MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Jogerős:2011. december 16-tól BBK/2452-14/2011. Üi.: Haraszti Tamás Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály Tel.: 06 1/373 1804 E-mail: tamas.haraszti@mbfh.hu Lavinamix Építő Kft. Tárgy: Határozat bányatelek megállapításáról 2360 Gyál, Fundy út 1. HATÁROZAT A Budapesti Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) a Lavinamix Építő Kft. (2360 Gyál, Fundy út 1.; Bányavállalkozó) kérelmére indult eljárásban Ócsa IV.- homok, kavics bányatelket megállapítja a következők szerint: 1. A bányatelek: 1.1. Védneve: Ócsa IV.- homok, kavics 1.2. Kitermelhető ásványi nyersanyaga: homok (MBFH-kódja: 4200) kavics (MBFH-kódja: 4300) 1.3. Ásványi nyersanyagának kitermelési módja: külfejtés 1.4. Földrajzi helye: Pest Megye, Ócsa külterületén 0490/24, 0490/27-28, 0490/31-32, 0490/35-44, 0490/123 hrsz.-ú külterületi ingatlanon az 1.5. pontban EOV koordinátákkal lehatárolt részén. 1.5. Határvonalának koordinátái EOV rendszer szerint: Határvonal töréspontjai Y(m) EOV X(m) Magasság Balti felett Z (mbf) 1 662 096,6 211 007,9 96,8 2 662 622,3 211 498,7 98,0 3 662 883,9 211 170,4 98,0 4 662 622,3 210 926,2 97,5 5 662 660,3 210 767,9 97,0 6 662 606,1 210 717,4 97,5 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. Ügyfélfogadás: :(06-1) 373-1800 : 1591 Budapest, Pf.: 310. kedden 8-tól 12 óráig E-mail: bbk@mbfh.hu csütörtökön 14-től 15 óráig :(06-1) 373-1810
1.6. Fedő és alaplapjának tengerszint (Balti) feletti magassága Fedőlap: Alaplap: 98,6 mbf 67,8 mbf 1.7. Területe: 0,286178 km 2 (28 ha 6178 m 2 ) 1.8. Ásványi nyersanyag vagyona: Az ásványi nyersanyag mennyiségét, illetve a földtani-, a kitermelhető- és a pillérekben lekötött ásványvagyont a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 25. (3) bekezdésben megfogalmazottakra tekintettel kizárólag a kérelmező részére csatolt - önálló melléklet tartalmazza -, és a bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyásáig üzleti titkot képez. A Bányavállalkozónak a bányatelekben lévő összes szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozóan mennyiségi és minőségi elszámolási kötelezettsége áll fenn. 2. A bányatelek jogosítottjának adatai: Neve: Lavinamix Építő Kft. Székhelye: 2360 Gyál, Fundy út 1. 3. Határ- és védőpillérek 3.1. Védő- és határpillér: R (határpillér vízszintes vetületi szélessége) = p v + H ctg(β Δβ) [m] p v (védősáv) = 5 m, H = határpillér magassága (m) β (határszög) = 26 Δβ (határszög biztonsági tényezője) = 3 β β (korrigált határszög) = 23 A határ- és védőpillérek a bányatelek alaplapjáig terjednek. 3.2. Védendő létesítmények: A bányatelek területén egyéb védendő létesítmény nincs. 4. Igénybevételi ütemterv A Bányakapitányság elfogadja a kérelemhez mellékelt a bányatelek teljes területére elkészített - igénybevételi ütemtervet, amelyet a LavM-2011/ÓcsaIV/ütemterv/1 nyilvántartási számú tervtérkép ábrázol. 5. A bányatelek újrahasznosítási célja: A Bányakapitányság a tájrendezési előtervben foglaltak alapján, az újrahasznosítási cél horgásztó, amelyet a tájrendezési előterv tartalma, valamint térképi állapota szerint a bányászati tevékenység folyamatos végzése során kell kialakítani. 6. A bánya minősítése: főbb bányaveszélyek szempontjából nem minősített. - 2/9 -
7. A bányatelek megállapítási eljárásába bevont szakhatóságok előírásai: Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal a HSZO/164-1/2011. számú, Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 450/2313/1/2011. számú, Ócsa Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője a 791-15/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a hatáskörének a hiányát állapította meg. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal az OTH-GYÓGYF 213-2/2011. számú, Dabas Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága az SZ/382-1/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a tárgyi bányatelek megállapításához. Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dabasi Körzeti Földhivatal a 10.495-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában az alábbi kikötéssel hozzájárult a tárgyi bányatelek megállapításához. A csatolt műszaki leírás és a hiánypótlási felhívásomra benyújtott pontos területkimutatás alapján az ócsai 0490/123, 0490/24, 0490/27, 0490/28, 0490/31, 0490/32, 0490/35, 0490/36, 0490/37, 0490/38, 0490/39, 0490/40, 0490/41, 0490/42, 0490/43, 0490/44 hrsz-ú földrészletekből 28 ha 6178 m2 nagyságú termőföld - a megkereséhez csatolt Ócsa IV. - Homok, kavics bányatelek térképen jelölt bányatelek megnevezésű - részterületre, a tervezett kavicsbánya bányatelek megállapításához a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 8. (1)-(2) bekezdése alapján - a szakhatósági hozzájárulásomat megadom, azzal a kikötéssel, hogy a termőföld kizárólag ütemezetten, a tényleges igényeknek megfelelően vehető igénybe. Az igénybevétel csak az előzetesen kiadott földvédelmi (végleges más célú hasznosításra vonatkozó) engedély birtokában kezdhető meg. A szakhatósági eljárás során felmerült eljárási költség összege 15.000,- Ft, azaz tizenötezer forint, amely kiegyenlítésre került. 8. A Bányakapitányság rendelkezése: A bányatelek felszíni határának sarokpontjait jól láthatóan, időtálló jelekkel maradandó módon, a bányatelek térképpel megegyező számozású határjelekkel meg kell jelölni. Az egyes sarokpontokat bányamérési módszerek alkalmazásával úgy kell a felszínen kitűzni, hogy az elhelyezett jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák. A bányatelek jogosítottja a határjeleket köteles biztosítani és karbantartani. Határidő: határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a sarokpontok maradandó módon megjelölése, és folyamatos karbantartása. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés esetén 10032000-01417179-00000000 számú számlára igazgatási szolgáltatási díjat (50.000,- Ft) kell befizetni. A befizetésen A042 kódszámot fel kell tüntetni. A befizetés igazolását a fellebbezéshez csatolni kell. INDOKOLÁS A Lavinamix Építő Kft. 2011. augusztus 25-én kérelmet terjesztett be a Bányakapitányságra, amelyben Ócsa IV.- homok, kavics bányatelek megállapítását kérte. A Bányakapitányság a benyújtott dokumentáció tartalmának figyelembevételével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. - 3/9 -
törvény (Ket.) 29. (3) bekezdés értelmében a Bt. 43/A. (2) bekezdése alapján 2011. szeptember 01-én értesítette az érintetteket az eljárás megindításáról. Az érintettek az eljárás alatt a határozat meghozataláig a Bányakapitányság részére nyilatkozatot nem küldtek. A Bányakapitányság 2011. szeptember 01-én a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése alapján szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából megkereste az érdekelt szakhatóságokat, majd hiánypótlásra szólította fel a Bányavállalkozót, amit 2011. október 12-én teljesített. A szakhatóságok állásfoglalásaikat az alábbiakkal indokolták. A Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 2011. szeptember 15-én érkezett szakhatósági állásfoglalásában a következőket állapította meg: A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tárgyi bányatelek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. -ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. -ának (9) bekezdése tartalmazza. A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 2011. szeptember 20- án érkezett szakhatósági állásfoglalásában a következőket állapította meg: Az Ócsa IV. - homok, kavics bányatelek megállapítására irányuló eljárásban Irodám nem volt közreműködő szakhatóság, ezért a 2011. március 28-án kelt, 450/1002/1/2010 ügyiratszámú végzésemmel Irodám tekintetében az eljárást megszüntettem. Ennek alapján Irodám az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni, tárgyi eljárásban kifogással nem kívánok élni. Az Ócsa Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője 2011. október 06-án érkezett szakhatósági állásfoglalásában a következőket állapította meg: Megkeresésében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletére hivatkozik. A nevezett jogszabályhely a bányászati szakigazgatással kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakhatóságokat rögzíti. A 12. sor értelmében helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén kell a helyi települési önkormányzat jegyzőjének állást foglalnia. Szakkérdés: Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Megküldött dokumentáció szerint Lavinamix Építő Kft. (2360 Gyál Fundy u. l.) az Ócsa, külterület 0490/24, 27-28, 31-32, 35-44, 123 helyrajzi számú ingatlanokat kívánja bányaművelésre igénybe venni. Tárgyi ingatlanok nem helyi védettségűek, a helyi védett területekre természetvédelmi és környezetvédelmi szempontból nincsenek kihatással, tárgyi eljárásban nem vagyok illetékes. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2011. szeptember 20-án érkezett szakhatósági állásfoglalásának indokolásában előadta: A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a bányanyitás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben - 4/9 -
foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44-54/A. -ban előírt módon, határidőn belül adtam ki. A szakhatósági állásfoglalás kiadására hatóságom hatáskörét és illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010 (XII.27.) Korm. Rendelet állapítja meg. A Dabas Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága 2011. október 03-án érkezett szakhatósági állásfoglalásában következőket állapította meg: A szakhatóság az ügyintézési határidőt nem lépte túl, a megkeresés 2011. szeptember 5-én érkezett szakhatóságomhoz. A rendelkezésre álló határidő az előzőek figyelembevételével 2011. szeptember 20-án jár le. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki és e jogszabályi helyre tekintettel adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A fentiekre tekintettel a rendelkező rész szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. A szakhatósági állásfoglalást a 261/2009. (XI. 26.) kormányrendelet 3. (1) bekezdése, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11., és a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése határozza meg. Területi illetékességemet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 11/2007. (IV. 24.) ÖTM rendelet 1. (1) bekezdéséhez tartozó mellékletben meghatározott illetékességi területen eljárva - adtam ki. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dabasi Körzeti Földhivatal 2011. október 20-án érkezett szakhatósági állásfoglalásában következőket állapította meg: A megkeresést áttekintve megállapítottam, hogy a termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó alábbi engedély került kiadásra az érintett területre:dabasi Körzeti Földhivatal a 10.263-2/2007. számú határozatában engedélyezte az ócsai 0490/15, 0490/16, 0490/17, 0490/18, 0490/23 hrsz-ú földrészletekből összesen 8 ha 6258 m2 nagyságú szántó végleges felhasználását osztályozómű elhelyezésére. Ebből a más célú hasznosításra engedélyezett területből egy kis részt érint a jelenlegi bányatelek, a 0490/123 hrsz-ú földrészlet nyugati középső részén a vezetékjog és kavics feldolgozó üzem közötti részen. A érintett területre vonatkozóan az alábbi földvédelmi eljárások folynak a földhivatalnál (jelenleg még döntés nem született az ügyekben): A 0490/123 hrsz-ú földrészletre vonatkozóan a 10.482/2011. számon végleges más célú hasznosítási kérelmet nyújtott be Bajnok Lajos. Az eljárás felfüggesztésre került. Az előző területen az engedély kiadását megelőzően megkezdték az igénybevételt, ezért engedély nélküli más célú hasznosítás miatt eljárás indult a 10.482/2011. számon. A Lavinamix Kft. a bányatelekként a jelen eljárásban megjelölt területére végleges más célú hasznosítási kérelmet nyújtott be, amelyben még a helyszíni vizsgálat nem történt meg. Az érintett területre a 10.232-4/2011. számon szakhatósági állásfoglalást adtam ki, amelyben az előzetesen 10.232-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásomat módosítottam. A szakhatósági állásfoglalásomban a jelenleg érintett területre vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálati eljárásához adtam meg a szakhatósági hozzájárulásomat. A döntésemben tekintettel voltam arra, hogy az alapeljárásban a 10.550/2008. számú szakhatósági állásfoglalásomban már hozzájárulásomat adtam az eljárás tárgyát képező ingatlanokra vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz. A fellebbezési eljárásban a Pest Megyei Földhivatal Földvédelmi és Földértékelési Osztálya a 10.892-2/2009. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában helybenhagyta a 10.550/2008. számú szakhatósági állásfoglalásomat azzal a kikötéssel, hogy a termőföld igénybevételére a dokumentáció szerint - 5/9 -
