Európa kiutazó turizmusa 2001-ben PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az IPK International által készített European Travel Monitor 2001 alapján összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Az IPK International által évente készített European Travel Monitor 35 európai ban 1 egységes módszertan alapján végzett felmérések adatainak összesített eredményeit tartalmazza. Az egyes küldôpiacokon, annak méretétôl függôen kéthetente, havonta, negyedévente vagy évente végeznek telefonos- (CATI 2 ), személyes- (CAPI 3 ) vagy internetes (IAPI 4 ) megkérdezéseket a legalább egyéjszakás tartózkodási idejû külföldi utazások számáról, jellemzôirôl, illetve célairól. A kutatásokat világszerte egységes kérdôívek alapján az IPK International munkatársainak felügyelete mellett az adott valamely neves piackutató cége végzi. Ezen tanulmány legfontosabb adatait ismerteti a következô cikk. 1. Az európai külföldi utazások jellemzôi 2001-ben Az európai lakosok 333,1 millió külföldi utazáson vettek részt 2001-ben, amely 10,5 millió utazással kevesebb (-3,1%), mint 2000-ben. Nyugat- és Észak-Európában az összes utazáshoz hasonlóan 3%-kal, Kelet-Európában és a F.Á.K. tagokban az átlagosnál valamelyest magasabb mértékben, 4%-kal csökkent a kiutazások száma. Mindössze az összes európai külföldi utazás 13%-át adó déleurópai régió kiutazásai emelkedtek 2001-ben, mintegy 3%-kal a 2000-es értékhez képest. 1.1 A KÜLFÖLDI UTAZÁSOK TÍPUSAI A külföldi utazásokról készített megkérdezések során a válaszadóknak meg kellett adniuk az adott utazás típusát, miszerint üdülés, egyéb szabadidôs célú utazás és üzleti utazás volt az. Az összes külföldi utazás 7%-a, mintegy 222,9 millió utazás üdülés volt, amely 3,9 millió üdüléssel (-1,7%) kevesebb, mint 2000-ben. Az üdülések aránya az összes utazáson belül Nyugat-Európában a legmagasabb (74,5%) és a F.Á.K. tagokban a legalacsonyabb (42%). Az európai külföldi üdülések legnagyobb része (35%) 1 Ausztria, Belgium, Belorusszia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh, Dánia, Észt, Finn, Francia, Görög, Hollandia, Horvát, Ír, Izland, Lengyel, Lett, Litvánia, Luxemburg, Magyar, Nagy-Britannia, Német, Norvégia, Olasz, Orosz, Portugália, Románia, Spanyol, Svájc, Svéd, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia, Török és Ukrajna 2 CATI Computer Assisted Telephone Interwiewing 3 CAPI Computer Assisted Personal Interwiewing 4 IAPI Internet Assisted Personal Interwiewing vízparti üdülés volt, amelyet a körutazások (18%) és a városlátogatások (15%) követnek, az összes üdülés több mint kétharmada ezen kategóriákba tartozott 2001-ben (1. ábra). A gyógyüdülések aránya mindössze 1%-os volt. 1. ábra Az európai külföldi üdülések típusai 2001-ben Síelés 5% Hegyvidéki üdülés 5% Vidéki üdülés 7% Egyéb 15% Városi üdülés 15% Körutazás 18% Az üdülések mellett a kiutazások további 17%-a volt egyéb szabadidôs célú utazás, ezen utazások legnagyobb része (32%) barát- vagy rokonlátogatás volt. Üzleti utazás az európaiak kiutazásainak 1%-a (53 millió utazás) volt, amely jelentôs csökkenés a 2000-ben mért 18%-hoz képest. 