Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel: 46/503-740; Fax: 503-741 E-mail: mbk@mbfh.hu MBK/717-24/2013. /Kérjük, hogy az üggyel kapcsolatos leveleiben, bejelentéseiben e számra hivatkozzon!/ Üi:Varga András, : 46/503-761 MOL Nyrt. Kutatás-Termelés 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Hiv.szám:UA001500/K-132/2013. Üi: Kiss Valéria Jogerős: 2013. október 14. Tárgy: Bányatelek megállapítása HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság a MOL Nyrt. Kutatás-Termelés (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., továbbiakban: MOL Nyrt.) által az Egyek II. szénhidrogén védnevű bányatelek megállapítására irányuló kérelmét és az ahhoz beterjesztett, majd átdolgozott dokumentációt felülvizsgálta és a szakhatósági nyilatkozatok alapján a 2. pontban meghatározott jogosított részére az alábbiak szerint: 1. A bányatelek adatai: bányatelket állapít meg 1.1. A bányatelek védneve: Egyek II. szénhidrogén 1.2. Az ásványi nyersanyag kódja, megnevezése: 9020 kódszámú, konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz 1.3. Ásványi nyersanyagának kitermelési módja: fúrólyukas kitermelés 1.4. Ásványi nyersanyag vagyona az 1. számú mellékletben. 2. A bányatelek jogosítottja: 2.1. Neve: Magyar Olaj-és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2.2. székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. 3. A bányatelek lehatárolása: 3.1. Földrajzi helye: A bányatelek a Hajdú-Bihar megyei Egyek település közigazgatási területén helyezkedik el.
2 3.2. Határvonala töréspontjainak koordinátái, Egységes Országos Vetületi rendszerben (EOV) Töréspont száma: Y X 1 789950.00 255050.00 2 791550.00 255050.00 3 791550.00 254050.00 4 789950.00 254050.00 3.3. Fedő és alaplapjának tengerszinthez (Balti) viszonyított magassága: Fedőlap: - 2000,00 m Alaplap: - 2100,00 m 3.4. A bányatelek területe: 1,6 km 2 4. A bányatelek megállapítási eljárásba bevont szakhatóság előírása: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4001 Debrecen Pf. 27.): 4.1. A bányatelekkel határos, valamint azt érintő Natura 2000 és védett területek igénybevétele (szénhidrogén kutató- és termelő fúrások lemélyítése, kiképzése, kutakból történő termeltetés, gázvezetékek létesítése, valamint azokon felvonulás, gépek tárolása, deponálás) tilos. 4.2. A Natura 2000 területen költő madárfajok egyedeinek biztonságát, élettevékenységeinek zavartalanságát biztosítani kell. 5. A bányakapitányság hatósági előírásai, megállapításai: 5.1. A bányavállalkozó köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. 5.2. Jelen határozat nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek beszerzése és a bányászati tevékenységhez szükséges érintett ingatlanok tulajdonosával, földhasználójával (kezelőjével) való megegyezési kötelezettsége alól. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (65.000 Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179 számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell. Indokolás A MOL Nyrt. 2013. február 1-én kezdeményezte az Egyek II. szénhidrogén bányatelek megállapítását az UA001500/K-132/2013. számú kérelemmel. Az engedélyezés során a Bányakapitányság a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (4001 Debrecen Pf. 27.) bevonta, mint szakhatóságot az eljárásba. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2459/4/2013. számú levelében szakhatósági állásfoglalás 3. pontjában a bányatelek megállapítását korlátozta, oly módon, hogy a bányatelek határvonala csak az Egyek 0814 hrsz-ú út keleti oldaláig terjedhet.
