PEDAGÓGIAI PROGRAMJA DOMBÓVÁRI BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Dombóvár, október 2. (OM azonosító: )

Átírás

1 DOMBÓVÁRI BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Cím: Dombóvár, Hunyadi János tér 23. Telefon: Fax: OM-azonosító: Számlaszám: Adószám: Kelt: Dombóvár, Iktatószám: I179-5/2015/I/11 Ügyintéző: Fodor Anikó Tárgy: DOMBÓVÁRI BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA (OM azonosító: ) PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Dombóvár, október oldal Összesen: 118 oldal

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető A Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti felépítése A Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola az alapadatok tükrében Az intézmény alaptevékenysége Pedagógiai hitvallásunk Küldetésnyilatkozatunk Az intézmény nevelési programja Pedagógiai alapelveink, értékeink, célkitűzéseink Iskolai nevelésünk célja, feladata Alapfokú Művészeti Iskola A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Alapfokú Művészeti Iskola Kiemelt nevelési feladataink Kompetencia alapú nevelés-oktatás feladatai Személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink A személyiség- és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységformák és azok színterei Ifjúságvédelmemmel kapcsolatos feladatok Az együttműködés és a kapcsolattartás formái az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő tanulók, azok szülei, a pedagógusok és az intézmény partnerei között A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai Osztályfőnöki feladatok Napközis nevelői feladatok Ifjúságvédelmi felelős feladatai Gyógypedagógus feladatai Kiemelt figyelmet igénylő tanulók Tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban Az iskolai Diákönkormányzat működési területei Működési feladatok a Belvárosi Általános Iskolában A tanulmányok alatti vizsgák, alkalmassági vizsgák szabályai Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Pótló vizsga Javítóvizsga Tanulók felvételére és átvételére vonatkozó rendelkezések Elsősegélynyújtás elsajátítására vonatkozó terv A Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola integrációs programja az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Általános célok A kulcskompetenciák fejlesztése A befogadó, esélyegyenlőséget és hozzáférést biztosító nevelés-oktatás megteremtése oldal Összesen: 118 oldal

3 A pedagógiai szükségletek kielégítése Az intézményi munka fejlesztő értékelése Az életviteli kompetenciákhoz kapcsolódó szükségletek A diákokra vonatkozó általános célok Pedagógusokra vonatkozó általános célok Az intézmény egészségnevelési programja az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskola egészségnevelési programja Az intézmény környezeti nevelési programja A környezet értelmezése Általános célok, értékek a környezeti nevelésben Az intézmény helyi tanterve A nevelő és oktató munka szakaszai Az intézmény tagozatai, oktatásai kínálata Ének-zene speciális tanterv szerint haladó osztályok Német nemzetiségi nevelés-oktatás Alapfokú művészetoktatás Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, és azok óraszámai Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai Döbröközi Általános Iskola 2004 tanterv szerint Döbröközi Általános Iskola 2013 tanterv szerint Belvárosi Általános Iskola óraterve a 2004-es tanterv szerint Belvárosi Általános Iskola óraterve a 2013-as tanterv szerint Kaposszekcsői Általános Iskola óraterve a 2004-es tanterv szerint Kaposszekcsői Általános Iskola óraterve a 2013-as tanterv szerint A nem szakrendszerű oktatás A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások A Nemzeti Alaptanterv szabályozása a helyi tantervvel kapcsolatban Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és minősítésének formái A tanulók fizikai állapotának méréséhez alkalmazott módszerek Záró rendelkezések A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések Érvényesség Felülvizsgálat Nyilvánosság oldal Összesen: 118 oldal