1.2 A KÜLFÖLDI UTAZÁSOK HOSSZA Vízparti üdülés 35% Az európai lakosok külföldi utazásainak átlagos idôtartama 9,4 éjszaka, az üdülések esetében valamelyest hosszabb, átlagosan 10 éjszaka volt 2001-ben. Az utazások a leggyakrabban 4-7 éjszakáig (32%), vagy 1-3 éjszakáig (2%) tartottak, az üdülések esetében viszont a 4-7 éjszakáig (34%) tartó üdülések mellett a 12-15 éjszakás (22%) üdülések voltak a második leggyakoribbak. 2. ábra Az európai külföldi utazások idôtartama 2001-ben 100% 5 90% 7 80% 17 22 70% 12 0% 14 50% 40% 32 30% 34 20% 10% 2 18 0% összes utazás üdülések 22 éjszakánál hosszabb 1-22 éjszaka 12-15 éjszaka 8-11 éjszaka 4-7 éjszaka 1-3 éjszaka TURIZMUS BULLETIN 3
1.3 A KÜLFÖLDI UTAZÁSOK SZERVEZETTSÉGE A külföldi utazások 54%-át egyénileg szervezték, azaz vagy foglalás nélküliek voltak (28%), vagy saját foglalás elôzte meg azokat. Az üdüléseken belül az egyénileg szervezett utak aránya a kisebb (49%), a többségénél magát a csomagtúrát (34%), vagy az utazás valamelyik elemét (17%) az utazásközvetítôkön keresztül foglalták le (3. ábra). 3. ábra Az európai külföldi utazások szervezettsége 2001-ben 100% 90% 80% 70% 0% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 28 24 2 23 23 összes üdülés 25 17 34 üdülések Elôzetes foglalás nélküli utazás Foglalás közvetlenül a szolgáltatóktól Részleges foglalás utazásközvetítôn keresztül Csomagtúra vásárlás utazásközvetítôn keresztül szállodában szálltak meg, a szállodákon belül az elsô osztályú (First Class, 25%) és középkategóriájú (Middle Grade, 19%) szállodák a legnépszerûbbek az összes külföldi utazás 44%-ával. A további kereskedelmi szálláshelyeken belül az üdülôházak (12%) és a kempingek (5%) a legkedveltebb szálláshelyformák, a további kereskedelmi szálláshelyeknek az összes európai kiutazáson belül 24, az összes európai üdülés esetében pedig a 28%-os részesedése volt 2000-ben (5. ábra). A fizetés mellett igénybe vett szálláshelyek mellett továbbra is népszerûek az ingyenes szálláshelyek, 2001-ben az összes európai kiutazás és az üdülések terén is 20%-os részesedést elérve. A legnagyobb visszaesést viszont ezen a kategórián belül regisztrálták 2000- hez képest, 72,5 millióról 4,4 millióra csökkent az ingyenes szálláshelyet igénybe vevô külföldi utazások száma. 5. ábra Az európai külföldi utazások során igénybevett szálláshelyek 2001-ben 1.4 A KÜLFÖLDI UTAZÁSOK SORÁN IGÉNYBEVETT KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK Az európai lakosok külföldi utazásai során a repülô (45%) és a személygépkocsi (33%) a leggyakoribb közlekedési eszköz. A busz (11%), a vonat (8%) és a hajó (3%) szerepe az utazások során, mint fô közlekedési eszköz lényegesen alacsonyabb volt, mint a két másik eszköz esetében. 2000-hez képest növekedett a személygépkocsi és a busz használata a külföldi utazások során, míg a repülôs utazások száma 11%-kal csökkent: mintegy 9 millióval kevesebb utazáshoz vették igénybe a repülôt! 