Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság (EB) értelmezése szerint: A közösségi jog sajátos, a nemzeti jogtól és a nemzetközi jogtól is elkülönülő jogrend. Lisszaboni Szerződés: közösségi jog uniós jog Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1
Az uniós jog, mint autonóm jogrend Autonomista felfogás közösségi jog: sui generis jogrend saját maga állapítja meg a nemzeti joggal való viszonyára vonatkozó szabályokat korlátok: csak az EK jog maga fórum: csak az EB (közösségi jog értelmezésének monopóliuma) Alkotmányos felhatalmazások elmélete közösségi jog tagállamon belüli érvényesüléséhez továbbra is szükséges a belső alkotmányos felhatalmazás a közösségi jog tagállami joggal való viszonyára vonatkozó szabályokat is belsőleg el kell ismerni korlát: tagállami alkotmány fórum: tagállami alkotmánybíróság (vagy megf.) Az uniós jog helye Nemzetközi jog Uniós jog i (belső) jog Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 2
Uniós jog nemzetközi jog? Alanyok? Szabályozási tárgykör? Közvetlen alkalmazhatóság? Kikényszerítés? Nemzetközi jog ok + nk. szervezetek közi viszonyok (közjogi) Nem jellemző (állami alkotmányos rendszer dönti el) i önsegély + esetlegesen bírói út Uniós jog Egyének is EK (EU), tagállamok, egyének magánjogi jellegű viszonyai is Egyes források esetén közvetlen hatály és alkalmazhatóság Bírói út Az uniós jog jellegét tekintve közelebb áll a belső joghoz, mint a nemzetközi joghoz. Nemzetközi jog működésének modellje nemzetközi jog területe Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 3
Uniós jog működésének modellje Elsődleges források Másodlagos források EU jogalkotás Uniós jog nemzetközi jogi gyökerekkel bíró, de jellegében a belső joghoz hasonló sajátos, önálló jogrend Sajátosságai: uniós hatáskörökben érvényesül az EU intézmények alkotják, bizonyos esetekben a tagállami jogalkotás közreműködésével elsőbbséget élvez a tagállami joghoz képest esetenként (nem mindig!) közvetlen hatály/alkalmazhatóság Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 4
Uniós jog források Lisszabon előtt és után Elsődleges források ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS JOGELVEK Másodlagos források 1. pillér EK Rendelet Irányelv Határozat Ajánlás, állásfoglalás Közös stratégia 2. pillér Együttes fellépés KKBP Közös álláspont Nk. megállapodás 3. pillér Lisszaboni Szerződés BRIE ezt megszünteti Kerethatározat Alapító szerződések Európai Szén- és Acél Közösséget létrehozó szerződés 1950 (2002-ben hatályát veszítette) Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (RSZ, majd EKSZ) 1957 + EURATOM szerz. Európai Közösségek egységes Tanácsát, illetve egységes Bizottságát létrehozó szerződés (Fúziós szerződés) 1965 Európai Egységes Akta 1986 Az Európai Unió létrehozására vonatkozó Maastrichti Szerződés (EUSZ) 1992 Amszterdami Szerződés (ASZ) 1997 Nizzai Szerződés (NSZ) 2001 Lisszaboni Szerződés (Reformszerződés) 2007 Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 5
Csatlakozási egyezmények Dánia, Egyesült Királyság, Írország 1972 Görögország 1980 Spanyolország, Portugália 1985 Ausztria, Finnország, Svédország 1994 Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 2003 Bulgária, Románia 2005 Általános jogelvek 1) emberi jogok elsődlegesen Európa Tanács, azon belül is az Emberi Jogok Európai Bíróságának eredményei + a tagállamok által megerősített emberi jogi tárgyú egyezmények Emberi Jogok Európai Egyezménye Európai Szociális Charta 2) a jogalkotás és jogalkalmazás jogállami elvei Európai Bíróság gyakorlatának termékei értékelő jogösszehasonlítás tagállamok közös alkotmányos hagyományai Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 6
