A hulladékgazdálkodás gyakorlati problémái az uniós gazdasági szereplık szemszögébıl

Átírás

1 A hulladékgazdálkodás gyakorlati problémái az uniós gazdasági szereplık szemszögébıl Dr. Kiss Tibor Pécs Holding Zrt. Budapest,

2 Hogyan próbálták kezelni a hulladék okozta problémákat? 1. Kezdetek alacsony népsőrőség, nincs hulladékgazdálkodási probléma 3. Környezetvédelem fontossága környezetvédelmi szempontok megjelenése cél: potenciális környezeti károk mérséklése 2. Közegészségügy fontossága növekvı népsőrőség, cél: a hulladék eltávolítása a lakókörnyezetbıl Hulladékszállító Korszerő hulladékszállítás lófogatok 4. Környezetgazdaságtan fontossága környezetgazdaságossági elvek érvényesülése, cél: - megelızés - visszaforgatás - újrahasznosítás - újrahasználat 2

3 I. Nemzeti szintő szabályozás 3

4 Környezetvédelem és az állami szabályozás hatása Hatás a cégekre, önkormányzatokra EU irányelvek beépítése a hulladék szervesés csomagolóanyag tartalmának csökkentése lerakók felülvizsgálata nem megfelelı védelemmel ellátott lerakók bezárása Kötelezı szakmai és eszközfejlesztés (költség növekedés) Technológiák ismeretének hiánya kiesı vállalkozások Képtelen megfelelni (kiesı cég) Rövid távon megfelel, de a költségek növekedését nem tudja felvállalni Nagy, innovatív vállalkozás, alacsony fajlagos költségek növekedési lehetıség Az EU irányelvek a környezeti költségek a szolgáltatásba történı beépülését jelentik 4

5 Megjelenés éve Nemzeti szintő jogszabályok Jogszabály száma LVI. Jogszabály megnevezése a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. tv. végrehajtásáról a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról Jogszabály típusa KTM rendelet Törvény XLIII. a hulladékgazdálkodásról Törvény határozat az országos hulladékgazdálkodási tervrıl OGY határozat a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirıl az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételérıl Korm. rendelet Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól Korm. rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége GKM rendelet igazolásának részletes szabályairól 5

6 II./1. Megfelelés mikro-szinten: Szelektív hulladékgyőjtés és válogatás 6

7 A BIOKOM Kft. jelenlegi tevékenysége Közszolgáltatás Hulladék Lakossági Győjtés Ipari Ipari-közületi partnerek Hulladék Tömörítıs Szelektív: Győjtı sziget Házhozmenı Hulladékudvar Tömörítıs Konténeres Ipari szelektív Hasznosítható Hulladék hasznosító ipari partnerek Lerakó Nem hasznosítható Értékesítés Nem hasznosítható Ipari elıkészítés Válogatás, bálázás Komposztálás 7

8 Bálatároló A telep elrendezése Válogatómő Gépjármő parkoló Javító- és kocsimosó mőhely helye Szállítás épülete Hulladékudvar és mérlegház 8

9 A válogatómő helyének kiválasztása PÉCS Adminisztrációs központ Válogatómő, hulladékudvar, logisztikai központ az Eperfás úton Depó 9,5 km-re délre Tervezett átrakó állomások 9

10 A válogatómő egységeinek elhelyezése Porelszívás, ciklonos leválasztással Dobrosta Klimatizált válogató kabin Bálázó gép A 6 centiméternél kisebb hulladék a lerakóba kerül Teljes keresztmetszető anyagfeladás Szelektíven győjtött anyagok feladása A homogén anyagok feladása direkt bálázásra 10

11 Szelektív begyőjtés után a válogatómőben feldolgozott mennyiségek kg Papír Mőanyag Üveg Fém Fa 11

12 A másodnyersanyag kereskedelem Papír, mőanyag, üveg, fém értékesítés Használt gumiabroncsok átvétele, hasznosítóhoz történı szállítás céljából Használt savas ólomakkumulátor begyőjtése, kereskedelme Licenszdíjas rendszer mőködtetése 12

