Egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntartható biztosítása Dr. Kincses Gyula szakértői előadás Gazdaságfejlesztési Konferencia 2013. április 8.
Napirend Milyen tényezők veszélyeztetik az egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságát? Fék vagy gázpedál? Mit kell tenni egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságáért? 2/20
Az alaphelyzet Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik. A jövő meghatározó kérdése, hogy hogyan lehet összeegyeztetni az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságát a versenyképesség megőrzésével, javításával egy egyre inkább globalizálódó piacon. Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem gazdasági ( bank ) válság van, hanem a jóléti rendszerek tarthatatlanságán alapuló társadalmi válság. A tét az európai értékrend gazdasági fedezetének a biztosíthatósága, mely szükségszerűen mindenütt a jóléti rendszerek felülvizsgálatát eredményezi. 3/20
Az egészségügyi költség-robbanás alapvető okai A szükségletek növekedése Élettartam növekedése Egyes nem gyógyítható betegségek az élettel tartósan összeegyeztethetőkké válnak (tartós, magas költség) Technológiai robbanás: új diagnosztikai eljárások, új megbetegedések felismerése új terápiás eljárások, kezelések bővülése Az igények növekedése/szokások változása nő az igény az equity kiterjedése iránt nő az igény a közösségi megoldások iránt: csökkent az öngondoskodás, családi, kisközösségi gondoskodás szerepe
A következmény Egyre kevesebb aktív kereső egyre több ember egyre drágább ellátását fizeti: egyre nagyobb terhek mellett kisebb biztonságban él. A jóléti kiadások (eü, nyugdíj, szociális) fenntarthatósága egyre nagyobb redisztribúciót követel, ami rontja a versenyképességet, ez tovább növeli a jóléti kiadások arányát. Circulus vitiosus kockázata. Az egészségügyi és a nyugdíjrendszer kockázatai nagyjából ismertek, a szociális szféra (idősügy, ápolás, szegény ügy ) kihívásai még alulbecsültek. Kiemelten igaz ez az ápolásra.
1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Népmozgalmi adatok 1950-2012 ezer lakosra számítva 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1011 2012 25 20 15 10 5 0-5 év 1000 lakosra jutó élveszületés *: A 2008. év adata előzetes adat 6/20 Forrás: KSH Demográfiai Évkönyvek és KSH STADAT 1000 lakosra jutó halálozás 1000 lakosra jutó természetes szaporodás/fogyás
megoszlás (%) 14% 59% 27% A magyar népesség várható korösszetétele* 1995-2050 15% 62% 24% 16% 63% 21% 18% 61% 20% 20% 60% 20% 22% 59% 19% 26% 55% 19% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% *:alapváltozat 1995 2000 2010 2020 2030 2040 2050 év Közzétéve: Demográfia című 7/20 folyóiratban 2000.-ben (43. évf. 1. sz. ) 65- éves 20-64 éves 0-19 éves Forrás: Népesedés és Népességpolitika -tanulmányok -:Hablicsek László-Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népességszám megőrzésében 1999-2050 között
Napirend Milyen tényezők veszélyeztetik az egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságát? Fék vagy gázpedál? Mit kell tenni egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságáért? 8/20
Az egészségügy és egészségipar megítélése A megközelítés Innováció-igényes, magas hozzáadott értékű, garantált piacú, dinamikusan fejlődő húzóágazat, amelyik a világ GDP-jének egyre nagyobb hányadát adja. Magyarország számára a kevés reális kitörési pont közé tartozik. B megközelítés A költségvetés növekvő terhe, amely a redisztribúciós ráta növelését követeli, ezzel fékezi a gazdaságot. Szociális és politikai feszültségek forrása. 9/20
A betegségterhek Magyarországon Év Betegség miatti átmeneti jövedelem-pótló kiadások a GDP %- ában Rokkantság jellegű jövedelem-pótló kiadások a GDP %-ában Idő előtti halálozás miatt kieső keresettömeg a GDP %- ában 10/20 A betegség és rokkantság miatt kieső keresettömeg a GDP %-ában Az egészségügyi ellátás kiadásai a GDP %-ában 2000 0,61% 0,93% 3,08% 6,50% 6,90% 2005 0,64% 1,06% 3,20% 7,51% 8,30% 2006 0,60% 1,03% 3,13% 7,30% 8,10% 2007 0,55% 1,01% 3,10% 7,19% 7,40% 2008 0,57% 1,02% 3,04% 7,14% 7,40%* Kató és Társa munkájának felhasználásával Forrás: ESKI, 2009.
