HATÁROZAT. bányatelket állapít meg A bányatelek védneve: Ebes II. szénhidrogén 1.2. Ásványi nyersanyagának megnevezése: szénhidrogén (földgáz)

Átírás

1 Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel: 46/ ; Fax: MBK/ /2012. /Kérjük, hogy az üggyel kapcsolatos leveleiben, bejelentéseiben e számra hivatkozzon!/ Üi:Varga András, : 46/ Hiv.szám:UA001500/K-735/2012. Üi: Kiss Valéria Jogerős: január 15. MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Tárgy: A Ebes II. szénhidrogén védnevű bányatelek alapítás HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság a MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., továbbiakban: MOL Nyrt. KTD) által beterjesztett és hiánypótlással kiegészített Ebes II. szénhidrogén védnevű bányatelek megállapítására irányuló kérelmét felülvizsgálta és a szakhatósági nyilatkozatok alapján a 2. pontban meghatározott jogosított részére az alábbiak szerint: 1. A bányatelek adatai: bányatelket állapít meg 1.1. A bányatelek védneve: Ebes II. szénhidrogén 1.2. Ásványi nyersanyagának megnevezése: szénhidrogén (földgáz) Az ásványi nyersanyag kódja, megnevezése: 9020, konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz 1.3. Ásványi nyersanyagának kitermelési módja: fúrólyukas kitermelés 1.4. Ásványi nyersanyag vagyona az 1. számú mellékletben. 2. A bányatelek jogosítottja: 2.1. Neve: Magyar Olaj-és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2.2. székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u A bányatelek lehatárolása: 3.1. Földrajzi helye: A bányatelek a Hajdú-Bihar megyei Ebes és Debrecen települések közigazgatási területén helyezkedik el.

2 Határvonala töréspontjainak koordinátái, Egységes Országos Vetületi rendszerben (EOV) Töréspont sz. Y X Fedő és alaplapjának tengerszinthez (Balti) viszonyított magassága: Fedőlap: - 470,00 m Alaplap: - 850,00 m 3.4. A bányatelek területe: 8,89 km 2 4. A bányatelek megállapítási eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (4025 Debrecen, Darabos u. 9-11, B épület I. em.): A tervezett beruházások területére vonatkozóan terepbejárási adatokat is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni. 5. A bányakapitányság hatósági előírásai, megállapításai: 5.1. A bányavállalkozó köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni Jelen határozat nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek beszerzése és a bányászati tevékenységhez szükséges érintett ingatlanok tulajdonosával, földhasználójával (kezelőjével) való megegyezési kötelezettsége alól. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u ) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át ( Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell. Indokolás A MOL Nyrt. KTD én kezdeményezte a Ebes II. szénhidrogén bányatelek megállapítását az UA001500/K-735/2012. számú kérelemmel. A bányakapitányság a bányászatról szóló évi XLVIII. tv. (a továbbiakban Bt.) 26. bekezdés alapján a kérelmet a bányatelek alapítás eljárás szabályai szerint vizsgálta. A kutatást a jogosított én befejezte, a kutatási tevékenységről részletes zárójelentés készült, a bányavállalkozó a bányatelek alapítását a kutatási zárójelentésükben közölt részletes teleptani és készletszámítási jelentés alapján kérte. A kutatási zárójelentést a Miskolci Bányakapitányság MBK/275-2/2012. számú, február 27-én kelt határozatával elfogadta. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a MOL Nyrt. KTD kizárólagos joga a bányatelek megállapítás kezdeményezésre folyamatosan fenn állt a beterjesztésig.

