KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Ügyszám: 25000/2014. Iktatószám: 19658/2015. Ügyintéző: Bujdosó Julianna Tárgy: A 83033/2013. iktatószámú hulladékgazdálkodási engedély módosítása HATÁROZAT 1.00 A V & Periko Kereskedelmi Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 7100 Szekszárd, Csonka u. 12/B., KÜJ: 101473790, KSH szám: 12844096-2361-113-17, továbbiakban: Kft.) részére a 7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 120. 0249/20-22 hrsz. alatti telephelyen (KTJ: 102419253, továbbiakban: Telephely) nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenységre kiadott 15298/2013. ügy- és 83033/2013. iktatószámú hulladékgazdálkodási engedélyt (a továbbiakban: alaphatározat) jelen határozat 3.00-8.00 pontja szerint módosítom, 2.00 valamint a Kft. által a Telephelyen üzemeltetett hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatát az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemletetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 21. (4) bekezdése alapján jóváhagyom. 3.00 Az alaphatározat 3.00 pontját a következőképpen módosítom: A hasznosítható nem veszélyes hulladékok jellemzői: Azonosító szám Megnevezés Mennyiség (tonna/év) Összes mennyiség (tonna/év) 17 ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) 17 01 beton, tégla, cserép és kerámia 17 01 01 beton 80 000 17 01 02 tégla 80 000 17 01 03 cserép és kerámia 80 000 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 80 000 90 000 Kérem, hogy válaszában hivatkozzon az iktatószámra! Telefon: (22) 514-300 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8 30-12 00 Telefax: (22) 313-564 Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Szerda: 8 30-12 00 és 13 00 16 00 Ügyfélszolgálat: (22) 514-310 Honlap: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu Péntek: 8 30 12 00 E-mail: kozepdunantuli@zoldhatosag.hu Kedd, Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2015\5 - sajat honlap\hulladékos engedélyek\25000-14-1.doc
2 17 03 bitumen keverék, szénkátrány és kátránytermék 17 03 02 17 05 17 05 04 bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től 80 000 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 4.00 Az alaphatározat 4.01 pontját módosítom a következőképpen: 80 000 A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület, telephely megnevezése: A hulladékhasznosítással Magyarország területén lévő előre meg nem határozható, külső munkaterületek, valamint a 7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 120., 0249/21-22 hrsz. alatti telephely érintett, a 0249/20 hrsz. alatti ingatlanon a szociális épület helyezkedik el, illetve betonkeverő üzem működik. 5.00 Az alaphatározat 4.03 pontját a következőképpen módosítom: A 3.00 pontban ismertetett inert hulladékokkal végzett hulladékkezelési tevékenység az alábbi tevékenységeket foglalja magába: o inert hulladék fogadása o inert hulladék törése o tört anyag minősítése o alapanyagok tárolása, értékesítése Az inert hulladékok fogadása során a beszállításkor az Engedélyes szemrevételezést követően dönt arról, hogy a beszállított inert hulladékot hasznosításra befogadja-e. Csak olyan hulladékszállítmány fogadása történik a Telephelyen, mely az inert hulladék mellett egyéb hulladékot nem tartalmaz. A Telephelyre beérkező hulladék mennyiségét 60 tonnás hídmérlegen mérik. A mérlegelést és a szállítmány nyilvántartásba vételét követően az inert hulladékot 0249/21 hrsz-ú területen kialakított 800 m 2 -es támfallal ellátott fogadótéren gyűjtik. A hulladékok törését megelőzően a túlméretes, 60 cm élhosszúságnál nagyobb tömböket külön tárolják és törőfejjel felszerelt munkagép segítségével aprítják kisebb méretűre. A hulladékot típusonként homlokrakodóval a törőberendezésbe töltik. A berendezés zárt törőterében ütéssel történő aprítással a hulladékot kisebb frakciókra törik. A törőpofa és a páncél közötti törési