4 1. Bevezető A nevelési-oktatási intézmény pedagógiai, szakmai munkájának tükre, legfontosabb alapdokumentuma és alapköve a nevelési- pedagógiai programja, amelyben a köznevelési intézmény nevelőtestülete megfogalmazza pedagógiai alapelveit és céljait, s melynek ismeretében a szülők iskolát tudnak választani gyermekük számára köznevelési rendszerünk palettájáról. A köznevelési törvény részletesen szabályozza, hogy a köznevelési intézmények pedagógiai programjának milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia, a nevelés mely területeire kell részletes szabályt alkotnia. Mivel integrált intézményünk a Dél-dunántúli Regionális Operatív Program által támogatott Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése pályázati program keretében jött létre, a pedagógiai programunknak a köznevelési törvényben meghatározott kötelező elemeken túl azokat a kiemelt pontokat is tartalmazni kell, melyeket a DDOP szakmai követelményrendszere elvár a régió azon oktatási intézményeitől, melyek mintaértékű nevelési-oktatási intézményt kívánnak működtetni. Mivel az integrált nevelési-oktatási intézményünk többcélú, közös igazgatású köznevelési intézményként működik, így a törvény által előírt kötelezettségünknél fogva egy olyan egységes pedagógiai programot kellett megalkotnunk, amely egységes szerkezetben tartalmazza valamennyi tagintézményünk nevelési és pedagógiai elképzelését. Nyitottak vagyunk minden jó szándékú, építő kritikára, javaslatra, melyeket partnereink a jobbítás érdekében fogalmaznak meg. Készek vagyunk a közös gondolkodásra, az együtt munkálkodásra, és ha kell, a pedagógiai elképzeléseink módosítására is annak érdekében, hogy az élet változó elvárásainak megfelelhessünk. 2. A Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti felépítése A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ részeként működő Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény. Az intézmény székhelye Dombóváron, a Hunyadi János tér 23. szám alatt található, ahol egy 8 évfolyamos általános iskola működik. Itt van az intézmény élén álló magasabb vezetőnek a munkahelye. 4. oldal Összesen: 118 oldal

5 A Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti felépítése Az intézmény általános iskolai tagintézményei több feladat-ellátási helyen biztosítják az alapfokú oktatást 1-8. évfolyamokon: Dombóváron a Belvárosi Általános Iskolai székhely intézmény, a Döbröközi Általános Iskolai-, valamint a Kaposszekcsői Általános Iskolai Tagintézményben. A kaposszekcsői tagiskola csikóstőttősi telephelyén 1-4. évfolyamos általános iskolai oktatás folyik. Integrált intézményünk keretében alapfokú művészeti iskola is megtalálható, ahol az érdeklődő diákok művészeti nevelése folyik 3 művészeti ágban: zeneművészet, táncművészet, szín- és bábművészet. Az intézmény élén álló igazgató munkáját az igazgatótanács segíti. A többcélú intézmény vezetője egyben a Belvárosi Általános Iskolai székhelyintézmény igazgatója is. A tagintézmények szakmai tekintetben önállóan működnek. Az Alapfokú Művészetoktatási Iskola, a Döbröközi Általános Iskolai Tagintézmény, valamint a Kaposszekcsői Általános Iskolai Tagintézmény szakmai munkáját egy-egy igazgató szervezi. 5. oldal Összesen: 118 oldal

6 3. A Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola az alapadatok tükrében OM azonosító: Az intézmény hivatalos elnevezése: Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény székhelye: 7200 Dombóvár, Hunyadi tér 23. Az intézmény feladatellátási helyei: Általános iskolai tagintézményei: Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Kaposszekcsői Általános Iskolája 7361 Kaposszekcső, Táncsics utca 22. Telephelye: 7341 Csikóstőttős, Hunyadi tér 20. Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Döbröközi Általános Iskolája 7228 Döbrököz, Iskola utca 3. Alapfokú Művészetoktatási Intézményegysége: Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Alapfokú Művészeti Iskolája 7200 Dombóvár, Bezerédj utca 2/b. Az intézmény fenntartója, címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca Az intézmény alaptevékenysége SZAKÁGAZATI BESOROLÁS: Alapfokú oktatás Alapfokú oktatás 852 Alapfokú oktatás Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 8520 Alapfokú oktatás Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás (1-4. évfolyam) 6. oldal Összesen: 118 oldal

