Dr. Fazekas István 1 - Orosz Zoltán 2 A települési szilárdhulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon
|
|
- Benedek Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Fazekas István 1 - Orosz Zoltán 2 A települési szilárdhulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon 1. Bevezetés A 90-es években gyakran hallhattuk azt - a napjainkban is idınként még elhangzó - állítást, hogy Magyarország kommunális hulladékgazdálkodásának éves lemaradást kell behoznia, ha a legfejlettebb európai országok színvonalát kívánja elérni. Azóta a hulladékgazdálkodás területén a hazai jogharmonizáció lényegében megvalósult. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény és a kapcsolódó rendeletek tartalmilag megfelelnek az uniós szabályozásnak. A települési önkormányzatok számára 2003 januárjától a hulladékkezelés megszervezése kötelezı közszolgáltatássá vált. Jelentısen átalakult a hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyezési eljárások rendszere, szigorodtak az ilyen tevékenységet végzı létesítmények, hulladéktelepek mőködési feltételei. A termelık és hulladékkezelık nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége révén jóval pontosabb adatokkal rendelkezünk a hulladékgazdálkodás hazai helyzetérıl. A megbízhatóbb információs rendszer pedig megteremtette a hulladékgazdálkodási területi tervezés (országos, regionális, megyei, települési) alapjait. Magyarország a közötti idıszakra Országos Hulladékgazdálkodási Tervet készített. Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk a hazai hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetét, fontosabb trendjeit, valamint azt, hogy mely területeken vannak továbbra is komoly tennivalóink. Cikkünk elkészítéséhez felhasználtuk a szelektív hulladékgyőjtés lakossági fogadtatásával kapcsolatos kérdıíves vizsgálataink eredményeit, a 2007 nyarán a zöldhatóságok körében végzett kérdıíves vizsgálatunk legfrissebb adatait, az uniós hulladékgazdálkodási (ISPA) projektek hazai tapasztalatait, továbbá a KvVM közötti idıszakra készített - a települési szilárdhulladék-gazdálkodásra vonatkozó - fejlesztési stratégiáját, és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében elıirányzott operatív programok hulladékgazdálkodásra vonatkozó tervezett fejlesztési célkitőzéseit. 2. A keletkezı települési szilárd hulladék mennyisége, összetétele A keletkezı települési szilárd hulladék mennyisége közötti idıszakban 4,5 és 4,7 millió tonna/év körül ingadozott, a térfogata enyhe növekedést mutatott. A fogyasztás kis mértékő bıvülését bizonyos mértékben kompenzálni tudta a fogyasztói szokások kedvezı, bár minimális változása. A hulladék tömeg/térfogat arányának kedvezıtlen alakulásában a könnyő összetevık (fıként mőanyag csomagolási hulladék) növekedése játszik szerepet. Az országban keletkezı települési szilárd hulladék harmada a Közép-Magyarországi Régióban képzıdik, ami döntıen a fıváros országosan 26%-os részarányának köszönhetı. A keletkezı települési szilárd hulladék mennyiségét egyrészt a lakosok száma, másrészt a régió gazdasági fejlettségét tükrözı, egy fıre jutó fajlagos hulladékmennyiség határozza meg. A Közép-Dunántúli Régióban például az alacsonyabb lakosságszám ellenére több hulladék keletkezik, mint az Észak-Alföldi Régióban, mert az egy lakosra jutó fajlagos hulladékmennyiség másfélszer nagyobb (1. ábra). 1 Dr. Fazekas István Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen ifazekas@delfin.klte.hu 2 Orosz Zoltán Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen zolorosz@gmail.com 290
2 1. ábra. A keletkezett települési szilárd hulladék fajlagos mennyisége régiónként 2004-ben (szerk Orosz Z.) A települési szilárd hulladék összetétele az elmúlt egy évtizedben szintén nem változott lényegesen. A hulladék mintegy harmadát teszik ki a fém, üveg, mőanyag és papír csomagolási hulladékok, ugyancsak egyharmadát pedig a biológiailag lebomló szerves hulladékok [1] (2. ábra). egyéb 25,5% szerves 37,5% textil 3,1% üveg 3,6% fém 3,7% mőanyag 12,1% papír 14,5% 2. ábra. A települési szilárd hulladék összetételének alakulása 2004-be; (Forrás: A települési szilárdhulladék-gazdálkodás fejlesztési stratégiája ) 3. A települési szilárd hulladék kezelése 3.1. Megelızés A hulladék keletkezésének megelızése mint a hulladékgazdálkodási prioritások közül az elsı elsısorban a termelés, gyártás technológiájának és a termék élettartamának, 291
