A.) NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezető 1.1 A pedagógiai program tartalmi elemeit meghatározó jogszabályok

A.) NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezető... 4. 1.1 A pedagógiai program tartalmi elemeit meghatározó jogszabályok... 4. 1.2 Intézményünkről... 4. 1.2.1 A PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység... 7. 1.2.2 A PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység....8. 1.2.3 PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája tagintézmény... 9. 2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 10. 2.1 Alapelvek... 12. 2.2 Alapfeladatok... 12. 2.3 Általános célok... 13. 2.4 Konkrét célok - kompetenciaalapú oktatás... 14. 2.5 Nevelési-oktatási és fejlesztési követelményeink... 20. 2.6 Az intézmény pedagógiai irányai... 21. 2.7 A pedagógiai céljainkat megvalósító eszközök... 28. 2.8 Az iskolai légkör tanulóink körében... 28. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 29. 3.1 A tanulók személyiségének fejlesztése, ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása... 29. 3.1.1 Iskolánk részvétele lakóhelyünk életében... 31. 3.1.2 Tanulói eszményképünk... 32. 3.1.3 Nevelési módszerek, eljárások... 33. 3.2 A tanulók erkölcsi nevelése... 34. 3.3 A tanulók értelmi nevelése... 35. 3.4 A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése... 35. 3.5 A tanulók érzelmi nevelése... 35. 3.6 A tanulók akarati nevelése... 35. 3.7 A tanulók nemzeti nevelése... 35. 3.8 A tanulók állampolgári nevelése... 36. 3.9 A tanulók munkára nevelése... 36. 3.10 A tanulók testi nevelése... 36. 4. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 36. 4.1 Az egészségneveléssel összefüggő iskolai feladatok... 36. 4.2 Gyógytestnevelés... 37. 4.3 Testnevelés... 38. 4.4 Egészségnevelés... 40. 4.5 Drogstratégiánk... 40. 4.6 Kapcsolataink más szervekkel... 41. 2

5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok.. 41. 5.1 A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása... 44. 5.2 A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében... 44. 5.3 Az önkormányzás képességének kialakítása... 44. 5.4 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése... 44. 5.5 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása... 44. 5.6 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák... 45. 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 45. 6.1 A pedagógusok feladatai, kötelességei... 45. 6.2 Az osztályfőnöki munka tartalma és feladatai... 47. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 49. 7.1. Különleges bánásmódot igénylő tanuló... 49. 7.1.1 A tehetség, képesség kibontakoztatása... 49. 7.1.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek... 52. 7.1.3 Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése... 52. 7.1.4 Kiemelten tehetséges tanuló... 58. 7.2 HH, HHH - hátrányos helyzetű; halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink... 59. 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje. 62. 8.1 Diákönkormányzat... 62. 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolat-tartásának formái... 63. 9.1 A szülők és a pedagógusok együttműködésének fóruma... 64. 9.2 Az iskolahasználók szervezetei... 65. 10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei... 66. 11. A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályai... 71. 12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 74. 13. Az intézményben alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek (projektoktatás) BÉZS... 76. Legitimáció Záró rendelkezés PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegységének Helyi tanterve PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegységének Helyi tanterve PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolájának Helyi tanterve 3

A.) NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezető Intézményünk a Péceli Integrált Oktatási Központ Általános Iskola és Gimnázium - működésének alapvető dokumentuma a pedagógiai program, amely meghatározza az intézményben folyó szakmai, pedagógiai munkát. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. 1.1 A pedagógiai program tartalmi elemeit meghatározó jogszabályok - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (H: 2012.09.01-jétől) - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (H: 2012.09.01-jétől) - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (H: 2013.09.01-jétől) - A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet (H: 2013.08.01- jétől) -51/2012 dec. 21. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (H: 2017.08.31-ig) - A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet (H: 2013.07.31-ig) - A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet (H: 2016.08.30-ig) - A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 22/2013. (III.22. EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1.2. Intézményünkről Pécel Város Képviselő-testülete 9/2011. (I. 27.) számú határozatával létrehozta a Péceli Integrált Oktatási Központot. Döntése értelmében a Petőfi Sándor Általános Iskola, a Ráday Pál Gimnázium és a Szemere Pál Általános Iskola 2011. augusztus 1-jétől összevont intézményként látja el Pécelen a nevelési-oktatási feladatokat. E három intézmény jogutódjaként létrejött oktatási egység elnevezése: 4