Általános jogelvek pl. (EB gyak.) Audietur et altera pars (hallgattassék meg a másik fél) Hatékony jogi felülvizsgálat elve Equity (igazságosság, méltányosság) Jóhiszeműség elve (EK szervek eljárása jogalappal + magánszemélyek: visszaélés til.) Jogbiztonság elve Visszaható hatály tilalma (általában csak negatív értelemben, de lehet kivétel) Szerzett jogok védelme (szűk kivételekkel) Bizalomvédelem elve (közösségi/uniós jogalkotással kapcsolatos elvárások terén) Arányosság elve 1. pillér (LSZ hat. lépéséig létezik) EKSZ 249. cikk (Lisszaboni Szerződésig) Feladatai ellátása érdekében és e szerződés rendelkezéseinek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács közösen eljárva, valamint a Tanács, illetve a Bizottság rendeleteket alkot és irányelveket bocsát ki, határozatokat hoz, ajánlásokat tesz vagy véleményt ad. EUMSZ 288. cikk (Lisszabon után) Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. Rendelet (regulation, reglement) Irányelv (directive) Határozat (decision) Ajánlás (recommendation) Vélemény (opinion) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 7
RENDELET mint jogforrás Általános hatállyal bír, minden elemében kötelező. EU minden nyelvén meg kell jelentetni a Hivatalos Lapban Közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. esetenként igényelhet további nemzeti jogalkotást is, de ez nem érinti kötelező jellegét és közvetlen hatályát IRÁNYELV mint jogforrás Az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, de a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. Ha minden tagállamra kötelező, akkor Hivatalos Lapban közzé kell tenni. Az eredmény tekintetében állít fel kötelezettséget jogalkotási kötelezettséget jelent a tagállam számára Egyfajta kompromisszum a szabályozási szükséglet és tagállami szuverenitás között Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 8
IRÁNYELV kötelezettségek! határidő (1-3 év között) nem feltétlenül kell egységes belső jogforrási formában DE az alkotandó jogszabály(ok)nak meg kell felelni az alábbiaknak: Effet utile biztosítása (hatékony érvényesülés) Megismerhetőség Normavilágosság Általánosan kötelező jelleg Csupán a megfelelő állami gyakorlat nem elég (pl. jogalkalmazási iránymutatások stb. kiadása a gyakorlat jeleként nem elegendő) HATÁROZAT (régebben: döntés ) Teljes egészében kötelező azokra nézve, akiket címzettként megjelöl. Címzettje lehet tagállam és magánjogi jogalany is. Ügydöntő jelleg (közigazgatási aktusokhoz hasonlítható) de facto válhat egyfajta normatív előírássá is Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 9
VÉLEMÉNY, AJÁNLÁS Jogi kötelező erővel nem bírnak. Lehet jogi jelentőségük más szabály értelmezésénél eljárási feltételként Jogforrási rendszer reformja Alkotmányszerződés I-33. cikk: Az Unió jogi aktusai európai törvény megfelel rendelet európai kerettörvény megfelel irányelv európai rendelet megfelel végrehajtási rendelet v. Végül nem lép hatályba irányelv európai határozat megfelel határozat ajánlás és vélemény. megfelel ajánlás és vélemény EUMSZ 288. cikk: Az Unió jogi aktusai föderalista jellegű elemek kiiktatása európai törvény, európai kerettörvény nem lesz határozat fogadható el a megszűnt második és harmadik pillér helyén Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 10
Az uniós jog forrásainak megjelölése Természetes számozás A Tanács 1086/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az euro és az eurót bevezető tagállamok pénznemei közötti átváltási árfolyamokról szóló 2866/98/EK rendelet módosításáról A Tanács 1086/2006/EK rendelete Council Regulation (EC) No 1086/2006 Az uniós jog forrásainak megjelölése CELEX számozás (szektor)(évszám)(betűjel)(aktus száma) 32006R1086 kód értelmezése: 3 2006 R 1086 a CELEX dokumentációs rendszerében a hármas szektor jelenti a másodlagos jogforrásokat a jogforrás keletkezési ideje a jogforrás formája (R = rendelet) a jogforrás sorszáma az adott évben Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 11
Az uniós jog forrásainak fellelhetősége Eur-Lex http://eur-lex.europa.eu Európai Unió Bírósága http://curia.europa.eu releváns magyar intézmények, honlapok http://eujog.kim.kormany.hu/index http://www.lb.hu http://www.mkogy.hu Köszönöm a figyelmet! www.lattmann.hu www.kul-vilag.hu Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 12