4. ábra Az európai külföldi utazások közlekedési eszközei 2001-ben Busz 11% Személygépkocsi 33% Vonat 8% Hajó 3% 1.5 A KÜLFÖLDI UTAZÁSOK SORÁN IGÉNYBEVETT SZÁLLÁSHELYEK Repülô 45% A legtöbb külföldi utazás (53%) során az európai utazók Egyéb kereskedelmi szálláshely 7% Saját, illetve ingyenes szálláshely 20% Kemping 5% Üdülôház ð2% Egyéb 3% 1. A KÜLFÖLDI UTAZÁSOK IDÔPONTJA Szálloda 53% A külföldi utazások fôszezonjának a májustól augusztusig tartó idôszak számít az összes utazás 4%-ával és az összes külföldön töltött vendégéjszaka 51%-ával. A többi utazás 28%-a szeptember és december, 2%-a pedig január és április között zajlott, a külföldön töltött vendégéjszakák 25, illetve 23%-ával. 2000-hez viszonyítva az elô- és az utószezonban 5, illetve %-os visszaesést következett be a külföldi utazásokban, míg a május-augusztusi fôszezon utazásainak száma megközelítôleg megegyezett a 2000-es szinttel. A. ábra jól mutatja az üdülések és a nem üdülési célú utazások idôpontjai közötti eltérést. Az üdülések erôteljesebb koncentrációt mutatnak a május-augusztus fôszezonra (az összes üdülés 51%-a), a nem üdülési célú utazások idôbeli eloszlása ezzel szemben egyenletesebbnek mondható: a fôszezonban realizálódott az összes ilyen jellegû utazás 37%-a, és az egyes hónapok részesedése az utazásokból és 11% között mozog. 4 TURIZMUS BULLETIN
20 18 1 14 12 10 8 4 2 0. ábra Az európai külföldi utazások idôpontja 2001-ben 8 7 5 10 9 9 9 8 8 8 7 7 1 15 13 9 19 11 10 9 9 7 8 8 5 5 4 4 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec összes utazás üdülések nem üdülés célú utazás átlagos költsége 11%-kal csökkent 2000-hez képest. 1.8 A KÜLFÖLDRE UTAZÓK DEMOGRÁFIAI ÖSSZETÉTELE Az európai külföldre utazók körében valamelyest többségben voltak a férfiak (53%). Az üdülôk között azonban megfordult az arány, és a nôk voltak többségben (52%). Az utazók átlagos életkora 41,5 év, az üdülôk esetében kis mértékben magasabb, 41,9 év. A legnagyobb arányban a 35-44 évesek (23%) és a 25-34 évesek (22%) találhatóak a külföldi utazók között, azonban jelentôsnek mondható a 45-54 évesek (18%) és a 15-24 évesek (15%) aránya is. A külföldi utazók többsége (54%) nagyvárosban él, a kisvárosok (24%) és a falvak (22%) lakóinak aránya lényegesen kisebb. 1.7 A KÜLFÖLDI UTAZÁSOK KÖLTSÉGE 5 Az európaiak külföldi utazásaik során összesen 311,4 mrd eurót költöttek 2001-ben, amelybôl 219 mrd euró jutott az üdülésekre. Az egy fôre jutó átlagos költés az utazások esetében 943 euró voalt, az egy éjszakára jutó átlagos költés pedig 99 eurót tett ki. Az üdülések átlagos költsége valamelyest magasabb, mintegy 977 euró volt, amely eltérés a hosszabb átlagos tartózkodási idôbôl adódott, mivel az egy éjszakára jutó átlagos költés, az összes utazásnál mért értéknél valamivel kisebb, 98 euró volt. A külföldi utazások 5 A külföldi utazások költségénél az utazó által az utazásra fordított minden olyan költség szerepel, amely tartalmazza a küldôpiacon és a célban realizálódott tételeket egyaránt. 