LEIBNIZ-INSTITUTE OF AGRICULTURAL DEVELOPMENT IN CENTRAL AND EASTERN EUROPE



Hasonló dokumentumok
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

FINO CSOPORT

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

A különadók és a minimálbér hatásai az élelmiszeripar költségeire és foglalkoztatására

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

VII. évfolyam, Statisztikai Jelentések A BERUHÁZÁSOK ÉS A FŐBB PÉNZÜGYI MUTATÓK VÁRHATÓ ALAKULÁSA AZ ÉLELMISZERIPARBAN 2013-ban

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.

VIII. évfolyam, Statisztikai Jelentések A BERUHÁZÁSOK ÉS A FŐBB PÉNZÜGYI MUTATÓK VÁRHATÓ ALAKULÁSA AZ ÉLELMISZERIPARBAN 2014-ben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály. EGYES ÉLELMISZERIPARI TERMÉKEK ÁRUMÉRLEGE SZAKÁGAZATONKÉNT félév A K I

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban

A köles kül- és belpiaca

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

HITA roadshow


Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Az alapanyag-termelés és feldolgozás helyzete és kilátásai Problémák és megoldások a zöldség-és gyümölcs-feldolgozásban február 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba november 11.

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

Hospodárska geografia

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

4. el ő el adás Értékkategóriák ÁKM Élelmisz Élelmis eripar z, élelmisz élelmis erf z o erf gy o as gy zt as ás zt

Az agrárágazat aktuális kérdései. Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium március 9.

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Nagygazdák és kisgazdák*

Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok. Dr. Borbély Csaba Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar november 30.

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Burgenland mezőgazdasága és vidékfejlesztése. A szomszéd fűje mindig zöldebb, avagy Ausztria a vidékfejlesztő szemével

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége május 24.

A hazai export lehetőségek értékelése a húsipar területén. Hollósy Tibor Beszerzési igazgató Ügyvezető igazgató helyettes

20 pontos akcióterv. Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető

III. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE

A Juh Terméktanács 25 éve FM Budapest, november 10.

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA

A termıföldkérdés vidékfejlesztési összefüggései

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

A magyar építőipar számokban és a évi várakozások

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

Élelmiszervásárlási trendek

Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON

1. melléklet a évi CXXVI. törvényhez

kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről

Az ágazati marketing lehetőségei

XVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév

TEJPIACI KITEKINTÉS november 29. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia december 1.

IV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

Agrárgazdasági Kutató Intézet A KETTİS KÖNYVVITELT VEZETİ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB ADATAI A K I

A magyar vegyipar* 2010-ben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Vajai László, Bardócz Tamás

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT

Átírás:

LEIBNIZ-INSTITUTE OF AGRICULTURAL DEVELOPMENT IN CENTRAL AND EASTERN EUROPE Theodor-Lieser-Str. 2 06120 Halle e-mail iamo@iamo.de www.iamo.de phone +49 345 2928-310 1

Milyen perspektívát jelent Magyarország számára a mezőgazdaság? Páll Zsombor e-mail pall@iamo.de phone +49 345 2928-247 2

Bevezetés Motiváció: Mezőgazdaság stratégiai ágazat: Élelmiszerbiztonság Élelmiszerellátás biztonsága Vidéki foglalkoztatás (aktivitás, problémák vidéken) Természeti erőforrás Gyakran témája a politikai, társadalmi vitáknak 3

Bevezetés Vázlat: 1. A mezőgazdaság fogalma és funkciói 2. A mezőgazdaság és élelmiszeripar helye a nemzetgazdaságban 3. A mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzete, kihívások 4. Nemzetközi tendenciák 5. Fejlesztési stratégiák és azok összahasonlítása 6. Összefoglalás 4

Bevezetés Élelmiszergazdaság Élelmiszerkereskedelem Inputelőállítás Mezőgazdaság Élelmiszeripar Forrás: saját összeállítás Ipari feldolgozás + Kutatás és fejlesztés Agrárgazdaság 5

Bevezetés A mezőgazdaság funkciói: Termelési (élelmiszer, ipari alapanyag) Társadalmi (foglalkoztatás, vidéki kultúra megőrzése) Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás -> gazdasági, társadalmi és környezeti célok összehangolása 6

