplén-Kom Kft. 1996- ban alakult magánvállalkozásként. A társaság székhelye, irodaépülete, amely korábban Miskolcon üzemelt, 2011 nyarától Encsen található, az Ipartelepen (3860 Encs, Ipartelep 631/7. hrsz.). Kötelezettségeit a települések önkormányzataival kötött hosszú távú szerzıdések alapján látja el.2007 februárjától a vállalat életében tulajdonosváltás történt. Az új tulajdonos a miskolci székhelyő Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt. lett. Fı tevékenységi köre máig a köztisztasági szolgáltatáson belül a települési szilárd hulladékgyőjtés, -szállítás, -ártalmatlanítás. Szolgáltatási tevékenységét a jelenkor elıírásainak megfelelı korszerő jármővekkel látja el. Alakulása óta folyamatosan részt vesz 60 zempléni, Abaúji és Hernád-völgyi település, összességében közel félszáz ezer lakos és több tucat gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodásában. A vállalat rendelkezik az encsi hulladéklerakó üzemeltetıi jogával. A gyors és hatékony információáramlás elısegítésére a győjtıjármőveken mobiltelefon van rendszeresítve, illetve az ellenırizhetıséget mőholdkövetı rendszer (GPS) segíti elı. A közszolgáltatói feladat ellátásához szakmailag felkészült szakemberekkel áll a partnereik rendelkezésére, munkatársai folyamatos tőz- és munkavédelmi, és szakmai továbbképzésben részesülnek, amikrıl oktatási dokumentációk, illetve szakhatósági jegyzıkönyvek állnak rendelkezésre. A vállalat személyi és tárgyi felkészültsége biztosítja a hatályos jogszabályok, azaz a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, illetve az azt módosító 169/2007. (VI.28.) Korm. rendelet, valamint a 11/1996. (VII.4.) KTM rendelet elıírása szerinti feltételekkel a hulladékkezelés környezetvédelmi és közegészségügyi szempontoknak megfelelı ellátását. A települési szilárd hulladék győjtését, szállítását és ártalommentes elhelyezését a vonatkozó jogszabályok ismeretében, azokkal összhangban valósítja meg, minden esetben nagy hangsúlyt helyezve a helyi sajátosságokra. Az ügyfelek tájékoztatását az érintett települési 19
önkormányzatokkal együttmőködve, a helyi sajátosságok figyelembe vételével (kábeltelevízióban, illetve újságok és hirdetıtáblák útján) valósítja meg. A begyőjtött hulladékok mennyiségérıl, a vállalat nyilvántartást vezet, amelyet a vonatkozó elıírásoknak megfelelıen az illetékes hatóságoknak jelentik. A 2007-es esztendıben encsi központtal létrejött a Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás, melynek 58 alapító tagja van, és tevékenysége félezer környékbelit érint. A társulásnak az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. aktív résztvevıje. A társulás célja hasonló: komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, és a felhagyott hulladéklerakók rekultivációja. Ennek keretében a legfrissebb fejlemény, hogy sikeres volt az erre kiírt kétfordulós állami pályázat (KEOP) elsı fordulója, aminek révén 133 millió Forintot nyert a társulás az elıkészítı munkákra (felülvizsgálat, környezetvédelmi engedélyezés, mőszaki tervezés), amelyek végeredménye a 2,4 milliárd Forint volumenő, 47 térségbeli korábbi szeméttelep rekultivációját megoldó beruházás lesz. A cégcsoporton belül tehát az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. partnerei is részesei lehetnek egy korszerő, minden igényt kielégítı, európai színvonalú hulladékgazdálkodási rendszernek. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. jelenleg 60 településen látja el a hulladékgazdálkodási feladatokat (II. számú melléklet): - Abaújalpár - Abaújkér - Abaújszántó - Alsógagy - Arka - Baktakék - Beret - Boldogkıújfalu - Boldogkıváralja - Büttös - Csenyéte - Csobád 20
- Detek - Encs - Fáj - Fancsal - Felsıdobsza - Felsıgagy - Forró - Fulókércs - Gagyapáti - Gagybátor - Gagyvendégi - Garadna - Gibárt - Golop - Göncruszka - Halmaj - Hernádbőd - Hernádcéce - Hernádkércs - Hernádpetri - Hernádszentandrás - Hernádvécse - Ináncs - Kány - Kázsmárk - Keresztéte - Kiskinizs - Korlát - Krasznokvajda - Léh - Litka - Méra - Megyaszó - Monok - Nagykinizs - Novajidrány - Pamlény - Pere - Perecse - Pusztaradvány - Rásonysápberencs - Rátka - Szalaszend - Szászfa - Szemere - Szentistvánbaksa - Vilmány - Vizsoly 21
3.3. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. által nyújtott szolgáltatások ismertetése 3.3.1. Begyőjtött hulladékok ártalmatlanítása Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. a mőködési területérıl begyőjtött települési szilárd hulladék ártalmatlanítását az encsi hulladéklerakón végzi. A lerakás folyamata a következıképpen alakul: A hulladéklerakóra beérkezı anyagok ellenırzése, mérlegelése és nyilvántartásba vétele után a szállítójármő elvégzi az ürítést. A folyamat végeztével, kifelé menet ismét mérlegelésen esik át a jármő. A lerakott hulladékot a lerakási technológiától függetlenül tömöríteni kell, ezáltal csökken a hulladék térfogata, hatékonyabb a helykihasználás, másrészt kedvezıbb a lerakó vízháztartása, állékonysága és kisebb az utólagos süllyedése. A hulladék az önsúly és a szerves anyagok bomlása révén is tömörödik, ennek mértéke függ a külsı tényezıktıl, a győjtı- és szállítójármővek típusától, a feltöltési technológiától, tömörítés eszközeitıl. A tömörítés speciális jármővel, úgynevezett kompaktorral történik. A területen elhelyezett hulladékot folyamatosan tömöríteni kell. 3.3.2. Építési, bontási hulladék konténeres szállítása A vállalat dolgozói nagy tapasztalattal rendelkeznek az építési, bontási törmelék és hulladékok szállítása terén. A felvett megrendeléseket a gépkocsivezetıknél lévı mobiltelefonon keresztül közvetítik a dolgozó teherautók számára, így képesek gyorsan, rugalmasan megrendelıink rendelkezésére állni. Az állandó ügyfelek szállítási igényét elıre kidolgozott útvonal és járattervvel szolgálja ki, ami áttekinthetıvé és tervezhetıvé teszi a szolgáltatást. A gépjármővek megfelelı mőszaki állapotáról rendszeres karbantartással, megbízható mőhelymunkával gondoskodnak. Igény esetén cégcsoporton belüli megoldással 22