3 újrahasználhatóságának függvénye. A megelızés szükségességének kiemelt hangsúlya miatt azonban szükséges a lakosság környezettudatosságának fokozása, fogyasztási szokásainak környezetbarát irányba történı megváltoztatása, ezért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a települési szilárdhulladék-gazdálkodás fejlesztését célzó stratégiájában megfogalmazta azt az elvárást, hogy a fejlesztési projektek költségvetésének 5%-át ilyen célú PR tevékenységre kell fordítani [1]. A hulladékképzıdés megelızését segíti intézkedéseivel a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), elsısorban a Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése prioritási tengely révén, amelynek kerete as idıszakra 6,8 milliárd forint [3]. A szerves hulladék lerakásának csökkentéséhez hozzájárulva mind a térségi projektek részeként, mind kisprojektként támogatást kap a házi komposztálás terjesztése, ezáltal a hulladékgazdálkodási rendszerekben kezelendı hulladék mennyisége csökken [1] Hasznosítás A keletkezı hulladék kezelése során az egyik legfıbb célkitőzés a képzıdı hulladék anyagában történı hasznosítása, amennyiben ez gazdaságosan nem megvalósítható, akkor az adott hulladék energetikai célú hasznosítása. A KEOP-on belül a települési szilárd hulladékok kezelésére kidolgozott fejlesztési intézkedések és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek az Egészséges, tiszta települések prioritási tengely alatt szerepelnek. A prioritási tengelyen belül a hulladékgazdálkodási célokra felhasználható támogatási keret a as idıszakra 74,4 milliárd forint [3]. A hasznosítás alapfeltétele a hulladék szelektív győjtése ban 4,2 millió lakos számára volt elérhetı lehetıség (a vidéki településeken 1160 fı/győjtısziget átlagos érték mellett) a szelektív hulladékgyőjtés, bár ez távolról sem jelenti a kívánatos mértékő infrastruktúrát, vagyis azt, hogy a győjtısziget 200 méteren belül elérhetı legyen a lakosság számára [1]. Lakossági kérdıíves vizsgálatunk szerint a hazai lakosság mindössze 15%-a veszi ténylegesen igénybe a szelektív hulladékgyőjtés jelenlegi infrastruktúráját. Összességében a teljes győjtött települési hulladékmennyiségnek kb. 2-3%-át győjtik össze szelektíven hazánkban, miközben ugyanez az arány 15-20% a nyugat-európai országokban, de néhány esetben (pl. Ausztria, Németország, Hollandia, Svájc, Svédország) ez az arány eléri a %-ot (FAZEKAS I. 2005). További célként a fejlesztési stratégia a szelektív győjtés települési körének bıvítésével 2009-re a lakosság 60%-át, 2013 végére pedig 80%-át kívánja elérni. Statisztikailag ez természetesen lehetséges, de a lakossági szelektív hulladékgyőjtésben ténylegesen résztvevı polgárok aránya, és ezáltal az ilyen módon összegyőjtött hulladék mennyisége jelentısen nem fog növekedni, amennyiben a rendszer gerincét továbbra is csak a szelektív győjtıszigetek fogják képezni A szerves hulladék hasznosítása A hulladéklerakásról szóló 1999/31/EK irányelv alapján 2006, 2009 és 2016 évekre a lerakásra kerülı települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát ütemezetten csökkenteni kell, az 1995-ben képzıdött mennyiséghez képest 75, 50 illetve 35%-ra. A 2009-ig megvalósuló projektek kapacitása azonban nem lesz elégséges az 50%-os hasznosítási arányhoz, így az ehhez szükséges kezelıkapacitást ki kell építeni EU-források igénybevételével. A biológiailag lebomló szerves hulladékok kezelése többféle eljárással valósítható meg: a biohulladék (háztartásokban keletkezı konyhai hulladék) és zöldhulladék elkülönített 292