7 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) Alapfokú művészetoktatás Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban Művészeti ágak: Zeneművészet: Tanszakok 1. zongora 12 évfolyamon 9. tuba 10 évfolyamon 2. furulya 12 évfolyamon 10. ütőhangszer 12 évfolyamon 3. fuvola 12 évfolyamon 11. hegedű 12 évfolyamon 4. klarinét 10 évfolyamon 12. gordonka 12 évfolyamon 5. szaxofon 8 évfolyamon 13. szolfézs 12 évfolyamon 6. trombita 12 évfolyamon 14. gitár 12 évfolyamon 7. kürt 10 évfolyamon 15. kamarazene 4 évfolyamon 8. harsona 10 évfolyamon /továbbképző Táncművészeti ág: társastánc - 12 évfolyamon Színművészeti-bábművészeti ág: színjáték tanszak - 12 évfolyamon 8559 M.n.s. egyéb oktatás Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelése Egyéb felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás M.n.s. egyéb felnőttoktatás 7. oldal Összesen: 118 oldal

8 856 Oktatást kiegészítő tevékenység Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Szakképzési és felnőttképzési támogatások Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 931 Sporttevékenység 9312 Sporttevékenység és támogatása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Az intézmény alaptevékenységén belül: Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató oktatást folytat. A fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programja szerint speciális illetve emelt szintű oktatást is végezhet, a fenntartó által engedélyezett óraszám keret intézmény által szabadon felhasználható részének átcsoportosításával. Integrált nevelés keretében szükség esetén biztosítja az általános iskolában: o a többi tanulóval együtt nevelhető, azon különleges bánásmódot igénylő tanuló nevelését-oktatását, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő sajátos nevelési igényű tanuló o a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló nevelését-oktatását Általános iskolában 1-4. évfolyamon iskolaotthonos ellátást (2013. szeptember 1-jétől évfolyamon- felmenő rendszerben egész napos iskolai oktatást), 5-8. évfolyamon a pedagógiai program szerint német nemzetiségi oktatást folytat. Az intézmény alaptevékenységén kívül: A felsoroltakon kívül a köznevelésről szóló törvény szerint egyéb térítési és tandíjas tevékenység szervezésére jogosult. Az intézmény működési területe: Alapfokú művészetoktatás: Társult települések közigazgatási területe Általános iskola: Társult települések közigazgatási területe a felvételi-működési körzetek alapján 8. oldal Összesen: 118 oldal