rés állításával szabályozható a kijövő töret szemcsemérete 40 és 80 mm között. A 40 mm-nél kisebb frakció osztályozógépre kerül, ahol a 4 mm-nél kisebb, a 4-32 mm közötti, illetve a 32 mm-nél nagyobb szemcseméret elválasztása történik. A vasbeton hulladékok fogadása esetén a törőgép a vasat különválasztja, amit engedéllyel rendelkezőnek adnak át. Az aprított inert hulladékokat a minősítésig a 0249/21 hrsz-ú területen, 800 m 2 alapterületű támfallal ellátott tárolótéren helyezik el. A Telephelyen hasznosítás céljából átvett, hasznosított anyagot minőségi ellenőrzésnek vetik alá, hogy meghatározzák alkalmas-e alapanyagként történő felhasználása. A minősítést akkreditált laboratórium végzi. Az építési-bontási hulladékokból előállított termékek minősítését a felhasználási területtől függően az alábbi EU harmonizált szabványok és útügyi műszaki előírások szerint végzik: MSZ EN 12620:2002+A1:2008 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz, MSZ EN 13242:2002+A1:2008 Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben használt, kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú anyagokhoz, ÚT 2-3.206 (e-út 06.03.51 Útpályaszerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú alaprétegei, Építési előírások), ÚT 2-3.207 (e-út 06.03.52 Útpályaszerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú alaprétegei, Tervezési előírások). A feldolgozott inert hulladék termékké történő minősítését követően az anyagot az értékesítésig a 0249/22 hrsz-ú ingatlan zúzott kő borítású 4000 m 2 -es térrészén gyűjtik.
3 A hasznosítási tevékenység hatásfoka ~ 100 %. A Telephelyen kívül történő hasznosítás lépései megegyeznek a Telephelyen belüli hasznosítással. A megbízó telephelyén keletkező hulladék hasznosítása érdekében a törő berendezést a helyszínre telepítik, majd a hulladékot kezelik. A minősítésre váró hulladékból a terméktanúsító iroda soron kívül mintát vesz. Miután megtörtént a termék minősítése, úgy a terméket a hulladéktermelő átveszi. 6.00 Az alaphatározat 4.04 pontját a következőképpen módosítom: A Telephelyen egyidejűleg maximálisan gyűjthető hulladék mennyisége: 6000 tonna 7.00 Az alaphatározat 5.01, 5.06 és 5.08 pontjai helyébe a következő előírások lépnek: 7.01 Hasznosításra a 3.00 pontban szereplő nem veszélyes hulladékok kerülhetnek, azzal a kikötéssel, hogy az évente hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladékok fajtánkénti mennyisége nem haladhatja meg a 3.00 pontban rögzített fajtánkénti mennyiséget, ugyanakkor a maximálisan kezelhető összmennyiség nem lehet több 90 000 tonnánál. 7.02 A Telephelyen gyűjtött hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a 4.04 pontban ismertetett egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyiségét, vagyis az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitását. Az előre meg nem határozható, külső munkaterületeken az egyidejűleg gyűjtött hulladékok mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas, gyűjtőhelyek befogadó kapacitását. 7.03 A hulladékstátusz megszűnése azon feltételének igazolása, mely szerint az előállított építőipari alapanyag megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, továbbá építőipari alapanyagként történő értékesítésre, beépítésre alkalmas, a vonatkozó - az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló - jogszabályban rögzítettek teljesítésével történhet. A termékfelelősség, valamint a gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során előállított anyag minősége nem megfelelő, illetve felhasználása, értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 8.00 Az alaphatározat 5.00 pontját kiegészítem a következő előírásokkal: 5.15 Az előre meg nem határozható, külső munkaterületeken a hasznosítási tevékenység nem haladhatja meg a 10 tonna/nap mennyiséget. Amennyiben előreláthatólag meghaladja, úgy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárást le kell folytatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségen. 