Bevezetés Vidék társadalmi nézőpontból: Társadalom erős háttere Kezdeményezőkészség Tulajdonosi szemlélet 7

A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban 2007 2008 2009 2010 2011 GDP% 4,18 4,03 3,45 3,77 GDP% élelmiszeripar 2,22 2,11 2,20 n/a n/a Foglalkoztatás % 4,36 4,65 4,54 4,86 Foglalkoztatás elelmiszeripar % 3,31 3,50 3,30 3,25 n/a Export (élelmiszer, ital, dohány) % 6,26 6,69 7,25 6,93 7,20 Export élelmiszer és ital 4,75 5,59 6,08 5,83 n/a Bruttó állóeszköz felhalmozás 3,56 3,80 5,10 4,46 n/a Nemzetgazdasági beruházások % 3,72 4,76 5,58 4,78 5,55 Keresetek (nemzetgazdasági keresetek arányában) % 66,06 67,21 68,61 71,03 71,95 Forrás: saját összeállítás KSH alapján 8

A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban - kitekintés GDP% Foglalkoztatás Export élelmiszer és ital Magyarország 3,8 4,4 5,8 Ausztria 1,5 5,6 6,32 Csehország 1,7 3,2 3,29 Dánia 1,3 2,6 16,84 Franciaország 1,7 2,9 10,82 Hollandia 1,8 2,7 11,39 Németország 0,8 2,2 4,47 Románia 6,7 28,7 5,78 Szlovákia 3,1 4,0 4,00 Európai Unió 27 1,7 5,34 Forrás: saját összeállítás KSH, ILO, Comtrade alapján A 2007/2008-as válság hatása az orosz búzaexportőrök árképzésére 9

Bevezetés Néhány folyamat: Mezőgazdasági tevékenységek dezintegrációja Mezőgazdaság és ipar integrációja (ipari erőforrások) Specializáció A 2007/2008-as válság hatása az orosz búzaexportőrök árképzésére 10

A magyar agrárgazdaság helyzete A mezőgazdaság és élelmiszeripar részesedése a GDP-ből 14 12 10 GDP% 8 6 4 2 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Mezőgazdaság Élelmiszeripar Mezőgazdaság+ élelmiszeripar Forrás: saját összeállítás KSH alapján 11

A magyar agrárgazdaság helyzete A mezőgazdaság munkaerő felhasználása (éves munkaerőegység) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen Nem fizetett Fizetett Forrás: saját összeállítás KSH alapján 12

A magyar agrárgazdaság helyzete Az ágazatok részesedése a bruttó kibocsátásból 2010 Állati termékek 13% Gabonafélék (vetőmaggal) 29% Állatok 27% Gyümölcsfélék 6% Burgonya (vetővel együtt) 2% Kertészeti termékek 10% Takarmánynövények 3% Ipari növények 10% Forrás: Saját összeállítás KSH alapján 13

A magyar agrárgazdaság helyzete A növénytermesztés és állattenyésztés aránya 70 65 60 55 50 45 40 35 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Növénytermesztés Állattenyésztés Saját összeállítás KSH alapján 14

A magyar agrárgazdaság helyzete Birtokszerkezet részarány a gazdaságo k számából Forrás:saját összeállítás Eurostat, 2007 alapján Éves munkaer őegység (%) méret (ha) terület (%) kibocsátás (%) 0-2 3,44 72,22 11,76 49,11 2-4.9 3,38 7,58 4,55 8,84 5-9.9 3,92 3,89 4,38 5,96 10-19.9 5,53 2,75 5,59 4,82 20-29.9 3,50 1,00 3,31 2,33 30-49.9 5,50 0,98 4,46 2,30 50-99.9 9,24 0,90 5,91 2,68 100-65,48 1,04 45,65 16,67 15