9 4. Pedagógiai hitvallásunk "Mire való az iskola? Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert) Napjainkban a nevelési-oktatási intézményeinkbe kerülő gyermekek, tanulók nagyon eltérő családi háttérrel rendelkeznek, egymástól nagyon eltérő tudással, motivációval lépnek be a köznevelés rendszerébe. A gyermekek, diákok egy jelentős része az átlagnál gyorsabban tanul, motivált, míg egy részük nehezen kezelhető, motiválatlanabb, hátrányos helyzetű, a szülői házból kevesebb támogatást kap. A növekvő polarizáció ellenére azonban a szülők és a társadalom egyre több feladatot ró az iskolára, egyre több olyan szerepet kell a család helyett felvállalnunk, ami eddig nem a közoktatás feladata volt. Annak érdekében, hogy ezeket a nehézségeket eredményesen áthidalhassuk, hogy valamennyi gyermek és diák sikeresen, értelmileg-érzelmileg gazdagodva léphessen ki intézményünk kapuján, általános és egyetemes érvényű elveket kell a gyakorlatban egységesen, minden intézményegységünkben és tagintézményünkben megvalósítanunk. Ezek az alábbiakban foglalhatók össze. Egységesség: Intézményi szinten - annak érdekében, hogy valamennyi tagintézményünkben egyenlő eséllyel tanuljanak diákjaink, hogy mindenki számára azonos feltételeket tudjunk biztosítani -, egységes nevelési elvek, egységes program alapján kell dolgoznunk, minden pedagógusnak azonos értékrendet kell követnie. A gyermekek, tanulók esetében a komplexitásra kell törekednünk. Egyszerre akarunk tanítani és nevelni, egyszerre akarunk hatni az érzelmi és az értelmi intelligenciára, az egész személyiséget akarjuk fejleszteni. Törekszünk a diákok problémamegoldó képességének fejlesztésére, a teljesítményképes tudás megszerzésének biztosítására. Tudatosság: Akkor tudunk jó nevelési programot megvalósítani, pedagógiai munkánk akkor lesz igazán eredményes, ha tudatosan, a ránk bízott gyermekek és diákok képességeinek, készségeinek ismeretében alakítjuk ki programunkat, határozzuk meg a kitűzött cél elérésének ütemét. Differenciált, személyre szabott nevelés és oktatás: Mindenkit a saját képességeihez mérten kell vizsgálni, ennek ismeretében differenciáltan, egyénre, személyre szabottan kell meghatározni az elérendő szint mértékét, az oda vezető út során alkalmazott módszereket és eszközöket, és az erre fordított idő mértékét. A pedagógiai munkánk során arra kell törekednünk, hogy a diákok közti különbséget csökkentsük, de nem a kiemelkedők visszafogásával, hanem a lemaradók segítésével, felzárkóztatásával. Motiválás: Motiváció nélkül nincs előrelépés. A sikeres motiváció feltétele a gyermek, tanuló személyiségének ismerete, így igazán egyénre szabottan kell azt kialakítani. Soha nem lehet egyetlen motivációra építkezni, szükség van a többirányú, komplex módszerek alkalmazására. Hisszük, hogy hosszú távon a pozitív motiváció hoz nagyobb eredményt. 9. oldal Összesen: 118 oldal

10 Tolerancia, másság elfogadása és elfogadtatása: Integrált nevelési-oktatási rendszerünkben, a befogadó intézményi környezet megteremtése során kiemelt feladatunk a másság elfogadása és elfogadtatása. Kiszámíthatóság, következetesség: A tanítási tanulási folyamat akkor lesz eredményes, ha a kitűzött célt következetesen igyekszünk megvalósítani, ha a ránk bízott gyermekek és tanulók érzik, hogy nap, mint nap azonos elvek szerint dolgozunk, hogy valamennyi diákhoz egyformán viszonyulunk, kiszámítható a tanár-diák kapcsolat, hogy következetesen azonos munkáért azonos elbírálás és értékelés jár. Az egyén következetessége meghatározza a nevelőtestület következetes munkáját, s az intézmény vezetésének következetessége hat az egész intézmény arculatára. Rendszeresség, fokozatosság: A pedagógiai munka alapja, a nevelés egyik alappillére, hogy az elsajátítandó ismereteket fokozatosan, lépésről lépésre, az adott életkornak megfelelő időben sajátíttassuk el a gyerekekkel, diákokkal, s hogy rendszeresen, sokszínű ismétléssel segítsük az ismeretek mélyebb bevésődését. Hitelesség, szakszerűség: A pedagógus legnagyobb kritikusa a rá bízott gyermek, tanuló. Csak akkor várhatjuk el, hogy kövessenek bennünket, hogy bízzanak bennünk, hogy megvalósítsák közös elképzeléseinket, ha emberként és pedagógusként egyaránt felnézhetnek ránk, ha nem kell csalódniuk bennünk, ha példamutatóan éljük hétköznapjainkat, ha megbizonyosodhatnak szakmai hozzáértésünkről, ha minden tekintetben hitelesek tudunk maradni előttük. Személyes példamutatás: Az egyik legerősebb motiváció a személyes példamutatás. A gyerekek a legelső tapasztalataikat a családban, az óvodában, az iskolában szerzik. Így mintául szolgálunk számukra fejlődésük során. Csak akkor lehet eredményes a nevelési folyamat, ha a gyerekek személyes tapasztalata összhangban áll a szülők és pedagógusok megnyilatkozásaival (cselekedeteinkkel és tetteinkkel). Az egyenrangúság elve: Valljuk, hogy az eredményes pedagógiai munka feltétele, hogy a demokratizmus jegyében partnerként tekintsünk tanítványainkra. Nem leereszkedni kell hozzájuk, hanem fel kell emelni őket magunkhoz, hogy érezzék, meghallgatjuk és elfogadjuk véleményüket, hogy figyelembe vesszük kritikáikat, s közösen keressük problémáinkra a mindenki számára elfogadható megoldást. A múltból tanulva élni a jelent, s tervezni a jövőt: Nem gondoljuk, hogy ez a pedagógiai program - nevelési terv, valamint helyi tanterv -, amit az új integrált intézmény létrejöttekor kialakítottunk, minden elemében hibátlan, és a későbbiekben nem szorul korrigálásra. Az intézmény működése során felszínre kerülnek azok a kérdések, amelyeken módosítanunk kell, s amelyek ismeretében újrafogalmazhatjuk pedagógiai elképzeléseinket. Ezzel együtt hisszük, hogy a múlt tapasztalataiból tanulva folyamatosan finomíthatjuk programunkat. 10. oldal Összesen: 118 oldal