5.16 Az előre meg nem határozható, külső munkaterületeken végezni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenységet annak megkezdése előtt 30 nappal írásban be kell jelenteni az illetékes felügyelőségnek, megjelölve a kezelés pontos címét, a kezelni kívánt nem veszélyes hulladékok azonosító kódját és mennyiségét, valamint a kezelés várható időtartamát. 5.17 Az 5.16 pont szerinti bejelentéshez mellékelni szükséges a mobil törőgép működési helye szerinti hatásterület térképen történő lehatárolását; a háttérterhelésre vonatkozó mérési eredményeket; a hatásterületen lévő védendő területek, épületek felsorolását (cím, helyrajzi szám és funkció szerint); a zajvédelmi követelmények teljesülésének számításokkal, mérésekkel történő igazolását a teljes hatásterület tekintetében. 5.18 Amennyiben a mobil törőgép működési helyén, annak üzemeltetése során a zajvédelmi hatásterületen belül védendő létesítmény található, az Engedélyes köteles a mobil törőgép telepítési helyére vonatkozóan zajkibocsátási határérték megállapítását kérni a környezetvédelmi hatóságtól a tevékenység megkezdése előtt. 5.19 Az üzemeltetéséből nem származhat a védendő területeken határértéket meghaladó környezeti zaj-és rezgésterhelés.
4 5.20 A gépi berendezések, zajforrások folyamatos karbantartásával kell biztosítani a zaj-és rezgésterhelési határértékek teljesülését a védendő területeken. 5.21 A hulladékok törése során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell előzni a légszennyezés kialakulását. 5.22 Az előre meg nem határozható, külső munkaterületeken a nem veszélyes hulladékok kezeléséről a külön jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően, anyagmérleg alapján nyilvántartást kell vezetni és adatszolgáltatást kell benyújtani a Felügyelőségre. 5.23 Amennyiben a hasznosítási tevékenység bármely okból meghiúsulna, úgy az előre meg nem határozható, külső munkaterületeken végzett tevékenység során keletkező hulladékok további kezeléséről az Engedélyes köteles gondoskodni. Ha az Engedélyes a hulladékot másnak átadja, meg kell győződnie, hogy a hulladékot átvevő a szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy nyilvántartásba vétele megtörtént. 9.00 A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság előírásai: 9.01 A Szekszárd 0249/20-22. hrsz.-ú ingatlanok érintik az előzetesen lehatárolt Szekszárd, Lőtéri vízbázis hidrogeológiai B védőterületét. A fentiekre tekintettel a vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat be kell tartani. 9.02 A tevékenység során előforduló rendkívüli eseményeket a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálatára, mint vízügyi hatóságra haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni. 10.00 Az alaphatározat jelen határozattal nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak. 11.00 Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel. A megfizetett 40 000 Ft többlet igazgatási szolgáltatási díj visszafizetéséről intézkedem a határozat jogerőre emelkedését követően. 12.00 Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően gondoskodjon a határozatnak a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a Felügyelőség internetes honlapján való közzétételéről. 13.00 Jelen határozatot hatósági nyilvántartásban rögzítem. 14.00 Jogorvoslat 14.01 A szakhatósági állásfoglalások ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, azok jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadhatóak meg. 14.02 Döntésem ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de hozzám 2 példányban benyújtandó igazgatási szolgáltatási díjköteles - fellebbezéssel lehet élni. A Főfelügyelőség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat. 14.03 A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A természetes személyek által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. A társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. INDOKOLÁS A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) a 15298/2013. ügy- és 83033/2013. iktatószámon hulladékgazdálkodási engedélyt (a továbbiakban: alaphatározat) adott a V & Periko Kereskedelmi Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű
5 Társaság (továbbiakban: Engedélyes) részére a 7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 120. 0249/20-22 hrsz. (KTJ: 102419253) alatti Telephelyen nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenységre vonatkozóan. A Felügyelőségen az Engedélyes 2014. december 8-án érkezett kérelme alapján 25000/2014. ügyszámon eljárás indult az alaphatározat módosítása tárgyában. Az Engedélyes módosítási kérelme alapján a hasznosítani kívánt hulladékok mennyiségét kívánja növelni 3000 tonna/év összmennyiségről 90 000 tonna/év összmennyiségre, valamint további nem veszélyes hulladékokkal (17 03 02 és 17 05 04 azonosító kódú hulladékok) kívánja kiegészíteni az alaphatározatot, továbbá a növekvő piaci igények kielégítése érdekében a hasznosítási tevékenységet nemcsak a 7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 120., 0249/20-22. helyrajzi számú telephelyen (továbbiakban: Telephely), hanem előre meg nem határozható, külső munkaterületeken is végezni kívánja. A Felügyelőség a Telephelyen végzett hulladék hasznosítási tevékenység bővítésére vonatkozóan előzetes vizsgálati eljárást folytatott le a 14780/2014. ügyszámon, amely a 79000/2014. iktatószámú határozattal (továbbiakban: határozat) zárult. A határozatban a Felügyelőség megállapította, hogy a Telephelyen végzett hulladék hasznosítási tevékenység bővítéséből jelentős környezeti hatások nem származnak, illetve egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött. A határozat 2014. december 30-án emelkedett jogerőre. A Felügyelőség a 86196/2014. iktatószámú végzésében hiánypótlásra és díjfizetésre szólította fel az Engedélyest, aki a 87615/2014., 228/2015. és 2470/2015. számokon iktatott beadványokban megküldte a kért hiánypótlást, valamint igazolta a díjfizetést. Az Engedélyes az eljárás igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) 1. számú melléklete I. részének 7. pontja (nem veszélyes hulladék hasznosítása, 470 000 Ft), és 51. pontja (nem veszélyes hulladék hasznosításra vonatkozó engedély módosítása 470 000 Ft 50 %-a = 235 000 Ft) szerint 235 000 Ft megfizette. A 3756/2015. iktatószámú levelemben értesítettem az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról. Civil szervezet az engedélyezési eljárásba ügyfélként nem jelentkezett be. Az ügyben érintett szakhatóságokat 3758/2015. iktatószámon kerestem meg. A Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete TO- 04R/087/00316-2/2015. ügyiratszámú állásfoglalásában szakhatóságként közegészségügyi szempontból kikötések nélkül járult hozzá a hulladékgazdálkodási tevékenységhez. A szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: [ ] A benyújtott dokumentáció, valamint a telephelyről rendelkezésünkre álló hatósági információk alapján megállapítottam, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának a fenti feltételek megtartása mellett közegészségügyi akadálya nincs. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. d) pontjában, valamint az Állami és Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 11 -ában biztosított jogkörömben, továbbá a 19. (1) bekezdésében megállapított hatáskörömben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44-45. -a, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 3. (3) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 34. (1) bekezdése alapján adtam meg. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabály(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 3. számú melléklete, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.)
