ÖNkormányzat XXII. évfolyam 2012. első negyedév A TÖOSZ folyóirata Isztambul és London között félúton A TÖOSZ április 24-én, Lajosmizsén rendezi küldöttgyűlését
Tavaszi ajánlat! Beton köztéri bútorok A tavasz közeledtével sok település gondolkodik azon, hogy közterületeire új városi bútorokat helyezzen el. Az egyik lehetőséget a nemes betonból készült padok, hulladékgyűjtők és más kiegészítők jelentik. A köztéri bútorok kiemelkedő tulajdonsága a nagy súly. Például egy hulladékgyűjtő súlya eléri a 230 kg-ot, egy pad pedig a 250 kg-ot. Ennek köszönhetően jelentős védettséggel rendelkeznek a vandalizmussal és a lopással szemben: egy beszerelt padot megmozdítani is alig lehet. E szériához tartozó padok, hulladékgyűjtők és más létesítmények nemcsak a városközpontokban helyezhetők el, de távolabbi helyeken is, például autópályák és autóutak pihenőiben, sportés kulturális intézmények közelében. Robosztus kivitelük egyáltalán nem csökkenti a szépségüket. Mosott beton felületük biztosítja kinézetük tartósságát. Ez a felület nem piszkolódik, nem kopik el, nem pattogzik le és nem rozsdásodik, ugyanakkor csak minimális karbantartásra van szüksége. A durva, kavicsos felület ráadásul nem teszi lehetővé a festékkel történő rongálást vagy a plakátok felragasztását. Mindezek biztosítják, hogy a városi bútor hosszú távon is szép és sértetlen maradjon. ALKALMAS DESIGN Az utcai bútorzat kategóriához tartozó széles termékskála lehetővé teszi, hogy a várost vagy annak egy részét egyforma, formatervezett kültéri bútorokkal lássuk el. A bútorok megfelelnek minden olyan funkcióra vonatkozó elvárásnak, ami egy városban felmerülhet. A kínálat tartalmaz fedél nélküli és fedeles hulladéktárolókat, támlás és támla nélküli padokat, beton asztalokat, (négyzet, téglalap és kör alakú) kültéri virágtartókat, továbbá különféle térelválasztókat és akadályokat. A kerékpározás a mindennapok velejárója lett, és nem utolsósorban ezért ajánlunk biciklitartókat egyforma stílusjegyekkel, amelyek a települések és az építészek elvárásai alapján biztosítják a közterület kompakt, modern kinézetét. A termékek a rongálással szemben magas ellenállóképességet tanúsítanak, és csak minimális károsító elemet tartalmaznak. Ugyanakkor ott, ahol szükséges, biztosítjuk pótalkatrészeket (pl. a hulladékgyűjtők betétje vagy a fém fedelek esetében). KÖRNYEZETKÍMÉLŐ, ELLENÁLLÓ A városi bútorok kínálatának kedvelt termékei közé tartoznak a horganyzott lemezből készült kiemelhető, betéttel ellátott fedeles hulladékgyűjtők. A fedél porfestékkel történő minőségi felületi kezelésben részesül, szállítható hamutartóval. A közterület színbéli megformálásához igazítva a fedél szükség esetén különféle színben vagy rozsdamentes acélból rendelhető. További érdeklődésre számot tartó termékcsoport: a kültéri pihenésre szolgáló padok és asztalok. Nagytömegű vasbeton szerkezetük, a vandalizmussal szemben kiváló ellenállóképességgel rendelkezik. Ülőléceik újrahasznosított műanyagból készülnek, amelyek nagyon jó hőszigetelő képességüek. Az általában használatos, szigetelő réteggel nem rendelkező padok tavasszal, ősszel és az esti órákban a hideg miatt gyakorlatilag használhatatlanok. Modern gyártmányaikon, a hőszigetelő rétegnek köszönhetően, azonban hidegebb időben is megpihenhetnek a járókelők. Az újrafelhasznált műanyag válogatott alapanyagból készült, környezetkímélő, nem jelentéktelen ökológiai aspektussal. Így a település demonstrálhatja a környezetvédelem iránti elhivatottságát. Ráadásul előnyös is: az elhasználódással, az időjárási viszonyokkal és a vandalizmussal szemben. Széles termékskála a városok és települések részére! Meva & KÓ-MI Kereskedelmi Kft. Telefon: +36 34 300 852 Tatabánya, Táncsics Mihály út 1. Fax: +36 34 510 655 Postacím: 2801 Tatabányía Pf. 1225 E-mail: info@mevakomi.hu Hungary Web: www.mevakomi.hu www. felitatoanyagok.hu
Tartalom Helyzetkép Helyzetkép 2 Kérdések és kétségek Zongor Gábor küldöttgyűlés 5 19 fórum, 1100 résztvevő 6 Sorsdöntő változások előtt kitekintő 11 A TÖOSZ az európai kisvárosok érdekvédelmében Sabján Katalin Arcok és harcok 12 Ahol az értékek találkoznak Szále László 15 Tartozni kell valahova Szále László 18 Lajosmizse város adósság nélkül 21 Befektetővadászat szentgróti módra Szále László Barangoló 21 Balatonszárszó védjegyei Lőrincz Sándor 26 Battonyai jó példák Dányi László Hírek 27 Kétmilliárd az ajkai kórház felújítására 27 Nappali kórházként is működik 27 Közös szennyvízhálózatot épít Csép, Ete és Tárkány 27 Feloszlatta magát Tiszaderzs képviselőtestülete 27 Amfiteátrum Cserszegtomajon 29 Megállapodás a Hévízi-tó védelméről parlamenti vitanap 28 Tanácskozás a turizmus törvénytervezetéről HAjós Anna közös pont 30 Ahol az állam kudarcot vallott Ónody-Molnár Dóra A szerkesztők bizottságának elnöke Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára Főszerkesztő Csiky Ildikó, csyko@interware.hu Olvasószerkesztő Szále László Szerkesztő Erdélyi Zsuzsa A címlapon a Lajosmizse Város Művelődési Háza és Könyvtára A szerkesztőség címe 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. II. 1. Telefon 06 (1) 329-2302 Fax 06 (1) 320-7600 Alapító főszerkesztő Aczél Gábor A TÖOSZ címe 1067 Budapest, Teréz körút 23. Telefon/fax 06 (1) 322-7407 E-mail toosz@toosz.hu Ki ad ja az ÖNkorPRess Kiadói Kft. Felelős kiadó a kiadó ügyvezetője Lapzárta 2012. április 12. Tervezés, tördelés Szerif Kiadói Kft. Nyom da CREW Print Kft. A folyóirat megrendelhető a TÖOSZ titkárságán. ISSN 1218-6422 Rosszban a jó Sorsfordító, sűrű, nehéz időket élünk. Részint a fejlődés parancsa, részint a gazdasági nehézségek miatt átalakulóban van a magyar közigazgatási rendszer. A változások hatással vannak az önkormányzatiságra, annak szervezeteire, s közvetve befolyásolják az ÖNkormányzat megjelenésének gyakoriságát is: a TÖOSZ elnöksége és a szerkesztőség úgy döntött, hogy lapunk 2012-ben csak negyedévenként jelenik meg. Hivatkozhatnánk takarékossági szempontokra, a mindenütt égető pénzhiányra, de nem tesszük. Tekintsük inkább időtakarékosságnak a ritkább megjelenést, ezzel is csökkentve az amúgy is túlterhelt polgármesterek kötelező olvasnivalóját. Miközben természetesen igyekszünk azt az elvet követni, hogy a kevesebb több is lehet. Elhagyjuk sok fontos, de máshol is megszerezhető szakmai információk közlését, viszont az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, ami az önkormányzati munkában a legfontosabb: a polgármesterek, a testületek és tevékenységük bemutatására. Ennek jegyében Arcok és harcok címmel sorozatot indítunk, amelyben településrajzokat, polgármesteri életutakat mutatunk be, közéleti küzdelmeik leírásával, példamutató kezdeményezéseik közkincscsé tételével. A bejelentés egyben felhívás is: várjuk mindazoknak a polgármestereknek és önkormányzati szakembereknek a jelentkezését, akik úgy érzik, van mondani- vagy akár dicsekedni, büszkélkedni valójuk kollégáik, sorstársaik a szakma számára. Ahogy mondani szokás: hívásra házhoz faluházhoz, városházhoz megyünk. Ebben a számban olyan polgármesterek mutatkoznak be és mutatják be településüket, akik valamennyien a TÖOSZ vezető tisztségviselői, az ajaki társelnöktől a Bács-Kiskun, a Vas és a Zala megyei tagozatvezetőkig. Az ÖNkormányzat idei első számának másik fő feladata az, hogy előkészítse az április 24-i évi rendes TÖOSZ-küldöttgyűlést, amelynek idén Lajosmizse ad otthont. A híres kisváros, mely London és Isztambul között félúton helyezkedik el, s földrajzilag a Kiskunság, történelmileg a Jászság része. A következő oldalakon közöljük a 19 megyei polgármesteri fórum minisztériumi előadásainak, a vitákban elhangzott véleményeknek és javaslatoknak a TÖOSZ-elnökség által elészített és jóváhagyott summázatát kiindulópontot, gondolkodni, vitatkozni valót kínálva ennek a sok szempontból sorsdöntő küldöttgyűlésnek. Jó olvasást, jó tanácskozást kívánunk és biztonságos jövőt a magyar önkormányzatiságnak. (A Szerk.) első negyedév ÖNkormányzat 1
Helyzetkép Kérdések és kéts az új önkormányzati rendszer kapujában Szerző: Zongor Gábor Állami kézi vezérlés, akár a legjobb szándékkal, vagy az önkormányzás szabadsága törvényi keretek között ez itt a kérdés. Az nem kérdés, hogy a gazdasági válság és az állami költségvetés egyensúlyának romlása elkerülhetetlenné tette az önkormányzati rendszer átalakítását. Önmagában az sem baj, hogy a törvény fő törekvése a központosítás, mert ez még nem kell, hogy az önkormányzati autonómia csökkenését jelentse. Az sem jelenti, ha egyes feladatcsoportokat az állam visszavesz, illetve, ha erősebb törvényességi és pénzügyi kontrollt gyakorol. Az átlátható, fenntartható és kiszámítható finanszírozási rendszer az önkormányzatok számára nemcsak hogy elfogadható, hanem egyenesen a várva várt megoldás is. Ám a feladatok és a források újraosztása csak a feladatellátásban közreműködő valamennyi szereplő együttes részvételével lehetséges. Az alaptörvény hatályba lépésével 2012. január 1-jén új közjogi berendezkedés jött létre Magyarországon. Az erős és jó állam koncepciója alapján a széles értelemben vett állami szervezetrendszer egyes egységeinek központosítása, kormány alá rendelése vonul végig az alkotmányos szabályozáson. A hatalmi ágak egyensúlya, a súlyok és ellensúlyok bonyolult, ellentmondásos és sokszor döntési tehetetlenségbe torkolló rendszere helyett az erős parlamenti felhatalmazással rendelkező kormányzat vált az egyedüli uralkodóvá. Az Európai Unió különféle szervezetei, valamint az Amerikai Egyesült Államok pontosan ezért, a kormányzati hatalom valódi ellenőrizhetőségének hiánya miatt, fejezi ki sorozatosan kifogásait. Az új magyar demokrácia gyakorlata és az uniós felfogás között feszülő ellentét a legfőbb oka az országot visszatérően érintő negatív kezdeményezéseknek. (Természetesen az elmúlt két évben Magyarországon alkalmazott nemzeti a külföldi tulajdonú gazdasági társaságokat ki- vagy megszorítani törekvő gazdaságpolitika is erősítette a külső nyomás mértékét az Európai Unió meghatározó országai részéről.) Létrejöttek a demokrácia kis körei Ennek a folyamatnak részeként az alaptörvény szakított a korábbi önkormányzási felfogással is, amely egyfajta sajátos szervezeti, szervezési, finanszírozási és gazdasági autonómiát kívánt nyújtani a helyi önkormányzatoknak. A természetjogias megközelítésnek megfelelően az önkormányzatok sajátos önálló hatalmi ágként, a központi hatalommal való versengésben kezdték meg tevékenységüket 1990-ben. Létrejöttek a demokrácia kis körei és elsődlegesen a hajdan volt közös tanácsi társközségek élték meg a szabadság, az önálló döntés élményét. A minden településnek önálló önkormányzat rendszere következtében ma Magyarországon 3177 települési önkormányzat működik. (A további szétválási, illetve új önkormányzat-alakítási szándékok még mindig nem értek véget.) Az elmúlt két évtizedben az önkormányzatok és az önkormányzatiság bizonyították, hogy az öntevékenység, a helyi közösség képes nagy belső energiákat, erőket mozgósítani, és olyan eredményeket elérni, amelynek révén elsődlegesen a falvak sokasága talált magára, és indult meg újból a helyi fejlődés. A lokálpatriotizmus felszínre hozta a belső erőket és értékeket, ám sok tekintetben ellene hatott a településközi összefogásnak. A 90-es évtized első felében még az egyedül is képesek vagyunk mindenre szemlélet volt a jellemző, majd 1996-tól, a területfej- 2 ÖNkormányzat első negyedév