A magyar agrárgazdaság helyzete A főbb élelmiszeripari szakágazatok részesedése az értékesítésből összes Élelmiszer, ital, dohánytermék értékesítés gyártása Forrás: saját összeállítás KSH alapján export értékesítés Húsfeldolgozás, - tartósítás,húskészítmény gyártása 25.97 28.09 Takarmány gyártása 11.04 14.53 Tejfeldolgozás 9.95 5.02 Pékáru, tésztafélék gyártása 9.63 3.25 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, - tartósítás 8.64 16.61 Egyéb élelmiszer gyártása 8.27 10.22 Üdítőital, ásványvíz gyártása 6.64 2.26 Malomipari termék, keményítő gyártása 5.95 5.93 Növényi, állati olaj gyártása 5.36 8.76 Sörgyártás 3.83 0.48 Szőlőbor termelése 2.56 2.61 Desztillált szeszes ital gyártása 1.18 0.29 Dohány 0.80 1.73 Halfeldolgozás, -tartósítás 0.03 0.02 16

A magyar agrárgazdaság helyzete Kiskereskedelem: Modern kiskereskedelmi formák térnyerése (hiper- szupermarket, diszkont)-> uralják a piacot Hagyományos kiskereskedelmi formák (kényelmi bolt, piac stb) visszaszorulóban Koncentráció, piaci alkupozíció Megváltozott igények, (technológia, mennyiség, menedzsment, logisztika)-> jelentős befektetés a beszállítóknak, előnyben a nagy beszállítók Nemzetközi beszerzés-> lehetőség, kihívás 17

A magyar agrárgazdaság helyzete Termelői csoportok, szövetkezek: Beszerzés, értékesítés Befektetés, modern technológia Alkupozíció 18

A magyar agrárgazdaság helyzete Termelői csoportok, szövetkezek: Kicsi együttműködési hajlandóság (kommunista múlt) Nehézkes döntéshozatal Támogatásra alapozott és nem életképes Nem homogén árualap 19

A magyar agrárgazdaság helyzete Élelmiszer, ital és dohány export termékszerkezet (2011) Egy éb táplálkozásra alkalmas termék és Ital készítmény 3,51% 4,64% Állati takarmány Külkereskedelem: (gabona nélkül) 8,73% Káv é, tea, kakaó és fűszer 4,46% Cukor, cukorkészítmény és méz 6,65% Zöldségf élék és gy ümölcs 13,29% Dohány 1,54% Élő állat 5,99% Hús és húskészíítmény 19,59% Tejtermék és tojás 5,69% Hal, rák és puhattestű állat 0,16% Gabona és gabonakészítmény 25,76% Forrás: saját összeállítás KSH alapján 20

A magyar agrárgazdaság helyzete Élelmiszer, ital és dohány import termékszerkezet (2011) Külkereskedelem: Állati takarmány (gabona nélkül) 13,18% Kávé, tea, kakaó és fűszer 12,69% Cukor, cukorkészítmény és méz 8,06% Zöldségfélék és gyümölcs 16,63% Élő állat 5,47% Hús és húskészíítmény 17,15% Gabona és -készítmény 11,81% Tejtermék és tojás 13,01% Hal, rák és puhattestű állat 2,00% Forrás: saját összeállítás KSH alapján 21

A magyar agrárgazdaság helyzete Élelmiszer, ital és dohány export és import partnerek (2011) Export célországok 2011 Import országok 2011 Ország Részesedés (%) Ország Részesedés (%) Németország 13,84 Németország 22,94 Szlovákia 13,78 Lengyelország 12,70 Románia 10,74 Ausztria 9,38 Ausztria 8,55 Szlovákia 9,07 Csehország 4,22 Hollandia 6,92 Lengyelország 4,15 Csehország 5,10 Hollandia 3,10 Olaszország 4,88 Törökország 2,90 Románia 4,42 Anglia 2,74 Franciaország 3,72 Oroszország 2,65 Belgium 2,52 CR5 51,14 CR5 61,01 CR10 66,68 CR10 81,65 Forrás: saját összeállítás Comtrade alapján 22

A magyar agrárgazdaság helyzete Főbb üzenetek: Kis és csökkenő részesedés a nemzetgazdaság teljesítményéből, nemzetkőzi tendencia Külkereskedelemből arányaiban mérve jelentős részesedés Duális birtokszerkezet, életképes középbirtok hiányzik Tőkeintenzív termékek térnyerése, munkaigényes termékek visszaszorulása 23

A magyar agrárgazdaság helyzete Főbb üzenetek: Kevés beruházás Élelmiszeripar és állattartás visszafejlődése-> kevés hozzáadott érték Alapanyagokat exportálunk, feldolgozott termékeket importálunk Foglalkoztatás csökken a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban is Kiskereskedelem szerepének növekedése Gazdasági, társadalmi és környezeti célok közül a gazdasági került előtérbe, de az sem érvényesül 24

