A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron.

Átírás

1 A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron. Sámson László Hulladékkezelési igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Hulladékhasznosító Mű HULLADÉKBÓL ENERGIA Kárpát-medencei mintaprojekt lehetősége konferencia Székesfehérvár, szeptember 20.

2 Az 1960-as évekig HULLADÉKSORS RÉGEN ÉS MA A 70-es és 80-as években mindenütt a lerakás dominált az égetésben látták az egyetemes megoldást Napjainkra kialakult egy integrált, hierarchikus hulladékkezelési rendszer (2008/98/EK) Hulladékmegelőzés Ú j r a h a s z n á l a t Újrahasznosítás Hasznosí tás energiatermel és cél j áb ó l Ártalmatlanítás (lerakás, égetés) A prioritások érvényesülése, az egyes hulladékkezelési eljárások alkalmazása a gyakorlatban országonként igen különböző!

3 Szelektíven gyűjtött hulladék Nagyvárosok integrált hulladékkezelési rendszere Vegyes kommunális hulladék Biohulladék Zöld hulladék utóválogatás száraz fermentálás égetés biogáz Anyagában történő hasznosítás Energia értékesítés Energia értékesítés komposztálás lerakás komposzt

4 Települési szilárd hulladékok kezelése (2010. évi EUROSTAT adatok szerint) EU 27 tagállam átlaga Magyarország 22% 15% 10% 4% 17% 25% 38% komposztálás újrahasznosítás energetikai hasznosítás lerakás 69%

5 Az anyagában történő és energetikai hulladékhasznosítás a fejlett európai országokban kéz a kézben jár A hulladékhasznosítás terén élen járó európai országok a következők (2010. évi adatok): Ország Anyagában történő hasznosítás Energetikai hasznosítás (beleértve a komposztálást) Lerakás [%] [%] [%] Németország Svájc Hollandia Svédország Ausztria Belgium Dánia Norvégia Összehasonlításképpen a hazai helyzet: Magyarország

6 Következtetés: A HULLADÉKOK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA ALAPVETŐEN A LERAKÁS ALTERNATÍVÁJA ÉS NEM CSÖKKENTI A SZELEKTÍV GYŰJTÉS, ILLETVE AZ ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS HATÉKONYSÁGÁT!

7 Energiatermelő hulladékégető művek Európában (2009. évi adatok) Ország Hulladéktüzelésű erőművek Hasznosított hulladékmennyiség száma (millió t/év) Franciaország ,7 Németország 70 19,1 Olaszország 49 4,5 Svédország 31 4,7 Dánia 31 3,5 Svájc 28 3,6 Egyesült Királyság 23 3,4 Norvégia 20 1,0 Belgium 16 2,8 Ausztria 14 2,2 Hollandia 12 6,3 Spanyolország 10 2,2 Portugália 3 1,0 Cseh Köztársaság 3 0,4 Finnország 3 0,3 Szlovákia 2 0,2 Magyarország 1 0,4 Luxemburg 1 0,1 Lengyelország 1 0,04 Szlovénia 1 0,01 Összesen: 449 ~ 70 millió t/év

8 Miért előnyös a nagyvárosok számára a hulladéktüzelésű erőművek üzemeltetése? A hulladékégető művekben előállított villamos energia és távhő jelentős szerepet kap a városok energiaellátásában A kommunális hulladékok tüzelésénél keletkező CO %-a klímasemleges, azaz nem fosszilis eredetű karbonból származik és így nem növeli az üvegházhatást A hulladékból termelt energia más erőműben is fosszilis tüzelőanyagot vált ki és ezzel tovább csökkenti a CO 2 emissziót A korszerű technológia kielégíti a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat (a kibocsátási határértékek a hulladéktüzelésnél szigorúbbak, mint a fosszilis tüzelésű vagy a biomassza erőműveknél) Az égetéskor keletkező széndioxid 21-szer kisebb mértékben növeli az üvegházhatást, mint a hulladéklerakókban keletkező metán

9 Hulladéktüzelés és távfűtés Néhány nagyvárosi példa a hulladéktüzelésből villamos energiával kapcsoltan előállított hőenergiának a részarányára a távhőszolgáltatásban: Malmö 60 % Párizs 50 % Oslo 50 % Koppenhága 30 % Stockholm 30 % Bécs 25 % Hamburg 20 % Budapest 4 %

10 Miért nevezhető az égetőkben termelt energia jelentős hányadban zöldnek, azaz megújulónak? A megújuló energiaforrásokat támogató 2009/28/EK irányelvben a biomassza fogalom tartalmazza az ipari és települési hulladékok biológiailag lebontható hányadát! Európa legtöbb országában az energiahasznosító hulladékégető művekben termelt energia 50 %-a megújuló energiának számít!