Helyzetkép égek Senkinek sem reménytelenebb rabszolgasorsa annál, aki tévesen azt hiszi, hogy szabad. Johann Wolfgang Goethe lesztési törvény életbelépésétől kezdődően egyre inkább nyilvánvalóvá vált az egyedül nem megy igazsága. A belső tartalékok kimerültek A strukturálisan széta prózódott településszerkezethez a kormányok folyamatosan és növekvő mértékben telepítettek differenciálatlanul feladatokat és hatásköröket a teherbíró képesség vizsgálata nélkül. Különösen az európai uniós csatlakozásra való felkészülés időszakában bővült az önkormányzati közszolgáltatások köre, és növekedett azok ígért minősége. A megnövekedett ellátandó feladattömeg és a hozzájuk kapcsolódó követelményrendszer a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból teljeskörűen nem volt finanszírozható. A központi állami támogatás mértéke folyamatosan csökkent, míg az önkormányzatok saját bevételei egyre kevesebb önkormányzatnál jelentettek tényleges hozzájárulást. Így a kötelező feladatok finanszírozása a települések mind nagyobb hányada és valamennyi megyei önkormányzat számára jelentett nehézséget. Ezen túlmenően egyre nagyobb lett a különbség az egyes önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások minőségében. A rendszer igazságtalanná és finanszírozhatatlanná kezdett válni. A hátrányos helyzetű térségekben lévő hátrányos helyzetű településeken élő, hátrányos helyzetű családok számára nyújtott közszolgáltatások minősége és mértéke egyre kevésbé érte el a különféle ágazati törvényekben leírt minimális követelményeket. A működés egyensúlya a települések túlnyomó többsége számára csak banki támogatással volt megteremthető. Az önkormányzás belső tartalékai kimerültek. A helyzet romlását az egymást váltó kormányzatok ugyan észlelték, és próbáltak különféle reformmegoldásokat érvényesíteni, amelyek azonban nem valósulhattak meg, mert az önkormányzati törvény megváltoztatása kétharmados parlamenti támogatottságot igényelt. Így feles törvényekkel, valamint pénzügyi ösztönzőkkel próbálták erősíteni a települések közötti összefogást, a közös feladatellátást, amelyek azonban csak félmegoldást jelentettek. A meglehetősen kuszává és átláthatatlanná vált társulási rendszer legfőbb ösztönzője a közösen megszerezhető külső többletforrás volt, míg a tényleges együttműködés szükségességének felismerése gyakorta elmaradt. Ellentmondások az új szabályozásban A gazdasági válság és az állami költségvetés egyensúlyának további romlása következtében az önkormányzati rendszer átalakítása elkerülhetetlenné vált. S minthogy a jelenlegi kormányzat rendelkezik kétharmados parlamenti támogatással, 2010 tavaszán óriási lehetőség nyílt meg számára azzal, hogy hosszú távra szólóan új pályára helyezheti az állami irányítás, a közigazgatás és az önkormányzás rendszerét. Az önkormányzati rendszer átalakítási folyamata az alaptörvény elfogadását követően 2011 májusától indult meg. A Belügyminisztérium munkaanyagáról részletes, elmélyült szakmai vita nem folyt, így az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat is hordozta azokat a kiérleletlenségeket és ellentmondásokat, amelyek korábban is megjelentek. A szabályozás a parlamenti tárgyalási szakaszban csak tovább romlott, a fővárosi kerületi, valamint a megyei jogú városi polgármesterek igyekezete, hogy saját pozíciójukat javítsák, sikerült, miközben továbbra is elodázódott az önkormányzás egészét érintő kulcsfontosságú kérdések eldöntése. Az önkormányzati törvény kétharmados szabályozását megelőzően került sor a megyei önkormányzatok átalakítására, aminek következtében a megyei önkormányzatok megszabadultak középfokú közszolgáltató intézményeiktől, vagyonuktól és adósságuktól. A megyei önkormányzatok területfejlesztői státusa pénzügyi forrás, valamint szabályozási és szervezési eszközrendszer nélkül, csupán látszat önkormányzati szerepet jelent, így a középszintű önkormányzás esélyei tovább romlottak Magyarországon. Az már külön vizsgálódást igényelne, hogy a kormányhivatalok alárendeltségébe tartozó megyei intézményfenntartó központok hogyan lesznek képesek megoldani az állami fenntartásba vett intézmények zavartalan működését. Egyértelmű, hogy többletforrás nélkül az intézményfenntartás nem lehetséges. Megkezdődött egyes megyei intézmények (lásd: levéltárak) minisztériumi fenntartásba szervezése, így a térségi szempontok még inkább háttérbe szorulnak. első negyedév ÖNkormányzat 3
Helyzetkép Az nem megy, hogy a központi hatalom egyoldalúan dönt Önmagában az új önkormányzati törvényből még nem következik, hogy az önkormányzatok autonómiája csökken. Nem jelenti egyértelműen az önkormányzás gyengülését, ha egyes feladatokat vagy feladatcsoportokat az állam viszszavesz, és saját szervezetrendszerben lát el. Az sem jelenti az önkormányzás gyengülését, ha törvényességi és pénzügyi szempontból külső szakmai kontroll alá vonják. Nem gyengíti, hanem erősíti az önkormányzatokat, ha a kötelező működtetés finanszírozása garantált, mert így nem keletkezhet működési hiány. Az átlátható, fenntartható és kiszámítható finanszírozási rendszer az önkormányzatok számára is elfogadható, sőt várva várt megoldás. A kérdés csupán az, hogy miképpen történik a finanszírozási egyensúly megteremtése. Ha azonban az állam által visszavett feladattal együtt a normatíván felül az önkormányzati saját bevételből származó kiegészítő támogatást is viszi az állam (lásd az esztergomi példát), akkor súlyosan sérül az önkormányzati autonómia. Mindannyian tudjuk, hogy a rendelkezésre álló közpénz kevesebb, mint amibe a vállalt közszolgáltatások korrekt ellátása kerül. Nem tekinthető tehát megoldásnak az, hogy az állam által ellátandó feladat finanszírozásához szükséges pénzt az önkormányzati forrásokat bevonva teremti elő a kormányzat, s ami marad, abból lássa el saját feladatait az önkormányzati szféra. A feladatok és az ellátásukhoz szükséges források újraosztása csak a feladatellátásban közreműködő valamennyi szereplő együttes részvételével lehetséges. Az nem megy, hogy a központi hatalom egyoldalúan dönt ezekről a kérdésekről, miközben a szabályozás eszközeivel nem él megfelelően. Régi követelése az önkormányzati szférának a döntési szabadság és mozgástér bővítése, vagyis hogy a biztonságosan rendelkezésre álló forrásokhoz mérten írják elő a kötelező ellátási minimumokat. Ehhez azonban be kell vallani, hogy mit bír ma el a közszféra, melyek azok az eddig nyújtott szolgáltatások, amelyeknek a fenntartása már nem lehetséges. Ez természetesen újabb társadalmi feszültséget gerjeszt, viszont egyszer ezt a számadást el kell végezni. Állami kontroll garanciák nélkül A végső soron elfogadott új önkormányzati törvény lényegét tekintve kevesebb és kisebb változtatást eredményezett, mint amit a rendszer működése igényelne. Az új törvényi szabályozás nem tekinthető sem távlatosnak, sem modernnek. A változások lényege, hogy az állam kormányzati kontroll alá kívánja helyezni az A BusinessRef Kft. kiemelt partnereként Magyarországon mindeddig egyedülálló kezdeményezésben vesz részt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. A www. hitelesreferencia.hu weboldalon elérhető BusinessRef Hiteles Referencia szolgáltatás hitelesített adatokat biztosít a kis- és középvállalkozások közszféra részére végzett munkáiról. Így egyszerre nyújt segítséget a közösség döntéshozóinak a források körültekintő felhasználásában, a minőségi munkát végző vállalkozásoknak pedig abban, hogy kitűnjenek versenytársaik közül. Az elfoglalt és nem feltétlenül egész nap az üzleti életben tevékenykedő közösségi döntéshozókban időről időre felmerül a kérdés: miképpen választhatok jól és felelősen a rengeteg ajánlat közül? A gyakorlat azt mutatja, hogy a döntést leghatékonyabban a hasonló közösségi szervezetek tapasztalatai segítik. Egy önkormányzat nagyobb valószínűséggel bíz meg olyan építészmérnököt, aki már más önkormányzatnak is dolgozott, és nem szívesen köt üzletet olyan pályázatíróval, akivel a szomszédos megye meghatározó települése kudarcélményeket szerzett. Sajnos a közszférán belüli kapcsolati háló a települések és intézmények között a kelleténél hézagosabb, így a megfelelő információkra nem mindig derül időben fény. A BusinessRef Hiteles Referencia szolgáltatás erre a problémára nyújt megoldást. A TÖOSZ tagjai április utolsó hetében külön e-mail értesítést kapnak a szolgáltatásról, belépő azonosítójukról és jelszavukról. A regisztráció automatikus, így a tagoknak nem kell külön fáradniuk, a rendszer rögtön használható. Ha a szolgáltatással kapcsolatban bármilyen kérdés merül fel, a BusinessRef Kft. munkatársai segítséget nyújtanak. (X) Referencia hitelesen önkormányzatokat, erősebb törvényességi felügyeleti eszközökkel, pénzügyi ellenőrzéssel. Önmagában ez nem volna baj, viszont a szabályozásban megjelenő bizalmatlanság az önkormányzatokkal és önkormányzati szereplőkkel szemben joggal vet fel aggályokat a polgármesterek és jegyzők részéről. Minthogy az új önkormányzati törvény is keretjellegű, sok minden még nem dőlt el, ezért nagyon fontos, miképpen alakulnak az egyes ágazati és pénzügyi szabályozások. A baj az, hogy az állami kontroll részletes szabályozása mellett nincs rögzítve az önkormányzatok számára a központi kormányzattal kapcsolatos garanciarendszer, ami egyértelművé teszi a működés biztonságát, a közép- és hosszú távú tervezést, az autonómia és mozgástér mértékét. 4 ÖNkormányzat első negyedév