Péceli Integrált Oktatási Központ Általános Iskola és Gimnázium / PIOK Általános Iskola és Gimnázium Intézményi adatok: OM azonosító: 032378 Törzsszám: 794167 Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény - nyolc évfolyamos általános iskola - négy/ öt évfolyamos gimnázium Alapítója: Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Alapítás dátuma: 2011. 08. 01. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtető szerve: Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Székhely: Pécel, Kossuth tér 7. Működési kör: Pécel város közigazgatási területe 1. Alapfeladat 1.1. Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam általános iskolai napközi otthoni nevelés 1-4. évfolyam általános iskolai tanulószobai nevelés 5-8. évfolyam gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű gimnáziumi oktatás 9-13 évfolyam középiskolai tanulószobai nevelés 9-13. évfolyam felnőttoktatás gimnáziumi felnőttoktatás, levelező tagozat 9-12/13. évfolyam fejlesztő nevelés-oktatás sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása 9-12/13. évfolyam sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 1-4. évfolyam sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 9-13. évfolyam iskolai intézményi étkeztetés 1.2. nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység 680 fő PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység nappali tagozat 360 fő PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység levelező tagozat 120 fő PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája 480 fő 1.3. Iskolatípusonként az évfolyamok számát általános iskolai nevelés, oktatás 1-8. évfolyam gimnáziumi oktatás 9-12. évfolyam gimnáziumi oktatás 12NY; 13NY 1.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 1.5. Különleges pedagógiai célok megvalósítása: PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája: ének-zene tantárgy emelt szintű oktatása PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység angol idegen nyelv emelt óraszámú oktatása 5

Intézményegységek, tagintézmény: Telephely: PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység testnevelés emelt óraszámú oktatása (a 2014-15-ös tanévtől felmenő rendszerben) PIOK Általános iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység matematika emelt óraszámú oktatása (a 2014-15-ös tanévtől felmenő rendszerben) PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység angol idegen nyelv emelt óraszámú oktatása fejlesztő és felzárkóztató oktatás, a hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások nyelvi előkészítő 2009-2010-től kifutó rendszerben a PIOK Ráday Pál Gimnázium intézményegységben PIOK Szemere Pál Általános Iskola intézményegység SNI PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység PIOK intézményegységként 4+1 évfolyamos, nappali és levelező tagozatos gimnázium 2119 Pécel Kossuth tér 7. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység PIOK intézményegységként 8 évfolyamos, nappali tagozatos általános iskola, SNI 2119 Pécel Kossuth tér 7. PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája tagintézmény PIOK tagintézményként 8 évfolyamos, nappali tagozatos általános iskola 2119 Pécel Petőfi S. u.7. Telefonszám: 06 / 28 662-048 06 / 28 547-790 06 / 28 453-792 Weboldal: www.piok.hu www.piok.hu www.piok.hu www.raday-pecel.sulinet.hu www.szemere-iskola.hu Támogatók: Ráday Alapítvány Szemere Alapítvány Vásártéri Gyermekekért Alapítvány Maximális 360 (nappali tagozat) 680 fő 480 fő tanulólétszám: 120 (levelező tagozat) Az oktatás-nevelés tevékenységének sajátosságai: - emelt szintű idegen nyelvoktatás (angol) - emelt óraszámú idegen nyelv oktatás - emelt óraszámú testnevelés oktatás - emelt óraszámú matematika - oktatás - felzárkóztatás 9. évfolyamon - utazás és turizmus minősített képzés - tehetséggondozás - emelt óraszámú idegen nyelvoktatás (angol) - BÉZS program - felzárkóztatás (magyar nyelv, matematika) - környezetvédelem - tehetséggondozás (magyar, matematika, középiskolai előkészítés) - fejlesztő foglalkozások SNI - emelt szintű ének-zene - kiemelt fontosságú magyar, matematika, idegen nyelv, informatika művészeti tárgyak - tehetséggondozás: középiskolai előkészítés - fejlesztő foglalkozások részképesség-zavarral küzdők számára Alapfeladatunk a péceli tanköteles korú gyermekek általános valamint a péceli és környékbeli tanulók gimnáziumi műveltségének megalapozása. Ennek megvalósítása érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola, 4+1 évfolyamos, nappali és levelező tagozatos gimnázium működik, valamint a tanulásban akadályozott, sajátos nevelési igényű gyermekek képzése folyik. Tanulóink képesség szerinti fejlesztését szolgálják az emelt szintű idegennyelv-, és ének-zene oktatás, a BÉZS program, a gimnázium emelt óraszámú sportosztálya, valamint a fejlesztő és tehetséggondozó órák matematika és magyar nyelv tantárgyakból. Oktatási tevékenységünk során kiemelt figyelmet fordítunk a magyar nyelv és irodalmi, a matematikai, valamint az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére. Pécel szociokulturális sajátosságai következtében a beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi, kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánkat 6

