A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban

Átírás

1 A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban DR. MAKAI MARTINA FŐOSZTÁLY V EZETŐ KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY A H U L L A D É K O K T E R M I K U S H A S ZNOSÍTÁSA C. K O N F E R E N C I A O K T Ó B E R 7. B U D A P E S T

2 Témák Nemzetközi kitekintés Hazai jogszabályi háttér Hasznosítási célkitűzések Kommunális hulladékégetés helyzete Nem kommunális hulladékégetés helyzete Források, támogatások [Kép forrása:

3 A termikus hasznosításhoz kapcsolódó fontosabb EU-s irányelvek I. A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács november 19-i 2008/98/EK irányelve Hulladékhierarchia D10 ártalmatlanítási művelet R1 hasznosítási művelet (pirolízis esetében lehet R3 is) Az engedélyezés feltétele az energiahatékonyság [Kép forrása:

4 A termikus hasznosításhoz kapcsolódó fontosabb EU-s irányelvek II. Az ipari kibocsátásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács november 24-i, 2010/75/EU irányelve Hulladékégető mű és hulladék-együttégető mű fogalma Engedélykérelem és annak tartalmi elemei Kibocsájtás szabályozás és ellenőrzés Üzemeltetési feltételek Maradékanyagok Nyilvánosság tájékoztatása és jelentéstétel [Kép forrása:

5 A termikus hasznosítás helyzete az EU-ban Megelőzés Legjobb alternatíva Újrahasználatra történő előkészítés Anyagában történő hasznosítás Egyéb hasznosítás (energetikai hasznosítás) Ártalmatlanítás Legkevésbé jó alternatíva

6 Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve A hulladék erőforrássá alakítása Ha az a cél, hogy a hulladék nyersanyagként visszakerüljön a gazdaságba, akkor sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az újrahasználat és az újrafeldolgozás kérdéskörére 2020-ra a hulladékot erőforrásként kezeljük Az energiatermelési célra történő felhasználás a nem újrafeldolgozható termékekre korlátozódik, a hulladéklerakók gyakorlatilag megszűntek, és biztosított a magas szintű újrafeldolgozás * * * * * Hulladékégetési adó Ez már jelenleg is van pár tagországban 1-44 /tonna

7 A kommunális hulladékégetőkre kiadott EU Bizottsági tanulmány [2014] 425 db R1+D10-es hulladékégető mű A 3 legtöbb kommunális hulladékot égető ország Dánia, Hollandia és Svédország CHP égetőművek hidegebb éghajlat, átlagosan t/év kapacitás Elektromos energiát előállító égetőművek melegebb éghajlat, átlagosan t/év kapacitás Hőenergiát előállító égetőművek hidegebb éghajlat, átlagosan t/év kapacitás [Forrás: Report on the impact of R1 climate correction factor on WtE plants JRC]

8 A hulladékégetési kapacitások megoszlása az EU tagországaiban [Kép forrása: Report on the impact of R1 climate correction factor on WtE plants JRC]

9 Hulladékégető művek elhelyezkedése és megoszlása az EU tagországaiban [Kép forrása: Report on the impact of R1 climate correction factor on WtE plants JRC]

10 Hazai jogszabályi háttér A környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet A hulladékokról szóló évi CLXXXV. törvény, (a továbbiakban: Ht.) Veszélyes-hulladékégető mű fogalma A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, műszaki feltételeiről a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II.22.) KöM rendelet

11 A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, műszaki feltételeiről a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló rendelet módosítása A módosítás célja: az ipari kibocsátásokról szóló november 24-i 2010/75/EU irányelv IV. fejezetének és VI. mellékletének átültetése. Új elemek: Módosuló fogalmak (hulladékégető mű, meglévő hulladékégető mű, hulladék együttégető mű, hulladékolaj fogalma) Megjelenik a maradékanyag fogalma Az új miniszteri rendelet várható hatályba lépése: 1 hónapon belül

12 A termikus kezelést érintő jogszabályváltozások Ht. 15. (4) bekezdésének módosítása: Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben hulladékégetés vagy hulladék-együttégetés akkor engedélyezhető, ha az égetés vagy együttégetés elektromos-, illetve hőenergia termelésre irányul vagy cement-, tégla-, illetve építőipari cserép- és kerámiagyártásra. Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható. Veszélyes hulladék kizárólag veszélyes-hulladékégető műben égethető.

