Ormosbányai Százszorszép Óvoda és a Felsőtelekesi Napsugár Óvoda Pedagógiai Programja

Ormosbányai Százszorszép Óvoda és a Felsőtelekesi Napsugár Óvoda Pedagógiai Programja Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete az óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003.évi CXXV. törvény az egyéni bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Alapító Okirat 1

A Pedagógiai Program átdolgozásakor szempontjaink voltak: A kompetencia alapú nevelés érvényesítése nevelőmunkánkban és a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás az óvodában (inkluzív pedagógia, integráció, differenciálás) A multikulturális nevelés megvalósítása intézményünkben Az óvoda-iskola átmenet problémájának újragondolása A 2011. 09.01. hatályos módosítás indoka: Környezeti Nevelésre épülő Néphagyományőrző program és a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás az óvodában c. pályázat fenntartása. Az óvoda jellemző adatai Az óvodák hivatalos megnevezése: Ormosbányai Százszorszép Óvoda Felsőtelekesi Napsugár Óvoda Az székhelyóvoda pontos címe, telefonszáma: Ormosbánya, 3743Fő út 2 Telefonszám: 06/48 820-110 Email: ormosovi@freemail.hu A telephely óvoda pontos címe, telefonszáma: Felsőtelekes, 3735 Telekes Béla út.1. Telefonszám: 06/48 353-401 Email: felsotelekes.ovoda@tmnet.hu Az óvoda fenntartója, címe: Községi Önkormányzat Ormosbánya Petőfi tér 1. Telefonszám: 06/48 569-001 Email: ormosonk@axelero.hu Az óvodai csoportok száma: 4 2

1.AZ ÓVODA OBJEKTÍV FELTÉTELRENDSZERE 1.1. Az óvoda személyi feltétele Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló szakmai képesítések: A nevelési rendszer megvalósításához a személyi feltételek biztosítottak. Ormosbányán három csoportban, csoportonként 2 óvodapedagógus és egy dajka, foglalkozik a gyermekekkel. A szülőknek az intézmény nyitva tartásával kapcsolatos igényeit az intézmény minden évben felméri. Ez alapján az intézmény nyitva tartása: Ormosbánya: 6.00-16.30 h. A nyitva tartás teljes ideje alatt az intézményben óvodapedagógus felügyel, illetve foglalkozik a gyermekekkel. A nevelőmunka közvetlen segítői az alapfeladatokat ellátó dajkák. 3

Az óvoda összes dolgozójának száma: 13 fő 8 óvodapedagógus 1 pedagógiai asszisztens 4 dajka Az óvodapedagógusok végzettség szerinti megoszlása: 8 fő óvodapedagógus /főiskolai végzettséggel rendelkezik/ /1 fő gyógypedagógusi főiskolával, inkluzív nevelés tanára mester szakkal és közoktatás vezetői szakvizsgával is rendelkezik/. 1 fő pedagógiai asszisztens /érettségi bizonyítvány/ /1 fő gyógypedagógusi főiskolával, inkluzív nevelés tanára mester szakkal és közoktatás vezetői szakvizsgával is rendelkezik/. 4 fő dajka / 3 fő dajkai képesítéssel rendelkezik/ A pedagógiai munkát folyamatosan segíti a Kazincbarcikai Szakszolgáltató Központ logopédusa, pszichológusa és gyógypedagógusa. A pedagógusok szakmai megújulás iránti igénye nagy, rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt és a munkaközösségi foglalkozásokban aktívan részt vesznek. 1.2.Az óvoda tárgyi, dologi feltétele: Az intézményben dolgozók feladataikat szűkös anyagi feltételek mellett végzik. Mindezek pályázatból kerülnek pótlásra. 4

Ormosbánya épületének adottságai: Az óvoda épülete a község középpontjában helyezkedik el, a főútvonal és a vasút között. Az óvoda férőhelye: 80 fő, a csoportszobák alapterülete nem teljesen biztosítja a gyermekenkénti 2 m2 alapterületet. A játszóudvar sem helyzetében, sem méretében nem ideális, de ezen változtatási lehetőség sajnos nincs. Azonban esztétikus fajátékok, játszóház szolgálja a gyermekek udvari tevékenységét, melyek folyamatosan bővítve vannak. 3 csoportszoba 2 gyermekmosdó folyosó iroda helyiségek nevelői szoba A csoporttermek több funkciót töltenek be: játék torna kezdeményezések, tevékenységek étkezés pihenés A szükséges eszközöket, tárgyi feltételeket pályázati forrásból igyekszünk pótolni. Az intézmény eszköztárában jelentkező hiányosságokat az 1998. (VII.24.). OM rendelete alapján előírt rendelkezés szerint igyekszik az önkormányzat és az intézmény csökkenteni. Igyekszünk otthonossá, barátságossá alakítani óvodánk környezetét. Óvodánk udvarának, épületének ápolására, díszítésére gondot fordítunk. 2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 2.1. Az óvodai nevelés feladata 5

