Önkormányzati hulladékgazdálkodás - avagy szűk erőforrásokból jól működő rendszer kiépítése. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

Átírás

1 Önkormányzati hulladékgazdálkodás - avagy szűk erőforrásokból jól működő rendszer kiépítése Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

2 A BIOKOM Kft. legfontosabb fejlesztési tevékenységei I. 1996: Termékdíjas pályázat rendszergazdai szerepkör 1998: Válogatómű üzembe helyezése, szelektív hulladékgyűjtés elindítása 1999: Új, szigetelt hulladéklerakó Pécs - Kökényben, új technológiával : K+F projekt a szerves hulladékok komposztálása és rekultiválandó területeken történő felhasználása céljából (NKFP pályázat) : Regionális hulladékgazdálkodási rendszer tervezése, szervezése, kiépítése (ISPA, Kohéziós Alap, KEOP) 2003: Zöld hulladék szelektív gyűjtőjárat 2004: Komposzttelep építése, beüzemelése

3 A BIOKOM Kft. legfontosabb fejlesztési tevékenységei II. 2004: Pécs ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program koncepció kidolgozása : K+F program a biomassza energetikai hasznosítása és a kapcsolódó hulladékkezelési, területfejlesztési feladatok megoldása érdekében (NKFP pályázat) : K+F projekt - Elektronikusan dokumentált hulladékszállítás (Baross Gábor pályázat) : Környezetipari és Megújuló Központ Energetikai Kompetencia 2010: RDF pilot üzem kialakítása aprítógéppel és csillagszitával 2012: házhoz menő csomagolóanyag szelektív gyűjtés kiterjesztése 2300-ról 5300 háztartásra

4 A BIOKOM Kft. fejlesztési tevékenységének hozadékai A sokrétű innovációs tevékenység (szelektív gyűjtés, komposztálás, elektronikusan dokumentált hulladékszállítás) a lakosság komfortérzetét javítja és korszerű, magas színvonalú szolgáltatást biztosít. A beruházásokhoz közvetlenül vagy a tulajdonos önkormányzat segítségével igénybe vett támogatások, valamint a térségi komplex programok a műszaki színvonal növelésén túl lehetővé teszik a lakossági díjak elfogadható szinten tartását. A K+F tevékenység olyan műszaki, pénzügyi és üzemeltetési tapasztalatokat biztosít, amelyek a regionális hulladékgazdálkodási rendszerekben megvalósítandó létesítmények és technológiák működtetése során felhasználhatóak, ezáltal is támogatva a városüzemeltetési feladatok hatékony és gazdaságos megoldását.

5 Szelektív begyűjtés után a válogatóműben feldolgozott mennyiségek

6 Lerakótérfogat megtakarítás Az és évek közötti időszakban Pécs városa vonatkozásában a szelektív hulladékgyűjtés összesen kb m 3 depótérfogat megtakarítást eredményezett. Mindez több, mint három évvel növelte n meg a kökényi hulladéklerakó élettartamát. A kökényi hulladéklerakó jelenlegi ütemének élettartama szeptemberig volt meghosszabbítható, köszönhetően a lerakó megfelelő műveléséből eredő konszolidációjának (a rekultivációs terv még egy szint lerakását tette lehetővé, illetve a hulladéktesten lévő hulladék a bomlás során tömörödött).

7 Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága

8 Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei ösztönözték leginkább a fejlesztések megindítását. A lerakási és a csomagolóanyag hasznosítási direktívák átvétele nyomán a korábbi több százról néhány tucatra csökkent a lerakók száma, és folyamatosan fejlődött a szelektív gyűjtés. A Hgt. előírta a kötelező igénybevételt és szolgáltatást egyaránt, sőt mi több finanszírozást is rendelt hozzá a magyar állam és az EU, de a rendszerek kialakításának a szabályozásából teljesen kivonult, teljesen magára hagyta az önkormányzatokat. Ráadásul nem voltak megfelelő technológiai utasítások, irányelvek, csak célmeghatározás volt, a módszerekkel nem foglalkozott a jogalkotó, nem definiálta pl. az előkezelés fogalmát. A jelenleg futó beruházási projektek így nem rendelkeznek megfelelő tervezési alapokkal. Ennek következménye, hogy a regionális projektek egymáshoz való illeszkedése nem valósul meg, így előfordulhat, hogy felesleges párhuzamosságok alakulnak ki.

