Készítette: Frks Attil 6.c Megyeri Úti Áltlános Iskol Felkészítő tnár: Szőnyi Zsuzsnn Budpest, 2003. jnuár 15.
Bevezetés Fővárosunk, Budpest legfőbb szépsége fekvéséből, ezen belül rjt keresztülfolyó Dun látványából dódik. A város észki htárát két ágbn éri el folyó Szentendrei-szigetnél. Ahol egyesül két ág, ott legszélesebb: közepes vízállásnál 640 méter. A legkeskenyebb z Erzsébet híd és Szbdság híd közötti szkszon, hol 285 méterre szűkül össze. Ezek z dtok csk mi, rkprtok közé szorított folyór vontkoznk, néhány száz évvel ezelőtt még egészen mások voltk ezek z dtok, például Déli Összekötő vsúti híd helyén még kb. egy kilométer volt víz szélessége, m pedig már csk 350 méter. Sjnos víz elég szennyezett, főváros területén belül zon túl, hogy veszélyes, ezért is tilos benne fürdés. Ám h szép nplementekor megállunk folyóprton, mindig kicsit romntikus meghtottsággl, önfeledt gyönyörűséggel nézzük két városrész: Pest és Bud között hömpölygő htlms vizet. A folyó képéhez immár elválszthttlnul hozzátrtoznk hidk. A Mrgit híd, Lánchíd, Erzsébet híd és Szbdság híd nemcsk megszokott tájképnek hngsúlyos lkotóeleme, de önmgábn is művészien szép lkotás. Az Árpád híd, Petőfi híd és legújbbn felépült Lágymányosi híd ugyncsk jól beleilleszkedik z összképbe, de ezeknél már csk gykorlti funkció számít. 1945. jnuár 17-én, II. világháború végét megelőzően visszvonuló német csptok vlmennyi Dun-hidunkt felrobbntották. A brbár pusztítás nyomit eltüntették és hidkt mind újjáépítették, z Erzsébet-hidt modernebbre és szélesebbre, többit ngyjából régi formájábn. A Lánchíd Első állndó, kőből épült hidunk Lánchíd, melyet 1839-49 között Széchenyi István kezdeményezésére építettek. Tervezője Tierney Willim Clrk szerint Építése több nehézségbe ütközött, mint bármely építményé világon. Miért mondt ezt? Abbn történelmi korbn járunk, mikor Pest és Bud fejlődésével egyre inkább szükségessé vált egy állndó híd építése. Akkori hontyáink sokt fogllkoztk ezzel kérdéssel, de nem tudták előteremteni z építéshez szükséges tömérdek pénzt, továbbá féltek ttól, hogy egy esetleges árvíz elsodorj hidt. Ekkor lépett színre Széchenyi István gróf, kinek nemcsk pénzt kellett előteremtenie, hnem htlms küzdelmet kellett megvívni mgyr nemességgel is. Volt olyn nemes, ki Lánchíd építésének törvénybe ikttási npját úgy emlegette, mint z ősi mgyr lkotmány temetése npját. Vlóbn nemesi kiváltságok megnyirbálását jelentette ez törvény, ugynis egy gylogszemély 1 krjcárt, egy lovs személy 4 krjcárt volt köteles fizetni hídon vló átkelésért válogtás nélkül. A nemeseknek nem tetszett, hogy fizetniük kell, de fő problém z volt, hogy ugynnnyit kell fizetniük, mint pórnépnek. 2
A híd építésze Adm Clrk volt, ki szintén Angli szülöttje volt, mint tervező A híd pilléreit mindkét prton két kőoroszlán őrzi. Ezekhez is fűződik egy történet. A négy htlms kőoroszlánt híd megnyitás után egy évvel állították híd bejártához. Egyszer állítólg egy suszterins elkiáltott mgát: Nini! Az oroszlánnk nincs nyelve! Mindenki multott szobrászmesteren, Mrschlkó Jánoson feledékenysége mitt. A mond szerint művész szégyenében beugrott Dunáb. Mi z igzság ebben történetben? Az, hogy vlóbn gúnyolódtk szobrásszl, de állítólg Willim Clrk, de még csk rokonságbn sem állottk egymássl. A Lánchíd budi hídfőjét m egyszer, mikor bosszntni kezdték, művész fogdást jánlott. Ötszáz forintb fogdott, hogy z élő oroszlánnk sem látszik nyelve, h úgy trj száját, mint lánchídi kőoroszlán. Elhívt tehát brátit egy álltsereglethez, hogy igzát bebizonyíts. Állítólg fogdást megnyerte, és több, mint húsz évvel később, békén hlt meg öregségében. Egy másik mond Lánchíd budi hídfőjével szemben álló Algúttl kpcsoltos. Amikor z Algút elkészült, hosszú is Clrk Ádám térnek hívják, így őrizve meg emlékét zseniális építőmesternek. ideig közbeszéd tárgy volt, z idegenek megbámulták, csodálkoztk, kérdezősködtek. Állítólg