3 A beterjesztett határpontokkal a bányatelek megállapítására nem volt lehetőség, ezért a bányakapitányság felhívta a kérelmezőt az MBK/717-12/2013. számú levelében, hogy a bányatelek határait a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4001 Debrecen Pf. 27.) 2459/4/2013. számú szakhatósági hozzájárulás 3. pontjában előírtak figyelembevételével alakítsa át. A beterjesztő UA001500/K-604/2013. számú válaszában előadta, hogy a megtalált szénhidrogén telep termeltetése szempontjából létfontosságú a víztest védelme, valamint a rétegenergia fenntartása, amely csak a szénhidrogén teleptől számított 500 m távolságban meghatározott bányatelek határral biztosítható. Egyébként a bányatelek megállapítási eljárás önmagában nem jogosít tényleges bányászati tevékenység végzésére. Az ásványvagyon kitermelhetősége érdekében a beterjesztő a bányatelek határain - a bányafelügyelet felhívására - sem kívánt változtatni. A bányakapitányság a tényállás tisztázása érdekében ismételten megkereste a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, hogy vizsgálja felül a korábbi állásfoglalását és a kérelmező indokolását is vegye figyelembe a döntésénél. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2459/06/2013. számú válaszlevelében közölte, hogy a tárgyban korábban megadott szakhatósági állásfoglalását továbbra is fenntartja, azon módosítani nem kíván, tekintettel arra, hogy a tervezett bányászati tevékenység a Natura 2000 kijelölés célját nem szolgálja. Tekintettel arra, hogy a kérelmező a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) és a törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.) 11/A (2) bekezdés f.) és g.) pontjaiban előírt, a környezetvédelmi felügyelőség 2459/04/2013. számú szakhatósági állásfoglalás 3. pontjában előírt feltételt biztosító módosított dokumentációt nem készített, a Bányakapitányság a kérelmet az MBK/717-16/2013. számú határozatában elutasította. A bányavállalkozó 2013. július 15-én beterjesztett fellebbezése nyomán a Bányakapitányság megkeresésére a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2459/4/2013. számú szakhatósági állásfoglalását módosította és a tervezett bányatelek területét elfogadta, és feltételekkel hozzájárult az Egyek II.-szénhidrogén bányatelek megállapításához. A Bányakapitányság 2013. augusztus 27-én ismételt hiánypótlásra szólította fel a bányavállalkozót, amelyben felszólította a bányatelek határpontjainak pontosítására, figyelemmel a kutatás során megállapított készletre. A bányavállalkozó 2013. október 2-án kelt hiánypótlásában a Vhr. 11. - ban előírtak szerint módosította a kérelmét. A bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban Bt.) 26. bekezdés alapján a kérelmet a bányatelek alapítás eljárás szabályai szerint vizsgálta. A kutatást a jogosított 2012. 02. 03-én befejezte, a kutatási tevékenységről részletes zárójelentés készült, a bányavállalkozó a bányatelek alapítását a kutatási zárójelentésükben közölt részletes teleptani és készletszámítási jelentés alapján kérte. A kutatási zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/2495-3/2012. számú, 2012. szeptember 21-én kelt határozatával elfogadta. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a MOL Nyrt. kizárólagos joga a bányatelek megállapítás kezdeményezésre folyamatosan fennállt a beterjesztésig. A MOL Nyrt. a megállapítani kért bányatelken jelenleg két szénhidrogénipari céllal mélyült fúrással rendelkezik. Az Egyek-1 és Egyek-2 mélyfúrások tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokkal megbízott kezelője a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. (BVH Kft.). A bányászati jog megléte és az igazolt ásványi nyersanyag mennyiség figyelembevételével a Miskolci Bányakapitányság a Bt. 26.. (3) bekezdésében, illetve a 26/B.. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a MOL Nyrt. kérelmére bányatelket állapított meg a rendelkező rész 1-5. pontjában foglaltak szerint.
4 Az engedélyezési eljárást a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. -ában meghatározottak szerint folytatta le. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert a bányatelek megállapítására a kérelemhez a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 11/A. (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat a hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat), a kutatás befejezése utáni egy éven belül kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 14. (2) bekezdés szerint, a bányavállalkozó a kutatófúrásokkal feltárt gáztelepek vagyonának meghatározását elvégezte és igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a bányavállalkozó a tervezett tevékenységhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyt nem mellékelte, mivel a Bt. 2010. február 23-tól érvénybe lévő, 26/A. (3) b) pontja és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete értelmében a szénhidrogén bányatelek megállapításhoz nem szükséges előzetes környezetvédelmi engedély, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolta a kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, új kutak fúrása, vízbesajtolás), a kérelmező mellékelte a hatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet. A rendelkező részben foglaltak indokolása a következő: A határozat 1. pontja a bányatelek jellemző adatait, 2. pontja