Küldöttgyűlés 19 fórum, 1100 résztvevő A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2012. április 24-én tartja éves küldöttgyűlését. A helyi szlogen szerint: Isztambul és London között félúton, azaz Lajosmizsén találkoznak az ország több mint 170 településéről érkező TÖ- OSZ-küldöttek. Meghívottként jelen lesznek a Belügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezető tisztségviselői, valamint az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Az önkormányzatok életét leginkább befolyásoló kérdésekről, törvényekről, folyamatokról és még eldöntésre és megoldásra váró problémákról fognak tanácskozni a részvevők, kialakítva a szövetség állásfoglalásait. A TÖ- OSZ idén január 26. és március 22. között rendezte meg a 19 megyei polgármesteri fórumot. Csaknem mindegyik fórumon megjelent és fölszólalt Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke, vagy Dietz Ferenc, Kerekes Miklós és Oláhné Surányi Ágnes, a szövetség társelnökei. A következő oldalakon a 19 megyei fórumnak az elnökség által földolgozott és elfogadott összegzését közöljök szerkesztett-rövidített változatban. A fórumokon először a Belügyminisztérium, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezető munkatársai tartottak előadásokat az új önkormányzati törvényből adódó aktuális feladatokról, a készülő új járási közigazgatási rendszerről, a közfoglalkoztatási programokról, valamint a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia szerepéről a helyi tervezésben. A kormányzat részéről összesen két államtitkár, öt helyettes államtitkár és húsz vezető köztisztviselő tartott tájékoztatót és vett részt a vitában, ami jól mutatja, hogy a kormányzat is nagyon fontosnak tartja e témákról a párbeszédet, a közös gondolkodást. Belügyminisztérium részéről: Tállai András államtitkár, Farkasné Gasparics Emese helyettes államtitkár, Bitay Márton és Bekényi József főosztályvezetők, Kónya László főosztályvezető helyettes, Vass György szakmai főtanácsadó, illetve Lőrincz Leó, a közfoglalkoztatási és logisztikai főosztály vezetője és munkatársai: Bagó József, Kovács Mária, Kovácsné Antunovics Ildikó, Lehel Andrásné, Lukács Luca és Szulimán Zsolt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részéről Szabó Erika, a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár, Csonka Ernő, Virág Rudolf, Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkárok, Pilz Tamás főosztályvezető, illetve a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság képviseletében Locsmándi Béla helyettes államtitkár, Ráczné Szabó Rita kabinetfőnök, Ulicska László főosztályvezető-helyettes, valamint Frischfeld Mónika, Kaló Róbert, Lakatos Márk, Sörös Iván, Sztojka Attila és Vajda Györgyi főreferensek. Az előadásokat követően lehetőség nyílt résztvevői kérdések és vélemények megfogalmazására is. A helyzet gyors változását leginkább a közfoglalkoztatási programokról szóló tájékoztató kapcsán lehetett érzékelni, mivel egyes lehetőségek a fórumsorozat elején még nem álltak rendelkezésre, időközben születtek meg a szükséges szabályok. A fórumok zárásaként Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára adott tájékoztatást a TÖOSZ programjairól és aktuális önkormányzati ügyekről. Az egyes megyei rendezvényekről rövid tudósítás olvasható a TÖOSZ honlapján. Beszámoltak róluk a megyei és helyi lapok, rádiók és televíziók, sőt négy esetben a kormány.hu honlap is hírt adott az önkormányzati fórumról. A fórumokon zömében polgármesterek, de szép számmal voltak jelen jegyzők, társulási munkaszerveztek képviselői és egyéb önkormányzati szereplők is. A résztvevők túlnyomó többsége TÖOSZ-tag önkormányzat képviseletében volt jelen. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a résztvevők száma meghaladta a TÖOSZ tagtelepülések számát Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Bács-Kiskun, továbbá Heves megyében, vagyis jelen volt több olyan önkormányzati vezető is, TÖOSZ 2012. évi önkormányzati fórumok időpont megye helyszín lakos 1/26/2012 Zala Zalaszentgrót város 6 896 1/31/2012 Tolna Udvari község 367 2/1/2012 Baranya Pécs megyei jogú város 2/2/2012 Jász-Nagykun- Szolnok 2/3/2012 Szabolcs- Szatmár-Bereg akinek a települése még nem tagja a szövetségnek. A megyék túlnyomó többségében részt vettek a fórumon a kormánymegbízottak, a kormányhivatalok vezetői, munkatársai is, néhány esetben a megyei közgyűlések tisztségviselői is. Több ízben is előfordult, hogy egy-egy polgármester nem a saját megyei rendezvényén, hanem a szomszédos megyében vett részt a rendezvényen, sőt Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke, valamint Tóth József, Polgár város polgármestere, a Hajdú-Bihar megyei TÖOSZ tagozatvezető két megyében is aktív részese volt a konferenciának. 153 481 Cserkeszőlő község 2 285 Ajak nagyközség 3 957 2/9/2012 Fejér Velence város 5 526 2/13/2012 Veszprém Nyirád község 1 992 2/21/2012 Somogy Szentbalázs község 340 2/22/2012 Heves Egerszalók község 1 870 2/23/2012 Borsod-Abaúj- Zemplén Alsózsolca város 5 940 2/27/2012 Pest Szentendre város 26 363 2/28/2012 Bács-Kiskun Lajosmizse város 11 700 2/29/2012 Vas Vép város 3 446 3/1/2012 Győr-Moson- Sopron Beled város 2 786 3/6/2012 Nógrád Szügy község 1 519 3/7/2012 Hajdú-Bihar Nádudvar város 9 224 3/20/2012 Komárom- Esztergom Réde község 1 418 3/21/2012 Csongrád Balástya község 3 546 3/22/2012 Békés Csorvás város 5 364 A lakosságszám 2011. január 1-jei adat első negyedév ÖNkormányzat 5
Küldöttgyűlés Sorsdöntő változáso A fórumokon az önkormányzati rendszer átalakításáról, az új járási szintről, a közfoglalkoztatásról és a társadalmi felzárkóztatásról szóló minisztériumi előadásokat követő viták a szokásosnál is hosszabbak és hevesebbek voltak. Részben azért, mert ez az átfogó és radikális reform hosszú időre meghatározza a magyar közigazgatást, benne az önkormányzatok sorsát, részben pedig azért, mert a koncepciókhoz még mindig nem tartoznak kidolgozott, kiérlelt, konkrét reformtervek és összehangolt törvényjavaslatok. Ezért a fórumokat a kérdések, a kétségek, az aggályok, a félelmek és bizonytalanságok sokasága jellemezte. A belügyminisztériumi előadások mindegyike hangsúlyozta, hogy az új önkormányzati rendszerben előtérbe kerül a települések önfenntartási, valamint a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése. Önfenntartó képesség A helyi önkormányzat feladatai ellátásához a feltételeket saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. Az Alaptörvény és az önkormányzati törvény a korábbitól teljesen eltérő típusú önkormányzást ír le. A korábbi sajátos függetlenség helyébe az állam részeként és a központi hatalom által kontrollált helyi végrehajtó hatalom rendszere lép. A feladatfinanszírozás szabályozása A kormányzatnak azzal a szándékával, hogy az önkormányzatoknak a kötelező közszolgáltatási feladataik ellátására a működési forrás teljeskörűen álljon rendelkezésre, egyetérthetünk. A kívánatos helyzethez azonban mielőbb szükséges a felhalmozott adósság korrekt rendezése. Ebben azonban körültekintően kell eljárni, hiszen a rendszer korábbi alulfinanszírozásából adódó hiány rendezésén túl azok az önkormányzatok, amelyek szabályosan, takarékosan gazdálkodtak, nem hozhatóak hátrányos helyzetbe azokkal szemben, amelyek felelőtlen gazdálkodással eladósították magukat. Helyes törekvés, hogy 2013-tól ne lehessen működési hiánnyal tervezni a költségvetést, de ez tiszta lap nélkül nem teljesíthető. Visszautasítandó minden olyan kormányzati megítélés, mely szerint a kisebb lakosságszámú települési önkormányzatok adósították el magukat. A feladatfinanszírozás nem csupán a feladat oldaláról vizsgálandó. Szükséges az egyes kötelező önkormányzati közszolgáltatások reális és részletes áttekintése is, valamint a dereguláció és az önkormányzati mozgástér régóta igényelt és ígért bővítése. A normatív szabályozást felváltó feladat alapú finanszírozásnak még a koncepciója sem ismert, ezért is fontos, hogy kialakításánál minél többféle szempontot vegyenek figyelembe. Ugyancsak nem ismeretes, hogy a közpénzek rendszerében milyen átcsoportosításokat tervez a kormányzat az önkormányzati saját bevételekből, s milyen módon kívánják kialakítani az önkormányzatok elvárt bevételének a rendszerét. Elengedhetetlen a helyi adók rendszerének áttekintése együtt a központi adókkal. Szükséges megfelelő szabályozással és ellenőrzéssel mielőbb felszámolni a telephely spekuláció lehetőségét. Differenciált feladatellátás Régi elvárás, hogy az egyes önkormányzati közszolgáltatási feladatokat a törvények differenciáltan telepítsék, figyelembe véve az önkormányzatok teherbíró képességét és lehetőségeit. A mostani szabályozás csak a keretekről szól, viszont nincsen rögzítve a differenciált hatáskör-telepítés elvrendszere, amelyre az egyes ágazati szabályozások épülhetnek. A szubszidiaritás elve is sérül, mivel a törvény nem ad jogorvoslati lehetőséget annak az önkormányzatnak vagy önkormányzati társulásnak, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és igényelné a feladat és hatáskör gyakorlását, a feladat címzettje viszont nem járul hozzá annak átadásához. Mindenképpen lehetővé kellene tenni, hogy ilyen helyzetben legyen jogorvoslat. A köznevelés új rendszere A megyei fórumokon a köznevelés témakörében az egyik leggyakoribb vitapont az iskolák államosításának ügye. A fölvetett kérdések közül a legfontosabbak: 6 ÖNkormányzat első negyedév