3 3 A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telepek sem a fedőlap felett, sem az alaplap alatt nem találhatók. A bányatelek nem határos más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelkekkel. A MOL Nyrt. KTD a megállapítani kért bányatelken jelenleg három szénhidrogénipari céllal mélyült fúrással rendelkezik. Az Ebes-1 (Eb-1), Ebes-3 (Eb-3) és Ebes-Észak-2 (Eb-É-2) mélyfúrások tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokkal megbízott kezelője a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. (BVH Kft.) A bányászati jog megléte és az igazolt ásványi nyersanyag mennyiség figyelembevételével a Miskolci Bányakapitányság a Bt (3) bekezdésében, illetve a 26/B.. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a MOL Nyrt. KTD kérelmére bányatelket állapított meg a rendelkező rész 1-5. pontjában foglaltak szerint. Az engedélyezési eljárást a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. -ában meghatározottak szerint folytatta le. A bányatelek megállapítási kérelem én érkezett, az ügyintézési határidő a Bt. 43/B. (1) bekezdése alapján három hónap. A Ket. 33. (3) bekezdés c) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő, valamint a szakhatósági állásfoglalások kiadásáig eltelt időtartam. A Ket. 33. (1) bekezdése alapján az ügyintézési határidő számítása a következő: kérelem beérkezése: hiánypótlás kiadása: hiánypótlás teljesítése: hiánypótlás kiadása: hiánypótlás teljesítése: szakhatósági megkeresés: szakhatósági állásfoglalás beérkezése: határozat kiadása: ügyintézési határidő leteltének napja: A bányakapitányság az ügyintézését a rendelkezésre álló határnap előtt végezte el. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert a bányatelek megállapítására a kérelemhez a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 11/A. (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat a hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat), a kutatás befejezése utáni egy éven belül kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 14. (2) bekezdés szerint, a bányavállalkozó a kutatófúrásokkal feltárt gáztelepek vagyonának meghatározását elvégezte és igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a bányavállalkozó a tervezett tevékenységhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyt nem mellékelte, mivel a Bt február 23-tól érvénybe lévő, 26/A. (3) b) pontja és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete értelmében a szénhidrogén bányatelek megállapításhoz nem szükséges előzetes környezetvédelmi engedély, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolta a kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, új kutak fúrása, vízbesajtolás),

4 4 a kérelmező mellékelte a hatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet. A rendelkező részben foglaltak indokolása a következő: A határozat 1. pontja a bányatelek jellemző adatait, 2. pontja pedig a bányavállalkozó adatait ismerteti, a határozat 3. pontjának előírásai a bányatelek határait tartalmazza, az ásványvagyonnal kapcsolatos adatok a Bt. 25. (3) bekezdésben megfogalmazottakra tekintettel külön mellékletként szerepel. A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja, ill. a Vhr a alapján járt el. A rendelkező rész 1.2. pontjá ban meghatározott kódszám az 54/2008. (III. 20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontjában előírtak, a 3.3. pontban szereplő fedőlap és alaplap megállapítása a Bt. 26. (1) pontjában foglaltak szerint, a kérelmező adatszolgáltatása alapján került meghatározásra, és a bányatelken található szénhidrogén tároló legmagasabb és legmélyebb pontjait vette alapul. A megkeresett hatóságok állásfoglalásaikhoz a következő jogszabályi hivatkozásokat, ill. indokolásokat tették: A bányakapitányság a határozat 4.1 pontjában érvényesítette a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda a bányatelek alapítással kapcsolatos hatósági előírását. Az előírást a IX-B-14/27-2/2012. számú szakhatósági nyilatkozatában az alábbiakkal indokolta: A fent megjelölt bányateleken több nyilvántartott régészeti lelőhely található, emiatt a bányatelek megállapítása után tervezett engedélyköteles beruházások esetén a hivatalt szakhatóságként bevonni szükséges. A bányatelken tervezett beruházások területére vonatkozóan terepbejárási adatokat is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni. Az örökség védelmi hatástanulmányról" szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 3. b) pontja értelmében ugyanis: az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről" szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet mellékletében felsorolt nyomvonal jellegű építményszerkezetek létesítése esetén a Hivatal örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulásának megadását örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti. Az örökségvédelmi hatástanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletben foglalt tartalom szerint kell elkészíteni, amely szerint az összes örökségi elem számbavétele szükséges. Az örökségvédelmi hatástanulmány fontos részét kell, hogy képezze a régészeti állapotfelmérés. Az állapotfelmérésnek tartalmaznia keli a tervezési területre vonatkozóan a területileg illetékes debreceni Déri Múzeum régészeti adattári, leltárkönyvi, fotótári és térképtári adatainak feldolgozását, valamint az beruházás által érintett terület régészeti terepbejárása eredményeit. Amennyiben a tervezési terület a növényfedettség vagy a beépítés miatt a régészeti terepbejárás módszerével nem vizsgálható, akkor a fejlesztési terület régészeti érintettségének vizsgálatát próbafeltárás keretében szükséges elvégezni. A hatástanulmánynak ki kell térnie az érintett kulturális örökségi elemek megóvási lehetőségeire is. A régészeti kutatások elvégzésére a területileg illetékes Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága (4026 Debrecen, Déri tér 1. Régészeti Osztály, Dani János, tel. 52/ ) jogosult. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (4025 Debrecen, Darabos u. 9-11, B épület I. em.) IX-B-14/27-2/2012. számú szakhatósági nyilatkozat első francia bekezdésében, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala (4024 Debrecen, Kossuth u ) /2012. számú szakhatósági állásfoglalásban szereplő rendelkezéseket a Bányakapitányság nem tartotta szükségesnek határozatának rendelkező részébe belefoglalni, mert azok olyan általános jogszabályi előírásokat tartalmaznak, amelyek betartása akkor is kötelező, ha azt a határozat külön nem tartalmazza. A bányakapitányság a Ket. 44. (6) bekezdésének

