Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel: 46/503-740; Fax: 503-741 E-mail: mbk@mbfh.hu MBK/2513-19/2012. /Kérjük, hogy az üggyel kapcsolatos leveleiben, bejelentéseiben e számra hivatkozzon!/ Üi:Varga András, : 46/503-761 Hiv.szám:UA001500/K-807/2012. Üi: Kiss Valéria MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió Jogerős: 2012. december 21. 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Tárgy: A Berettyóújfalu II. szénhidrogén védnevű bányatelek megállapítás HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság a MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., továbbiakban: MOL Nyrt. KTD) által beterjesztett és hiánypótlással kiegészített Berettyóújfalu II. szénhidrogén védnevű bányatelek megállapítására irányuló kérelmét felülvizsgálta és a szakhatósági nyilatkozatok alapján a 2. pontban meghatározott jogosított részére bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek adatai: 1.1. A bányatelek védneve: Berettyóújfalu II. szénhidrogén 1.2. Az ásványi nyersanyag kódja, megnevezése: 9020, konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz 1.3. Ásványi nyersanyagának kitermelési módja: fúrólyukas kitermelés 1.4. Ásványi nyersanyag vagyona az 1. számú mellékletben. 2. A bányatelek jogosítottja: 2.1. Neve: Magyar Olaj-és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2.2. székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. 3. A bányatelek lehatárolása: 3.1. Földrajzi helye: A Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfalu település közigazgatási területén helyezkedik el.
2 3.2. Határvonala töréspontjainak koordinátái, Egységes Országos Vetületi rendszerben (EOV) Töréspont sz. Y X 1 834800.00 217000.00 2 835000.00 215900.00 3 830700.00 214500.00 4 830200.00 216400.00 5 833800.00 217500.00 3.3. Fedő és alaplapjának tengerszinthez (Balti) viszonyított magassága: Fedőlap: - 2560,00 m Alaplap: - 3075,00 m 3.4. A bányatelek területe: 8,48 km 2 3.5. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telepek sem a fedőlap felett, sem az alaplap alatt nem találhatók. 3.6. A bányatelek nem határos más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelkekkel. 4. A bányatelek megállapítási eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: 4.1. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4001 Debrecen Pf. 27.) 4.1.1. A tervezett bányatelek területét a Bihar Különleges Madárvédelmi Terület, HUHN 10003, Kaba-földesi gyepek Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület (HUHN 20093), továbbá részben a Bihari sík Tájvédelmi Körzetet is érintik, azokon szénhidrogén célú fúrás(ok), (gáz)vezetékek létesítése tilos. 4.1.2. A tervezett bányatelket érintő Nalura 2000 területek igénybevétele, azokon felvonulás, gépek tárolása, deponálás tilos. 4.1.3. A Natura 2000 területen költő madárfajok egyedeinek biztonságát, élettevékenységeinek zavartalanságát biztosítani kell. 4.2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (4025 Debrecen, Darabos u. 9-11, B épület I. em.) 4.2.1. A tervezett beruházások területére vonatkozóan terepbejárási adatokat is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni. 5 A bányakapitányság hatósági előírásai, megállapításai: 5.1. A bányavállalkozó köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. 5.2. Jelen határozat nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek beszerzése és a bányászati tevékenységhez szükséges érintett ingatlanok tulajdonosával, földhasználójával (kezelőjével) való megegyezési kötelezettsége alól. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (65.000 Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál
3 vezetett 10032000-01417179 számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell. Indokolás A MOL Nyrt. KTD 2012. 08. 23-án kezdeményezte a Berettyóújfalu II. szénhidrogén bányatelek megállapítását az UA001500/K-807/2012. számú kérelemmel. A bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban Bt.) 26. bekezdés alapján a kérelmet a bányatelek alapítás eljárás szabályai szerint vizsgálta. A kutatást a jogosított 2011. 09. 07-én befejezte, a kutatási tevékenységről részletes zárójelentés készült, a bányavállalkozó a bányatelek alapítását a kutatási zárójelentésükben közölt részletes teleptani és készletszámítási jelentés alapján kérte. A kutatási zárójelentést a Miskolci Bányakapitányság MBK/779-4/2012. számú, 2012. május 15-én kelt határozatával elfogadta. A mellékletből megállapítható, hogy a MOL Nyrt. KTD kizárólagos joga a bányatelek megállapítás kezdeményezésre folyamatosan fenn állt a beterjesztésig. A MOL Nyrt. KTD a megállapítani kért bányatelken jelenleg három szénhidrogénipari céllal mélyült fúrással rendelkezik. A Berettyóújfalu-1 (Beru-1), Berettyóújfalu-4 (Beru-4), és Berettyóújfalu-6 (Beru-6) mélyfúrások tulajdonosa a MOL Nyrt. A bányászati jog megléte és az igazolt ásványi nyersanyag mennyiség figyelembevételével a Miskolci Bányakapitányság a Bt. 26.. (3) bekezdésében, illetve a 26/B.. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a MOL Nyrt. KTD kérelmére bányatelket állapított meg a rendelkező rész 1-5. pontjában foglaltak szerint. Az engedélyezési eljárást a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. -ában meghatározottak szerint folytatta le. A bányatelek megállapítási kérelem 2012. 08. 23-én érkezett, az ügyintézési határidő a Bt. 43/B. (1) bekezdése alapján három hónap. A Ket. 33. (3) bekezdés c) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő, valamint a szakhatósági állásfoglalások kiadásáig eltelt időtartam. A Ket. 33. (1) bekezdése alapján az ügyintézési határidő számítása a következő: kérelem beérkezése: 2012.08.23. hiánypótlás kiadása: 2012.08.27. hiánypótlás teljesítése: 2012.09.10. szakhatósági megkeresés: 2012.09.17. szakhatósági állásfoglalás beérkezése: 2012.12.18. határozat kiadása: 2012.12.20. ügyintézési határidő leteltének napja: 2013.03.08. A bányakapitányság az ügyintézését a rendelkezésre álló határnap előtt végezte el. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert a bányatelek megállapítására a kérelemhez a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 11/A. (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat a hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat), a kutatás befejezése utáni egy éven belül kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek
megállapítást a Bt. 14. (2) bekezdés szerint, 4 a bányavállalkozó a kutatófúrásokkal feltárt gáztelepek vagyonának meghatározását elvégezte és igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a bányavállalkozó a tervezett tevékenységhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyt nem mellékelte, mivel a Bt. 2010. február 23-tól érvénybe lévő, 26/A. (3) b) pontja és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete értelmében a szénhidrogén bányatelek megállapításhoz nem szükséges előzetes környezetvédelmi engedély, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolta a kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, új kutak fúrása, vízbesajtolás), a kérelmező mellékelte a hatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet. A rendelkező részben foglaltak indokolása a következő: A határozat 1. pontja a bányatelek jellemző adatait, 2. pontja pedig a bányavállalkozó adatait ismerteti, a határozat 3. pontjának előírásai a bányatelek határait tartalmazza, az ásványvagyonnal kapcsolatos adatok a Bt. 25. (3) bekezdésben megfogalmazottakra tekintettel külön mellékletként szerepel. A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja, ill. a Vhr. 12. -a alapján járt el. A rendelkező rész 1.2. pontban meghatározott kódszám az 54/2008. (III. 20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontjában előírtak, a 3.3. pontban szereplő fedőlap és alaplap megállapítása a Bt. 26. (1) pontjában foglaltak szerint, a kérelmező adatszolgáltatása alapján került meghatározásra, és a bányatelken található szénhidrogén szerkezetek legmagasabb és legmélyebb pontjait vette alapul. A megkeresett hatóságok állásfoglalásaikhoz a következő jogszabályi hivatkozásokat, ill. indokolásokat tették: A bányakapitányság a határozat 4.1 pontjában érvényesítette a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4001 Debrecen Pf. 27.) a bányatelekkel kapcsolatos hatósági előírásait: Az előírásokat a 8062/06/2012. számú szakhatósági nyilatkozatában az alábbiakkal indokolta: A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 5256-3/2012. számon kiadott véleményét figyelembe véve - a Berettyóújfalu-II. szénhidrogén" bányatelek