13 II./2. Megfelelés mikro-szinten: Komposztálás 13

14 KOMPOSZTTELEP ÉPÍTÉSE A FELHAGYOTT KÖKÉNYI LERAKÓ I. ÜTEMÉN 14

15 ALAPANYAGOK Apríték Nyesedék Lomb Kaszálék 15

16 Aprító Homlokrakodó Dobrosta Prizma forgató GÉPÉSZET 16

17 Lerakótérfogat megtakarítás Az és évek közötti idıszakban Pécs városa vonatkozásában a szelektív hulladékgyőjtés összesen közel m 3 depótérfogat megtakarítást eredményezett. Mindez megközelítıleg három és s fél f évvel növelte n meg a kökényi hulladéklerakó élettartamát. A kökényi hulladéklerakó jelenlegi ütemének élettartama 2010 szeptemberig volt meghosszabbítható, köszönhetıen a lerakó megfelelı mővelésébıl eredı konszolidációjának (a rekultivációs terv még egy szint lerakását tette lehetıvé, illetve a hulladéktesten lévı hulladék a bomlás során tömörödött) , , , , , , , , , ,00 0, Zöldhulladék (m3) Lakossági szelektív győjtés (m3) Ipari szelektív győjtés (m3) Megtakarított depókapacitás 17

18 III. Megfelelés regionális szinten: Komplex hulladékgazdálkodási rendszer tervezése 18

19 EU-csatlakozásból fakadó jogszabályi elıírások A Hgt. záró rendelkezései a következıket tartalmazzák: A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat július 1. napjáig 75%-ra, július 1. napjáig 50%-ra, július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Hulladék elıkezelési kötelezettség elıírása: Hgt. 19. (5) Hulladéklerakóban elıkezelés nélkül - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik - hulladék nem ártalmatlanítható. 20/2006 (IV.5) KvVM rendelet 5. (1) szerint lerakással kizárólag elıkezelt hulladék ártalmatlanítható, kivéve a 20/2006 (IV.5) KvVM rendelet 2. számú mellékletének táblázatában felsorolt inert hulladékot, valamint azt a hulladékot, amelynek elıkezelés nélkül történı lerakását - kezelési technológia hiányában - a Felügyelıség engedélyezte. 19

20 Az uniós támogatás szükségessége Az Európai Unióhoz történt csatlakozáskor vállalt, a hulladékgazdálkodást érintı kötelezettségeknek való megfelelés (pl. lerakandó hulladék szervesanyag-tartalmának csökkentése, stb.) a hazai lakosság teherbíró-képességének ismeretében csakis erıteljes uniós és hazai támogatások igénybevételével valósítható meg. E források hatékony felhasználásához azonban szükséges az önkormányzatok összefogása, ezáltal a regionális rendszerek kialakítása. 20

21 Szilárd települési hulladék összetétele Háztartási eredető hulladék Ipari közületi eredető szilárd hulladék Háztartási hulladék szelektíven győjthetı része - könnyő csomagoló anyagok - fémek, üveg - zöldhulladék - hasznosítható lomok Háztartási lom Veszélyes anyagok Háztartási jellegő hulladék szelektíven győjtve az iparból, a kereskedelembıl és a szolgáltatásból (konténer-anyag) Termelés specifikus hulladék MARADVÁNY MARADVÁNY Lerakó Hulladék elıkészítı-feldolgozó üzemek Válogatómő Építési hulladék elıkészítımő Komposztálómő Égetımő Hulladékudvar Termékek üveg, papír, mőanyag, komposzt, hıenergia Közvetlenül hasznosítható Lakosság közvetlen beszállítása 21