Napirend Milyen tényezők veszélyeztetik az egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságát? Fék vagy gázpedál? Mit kell tenni egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságáért? 11/20
Alapfeltételek a fenntarthatósághoz A demográfiai helyzet normalizálása (tartósan magasabb születési szám elérése + tudatos migrációpolitika alkalmazása). Az öngondoskodás újraerősítése A pézbeni előtakarékosság rehabilitációja és támogatása (ezzel a nagy elosztó rendszerek tehermentesítése) A kisközösségi (család, egyéb munka/szolgáltatáscserén alapuló szolidaritás elvű kisközösségek) fejlesztése Az egészségügyi és szociális szféra kódolt munkaerőhiányának komplex kezelése. 12/20
A fenntarthatóság egyéb feltételei Hatékonyságjavítás Költségérzékenység Együttműködési kötelezettség a felelősség átértelmezése IKT támogatás az eü és szociális ellátásban A magánforrások szabályozott bevonása 13/20
Hatékonyságjavítás Ellátásszervezés Hatékony, igazságos igénybevételt, a progresszív ellátás kiépítését lehetővé tevő struktúra kialakítása Betegút-szervezés: A beutalási rend és ellátási köztelezettség összeghangolása, egyértelműsítése Egyes betegségek betegút-szervezése modell szinten (disease management) Az egyes betegek ellátásának (betegútjának) megszervezése (case management) Az ellátórendszert tehermentesítő kommunikációs és információszolgáltató megoldások A tulajdonos tulajdonosként viselkedik Működési hatékonyság Beszerzések optimalizálása 14/20
Költségérzékenység Ellátók Normatív teljesítményfinanszírozás leosztott költségekből való gazdálkodás Bevételszerzés lehetősége a piaci többletszolgáltatásokból Ellátottak Önrész, elsősorban a hozzávásárolt szolgáltatások tekintetében Hatóanyag / terápiás csoport alapú támogatás Személyes, állapothoz kötött ellátás-gazdálkodás Bonus - malus rendszerek alkalmazása 15/20
Együttműködési kötelezettség a felelősség átértelmezése I. Az új trend: EBM helyett CBM (Cooperation Based Medicine) Az ellátók együttműködési kötelezettsége (a közös tudásbázistól, információ-megosztástól a telemedicinán át a központi szakmai háttérszolgáltatásokig A beteg együttműködési kötelezettsége Életmód Terápiás utasítások betartása 16/20
Együttműködési kötelezettség a felelősség átértelmezése II. Képzeljünk el egy autóbiztosítást, ahol a biztosítás a töréskáron és a lopáson kívül kiterjed az autó meghibásodásának javítására is (pl. motorcsere), ugyanakkor nincs kötelező szerviz, nem kötelező az olajcsere, vagy az időszakos átvizsgáláson való részvétel, a biztosítás kiterjed az autó szándékos rongálásának helyreállítására is (baltával esek neki ), a KRESZ nem jogszabály, csak közlekedési szakemberek (néhol ellentmondásos) ajánlása. EZT HÍVJÁK EURÓPÁBAN KÖTELEZŐ EGÉSZSÉG- BIZTOSÍTÁSNAK. 17/20
IKT támogatás az eü és szociális ellátásban A korszerű IKT támogatás, alkalmazások nélkül sem a hatékonysági problémák, sem a HR hiány nem kezelhető. Kiemelendő az információmegosztás, a tudástámogatás és a telemedicina jelentősége. Korszerű döntés-előkészítő, vállalatirányítási rendszerek nélkül az ágazat sem működtethető. A szociális ápolási terület kiemelten fogja igényelni az ALL jellegű rendszerek terjedését. (interaktív integrált eü és szociális távfelügyeleti rendszerek.) 18/20
A magánforrások szabályozott bevonása A növekvő szükségleteket és igényeket csak a közforrásokból nem lehet követni. Az egyéni igényeket el kell ismerni (meg kell teremteni a kielégíthetőségüket), de nem a közforrások terhére. Hatékony és igazságos rendszer csak a köz- és magánforrások szinergizmusával érhető el: a magánforrásokat a közszolgáltatásokat is támogató módon kell becsatornázni, meg kell akadályozni az egészségügy kettészakadását. 19/20
Horgonyt fel! www.kincsesgyula.hu 20/20