a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket (Bihar Különleges Madárvédelmi Terület, HUHN 10003, Kaba-földesi gyepek Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület HUHN 20093, továbbá részben a Bihari sík Tájvédelmi Körzetet is) érintenek. A Natura 2000 területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korai, rendelet 4. (1) bekezdése értelmében A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása." A felügyelőség felhívja az engedélyes figyelmét, hogy a tervezett Berettyóújfalu II. bányatelek területén a Beru-5 kút közelében a fokozottan védett rétisas (Haliaeetus albicilla), kerecsensólyom (Falco cherrug) és fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) költése ismert, az bizonyított, ezért ezeken a területeken sem kutatás, sem a kérelemmel összefüggő tevékenység nem végezhető.
5 A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet rendelkezik. Az 1996. évi LIII. törvény 6. (2) bekezdése alapján: A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi táj értékek fennmaradásáról." Az 1996. évi LIII. törvény 42. (1) bekezdése alapján: tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A mellékelt dokumentáció alapján megállapítható, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi jogszabályok maradéktalan betartása esetén a bányatelek megállapításának akadálya nincs, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adott ki. Az alábbiakban felsorolt szakhatóságok a bányatelek megállapításához feltétel nélkül hozzájárultak: 1. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság 4024 Debrecen, Kossuth u. 12-14. (IX-G-001/20809-2/2012.) A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala Berettyóújfalui Földhivatal (4100 Berettyóújfalu Kossuth L. u. 31.) 10.127/2012., a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (4025 Debrecen, Darabos u. 9-11, B épület I. em.) IX-B-14/25-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalás első francia bekezdésében szereplő rendelkezéseket a Bányakapitányság nem tartotta szükségesnek határozatának rendelkező részébe belefoglalni, mert az általános jogszabályi előírásokat tartalmaz, amelyek betartása akkor is kötelező, ha azt a határozat külön nem tartalmazza. A bányakapitányság a Ket. 44. (6) bekezdésének megfelelően csak a szakhatóságok egyedi szakhatósági előírásait ill. feltételeit foglalhatja az engedélyébe. A bányakapitányság a felügyelőség figyelemfelhívó előírásait az ügyfelek tájékoztatására tekintettel - a határozat indoklásában az alábbiak szerint közli: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala: termőföldet beruházásra csak kivételesen lehet felhasználni, a termőföldekből az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelően legkisebb területre kell korlátozni, a termőföld végleges vagy időleges más célú igénybevétele esetén, a más célú hasznosításhoz szükséges földvédelmi engedélyt külön eljárás keretében a beruházás megkezdése előtt az illetékes földhivataltól meg kell kérni. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: A tárgyi bányatelken tervezett engedélyköteles beruházások engedélyezési eljárása során az Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni. A rendelkező rész 4.2.1. pontja a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda IX-B-14/25-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásán alapul. Indoklásuk a következő: Az Örökségvédelmi Iroda a mellékelt kérelem alapján megállapította, hogy a tervezési területen több nyilvántartott régészeti lelőhely található. A kérelemben megjelölt bányatelek megállapítása az ott található kulturális örökségi elem állapotában változást nem eredményez, örökségvédelmi érdeket nem sért, ezért a bányatelek megállapításához hozzájárult. A fent megjelölt bányateleken több nyilvántartott régészeti lelőhely található, e miatt bányatelek megállapítása után tervezett engedélyköteles beruházások esetén hivatalt szakhatóságként bevonni szükséges. A bányatelken tervezett beruházások területére vonatkozóan terepbejárási adatokat is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni. Az örökségvédelmi hatástanulmányról" szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 3. b) pontja értelmében ugyanis: az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről" szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet mellékletében felsorolt nyomvonal jellegű