2. Az európai külföldi utazások megoszlása küldôpiac, illetve cél szerint 2.1 AZ EURÓPAI UTAZÁSOK LEGNAGYOBB KÜLDÔPIACAI Európa legnagyobb küldôpiacai Német (7,1 millió utazás), Nagy-Britannia (53,3 millió utazás), Francia (24,4 millió utazás), Olasz (18,7 millió utazás) és Hollandia A 15 legnagyobb küldôpiac utazásainak és ezen belül üdüléseinek száma 2001-ben 1. táblázat Küldôpiac Utazások Részesedés Üdülések Részesedés Az üdülések száma (ezer) száma (ezer) aránya az utazásokon belül Német 7 087 22,8% 57 908 2,0% 7,1% Nagy-Britannia 53 20 1,0% 31 4 14,1% 59,1% Francia 24 34 7,3% 1 533 7,4% 7,9% Olasz 18 735 5,% 14 514,5% 77,5% Hollandia 18 27 5,5% 14 120,3% 77,3% Svájc 13 138 3,9% 9 420 4,2% 71,7% Belgium 11 800 3,5% 9 829 4,4% 83,3% Orosz 10 182 3,1% 5 737 2,% 5,3% Svéd 9 88 3,0% 77 3,0% 8,5% Spanyol 9 037 2,7% 913 3,1% 7,5% Ausztria 8 879 2,7% 5 70 2,% 4,3% Belorusszia 8 013 2,4% 1 854 0,8% 23,1% Lengyel 7 357 2,2% 4 709 2,1% 4,0% Dánia 54 2,0% 4 771 2,1% 72,7% Finn 5 7 1,7% 4 224 1,9% 73,3% Összesen 333 058 100,0% 222 89 100,0%,9% TURIZMUS BULLETIN 5
(18,3 millió utazás) voltak 2001-ben. Ezen öt adta a külföldi utazások 57,3%-át és az üdülések 0,4%-át. A tizenöt legnagyobb küldôpiac közül tizenegy az Európai Unió taga, és mindössze három található Kelet-Európában (Orosz, Belorusszia és Lengyel). 2.2 AZ EURÓPAI UTAZÁSOK LEGKEDVELTEBB CÉLORSZÁGAI Az európai utazások legkedveltebb céla három mediterrán, Spanyol (42,2 millió utazás), Francia (40,9 millió utazás) és Olasz (28,1millió utazás) volt. A három legnagyobb európai cél az európai utazásokból 33,4%-kal, az európai üdülésekbôl pedig 37,%-kal részesedik. Az európai utazások célainak 15-ös listájára két tengerentúli terület, Kelet-Ázsia/Óceánia (1,5 millió utazás) és az Egyesült Államok (9,7 millió utazás) is felkerült (2. táblázat). Magyar az európai utazások 2,1%-ával (7,1 millió utazás) a tizenötödik legnagyobb desztináció volt 2001- ben Európában. Az összes európai üdülés 1,9%-a, mintegy 4,3 millió üdülés céla volt Magyar, amely az európai üdülések célai terén is a tizenötödik helyet jelentette hazánk számára. 2.3 MAGYARORSZÁG LEGFONTOSABB EURÓPAI KÜLDÔPIACAI A felmérés szerint Magyar legfontosabb küldôpiaca Német volt 2001-ben mintegy 1788 ezer utazással, az összes magyari európai utazás egynegyedével. Németot három szomszédos, Románia (1137 ezer utazás), Ausztria (541 ezer utazás) és Szlovákia (527 ezer utazás) követi hazánk legnagyobb küldôpiacai sorában, amelyeket három további kelet-európai, Lengyel (381 ezer utazás), Ukrajna (298 ezer utazás) és Cseh (272 ezer utazás) követ. Magyar hét legnagyobb küldôpiacáról származik a magyari utazások 9,2%-a. A magyari üdülések legfontosabb küldôpiaca Német mintegy 1417 ezer üdüléssel, amely az összes Magyari külföldi üdülés megközelítôleg egyharmadát teszi ki. Németot, az utazásokhoz hasonlóan, Románia követi (387 ezer üdülés). A további sorrend azonban az utazásoktól eltérôen alakul, hiszen Románia mögött Lengyel (288 ezer üdülés), Olasz (235 ezer A 15 legnagyobb cél utazásainak és ezen belül üdüléseinek száma 2001-ben 2. táblázat Cél Utazások Részesedés Üdülések Részesedés Az üdülések száma (ezer) száma (ezer) aránya az utazásokon belül Spanyol 42 243 12,7% 34 894 15,7% 82,% Francia 40 913 12,3% 28 577 12,8% 9,8% Olasz 28 017 8,4% 20 352 9,1% 72,% Német 2 234 7,9% 13 439,0% 51,2% Ausztria 18 852 5,7% 14 092,3% 74,8% Kelet-Ázsia/Óceánia 1 525 5,0% 10 511 4,7% 3,% Nagy-Britannia 13 79 4,1% 903 3,1% 50,0% Orosz és F.