43 éves időtartam alatt kizárólag ütemezetten, a tényleges igényeknek megfelelően kerülhet sor. Az eljárás tárgyát képező földrészletek minőségi osztály szerinti részterületét a benyújtott iratok nem tartalmazták. A felhívásomra benyújtott táblázat szerint az érintett terület az alábbiak szerint oszlik meg: 2,6280 ha 4. minőségi osztályú szántó (Kataszteri tiszta jövedelme: 16,50 Ak/ha) 22,2596 ha 5. minőségi osztályú szánt6 (Kataszteri tiszta jövedelme: 10,40 Ak/ha) 3,7303 ha 6. minőségi osztályú szántó (Kataszteri tiszta jövedelme: 6,30 Ak/ha) Összesen: 28,6179 ha szántó területeket tartalmaz. Az érintett földrészletek magántulajdonban vannak, a földhasználati nyilvántartás szerint a BA&BL Kft. a földrészletek bejelentett földhasználója haszonbérlet jogcímén, melynek a lejárati ideje: 2019. november 15. A jelenleg hatályos Tfvt. 2. f) pontja szerint átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga; Ócsa településen a szántó művelési ágú termőföld kataszteri tiszta jövedelme: 15,85 Ak/ha. A Tfvt. 2. d)pontja szerint földvédelmi eljárás:a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás; A Tfvt 7. (1)-(2) bekezdései szerint a földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le. Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok az állásfoglalásukat a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvbe is foglalhatják. 8. (1) bekezdése szerint, ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A (2) bekezdés szerint a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. 2011. október 11-én megtekintettem a fent leírt földrészleteket, melyek Ócsa belterületétől mintegy 4 km-re délnyugati irányban találhatóak, az 5. számú főközlekedési útról közelíthetőek meg, a Duna- Tisza és a Szittyó csatorna közötti térségben helyezkednek el. A helyszínen megállapítottam, hogy az érintett termőföldet a művelési ágának megfelelően szántóként hasznosítják, azon egységesen talajművelést végeztek, gyommentes állapotban volt. Az érintett terület egy nagyobb, egybefüggő mezőgazdasági művelésű tábla részét képezi. A földrészleteken engedély nélküli más célú hasznosítást nem tapasztaltam. A szakhatósági állásfoglalásom kialakítása során figyelembe vettem, hogy a jelen eljárásban érintett ingatlanokra vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálati eljárásban hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adtam ki és a Pest Megyei Földhivatal ezt a döntést a fellebbezési eljárásban helyben hagyta. Tekintettel arra, hogy a termőföld nagyobb része az átlagostól gyengébb minőségű és az összterületből mindössze 2,6 ha nagyságú szántó az, ami a település szántóinak átlagánál csupán 0,65 Ak-val jobb, a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adtam ki. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet és illetékességemet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja, 2. (1) bekezdése 3. (4) bekezdése és a rendelet melléklete alapján állapítottam meg. - 6/9 -
A bányatelek a Tégla és Cserépipari Bányaföldtani Szolgáltató Kft. által 2005 évben megkutatott területen belül helyezkedik el. A Bányavállakozó a kutatásról készült Kutatási jelentés az Ócsa 0490/18, 23-24, 27-28, 31-32, 35-53, 56-57, 60-61, 64-65, 68-69, 73-74, 77, 80-82, hrsz.-ú területek, kavicsos homok nyersanyagának minőségi és mennyiségi viszonyainak meghatározásáról adatait használta fel. Mivel a megkutatott terület nagyobb a tervezett bányatelek területénél, ezért a Bányavállalkozó megbízásából a Biotit Bányászati és Környezetvédelmi Mérnökiroda Kft. készletszámítást készített a bányatelek ásványvagyonának meghatározása céljából, amit az 1.8. pontban szereplő melléklet tartalmaz. A földtani ismeretek igazolása a készletszámítási jelentés alapján volt elfogadható. Az ásványi nyersanyag besorolás laboratóriumi vizsgálatait a Tégla- és Cserépipari Bányaföldtani Szolgáltató Kft. 2005-ben, az agyag-iszaptartalom térfogatos mennyiségének, valamint a kőzetek szemeloszlásának vizsgálatával végezte. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 17682-12/2011. számú határozatában környezetvédelmi engedélyt adott ki tárgyi ingatlanokra a Bányavállalkozó részére. A környezetvédelmi engedély 2020. december 31-ig érvényes. A Bányakapitányság az alábbiakra hívja fel a Bányavállalkozó figyelmét: a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni; a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének; a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes szakhatósági engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra; a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni; a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték; külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A. (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel lefedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek; a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló más (jelen határozatban nem szereplő) ásványi nyersanyag kitermelésére. Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. bányászati tevékenységet csak jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint lehet megkezdeni és folytatni; - 7/9 -
a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni; a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet). A Bányakapitányság a határozat rendelkező részének 1-6. pontjaiban a bányatelek alapadatait rögzítette, továbbá a Bt. 2. -ban előírtak teljesítése céljából rendelkezett. A Bányakapitányság a rendelkező rész 3. pontja szerinti védő-, és határpilléreket a Bt. 32. (2) bekezdése, illetve a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.) 19. (1) bekezdése alapján a Bányavállalkozó kérelmére és az általa megadott értékeket elfogadva, mert a számítás megfelelő volt, a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet előírásainak figyelembe vételével jelölte ki. A Bányavállalkozó becsatolta a bányatelek megállapítással lefedni tervezett ingatlanok tulajdonosának nyilatkozatát, amelyben az ingatlantulajdonos hozzájárult a bányatelek igénybevételi ütemtervéhez. A Bányakapitányság a rendelkező rész 4. pontjában a Bt. 26. (3) bekezdésében és a Vhr. 12. (1) bekezdésben foglaltak szerint a bányatelekkel lefedett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet elfogadta. A Bányakapitányság a rendelkező rész 5. pontjában a Vhr. 12. (2) bekezdésében foglaltak szerint a tájrendezési előtervben tervezett újrahasznosítási célt a bányatelek területére vonatkozóan jóváhagyta. A Bányakapitányság a rendelkező rész 6. pontjában a Bányavállalkozó javaslatában foglaltak figyelembevételével a tervezett bánya bányaveszélyek szerinti minősítését mellőzte, mivel a fő bányaveszélyek, valamint por-, és sugárveszély nem veszélyeztetik a bányát. A Bányakapitányság a határozat rendelkező részének 7. pontjában érvényesítette a szakhatósági állásfoglalásokban előírtakat. A Bányakapitányság a rendelkező rész 8. pontjában foglaltakat a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról szóló 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a bányatelek sarokpontjait jól látható és maradandó módon meg kell jelölni. A Bányakapitányság a hiánypótlás teljesítése után a jogszabályi feltételeket kielégítő kérelmet és dokumentációt elbírálva, valamint az érintett szakhatóságok állásfoglalásait figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Bányavállalkozónak bányajáradék bevallási, befizetési illetve bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása a bányatelket megállapító határozat kiadásának időpontjában nem állt fent. Ezen határozat nem mentesíti a Bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A Bányavállalkozó az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A határozat elleni fellebbezésre a Ket. 98. (1) bekezdése, valamint a 99. (1) bekezdése alapján van lehetőség. - 8/9 -
Fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. (1) bekezdés a) pontja hatáskörében és a Bt. 26/B. (3)-(4) bekezdéseiben biztosított jogkörében eljárva a Ket. 72. (1) bekezdése alapján, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adta ki. Budapest, 2011. november 15. Dr. Szabados Gábor bányakapitány - 9/9 -