pedig a bányavállalkozó adatait ismerteti, a határozat 3. pontjának előírásai a bányatelek határait tartalmazza, az ásványvagyonnal kapcsolatos adatok a Bt. 25. (3) bekezdésben megfogalmazottakra tekintettel külön mellékletként szerepel. A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja, ill. a Vhr. 12. -a alapján járt el. A rendelkező rész 1.2. pontjában meghatározott kódszám az 54/2008. (III. 20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontjában előírtak, a 3.3. pontban szereplő fedőlap és alaplap megállapítása a Bt. 26. (1) pontjában foglaltak szerint, a kérelmező adatszolgáltatása alapján került meghatározásra, és a bányatelken található szénhidrogén tároló legmagasabb és legmélyebb pontjait vette alapul. A megkeresett hatóságok állásfoglalásaikhoz a következő jogszabályi hivatkozásokat, ill. indokolásokat tették: A Bányakapitányság a rendelkező rész 4. pontjában érvényesítette a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2459/9/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában előírtakat. A Felügyelőség az indoklásában az alábbiakat írta: A Miskolci Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalásra irányuló megkeresést nyújtott be a Felügyelőségre a MOL Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.; KÜ.T: 100170243) részére az Egyek II.-szénhidrogén" bányatelek megállapítása engedélyezési eljárásához. A tervezett Egyek II. szénhidrogén" bányatelek megállapítása kapcsán a Felügyelőség 2459/04/2013. iktatószámon feltételekkel ugyan, de hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adott. A MOL Nyrt. az Egyek II- szénhidrogén" bányatelek megállapítása engedélyezési eljárása kapcsán a Miskolci Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) által kiadott MBK/717-
5 16/2013. számú elutasító határozata ellen fellebbezést nyújtott be, melyet a Bányakapitányság megküldött a Felügyelőség részére. A MOL Nyrt. fellebbezésében kifogásolta a Felügyelőség által kiadott 2459/04/2013. számú hozzájáruló szakhatósági állásfoglalás 3. pontjában előírt feltételt, nevezetesen a bányatelek megállapítása az Egyek 0814 hrsz-ú út K-i oldaláig történhet." A MOL Nyrt. fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a szénhidrogén telep működése szempontjából létfontosságú víztest védelme, valamint a rétegenergia fenntarthatósága teszi indokolttá azt, hogy a bányatelek határát a telepkontúrtól 500 méterre határozzák meg. Az érintett földrészlet a Natura 2000 hálózat részét képezi. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerint a Hortobágy (HUHN 10002) Különleges Madárvédelmi terület. A Natura 2000 területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése értelmében A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhely típusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása." A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet rendelkezik. Az 1996. évi LIII. törvény 6. (2) bekezdése alapján: A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról." A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 42. (1) bekezdése alapján Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása"; valamint a 43. (1) bekezdése szerint: Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása." A madárvédelmi területen a rendelkező részben foglalt előírások betartásával biztosítható a madárvédelmi terület zavartalansága. A Felügyelőség az ügyfél által benyújtott fellebbezést áttanulmányozta és a rendelkező részben foglaltak szerint a 2459/04/2013. iktatószámú szakhatósági állásfoglalás 3. pontját a rendelkező részben leírtak alapján módosította. A Felügyelőség feltételeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján adta meg. A 2004. évi CXL. törvény 103. (4) bekezdése alapján a szakhatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. A jogorvoslati utat a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján állapította meg a Felügyelőség. Szakhatósági állásfoglalást a 2004. évi CXL. törvény 44. (1) bek. és 103. (4) bekezdése alapján, a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendeletben és a 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendeletben biztosított jogköre alapján adta meg a felügyelőség. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Járási Földhivatal 10097/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek megállapításához az alábbi előírásokkal járult hozzá: A Hivatal felhívja a bányavállalkozó figyelmét, hogy a kiadott szakhatósági nyilatkozat nem helyettesíti a termőföld más célú hasznosításának engedélyét, amit a bányászati tevékenység