6 Korm. rendelet 1. (1) bek. és 2. (3) bekezdése állapította meg. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35700/1506-1/2015.ált. számú állásfoglalásában határozatom 9.00 pontjában szereplő előírásokkal az alaphatározat módosításához hozzájárult. A szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: [ ] A 2015. január 26-án érkezett megkeresés alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az I. fokú engedélyező Hatóság a 15298/2013. ügyszámú (83033/2013. ikt. számú) határozatával hulladékkezelési engedélyt adott a V&PERIKO Kereskedelmi Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. (7100 Szekszárd, Csonka u. 12/b.) engedélyes részére, hogy a Szekszárd 0249/20-22 hrsz.-ú ingatlanokon nem veszélyes hulladékok hasznosítását végezze. Az engedélyes a jelenleg engedélyezett 3 000 t/év hulladékkezelési kapacitást 90 000 t/év mennyiségre kívánja bővíteni. (törőberendezés folyamatos kihasználtsága) A tevékenységből technológiai szennyvíz nem keletkezik. A telep területén a tiszta és szennyezett csapadékvizek elválasztása megtörtént. Az I. fokú engedélyező hatóság 14780/2014. ügyszámú (79000/2014. ikt. számú) előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozata alapján a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak. A tárgyi területek a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint fokozottan érzékeny, a többszörösen módosított a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti részletes érzékenységi térkép adatai alapján 1a érzékenységi kategóriába tartoznak. Az érintett területek az előzetesen lehatárolt Szekszárd Lőtéri vízbázis hidrogeológiai B védőterületét érintik. A fentiek alapján és a rendelkező részben tett előírás mellett a tervezett tevékenység végzéséből vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, így az engedély kiadásához hozzájárultam. A vízügyi hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) bekezdés 4. pontja, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 34. (1) bekezdés b) és c) pont, 6. melléklet 2. pont, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése és az 2. melléklet 4. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a közigazgatási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján állapítottam meg. Határozatom 2.00 pontjában az Engedélyes által 87615/2014. számon iktatott beadványával megküldött hulladéktároló hely üzemeltetés szabályzatát az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: létesítmény.r.) 21. (4) bekezdése alapján jóváhagytam. A módosítási kérelem alapján megállapítható, hogy az Engedélyes előre meg nem határozható, külső munkaterületeken is végezni kívánja a nem veszélyes hulladékok hasznosítását. Határozatom 3.00 és 7.01 pontjaiban meghatároztam a hasznosítható nem veszélyes hulladékok fajtáját és mennyiségét, figyelemmel a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről szóló 439/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: hull.eng.r.) 9. (2) bekezdésének b) pontjára. A 3.00 pontban az Engedélyes módosítási kérelmében szereplő fajtánkénti maximális hulladékmennyiségeket adtam meg éves kezelhető mennyiségként, azzal a 7.01 pontban szereplő kikötéssel, hogy az évente hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladékok összmennyisége nem lehet több 90 000 tonnánál. A hull.eng.r. 9. (2) bekezdés b) pontját figyelembe véve előírást tettem a 7.02 pontban a Telephely kapacitására vonatkozóan, meghatároztam a Telephelyen, illetve a külső munkaterületeken egyidejűleg
7 gyűjthető hulladékmennyiséget, mellyel elkerülhető a Telephelyen és a külső munkaterületeken történő indokolatlan hulladék felhalmozódás. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 9. (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a 7.03 pontban szereplő előírást tettem, figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:550-6:559. -aiban foglaltakra, a Ht.-ben rögzített kiterjesztett gyártói felelősség elvére, valamint a hull.eng.r. 9. (2) bekezdés h) pontjában foglaltakra. A Kft. a 11384/2015. számon iktatott beadványában kérte a Felügyelőséget, hogy a telephelyen kívül hasznosítható hulladékok vonatkozásában a 10 t/nap maximális volument korlátként ne szerepeltesse. A telephelyen kívüli hasznosítás munkaterületenként nem haladja meg az egy hetes időtartamot. Az Engedélyes a fenti kérelmét a következőképp indokolja: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 37. (2) bekezdés a) pontja alapján: Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Az Engedélyes álláspontja szerint a jogszabályi feltétel alapján 180 napot meg nem haladó munkavégzés esetén a munkaterület nem minősül telephelynek, ezért nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. számú melléklet 107. pontja (nem veszélyes hulladék hasznosító telep 10 tonna/nap kapacitástól, mivel a tevékenységet nem Telephelyen folytatják. A R. 1. (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az 1 3. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki. A R. alapján az előzetes vizsgálati eljárás során a Felügyelőség a tevékenységgel érintett területre gyakorolt környezeti hatásokat vizsgálja. Fentiek alapján az Engedélyes által az előre meg nem határozható, külső munkaterületeken végezni kívánt hulladékhasznosítási tevékenység esetén is vizsgálni kell a környezeti hatásokat amennyiben a hulladékhasznosítási tevékenység a R. 3. számú melléklet 107. pontja alá tartozik. Felhívom az Engedélyes figyelmét, hogy az előre meg nem határozható, külső területeken tervezett tevékenység a R. rendelet hatálya alá tartozik, amennyiben: a hulladékhasznosítás egy adott helyszínen eléri, vagy meghaladja a R. 3. számú mellékletének 107. a) pontjában meghatározott 10 tonna/nap mennyiséget, illetve a hulladékhasznosítás a R. 3. számú mellékletének 107. b) pontjában meghatározottak szerint vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén tervezett. A fenti esetekben az adott helyszínen történő hulladékhasznosítási tevékenység megkezdése előtt a R. szerinti előzetes vizsgálati eljárást le kell folytatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségen. Fentiekre tekintettel a 8.00 pontban szereplő 5.15. pontban tettem előírást. A 8.00 pontban szereplő 5.16 pontban előírt bejelentési kötelezettséget a Ht. 82. (1) bekezdése alapján írtam elő. A zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zajrendelet) 9. (3) bekezdése szerint, ha a létesítmény hatásterületét e rendelet vagy hatósági határozat szerint méréssel vagy számítással kell meghatározni, akkor - a tervezés során - meg kell állapítani a tervezett
8 állapotot megelőző háttérterhelés mértékét, és e vizsgálat eredményét csatolni kell a létesítés iránti kérelemhez. A Zajrendelet 9. (1) bekezdése szerint a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. Amennyiben a mobil törőgép működési helyén, annak üzemeltetése során a zajvédelmi hatásterületen belül védendő létesítmény található a Zajrendelet 10. (1) bekezdése szerint a környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan az üzemeltető a tevékenység megkezdése előtt köteles zajkibocsátási határérték megállapítását kérni a környezetvédelmi hatóságtól. A Zajrendelet 10. (3) bekezdése szerint akkor nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a hatásterület nem érint védendő létesítményeket. A határérték kérelem alóli mentességet hitelt érdemlően méréssel kell igazolni. A fentiekre tekintettel a 8.00 pontban szereplő 5.17-5.20 pontokban előírást tettem. A 8.00 pontban szereplő 5.21 pontban a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a alapján tettem előírást. A 8.00 pontban szereplő 5.22 pontban a Ht. 65. (1) bekezdése, valamit a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján tettem előírást. A 8.00 pontban szereplő 5.23 pontban foglaltakat a hull.eng.r. 9. (2) bekezdés a) és h) pontjaira figyelemmel, valamint a Ht. 12. (4) bekezdése, továbbá a Ht. 31. (1), (2) és (5) bekezdései alapján tettem. A rendelkezésre álló adatok alapján, valamint a szakhatósági állásfoglalásban foglaltakra figyelemmel megállapítottam, hogy a módosításnak nincs akadálya, így az Engedélyes kérelmének helyt adtam. Az Engedélyes 16246/2015. számon iktatott beadványa szerint a hulladékok fogadására, valamint az aprított, minősítésre váró hulladékok köztes elhelyezésére szolgáló tárolóterek az alaphatározathoz képest változtak. Az alaphatározat 4.03 pontja szerint: A mérlegelést és a szállítmány nyilvántartásba vételét követően az inert hulladékot 0249/21 hrsz-ú területen kialakított 1200 m 2 -es zúzott kő kialakítású technológiai gyűjtőtéren gyűjtik. Az aprított inert hulladékokat a minősítésig a 0249/22 hrsz-ú területen, 1200 m 2 alapterületű zúzott kő kialakítású területen gyűjtik. A tárolótereket a következőképp alakították ki: a hulladékok fogadása a 0249/21 hrsz-ú ingatlanon, 800 m 2 nagyságú, támfallal ellátott területen történik aprított, minősítésre váró hulladékok elhelyezése a 0249/21 hrsz-ú ingatlanon, 800 m 2 nagyságú, támfallal ellátott területen történik a minősített anyagok tárolása a 0249/22 hrsz-ú ingatlanon, 4000 m 2 -es területen történik. A hulladékok elhelyezésére szolgáló két 800 m 2 nagyságú terület befogadó kapacitása a következőképpen alakul: A támfalak által a hulladékokat 2 m magasságig halmozhatják, ezért 1,9 tonna/m 3 átlagos hulladéksűrűséggel számolva 1600 m 2 * 2 m * 1,9 tonna/m 3 6 000 tonna hulladék gyűjthető egyidejűleg a Telephelyen. Fentiekre tekintettel határozatom 5.00 és 6.00 pontjai szerint módosítottam az alaphatározat 4.03 és 4.04 pontjait. A módosítással összefüggésben indokolt volt az alaphatározat 3.00, 4.01, 4.03-4.04, 5.01, 5.06, 5.08, pontjainak módosítása és az alaphatározat kiegészítése, melyről jelen határozat 3.00-8.00 pontjaiban rendelkeztem. Fentieket figyelembe véve jelen határozatom rendelkező részében foglaltak szerint a Ht. 79. (4) bekezdése, valamint a hull.eng.r. 14. (1) bekezdése alapján az alaphatározatot módosítottam.