11 5. Küldetésnyilatkozatunk Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba. Olyan intézményt kívánunk működtetni, amely minden diák számára biztonságos, a méretei, kiterjedése ellenére barátságos, a múlt értékeit megőrző, a személyiséget fejlesztő, az egész életen át tartó tanulás megalapozását biztosító nevelési-oktatási intézmény. Olyan iskolát, ahol világos szabályok között együtt dolgozik felnőtt és diák, akik kreativitásra, fejlődésre és emberségre ösztönzik egymást, ahol a tudás, az egymásért való tenni akarás, a többre és jobbra vágyás, a szeretet még értéknek számít a mindenkit körülvevő eldologiasodó világban. Olyan többcélú nevelési-oktatási intézményt akarunk, amely minden tagintézményében azonos minőségű és eredményes szolgáltatást nyújt. Célunk, hogy az egy intézménnyé forró tagintézmények, iskolák az azonos szemlélet és pedagógiai módszerek átvétele mellett megtartsák sajátos, egyedi arculatukat, s tovább folytassák az eddig bevált jó gyakorlatokat. unk helyi tantervét a törvényi előírásoknak megfelelően alakítottuk ki. A tantervek, a követelmények, az alkalmazott módszerek, a mérési eszközök egymást erősítik. unk megvalósítása érdekében a tagintézmények dolgozói szorosan együttműködnek. 6. Az intézmény nevelési programja 6.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink, célkitűzéseink Intézményünk célja, olyan nevelési-oktatási rendszer működtetése, amely lehetővé teszi a gyermekek sajátosságainak, egyéni fejlődési ütemének megfelelő, differenciált, személyre szabott fejlesztést, a kompetencia alapú nevelés és oktatás megvalósítását, a képességek kibontakoztatását és fejlesztését. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók integrált nevelésére és oktatására, az ehhez szükséges inkluzív környezet megteremtésére. Ez a befogadó pedagógiai szemlélet és gyakorlat érvényesül minden tagintézményünkben. Pedagógiai munkánk során kiemelt szerepet kap a toleráns magatartásra nevelés, a másság elfogadtatása diákjainkkal. Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása ma már megkívánja, hogy az iskolában valamennyi diák legalább felhasználói szinten ismerje és használja az informatikai eszközöket. Az egészséges életmód kialakítása érdekében nagy hangsúlyt fordítunk a mindennapos testmozgásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. Célunk annak elérése, hogy valamennyi gyermekben és diákban kialakuljon az igény a napi mozgásra, és saját elhatározásából naponta mozogjon, sportoljon. 11. oldal Összesen: 118 oldal