Á.K. 13 778 4,1% 5 593 2,5% 40,% Görög 12 130 3,% 9 97 4,5% 82,2% USA 9 711 2,9% 5 59 2,5% 57,% Hollandia 9 247 2,8% 5 542 2,5% 59,9% Török 8 311 2,5% 7 010 3,1% 84,3% Lengyel 7 958 2,4% 3 187 1,4% 40,0% Svájc 7 221 2,2% 4 183 1,9% 57,9% Magyar 7 147 2,1% 4 277 1,9% 59,8% Összesen 333 058 100,0% 222 89 100,0%,9% Az IPK felmérésben szereplô legnagyobb küldôpiacainknak a magyari kereskedelmi szálláshelyeken realizálódott vendégszámai a KSH 2002. évi elôzetes adatai szerint a következôek voltak: Német (782,9 ezer), Románia (87,1 ezer), Ausztria (239,7 ezer) Lengyel (109 ezer), Ukrajna (50, ezer) és Cseh (49,5 ezer). TURIZMUS BULLETIN
Magyar 25 legnagyobb európai küldôpiaca 2001-ben 3. táblázat Magyar Utazások Részesedés Üdülések Részesedés Az üdülések küldôpiacai száma (ezer) száma (ezer) aránya az utazásokon belül Német 1788 25,0% 1417 33,1% 79,3% Románia 1137 15,9% 387 9,0% 34,0% Ausztria 541 7,% 233 5,4% 43,1% Szlovákia 527 7,4% 230 5,4% 43,% Lengyel 381 5,3% 288,7% 75,% Ukrajna 298 4,2% 84 2,0% 28,2% Cseh 272 3,8% 191 4,5% 70,2% Olasz 235 3,3% 235 5,5% 100,0% Horvát 221 3,1% 135 3,2% 1,1% Szerbia és Montenegró 208 2,9% 154 3,% 74,0% Hollandia 202 2,8% 137 3,2% 7,8% Nagy-Britannia 13 2,3% 82 1,9% 50,3% Orosz 133 1,9% 18 0,4% 13,5% Francia 125 1,7% 125 2,9% 100,0% Svájc 108 1,5% 47 1,1% 43,5% Svéd 100 1,4% 49 1,1% 49,0% Finn 91 1,3% 79 1,8% 8,8% Belgium 85 1,2% 1 1,4% 71,8% Görög 79 1,1% 42 1,0% 53,2% Szlovénia 8 1,0% 59 1,4% 8,8% Spanyol 57 0,8% 45 1,1% 78,9% Dánia 52 0,7% 30 0,7% 57,7% Bulgária 33 0,5% 18 0,4% 54,5% Norvégia 28 0,4% 12 0,3% 42,9% Ír 20 0,3% 1 0,4% 80,0% Összesen 7147 4277 59,8% üdülés) és Ausztria (233 ezer üdülés) áll a magyari üdülések küldôpiacai sorában. Az öt legnagyobb európai küldôpiac közül Német és Olasz kivételével a többi nem tartozik Magyar legnagyobb küldôpiacai közé, Hollandia, Nagy-Britannia és Francia az utazások és az üdülések terén sem található meg a nyolc legnagyobb küldôpiac között (3. táblázat). 2.4 MAGYARORSZÁG ÉS LEGFONTOSABB VERSENYTÁRS ORSZÁGAINAK KÜLDÔPIACAI ORSZÁGCSOPORTONKÉNT 2.4.1 Közép-Európa legfontosabb küldôpiacai A közép-európai ok közül Német után Ausztria (541 ezer utazás), Hollandia (202 ezer utazás) és Svájc (108 ezer utazás) a legnagyobb küldôpiaca hazánknak 2001- ben. A versenytársak közül, mint a legtöbb küldôpiac esetében, Ausztria mindegyik küldôpiac esetében megelôzi Magyarot, míg Szlovákia mindegyik küldôpiacon Magyar mögött áll. Cseh a német és a holland, míg Lengyel a német utazások terén megelôzi hazánkat, azonban a németi üdülések esetében Lengyelot megelôzi Magyar. 2.4.2 Nyugat-Európa legfontosabb küldôpiacai A nyugat-európai ok közül Nagy-Britannia (13 ezer utazás) és Francia (125 ezer utazás) számított a legnagyobb küldôpiacunknak 2001-ben, amelyeket Belgium (85 ezer utazás) és Ír (20 ezer utazás) követ. A versenytársak közül Ausztria és Cseh mind a négy piacon megelôzi hazánkat, míg Lengyel a francia, brit és belga utazások terén Magyar elôtt jár, azonban a TURIZMUS BULLETIN 7