9 Az Engedélyes a 87615/2014. számon iktatott beadványában megküldte a hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatát, valamint az üzemeltetési szabályzat jóváhagyásáért 40 000 Ft-ot megfizetett a DíjR. 1. számú melléklet I. részének 33.2. pontja (a hulladékgazdálkodási létesítmény működési szabályzatának jóváhagyása 40 000 Ft) alapján. A létesítmény.r. 21. (4) bekezdése szerint az üzemeltetési szabályzat 1 példányát a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás iránti kérelemhez kell csatolni. A hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzata nem különálló eljárás, hanem a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás keretén belül került benyújtásra, valamint jóváhagyásra. Ezért a hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatának jóváhagyásáért megfizetett 40 000 Ft többlet befizetés visszautalásáról a 11.00 pontban rendelkeztem. Az eljárási költségről a 11.00 pontban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdés dd) és de) pontjai, valamint a 153. 1. pontja figyelembe vételével rendelkeztem. A Ht. 80. (3) bekezdését figyelembe véve, a 12.00 pontban rendelkeztem. Jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint intézkedtem a 13.00 pontban. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2015. március 23. A Felügyelőség az ügyintézést a jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A határozat 14. Jogorvoslat című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: - A Ket. 44. (9) bekezdésére figyelemmel - mely szerint, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg jelen határozatom 14.01 pontjában rendelkeztem. - Az ügy érdemében hozott első fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontjára figyelemmel, a 14.02 pontban rendelkeztem. Azon ügyfelek esetében, akikkel a Felügyelőség döntését postai úton közli, a Ket. 78. (10) bekezdése, és a 99. (1) bekezdése alapján a közléstől, azaz a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. A jelen döntésem, amennyiben fellebbezést nem terjesztettek elő, a közlés utáni 15. napot követő napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. - A 14.03 pontban az alábbiakra tekintettel rendelkeztem: Fellebbezés esetén DíjR. 2. (4) bekezdése alapján az igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át kell fizetni, amely jelen esetben 117.500,- Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében a jogorvoslati eljárás díja a DíjR. 2. (5) és (7) bekezdései alapján az alapeljárás díjának 1 %-a, azaz 2.350,- Ft. Felterjesztés esetén a másodfokú eljárás során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. (5) bekezdése szerint a szakhatóság jogorvoslati díját - amelynek mértéke azonos az elsőfokú eljárás díjtételével - a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró intézet részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megfizetni. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 34. (2) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozatom egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére megküldöm.
10 A Felügyelőség döntését a Korm. rendelet 8. (1)-(2) bekezdése és a Ht. 62. (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 4/A. (1) bekezdése, valamint a 4. (7) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. Székesfehérvár, 2015. március 10. Dr. Zay Andrea igazgató megbízásából Bognár József engedélyezési igazgatóhelyettes