ehhez kell igazítanunk: tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkózását, ugyanakkor a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését, tehetségük, képességeik mind szélesebb körű kibontakoztatását is biztosítjuk, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a differenciálásra. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket nevelni. Intézményünk iskoláinak hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük működő pedagógusok fő célja: emberséget, tudást adni a felnövekvő péceli polgároknak. 1.2.1 PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység Iskolánk a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység gyermek centrikus, az általános műveltséget megalapozó, az érettségire, a továbbtanulásra és a munkába állásra is felkészítő középiskola. Pedagógiai programunkban fönn kívánjuk tartani azt a többszínűséget, amit idáig kiépítettünk, és ezzel, valamint meggyőző színvonalas munkával akarunk lehetőséget adni a városban és környezetünkben élő családok gyermekeinek, hogy gimnáziumi érettségit szerezve eredményesen tanuljanak tovább egyetemeken, főiskolákon vagy álljanak helyt - minősített szakmák megszerzésével - az életben. Pedagógusaink elkötelezettek, hogy a diákok egyéni céljaikat megvalósítsák, biztos alapműveltség és alapkészségek birtokában korszerű, használható tudásra tegyenek szert, képesek legyenek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben. Munkánk során fontosnak tartjuk diákjaink nevelését, értéktisztelő, céltudatos és harmonikus személyiségfejlesztését. Ezek eléréséhez az iskola kölcsönös bizalmon alapuló, családias légkörű közösséget alkot. Az emelt óraszámú tantárgyak oktatásával a tehetséges, érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb ismeretanyag elsajátítását kínáljuk. Intézményünk hangsúlyozott feladatának tekinti az egyes tantárgyak kompetencia alapú oktatását, a tanulók megfelelő képességeinek fejlesztését. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók fogadására. Igényeljük, hogy tanulóink közösségei véleménynyilvánítással segítsék a nevelő-oktató munkát, a célok meghatározását, lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt annak megvalósításában. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók lelkileg kiegyensúlyozottak, biztos tudással rendelkező ifjakként zárják le középiskolás éveiket. Mint ahogy az elmúlt 50 évben, a jövőben is határozott szerepet kíván betölteni az iskola elsősorban Pécelen és vonzáskörzetében, értékeket teremtve és megőrizve azokat. 7

1.2.2 PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység A PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység önálló intézményként fél évszázadot is meghaladó múlttal és gazdag hagyományokkal rendelkezik.(volt Szemere Pál Általános Iskola) 2007 szeptemberétől az igen impozáns, modern épület birtokbavételével új lehetőségekkel, számos tárgyi eszközzel gazdagodott. A jól felszerelt osztály- és szaktantermek mellett hatalmas aula, informatikaterem, barátságos könyvtár teszi lehetővé a tanórai és szabadidős foglalkozásokat. A testnevelést és sportolást a gimnáziummal közös pályák, egy nagy tornaterem és tornaszoba szolgálja. A szakórákat projektorok, interaktív tábla, számítógép-használat színesíti. A nevelés lényege a helyes vezetés..." (Platón) Intézményünk alapfeladata a péceli tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása a nyolc évfolyamos általános iskola keretében, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált és szegregált képzése révén. Tanulóink képesség szerinti fejlesztését szolgálja a hosszú múltra visszatekintő emelt szintű idegennyelv-oktatás, s az ezt kiegészítő fejlesztő és tehetséggondozó órák matematika és magyar nyelv tantárgyakból. Ez is jelzi, hogy oktatási tevékenységünk során kiemelt figyelmet fordítunk a magyar nyelv és irodalmi, a matematikai, valamint az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére. Az oktató-nevelő munkánk alapjának tekintjük a Minden gyermek tehetséges valamiben! elvet. Éppen ezért emberileg és szakmailag mindent megteszünk annak érdekében, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő, a megszerzett tudásukat alkalmazni tudó tanulókat bocsássunk útjukra. Célunk, hogy a ránk bízott gyermekekből szellemileg, erkölcsileg és testileg-lelkileg egészséges nemzedékeket neveljünk. Az erkölcsi nevelésben, a helyes viselkedéskultúra kialakításában a családi ház szerepe, a szülő értékközvetítése nélkülözhetetlen, ezért kiemelten fontos a szülőkkel való együttműködés, hiszen a szülőkkel közös értékrendet képviselve lehet a tanulókat a leghatékonyabban oktatni-nevelni. Ahogyan a szülőkkel, úgy a közvetlen környezettel is együtt kell működnünk, hiszen az iskola nem elszigetelt, szerves részét képezi településünk életének; folyamatos kapcsolatot tartunk fenn a város közoktatási, közművelődési intézményeivel, civil szervezeteivel. Hagyományainkhoz hűen részt vállalunk a különféle területi, városi rendezvényeken, ünnepélyeken, versenyeken. A tanulók személyiségének fejlesztése, a gyermekek korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése az iskola legfontosabb pedagógiai feladata. Ennek értelmében olyan tanulási modellt kívánunk megvalósítani, amely az alapvető készségek és képességek kialakítására, folyamatos fejlesztésére épül. Ezek sarokkövei a kritikus gondolkodás, konfliktuskezelési módok alkalmazása, a csapatmunka és az autonóm cselekvés, az együttműködés, a felelősségérzés és felelősségvállalás, a tolerancia, a kommunikáció. Az iskola fő profilja az emelt óraszámú idegennyelv-oktatás, a matematika és magyar nyelvi fejlesztő foglakozások, valamint az általános tantervi programok és az alsó tagozaton bevezetett Báb Érzelem Zene Siker projekt (BÉZS) arra adnak lehetőséget, hogy a tudás, az ismeretszerzés egyénre szabottan legyen bővíthető, sokoldalúan és eredményesen segítsük a különféle képességekkel rendelkező tanulóink fejlődését. Valljuk, hogy gyermekeink nevelésében alapfeladatunk és közös felelősségünk a helyes vezetésük. 8