12 Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy olyan gyerekeket és tanulókat neveljünk, kik környezettudatosan élnek, akik tisztában vannak napjaink globális környezeti problémáival, és a fenntartható fejlődés érdekében maguk is mindent megtesznek saját mikrokörnyezetükért. Fontosnak tartjuk a globális értékrend jelentőségének megértését és kialakítását, a gyermeki jogok deklarációját, a személyes kompetencia fejlesztését (egészséges és kulturált életmódra nevelés), a segítő életmódra nevelés motívumát (humanizáció), és mindezek mellett a vidámságot, és a humort. Hisszük és valljuk, hogy a folyamatosan változó világ ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Ezeket kell kialakítanunk és erősítenünk valamennyi diákunkban. Ha válaszolni kívánunk korunk kihívásaira, tudomásul kell vennünk, hogy ma már nem elegendő a tanórákon kifogástalanul tevékenykedő és az előírt viselkedés-mintákat követő gyerekeket nevelni. Fel kell készíteni őket a versenyre, a rájuk váró küzdelmekre, amelyek átszövik életünket, gazdaságunkat, mindennapjainkat. Olyan diákokat kell kibocsátanunk intézményünk kapuján, akik nyitottak a világra, felkészültek a XXI. század kihívására, akik önismeretük révén el tudják dönteni: - hol kezdődnek és meddig terjednek adottságaik és képességeik, - hol húzódnak lehetőségeik és korlátaik határai, - mikor érdemes kockázatot vállalni, mikor szükséges ezek elől kitérni, - hogyan lehet a sikerből hajtóerőt nyerni, a kudarcok tapasztalataiból erőt meríteni, a vereség után felállni és mindent újra kezdeni. Fontos feladatunk a tudás értékének helyreállítása, megbecsülése. Olyan tanulókat kell nevelnünk, akik megújulásra, önművelésre képesek, akik ha kell, életük végéig készek tanulni, mert ezt követeli a felgyorsult, kitágult világ, a tudományok gyors fejlődése. Pedagógiai munkánk alapja, eredményességünk záloga, hogy iskola és család, pedagógus és szülő egymást erősítse a gyermek előrehaladása, egészséges fejlődése érdekében. Így a szülőkkel való kapcsolat elmélyítése céljából sokféle találkozási lehetőséget szervezünk intézményen belül és kívül egyaránt. Az intézményi integrációt követően hatékony csapatépítéssel egy olyan innovatív intézményvezetést és nevelőtestületet kovácsolunk, akik a jelenlegi infrastrukturális és tárgyi adottságainkat tovább fejlesztik, akik sikeres pályázatok révén folyamatosan erősítik újonnan létrejövő intézményünket. A tagintézményeink korábban kialakított belföldi és külföldi testvérkapcsolatait tovább kell ápolnunk és fejlesztenünk. Az utazások segítségével diákjaink felismerhetik tudásuk külföldi gyakorlati hasznosításának lehetőségeit, s ez növeli iskolai motivációjukat. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára lehetőséget nyújt világszemléletük tágítására, amit a családok a szociális helyzetük miatt nem tudnak biztosítani nekik. Célunk a tagintézmények hosszú múltra visszatekintő hagyományainak, értékeinek megóvása és ápolása, a kialakult kapcsolatok tovább építése, az általános emberi együttműködési kultúra fejlesztése, egy nyitott, demokratikusan, gyermekléptékűen működő iskolai világ kialakítása. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőképességeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, nemzeti értékek megőrzésében, különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában. Meggyőződésünk, hogy a XXI. századi ember számára is meghatározó fontosságú, hogy elsajátítsa azt a látásmódot, megtapasztalja azt az életérzést, amellyel a klasszikus hagyományokra épülve a személyiség szabad fejlődésének teret adva új értékeket teremteni képes. Ezzel művelt, nyitott, tevékeny, 12. oldal Összesen: 118 oldal