Az óvoda funkciója Óvó-védő Szociális Nevelő-személyiségfejlesztő funkció Célja: Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítse, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Maximálisan figyelembe vesszük a gyermekek különböző szociális hátterét, az ebből következő egyéni fejlődési ütemét. Céltudatosan és tervszerűen alakítjuk azokat a szociális és értelmi képességeket, melyek biztosítják a sikeres beilleszkedést mind az óvodában, mind az iskolában, s majd a társadalomban számukra. A hagyományőrző programmal sok közös vonást mutatnak az óvodai célok, feladatok, a program kiemelten kezeli: A környezeti nevelést Érzelmi nevelést Szocializációt A képesség-kibontakoztató fejlesztő programot Anyanyelvi nevelést Projekt módszert Kompetenciafejlesztést A népi hagyományok ápolását A gyermeki tevékenység szabadsága alapelvünk, útmutató a gyermek egyéni fejlődési üteme. Sikeresen tevékenykedhet, alkothat a hátrányos helyzetű és tehetséges gyermek egyaránt, megfelelő gondozást kap a speciális ellátást igénylő gyermek is (beszédhiba, magatartászavar). 6

A környezeti nevelésre épülő, néphagyományőrző nevelés célja A program kiindulási vonala a környezeti nevelés és a néphagyományok ápolása, mert a gyermekkorban szerzett ilyen irányú tapasztalatok mélyen nyomot hagynak a gyermekben, személyiségének gyökerei ebbe a talajba kapaszkodva segítik, hogy sikeres, környezetét, nemzetét szerető emberré váljon. A program a természeti környezetre figyelve a jeles napok számbavételével tervezi az óvodai élet mindennapjait. Programunk tartalmából fakad, hogy az óvodai élet hagyományait a néphagyományőrzés a népszokásőrző és a természetvédő jeles napokkal gazdagítja. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyermek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelent a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is részt vegyenek a szervezésben, az esemény tartalmától függően a szülök is aktívan közreműködjenek. Az ünnepek hagyományok négy témakörre épülnek: - a gyermekek ünnepei (születésnap, névnap, anyák napja, gyermeknap, évzáró) - a társadalmi ünnepek, megemlékezés a bányásznapról, nyugdíjasok köszöntése, március 15. - természettel kapcsolatos jeles napok, állatok, világnapja, takarítási világnap, víz napja, föld napja, madarak és fák napja, környezetvédelmi világnap - néphagyománnyal összefüggő ünnepek Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda és az ünneplő ruhába öltözött gyermekek. A jó érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás, maga az ünnepi együttlét, melynek hangulatát tovább fokozhatja a felnőtt közösség ajándéka (zene, báb stb.) A gyermekek megterhelő szorongással járó szerepeltetését elkerüljük. Az ünnepek csak a szülök együttműködő támogatásával érhetik el hatásukat. A hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknek fokozottan szükségük van, az empátiára, a féltő, gondoskodó szeretetre, hogy érezzék a nap minden percében, a velük foglalkozó óvodapedagógus elfogadta őket. Akit megismernek, elfogadnak, ahhoz végérvényesen ragaszkodnak, nemcsak a gyermekek, a szülök is. Fontos, hogy az óvodapedagógus mutasson példát, a gyermek mintegy leutánozza, magyarázat nélkül. Fontos a személyre szóló kapcsolat. Feladat: Biztonságos, érzelemmel teli, inger gazdag, esztétikus környezet biztosítás Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, ismeretek komplex bővítése 7