9 Hulladék keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2008-ban elfogadta az új hulladék keretirányelvet (2008/98/EK), melynek a hazai jogrendbe illesztése jelenleg hiánypótló módon folyamatban van. Előírja, hogy a tagállamok léptessék életbe azokat a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az irányelv előírásainak végrehajtását, megvalósulását A Keretirányelvben meghatározott újrahasználat és feldolgozás: 2015-től kötelező szelektív gyűjtés bevezetése a tagállamokban, 2020-ig legalább a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék estében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50 %-ra kell növelni (10. cikk (2)).

10 Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága Erőforrás-hatékony Európa Az EU 2020 keretstratégia egyik kiemelt kezdeményezése ennek a megvalósítási ütemterve a COM (2011) 571, amelynek 3.2. fejezet szól arról, hogy az EU milyen elvárásokat támaszt a hulladékok kezelésével és újrahasznosításával kapcsolatban.

11 Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága Az EU által kitűzött célok elérését csak komplex hulladékgazdálkodási rendszerben lehet megoldani, amely a tartalmazza: a hasznosítható hulladékok minél nagyobb arányú visszagyűjtését és anyagában való hasznosítását a biológiailag lebomló hulladékok kezelését az anyagában nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítását a maradék hulladék minimalizálását és szigetelt lerakóban történő elhelyezését.

12 Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A komplex rendszer kialakításánál figyelembe kell venni a méretgazdasági, költséghatékonysági és üzemeltetési szempontokat, így a minimális ajánlott méret mintegy évi 100 ezer tonna keletkező hulladék.

13 A technológia kiválasztásának szempontjai A leghatékonyabb technológiai megoldások kiválasztása szükséges, hiszen az az eszközrendszer, ami most létrejöhet, a következő évtizedekben alig változhat lényegesen. A hatékony technológia azonban nem feltétlenül azonos a gyártók által ajánlott és legjobbként eladni próbált termékek megvásárlásával a komplex probléma-megközelítés és a körültekintő számításokon alapuló tervezés elengedhetetlen. Ha nem sikerül támogatott, valamint méretgazdaságossági és technológiai szempontból egyaránt optimális rendszereket kialakítani, a hosszú távú üzemeltetés költségein sem lehet változtatni, ami elkerülhetetlenül hatást gyakorol a szolgáltatási díjak alakulására is.

14 Elvárható hulladékkezelési technológia A hulladékkezelési technológia lényege, hogy oly módon teljesíti a törvényi előírásokat az előkezelésre, a szervesanyag-tartalom részarány csökkentésre, az anyagában történő hasznosításra vonatkozólag, hogy csak az EU által is támogatandó, szükséges, minimális beruházás és előkészítési műveleti egységet és mennyiséget tartalmazza. Ezzel elérhető az, hogy a hulladék kezelésével kapcsolatban a közszolgáltató kerüljön egy olyan döntési helyzetbe, hogy amennyiben megváltoznak a költségtényezők (pl. lerakási adó), vagy egyéb hasznosítási alternatíva felmerül, akkor lehetősége legyen mérlegelni a továbbértékesítési irányokat további hasznosítás céljából. Az eljárás pontos határvonalat tud húzni a törvény által előírt minimális technológiai szükséglet, és az ezután esetlegesen következő hasznosítást célzó további előkészítési eljárás közé (közszolgáltatás kontra versenyszféra).

15 Komplex hulladékkezelési rendszer elemei

16 Komplex hulladékkezelési rendszer elemei Koncepciónk alapeleme a hulladékok lerakótól való minél nagyobb arányú eltérítése, amelynek célja, hogy csak az anyagában és már energetikailag sem hasznosítható hulladékok kerüljenek lerakásra. A lerakástól való eltérítés módszerei lehetnek: A hulladékok anyagában történő hasznosításának növelése csomagolóeszköz és egyéb hulladékok (papír, műanyag, üveg, fém) elkülönített gyűjtése Biológiailag lebomló hulladékok elkülönített gyűjtése és kezelése (házhoz menő szelektív gyűjtés növelése, biogáz előállítás és hasznosítás, komposzt előállítás) A mechanikai kezelési technológiai átalakítása Az energetikai hasznosítási lehetőség kiterjesztése (cementgyár, erőmű) A fenti módszerek alkalmazása ösztönözhető jogi és gazdasági eszközökkel, pl. talajterhelési járulékkal, lerakási adóval, stb.