Küldöttgyűlés k előtt Alapíthat-e köznevelési intézményt 2013-tól települési önkormányzat az egyházakhoz, alapítványokhoz hasonlóan? Átkerül-e a köznevelési intézmény vagyona 2013-tól a feladattal együtt az önkormányzat tulajdonából az állam tulajdonába? Miképpen alakul a többcélú intézmény tulajdoni kérdése, ha a feladatátadás tulajdonmozgással jár? Osztatlan közös tulajdonba kerülnek-e a közösen használt helyiségek? Ki viseli az esetleges tulajdonmegosztással kapcsolatos költségeket? Átkerül-e az állami fenntartóhoz a köznevelési intézmény építésével, bővítésével, fejújításával, energia racionalizálásával kapcsolatban az önkormányzat által felvett hitel fennálló törlesztése 2013-tól? Miért kevesebb az iskolafenntartás normatív támogatása az önkormányzati, mint az egyházi fenntartás esetén? Mi a szakmai akadálya annak, hogy az iskolaigazgató kinevezéséről együtt döntsön az állam és az önkormányzat? Mikor és milyen ütemezésben kerül át az oktatás ügye az államhoz? Mi lesz a gyermekétkeztetéssel? A TÖOSZ fönntartja korábbi álláspontját: az állam szakmai befolyása a szakfelügyelettel, az intézményvezető kinevezésében való részvétellel, a képzési program szabályozásával érvényesíthető lenne az intézményrendszer államosítása nélkül is. A tulajdonviszonyok korrekt rendezése szinte lehetetlen a nagyon eltérő adottságok, helyzetek és körülmények miatt. Az iskolák önkormányzati tulajdonban Az önkormányzati rendszer sajátossága és szépsége egyben, hogy a településen minden mindennel összefügg, vagyis az ágazati szabályozások a helyi szinten komplex megvalósítást igényelnek. Ehhez a korrekt helyi közszolgáltatáshoz egyszerű szabályozásra, reális finanszírozásra, szakmai felkészültségre, tervezhetőségre és bizalomra van szükség. A helyi specialitásokat csak helyben lehet speciálisan kezelni. A jó önkormányzás feltételezi, hogy a jó állam partnernek tekinti az önkormányzatokat, megbízik bennük és együttműködik velük. Ugyanis a legjobb szándékú állami kézi vezénylés sem válthatja fel az önkormányzás törvényi keretek közötti szabadságát. maradása mellett a közös felelősség rendszerének kialakításával megvalósíthatóak lennének az állami célok. Társulás rendszerének újraszabályozása és finanszírozása Az önkormányzati vezetők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy mi lesz a jól és gazdaságosan működő, valamint a többcélú kistérségi társulás tulajdonában lévő intézményekkel? A feladatfinanszírozás rendszerének kialakításánál szükségesnek tartják figyelembe venni, hogy ha társulásban látják el a feladatot, akkor keletkezzen megtakarítás a részt vevő önkormányzatok számára. Felmerült a helyi adóbehajtás társulásos rendszerének igénye, éppúgy, mint a közfoglalkoztatás rendszerében a szükséges gépek, eszközök társulásban való beszerzésének és használatának lehetősége. Több megyében felvetették, hogy a jelenleg önkormányzati társulásban ellátott orvosi ügyeleti rendszer legyen állami feladat. Közös hivatal létrehozatalának előkészítése A fórumsorozat másik jelentős vitatémája az új típusú önkormányzati hivatal volt. Sok kérdés merült fel, hiszen a leendő járási hivatalok megjelenése és az önálló hivatal alapításának szigorúbb feltételrendszere jelentősen átalakítják az eddig jegyzőségi, körjegyzőségi rendszert. A legfontosabbak: Miért nem lehetséges a járáshatár átlépése a közös hivatalnál, miközben a kialakult együttműködéseket a lakosság elfogadta? Ki fogja lebonyolítani a választásokat? Mi történik a kétezer főt csaknem elérő településekkel, amelyek az év jelentős részében több ezer üdülő tulajdonost, illetve turistát szolgálnak ki? Hogyan lehet a közösségi közlekedést garantálni annak érdekében, hogy a távolabbi hivatalt a polgárok zavartalanul elérjék? első negyedév ÖNkormányzat 7
Küldöttgyűlés Mikor és milyen feltételekkel válik valóságossá az e-közigazgatás? Hogyan alakul az átalakítás következtében létszámfelettivé váló dolgozók végkielégítése? Polgármesterek javadalmazása Az új szabályozás következtében 2013-tól a polgármesterek a nagyvárosi településvezetőket kivéve bére jelentős mértékben csökken. Új bérszabályozás ciklus közben nem fogadható el, ugyanis a polgármestereket azokkal a javadalmazási feltételekkel választották meg, amelyeket indulásakor a polgármesterjelölt vállalt. A polgármesteri jogviszony egyik meghatározó eleme a bér mértéke. A határozott időre szóló szerződéses jogviszonyon utólag jogszerűen nem lehet változtatni. A polgármesteri bérek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a települések első számú közszereplője a tisztségével arányos javadalmazásban részesüljön. A juttatások rendszerében a főállású és társadalmi megbízatású polgármestereknél egyaránt figyelembe kell venni a végzett munka mértékét, jellegét és a társadalmi környezetet is. A veszélyekről Noha az új törvényi szabályozás csak részlegesen lépett hatályba, mégis elkerülhetetlen, hogy a keretszabályozáshoz kapcsolódó ágazati törvények és egyéb végrehajtási szabályok mielőbb megszülessenek. Fontos, hogy minden érintett szereplőnek legyen megfelelő ideje a felkészülésre, mert jelenleg az önkormányzati szférára a bizonytalanság és a tervezés lehetőségének a hiánya a jellemző. Növeli a bizonytalanságot az is, hogy a kormányzat az önkormányzati tulajdont másodlagos köztulajdonként kezeli. A közfeladat és a tulajdon együttmozgása elfogadható, viszont továbbra is figyelembe kell venni, hogy korábban milyen saját hozzájárulást és befektetést, illetve kötelezettséget vállaltak az egyes önkormányzatok. Veszélyes az a precedens, ami az esztergomi közintézmények államosítását követően a finanszírozásban történt. Miközben az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény indokolása szerint azért kellett 12 városi intézményt államosítani, mert az intézmények működtetéséhez az önkormányzatnak nincs megfelelő költségvetési forrása, aközben az Országgyűlés úgy módosította a 2012. évi központi költségvetést, hogy Esztergom önkormányzatának hozzá kell járulnia az állami fenntartás költségeihez. Ez az eljárás azt eredményezi, hogy miközben az állam visszaveszi a közszolgáltatási feladatot, aközben saját belátása szerinti összeget elvesz az önkormányzat saját bevételéből. Így megszűnik az önkormányzat gazdálkodási szabadsága, és ellehetetlenül az önkormányzáshoz való joga is. A járásról A járás a kormányzati javaslat szerint a megye és a települések közötti alsó középszintű közigazgatási területi egység. A járási hivatal a megyei kormányhivatal területi kirendeltsége, amely államigazgatási I. fokú hatósági feladatokat lát el. (A II. fokú hatóság a megyei kormányhivatal.) A szakmai javaslat szerint a járási hivatal szervezetrendszere látja el a jelenleg jegyzőhöz telepített államigazgatási hatósági feladatok meghatározó részét, valamint a megyei kormányhivatal térségi szervezeteinek (földhivatal, tisztiorvosi szolgálat, munkaügyi igazgatóság stb.) feladatait. A járási hivatali feladatellátás nem jelenti a hatósági ügyintézés koncentrálását kizárólagosan a járási hivatal központjába, a járásszékhely városba, ahol a hivatal vezetője, funkcionális szervezeti egysége (személyzet, informatika, pénzügy, logisztika) és a székhely város hatósági feladatot ellátó munkatársai dolgoznak majd. Azokban a járásokban, ahol a székhelyen kívül van másik város is, ott a járási hivatal kirendeltsége működik. Ugyancsak megmarad az összes okmányiroda is. A járási rendszer bevezetésével az okmányirodákat kormányablakokká fejlesztik. A kormányzat elhatározott szándéka, hogy az ügyfélnek ne kelljen a jelenleginél többet utaznia. Ezért mindenütt, ahol ma van államigazgatási hatósági feladatellátás, a jö- 8 ÖNkormányzat első negyedév
Küldöttgyűlés vőben is lehetővé teszik az ügyintézést, vagy az ügy kezdeményezését, úgynevezett ügysegéd alkalmazásával. A terv szerint a járási hivatali feladatellátás helyszíne marad az önkormányzati hivatalokban, és a hatósági feladatot ellátó önkormányzati köztisztviselők kormánytisztviselőkké válnak. A jelenlegi elképzelések szerint azok az ügyek, amelyeknél szükséges a helyi viszonyok ismerete, vagy az azonnali helyi reagálás a jegyzőnél maradnának. A törvényjavaslat nem szól az építéshatósági jogkör telepítéséről, mivel ezt a kérdést kormányrendelet szabályozza. A törvényjavaslat meglehetősen sommásan és az önkormányzati köztisztviselők teljesítményét leértékelő módon fogalmaz, amikor az átalakítást a helyi államigazgatási rendszer megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúrájának átláthatóbbá tétele érdekében tartja szükségesnek. Az önkormányzati igazgatás leértékelő minősítését eddig ismert kutatások, elemzések és értékelések nem támasztják alá. A törvényjavaslat szerint 2013. január 1-jével állami tulajdonba kerül mindazon önkormányzati vagyon és vagyonértékű jog, ami szükséges az átvett államigazgatási feladatok ellátásához. A feleknek az átadás-átvételi megállapodásokat 2012. október 31-ig kell megkötniük. A vitás kérdésekben végső soron a bíróság dönt. Az átadás-átvétel folyamatának előkészítésére a kormánymegbízottak járási biztosokat neveznek ki, akiknek a megbízatása 2012. december 31-ig szól. A törvényjavaslat rendelkezik az önkormányzati köztisztviselők jogviszonyának kormánytisztviselői jogviszonnyá alakításának feltételeiről, valamint a feladatokkal arányos álláshelyek átvételéről. A járási hivatalok kialakításával és államigazgatási feladataik átvételével együtt megtörténik a jelenlegi polgármesteri hivatalokhoz tartozó hatáskörök megosztása, és az államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők átvétele a feladataik ellátásához eszköz- és feltételrendszerrel együtt. Ennek megfelelően azok a polgármesteri hivatali köztisztviselők, akik államigazgatási ügyeket látnak el, főszabályként jogutódlás útján átkerülnek a járási hivatal állományába. Nem vonatkozik azonban ez a szabály az önkormányzati hivatalok vezető állományú tisztviselőire, így az ő sorsuk az átmenet során teljesen bizonytalan, miközben még nem történt meg a feladatokkal arányos létszám meghatározása sem. A törvényjavaslat több vitatott kérdésre a továbbiakban sem ad választ. Ki legyen a járási hivatal vezetője? Milyen államigazgatási hatósági ügyek maradjanak a jegyző hatáskörében? Hova kerüljön az építéshatósági ügyintézés? Mi legyen a fővárosi kerületek járási hivatalaival? Minthogy az államigazgatási hatósági ügyeket az önkormányzati hivataltól elkülönült szervezeti egységben, a járási hivatalokban intézik, így a jövőben a települési önkormányzatok egyfajta társadalmi kontroll szerepet fognak betölteni a lakosság érdekeinek védelmében. A közfoglalkoztatásról, a társadalmi felzárkózásról Az önkormányzati vezetők szinte minden fórumon kifogásolták a jelenlegi szabályozásban a mindenütt gondot jelentő heti bérkifizetését. Javasolták viszont, hogy a közfoglalkoztatottak részére a négy nap munka mellett, szombat helyett pénteken legyen lehetőség elméleti képzésre. A polgármesterek kezdeményezték, hogy a nagyobb létszámú közmunkást foglalkoztató önkormányzatok a brigádvezetőknek emeltebb összegű bért fizethessenek. A társadalmi felzárkózás valamennyi települési önkormányzat érdeke, segítése tehát kiemelt feladat, nem csupán a hátrányos helyzetű településeken, s ahol jelentős roma kisebbség él. Természetesen a szegénység, az elszegényedés az országban területileg eltérő mértékben van jelen. Különösen fontos, hogy a hátrányos helyzetű térségekben az önkormányzatok mozgósítsanak nagyobb erőt a szegénység felszámolása és a romák felzárkózása érdekében. első negyedév ÖNkormányzat 9
Küldöttgyűlés A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítése szempontjából meghatározó dátum 2012. november 1., amelyet követően pályázati támogatás csak abban az esetben adható önkormányzatnak, ha van hatályos esélyegyenlőségi programja. Ennek a feladatnak a megvalósításához nyújt segítséget az esélyegyenlőségi szakértők rendszere, melynek lényege, hogy nem külső szakemberek, hanem a települési önkormányzati köztisztviselők, közalkalmazottak részvételével folyik a munka. Továbbra is fontos feladat a jó megoldások, jó gyakorlatok feltárása, gyűjtése, megismertetése, népszerűsítése, hogy az egymástól való tanulás, a tapasztalatszerzés eszközeivel is segítsük a felzárkóztatás munkáját. Átfogó megválaszolandó kérdések A kérdések nem is annyira az új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban fogalmazódnak meg, hanem mindazzal, ami még nincsen szabályozva. Miképpen történik az önkormányzatok adósságrendezése, hogyan lesz biztosítható, hogy 2013-tól ne legyen működési hiány? Mennyit vonnak be és milyen módon a tervezett új feladatfinanszírozás rendszerébe az önkormányzati saját bevételből? Miként érinti a tulajdont terhelő hiteleket, illetve a tulajdon fejlesztésével kapcsolatos önkormányzati hozzájárulásokat az állami feladatátvállalás (lásd: közoktatás) esetén az önkormányzati tulajdon állami tulajdonba adása? Milyen mértékben csökkentik az egyes közszolgáltatásokban a kötelező szolgáltatási minimumokat, illetve növelik-e az önkormányzatok mozgáskörét? Milyen mértékben változnak ténylegesen a jegyzői hatáskörök? A leglényegesebb, hogy a jogalkotó miképpen fogja szabályozni az egyes feladatok, hatáskörök differenciált telepítését. Azaz mi lesz a feladata a községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak? Önkormányzati elvárások Önfenntartáshoz: az önkormányzatoknak vagyonra van szüksége, ezért elengedhetetlen, hogy a Nemzeti Földalap tekintse partnernek az önkormányzatokat, biztosítsa részükre a megfelelő adatokat a települést érintő helyzetről, valamint segítse, hogy földhöz juthassanak a közfoglalkoztatási és egyéb feladataik ellátása érdekében. A közös önkormányzati hivatal feladatfinanszírozásához: figyelembe kell venni a feladatellátás körébe tartozó települések számát, területét, népsűrűségét; a nem állandó jelleggel bejelentkezett lakosokat, akik tartósan a településen élnek; a hivatalban dolgozók korösszetételét, képzettségét; a nem klasszikus feladatellátást. Közneveléshez: maradjon önkormányzati tulajdonban az iskola; az intézményvezetőt az állami szakmai szervezet és a képviselő-testület együttesen bízza meg; jöjjön létre szakmai tanfelügyeleti rendszer; garantált legyen az iskola nélküli településen, tanyán élő gyermekek iskolába járatásának szervezett rendszere. Adósságrendezéshez: a működési hiány nélküli költségvetés tervezésének határidejét ütemezetten meg kell hosszabbítani. Helyi adózáshoz: a telephely spekuláció lehetőségét meg kell szüntetni, megfelelő szabályozással és ellenőrzéssel. Elhunyt Kaszai János 1945 2012 Vésztő nyugalmazott polgármestere hosszan tartó súlyos betegsége után 2012. március 24-én halt meg. Negyvenhat esztendeig dolgozott a városért előbb a vésztői tanácsházán, majd a polgármesteri hivatalban. Pályáját műszaki ügyintézőként kezdte, 1968-1989 között vb-titkár, 1990-1992 októbere között Vésztő jegyzője volt, azután öt ciklusban választották meg a város polgármesterének. Vésztő az ő polgármestersége idejében, 2001-ben nyerte el a városi címet. Alapító tagja volt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, a megyei tagozatok kezdeményezésére és közreműködésével születtek meg a szervezeten belül. 1994-től 2010-ig a TÖOSZ Békés Megyei Tagozatának az elnöke volt. Több cikluson keresztül a Békés Megyei Önkormányzat Képviselő-testületének tagjaként dolgozott. Több mint tíz éven át munkálkodott a Vasutas Települések Szövetségének (VTSZ) országos elnökeként. 2008-ban megkapta a TÖOSZ Köllner Ferenc-emlékdíját, 2010-ben pedig a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete Aranygyűrű-díjban részesítette, s ugyanebben az évben átvehette a Vasútért kitüntetést is. Szeretett városa 2011-ben díszpolgárává avatta. 10 ÖNkormányzat első negyedév
Kitekintő A TÖOSZ az európai kisvárosok érdekvédelmében Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke, Tab város polgármestere és Sabján Katalin nemzetközi titkár február 7-én részt vett az Európai Kisvárosok Szövetsége vezetőségének brüsszeli találkozóján. Az Európai Kisvárosok Szövetségében (magyar rövidítése: EKSZ, angolul: Confederation of Towns and Municipalities in the European Union /CTME) jelenleg hat ország (Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Magyarország és Románia) tíz országos szervezete vesz részt. A 2007-ben megalakult szövetség célja a kisvárosok és környékük érdekeinek hatékonyabb érdekképviselete az Európai Unióban. A szövetség nevében tárgyaló önkormányzati vezetők között volt Roland Schäfer, Bergkamen polgármestere (a Német Város- és Településszövetség elnöke), Schmidt Jenő, Angelika Kordfelder, Rheine város polgármestere, Martin Malvy, a Midi-Pyrénées régió elnöke és a Francia Kisvárosok Szövetségének elnöke és Frederic Vallier, a CEMR főtitkára. Fontos stratégiai kérdéseket vitattak meg az európai ernyőszövetség vezetői, annak ellenére, hogy a rossz időjárási viszonyok miatt többen nem tudtak a közgyűlésen megjelenni. Az első téma az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) és az EKSZ viszonyának tisztázása volt. A CEMR-nek számos EKSZ-tag is tagja, ezért a szövetség vezetői fontosnak tartották a közös jövő megvitatását. Frederic Vallier, a CEMR főtitkára hangsúlyozta, hogy fontos számára a kisvárosok érdekvédelme, s minthogy amúgy is reformok zajlanak a CEMR politikai struktúrájában és a munka megszervezésében is, ezért készen áll arra, hogy összefogjon az európai kisvárosokkal az önkormányzatok hangjának hallatásában. Az EKSZ vezetői pedig biztosították, hogy nem a CEMR ellen alakultak, sokkal inkább a nagyvárosi érdekek erőteljes érvényesítésének ellensúlyozására. A CEMR főtitkára felajánlotta, hogy külön anyagi hozzájárulás nélkül a kisvárosok érdekartikulációját személyzettel és infrastruktúrával is segíteni fogják, hogy a CEMR-en belül külön hálózatként dolgozhassanak együtt. A nagylelkű ajánlatot az EKSZ vezetői örömmel fogadták, így az EKSZ vezetése társult tagja lehetne a CEMR politikai bizottságának, a főtitkári értekezlet előkészítésébe is bevonnák őket, és a CEMR munkacsoportjaiban is részt vehetnének az EKSZ tagjai. Az EKSZ vezetősége ezután Emma Udwin asszonnyal találkozott az Európai Bizottság épületében. Udwin asszony, a Regionális Főigazgatóság és Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos kabinetjének tagja elmondták, hogy a mai Európai Unióban nagyon nehéz meghatározni, hogy európai viszonylatban melyik település számít kicsinek, melyik nagynak. A regionális politikában egyik meghatározó tevékenység a szegénység elleni küzdelem. Sajnos a szegénység minden régióban jelen van, csak az arányok különböznek. Ezért a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kohéziós politikának le kell fednie valamennyi régiót. A válság hatásainak ellensúlyozása a legsürgetőbb feladat: a növekedés és a foglalkoztatás. Továbbra is ebben látja az EU a kiutat az európai gazdaság számára. A pénzügyiek mellett más eszközöket is fel kell használni, hangsúlyozta a szakértő asszony. Így az emberekhez legközelebb eső közigazgatási szint nagyon fontos a jobb eredmények elérésében. A meglevő programok újratervezése mellett alakítják ki a következő időszak szabályozását, tartalmát. A fő hangsúly a fiatalok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásán lesz. A legfontosabb, hogy a helyi speciális igények jelenjenek meg az EU-támogatások tervezésénél. Ha nyilvánvalóan megvan a hozzáadott érték, akkor a helyi szint fog elsőbbséget élvezni a támogatások felhasználásánál. Az EU 2020 stratégiája közel van a kohéziós politikához. A források felhasználási arányáról elmondta, hogy a források 80 százalékát innovációra, kis- és középvállalkozások támogatására és energiahatékonysági projektekre fordítják majd. Innováció lehet például turisztikai desztinációs menedzsment kialakítása, de bármely olyan projekt, amely a város lakóinak hasznot hozhat. Azért a kis- és középvállalkozásokat kívánják támogatni, mert nekik van a legnagyobb esélyük a foglalkoztatás élénkítésére. Az energiahatékonysági projektek fontos szempont lesz a közintézmények energiahatékonyságának javítása - pedig a környezetvédelmi szempontok mellett szerepet játszhatnak a foglalkoztatás bővítésében is. Fontos újdonság a Partnerségi Megállapodás bevezetése a kohéziós alapok felhasználásában, tervezésében: a nemzeti kormányoknak bizonyítaniuk kell, hogy az adott területen kulcsszerepet játszó szervezetekkel partnerségben tervezték a fejlesztési források felhasználását, és velük folyamatosan együttműködnek a későbbiekben is. első negyedév ÖNkormányzat 11