4 győjtése, majd komposztálása, biogáz elıállítása, a papír elkülönített győjtése és hasznosítása, termikus kezelés, energetikai hasznosítás (pl. pirolízis, égetés). A bio- és zöldhulladék komposztálása 22 komposztálótelepen, illetve a lakosság által végzett házi komposztálással történik ben az országos komposztáló kapacitás 200 ezer tonna volt [1], amely az akkor keletkezett komposztálható települési szilárd hulladék 11%-át tudta anyagában hasznosítani. Ez az arány a kapacitásnövelı fejlesztéseknek köszönhetıen 2009-re 20% fölé nı. A települési hulladékok szervesanyag-tartalmának bomlása során keletkezı biogáz főtıértéke jelentısen elmarad a szekunder (állati eredető) biomasszából, vagy éppen a szennyvíziszapból elıállítható biogázéhoz képest. Az új építéső regionális hulladéklerakókban már gázkinyerı kutak mőködnek, de ezek túlnyomórészt csak kis teljesítményő gázmotorokat hajtanak meg, melyek többnyire csak a telepek mőködéséhez szükséges energiát termelik meg. A települési hulladékok termikus kezelése az ország egyetlen települési hulladék égetıjében, a Fıvárosi Hulladékhasznosító Mőben történik, amely a képzıdı hıt főtésre és elektromos energiatermelésre fordítja. Az égetımő 2002 és 2005 között végzett teljes rekonstrukciója után 2006-tól teljes, 420 ezer tonna/éves kapacitással mőködik [1]. Jelenleg az összes keletkezı TSZH mennyiségének nem egészen 4%-a hasznosul termikus úton, ez az arány a fejlesztési stratégia által közölt adatok szerint 2009-re több mint kétszeresére, 8% fölé fog nıni. Az égetımővek magas beruházási és mőködési költségei, továbbá az EU csomagolási hulladékokra vonatkozó új irányelve - amely alapvetıen az anyagában történı hasznosítást preferálja az energetikaival szemben - erısen kétségessé teszik a célkitőzés kivitelezését és megkérdıjelezik annak értelmét A csomagolási hulladékok hasznosítása A csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv elıírta, hogy a tagországok legkésıbb 2001-ben a csomagolási hulladék legalább 50%-ának hasznosítását valósítsák meg, oly módon, hogy a hulladék legalább 25%-a termikus úton, 25%-a pedig anyagában hasznosuljon. Ezen belül pedig a papír, az üveg, a fém és a mőanyag csomagolási anyagok anyagában történı hasznosítása egyaránt legalább 15% legyen. Magyarország a Csatlakozási Szerzıdésben ezen arányok teljesítésére 2005 végéig kapott átmeneti mentességet. Üveg hulladékok esetében hazánk 2005-re 22%-ot ért el, tehát tejesítette az elvárt arányt. A papír esetében az újrahasznosítási arány meghaladta az 50%-ot (az elvárt 15%-hoz képest), hasonlóképpen a fémhulladékkal sem volt probléma (megközelítette a 40%- ot). A leginkább komoly gond a mőanyag csomagolási hulladék újrahasznosításával van. A 2005-re elvárt 15% helyett hazánk csak 12%-ot tudott hasznosítani. A 2004/12/EK és a 2005/20/EK irányelvek szerinti további cél a csomagolási hulladékok 60%-ának hasznosítása oly módon, hogy a hulladék legalább 55%-a anyagában hasznosuljon, és csupán 5% lehet az energetikai hasznosítás. Mindezt 2012-re kell megvalósítani. Anyagfajtánként a következıképp módosultak az elvárt hasznosítási arányok a csomagolási hulladékoknál: üveg 60%, papír 60%, fém 50%, mőanyag 22,5%. Üveg hulladékok esetében a probléma az, hogy hazánkban nincs színesüveg hasznosítás, ezért a színes, illetve a keverten győjtött üveghulladékok hasznosítási arányának növelése csak a megfelelı háttéripar kialakításával illetve a hulladék exportálásával oldható meg. A fémhulladékok hasznosítási aránya a szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztésével növelhetı (FAZEKAS I. 2006). 293
5 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által készített A települési szilárdhulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája címő dokumentum számításai szerint 2008-ban 945 ezer tonna csomagolási hulladék fog keletkezni. Ennek mintegy fele a települési szilárd hulladék részeként jelenik meg, melybıl begyőjtést követıen 274 ezer tonna kerül anyagában hasznosításra. Emellett a gazdasági tevékenységek körében képzıdı és begyőjtött, valamint a Fıvárosi Hulladékhasznosító Mőben energetikai hasznosításra kerülı 100 ezer tonna mennyiséget is figyelembe véve, hasznosításra kerül a teljes keletkezı mennyiség 60%-a, ezen belül anyagában hasznosításra kerül 49%-a. Ezáltal a 2012-ig teljesítendı kötelezettség idıarányosan teljesítésre kerül [1]. A magunk részérıl távolról sem osztjuk a minisztérium optimizmusát. A lakossági szelektív hulladékgyőjtés jelenlegi állapota (győjtıszigetek dominanciája a házhoz menı begyőjtıjáratokkal szemben, az üveghulladék vegyes győjtési módja, a hiányos lakossági