17 Komplex hulladékkezelési rendszer elemei

18 Komplex hulladékkezelési rendszer előkészítése A keletkező hulladékmennyiség felmérése, hulladék-összetételi és eloszlási vizsgálatok, a gyűjtési-kezelési folyamatok és a hulladékáramok modellezése, Tömegeloszlás, % Bio Papír Szemcseméret Műanyag Textil a létesítmények és eszközök kapacitásának meghatározása 20 0 Szemcseméret szerint Biológiai frakció Papír Műanyag Textil Szemcseméret x, mm

19 Komplex hulladékkezelési rendszer pillérei Regionális hulladékgyűjtés megszervezése A házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése (csomagoló, biológiailag lebomló, veszélyes) és minél nagyobb arányú kiterjesztése A biológiai kezelés során keletkező biogázok és a komposzt hasznosítása Az anyagában nem hasznosítható hulladékokból másodtüzelőanyag (RDF - Refuse Derived Fuel) előállítása Biológiai kezelés után visszamaradt stabilizált hulladék energetikai hasznosítása A nem hasznosítható, biológiailag már nem aktív hulladék lerakása

20 Hulladékkezelési rendszer bemutatása

21 Regionális hulladékgyűjtési rendszer kialakítása A projektterületen egységes gyűjtési szállítási rendszer kerül bevezetésre. A gyűjtési logisztika kialakításakor kiküszöböljük a párhuzamosságokat, a felesleges gyűjtési köröket, ezáltal a gyűjtés költséghatékonysága javul. A nagyobb gyűjtési távolságok következtében, súlyponti helyeken átrakóállomások telepítése is indokolt lehet. Az átrakóállomáson a gyűjtőautókból a nagykapacitású, távolsági szállításra alkalmas járművekbe kerül a hulladék, amely azután a hulladékkezelő központba szállítja azt.

22 Regionális hulladékgyűjtési rendszer kialakítása

23 Csomagolóeszköz hulladékok szelektív gyűjtése Összhangban a Hulladék Keretirányelvvel a lakossági szelektív gyűjtést elsősorban a házhoz menő szelektív gyűjtést - fejleszteni kell. A projekt koncepció rugalmasan kezeli a szelektívgyűjtés kiterjesztését, a házhoz-menő szelektív gyűjtés bevezetése a projekt teljes családi házas övezetében javasolható. A lakótelepi területeken a közterületi gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés mellett, vagy helyett a lépcsőházankénti szelektív gyűjtés alkalmazása is a program eleme. A házhoz-menő szelektívgyűjtésre egységes edényzet alkalmazása javasolt. A gyűjtési gyakoriság csökkentése érdekében 240 literes (esetleg 360 literes) edény használatát javasoljuk, így a gyűjtés gyakoriság 2-4 hét között határozható meg.

24 Veszélyes hulladékok gyűjtése A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékokat speciális felépítménnyel kialakított veszélyeshulladék gyűjtő autókkal - program szerint rendszeres gyűjtőjáratokkal (évi 2-4 alkalom)- házhoz menő gyűjtéssel különítjük el a hulladék többi elemétől.

25 Hulladékok válogatása A szelektíven összegyűjtött hulladékok utóválogatását, az ipar felhasználásra alkalmas, értékes másodnyersanyag előállítását válogatóművel tudjuk biztosítani. A válogatómű kapacitását a tervezett szelektív gyűjtés kiterjedése, a hulladék hasznosítható összetevőinek mennyisége, illetve a gyűjtés felfutásának figyelembevételével lehet meghatározni. Az üzem tervezéshez gyakorlati szaktudás elengedhetetlen.