Arcok és harcok Ajak Nyíregyházától északkeletre, mintegy 42 kilométer távolságra található. Egyike a megye legrégebbi településeinek. Mezővárosias jellegű, szalagtelkes, többutcás. Első említése az 1290-es évekből származó oklevelekben található. 1720-ban csupán 14 lakott telke volt. A falu betelepítése a XIX. század elején kezdődött el, akkor alakult ki a falu három része: Magyarvég, Nagyajak (Faluderék), Kisajak (Tótvég). Legrégibb műemléke a XIII XIV. századból származó, ma református templom, amely eredetileg katolikus volt. Népművészete révén országos hírű, a megye legszínesebb települése. A népviselet nem a külvilágnak szólt, a község belső használata lett. A régi öltözködési hagyományokat azonban már csak az idősebb korosztály őrzi. A falu szilárd útburkolattal ellátott, vezetékes ivóvíz, szennyvízelvezetés, vezetékes gázellátás biztosítja a lakosság szükségletét. Napközi Otthonos Óvoda, ÁMK általános iskola, művelődési ház, könyvtár, mozi, sportpálya, kábeltelevízió szolgálja az itt élőket. Posta, gyógyszertár, takarékszövetkezet, szolgáltató ház áll a polgárok rendelkezésére. Az egészségügyi ellátást két belgyógyász szakorvos, valamint fogorvos látja el. A község közbiztonságát a körzeti megbízott rendőr és a polgárőrség szavatolja. Ahol az értékek tal Kerekes Miklóssal, Ajak polgármesterével Szále László beszélgetett Névjegy A cím a híres ajaki lakodalmas fesztivál és egyben a több mint 700 éves település jelmondata is. Kezdjük azzal, hogy hol találkoznak az értékek, vagyis mit jelent ez a különös név: Ajak, és honnan származik? Legvalószínűbben a település egykori birtokosa, Ajak Miklós a névadó, de vannak vélemények, amelyek szerint Szent István eredeti nevéből, a Vajkból származik, akárcsak Ajka. Hányan élnek itt, s a népesség száma nő vagy csökken? A nagyközség lakosainak száma a nyolcvanas években volt a legnagyobb, ötezer fő. A mostani lélekszám alig éri el a három és fél ezret, vagyis az elmúlt harminc évben folyamatosan csökkent. 2006-ban, amikor először lettem polgármester, programom fontos eleme volt, hogy lelassítjuk, majd megállítjuk a népességfogyást. Ez mostanra sikerült, sőt a tendencia megfordulni látszik, településünk egyre vonzóbb, nő a kereslet a házak, házhelyek iránt, havonta elkel kettő-három is. Kerekes Miklós (41) tősgyökeres ajaki, családja nemzedékek óta itt él. Első munkahelye a vasút, de a közlekedés iránti érdeklődést hamar az emberek közötti közlekedés, vagyis a kommunikáció váltja fel. Ilyen szakon végzett a nyíregyházi Bessenyei György Főiskolán, majd a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán szerzett diplomát közigazgatás-szervezési szakon 2009-ben. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterkurzusát végzi. 2006 óta Ajak polgármestere, 2011-től a TÖOSZ társelnöke, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés tagja és a Fidesz KDNP-frakció vezetője, a Fidesz megyei választmányának alelnöke. Négy gyermek apja. Miből élnek az ajakiak, van-e elég munka a településen? Munka van bőven, csak a munkahely kevés. Az a célunk, hogy a munkanélkülieket saját önkormányzati alapítású vállalkozásainkon keresztül vonjuk be a közfoglalkoztatásba, hogy munkájuk hasznos is legyen, és ők is kereshessenek. Egyébként jól termő mezőgazdasági vidék a miénk, amellett 30-40 kilométerre van a szlovák ukrán román hármas határ, bejön a határtól a széles nyomtávú vasútvonal Oroszország, Ukrajna felől, ami óriási lehetőség a térség számára, bár pillanatnyilag kevésbé kihasznált lehetőség. Ősidőktől itt haladt el az Ázsiát Európával összekötő kereskedelmi útvonal, a hajdani selyemút, az ún. 5-ös korridor, amelynek egyik vége Vlagyivosztokban volt, a másik Fiumében. A vasút a hetvenes években még közel 1000 embernek nyújtott megélhetést, ma alig több mint kétszázan dolgoznak ott. De van esély arra, hogy a vasúti körzet újra visszanyerje régi jelentőségét, hiszen egy 35 milliárdos kormányprogram 12 ÖNkormányzat első negyedév
Arcok és harcok álkoznak szól az átrakóbázis fejlesztéséről. Az is fontos lenne számunkra, hogy Ukrajna nyitottabb legyen a kereskedelemre és a határon átívelő közös programokra. Már van egy közös fóliasátras zöldségtermesztési pályázatunk az ukrajnai Nagydobronnyal, mely 95 százalékos támogatást élvez, és harminc családnak nyújt majd hosszú távon megélhetést. Mint tősgyökeres ajaki lakos és polgármester milyen Ajakot képzel el, mondjuk, húsz év múlva? Ötezer főt közelítő, nyugodt, csendes, kertvárosi hangulatú települést képzelek el, amely épít a szép táji adottságokra, valamint a hármas határ, a 4-es számú főút, az M3-as autópálya közelsége és az országos vasúti fővonal adta lehetőségekre. Nyitott szemléletű, a kihívásokkal bátran szembenéző keményen dolgozó, jóravaló emberek lakják, akik büszkén őrzik az ősi hagyományaikat, és nagy családban gondolkoznak, sok gyereket nevelnek. Gyönyörű álom, mit tesznek azért, hogy megvalósuljon? Azért ez már több mint álom. Öt éve még nem volt bölcsődénk, ma már három csoportban alig férnek el az apróságok. Aztán várja őket a Rozmaring óvoda, majd az alsó és felső tagozatos iskola, ahova jelenleg 400 gyerek jár. Ajak mikrotérségi központ, öt település tartozik hozzánk, mi működtetjük a térségi oktatási, nevelési intézményeket, valamint a gyerekjóléti és szociális ellátórendszereket. A sok intézmény sok gonddal is szokott járni. Hogyan áll az önkormányzat? Van elég pénz a fönntartásra és a fejlesztésre? Sokat pályázunk, emellett takarékosan és vállalkozó szellemben gazdálkodunk, hogy a szükséges önrész minden beruházáshoz meglegyen. Négy-öt éve újítottuk fel az óvodát, most folyik az iskola rekonstrukciója, megújul minden a homlokzattól a fűtési rendszerig. Az eddigi rekonstrukció 60 millió forintos beruházást jelent. Ugyancsak elkezdődött egy 50 milliós beruházás keretében a 70-es években épült művelődési ház fölújítása és bővítése konferenciateremmel, civil terekkel és tágasabb könyvtárral. Épül az új sporttelepünk, pontosabban a régi, elhagyott pályát újítjuk föl, mely települési és iskolai funkciókat is ellát majd. Európai MVH pályázaton nyertünk 45 millió forintot, ebből új településközpont épül, parkszerű főtérrel, díszkövekkel kirakott sétányokkal, pihenőpadokkal és parkolókkal. 2006 óta polgármester, akkor mi motiválta, hogy az legyen? Mielőtt indultam volna a polgármesterségért, már több éve, 1998-tól önkormányzati képviselő voltam. Az első ciklusban függetlenként indultam civil szervezetek és a Fidesz támogatásával, másodszor már a Fidesz KDNP jelöltjeként. Az motivált, hogy azt csinálhassam, amit eddig elmondtam. Meg az, hogy ajaki vagyok, akárcsak a szüleim, nagyszüleim, s mindig elégedetlen voltam a nagyközség fejlődési tempójával, a lehetőségek ki nem használásával. Úgy éreztem, gyorsabban, energikusabban, céltudatosabban is lehetne haladni. De volt külső ösztönzés is, a lakosság részéről. Mi az eredeti foglalkozása? Az most szünetel, vagy tudja a kettőt egymás mellett végezni? A polgármesterség mellett semmit sem lehet csinálni, legfeljebb tanulni, mert azt, ugye holtig muszáj. Eredetileg vasútforgalmi szakmát szereztem, de csak rövid ideig dolgoztam a vasútnál. 1993-ban alapítottam egy építőipari-kereskedelmi és fuvarozási céget, melyet most a feleségem visz tovább, fő profilja a bel- és külföldi teher- és személyfuvarozás. Polgármesterként jelenleg mi foglalkoztatja legjobban? Az, hogy a település gazdálkodásába még több jó elemet tudjak belevinni. Több észszerűséget, több innovatív gondolatot, fölhasználva a privát szektorban szerzett tapasztalatokat is. Hogy az önkormányzatnak legyenek vállalkozási bevételei is, amelyekből önerőt tudunk képezni fejlesztési céljaink elérése érdekében. Ezért foglalkozunk rendezvényszervezéssel, esküvői szolgáltatásokkal, helyiség-bérbeadással, vendégétkeztetéssel, vendégszállást üzemeltetünk, valamint a közfoglalkoztatás keretében jelentős mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységünk van. Úgy láttam, a nagyközség infrastruktúrája teljesnek mondható. Mi most a fejlesztés fő iránya? A beruházásoknak két fő iránya van: segítsenek a közfeladat-ellátásban, illetve költségcsökkentő hatásuk legyen, például energiatakarékossági szempontból. Pályázati pénzből megvalósítottunk például egy biomasszakazán-programot. Van két kazánunk, egy abriktoló gépünk, amely többek között gyümölcsfaágakat, kukoricaszárat, nyesedéket aprít, és az így termelt hővel fűtünk két önkormányzati intézményt. Infrastrukturálisan valóban nem állunk rosszul, a 90-es években kiépült az út-, a villany-, a szennyvíz, a víz- és gázhálózat, de azért még sok teendő hátra van. Egy 300 milliós csapadék- és belvíz-elvezetési pályázatunk vár elbírálásra, és van egy 4 első negyedév ÖNkormányzat 13