fémhulladék-győjtés), továbbá a mőanyag- és üveghulladék feldolgozására alkalmas hazai háttéripar kialakulatlansága komoly akadályt fog jelenteni az elvárások teljesítésében Ártalmatlanítás Az Európai Uniós irányelveknek és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervnek (OHT) megfelelıen a nem hasznosuló hulladékot környezet-veszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró módon kell ártalmatlanítani. A települési szilárd hulladékok okozta káros hatások megelızésére és csökkentésére irányuló fejlesztési intézkedés beleértve a hulladéklerakók rekultivációját és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek a KEOP Vizeink jó kezelése prioritási tengelye alatt szerepelnek [3]. A prioritási tengely pénzügyi kerete 59,3 milliárd forint a évekre. A hulladékégetés nem csupán hasznosítási módszer, de ártalmatlanítási eszközként is alkalmazható, különösen fertızésveszélyes hulladékok esetén. Az OHT a hulladékégetı mővek számát régiónként 1 darabban (országosan összesen 7 db.) maximálta [4]. Az égetımővek helykiválasztását és tervezését 2008-ig kívánták elkezdeni, de amint korábban említettük, az energetikai hasznosítással szemben az anyagában történı hasznosítás uniós preferálása, valamint a lerakásos ártalmatlanítás jelentısen alacsonyabb beruházási és mőködési költségei miatt ezek a beruházások 2012 utánra tolódnak. Részesedési arányát tekintve a hulladékkezelési módszerek közül hazánkban a lerakás a meghatározó 2004-ben 85% - melyet 2009-re 60, 2013 végére pedig 50%-ra kell csökkenteni. Az Európai Unió ISPA-forrásból 12 hazai hulladékgazdálkodási projekt támogatásáról döntött 2004-ig. Ezek közül az ÉK-Pest megyei projekt ISPA támogatását idıközben visszavonták. A 11 jóváhagyott ISPA projekt megvalósítása folyamatban van, teljes befejezésük azonban az OHT kialakítása idején tervezett helyett többségükben csak 2009 közepére, és 2010 végére várható. Az ISPA projektek keretében 21 regionális hulladéklerakó kialakítására kerül sor. A csatlakozás óta a Kohéziós Alap (KA) vette át az áthúzódó ISPA projektek finanszírozását, továbbá 1 új regionális hulladékkezelési projektet fogadtak el 2006-ig. A 12 térségi projekt jelentısen hozzájárul a hulladékgazdálkodási célkitőzések teljesítéséhez, a beruházások keretében a szelektív hulladékkezelési rendszerek, valamint a biológiailag bontható szerveshulladék-kezelı létesítmények kiépítésével nı az anyagában hasznosításra kerülı hulladék mennyisége, ezáltal lényegesen csökken a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyisége. A Fıvárosi Hulladékhasznosító Mő teljes kapacitással való üzemelésével a lerakás aránya a teljes keletkezı hulladékmennyiséghez viszonyítva a 2008 év végére 67%-ra csökken, a 60%-ra való csökkentéshez a hasznosítási arányok növelésére van szükség [1]. 294
6 A hulladék lerakása 2005 és 2009 között 182 db hulladéklerakóban valósul meg, amelyek közül a környezetvédelmi elıírásoknak meg nem felelés miatt csak 57 db mőködhet 2009 után is (3. ábra). 3. ábra. A között és 2009 után is üzemelı hulladéklerakók területi elhelyezkedése (HEVESI Z alapján szerk. Fazekas I. Orosz Z.) A lerakók évrıl-évre csökkenı szabad kapacitásokkal fognak rendelkezni, amelyeket pótolni szükséges a KA-ból tervezett projektek meglévı lerakóinak továbbfejlesztésével. A 2008 végén lévı szabad kapacitásokat a 4. ábra mutatja. Új lerakókapacitások, illetve bıvítések nélkül a számítások szerint 2013 végén 2 éves szabad kapacitás állna csak rendelkezésre országos szinten. Elsısorban a Nyugat-Dunántúli, Közép-Dunántúli és Közép-Magyarországi Régiókban van szükség 2009-tıl újabb kapacitásfejlesztésre a hulladék megfelelı kezeléséhez. Ez várhatóan új lerakó építését, illetve a meglévık bıvítését jelentheti és/vagy más régiók területén lévı önkormányzati, vagy vállalkozási alapon mőködı, meglévı kapacitások igénybevételét. Amennyiben ezekben a régiókban tervezett elıkészítés alatt álló térségi hulladékgazdálkodási projektekben szereplı fejlesztések nem történnek meg az eddig tervezett ütemezés szerint, úgy a keletkezı TSZH megfelelı kezelése ellehetetlenül [1]. 7 6, ,46 4,73 4,22 2,77 Lerakott hulladék mennyisége [millió tonna] ,23 1,45 0,35 0,48 0,48 0,47 0,51 0,31 0,82 Lerakó szabad kapacitása [millió tonna] Ny- Dunántúl Kö- Dunántúl É- Magyaro. É-Alföld D-Alföld D- Dunántúl Kö- Magyaro. 4. ábra. Lerakók szabad kapacitása és az éves lerakás régiónként 2008 végén (Forrás: A települési szilárdhulladék-gazdálkodás fejlesztési stratégiája ) 295