Sokszínű, életkornak megfelelő tevékenységek szervezése Differenciált nevelés, fejlesztés A családi nevelés kiegészítése, segítése Integrált nevelés megvalósítása Motiváció, tevékenykedés biztosítása Népszokásőrző és természetóvó jeles napok szokásainak megismerése. A gyermekek számára legyenek ezek a napok emlékezetesek. Környezetvédelmi szemlélet alapozása. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő személyiség fejlesztő),a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba ( a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül 8

az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok ( a továbbiakban:migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Gyermekkép: Gyermekeink legyenek: Boldogok Kiegyensúlyozottak Pozitív énképpel rendelkezzenek Kreatívak Motiváltak Önállóak Együttműködők Másságot elfogadóak Nyitottak egymás, s a világ iránt Programunk az emberi személyiségből indul ki, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként /életkori szakaszonként/ és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek 9

megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön,s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. Pedagóguskép Pozitív érzelmekkel teli, együttműködő, toleráns, elfogadó felnőtt közösség, melyre jellemző: Azonos pedagógiai elvek Gyermekszeretet, empátia Együttműködés Egymás munkájának megbecsülése Mintaadás Tolerancia Pedagógiai optimizmus és humanizmus Kreativitás Szociális érzékenység A saját nevelés-módszertani kultúra fejlesztése. Nevelési alapelvünk: Nevelésünk során figyelembe vesszük, hogy a gyermek egyénenként és életkoronként változó, egyedi, szociális lény. A gyermeki személyiséget feltétel nélküli elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését és a gyermek egyéni készségeinek és kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermekek személyiségéhez igazodnak. Differenciálás, egyéni képességek kibontakoztatása. 10

Komplexitás és sokszínűség,amely áthatja az egész nevelési folyamatot a tervezéstől a megvalósításig. Az óvoda a családi nevelés kiegészítése. IKT- eszközök megismertetése, használata a tevékenységek alkalmával / CD- lejátszó, laptop, projektor, stb. /. Küldetésünk: A ránk bízott gyermekek nevelése, amely során megvalósul a gyermekek szükségleteinek kielégítése, egyéni ütemű fejlődésének elősegítése, tudatos fejlesztése. 2.2. Szakmai koncepciónk Gyermekeinknek joguk van ahhoz, hogy megkapják a nekik megfelelő gondoskodást és nevelést. Célunk, hogy olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessenek, mely igazodik egyéni szükségleteikhez, életkori sajátosságaikhoz, fejlődési ütemükhöz. Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Ezen keresztül kapja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés /kompetencia/ leghatékonyabb módja. A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során /környezettudatos tevékenységek / megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami a normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. 11

Óvodánkban komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, tevékenységen, a művészeteken, az alkotómunkán, kreativitáson keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban ugyanis az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira, kreativitására épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. A gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmódot alkalmazunk a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számunkra. Olyan 12

pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik. Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési cél, hogy a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor ha arra van igénye egyedül is tevékenykedhessen. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Nevelési cél az adekvát és rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. 13

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvoda feladata Az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, erkölcsi és a közösség nevelés Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; A gyermek testi képességei fejlődésének elősegítése; A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; a környezettudatos magatartás megalapozása Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 14

Sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteinek kielégítése. Alapelvek: Az egészség érték A biológiai szükséglet kielégítése minden más szükséglet alapja A szükségletek kielégítésében fontos szerepe van a felnőtt-gyermek meghitt, empatikus kapcsolatának Tartalom: Az egészséges életmódra nevelés színterei: Gondozás: táplálkozás tisztálkodás öltözködés pihenés mozgás edzés Helyes életritmus Egészségvédelem: balesetvédelem balesetmentes környezet biztosítása egészséges táplálkozás kirándulások speciális szakemberek bevonása a fejlesztésbe. 15

Szervezési elvek, keretek A gyermekek optimális fejlődésének biztosítása rugalmas napirend által. Fokozatosság, folyamatosság, rendszeresség érvényesítése. Egészséges környezet: Az egészséges életmód kialakítását az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják, ezért gondoskodnunk kell a megfelelő környezetről (csoportszobák, óvoda udvara, annak megfelelő kialakításáról, felszereltségéről, ápolásáról). Betegségek megelőzése, korrekciója: Az óvodába csak egészséges gyermek járhat. A napközben megbetegedett gyermek ápolásáról, elkülönítéséről gondoskodni kell, szükség esetén orvoshoz visszük, a szülőt értesítjük. A veleszületett rendellenességek korai kiszűrésével lehetővé tesszük a mielőbbi korrekciót (pl. nagyothallás, stb.). Odafigyelünk a személyiségzavarokra, neurotikus tünetekre, melyeknek hátterében súlyos lelki megrázkódtatás, kedvezőtlen családi háttér, stb. állhat. Az a gyermek, amelyik ingerlékeny, kapkodó, visszahúzódó, sírós, vagy agresszív, fokozott törődést igényel. Szükség esetén speciális szakember segítségét kérjük. A helyes életritmus: Életkoronként is eltérést mutat. A napi életritmus, a megszokott időben végzett tevékenységek (étkezés, pihenés, egyéb tevékenység) visszahatnak az életfolyamatokra. A jó hangulat, az oldott légkör minden tevékenységnél alapfeltétel. A szokások, szabályok kialakításához idő szükséges, melynek tartama a gyermek egyéni képességétől, fejlettségétől függ. Napirend: Időtartam: Tevékenységek: 6.00-7.00 h. Közös játék összevont csoportokban, a korán érkezők részére pihenés biztosítása. 7.00-12.00 h. Játék, tízórai, kezdeményezések, különböző tevékenységek, kötelező foglalkozások, megfigyelések, mindennapos testnevelés, gondozási teendők ellátása 16