13 alkotó ember megszületését segíti elő. Az intézmény - művészetoktatási intézmény lévén - elkötelezi magát az abszolút művészeti értékek minőségi közvetítésére mind a tanórákon, mind az intézmény falain kívül. A felvett növendék részére - az egyéni órák során - személyre szabott, egyéni léptékű fejlesztési formát alkalmaz. Ez, valamint a kompetencia alapú szemlélet, - mely munkánkban a mindennapokban jelen van - lehetővé teszi a növendékben rejlő tehetség és zenei ízlés maximális kibontakozását, a hátrányos növendékei részére lehetőséget biztosít az együttesben történő közös tevékenykedésre, mely egész további életére kihatva alapot ad a szabadidő igényes eltöltésére. Intézményünk a köznevelési törvénynek megfelelően világnézetileg semleges. Intézményünk alapelvein túl az életkori sajátosságokhoz igazított célokat és feladatokat is meg kell valósítanunk Iskolai nevelésünk célja, feladata diákjaink kulcskompetenciáinak fejlesztése: - anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - matematikai kompetencia, - természettudományos kompetencia, - digitális kompetencia, - a hatékony, önálló tanulás, - szociális és állampolgári kompetencia, - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. A kulcskompetenciák birtoklása alkalmassá teszi tanulóinkat a változásokhoz való gyors és hatékony alkalmazkodásra, a változások befolyásolására, saját sorsuk tudatos alakítására. A kulcskompetenciák hozzájárulnak az egész életen át tartó tanuláshoz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. A tanulók egyéni képességeinek optimális fejlesztése. A tanulók kreativitásának a fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével. A tanulók felelősségvállalásának megalapozása, fejlesztése. A részképesség-zavarok csökkentése, a sajátos nevelési igényű tanulók folyamatos egyéni fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók minél kevesebb problémával, nehézséggel történő integrálása. Minden tanítványunk számára az esélyegyenlőség biztosítása, a tanulási kudarcok elkerülésének biztosítása a tanítási-tanulási folyamatban. Befogadó/inkluzív pedagógia alkalmazása az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók támogatása. Az egészséges személyiségfejlődés biztosítása, a szélsőségesen negatív személyiségjegyek kialakulásának megelőzése. Az egész napos (Iskolaotthonos kifutóban) nevelési oktatási forma kialakítása az általános iskola alsó tagozatán valamennyi tagintézményben annak figyelembevételével, és érdekében, hogy a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat egyenletesen szétosztva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve történjen úgy, hogy biztosítjuk az Nkt. 52. (11) bekezdésben szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egész napos ellátása és felügyelete biztosítható legyen. 13. oldal Összesen: 118 oldal