7 Települési szilárd hulladéklerakók rekultivációja 2003 januárjában PHARE támogatással készült el egy országos felmérés, amelynek keretében Magyarországon 2667 települési szilárd hulladék lerakó feltérképezésére került sor [2]. A PHARE-projekt adatait felhasználva készült el 2004-ben az Országos Rekultivációs Program (ORP), mely a korszerő lerakási feltételeket ki nem elégítı, mőködı vagy már felhagyott települési szilárd hulladék lerakóhelyek környezetvédelmi felülvizsgálatához, majd bezárásához, szükség esetén felszámolásához és területük rekultiválásához szükséges tennivalókat összegzi. Figyelembe véve a PHARE felmérés és az ORP adatait, az országban jelenleg 2560 db bezárt és felhagyott, de nem rekultivált, illetve 2009-ig bezárásra kerülı és rekultiválandó lerakó található. E nagyszámú hulladéklerakó rekultivációját környezeti kockázatuk figyelembevételével, ütemezetten célszerő végrehajtani. Azon önkormányzatok - amelyek tagjai valamelyik ISPA által támogatott projekt keretében megvalósuló hulladékkezelési rendszernek - régi, környezetvédelmi elıírásoknak nem megfelelı hulladéklerakói (328 darab) a projekt részeként kerülnek rekultiválásra. Az ISPA projektek területén nem kerül sor az összes kijelölt hulladéklerakó rekultivációjára, mivel a projektek tényleges rekultivációs költségei több esetben meghaladták az elızetes költségvetési tervekben foglaltakat, illetve a kimaradt rekultivációkra a Környezet és Energia Operatív Program keretein belül lehet pályázni. Az ISPA projektekbe nem tartozó, rekultiválandó hulladéklerakók száma 2232 darab. Ezen hulladéklerakók rekultivációját kistérségi, térségi kisprojektek (Regionális Operatív Program - ROP) keretében kívánják pályázati úton megoldani (5. ábra) [1]. 5. ábra. ISPA, KA, KEOP és ROP keretein belül pályázható rekultivációs projektek (szerk. Orosz Z.) Az ISPA illetve KEOP által finanszírozott rekultiváció támogatási aránya elérheti a 100%- ot, míg a kisprojektek által elérhetı támogatás maximuma 85% lehet, annak ellenére, hogy ROP keretein belül rekultiválható hulladéklerakók általában kis településekhez tartoznak, amelyek többségükben állandó forráshiánnyal küzdenek. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy az ágazati projektekben részetvevı hulladéklerakók átlagos mérete mintegy négyszer nagyobb, mint a regionális projektekben szereplıké, tehát környezeti kockázatuk is jelentısen 296
8 meghaladja a kismérető hulladéklerakókét (1. táblázat). Ebbıl a szempontból indokolt lehet nagyobb a támogatási arány. 1. táblázat. Különbözı forrásokból finanszírozott rekultivációra váró hulladéklerakók néhány jellemzı adata Támogatás maximális mértéke % Lerakott hulladék átlagos térfogata [millió m 3 ] Lerakók által használt átlagos terület [millió m 2 ] ISPA+KA+KEOP projektek 100 0,17 0,04 ROP projektek 85 0,04 0,01 Irodalom FAZEKAS I. 2005: Települési szilárd hulladékok kezelése. Debreceni Egyetem, Környezettudományi Tanszékcsoport, Debrecen, 155p. FAZEKAS I. 2006: Az Európai Unió környezetvédelmi politikája és a magyar integráció. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 168p. HEVESI Z. 2007: Rekultiváció Elıadás, Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely [1] A települési szilárdhulladék-gazdálkodás fejlesztési stratégiája Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2006, Budapest, 52p. [2] A települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációs programjának kidolgozása. Tanulmány, ERM Hungária Kft., Budapest, 70p. [3] Környezet és Energia Operatív Program A Magyar Köztársaság Kormánya, 2006, verziószám KEOP , Budapest [4] Országos Hulladékgazdálkodási Terv Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2002, Budapest 297
A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések
A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági
RészletesebbenKÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.
KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20
RészletesebbenAz innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.
Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó
RészletesebbenSátoraljaújhely Város
(A 43/2007/4721/II.28./számú határozat melléklete) Sátoraljaújhely Város és városrészeire (Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom), valamint a külterületi lakott városrészekre vonatkozó Helyi Hulladékgazdálkodási
RészletesebbenELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE
ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag
RészletesebbenKEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető
KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenAz ÖKO-Pannon Kht. oktatási programja. Haraszti Beáta oktatási referens 2007. Február 28.
Az ÖKO-Pannon Kht. oktatási programja Haraszti Beáta oktatási referens 2007. Február 28. Hasznosítási célkitőzések az EU és hazánk szabályozása alapján Általános hasznosítási arány 60% Anyagában 55% Anyagfajtánként
Részletesebben126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.
RészletesebbenTerv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK- GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁJA
A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK- GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁJA 1 Tartalomjegyzék Települési szilárd hulladék kezelése... 4 1 Összefoglalás... 4 2 A támogatási stratégia célja... 10 3 Háttér (A stratégiát
RészletesebbenTelepülési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0
KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.
RészletesebbenElıterjesztés a december 13-án tartandó Képviselı-testületi ülésére
Elıterjesztés a 2012. december 13-án tartandó Képviselı-testületi ülésére Tárgy: A települési szilárdhulladék, hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételi díjának megállapításáról Tisztelt Képviselı-testület!
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenNulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére. Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád
Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád Idén száznál több lerakót be kell zárni, de sok helyen még nincs kész az új. Sorban dılnek be a begyőjtı cégek,
RészletesebbenEgészséges, tiszta települések Akcióterv
KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Egészséges, tiszta települések Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 1. Egészséges, tiszta települések 1.2. A prioritások
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.
Részletesebben15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl. 1. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.
A jogszabály 2010. április 2.napon hatályos állapota 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. -ának (5) bekezdésében
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007 2016 2006. november 14. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium TARTALOMJEGYZÉK 1. MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETVÉDELMI FELZÁRKÓZÁSA... 4 2. A STRATÉGIA CÉLJA... 5 3. A STRATÉGIA
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenHASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN
HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenAz Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén
Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási
RészletesebbenMűanyaghulladék menedzsment
Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája
Részletesebben15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. -ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: 1. A területi hulladékgazdálkodási terveket e rendelet 1-7.
RészletesebbenTelepülési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban
Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenA hulladékgazdálkodás gyakorlati problémái az uniós gazdasági szereplık szemszögébıl
A hulladékgazdálkodás gyakorlati problémái az uniós gazdasági szereplık szemszögébıl Dr. Kiss Tibor Pécs Holding Zrt. Budapest, 2010.09.09. 1 Hogyan próbálták kezelni a hulladék okozta problémákat? 1.
RészletesebbenWaste to Energy projekt bemutatása
European Regional Development Fund Waste to Energy projekt bemutatása WASTE TO ENERGY Dr. Pigniczki Zsanett pigniczki@darfu.hu DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Waste to
RészletesebbenFejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére
Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére Előadó: Kövecses Péter fejlesztési igazgató 2016. november 23. Globális problémák a hulladékgazdálkodásban Globális hulladékáram Növekvő hulladékmennyiség
RészletesebbenA hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP
A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható
RészletesebbenA hulladéklerakás szabályozásának módosítása
A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények
RészletesebbenTISZTELT KÖZÖS KÉPVISELŐ!
TISZTE LT KÖZÖ S KÉPV ISELŐ Kérjük,e! Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Pécs város területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre (KEHOP-3.2.1-15-2017-00021)
Részletesebben103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet
A növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. -ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi
RészletesebbenAz adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.
Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenSzolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése, továbbá az OHKT-nak történő megfelelés
Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése, továbbá az OHKT-nak történő megfelelés Juhász Zoltán Közszolgáltató Konferencia Balatonalmádi, 2017. október 18-20.