12.00-12.45 h. Ebéd 12.45-15.00 h. Délutáni pihenés, folyamatos ébredés, gondozási teendők ellátása 15.00-16.30 h. Uzsonna, közös játék, tevékenységek, hazamenetel Egészségügyi szokások, készségek, képességek elsajátítása: Táplálkozás: A gyermekek az óvodában napi háromszori étkezéssel, a napi tápanyagszükséglet 70%-át kapják meg. Az étrendet a szülők folyamatosan figyelemmel kísérhetik, hogy az otthoni étkezéseket ehhez tudják igazítani. Testápolás: A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükségszerű tisztálkodásukat és a tisztaság iránti igényüket fejleszti ki. A tevékenység megtanulását segíti elő, ha az óvónő szükség szerint maga is közreműködik az ápolási szokások kialakításában. Igyekszünk összeegyeztetni az otthoni és óvodai szokások alakulását. Öltözködés: Az öltözködés védekezés az időjárás hatásai ellen, de fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. A szülők számára hangsúlyozzuk a réteges öltözködést. Váltóruha, cipő, tornaruha a szülők által biztosítva van. Pihenés, alvás: Az óvodáskorú gyermek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő pihenés, a délutáni pihenés előtt mesével altatunk, alvási szokásaikat tiszteletben tartjuk (kendő, játék). Lehetőség szerint megfelelő méretű ágyakat biztosítunk. Biztosítjuk a helyiség folyamatos szellőzését. A gyermekek otthonról hozott, jellel ellátott ágyneműben alszanak. A fejlődés várható eredménye: Táplálkozással, testápolással, öltözködéssel, pihenéssel összefüggő kultúrhigiéniai szokások kialakulása. A gyermek önmagára és környezete higiéniájára, esztétikájára való igény kialakulása. 17

A gyermek ellenállóvá, edzetté, teherbíróvá válása a rendszeres mozgás eredményeképpen. A helyes életritmus kialakulása a megfelelő szokásrendszernek köszönhetően. Egészséges veszélyérzet kialakulása (vigyáz önmagára és társai testi épségére). A gyermek mozgásának összerendezetté válása a prevenciós, korrekciós fejlesztés által. A sajátos nevelést igénylő gyermek pozitív irányba való fejlődése. 3.2. Érzelmi,erkölcsi és közösség nevelés Cél: Az óvodáskorú gyermek egyik legfőbb sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Feladat: Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. A gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl. együttérzés, segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. 18

Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje a szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Alapelvek: Az óvónők személyisége modell, a csoportszerveződés folyamatának irányítója és tagja is. A családdal való közvetlen kapcsolattartást a szülők folyamatos és kölcsönös korrekt tájékoztatása, a bizalom, a tolerancia, az együttműködési készség, a diszkréció jellemezze Pozitív érzelmi viszony alakítása a természeti és társadalmi környezethez. Tartalom: Beszoktatás Társas kapcsolatok - felnőtt- gyermek - gyermek-gyermek - ünnepek, rendszeres és alkalomhoz kötött hagyományaink - óvodán belüli és óvodán kívüli rendezvények Szervezési elvek, keretek: A programoktól, tevékenységektől függően egyéni, mikro csoportos és csoportos, páros munka, kooperatív technikai formák alkalmazása. 19