1.2.3 PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája tagintézmény Iskolánk 27 évvel ezelőtt épült és alakult egyedüliként a városnak ezen ( a vasúton túli ) részén. Nyílt, családias jellegét az évek hosszú során át megőrizte, és kertvárosi iskola lévén, nagyon sok szabadtéri programlehetőséget biztosít diákjai számára. Az épület maga három szinten 20 tanteremmel, jól felszerelt számítástechnikai szakteremmel, tornateremmel, saját könyvtárral és egy ebédlővel várja a tanulókat. A legtöbb tanterem modern technikai eszközökkel van felszerelve, amelybe beleértendő az internetes kapcsolat biztosítása is: az egész épület wifivel lefedett. Az iskola mindig szem előtt tartotta azt az alapvető fontosságú elvet, hogy: a gyermek érdeke mindenekelőtt. Ezt az elvet követjük ma is a gyermekekkel való bánásmódban, a kiválasztott tanítási módszerekben, az iskola működését meghatározó dokumentumokban. Nagyon fontos szempontnak tartjuk, hogy a gyermekek örömmel, lelkesedéssel járjanak iskolába, ahol jól megalapozott, tapasztalt pedagógusok által közvetített tudást szerezhetnek. Gyakorlott, rutinos pedagógusainak munkája mellett iskolánk kiemelt feladatnak tartja a pályakezdő pedagógusok támogatását. Az iskola munkalégkörét jellemzi, hogy nálunk nagyon kicsi a fluktuáció, ami a gyermekek szempontjából is kívánatos dolog. Első osztályosaink számára a tanítók minden évben iskolafoglaló foglalkozásokat tartanak, melyeken megpróbálják felkészíteni őket az iskolai életre, légkörre. Zenei tagozatos osztályunkkal nemcsak diákjaink zenei képzését alapozzuk meg, hanem ezáltal más tantárgyakban elért eredményeiket is növeljük. Szoros kapcsolatban állunk a péceli Városi Zeneiskolával, ahol sok diákunk tanul valamilyen hangszeren. Jól működő szakköreink vannak, illetve hangsúlyt helyezünk a tanulók felzárkóztatására, korrepetálására, illetve a tehetséges tanulók tehetséggondozására. Az idegen nyelv oktatását már 2. évfolyamtól kezdjük, hiszen gyermekeinknek meg kell felelniük korunk követelményeinek, melynek része az idegen nyelvek birtoklása. Kínálatunkban órarendbe beépítve angol és német foglalkozások, szakkörszerűen pedig az olasz nyelv tanulása és informatikai foglalkozások is szerepelnek. Iskolai programjaink meghatározó elemei iskolai létünknek, szívvel-lélekkel készülünk rájuk, és ezzel is megpróbáljuk diákjaink esztétikai érzékét fejleszteni, lelki világát elmélyíteni. A természet közelsége miatt osztályközösségeink gyakran szerveznek kirándulásokat, természetjáró szakkörünk pedig szintén hozzájárul az egészséges életmódra való neveléshez, színes programlehetőségek biztosításához. Fontosnak tartjuk a természet szeretetének kialakításán túl a környezetvédelem fontosságának tudatosítását is. Biokertünk ápolásával, a természettel kapcsolatos vetélkedők rendezésével, rajz- és fotópályázatokkal, a madarak és fák napjáról való megemlékezéssel, valamint a Föld napjának megünneplésével próbáljuk kialakítani diákjainkban a környezettudatos mentalitást. A sportfoglalkozások színes palettája várja nálunk a sportolni vágyókat. Gyermekeink mozgásigényét ritmikus sportgimnasztika, foci, kosárlabda, kézilabda, karate, floorball, akrobatikus rock and roll illetve néptánc foglalkozások is kielégítik. Szoros együttműködést tartunk fenn szülői közösségünkkel, amelynek sokat köszönhetünk eddigi eredményeink elérésében. 9

2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Gyermekeinket nem megvédeni kell az élet nehézségeitől, hanem alkalmassá tenni őket azok leküzdésére. (Gieber Györgyi) A gyermekek szocializációjában a család mellett az iskolának van rendkívül fontos szerepe. A nevelés tartalmának kérdése, hogy milyenné neveljük a felnövekvő generációkat, napjaink egyik legsúlyosabb gondja. A nevelés tartalmát az értékrend: az embereszmény, a világnézet, az ideológiák, az eszmék, az erkölcsi értékrend a jogrendszer, a társadalmi szokások rendszere határozzák meg olyan mértékben és hatással, amennyire a sajátos értékrend a szóban forgó társadalmat átalakítja. Pedagógiai programunkban olyan iskolai életrend, légkör, ethosz megalapozására törekedtünk, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, ezek hiányának hátrányos következményeit (szociális viselkedés, magatartási normák, szabályok). Az értékrend kialakításánál el kellett fogadnunk, hogy egyetlen értékrend egyre kevésbé alkalmas arra, hogy a különböző érdekek és értékrendek konfliktusait kezelje, de ezzel párhuzamosan azt is ki kell jelentenünk, hogy a közösség minden tagjának a kialakított és elfogadott szabályokat önmagára nézve is kötelezőnek kell tekintenie. Ugyanis alkotni, értéket teremteni csak szabályozott keretek között lehet. Különösen fontosnak tartjuk a globális értékrend jelentőségének megértését és kialakítását, az emberi és a gyermeki jogok deklarációját, a jogok mellett a kötelességek megismerését, és az elfogadott szabályok betartását és betartatását, a személyes kompetencia fejlesztését (egészséges és kulturált életmódra nevelés), a segítő életmódra nevelés motívumát (tolerancia, humanitás), a vallási- világnézeti semlegesség mellett a szervezett keretek között biztosított fakultatív hit- és vallásoktatást, a nyugodt légkört, a vidámságot, a humort. Az intézményeinkben tanító pedagógusok oktató-nevelő munkájukban a fentiekben felsorolt pedagógiai alapelveket törekszenek érvényre juttatni, gyakoroltatni, hiszen azt valljuk: A gyerek nem az életre készül, hanem él! Értékmegőrző és értékteremtő iskolai közeget kívánunk létrehozni, melyben minden gyermek ösztönzést és irányítást kap személyiségfejlődésének, képességének, érdeklődésének leginkább megfelelő tanulási és szabadidős tevékenységi formák megválasztására. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. 10