4. táblázat Az osztrák, holland, német és svájci utazások száma Magyarra és a versenytárs okba, valamint azok részesedése az összes kiutazásból 2001-ben Küldôpiac Cél Ausztria Magyar- Cseh Szlovákia Lengyel- Összesen Ausztria utazások száma (ezer) 0 541 2 53 18 8 879 részesedés 0,0%,1% 3,0% 0,% 1,9% - üdülések aránya 0,0% 43,1% 4,2% 37,7% 35,7% 4,3% Hollandia utazások száma (ezer) 1287 202 271 2 314 18 27 részesedés 7,0% 1,1% 1,5% 0,1% 1,7% - üdülések aránya 91,1% 7,8% 83,4% 4,2% 0,5% 77,3% Német utazások száma (ezer) 10 187 1 788 2 08 17 1 989 7 087 részesedés 13,4% 2,3% 2,7% 0,2% 2,% - üdülések aránya 80,8% 79,3% 71,% 53,3% 44,% 7,1% Svájc utazások száma (ezer) 982 108 5 8 37 13 138 részesedés 7,5% 0,8% 0,5% 0,1% 0,3% - üdülések aránya 73,8% 43,5% 38,5% 100,0% 2,7% 71,7% francia piac kivételével az üdülések száma hazánkban magasabb. 2.4.3 Észak-Európa legfontosabb küldôpiacai A skandináv ok közül hazánk legnagyobb küldôpiacának 2001-ben Svéd (100 ezer utazás) és Finn (91 ezer utazás), ôket Dánia (52 ezer utazás) és Norvégia (28 ezer utazás) követi. A versenytársaink közül Ausztria, Cseh és Lengyel Finn kivételével min- den küldôpiacon megelôzi Magyarot, míg Finn esetében egyedül Ausztria elôzi meg hazánkat, ôk is csak az összes utazás terén. 2.4.4 Dél-Európa legfontosabb küldôpiacai A dél-európai ok közül Olasz (235 ezer utazás) és Horvát (221 ezer utazás) számított 2001-ben Magyar legnagyobb küldôpiacának, amelyeket Görög (79 ezer utazás), Szlovénia (8 ezer utazás) és 5. táblázat A nyugat-európai utazások száma Magyarra és a versenytárs okba, valamint azok részesedése az összes kiutazásból 2001-ben Küldôpiac Cél Ausztria Magyar- Cseh Szlovákia Lengyel- Összesen Belgium utazások száma (ezer) 31 85 91 14 115 11 800 részesedés 5,3% 0,7% 0,8% 0,1% 1,0% - üdülések aránya 83,5% 71,8% 87,9% 100,0% 38,3% 83,3% Francia utazások száma (ezer) 388 125 11 1 204 24 34 részesedés 1,% 0,5% 0,7% 0,1% 0,8% - üdülések aránya 100,0% 100,0% 91,9% 100,0% 88,2% 7,9% Ír utazások száma (ezer) 39 20 28 3 15 4 008 részesedés 1,0% 0,5% 0,7% 0,1% 0,4% - üdülések aránya 100,0% 80,0% 100,0% 0,0% 100,0% 5,3% Nagy-Britannia utazások száma (ezer) 579 13 200 23 17 53 20 részesedés 1,1% 0,3% 0,4% 0,0% 0,3% - üdülések aránya 4,5% 50,3% 52,5% 100,0% 34,7% 59,1% 8 TURIZMUS BULLETIN
. táblázat Az észak-európai utazások száma Magyarra és a versenytárs okba, valamint azok részesedése az összes kiutazásból 2001-ben Küldôpiac Cél Ausztria Magyar- Cseh Szlovákia Lengyel- Összesen Dánia utazások száma (ezer) 102 52 15 11 54 részesedés 1,% 0,8% 2,5% 0,1% 1,8% - üdülések aránya 87,3% 57,7% 9,7% 100,0% 87,9% 72,7% Finn utazások száma (ezer) 93 91 43 8 0 5 7 részesedés 1,% 1,% 0,7% 0,1% 1,0% - üdülések aránya 81,7% 8,8% 74,4% 100,0% 31,7% 73,3% Norvégia