A közös élmények, szokások és hagyományok szervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét és életkori sajátosságait. A különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekeknél a fejlődésüket leginkább elősegítő egyéni bánásmód előtérbe helyezése. A fejlődés várható eredménye: A gyermekek jól érzik magukat a közösségben, érzelmileg kiegyensúlyozottak, ragaszkodnak óvodájukhoz. A gyermekek belső igényévé válnak a kialakult viselkedési szokások, szabályok betartása, képesek a konfliktus helyzeteket kezelni, megoldani. Ismerik saját képességeiket, értékeiket. Alakul feladattudatuk, önállóságuk, a szociálisan elfogadható önérvényesítésük, akarati és erkölcsi tulajdonságaik. Pozitív szemlélettel rendelkeznek a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetükről. Készen állnak a következő életszakasz megkezdésére. 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak megvalósítása a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Cél: A gyermekek ismereteinek bővítése élményszerű megtapasztalással, játékon és játékos 20

tevékenységeken keresztül az egyéni fejlettséget és az eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve. Komplex személyiségfejlesztés a kognitív és mentális képességek fejlesztésével. Feladat: Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás- alkotóképesség) fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Alapelvek: Az óvodás gyermek tanulása belső késztetésen alapul. Az óvodás gyermek gondolkodása cselekvő, szemléletes. Az értelmi nevelés eszköze, módszere, színtere a játék és a játékos tevékenység. A gyermek tanulását a játékok, tevékenységek során: - a kíváncsiság - a megismerési vágy - az utánzási kedv és - a sikerélménye motiválja. Figyelembe vesszük a gyermek egyéni és aktuális szükségleteit. A közös problémamegoldással keressük az utat a megismeréshez, a megértéshez, a megszerzett ismeretek alkalmazásához. Érvényesítjük a komplexitás és differenciálás elvét. 21

A tanulás a gyermek részéről játék, az óvónő részéről tudatos, tervszerű tevékenység. Nevelőmunkánkra a spontán és szervezett megismerés kölcsönhatása, a gondolkodás pszichikus fejlődésének figyelembe vétele, a projekt szemléletű ismeretfeldolgozás jellemző. Az ismeretfeldolgozás didaktikai alapelve a koncentrikusan bővülő és a lineárisan mélyülő ismeretszerzés. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve biztosítson változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. További feladatok a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítás. 3.4. Képességfejlesztés: I. Értelmi képességek I/1. Kognitív képesség: észlelés megfigyelés emlékezet gondolkodás kreativitás I/2. Érzékszervi szféra, percepció: Hallás 22

Látás Tapintás koordináció II. Kommunikációs és metakommunikációs képesség: kifejezőképesség beszédtechnika beszédtempó szókincs fogalomalkotás beszédkultúra III. Szociális képesség: viselkedési normák és szabályok véleményalkotás önértékelés IV. Motorikus képesség: Térbeli tájékozódás és mozgás Nagy- és finommotorikus mozgás Egyensúlyérzék Mozgás összerendezettség 23

Testséma Szervezési elvek, keretek: A nevelési helyzetekből adódó lehetőségek kihasználása az egész nap folyamán. A tanulás lehetséges formái: Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása). A spontán, játékos tapasztalatszerzés. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységeken megvalósuló tanulás. Differenciált egyéni képességek szerinti fejlesztés biztosítása. A fejlődés várható eredménye: A gyermekek szívesen vesznek részt különböző tevékenységekben, játékokban meg tanulnak alkalmazkodni társaikhoz. Környezete tárgyaiban, jelenségeiben felismerik a lényeges jegyeket ezek alapján képesek megkülönböztetni, összehasonlítani, összefüggéseket meglátni. Megszerzett ismereteiket, tapasztalataikat fel tudják idézni, emlékeznek azokra. Kíváncsiságuk, megismerési vágyuk új dolgok felfedezésére, újabb megoldások kitalálására sarkallják. A társakkal való játék, beszélgetés során ki tudják fejezni gondolataikat, érzéseiket. Olyan ismeretekre, jártasságokra, készségekre tesznek szert, amelyek képességeik fejlődését, személyiségük további alakulását eredményezik. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. A feladatok mindhárom területen (egészséges életmódra nevelés, érzelmi nevelés és szocializáció, értelmi nevelés) történő megvalósítása biztosítja, hogy az óvodáskor végére minden testileg, lelkileg, szellemileg ép gyermek megfeleljen az iskolai alkalmasság 24

igényeinek. Az óvodai nevelés tartalma ennél tágabb, a gyermek teljes személyiségét fejleszti, melynek az iskolai alkalmasság csak részét képezi. Kapcsolatuk a rész-egész viszonyában rendkívül szoros, amelyben a tanuláshoz szükséges képességek kialakulása alapvetően meghatározza a teljes nevelés eredményességét. 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGREND- SZERE 4.1. A játék Cél: A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. a kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, s az óvodában is a felnőtt a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék mindennapi elsődleges tevékenység legyen az óvodában. A játék segítse a gyermek személyiségének fejlődését. A gyermek vágyai, belső szükségletei kielégítést nyerjenek a játék által Feladat: A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 25