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre, toleranciára, a másság elfogadására. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 2.1. Alapelvek Az intézményben tanító pedagógusok a mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket kívánják érvényre juttatni: Tanulóinknak a képességeik, készségeik szerinti megfelelő fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladatunk. Számukra korszerű ismereteket nyújtunk, igyekszünk felkészíteni őket az egész életen át tartó tanulásra, a változó társadalmi elvárásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra. 11

A tanulóink számára korszerű, a mindennapi életben jól hasznosítható, megfelelő alapot nyújtó, az életkorhoz igazodó alapműveltséget biztosítunk. Ezzel lehetővé tesszük számukra a változó világ elvárásaihoz igazodó alaptudás megszerzését. Mindehhez szükséges, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás különböző módszereit, segítségünkkel kialakítsák magukban az önművelés igényét. 2.2. Alapfeladatok Az iskola feladata a tehetségkutatás, a tehetséggondozás, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendők ellátása, a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok feltárása és pedagógiai eszközökkel történő megelőzése, illetve ellensúlyozása. A mai felgyorsult, intenzív élettempót, univerzális képességeket és rugalmas alkalmazkodást elváró társadalmunkhoz igazodóan alapfeladatunknak tekintjük a kulcskompetenciák fejlesztését. Tudnivaló, hogy ezekre mindenkinek alapvető szüksége van személyes fejlődéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez, az életben való eligazodásához, boldogulásához, a munkához jutáshoz. E nagy feladat megvalósításának módját a tantárgyi helyi tantervek tartalmazzák. Öndefiníciónknak megfelelően alapfeladatunknak tekintjük a szellemileg, erkölcsileg és testileglelkileg egészséges nemzedék nevelését. Ennek alapja ugyanakkor következménye is az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítása, a társadalmi együttélés szabályainak ismerete és betartása, a tolerancia, a hagyományaink tisztelete, a nemzeti történelmünk, valamint saját és más népek kultúrájának ismerete és elfogadása. A munkaerőpiac, a változó világ diktálta követelmények okán alapfeladatunk az is, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulóinkra külön figyelmet fordítsunk, számukra gazdag tevékenységrendszert kínáljunk, amelyben minden gyermek sikerélményhez juthat, s nyilvánvalóvá válhat számunkra és számukra egyaránt, hogy az élet mely területein hasznosíthatják legjobban a képességeiket. Ennek érdekében: Önbizalmat építünk, hogy az ismeret elsajátítása, a tanulás élményforrást jelentsen számukra. A képzés során mindvégig érvényesítjük az egyéni képességekhez igazodó differenciált készségfejlesztést, a korrekciós és terápiás eszközök, eljárások alkalmazását az oktatás egész folyamatában. Az egyéni képességeket figyelembe vevő, differenciálásra épülő tananyaggal és pedagógiai eljárásrendszerrel dolgozunk. 2.3. Általános célok Az alapvető emberi, valamint az egyetemes és nemzeti kulturális értékek befogadására képes személyiségek fejlesztése a cél, melynek eredményeként a tanulók rendelkeznek általános kulturáltsággal, alapvető, szokássá vált erkölcsi és magatartási formákkal, az egészséges életmód, a környezetvédelem fontosságának felismerésével, a kulturált viselkedés alapjaival, 12