Nemzetközi tendenciák 110 105 100 95 90 A világ élelmiszertermelése 2004-2006=100 85 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Agricultural production Cereals Crops Food Livestock Forrás: saját összeállítás FAOSTAT alapján 25

Nemzetközi tendenciák Egy főre jutó élelmiszertermelés 2004-2006=100 115 110 105 100 95 90 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 World Africa Northern America Southern America Asia South East Asia Europe Oceania Forrás: saját összeállítás FAOSTAT alapján 26

Nemzetközi tendenciák 115 Élelmiszertermelés, földhasználat és N műtrágya 2004-2006=100 110 105 100 95 90 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 N fertilizer Agricultural land Food production Forrás: saját összeállítás FAOSTAT alapján 27

Nemzetközi tendenciák Élelmiszerexport (milliárd USD) 1200 1000 800 600 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 World Forrás: saját összeállítás FAOSTAT alapján 28

Nemzetközi tendenciák A világ népessége 9.5 9 8.5 8 7.5 7 6.5 6 2001 2004 2007 2010 2013 2016 2019 2022 2025 2028 2031 2034 2037 2040 2043 2046 2049 Total population Forrás: saját összeállítás FAOSTAT alapján 29

Nemzetközi tendenciák Árvolatilítás (FAO Price Indicies) 250.0 200.0 150.0 100.0 50.0 0.0 Forrás: saját összeállítás FAOSTAT alapján 30 1/2002 7/2002 1/2003 7/2003 1/2004 7/2004 1/2005 7/2005 1/2006 7/2006 1/2007 7/2007 1/2008 7/2008 1/2009 7/2009 1/2010 7/2010 1/2011 7/2011 1/2012 Food Meat Dairy Cereals

Nemzetközi tendenciák GDP növekedés 80,000.00 70,000.00 60,000.00 Billion USD 50,000.00 40,000.00 30,000.00 20,000.00 10,000.00 0.00 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 World Advanced countries Emerging and developing countries Forrás: saját összeállítás IMF WEO alapján 31

Nemzetközi tendenciák Hulladék az élelmiszerláncban: betakarítás tárolás feldolgozás kereskedelem háztartások 32

Nemzetközi tendenciák GMO? Mellette: jelentős hozamnövekedés Ellene: Kiszámíthatatlan hatás az emberi egészségre Fogyasztók idegenkednek Növények rezisztenciája Néhány nagy cégtől való függés 33

Nemzetközi tendenciák Főbb üzenetek: Növekvő élelmiszertermelés és kereskedelem Növekvő igény mind a gabonafélék (szegény országok) mind az állati termékek, zöldségek és gyümölcsök és feldolgozott élelmiszerek iránt (gazdagabb fejlődő országok) Elég élelmiszer a világon elosztás? Népességnövekedés -> élelemellátás a jövőben? 34

Nemzetközi tendenciák Főbb üzenetek: Jelentős tartalékok: Hulladék az élelmiszerláncban (etikai kérdés is!) Nem hatékony birtokszerkezet, elavult technológia Ázsiában és Afrikában Oroszország, Kazahsztán és Ukrajna: földtartalék, elavult technológia, fejletlen logisztika-> export 35

Nemzetközi tendenciák Főbb üzenetek: Árvolatilítás: jelentős és váratlan, gazdasági fundamentumokkal nem magyarázható árváltozás rövid távon energiaárak hatása (direkt és indirekt) 36

Nemzetközi tendenciák Főbb üzenetek Magyarországnak: Igény a jó minőségű élelmiszerekre Állati termékek, zöldségek, gyümölcsök és feldolgozott élelmiszerek GMO mentesség versenyelőny is Fenntartható agrárgazdaság 37

A magyar agrárgazdaság jövője Lehetséges stratégiák: Feladat: gazdasági, társadalmi és környezeti célok összehangolása 1. Modern ipari árutermelés 2. Helyi és regionális termelés 3. Integrált stratégia 38