26 Biológiailag lebomló hulladékok gyűjtése A biológiailag lebomló hulladékok házhoz menő szelektív gyűjtésének kiterjesztése szintén a rendszer rugalmas eleme. Igény esetén a projekt teljes családi házas övezetében bevezethető, vagy csak meghatározott területekre terjesztik ki. Mivel a gyűjtési gyakoriság a bomlás miatt heti egy alkalommal indokolt, így kisebb literes edény alkalmazása megfelelő. A gyűjtési rendszer jól kombinálható a házi komposztálás elterjesztésével, amikor költséghatékonysági okokból a kezelő központtól távol eső területeken a lakosság a kiadott házi komposztáló edényben saját maga komposztálja a szerves hulladékát.

27 Hulladékok mechanikai kezelése tüzelőanyag előállítása A szelektív gyűjtés utáni maradék hulladékot energetikai, illetve biológiai kezelésre alkalmas összetevők leválasztása és további feldolgozása miatt mechanikai kezelő műbe szállítják. A javasolt feldolgozási technológiát a következő ábra tartalmazza.

28 A mechanikai kezelés folyamatábrája

29 Hulladékok mechanikai kezelése tüzelőanyag előállítása A technológia kialakításánál mindenképpen biztosítani kell, hogy a rendszerbe beillesztésre kerüljön optikai leválasztó amit az EU tüzelőanyag előállításra vonatkozó legújabb BAT tervezete tartalmaz - berendezés is. Ezzel egyrészt biztosítani lehet, hogy a tüzelőanyagok Cl tartalma (és egyéb veszélyes alkotó elemek) minimalizálható legyen, de használható hasznosítható hulladékok kiválasztására is (pl. műanyag, üveg). A létrejött másod-tüzelőanyag (RDF) fűtőértéke a lakossági hulladék összetételének függvénye, de a tapasztalatok szerint MJ/kg körül alakul.

30 Hulladékok biológiai kezelése Az általánosan alkalmazott komposztálási és biostabilizálási eljárások technológiája nem teszi lehetővé a bomlás során keletkező gázok hasznosítását (IPPC). A helyettük alkalmazott műszaki megoldás a biohulladékok száraz fermentálása, a biogáz hasznosítása (elektromos áram, hő előállítása). Az alkalmazandó technológia a kommunális hulladékok szerves összetevőire kialakított 3A (aerob anaerob aerob) eljárás.

31 Hulladékok biológiai kezelése A szelektíven összegyűjtött bomló-szerves hulladékok alkalmasak komposzt előállítására, de a nagyobb hatékonyság érdekében a száraz fermentálóban történő biogáz előállítás és a komposztálás kombinációját javasoljuk. A hatékonyság további növelése érdekében a vegyesen gyűjtött hulladék szerves frakciójának száraz fermentálása után szitálással további energetikailag hasznosítható frakció választható le, melynek fűtőértéke 9-10 MJ/kg-ra becsülhető, így erőműi hasznosításra valószínűséggel felhasználható.

32 A rendszer alkalmazásának előnyei A csomagolóeszköz hulladékok gyűjtése és anyagában történő hasznosítása eléri a Keretirányelvben előírt mértéket, a másodnyersanyagok eladásából a rendszernek bevétele származik. Teljesül a Landfill direktívában előírt szervesanyag eltérítési előírás (2016 az 1995-ben keletkezett szervesanyaghoz képest 65%-nak a hasznosítását meg kell oldani) A biológiai kezelés során a keletkező biogázok hasznosításával elektromos energiai és hő előállítása valósul meg, amely vagy saját felhasználásra, vagy értékesítésre kerül. A jó minőségű RDF cementgyárak, erőművek, míg a stabilizált hulladék erőművek alternatív tüzelőanyag lehet. A fejlesztések eredményeképpen a lerakott (nem hasznosított) hulladék mennyisége a stabilát sikeres energetikai hasznosítása esetén középtávon 10% alá csökkenhet, míg a stabilát lerakása esetén is 25% alatti lerakás biztosítható.

33 A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program regionális gazdasági- és térségfejlesztési hatásai

34 KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET! Dr. Kiss Tibor ügyvezető BIOKOM Kft. kiss.tibor@biokom.hu