szociális készségekkel, a közösségi és közéleti tevékenységre való képességgel (az egyén és közösség harmóniájának megteremtése), az életvezetési és szociális kompetenciák életkornak megfelelő fejlesztésével, megfelelő önismerettel, együttműködési készséggel, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetbe való beilleszkedés- és eligazodás képességével, a tanulni tudás képességével (az élethosszig tartó tanulás elsajátításával), a középiskolai tanulmányokra való megfelelő felkészültséggel, az európai kultúra, történelem, életmód ismeretével, magyarságtudattal, lokálpatriotizmussal (a helyi értékek megbecsülésével, képviseletével), életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő tanulási és munkaszokásokkal, kötelességtudattal, az önálló ismeretszerzés képességével. informatikai alapismeretekkel és a felhasználói programok alkalmazásának képességével. A tanítás-tanulás folyamatának megszervezésével, az iskolai gyermekközpontú (azonos követelmények) és személyiségközpontú (differenciálás lehetősége) oktatást valósítjuk meg. Az egyéni különbségek figyelembevétele kompetenciaalapú oktatásunkra épül; a nyugodt, alkotó légkör motiváló hatására alapozottan szilárd, alkalmazáskész tudás elsajátíttatása a célunk, melynek eredményeként továbbtanulásra képes tanulók hagyják el iskolánkat, akik rendelkeznek: az anyanyelvi és nyelvi kommunikációs készség megfelelő szintjével, alapvető matematikai, problémamegoldó gondolkodási készségekkel, képességekkel, valamint az informatikai ismeretek alapszintjével, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek legalapvetőbb szintjével, a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikáció és a hálózatokban való részvétel képességével, az egészséges életmód, életvitel alapját képező testi és lelki egyensúllyal, a káros szenvedélyek veszélyeinek felismerésével, a haladási nehézségekkel küzdő tanulói réteg az alapismeretek képességeikhez mért legoptimálisabb szintjével, a tehetséges tanulók a korai tehetségfelismerés és menedzselés tanórai, tanórán és iskolán kívüli formáival, az egyes magasabb szintű megmérettetés lehetőségével, az esztétikai szükségletek kialakításánál az egyén és természeti tárgyi környezete közötti harmónia megteremtésének igényével, a természethez való konstruktív és felelősségteljes viszonyulással, a tehetségük kibontakoztatásának lehetőségével, az önmegvalósítással, melyhez folyamatos lehetőséget kapnak a megfelelő tájékozódó képességgel az értékek világában, a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben történő alkalmazásának képességével, a társadalmi életben való aktív részvétel képességével, hatékony és konstruktív konfliktusmegoldó képességekkel, 13

a gondolatok, élmények és érzések különféle módon többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet eszközeivel történő kreatív kifejezésének képességével. 2.4. Konkrét célok kompetenciaalapú oktatás A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az elsajátításhoz, valamint az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összességét jelenti. A kompetencia érzésének megélése azért különösen fontos, mert ha a gyerek nem bízik saját képességeiben, gyakran bele sem kezd a tőle elvártak teljesítésébe. Azok, akik megtapasztalhatták, hogy tudásuk egyre gyarapodik, egyre többre lesznek képesek, önbizalomra tesznek szert. Tudatosul bennük teljesítőképességük, s ez fontos és motiváló tapasztalat a számukra, egyúttal jobban meg tanulnak bízni önmagukban. Kompetenciaalapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kulcskompetenciák érvényre jussanak a tanulók személyiségében, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. A kompetenciaalapú oktatás bevezetésének céljai a, A tanulók tekintetében a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodás, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, az esélyegyenlőség érvényesítése, digitális írástudás elterjesztése. b, A pedagógusok tekintetében a kompetenciaalapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, válasz, metódusok a mai világ diktálta kérdésekre. A kompetenciaalapú oktatás egyik elengedhetetlen feltétele a korszerű, színvonalas pedagógiai kultúra biztosítása iskolánkban. Ennek érdekében az oktatási nevelési folyamat során minden pedagógusnak érvényesítenie kell az alábbi szempontokat: A differenciálás következetes alkalmazása, mivel a kompetenciák fejlődése több éves folyamat, és egyénenként nagy eltérést mutat. Tevékenységközpontúság, mivel hatékonyan csakis tevékenységek által fejlődik a kompetencia. Módszertani sokszínűség, hiszen a kompetencia részképességeinek fejlesztése más-más módszert kíván. 14