utazások száma (ezer) 58 28 49 3 1 4 0 részesedés 1,2% 0,% 1,1% 0,1% 1,3% - üdülések aránya 55,2% 42,9% 57,1% 100,0% 100,0% 4,7% Svéd utazások száma (ezer) 193 100 11 8 194 9 88 részesedés 2,0% 1,0% 1,2% 0,1% 2,0% - üdülések aránya 8,0% 49,0% 38,8% 37,5% 49,0% 8,5% 7. táblázat A dél-európai utazások száma Magyarra és a versenytárs okba, valamint azok részesedése az összes kiutazásból 2001-ben Küldôpiac Cél Ausztria Magyar- Cseh Szlovákia Lengyel- Összesen Görög utazások száma (ezer) 89 79 32 4 29 2 75 részesedés 3,2% 2,9% 1,2% 0,1% 1,0% - üdülések aránya 91,0% 53,2% 78,1% 100,0% 0,0% 2,2% Horvát utazások száma (ezer) 291 221 120 10 20 2 053 részesedés 14,2% 10,8% 5,8% 0,5% 1,0% - üdülések aránya 59,1% 1,1% 2,5% 100,0% 100,0% 5,4% Olasz utazások száma (ezer) 1 01 235 258 34 18 18 735 részesedés 5,7% 1,3% 1,4% 0,2% 0,9% - üdülések aránya 82,7% 100,0% 2,8% 100,0% 59,5% 77,5% Szlovénia utazások száma (ezer) 204 8 23 7 17 2 135 részesedés 9,% 3,2% 1,1% 0,3% 0,8% - üdülések aránya 50,0% 8,8% 87,0% 71,4% 0,0% 8,9% Spanyol utazások száma (ezer) 199 57 131 5 40 9 037 részesedés 2,2% 0,% 1,4% 0,1% 0,4% - üdülések aránya 5,3% 78,9% 4,% 40,0% 100,0% 7,5% Spanyol (57 ezer utazás) követ. Magyar majdnem mindegyik piacon megelôzi a kelet-európai versenytársait, azonban a régió két legnagyobb küldôpiacának számító Olasz és Spanyol esetében a csehi utazások száma magasabb, mint a magyarié. 2.4.5 Kelet-Európa legfontosabb küldôpiacai A régió legnagyobb küldôpiaca Magyar számára a szomszédos Románia (1137 ezer utazás), amelyet két másik szomszédos, Ukrajna (298 ezer utazás), valamint Szerbia és Montenegró (208 ezer utazás) követ. Orosz (133 ezer utazás) és Bulgária (33 ezer utazás) jelentôsége az elôbbi küldôpiacoknál kisebb. A szomszédos ok közül Románia és Szerbia és Montenegró esetében az összes, míg Ukrajna esetében Lengyel kivételével az összes versenytársunkat megelôzzük, míg Bulgária vonatkozásában Ausztria az összes TURIZMUS BULLETIN 9
8. táblázat A kelet-európai utazások száma Magyarra és a versenytárs okba, valamint azok részesedése az összes kiutazásból 2001-ben Küldôpiac Cél Ausztria Magyar- Cseh Szlovákia Lengyel- Összesen Bulgária utazások száma (ezer) 1 33 32 2 19 1 525 részesedés 4,0% 2,2% 2,1% 0,1% 1,2% - üdülések aránya 2,2% 54,5% 37,5% 100,0% 0,0% 3,5% Szerbia és Montenegró utazások száma (ezer) 112 208 10 15 21 1 758 részesedés,4% 11,8% 0,% 0,9% 1,2% - üdülések aránya 24,1% 74,0% 100,0% 0,0% 0,0% 54,% Románia utazások száma (ezer) 205 1 137 71 9 4 3 194 részesedés,4% 35,% 2,2% 0,3% 1,4% - üdülések aránya 3,1% 34,0% 57,7% 0,0% 0,0% 38,7% Orosz utazások száma (ezer) 143 133 121 24 398 10 182 részesedés 1,4% 1,3% 1,2% 0,2% 3,9% - üdülések aránya 21,0% 13,5% 87,% 100,0%,8% 5,3% Ukrajna utazások száma (ezer) 34 298 149 18 80 4 703 részesedés 0,7%,3% 3,2% 0,4% 17,1% - üdülések aránya 0,0% 28,2% 0,0% 50,0% 51,1% 43,3% utazás terén Magyar elôtt áll, azonban az üdülések esetében már hazánk rendelkezik magasabb értékkel. Az orosz piacon Lengyel és Ausztria is megelôzi hazánkat, míg Cseh az orosz