11 A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű rövid története Üzembe helyezés A kazánok részleges átépítése Eredmény: a füstgázoldali korróziós problémák jelentős csökkentése Új füstgáztisztító létesítése és a kazánok korszerűsítése. Eredmény: - a Mű teljes mértékben megfelel az EU-s és a hazai környezetvédelmi előírásoknak - jelentősen sikerült növelni a kazánok hatásfokát A FŐTÁV Zrt-vel kötött együttműködési megállapodás alapján egy közös projekt előkészítése, melynek célja: a Mű energetikai hatékonyságának és ezzel összefüggésben a kiadott távhő mennyiségének növelése.

12 A Hulladékhasznosító Mű 1982-ben

13 Hulladékhasznosító Mű a rekonstrukció után

14 Főbb jellemzők a korszerűsítés előtt és után Égetési teljesítmény Kazánok száma Égetési teljesítmény kazánonként Gőzteljesítmény kazánonként Tüzelőberendezés t/év t/h t/h Gőzparaméterek bar/ o C Kazánkonstrukció Kazán hatásfok % Füstgáztisztítás Füstgázhőmérséklet kémény előtt o C Turbina-generátor teljesítmény MW Korszerűsítés előtt hengerrostély 40/400 háromhuzamú 73 elektrofilter Korszerűsítés után hengerrostély (legújabb konstrukció) 40/400 négyhuzamú 83 félszáraz eljárás

15 [ % ] A Hulladékhasznosító Mű átlagos légszennyező kibocsátási értékei por HCl SO2 NOx CO CxHy Hg Cd,Tl nehézfémek dioxinok 100% = az EU irányelv és a hazai rendelet (3/2002.KöM ) határértékei

16 A Hulladékhasznosító Mű hozzájárulása a klímavédelemhez A Hulladékhasznosító Mű energiatermelése révén évben t hulladék eltüzelésével globális szinten kb tonnával csökkent a klíma releváns, azaz üvegház hatást növelő CO 2 kibocsátás! Ez a globális CO 2 emisszió csökkentés megfelel mintegy személygépkocsi egy éves CO 2 kibocsátásának ( km/év és 150 g CO 2 /km mellett).

17 A korszerűsített Hulladékhasznosító Mű a Fővárosban keletkező települési szilárd hulladékok közel 60%-ának energetikai hasznosítása révén mintegy háztartás éves villamos energia fogyasztását és lakás távhőigényét tudja fedezni.

18 A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű az üzembe helyezésétől napjainkig mintegy 9 millió tonna kommunális hulladékot tüzelt el és hasznosított energiatermelésre. A hulladék tömeg nagyságát jól érzékelteti, hogy ha ezt a mennyiséget a Margit szigeten helyezték volna el, úgy ma a szigetet 30 méter magasságban borítaná be a hulladék.

19 Lehetőségek az energetikai hasznosítás növelésére Jelenleg lerakásra kerülő hulladékok energetikai hasznosítása HHM energetikai hatékonyságának növelése Másodlagos tüzelőanyag (RDF) előállítása Második hulladéktüzelésű fűtőerőmű létesítése (távlati elképzelés) Hasznosítás, (erőmű, cementgyár, HHM)

20 MBH kezelő létesítmények és névleges kapacitásuk, telephelyenként: Győr tonna/év RDF= t/év E = 100 TJ/év Királyszentistván tonna/év RDF= t/év E = 525 TJ/év Tatabánya Bicske tonna/év tonna/év RDF= t/év RDF= t/év E = 300 TJ/év E = 300 TJ/év Adony tonna/év RDF= t/év E = 130 TJ/év Dunaújváros tonna/év RDF= t/év E = 110 TJ/év Oroszlány tonna/év RDF= t/év E = 130 TJ/év Sárbogárd tonna/év RDF= t/év E = 91 TJ/év Székesfehérvár tonna/év RDF= t/év E = 210 TJ/év MBH-k összes névleges kapacitása: tonna/év => RDF = t/év 35% RDF esetén, reálisan 12,5 MJ/kg fűtőértékkel lehet számolni. Ez alapján ebből a hulladék mennyiségből - alternatív tüzelőanyagként mintegy 1896 TJ hőenergia nyerhető ki.

21 Egy lehetséges megoldás Technológia: 1 kazánvonal, visszatoló rostély, vízszintes kazán, 60 bar/420 C gőzparaméter, modern füstgáztisztító rendszer, füstgáz kondenzáció, ~95% kazánhatásfok. Kapacitás: 32 t/óra hulladék, 20 MW villamos-, 50+8 MW hőteljesítmény Rendelkezésre állás: ~7800 óra/év Éves teljesítmény: tonna hulladék, 125 GWh villamosenergia, 420 GWh hőenergia. Munkahely: 32 fő (20 váltóműszakban, 12 egyműszakos) Bekerülési ár: MdFt

22

23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!