5 5 megfelelően csak a szakhatóságok egyedi szakhatósági előírásait ill. feltételeit foglalja az engedélyébe. A bányakapitányság a szakhatóságok figyelemfelhívó előírásait az ügyfelek tájékoztatására tekintettel - a határozat indoklásában az alábbiak szerint közli: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: A tárgyi bányatelken tervezett engedélyköteles beruházások engedélyezési eljárása során az Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala: termőföldet beruházásra csak kivételesen lehet felhasználni, a termőföldekből az igénybevételt az indokoít szükségletnek megfelelően legkisebb területre kell korlátozni, termőföld végleges vagy időleges más célú igénybevétele esetén, a más célú hasznosításhoz szükséges földvédelmi engedélyt külön eljárás keretében a beruházás megkezdése előtt az illetékes földhivataltól meg kell kérni. Az alábbiakban felsorolt szakhatóságok a bányatelek megállapításához feltétel nélkül hozzájárultak: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4001 Debrecen Pf. 27. (9816/2/2012.) Ebes Község Önkormányzat Jegyzője 4211 Ebes Széchenyi tér 1. ( /2012.) A HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály (1885 Budapest Pf.: 25.) /2012/hho, a Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság (4024 Debrecen, Kossuth u ) IX-G- 001/16764/2012., az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal (1437 Budapest, Pf.: 839) KEF /2012. számú szakhatósági eljárásában hatáskörének hiányát állapította meg. A bányatelek megállapítási eljárásba bevont Debrecen Város Önkormányzat Jegyzője (4024 Debrecen Piac u. 20.) mint szakhatóság a jogszabályban előírt határidőn belül nem nyilatkozott. A bányakapitányság a Bt. 43/A. (4) bekezdése alapján hozzájárulását megadottnak tekinti. A rendelkező rész 5.1. pontja a Bt. 25. (2) bekezdésén alapul. A rendelkező rész 5.2. pontja a Bt. 27. előírásán alapul. A Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni a Bt. 26/A. (5) bekezdése alapján, a bányatelek alapítás önmagában nem jogosít a terület igénybevételére a Bt. 26/A. (1) bekezdése alapján, a bányatelek alapítás nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát a Bt. 26/A. (4) bekezdés alapján. Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogén-bányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes hatóság építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosít, a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani a településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

6 6 (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni a Bt a alapján, a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére a Bt. 22. (7) bek. és a 26/A. (3) bek. alapján. Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányászati tevékenységet csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Terv szerint lehet megkezdeni és végezni a Bt. 27. (1) bek. alapján, a bányatelek jogosultja a nyilvántartásban szereplő adatok változásáról 30 napon belül köteles a bányakapitányságot értesíteni a Vhr. 12. (5) bekezdése alapján, a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. A kérelmezőnek a bányatelek megállapításának időpontjában bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségnek teljesítés elmaradása, bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása nem volt, ezért e tekintetben a Vhr. 12. (7) bekezdés alapján a bányatelek megállapításának nem volt akadálya. Kérelmező a Bt. 43. (9) bek. előírása szerint mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj fizetésétől. A jogorvoslat lehetőségére a Ket a ad módot, a fellebbezési határidőt e törvény 99.. (1) bekezdés állapítja meg. A fellebbezési díjának mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. szakasza, a megfizetés módját ugyanezen rendelet 3. (1) bekezdése írja elő. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 26. (3) bek. és a Vhr. 12. (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott illetékességgel járt el. Miskolc, Melléklet: 1.számú melléklet /dr. Izsó István/ bányakapitány

7 Kapják: 7 HKP: 1. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4001 Debrecen Pf. 27. Posta: 2. MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. (+számla+1. számú melléklet) 3. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala 4024 Debrecen Kossuth u Önkormányzat Jegyzője 4024 Debrecen Piac u Önkormányzat Jegyzője 4211 Ebes Széchenyi tér Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 4025 Debrecen, Darabos u. 9-11, B épület I. em. 7. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1145 Budapest, Columbus u (jogerő után)