utazások terén valamelyest elmarad Magyartól, azonban az üdülések terén megelôzi azt. 2.4. Közép-Kelet-Európa legfontosabb küldôpiacai A közép-kelet-európai ok Magyar számára fontos küldôpiacnak számítanak, mindhárom (versenytárs) hazánk legnagyobb küldôpiacai között található. Cseh- 9. táblázat A közép-kelet-európai utazások száma Magyarra és a versenytárs okba, valamint azok részesedése az összes kiutazásból 2001-ben Küldôpiac Cél Ausztria Magyar- Cseh Szlovákia Lengyel- Összesen Cseh utazások száma (ezer) 598 272 0 43 271 5 12 részesedés 11,% 5,3% 0,0% 8,4% 5,2% - üdülések aránya 47,7% 70,2% 0,0% 55,0% 22,5% 57,7% Lengyel utazások száma (ezer) 388 381 379 309 0 7 357 részesedés 5,3% 5,2% 5,2% 4,2% 0,0% - üdülések aránya 49,2% 75,% 73,1% 90,3% 0,0% 4,0% Magyar utazások száma (ezer) 395 0 101 187 140 3 344 részesedés 11,8% 0,0% 3,0% 5,% 4,2% - üdülések aránya 22,5% 0,0% 11,9% 31,0% 21,4% 42,5% Szlovákia utazások száma (ezer) 237 527 5 0 215 3 138 részesedés 7,% 1,8% 21,2% 0,0%,9% - üdülések aránya 53,% 43,% 4,2% 0,0% 10,7% 53,% 10 TURIZMUS BULLETIN
esetében hazánkat Ausztria és Szlovákia is megelôzi hazánkat, míg Szlovákia esetében hazánk Cseh mögött az második legnagyobb céla. Lengyel viszonylatában mind a négy desztináció közel azonos volumenû utazással rendelkezik, azonban az üdülések terén Magyar rendelkezik a legnagyobb lengyel beutazó-forgalommal. 3. Összefoglalás Az európai ok külföldi utazásainak száma csökkent 2001-ben a 2000. évi adatokhoz képest, amely elsôsorban az üzleti utazások számának visszaesésébôl adódott. Az európai utazások legfontosabb küldôpiacai a nyugat-európai ok az összes külföldi utazás 87%-ával, az öt legnagyobb nyugat-európai küldôpiacról származott öt európai utazásból és üdülésbôl megközelítôleg három. A külföldi utazások kétharmada üdülés volt, azon belül pedig továbbra is a vízparti üdülések a legkedveltebbek. A külföldi utazások átlagosan 9,4 napig tartottak, valamelyest több mint a felét egyénileg szervezték. A közlekedési eszközök közül a külföldi utazások többségében repülôt vagy személygépkocsit, míg a szálláshelyeknél a külföldi utazások több, mint a felénél szállodát vettek igénybe az európai utazók. Az európai külföldi utazások továbbra is a május és augusztus közötti idôszakra koncentrálódnak. Az európai lakosok külföldi utazásainak és üdüléseinek terén a 15. helyet foglalja el a célok között. Magyarot a versenytársai közül Ausztria a legtöbb küldôpiacon, illetve az utazások és üdülések számában is megelôzi. A közép-kelet-európai versenytársak közül mindössze Lengyel elôzte meg hazánkat 2001-ben az összes utazás terén, az európaiak külföldi üdüléseinek terén azonban Magyar mindhárom közép-kelet-európai versenytársát megelôzi. Hazánk kelet-közép-európai jó pozíciója elsôsorban oka a kelet-európai piacokon mutatott jobb teljesítményének köszönhetô, mivel a külföldi utazások öt legnagyobb európai küldôpiacán Cseh minden esetben, míg Lengyel Olasz kivételével a további négy küldôpiacon Magyarénál nagyobb részesedéssel rendelkezik. TURIZMUS BULLETIN 11