helybeliek zzl tréfávl ütötték el kérdést, hogy minek od z lgút, hogy legyen hov betolni hidt, h esik z eső. Többi hidunkról sjnos nem áll rendelkezésre ilyen sok érdekes történet, nekdot. A Mrgit híd Második Dun-hidunk nemcsk kiváló műszki lkotás, hnem fővárosnk egyik művészi építménye is, melynek elkészülte pár évvel korábbn egyesült két város örömünnepe volt. Ebből z lklomból írt Arny János Hídvtás című blldáját. A Ngykörutt Mrgit körúttl összekpcsoló hidt nemzetközi pályázt nyerteseként Ernest Gouin frnci mérnök tervei szerint építette egy frnci cég 1872-76 között. A Mrgitsziget déli csúcsánál z ott egyesülő mindkét Dun-ágr merőlegesen hld, és így Mrgitszigetnél tlálkozó két hídrész 150 -os szöget zár be. A pilléreken elhelyezett szobrokt frnci Thbrt készítette. A hidt 1935-37 között kiszélesítették, mjd náci rombolást követően kiszélesített formábn állították helyre 1946-48 között. 3
A Szbdság híd Hrmdikként 1894-96 között két mederpilléren nyugvó vshidt építették Feketeházy János tervei szerint. Eredeti neve Ferenc József híd volt. A második világháború pusztítás után 1946-bn elsőként építették újjá, és ekkor kpt Szbdság híd nevet. A pillérek fölötti vsszerkezetet négy toronyszerű kiképzéssel díszítették és mind négy tornyon honfoglló mgyrság totemállt, turulmdár áll. Sjnos ezek mdrk mi npig nevezetesek, hiszen ngyon sok kétségbeesett ember mászik fel rá npjinkig is, vgy öngyilkossági, vgy csk segélykiáltási szándékkl. Az Erzsébet híd Az első Erzsébet-hidt 1897 és 1903 között emelték. Egyetlen, 290 méteres nyílássl ívelte át Dunát, és ezzel mg korá bn világ legngyobb nyílású közúti hídj volt. A jelenlegi híd II. világháborúbn felrobbntott korábbink helyén, régi pillérek felhsználásávl, épült 1961 és 1964 között Sávoly Pál tervei lpján. A korábbi szecessziós láncszerkezetű híddl szemben z új egyszerű díszítésű sim vonlú kábelhíd A Petőfi híd Eredeti neve Horthy Miklós híd volt, Michilich Győző és Álgyi Hubert Pál tervei szerint készült. Háromnyílású, vsszerkezetes, úgynevezett felsőpályás gerendhíd. A világháború után 1950-52 között építették újjá. Az Árpád híd A Róbert Károly körút és Vörösvári út vonlábn hldó híd építését még 1939-ben kezdték meg Kosslk János tervei lpján. A háború ltt munkáltokt bbhgyták, és csk 1950-ben fejezték be Széchy Károly és Sávoly Pál irányításávl. Hosszúság 928 méter és Mrgit-sziget észki csúcsához külön leágzás vezet ról. A híd eredetileg 13 méter széles volt, de úgy építették pilléreit, hogy hídpály kétszeresére legyen szélesíthető. A híd építésének 1984. évi befejezésével főváros észki kerületeinek átkelő forglm ideiglenesen megoldódott. A Lágymányosi híd Az Árpád híd elkészülte után főváros fejlődési irány dél felé mutt. Erre terjeszkedik z egyetemi negyed, s tervek szerint itt lkulht ki főváros új kultúrális és kereskedelmi központj. Ennek figyelembevételével döntött 1992- ben Fővárosi Közgyűlés és z Országgyűlés Lágymányosi híd megépítése mellett, mely Déli összekötő vsúti híd közvetlen közelében köti össze Pestet Budávl. A XX. százd modern építészeti stílusábn épült. Tervezésében Budpesti Műszki Egyetem Építés-kivitelezési Tnszéke vett részt. Tervezői közül kiemelkedik Dr. Knebel Jenő okleveles mérnök, ki z elmúlt fél évszázdbn minden jelentős Dun- és Tisz híd tervezésében részt vett, közülük többet önállón tervezett. Jelentős munkái közé trtozik többek között Lágymányosi híd is. 4
A híd ötletes, tkrékos és szinte teljesen árnyékmentes világítását SIEMENS tervezte, z izzók fényét tükrök verik vissz hídr, így zok fényüket nem z égre szórják. A hidt 1995-ben dták át forglomnk. Felhsznált irodlom: Pnorám mini útikönyvek sorozt: Budpest Mkoldi Mihályné: Szülőföldünk, Budpest Internet 5
Trtlomjegyzék: A Lánchíd... 2 A Mrgit híd... 3 A Szbdság híd... 4 Az Erzsébet híd... 4 A Petőfi híd... 4 Az Árpád híd... 4 A Lágymányosi híd... 4 6