6 megkezdése előtt a 2007. évi CXXIX. számú A termőföld védelméről" szóló törvény rendelkezései alapján a Járási Földhivataltól meg kell kérni. Állásfoglalásának indokolása: A Miskolci Bányakapitányság, Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. szám alatti megkereste Hivatalt, hogy a MOL Nyrt. (117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) Kutatás-Termelés Divízió kérelmére indult Egyek II.-szénhidrogén bányatelek megállapítás" tárgyú eljárásban szakhatóságként működjön közre. A benyújtott dokumentációkból megállapította a Földhivatal, hogy a beruházás földvédelmi szempontból engedélyezhető, termőföldet érint, ezért a fenti feltételekkel hozzájárult. Az önálló fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. (3) bekezdése alapján zárta ki. Hatáskört a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. {XII. 23.) Korm. rendelet 1-2. -ai, illetékességet a 149/2012.(12.28.) VM rendelet 1-2. sz. melléklete állapítja meg. A szakhatósági hozzájárulást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (2), valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8 (1), (2), 9 (1) rendelkezései alapján hozta meg a Földhivatal. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Járási Földhivatala 10097/2013. számú szakhatósági állásfoglalásban szereplő rendelkezéseket a Bányakapitányság nem tartotta szükségesnek határozatának rendelkező részébe belefoglalni, mert azok olyan általános jogszabályi előírásokat tartalmaznak, amelyek betartása akkor is kötelező, ha azt a határozat külön nem tartalmazza. A bányakapitányság a Ket. 44. (6) bekezdésének megfelelően csak a szakhatóságok egyedi szakhatósági előírásait ill. feltételeit foglalja az engedélyébe. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (4024 Debrecen, Piac u. 42-48.) HB-03D/884-2/2013., a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága (4001 Debrecen Pf.: 9.) HBG/01/05156-2/2013., az Egyek Nagyközség Önkormányzat Jegyzője (4069 Egyek, Fő u. 3.) 1724/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában feltétel nélkül hozzájárult a bányatelek megállapításához. A HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály (1885 Budapest Pf: 25.). 1055-1/2013/hho, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal (1437 Budapest, Pf.: 839) KEF-5501-2/2013. számú szakhatósági eljárásban hatáskörének hiányát állapította meg. A rendelkező rész 5.1. pontja a Bt. 25. (2) bekezdésén alapul. A rendelkező rész 5.2. pontja a Bt. 27. előírásán alapul. A Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni a Bt. 26/A. (5) bekezdése alapján, a bányatelek alapítás önmagában nem jogosít a terület igénybevételére a Bt. 26/A. (1) bekezdése alapján, a bányatelek alapítás nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát a Bt. 26/A. (4) bekezdés alapján. Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogén-bányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes hatóság építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosít, a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az
7 illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani a településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni a Bt. 37. -a alapján, a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére a Bt. 22. (7) bek. és a 26/A. (3) bek. alapján. Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányászati tevékenységet csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Terv szerint lehet megkezdeni és végezni a Bt. 27. (1) bek. alapján, a bányatelek jogosultja a nyilvántartásban szereplő adatok változásáról 30 napon belül köteles a bányakapitányságot értesíteni a Vhr. 12. (5) bekezdése alapján, a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. A kérelmezőnek a bányatelek megállapításának időpontjában bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségnek teljesítés elmaradása, bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása nem volt, ezért e tekintetben a Vhr. 12. (7) bekezdés alapján a bányatelek megállapításának nem volt akadálya. Kérelmező a Bt. 43. (9) bek. előírása szerint mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj fizetésétől. A bányatelek megállapítási kérelem 2013. 02. 01-én érkezett, az ügyintézési határidő a Bt. 43/B. (1) bekezdése alapján három hónap. A Ket. 33. (3) bekezdés c) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő, valamint a szakhatósági állásfoglalások kiadásáig eltelt időtartam. A Ket. 33. (1) bekezdése alapján az ügyintézési határidő számítása a következő: kérelem beterjesztése 2013. 02. 01. 1. számú döntés 2013. 06. 24. fellebbezés beérkezése: 2013. 07. 15. szakhatóság értesítése 2013. 07. 17. szakhatósági állásfoglalás módosítás 2013. 08. 02. hiánypótlás 2013. 08. 26. hiánypótlás teljesítése 2013. 10. 02. 2. számú döntés: 2013. 10. 02. ügyintézési határidő leteltének napja: 2013. 10. 03. A bányakapitányság az ügyintézését a rendelkezésre álló határnap előtt végezte el.
8 A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 98. -a ad módot, a fellebbezési határidőt e törvény 99.. (1) bekezdés állapítja meg. A fellebbezési díjának mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. szakasza, a megfizetés módját ugyanezen rendelet 3. (1) bekezdése írja elő. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 26. (3) bek. és a Vhr. 12. (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott illetékességgel járt el. Miskolc, 2013. október 02. /dr. Izsó István/ bányakapitány Melléklet: 1. számú melléklet
Kapják: 9 HKP: 1. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4001 Debrecen Pf. 27. Posta: 1. MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. ( + számla + 1. számú melléklet) 2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Járási Földhivatal 4024 Debrecen, Kossuth u. 12-14. 3. Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 4001 Debrecen Pf.: 9. 4. Debreceni Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. 5. Egyek Önkormányzat Jegyzője 4069 Egyek, Fő u. 3. 6. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. (jogerő után)