Arcok és harcok milliárdos szennyvízprogramunk is, melynek végrehajtására öt település fogott össze. Végül pályáztunk belterületi utak felújítására is. Igyekszünk gyorsan, de megfontoltan haladni, csökkenteni majd megszüntetni a forráshiányt. Amit már idén majdnem elértünk, de jövőre biztosan sikerülni fog. A közvetlen nyírségi környezettől is eltérő, különleges és szép az ajaki népviselet. Ennek mi az oka vagy titka? A különlegességét az a balkáni hatás adja, amelyet az ide települő bolgárkertészek hoztak magukkal. Hímzéseink, viseletünk hasonlít a matyókéra, amit magyaráz az is, hogy ott is virágzott a bolgárkertészet. A másik titok az, hogy az itt élők szeretik, őrzik és ápolják a hagyományaikat. Az idősebbek a rendszerváltás előtt még hordták a régi viseletet, melynek különlegessége az is, hogy külön van első, második, harmadik és negyedik vasárnapi viselet. A legszebbet, legdíszesebbet a hónap első vasárnapján hordták a lányok, asszonyok. Merthogy ez mind női viselet volt, s azon belül is külön a kislányoknak, az eladósorban lévőknek, a fiatalasszonyoknak, a középkorúaknak, s külön az idősebb korosztálynak. A férfiak viseletében nincs semmi különös: fehér ing, fekete nadrág. A nemzetközi lakodalmas fesztivált mióta rendezik meg, és mitől nemzetközi? 2007-től rendezzük meg minden évben, a fesztivál programja a hagyományos ajaki lakodalom menetrendjét követi. Előtte már egy héttel kezdődik a készülődés, benne a tyúkudvar ritkításától a disznóvágásig, aztán a háromnapos lakodalom számos egyéb szórakoztató, kulturális és sportprogrammal: amatőr és hivatásos zenekarok találkozójával, táncházzal, grillpartival, hagyományőrző együttesek bemutatkozásával. Jönnek a környékből lengyel, kárpátaljai, felvidéki vendégek, s távolabbról, Romániából főleg Székelyföldről és Bulgáriából is, sőt idén várunk olasz és német érdeklődőket is. A látogatók száma évről évre nő, tavaly három nap alatt közel 50 ezer vendégünk volt. Hol fér el ennyi ember, s mibe kerül a fesztivál? Az iskola mögött, a régi Péter tó helyén hét-nyolc hektárnyi területen van a fesztiválközpont, ahova ilyenkor sátrakat állítunk föl. Az összköltség megközelíti a 20 millió forintot, ami úgy jön össze, hogy például tavaly nyertünk ötmilliót pályázaton, az önkormányzat tesz hozzá három-négy milliót, a többit szponzorok, magánszemélyek adják össze. Vannak természetbeni felajánlások, és nem kis summa a jegybevétel meg a szolgáltatásokból befolyó pénz. Mennyire érdeklődik a falu népe a közügyek iránt, milyen civil szervezetekre támaszkodhat munkájában a polgármester és a testület? A fesztivál nem lehetne meg az ajakiak segítsége nélkül. Legalább 250 lakos vesz részt a szervezésben, főleg a civil szervezetek képviselői a Sportegyesület, az Ajaki Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, az Ajak Ifjúságáért Alapítvány, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Polgárőrség, valamint valamennyi, az önkormányzat égisze alatt dolgozó kollégánk. Mint polgármester és TÖOSZ-társelnök örömmel vagy aggodalommal tekint a közigazgatás nagy átalakítása elé? Mindkét funkciómban határozottan állítom, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. Mert gazdaságtalan, és ha fennmaradna, csak tovább termelné a hiányt. Gyökeres változásra van tehát szükség. Viszont a legfontosabb elem nem változik: minden településen továbbra is lesz választott testület. Ám azok az állami feladatok, amelyeket eddig az önkormányzatok láttak el, megfelelő források nélkül, visszakerülnek az állam felelősségi körébe. És az államnak lesz pénze rá? Több pénz egy jó ideig még biztosan nem lesz, de racionálisabb elosztás lehet, és kell is, hogy legyen. S olyan ágazati törvényekre van szükség, amelyek garantálják a közszolgáltatások minőségének megőrzését, sőt javítását. Hogy így legyen, abban a TÖOSZ is sokat segíthet. Úgy vélem, szövetségünk szerepe nem csökken, hanem inkább nőni fog, hiszen a polgármesterek vannak legközelebb a mindennapi élethez, tehát a törvényalkotásban és a kormányzati munkában az ő tapasztalatuk és véleményük nélkülözhetetlen. A második ciklus után tervez-e harmadikat, negyediket? Addig szeretnék polgármesterként dolgozni, ameddig látom, hogy közös munkánknak van eredménye, amíg lesznek előttem új kihívások, s amíg érzem magam mögött az ajaki emberek támogatását. 14 ÖNkormányzat első negyedév
Arcok és harcok Tartozni kell valahova Beszélgetés Németh Kálmánnal, Répcelak polgármesterével Névjegy Szerző: Szórádi Enikő Répcelak 2001. július 1-jén kapott városi rangot. A folyamatosan zajló felújításoknak köszönhetően az intézmények, a közutak méltóak a városi címhez. A nagyobb beruházások között kell említeni a szennyvíztisztító megépítését, a csatornahálózat teljessé tételét, a szilárd hulladéklerakó telep létesítését és az egészségház kialakítását is. 2010-ben uniós támogatásból megújultak az óvoda épületei. A 2011. év mérföldkő volt a tízéves város életében: a Répcelak Városért Program című pályázatával 461 millió forint támogatást nyert a település. Csodálatos főtér épült, ahol két új köztéri alkotás is található, megújult a Művelődési Otthon és Könyvtár, valamint négysávosra bővült a tekepálya. Dr. Németh Kálmán (61) Répcelakon született, azóta is ott él. A Kaposvári Állattenyésztési Főiskolán üzemmérnöki, a mosonmagyaróvári egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett, agrágazdaságból doktorált. 1972-től 1994-ig a helyi téeszben állattenyésztő, majd a Kaposfarm Rt. főmérnöke. 1980-tól 1994-ig tanácstag, illetve önkormányzati képviselő. 1994-től Répcelak polgármestere, 1997-től 2008-ig a sportegylet elnöke. A Sárvár és Kistérsége Társulás alelnöke, 2006 2010 között tagja a Vas Megyei Közgyűlésnek. Az MSZP répcelaki szervezetének alapító tagja. Répcelak 2715 lakosú település. A jegyzőséghez még két falu is tartozik: Csánig és Nick mondja Németh Kálmán polgármester. A hivatalban 19-en dolgoznak, több mint egyharmaduk olyan helyen, ahol a törvényi változások közvetlenül is érintik őket. Okmányirodánk például igazi térségi szerepet tölt be. Az építéshatósági és gyámhivatali ügyeket öt településen intézzük. Az óvodát hét, az iskolát nyolc fenntartó működteti, de az iskolába még további tíz településről járnak tanulók. A háziorvosi, fogorvosi és gyermekorvosi körzethez is több település tartozik. Több mint 17 éve Répcelak első embere. 1994-ben hogyan határozta el, hogy indul a polgármesteri címért? Mindig is érdekelt az önkormányzati rendszer, illetve a tanácsi is, hisz a településen 1980-tól 1990-ig tanácstag voltam. Az első önkormányzati választáson pedig képviselő. Répcelak közélete sem volt soha közömbös számomra, születésem óta itt élek, nem akartam és nem is tudtam volna máshol lakni. Szeretem a répcelakiakat. Az 1994-es választások előtt sokan kapacitáltak, hogy induljak. Akkor elemi igény volt, hogy olyan ember legyen a településvezető, aki Répcelakon született, mert korábban nem így volt. Az új önkormányzati rendszer milyen új feladatokat ró az önkormányzatra? Elég nehéz az új feladatokról beszélni, a hírek inkább a jelenlegiek elvételéről szólnak. Más lett a költségvetési szerkezet is, a pénzügyön már most is több a feladat, több bankszámlát is kellett nyitni. Ebben különben látok jó dolgokat is. A hatáskörök elvonása viszont eléggé konkrétnak tűnik. Nem értek egyet az építéshatósági feladatok tervezett állami kézbe adásával. Ugyan, mi volt ezzel a probléma? Szlovákiában például az építéshatóság 2003-ig állami feladat volt. Most a helyhatóságok intézik az ügyeket. Átkerül a Járási Hivatalokhoz az okmányiroda, a gyámügy. Remélem és ezekben az utóbbi időkben pozitív nyilatkozatok is történtek az ügyek intézése ott marad, ahol eddig volt, így nem kell máshova utazniuk a polgároknak. Azt meg el sem akarom hinni, pedig sajnos egyre több jel mutat rá, hogy a népesség-nyilvántartás, az anyakönyv sem lesz önkormányzati feladat. Azt már végképp nem értem, hogy mi volt ezzel a baj. A helyi közigazgatás leszűkítése érinti a hivatal köztisztviselői létszámkeretét is. Milyen perspektívát lát a szakemberek jövőjét illetően? A répcelaki polgármesteri hivatalban nagy tudású, szorgalmas, a közigazgatás ügye iránt elkötelezett munkatársak dolgoznak. S azt hiszem, ez a jellemző országosan is. A kormányzati kommunikáció egyelőre az, hogy átveszik azokat a köztisztviselőket, akiknek feladatuk átkerül a Járási Hivatalhoz. A járásokról szóló törvénytervezet már árnyaltabban fogalmaz, első negyedév ÖNkormányzat 15