6 építményszerkezetek létesítése esetén Hivatal örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulásának megadását örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti. Az örökségvédelmi hatástanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletben foglalt tartalom szerint kell elkészíteni, amely szerint az összes örökségi elem számbavétele szükséges. Az örökségvédelmi hatástanulmány fontos részét kell, hogy képezze a régészeti állapotfelmérés. Az állapotfelmérésnek tartalmaznia kell a tervezési területre vonatkozóan a területileg illetékes debreceni Déri Múzeum régészeti adattári, leltárkönyvi, fotótári és térképtári adatainak feldolgozását, valamint az beruházás által érintett terület régészeti terepbejárása eredményeit. Amennyiben a tervezési terület a növényfedettség vagy a beépítés miatt a régészeti terepbejárás módszerével nem vizsgálható, akkor a fejlesztési terület régészeti érintettségének vizsgálatát próbafeltárás keretében szükséges elvégezni. A hatástanulmánynak ki kell térnie az érintett kulturális örökségi elemek megóvási lehetőségeire is. A régészeti kutatások elvégzésére a területileg illetékes Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok igazgatósága (4026 Debrecen, Déri tér 1. Régészeti Osztály, Dani János, tel.: 52/417-577) jogosult. A HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály (1885 Budapest Pf: 25.). 4911-1/2012/hho, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal (1437 Budapest, Pf.: 839) KEF-15129-2/2012. számú szakhatósági eljárásban hatáskörének hiányát állapította meg. A bányatelek alapítási eljárásában a Berettyóújfalu Önkormányzat Jegyzője (4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u. 17/19. sz. ) az előírt határidőn belül nem adott állásfoglalást, így a bányafelügyelet ellenérdekű ügyfél hiányában a Bt. 43/A (4) bekezdése alapján a hozzájárulását megadottnak tekinti. A rendelkező rész 5.1. pontja a Bt. 25. (2) bekezdésén alapul. A rendelkező rész 5.2. pontja a Bt. 27. előírásán alapul. A Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni a Bt. 26/A. (5) bekezdése alapján, a bányatelek alapítás önmagában nem jogosít a terület igénybevételére a Bt. 26/A. (1) bekezdése alapján, a bányatelek alapítás nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát a Bt. 26/A. (4) bekezdés alapján. Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogén-bányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes hatóság építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosít, a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani a településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni a Bt. 37. -a alapján, a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére a Bt. 22. (7) bek. és a 26/A. (3) bek. alapján. Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra,
7 a bányászati tevékenységet csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Terv szerint lehet megkezdeni és végezni a Bt. 27. (1) bek. alapján, a bányatelek jogosultja a nyilvántartásban szereplő adatok változásáról 30 napon belül köteles a bányakapitányságot értesíteni a Vhr. 12. (5) bekezdése alapján, a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. A kérelmezőnek a bányatelek megállapításának időpontjában bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségnek teljesítés elmaradása, bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása nem volt, ezért e tekintetben a Vhr. 12. (7) bekezdés alapján a bányatelek megállapításának nem volt akadálya. Kérelmező a Bt. 43. (9) bek. előírása szerint mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj fizetésétől. A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 98. -a ad módot, a fellebbezési határidőt e törvény 99.. (1) bekezdés állapítja meg. A fellebbezési díjának mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. szakasza, a megfizetés módját ugyanezen rendelet 3. (1) bekezdése írja elő. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 26. (3) bek. és a Vhr. 12. (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott illetékességgel járt el. Miskolc, 2012. december 20. /Dr. Izsó István/ bányakapitány Melléklet: 1.számú melléklet