A magyar agrárgazdaság jövője Modern ipari árutermelés Jellemzők: nemzetgazdaság egyenrangú ága koncentráció, nagy méretek modern technológia, menedzsment nemzetközi munkamegosztás, specializáció (komparatív előny) magas inputhasználat (energia, vegyszerek) tőkeigényesség kis foglalkoztatás 39

A magyar agrárgazdaság jövője Modern ipari árutermelés (Dél Amerika) Előny: kisebb költségek, versenyképes a globalizált, szabadkereskedelemre épülő világban, hozzájárulás a GDP-hez Hátrány: egyoldalú gazdasági szemlélet, foglalkoztatás visszaesik, környezetszennyezés, nem rugalmas, instabil, koncentráció, vidék és agrárgazdaság erős dezintegrációja, helyben élőknek nincs döntési joga, tulajdonosi szemlélet hiánya, kiszolgáltatottság néhány nagy cégnek, magas energiafelhasználás-> árvolatilítás Lehetőségek: népesség és élelmiszerfogyasztás növekszik, várható további kereskedelmi liberalizáció, Veszélyek: globális felmelegedés, inputárak (főleg energia) megugrása 40

A magyar agrárgazdaság jövője Helyi és regionális termelés Jellemzők: dekoncentráció, kis méretek munkaintenzív kis vegyszer és energiafelhasználás diverzifikáció helyi és regionális értékesítés 41

A magyar agrárgazdaság jövője Helyi és regionális termelés Előny: magas foglalkoztatottság, stabil, rugalmas, ellenőrizhető, vidék és agrártermelés integrációja, helyi kultúra és környezeti adottságok figyelembevétele, kisebb inputhasználat (vegyszer, energia), tulajdonosi szemlélet Hátrány: magasabb költségek -> szabadkereskedelemben versenyképes?, minőség ellenőrizhetősége, kis keresetek a nemzetgazdaság többi ágához viszonyítva Lehetőség: társadalom támogatása, igény a helyi és ellenőrizhető élelmiszerekre Veszély: fogyasztók fizetőképessége, jelenlegi globális feltételrendszer 42

A magyar agrárgazdaság jövője Magas foglalkoztatás Magas hozzáadott érték Környezeti szempontból is fenntartható Export Élelmiszerbiztonság 43

A magyar agrárgazdaság jövője Integrált stratégia Nemzeti Vidékstratégiához hasonló Jellemzők: vegyesen kis, közepes és nagy méretek, életképes családi gazdaságok túlsúlya a mezőgazdaságban munkaintenzív, magas hozzáadott értékű termékek (ökotermékek, zöldség, gyümölcs, feldolgozott termékek, állati termékek) kutatás fejlesztés központi szerepe együttműködés az alapanyagtermelés és feldolgozás között,hosszú távú szerződéses kapcsolatok export orientált fejlett marketing, piackutatás, agrárdiplomácia 44

A magyar agrárgazdaság jövője Integrált stratégia Előny: versenyképes, magas hozzáadott érték, magas foglalkoztatottság, magas keresetek, nagyobb hozzájárulás a GDPhez, tulajdonosi szemlélet, minőség ellenőrizhető, gazdaságilag, társadalmilag és környezeti szempontból is fenntartható, kicsi és nagy struktúrák együttélése, stabil Hátrány: nagy változás elérése, koncentrált, jól szervezett politikai intézkedések, nagy befektetés, nehéz megvalósítani Lehetőség: igény a feldolgozott élelmiszerekre, társadalmi támogatottság, energiaárak várható emelkedése Veszély: további kereskedelmi liberalizáció, érintettek ellenállása 45

Összefoglalás Agrárgazdaság kicsi és csökkenő szerep a nemzetgazdaságban Nemzetközi tendencia Életképes középbirtok hiánya Alapanyagokat termelünk és exportálunk, állattenyésztés és élelmiszeripar visszaszorult Igény a jó minőségű és magas hozzáadott értékű élelmiszerekre GMO mentesség 46

Összefoglalás Integrált stratégia: magas hozzáadott érték, kutatás fejlesztés, marketing, piackutatás, együttműködés, foglalkoztatottság Változás a termékszerkezetben Gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság Agrárgazdaság jelentős nemzetgazdasági ág Nagy változás > társadalmi támogatottság, erőforrások 47

Köszönöm a figyelmet! 48