13 Hasznosítási célkitűzések Határidő Anyagáram Kitűzött cél július 1. biológiailag lebomló szervesanyag a települési hulladékként lerakott mennyiséget 35%-ra kell csökkenteni. ( tonna alá kell csökkenteni) december 31. papírhulladék fémhulladék műanyag hulladék üveghulladék újrahasználatának és újrafeldolgozásának mértékét tömegében legalább 50%-ra kell növelni december 31. nem veszélyes építési bontási hulladék újrahasználatának, újrafeldolgozásának mértékét tömegében legalább 70%-ra kell növelni. [Fenti képek forrása:

14 A körkörös gazdaságra való áttéréssel foglalkozó közleménycsomag hatása a hulladék sorsára Célja: elmozdulás a körkörös gazdaság felé (újra és újra felhasználható erőforrások) Elemei: Szigorúbb célértékek: újrahasználatra előkészítési és újrafeldolgozási arány; hulladéklerakási arány. Tagállami beszámolási kötelezettség racionalizálása Várható hatása: a hulladékhierarchiának megfelelve a hasznosítási arányok növekedése hulladéklerakás csökkenése

15 Magyarország álláspontja a körkörös gazdaságra való áttéréssel foglalkozó közleménycsomag kapcsán túl ambiciózus célszámok; a problémát nem a hulladékstátusz felől kell megközelíteni; a körkörös gazdaság megvalósítása a gazdasági szereplők feladata, leginkább a termékkört érinti; a megelőzéssel kapcsolatos feladatokat a termelői, szolgáltatói szektorra kellene telepíteni, nem a hulladékgazdálkodásra; a termékoldali szabályozás tudná érdemben csökkenteni a hulladék mennyiségét.

16 A termikus hasznosítás jelenlegi helyzete Magyarországon [Kép forrása:

17 Kommunális hulladékégetés Magyarországon Kommunális hulladékégető adatai Jelenleg 1 db Budapesten Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (FKF Zrt. Tulajdonában áll) t/év engedélyezett kapacitás R1-es égetőmű Hő- és villamosenergia előállítására alkalmas R1 = 0,69 (2012-es adat) (R1 - energiahatékonysági tényező) [Kép forrása: m_.jpg]

18 Nem kommunális hulladékot égető létesítmények Magyarországon Nem veszélyes hulladék együttégető mű 8 db működő engedélyes t/év Nagyobbak: Mátrai Erőmű Zrt., Hamburger Hungária Erőmű Kft., Wienerberger Téglaipari Zrt. Veszélyes hulladékégető mű 16 db működő engedélyes t/év Nagyobbak: Sarpi Dorog Kft., ATEV Zrt., ÉMK Kft. Sajóbábony Veszélyes és nem veszélyes együttes engedély: 4 db működő engedélyes t/év Nagyobbak: Duna-Dráva Cement Kft. - Vác, MOL Nyrt. - Százhalombatta [Kép forrása:

19 Hulladékkezelés hazánkban Megnevezés ezer tonna % ezer tonna % ezer tonna % Hulladékmennyiség Anyagában hasznosítás , , ,9 Energetikai hasznosítás , ,4 Égetés 75 0, ,9 91 0,5 Lerakás , , ,1 Egyéb , , ,1 [Táblázat forrása: Országos Hulladékgazdálkodási Terv ]

20 Égetők költsége t kapacitású kommunális égetőmű építése kb milliárd Ft Ezen felül fellépnek még: Működési költségek; Salak/pernye kezelési költsége; Rejtett költségek ( egészségügyi ellátás, üvegházhatású gázok stb.). Égető működése kb. 20 év, ezután Bezárják Korszerűsítik, felújítják Az égetőművel járó költségek gyakran a hulladékgazdálkodás szempontjából előnyösebb alternatíváktól vonják el a forrásokat [Kép forrása:

21 A körkörös gazdaságtól elvárt célértékek I. Újrahasználatra való előkészítés és újrafeldolgozási arány (csomagolási hulladék) Hulladékáram A jelenleg előírt hasznosít ási arány évi HU adatok Kizárólag anyagában történő hasznosítási arány JAVASLAT 2020-as célszámok JAVASLAT 2025-ös célszámok JAVASLAT 2030-as célszámok Üveg 60,0% 34% 70% 80% 90% Műanyag 22,5% 27% 45% 60% 60% Papír 60,0% 73% 85% 90% 90% Fém 50,0% 80% 70% 80% 90% Fa 15,0% 16% 50% 65% 80%

22 A körkörös gazdaságtól elvárt célértékek II. A települési hulladék újrahasználatra való előkészítése és újrafeldolgozási aránya, valamint lerakási aránya kapcsán a Körkörös gazdaságra vonatkozó javaslatban megjelölt célértékek A települési hulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának aránya Lerakási arány a nem-veszélyes hulladék lerakására szolgáló lerakóban évi adat jan. 1-ig elérendő célszámok Magyarország által vállalható (szakértői becslés alapján) 25,5% 70% 55% 65,4% az előző évben keletkezett települési hulladék mennyiség 5%-a 25%

23 A termikus hasznosításhoz kapcsolódó források, támogatások Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Összesen 1117 Mrd Ft; Termikus hasznosítás 5. prioritási tengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 293 Mrd Ft; biomassza hasznosítás (hulladékból is); kis-közepes kapacitású, térségfejlesztő hatással rendelkező, lokális rendszerek; kapcsoltan termelő erőműegységek előnyben részesítése.

24 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!