A változatos munkaformák, mert motiváló-fejlesztő hatásukon túl más kompetenciák fejlesztését is lehetővé teszik (például az együttműködés fejlesztése: szociális kompetencia). Életszerű, élet közeli, a tanulók számára érdekes ismereteket közvetítő elemekre épül a fejlesztés. A gondolkodásra nevelés, a problémaközpontúság és a felfedeztető tanítás-tanulás központi szerepet kap az oktatási folyamatok tervezésében. Ezeknek a szempontoknak az érvényesítésével lehet elérni, hogy a tanítás-tanulási folyamatban a tanulók motiváltan vegyenek részt és megszerzett ismereteik mellett kulcskompetenciáik is fejlődjenek. Ennek érdekében iskolánk pedagógusaival szembeni elvárások: A pedagógus gyerekekkel szembeni beállítódása igenlő legyen, ne ambivalens, s legfőképp ne előítéletes. Alkalmazza a hatékony tanuló-megismerési technikákat. A nevelési stílus megfelelő legyen, azaz együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös. (Differenciálás heterogén csoportban.) A pedagógus tudása megfelelő legyen. (IKT eszközhasználat, web-alapú tanulásirányítás). Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. Továbbképzések teljesítése a differenciált tanulásszervezéshez. 2.4.1. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Az oktatómunka területén kulcsfontosságú az anyanyelvi alapműveltség tartalmi magatartásbeli elemeinek kialakítása. Mivel az anyanyelvi képzés a teljes oktatási-nevelési folyamatot átszövi, kiemelt területként kezeljük. Céljainkat az alábbiakban rögzítjük: A kezdő szakaszban minden gyerek legyen képes a folyamatos olvasásra, életkorának megfelelő szövegértésre és szövegalkotásra, rendezett, megfelelő ütemű írásra. A kezdő szakasz végére a tanulók többsége sajátítsa el a nyelvtani szabályokat és azokat képes legyen alkalmazni. A fejlesztő szakasz végére a többség képes legyen gondolatait szóban és írásban értelmesen, szabatosan, választékosan kifejezni. A fejlesztő szakasz végére minél több tanuló rendelkezzen irodalmi alapműveltséggel, ismerje fel az olvasás fontosságát. A tehetséges tanulók kapjanak lehetőséget magasabb szintű nyelvművelés elsajátítására az anyanyelv alaposabb megismerése érdekében. Az SNI tanulók többségénél kommunikációs nehézséggel, a beszéd területén érzékelhető funkciózavarral szembesülünk. Folyamatos feladat a beszéd formai és tartalmi oldalának javítása, korrigálása, fejlesztése. Olyan szituációkat, helyzeteket teremtünk számunkra, amelyekkel a társadalom által elvárt beszédnormáknak megfelelően gyakorolhatnak, tapasztalatokat szerezhetnek a kommunikácós feladatok megoldásában. Ezek a feladatok az oktatás-nevelés teljes szakaszát átölelik. A tanuló rendelkezzen megfelelő kommunikációs készséggel, amelynek segítségével képes eligazodni a kortárs közösségek életében és a felnőtt világban. 15

A kezdő szakasz végére rendelkezzen minden tanuló alapfokú, a 8. osztály végére szélesebb körű honismerettel. A fejlesztő szakasz végére az anyanyelvi ismeretek bővülése által minél több lehetőséget kapjanak az információk megszerzéséhez, problémák megértéséhez, megoldásához. Az általános iskola végéig sajátítsák el a NAT-ban előírt minimális követelményeket. Fogadják el önmagukat és társaik másságát, képesek legyenek beilleszkedni a közösségbe. Alakuljon ki bennük az önálló tanulás és az önművelődés igénye. Alapozódjon meg náluk az iskolába járási fegyelem, a következetes munkavégzés. Az önkontroll és önismeret egyéni fejlesztésével folyamatosan javuljon a tanulók magatartása és szolgalma. Minden tanuló vállaljon érdeklődése és képessége szerint feladatokat a közösségben. Tudjanak a gyerekek különböző helyzetekben, a különböző céloknak megfelelően élni a kommunikáció eszközeivel. Legyenek képesek o a különféle üzenetek közlésére, illetve azok megértésére, megértetésére írásban és szóban egyaránt. o a szövegértés, szövegalkotás különféle formáinak gyakorlására: a különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatására és megértésére, valamint a tömör és világos beszédre, o az üzenetátadás sikerességének megfigyelésére, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezésére, folytatására és befejezésére is. o különféle szövegek értő, értelmező olvasására és megértésére a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és a szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazására, o különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotására, a szövegalkotás folyamatának nyomon követésére (a vázlatkészítéstől az önellenőrzésig). o írásbeli információk, adatok és fogalmak keresésére, gyűjtésére és feldolgozására a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezésére; a fontos információk kiszűrésére a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. o saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazására szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevételére. o komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotására, az előadáshoz vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazására. 2.4.2. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése A tanulók a fejlesztő szakasz végére képesek legyenek kommunikálni idegen nyelven. Ennek érdekében céljaink, feladataink: Motiváljuk a tanulókat arra, hogy érdeklődjenek más népek élete, kultúrája iránt. Tudatosuljon bennük, hogy az anyanyelvükön kívül más nyelven is ki tudják fejezni magukat. Tanulják meg az idegen nyelv tanulásának sajátos módszereit. Küzdjék le nyelvi gátlásaikat, merjenek megszólalni idegen nyelven. 16

Értsék meg a kommunikációs helyzeteknek megfelelő (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról szóló) szóbeli üzeneteket. Kezdeményezzenek, folytatassanak és fejezzenek be beszélgetést ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minősülő, illetve egyes esetekben ismert területhez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minősülő írott szövegeket olvassanak és értsenek meg, valamint alkossanak különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegeket megfelelő helyzetekben. Tudjanak megfelelő segédeszközöket használni (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása. Az emelt szintű nyelvoktatásban részesülők esetében céljaink, hogy a tanulók rendelkezzenek az általános műveltségnek a helyi tantervben meghatározott elemeivel, tegyenek szert a helyi tanterv tantárgyi követelményeinek megfelelő tárgyi tudásra, legyenek képesek ismereteik rendszerezésére, gyakorlati alkalmazására, magasabb szintű nyelvi kultúrával rendelkezzenek, legyen lehetőségük a fejlesztő szakasz végére az alapfokú nyelvvizsga letételére. Céljainkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha tanulóink képesek lesznek a tanultakat a mindennapi életben alkalmazni. 2.4.3. Matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása: o összeadás és kivonás, o szorzás és osztás, o százalékok és törtek, o mértékegységek o a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás), a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete), az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott indoklás követése és értékelésre, az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése 17