RészletesebbenFejlesztési Stratégia a Nemzeti Célok elérésére
Fejlesztési Stratégia a Nemzeti Célok elérésére Előadó: Weingartner Balázs elnök-vezérigazgató Nyíregyháza, 2017. május 9. Globális problémák a hulladékgazdálkodásban Globális hulladékáram Növekvő hulladékmennyiség
RészletesebbenZalaszántó település. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve. MEGRENDELŐ: Zalaszántó Község Önkormányzata 1-018/2011. VÉGH SZILÁRD OKL.
Zalaszántó település MEGRENDELŐ: Zalaszántó Község Önkormányzata 1-018/2011. VÉGH SZILÁRD OKL. KÖRNYEZETMÉRNÖK TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ELİZMÉNYEK... 5 1. A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV
RészletesebbenElıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére
1. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére Tárgy: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési
Részletesebben45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya
45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális
RészletesebbenAz EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399
Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)
RészletesebbenHulladékgazdálkodás szakmai szemmel
Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel Előadó: Weingartner Balázs elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. május 5. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás logikai kerete Térségi rendszerek és létesítmények DE
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap
RészletesebbenTárgy: Tájékoztatás a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft közötti idıszakban tervezett mőszaki fejlesztéseirıl
Elıterjesztı megnevezése: Szabó Ferenc ügyvezetı igazgató Iktatószám: 56229/2010. Tárgy: Tájékoztatás a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 2011 2014 közötti idıszakban tervezett mőszaki fejlesztéseirıl
RészletesebbenA Rendelet 4. (5) bekezdése helyébe a
Esztergom Város Önkormányzata Képviselı- testületének 14/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004. (IV. 1.) esztergomi önkormányzati
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatói integráció - az NHKV Zrt. koordinációs feladatai
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatói integráció - az NHKV Zrt. koordinációs feladatai Hadnagy Attila fejlesztési és stratégiai igazgató-helyettes Budapest, 2017. november 9. Globális problémák a hulladékgazdálkodásban
RészletesebbenPEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.
PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs
RészletesebbenA hulladék, mint megújuló energiaforrás
A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:
RészletesebbenÚj Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program
Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)
RészletesebbenA körforgásos gazdaság hazai kihívásai
A körforgásos gazdaság hazai kihívásai László Tibor Zoltán Főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály Gazdasági szervezetek környezetvédelmi feldatai körforgásos
RészletesebbenA hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán
A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán A következıkben vázlatosan, a teljesség igénye nélkül megkíséreljük bemutatni
RészletesebbenA magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok
FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,
RészletesebbenA környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál
A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések Dr. Makai Martina Zöldgazdaság fejlesztésért- klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenBordány Község Polgármesterétıl T/151/2012.
Bordány Község Polgármesterétıl T/151/2012. Elıterjesztés Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/B/10-11 Települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése tárgyú pályázat benyújtásához
RészletesebbenXVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS
XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI
RészletesebbenMit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt
Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és
RészletesebbenSajószöged Község Önkormányzatának 6/2005./VI.30./sz. KT. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervrıl a módosítással egységes szerkezetben
Sajószöged Község Önkormányzatának 6/2005./VI.30./sz. KT. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervrıl a módosítással egységes szerkezetben Sajószöged község Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi
RészletesebbenKomárom-Esztergom megye hulladékgazdálkodása
Dr. Munkácsy Béla Ballabás Gábor: Komárom-Esztergom megye hulladékgazdálkodása Tanulmányunkban ugyan csak egyetlen megye hulladékgazdálkodásának bemutatására vállalkoztunk, mégis a problémakör és az összefüggésrendszer
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. május 13-i ülésére
Elıterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. május 13-i ülésére Tárgy: A 2009. évi Környezetvédelmi Nap program-tervezetének elfogadása Az elıterjesztést készítette: Földházi
RészletesebbenEgészséges, tiszta települések Akcióterv
KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Egészséges, tiszta települések Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 1. Egészséges, tiszta települések 1.. A prioritások
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenA Csomagolási hulladékokról
A Csomagolási hulladékokról Fıbb elıírásai: 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Alapfogalmak (hulladék, gyártó újrahasználat stb.) Hulladékgazdálkodási alapelvek (gyártói felelısség, szennyezı
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenHulladékgazdálkodási társulási megállapodás
Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás amely létrejött, egyrészrıl Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) képviselıje: Horváth István, másrészrıl
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)
RészletesebbenKoordináló szervezet EKO-PUNKT. ÜDVİZLI ÖNT az. Új, komplex megoldás a csomagolások koordinálására 2010
Koordináló szervezet EKO-PUNKT ÜDVİZLI ÖNT az Új, komplex megoldás a csomagolások koordinálására 2010 A TERMÉKDÍJ Mint adó fajta Mi is a termékdíj? A termékdíj, mint környezetvédelmi célból mőködı gazdasági
RészletesebbenOHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens
OHT II Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens XX Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely, 2010. május 11-13. AZ OHT-I VÉGREHAJTÁSA 2002-2008 A képződő hulladékmennyiség
RészletesebbenSzolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés
Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés Urbánné Lazák Emese Közszolgáltató Konferencia Balatonalmádi, 2017. október 18-20.