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésében is meg kell mutatkoznia Alapelvek: Biztonság, szeretet vegye körül óvodásainkat, ahol érvényesül a gyermek tiszteletben tartása, társként elfogadása kielégülhet önmegvalósítási szükséglete. A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, ugyanakkor a gyermek legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége és egyben pszichikus szükségleteinek színtere is. A napirendben, a nap folyamán a játék tölti ki a legnagyobb részt. A spontán és tudatosan szervezett játék egyaránt jelenjen meg. Az óvónői magatartásban: Érvényesüljön a modellnyújtó szerep, Elfogadó, beleélő, támogató társ legyen, Ötletadásával, megértő, problémafelvető támogatásával segítse a játékot, legyen tapintatos, biztonságot adó. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Tartalom: A játék fajtái: A játék fajtái sokszínűek, egymástól nem elkülöníthetők egységet alkotnak, egymásra épülnek, állandó fejlődésben vannak. Gyakorlójáték Építő, konstruáló játékok Szerepjáték Szabályjáték Dramatizálás Bábozás 26

Szervezési elvek, keretek: Rugalmas napirenddel biztosítani tudjuk, hogy a nap során a legtöbb időt a játék töltse ki. A játék során jelenjen meg a spontán és szervezett játék is A fejlődés várható eredménye: A gyermekek képesek és tudnak játszani, a környezetükben megfigyelt jelenségeket képesek feldolgozni. A gyermek képes tartósan, több napon keresztül egyazon játéktémában részt vennibővítve eszközökkel, szerepekkel. Önálló, saját kezdeményezései, javaslatai vannak. Kialakul az együtt játszás igénye. A játék alkalmával bábozik, dramatizál ismert kedvenc meséket, eljátszik szituációkat, utánoz mozgásokat, hangokat, stb. Figyelembe veszi társai véleményét, érzéseit, elfogadja elgondolásaikat, élményeiknek megjelenítését. Tiszteletben tartja társait, alkalmazkodik hozzájuk az együtt játszás során. Szabályjáték játszásakor ismeri és betartja a szabályokat, maga is alkot újakat. Részt vesz képességpróbáló, erőfeszítést, ügyességet igénylő játékban is. Megjelennek az általános viselkedési szabályok, normák. A játékterek kialakításánál önálló, kreatív, alkotó fantáziáját használja az eszközök biztosításánál. Képes az elmélyült, kitartó játékra. Fejlődik szociális képessége (együttműködés, magatartásmód, nyitottság, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldás). Kiemelt jelentőségű a játék az eltérő fejlettségű gyermekek fejlesztésében. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és, vagy cigánygyerekek - mint minden gyermek - fejlesztésének leghatásosabb eszköze a játék. Itt alakulnak a játéktevékenység, valamint a társas kapcsolatok szokásai. Kiemelt feladatunk: - Egymás testkörzetének, játéktevékenységének, játékeszközének, játék körzetének tiszteletben tartása. - Társas kapcsolatok szokásai: udvariasság, segítőkészség, alkalmazkodó kézség, empátia, bizalom, a másik elfogadása, másság" elfogadása. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és vagy etnikumhoz tartozó gyermekeket fogadó óvodákban is különösen fontos a játék, hiszen felszabadítja a gyermekeket a megterheléstől, a pszichés feszültségektől. A tudattalan konfliktusokat 27