22 A technológia kiválasztásának szempontjai A leghatékonyabb technológiai megoldások kiválasztása szükséges, hiszen az az eszközrendszer, ami most létrejöhet, a következı évtizedekben alig változhat lényegesen. A hatékony technológia azonban nem feltétlenül azonos a gyártók által ajánlott és legjobbként eladni próbált termékek megvásárlásával a komplex probléma-megközelítés és a körültekintı számításokon alapuló tervezés elengedhetetlen. Ha nem sikerül támogatott, valamint méretgazdaságossági és technológiai szempontból egyaránt optimális rendszereket kialakítani, a hosszú távú üzemeltetés költségein sem lehet változtatni, ami elkerülhetetlenül hatást gyakorol a szolgáltatási díjak alakulására is. 22

23 Hulladékkezelési technológia A hulladékkezelési technológia lényege, hogy oly módon teljesíti a Hgt. elıírásait az elıkezelésre, a szervesanyag-tartalom részarány csökkentésre, az anyagában történı hasznosításra vonatkozólag, hogy csak az EU által is támogatandó, szükséges, minimális beruházás és elıkészítési mőveleti egységet és mennyiséget tartalmazza. Ezzel elérhetı az, hogy a hulladék kezelésével kapcsolatban a közszolgáltató kerül egy olyan döntési helyzetbe, hogy amennyiben a lerakással versenyképes egyéb hasznosítási alternatíva felmerül, akkor lehetısége van mérlegelni a továbbértékesítést energetikai vagy egyéb hasznosítás céljából. Az eljárás pontos határvonalat tud húzni a Hgt. által elıírt minimális technológiai eljárásszükséglet és az ezután esetlegesen következı tüzelıanyag elıállítás elıkészítési eljárás közé. 23

24 Mecsek-Dráva Projekt általános adatok Érintett terület: 313 önkormányzat (Baranya-Somogy Tolna megyék) Érintett lakosság: fı Kezelt hulladék mennyisége: 175 ezer tonna (2007-es adat) A Projekt utolsó évében 210 ezer tonna (2037 prognózis) Mecsek-Dráva projekt-terület Beruházás: eft + ÁFA 70 %-os támogatással Rekultiváció: eft + ÁFA 100 %-os támogatással

25 A Mecsek-Dr Dráva Program tervezett létesl tesítményei Létesítmények: Lerakók Átrakók Komposztálók Válogatómővek Hulladékudvarok Mechanikai elıkészítı üzem Mobil építési törmelék hasznosító 25

26 IV. A hulladékgazdálkodási rendszer kimenetei 26

27 Mecsek-Dr Dráva Program kimenete I. Anyagában hasznosítand tandó hulladék A jogszabályoknak megfelelıen a csomagolóeszköz hulladékok minimum 15%-a anyagában hasznosítandó. Az anyagában hasznosítható hulladékok elsısorban a szelektíven győjtött hulladék-fajtákból (papír, mőanyag, üveg és fém csomagolóeszközök) kerülnek ki. A hulladék finom válogatása során történik az ipar számára hasznosítható másodnyersanyagok minıség szerinti osztályozása, majd a másodnyersanyagok bálázása. Az anyagában hasznosítandó hulladékok másodnyersanyagokként kerülnek értékesítésre. 27

28 Mecsek-Dr Dráva Program kimenete II. Könnyő frakció Csomagolási technológia alkalmazása a könnyő frakció becsomagolására Könnyő szállítás, raktározás Homogenitás, stabil főtıérték Hasznosítás füstgázszőrıvel ellátott speciális égetımőben 28

29 Mecsek-Dr Dráva Program kimenete III. Biogáz (szerves hulladék k anaerob kezelése eredmények nyeként) nt) 29

30 Mecsek-Dr Dráva Program kimenete IV. Komposzt (szerves hulladék k aerob kezelése eredmények nyeként) nt) CSAPADÉK CO 2 A Mecsek Dráva Projekt keretében OXIGÉN SZONDA SZAGANYAGOK NEDVESSÉG HİMÉRSÉKLET ELOSZLÁST MÉRİ SZONDA GORE TAKARÓANYAG 3 komposztáló Hİ KÓROKOZÓK, SPÓRÁK épül, LEVEGİ LEVEGİ folyamatos magas tápértékő komposztellátást biztosítva, amely talajjavítóként használható. 30