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)
RészletesebbenUniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei
Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére
1. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési
RészletesebbenEXIM INVEST BIOGÁZ KFT.
I. A NYÍREGYHÁZA-OROS DEPÓNIA GÁZ HASZNOSÍTÁSI PROJEKT Együttes Végrehajtási Projekt mőködésérıl szóló 2008. évi monitoring jelentés. 1. Általános információk II. 2. Projekt tárgya A projekt tárgya, a
RészletesebbenIkt.szám: K/11849/2011. Települési Önkormányzat Képviselı Testülete Berhida. Tisztelt Képviselı Testület!
VERTIKÁL ÉPÍTİIPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 8154 Polgárdi, Bocskai u. 39. Telefon: 22/ 366-029, 576-070, Fax: 22/576-071 e-mail: vertikalrt@t-online.hu http://www.vertikalrt.hu Fejér Megyei Cégbíróság,
RészletesebbenPEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER
PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Hı- és/vagy villamosenergia-elıállítás támogatása megújuló energiaforrásból c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-4.1.0 A projektek az
RészletesebbenLetenye Város Önkormányzatának. 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete. a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl
Letenye Város Önkormányzatának 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl ( módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl
RészletesebbenA NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN
A NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN 1 Készítette: Bocskói Diána környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Munkácsy Béla BEVEZETÉS Az iparilag fejlett országok
RészletesebbenMerre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.
Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék
RészletesebbenKiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu
Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.:22-236/2011. Tárgy: A települési szilárd hulladékkezelés 2012. évi közszolgáltatási
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének március 23-i ülésére
3. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. március 23-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési
RészletesebbenNemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.
Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenTisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselı Testület!
Aszód Város Gazdasági Mőszaki Ellátó Szervezete 2170 Aszód, Kossuth L. u. 59. Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselı Testület! Tájékoztatni szeretném Önöket, a hulladékszállítás és gazdálkodás területén
RészletesebbenÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási
RészletesebbenA LAKOSSÁGI SZELEKTÍV HULLADÉKGYŐJTÉS LEHETİSÉGEI NYÍREGYHÁZÁN
ZÖLDSZEMLÉLET MINDEN NAPRA AVAGY A TÉRSÉGI HULLADÉK- GAZDÁLKODÁSI KFT. KÖRNYEZETVÉDELMI KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE Hajzerné Hajnal Tünde PR referens A LAKOSSÁGI SZELEKTÍV HULLADÉKGYŐJTÉS LEHETİSÉGEI NYÍREGYHÁZÁN
RészletesebbenA környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban
A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar
RészletesebbenA termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban
A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban DR. MAKAI MARTINA FŐOSZTÁLY V EZETŐ KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY A H U L L A D É K O K T E R M I K U S H A S ZNOSÍTÁSA C. K O N F E R E N C I A
RészletesebbenOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014. (OHT-II.) Szakmai előkészítő anyag 2009. TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK 3 BEVEZETÉS A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) tervezésrıl
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása. támogatására.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása támogatására Kódszám: ÉMOP-2007-3.2.1./B. A projektek az Európai Unió támogatásával,
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 10.2.2010 EP-PE_TC1-COD(2009)0105 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2010. február 10-én került
RészletesebbenTengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 14/2004. ( VIII.31.) számú önkormányzati rendelete
Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 14/2004. ( VIII.31.) számú önkormányzati rendelete Szekszárd és környéke közös helyi hulladékgazdálkodási tervrıl a 12/2009 (VIII.19.) számú rendelettel
RészletesebbenBánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja
Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja 2009. augusztus 28. I. Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának indokoltsága A hulladékgazdálkodásról szóló 2000.
Részletesebben