és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata. 2.4.4. Természettudományi és technológiai kompetenciák fejlesztése A technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos adatok és megállapítások felhasználása, illetve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében. A tudományos kutatás lényegi jellemzőinek felismerése. Következtetések és a kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése. 2.4.5. Digitális kompetencia fejlesztése Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, a tanulásban és a szabadidőben egyaránt, a szükséges készségek kialakításánál a következőket tartjuk fontosnak: o elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása, o a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából, o internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata, o az IKT (információs és kommunikációs technológia) eszközök megismerésével az ITT (információs társadalom technológiáinak) használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és az iskolában. 2.4.6. A tanulás tanulása kompetencia fejlesztése Kiemelt célunk: A tanulás és általában véve a pályafutás önálló, hatékony irányításának felismertetése. Alakuljon ki a gyerekekben a tanulás időbeosztása, a kellő autonómia, a fegyelem, a kitartás és az információkezelés a tanulási folyamat során. Képesek legyenek hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentrációra. Formálódjon bennük a tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. 18

A kommunikáció, mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédiaüzenetek (írott nyelv, vagy beszélt hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén. 2.4.7. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák fejlesztése Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a sokféleségből adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség. 2.4.8. Állampolgári kompetenciák fejlesztése A gyermekek életkoruknak megfelelően vegyenek részt a település/lakóhely életében, ismerjék meg a nemzeti és európai szintű döntéshozás formáit. A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén. Ismerjék meg az ország közintézményeivel való hatékony érintkezés formáit. Fogalmazzák meg magukban az EU által kínált lehetőségek kihasználásának esélyeit. Sajátítsák el az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségeket. 2.4.9. Vállalkozói kompetencia fejlesztése Ismerjék meg a tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Sajátítsák el a projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségeket. Alakuljon ki közöttük az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka képessége. Ismerjék fel a személyes erősségeiket és gyengeségeiket. Tapasztalják meg az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás képességét. Legyenek képesek a kockázatok felmérésére, kellő időpontban és módon történő vállalásáre. 2.4.10. Kulturális kompetencia fejlesztése Támogatandó a különböző kifejezésmódokon keresztül történő, a saját tehetségnek megfelelő művészi önkifejezés. 19

a kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. a saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok valamint megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. 2.4.11. Az egészséges életmód, a testnevelés - tanítás célkitűzései Ép testben ép lélek. Fontos hogy minden tanítványunk természetes alapszükségletévé váljék a mindennapos mozgás, a játék, a sportjátékok szabályainak megismerése, siker- és kudarctűrés. az eredményes szakköri úszásoktatás, a tanulók speciális egészségügyi testnevelési foglalkoztatása, gyógytestnevelése. az egészségügyi szokások, a személyi higiénia, a környezet iránti igényesség magasabb szintre emelése. a kiemelten tehetséges tanulók iskolai sportkörbe a városi sportegyesületekbe irányítása, felkészítése versenyekre, versenyeztetése. 2.5. Nevelési-oktatási és fejlesztési követelményeink Olyan nevelési rendszert kívánunk létrehozni, működtetni, amelyben tanítványaink megtanulhatják és gyakorolhatják azt, hogyan lehet értékes, boldog emberré válni. A tanulók számára az iskola maga az élet, a természetes közeg, amelyben az évek során kialakulnak életvezetési szokásaik, együttműködési formáik, alkalmazkodási és normakövetési képességük. A hétköznapi gyakorlat, az iskolai mindennapok mutatják meg számukra, hogy milyen a világ. Konfliktusaik, sikereik, kudarcaik, erőfeszítéseik közvetlen eredménye pedig alakítja jellemüket, szokásaikat, értékrendjüket. Ezzel biztosíthatónak véljük a külső motivációs hatások belsővé válását. A tanulási motiváció adja leginkább a személyiségük fejlődésének biztos hátterét. 2.5.1. Alapkövetelmény, hogy a kezdő szakasz végén a tanuló értse meg, hogy az emberi magatartások kölcsönösen hatnak egymásra, legyen életkorának megfelelő szabály- és kötelességtudata, tudatosodjon benne, hogy az emberi tulajdonságok fejleszthetőek, vegye számba, hogy önmaga hibái kiküszöbölhetők, erényei fokozhatók, érezze, hogy a családi feladatok és az iskolai megbízatások teljesítése felelősséget ró rá, alakuljon ki felelősségtudata, amivel környezetének tartozik, fokozatosan kezdődjön el közösségi felelősségérzetének kialakulása, a tanuló értse, hogy közvetlen környezetének közösségi jelenségei különböző jelentőségűek, alakuljon ki az egyéni viselkedése az adott szituációban, tudja, hogy ugyanarról a dologról többféle elképzelés létezhet, és a vélemények különbözhetnek, 20