Arcok és harcok amikor azt mondja, hogy a munkatársak feladatarányosan kerülnek át. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nekem úgy tűnik, hogy a kormányzat nem a jelenlegi, jól felkészült, zömmel középfokú végzettségűekben, hanem a felsőfokú, több nyelvet beszélő szakemberekben látja a jövőt. Vajon lesz-e akarat és bölcsesség az előbbiek megtartására? Ugyanis a sikeres átállás és folytatás a jelenlegi munkatársakon múlik. A rendelkezések hogyan érintik a lakosságot? Csalódott vagyok. A kormányváltáskor abban bíztam, hogy a kistelepülések ügyintézése jobb helyzetbe kerül. És mik a tények? Kétezer fő alatt nem lehet jegyzőség, de született javaslat háromezer főre vonatkozóan is. A lakosság ügyeinek egy részét nem az ismerős önkormányzati tisztviselők intézik majd, hanem a rejtelmes kormányablaknál ülők. Ön a Polgármesterek Vas Megyéért Egyesület alelnöke, a TÖOSZ megyei vezetője is. Mi hajtja a sokrétű szerepvállalásban? Minden polgármesternek, illetve minden településnek tartoznia kell egy vagy több szakmai szervezethez. Egyesületünket 2006-ban hoztuk létre, olyan elöljárók alapították, akik hasonlóan gondolkodtak az önkormányzati rendszerről. Most már közel harmincan vagyunk, az előző ciklusban az egyesület színeiben ketten bekerültünk a Vas Megyei Közgyűlésbe. 2010-ben úgy döntöttünk, hogy a lecsökkentett közgyűlési létszám miatt nem indulunk. Már megbántuk. A TÖOSZ tevékenységét polgármesterré választásom óta nagy figyelemmel kísérem. Előbb megyei küldött, tavaly pedig megyei tagozatvezető lettem. Ez a szervezet eredményesen képviseli a kisebb és nagyobb önkormányzatok érdekeit. Súlyt ad neki a mindenkori döntéshozók szemében, hogy a tagjai közt tudhatja a települések több mint felét. A régebbi polgármester kollégák emlékeznek a TÖOSZ gázközmű vagyonnal kapcsolatos eredményes föllépésére, vagy a polgármesterek nyugdíjazásával kapcsolatos sikeres kezdeményezésére. Nem a szervezet hibája, hogy ez a törvény már nincsen. A jelenlegi vezetés is jól képviseli az önkormányzatok ügyét. Örülök, hogy korrekt a kapcsolat a kormányzati szervek és a TÖOSZ között. Répcelak felújított főtere Répcelak Vas megye északi részén, a Répce folyó partján helyezkedik el. A vidék már ősidők óta lakott terület volt, a mai Répcelak elődjének első említésével egy 1390-es oklevélben találkozhatunk Laak néven. A Répcelak nevet először egy 1863-as összeírás említi. Az 1870-es években kezdődött a település fellendülése az akkori birtokos, Radó Kálmán, Vas vármegye egykori főispánja jóvoltából. Megépült az evangélikus templom, a vasútállomás, csendőrőrs létesült, tűzoltó egyesület alakult, működött posta, távíró, és a település a közjegyzőségi székhely funkcióját is betöltötte. 1905-ben telepedett le Répcelakon a sajtgyártást meghonosító svájci Stauffer család, megteremtve a helyi ipar alapjait. A fejlődés másik mérföldköve a szén-dioxid mezők feltárása volt, majd 1956-ban a Szénsavtermelő Vállalat megalapítása. E két ipari üzem meghatározó jelentőségűvé vált az itt és a környéken élők számára. A Főtér és nevezetességei A város központját a művelődési ház, a polgármesteri hivatal és az evangélikus templom keretezte tér alkotja. Az egységes szerkezetű tér a művelődési ház tengelyesen szimmetrikus alakjához igazodik. A tér középületeit a szökőkúttól kiinduló kereszt alakú díszburkolat kapcsolja össze. Kialakításával és a terület parkosításával barátságos, tágas fogadótér jött létre. A tér központjában álló szökőkút Simor Márton szegedi szobrászművész alkotása. 2011 tavaszán az evangélikus templom parkjában ünnepélyesen felavatták Répcelak város első köztéri bronzszobrát, Veres Gábor szobrászművész Luther Mártont ábrázoló alkotását. 16 ÖNkormányzat első negyedév
Arcok és harcok Répcelak büszkeségei Magyarországon ez Luther Márton egyetlen kültéri képzőművészeti ábrázolása. Sajtok, ipari gázok, patronok Répcelak a sajtgyártásnak, az ipari gázok gyártásának és a patrongyártásnak is egyik legjelentősebb hazai központja. A répcelaki sajtgyártás eredete 1905-re nyúlik vissza, ekkor alapította gyárat a svájci származású Stauffer Frigyes. A Pannontej Rt. 1998 júliusában alakult, két tejipari vállalat, a Répcelaki Sajtgyár Rt. és a Zalatej Rt. összevonásával. Kedvelt termékei a Pannónia kemény sajt, a Karaván ömlesztett blokksajt, és a Medve ömlesztett dobozos sajtcsalád. A Veszprémtej Zrt. 2010-ben beleolvadt a Pannontej Zrt.-be, így a vállalat három telephelyen; Répcelakon, Zalaegerszegen és Veszprémben tevékenykedik. Az üzemek a rendszeres fejlesztéseknek és beruházásoknak köszönhetően modern, világszínvonalú berendezésekkel dolgoznak, és termékeik minősége megfelel az európai és a tengeren túli fogyasztók igényeinek. A Linde Gáz Magyarország Zrt. több mint 500 alkalmazottjával Magyarország legnagyobb műszaki gázokat előállító és forgalmazó vállalata. Az öt telephelyen gyártott ipari gáztermékeket országszerte 150 lerakat értékesíti. Répcelakon jelentős mennyiségű természetes eredetű szén-dioxidot bányásznak. A nyerstermékből évente több mint 110 ezer tonna nagytisztaságú szén-dioxidot állítanak elő. A Liss Kft. nemcsak Magyarországon ismert a szóda- és habpatronokról, valamint készülékekről, de a világ patrongyártói között is vezető szerepet tölt be. A jogelődökkel Szénsavtermelő Vállalat, Linde Gáz Magyarország Rt. együtt 1960 óta gyártanak itt patronokat, 2001 májusától pedig százszázalékos magyar tulajdonban, Liss Kft. néven gyártja és forgalmazza a szóda- és habszifon készülékeket is. Fesztivál, expo, sport Répcelak város legrangosabb kulturális eseménye a háromnapos Répcelaki Fesztivál. A több mint tízéves rendezvény programjában koncertek, képzőművészeti kiállítások, kézműves bemutatók szerepelnek. A Fesztiválhoz kapcsolódik a Répce Expo is, amely tematikus vásár és kiállítás. A fesztiválon egy teljes nap a hagyományőrzésé. A Laki Kalinkó Folkfesztiválon néptáncegyüttesek, népzenészek mutatkoznak be, népművészek árusítják portékáikat, és tanítják a népi kismesterségek alapjait az érdeklődőknek. A fesztivált szimbolizáló kalinkó kelt tésztából készült, anyagát tekintve kalácsra, formájában napra hasonlító édes sütemény, amit jeles ese- mények (pl. lakodalmak) alkalmával sütöttek, és az ünneplő tömeg felvonulásakor a nézelődők között osztottak szét, hogy ők is az ünnep részesei legyenek. A Laki Kalinkó szereplői is e hagyományos sütemény kínálásával csalogatják a nézőket a néptáncfesztiválra. A 2012. évi Répcelaki Fesztiválon zászlóikkal felvonulnak azoknak a településeknek a képviselői, amelyekben szerepel a lak, és bemutatkozik az ugyancsak 11 éves város, Demecser is. A város sportéletének központja a Répcelaki SE sporttelepe korszerű, fedett lelátóval, négysávos tekepályával. Tekeszakosztálya Magyarország legmagasabb rangú bajnokságában, a Férfi Szuperligában szerepel. A felnőtt labdarúgó csapat az NB-s bajnokságban játszik több mint 25 éve megszakítás nélkül, amivel Vas megyében csak a Szombathelyi Haladás FC dicsekedhet. Várjuk a XI. Répcelaki Fesztiválra A nagy tömegeket vonzó eseményt június 8-a és 10-e között (péntek, szombat, vasárnap) rendezik meg. A sokszínű programból néhány Apostol együttes fellépése Répcelaki Kalinkó (népzenei, néptáncegyüttesesek felvonulása) Lak kifejezést tartalmazó települések zászlóinak felvonulása Csalóka Péter mesejáték Főzőverseny Legyen a vendégünk! A fesztivál programja +36-95 370-101-es telefonszámon kérhető.
Arcok és harcok Isztambul és London között félúton található a Bács-Kiskun megyei kisváros, Lajosmizse mutatja be tréfásan Basky András polgármester a Kecskeméti kistérséghez tartozó települést, amely szinte az ország közepén található. Lakosainak száma ma 11 700 fő. Az elmúlt évek gazdasági nehézségei Lajosmizse fejlődésére is rányomták bélyegüket, de a polgármester büszke arra, hogy a városnak nincs adóssága. Már a bronzkorban is laktak ezen a vidéken, ám az Alföldön portyázó török seregek miatt időről időre elnéptelenedett az egykori Lajos-szállás, Mizse-szállás és Bene-szállás. Ezek nyomát őrzik a Mizsei Pusztatemplom még álló falai. Az 1745-ös redemptio (megváltás) óta Jászberényhez tartozó terület 1877-ben kapta meg újra az önálló települési rangot Jász-Lajosmizse nagyközség néven, 1993 óta pedig város. Az itt élő emberek mindig földműveléssel, állattartással, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Ez a jellemző ma is. Híres gyümölcse a kajszibarack és a lajosmizsei eper, de mellettük ma már nagy területen termelnek itt meggyet és paprikát is. A 60-70-es években dinamikus fejlődésnek indult az ipari termelés. Az egykori nagyüzemek bázisán ma számos kisebb-nagyobb vállalkozás működik. Jellemző a településen a lovas turizmus, és számos magas színvonalú vendéglátó- és szálláshely fogadja az idelátogatókat. LAJOSMIZSE Város adósság nélkül Névjegy Basky András (53) Lajosmizsén született. Dabason érettségizett. Pályafutását Táborfalván képesítés nélküli pedagógusként kezdte. 1983-ban szerzett diplomát az esztergomi tanító-képzőben. Volt főelőadó a lajosmizsei nagyközségi tanács-nál, tanított a helyi iskolában, majd 1992-ben kinevezték az általános iskolai kollégium igazgatójának. 2006-ban lett polgármester. Ezt megelőzően két cikluson át volt a helyi képviselő-testület tagja. Mindig jelentős szerepet vállalt a helyi közéletben, ma is tagja a városi énekkarnak. Szabadidejében legszívesebben kertészkedik. A természet, a virágok szeretetét a tanyán lévő szülői otthonból örökölte. Nős, felesége pedagógus, két fiuk van, akik főiskolára járnak. A települések jelentős része hitelből vagy kötvénykibocsátással teremtette meg a fejlesztésekhez szükséges forrásokat. Lajosmizse hogyan tudott hitel felvétele nélkül élni az európai uniós pályázati lehetőségekkel? Önkormányzatunk a 2007 2013-as programozási időszakban máig 21 uniós pályázati kiírásra nyújtott be projekttervezetet, amelyből ez idáig tizennégyet pozitívan bíráltak el, kettő pedig bírálati szakaszban van. A nyertes beruházások összértéke meghaladja a 3 milliárd forintot, amelyből a pályázati támogatás összege 2,6 milliárd forint. Sikeres pályázataink között szerepel: belterületen lévő utak felújítása, új kerékpárút építése, az egészségház akadálymentesítése és infrastrukturális fejlesztése, új bölcsőde építése, IKT eszközök beszerzése a professzionális oktatás eléréséhez, a polgármesteri hivatal modernizációja, roma foglalkoztatottak alkalmazása, prevenciós célú gyermekvédelmi program létrehozása, hulladéklerakó rekultivációja. A két legfontosabb beruházásunknak azonban a csatornahálózat kiépítését, a szennyvíztisztító telep bővítését és az általános iskola energetikai korszerűsítését tekintem mondja büszkén a polgármester. Jelenleg négy beruházás zajlik, amelyből a legnagyobb értékű a KEOP-os, a csatornahálózat kiépítésére és szennyvíztisztító telepének bővítésére irányuló pályázatunk. A Közreműködő Szervezet 2011. december 21-én értesítette mintegy karácsonyi ajándékként az önkormányzatot, hogy támogatásra érdemesnek ítélte a pályázatot. A beruházás 2 milliárd 224 millió forint értékű, amelyből a támogatás mértéke 1 milliárd 900 millió forint. A városnak ma körülbelül 22 százaléka csatornázott. A fejlesztéssel szinte a teljes belterület csatornázva lesz, a csatornarendszer kiépítésével viszont a szennyvíztisztító telep bővítése is szükségessé válik. A projektzárás tervezett időpontja 2014 szeptembere. 18 ÖNkormányzat első negyedév