"kijátssza" magából, pozitív érzelmi töltést ad. Óvodába lépéstől ismerkedjenek a játékszerekkel, használatukkal. Gyakorlójáték fontossága: ismerkedés a játékszerekkel. A gyermek játéka tükrözi otthoni tevékenységét, élményét, A szerepjátékukban tükröződik, hogy a családi munkamegosztás aktív tagjai a gyerekek, pld.: etetik a kisebbeket, sepregetnek, boltba mennek, fát vágnak. Úgy gondoljuk, hogy ezt az "élet közelibb" játékot használhatjuk fel a személyiségfejlesztésében, a többi gyermek élményanyagával, verbális készségeinek fejlettségével kiegészítve. A szerepjátékok körében addig nem ismert játéktémákhoz élményt biztosítunk, tapasztalatszerzésre adunk lehetőséget, élményszerző sétákat, kirándulásokat szervezünk, /fodrász, posta, vásár, varroda, stb... Az óvónővel való közvetlen játék megindítja a gyermek érdeklődését egy tágabb ismeretkör iránt, majd megalapozza az önálló és kitartó tevékenységet. Gyakorlójáték fontossága: ismerkedés a játékszerekkel, eszközökkel. Szerepjáték: közben fejlődik képzeletük, szervezőkészségük, élménynyújtás fontossága ismerethiány miatt. Építő konstruáló játék során fejlődik kreativitásuk, megfigyelőképességük, képzeletük. Az összerakást igénylő eszközök segítik a finommotorika fejlődését, szem-kéz koordinációt, tapasztalja a rész-egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni. A játékban az alkotás öröme, az "én csináltam" tapasztalata biztonságot nyújt a saját képességeiről, megnöveli a biztonságérzetüket. Szabálytudatuk labilis, a szabály hézagos ismerete, illetve a lényegének meg nem értése miatt. Játék közben megértik a szabályok betartásának fontosságát, és tapasztalatokat gyűjtenek arról, hogy mindenkinek van erős és gyengébb oldala, hogy mindenki lehet valamiben sikeres. Feladataink: ismerjék meg az óvoda játékszokásait, a szabályokat, legyenek képesek nyugodtan játszani, a gyermekeket a játékeszközök elrakására és megbecsülésére nevelni, a fejlesztés egyéni ütemének megtervezése, minél több élményhez juttatni a gyerekeket, hogy szerepjátékaik gazdagabbak legyenek. 4.2. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás, stb.). A gyermek munka jellegű tevékenysége Önként azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. 28

A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Cél: A gyermekek életkorukhoz és erejükhöz mérten örömmel végezzenek minden olyan munkát, amely saját személyükkel, szükségletükkel, a csoport életével kapcsolatos Feladat: Sokszínű gyermeki tevékenység közben munkafolyamatok megismertetése, az ehhez szükséges biztonságos eszközök gondos megválasztása, biztosítása. Eszközök célszerű használata során a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek alakítása. Összhangteremtés a család és óvoda szokásai között. Baleset megelőzés. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Alapelvek: A munkának meghatározott célja van. Fontosnak tartjuk a mintaadást, folyamatos segítségnyújtást. A pozitív értékelés serkenti a munkavégzést. Tartalom: Tevékenység fajtái: Önkiszolgálás Közösségért végzett tevékenységek Naposi munka Környezet rendjének megőrzése Alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások Állat- és növénygondozás Szervezési elvek, keretek: 29

A munkatevékenység fajtáit, azok tartalmát, szokásait, minden csoportban az ott dolgozó felnőttek közösen alakítják ki, elegendő időt, megfelelő eszközt biztosítva a tevékenységek végzéséhez. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel Fejlődés várható eredménye: Szívesen vállal egyéni megbízásokat, törekszik az önállóságra. Képes az együttműködésre, az önmagával és másokkal kapcsolatos munkák elvégzésére. Vigyáz saját és mások testi épségére. Az eszközöket rendeltetésnek megfelelően használja. Kialakul a tevékenységek és a munkafolyamatok helyes sorrendje. Az elvégzett munka eredménye, belső elégedettséggel tölti el a gyermeket 4.3. Műveltségi területek 4.3.1.A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. a valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. felismeri a mennyiségi, 30

alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Célunk, hogy a gyermeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. Programunk kiemelt jelentőséggel kezeli ezen műveltségi területet. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását A külső világ megismerésének elsődleges forrása, maga a természet és a társadalmi valóság, a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb világ, amelynek vannak általános jellemzői, de jelentősebb eltérésekkel tapasztalhatja meg a gyermek mindezt, a település, a táj jellegétől függően. Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni. A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, lehetősége nyílik, hogy maga fedezze fel a dolgok tulajdonságainak Összefüggéseit és önállóan szerzett ismereteit környezetében alkalmazza. Ezért fontos, hogy a gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből az életkoruknak megfelelő szinten. Tapasztalataikra, élményeikre támaszkodva kell új ismereteket nyújtani illetve a meglévőket mélyíteni, rendezni Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek a matematikai, tapasztalatok szerzésére. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. A matematikai tapasztalatszerzés a természetes környezetben a legeredményesebb. A közös feladat közös élményt jelent a gyermekek számára, mely növeli a feladatvállalás kedvet, segíti az önkontroll kialakítását. Az egyéni, mikro csoportos foglalkoztatás alkalmával az óvodapedagógus differenciáltabban foglalkozhat a gyerekekkel. Kis csoportokban dolgozva maximálisan figyelembe tudjuk venni az egyes gyermekek munkatempóját is. A hátrányos helyzetű, és /vagy cigánygyermekek matematikai nevelésében célunk, hogy a kompetenciáikat fejlesszük. Az otthoni környezet hátrányai ezen a területen a legszembetűnőbbek. Ezért az ismeretek bővítésénél a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építve próbáljuk tapasztalataikat a matematikai összefüggések szemszögéből is megfigyeltetni. Matematikai játékokkal a felfedezés az egyéni megoldás sikeréhez juttatjuk el a gyermekeket. Cél: 31

Sokoldalú megtapasztalás útján környezettudatos magatartás környezetbarát életmód alapozása, az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolat erősítése. A természet szeretetére nevelés természet közeli élettel. A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalatokhoz juttatás, készségek, képességek alakítása. A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés és pozitív érzelmi viszony megalapozása. Az élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése, közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása és tevékenységeikben való alkalmazása. Minél több problémahelyzet teremtése, a logikus gondolkodás megalapozása. A tevékenység és a megerősítés hatására sikerélményhez juttatás. Matematikai érdeklődés felkeltése, a logikus gondolkodás megalapozása. A körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása Feladat: Pozitív attitűdök (érzelem, érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, alakítása a környezet iránt. Folyamatos megfigyelésekkel tapasztalások, élmények biztosítása. Helyi hagyományok, értékek beépítése a nevelési folyamatba. Kiránduláson, séták során az élő és élettelen környezet megismerése, a természeti kincseink, helyi értékeink megbecsülése. A környezet tevékeny megismerése közben szerzett matematikai tapasztalatokkal a gyermekek mennyiségi, alaki, tér és síkbeli szemléletének alapozása. A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása a meglévő ismeretek mélyítése, rendszerezésére. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. 32

Hagyományok, népszokások ápolása, értékeink megőrzése, továbbadása és beépítése a nevelési folyamatba. Változatos szervezési lehetőség Környezetbarát magatartás szabályainak tudatosítása, gyakorlási lehetőségeinek biztosítása. Szűkebb és tágabb környezetünkben való biztonságos eligazodás, tájékozódás gyakoroltatása. A környező világ megismerése közben matematikai tapasztalatok és változatos szervezési lehetőség biztosítása. A 3-6 7 éves korban aktuális élményszerzés biztosítása. Csoportszobában növények ültetése, gondozása, fejlődésének megfigyelésével természeti ismeretek szerzése. Az óvodapedagógus feladata: Tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. Alapelvek: A személyes példamutatás szolgáljon mintául. Tudatos szemléletformálás. A környezeti nevelés épüljön be az óvodai élet mindennapi tevékenységeibe. Tartalom: Külső és belső természeti környezet Külső és belső ember alkotta környezetbarát 33

Külső természeti környezet: Élő (ember, állat, növény) Élettelen (levegő, víz, talaj) védelme. Kapcsolatok. Ökológia. Környezeti ünnepek, jeles napok. Külső ember alkotta környezet: Tárgyi környezet és azok védelme (épületek, helyi érték, eszközök, társas környezetcsalád, óvoda, lakóhely). Hulladékkezelés Emberek munkája, foglalkozások Közlekedés. Belső természeti környezet: Egészségügyi ismeretek Táplálkozási szokások Életmód, mozgás, napirend Belső ember alkotta (személyes) környezet: Én - re irányuló környezeti nevelés (önértékelés, ÉN kép) Lelki élet egészsége A környezet formai, mennyiségi, téri viszonyai: Mennyiségi tartalmak: Halmazok képzése Válogatás szabadon, vagy szempontok szerint Matematikai műveletek: számlálás, sorszámnevek, egyesítés, bontás, kiegészítés, sorba rendezés, összehasonlítás, összemérés, párosítás. Tapasztalatszerzés térben, síkban Relációk, rész-egész viszony Geometriai formák felismerése, megkülönböztetése 34