31 V. Szinergiák 31

32 Szinergiák a környezetgazdálkodás és a közösségi szükségletek piaca között 32

33 Kötelezések és szabályozások Koordinációs modell Nemzetállami szabályozás és döntéshozatal Uniós támogatások és kötelezettségek Támogatások Uniós szabályozás és döntéshozatal Települési önkormányzat(ok) Kistérségi társulás(ok) KOORDINÁL, KATALIZÁL, KONTROLLÁL, SZINERGIÁK, VISSZACSATOLÁS INTEGRÁTOR- INTERFACE SZERVEZETEK Koordináció Visszacsatolás Közösség felé irányuló szolgáltatások Magántıke üzleti szervezetei PRIVÁT TİKE BEVONÁSA, VERSENYKÉPESSÉG, HATÉKONYSÁG 33 KÖRNYEZETTERHELÉS FELDOLGOZÁSA, MŐKÖDÉSI ÉS ELLÁTÁSI SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSE

34 VI. Aktuális problémák 34

35 A szolgáltatási díjak megállapítására vonatkozó elıírás A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és minıségét, a közszolgáltatást mőködtetı szolgáltató hatékony mőködéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a mőködés fejleszthetı fenntartásához szükséges költségeket beleértve a szolgáltatás megkezdését megelızıen felmerülı, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségeit külön-külön meghatározva a szállítás és begyőjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit, utóbbi esetben a díjat a kezelı létesítmény bezárását, és lerakó esetén a bezárást követı utógondozás, és 30 évig történı monitorozás költségeit. (forrás: évi XLIII törvény, a Hulladékgazdálkodásról 25..) 35

36 A szelektív győjtés finanszírozása A hulladékkezelési díj összetevıi között (amit a Hgt. 25., 26. -a illetve a 242/2000.(XII.23.) Korm. rendelet szabályoz) a szelektív győjtés, mint elszámolható tétel nem szerepel. A Kormányrendelet elıírásai szerint az elismerhetı költségek között a közszolgáltató szerepeltetheti a közszolgáltatással kapcsolatban felmerülı költségeket. A szelektív győjtés díjba való beemelése nagyon nehéz. A lakos joggal várja el, ha ı szelektíven győjt, csökkenjen a hulladékkezelési díja, a gyakorlatban azonban a hulladékok súly szerinti mérése nem megoldható. A rendszerek fenntartásához szükséges költségek közszolgáltatási díjba való beépítése díjemelést eredményez. A magas díjat a közszolgáltatónak kell elfogadtatnia az önkormányzatokkal és végsı soron a lakossággal, amely a jelenlegi áremelések mellett társadalmi feszültségeket kelt, valamint növeli a kinnlevıségeket, és az illegális hulladéklerakások számát. 36

37 A jelenlegi győjtési és finanszírozási rendszer anomáliái A költséges szelektív győjtı rendszer kialakítását (győjtısziget, hulladékudvar, házhoz menı győjtés, válogatómő, speciális edények,- gépjármővek, ), üzemeltetését a koordináló szervezetek áthárítják az önkormányzatokra. Az Uniós beruházásoknál az önerı mértéke növekszik, ezért a szelektív győjtı rendszer mőködtetése egyre költségesebb. A szelektív hulladékgyőjtés költsége nem arányosan terhelıdik rá a lakosságra, a díjakon keresztül mindenkit terhel (a szolgáltatás - ellenszolgáltatás egyensúlya nem érvényesül). A hulladékkezelési díjak emelése nem lehet megoldás, hiszen a fizetési hajlandóság más áremelések mellett csökken (az OECD országokban a díj nem lehet magasabb a háztartás jövedelmének 0,5-2,5%-nál)

38 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Kiss Tibor cégvezetı Pécs Holding Zrt. igazgatosag@pecsholding.hu 38