14 Az idegen nyelv kötelező oktatása az általános iskola 4. évfolyamától kezdve. Valamennyi diákunk felkészítése a tanult idegen nyelven (nyelveken) való általános kommunikációra. Az IKT eszközök készség szintű használata a mindennapi tevékenységük során. A német nemzetiségi nevelés és oktatás biztosítása. A rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása. Tanrendbe iktatott egészség- és életmódnevelés az általános iskola valamennyi évfolyamán. A kultúra, a művészet iránti igény felkeltése. Célunk, hogy minél több tehetséges diák kapcsolódjon be az alapfokú művészetoktatásba. Tanulóinkban váljon belső igénnyé az iskolai, települési és nemzeti és nemzetiségi hagyományok ápolása és őrzése. Az intézmény diákjainak felkészítése az eredményes továbbtanulásra. Az egész életen át tartó tanulás szükségességének elfogadtatása. A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba Változatos oktatásszervezési és munkaforma alkalmazása (projekt, témahét, kutató munka ) a tanulók aktivitásának biztosítása érdekében Érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, készségfejlesztés tevékenységközpontú pedagógia gyakorlati alkalmazása Fejlesztő értékelés alkalmazása a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása érdekében Az ön - és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése a tanulók értékelésében Alapfokú Művészeti Iskola Az alapelvekben megfogalmazott pedagógiai hitvallást, nevelési eszményt, vállalt értékrendet nevelő-oktató munkánk stratégiai és operatív céljai támasztják alá, melyek az iskolában folyó művészetoktatás egészére, teljes tevékenységrendszerére vonatkoznak. Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai az alapelvekből következően az alábbiak: a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése, egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése, az iskolahasználók, illetve pedagógusok igényeinek megfelelően az intézmény szolgáltató jellegének erősítése, a kompetencia alapú oktatás használata, nagyobb esélyegyenlőség biztosítása. Operatív céljaink: Az intézmény egészét átfogó minőségközpontú szemlélet kialakítása érdekében: az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása, tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusokban egyaránt. A tehetséggondozás hatékonysága, megőrzése érdekében: a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása, a tanulás és munkafegyelem megőrzése, a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása, komplex személyiségfejlesztő módszer alkalmazása. Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodó szolgáltató jelleg erősítése érdekében: 14. oldal Összesen: 118 oldal

15 a tanulók, szülők igényeinek (pl. felelősségtudat, értékmegőrzés, a szép és kulturált környezet iránti igény ) figyelembe vétele. A nagyobb esélyegyenlőség biztosítása érdekében: a szociális hátrányok kompenzálása, kreativitásfejlesztés, továbbtanulási esélyek növelése. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása érdekében: újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása (pl. témahét, három hetet meghaladó művészeti projekt). Céljaink eléréséhez az oktató- nevelő munkák során a következő feladatokat rendeljük hozzá. Növendékeinket a képességeiknek megfelelően a legmagasabb fokra kell eljuttatni. A tanítási órák művészi légkörének megteremtése. Növendékeink szociális-életpálya kompetenciáinak fejlesztése. Növendékeink esztétikai-művészeti tudatosságának és kifejezőkészségének fejlesztése. A cél eléréséhez a legrövidebb, legkorszerűbb utat kell megtalálni. Művészetoktatásunkban mindig a végcélból kell levezetni a kiindulási pontot. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, az egyéni képességek kibontakoztatása. A személyre szóló feladatok meghatározása, differenciálás. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, motivált munkában kell fejleszteni a növendékek felelősségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodását. Érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok kialakítása. Képviseljék növendékeink az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Az analizáló képesség fejlesztése tanulóink minél magasabb szintű, komplex teljesítmény nyújtása érdekében. A figyelem időtartama tartóssága érdekében változatos, érdekes technikák kidolgozását és alkalmazását. Ismerjék a tanárok a családból hozott pozitív hatásokat, amelyek tovább fejlesztése mindennapos feladata a növendékek zenei nevelésében. A tanulók akarati tulajdonságait, motiváltságát szükséges rendszeresen nyomon követni a fejlődés érdekében. A művészetoktatás sikere elsősorban a katarzis-élményhez való eljutáson múlik, melyhez tanáraink részéről nyitottság, rugalmasság, gyermekre figyelő alkalmazkodó gondolkodás és intuíció szükséges. Rendszeres értékelés, önértékelés. Rendszeres igényfelmérés. Feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása. Többirányú művészeti alapkészségek kialakítása. Céljainkat akkor tekintjük teljesültnek, ha az intézményhasználók és a fenntartó körében rendszeresen végzett elégedettség-vizsgálat eredményei, valamint a minőségirányítási programunkban meghatározott mérések a fentiek teljesülését igazolják A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Intézményünk alapelveinek és céljainak megvalósítása érdekében sokszínű eszköz és eljárásrendszert alkalmaz. Eljárásainkat, módszereinket az adott szituációnak megfelelően a hatékonyság érdekében úgy választjuk meg, hogy igazodjanak céljainkhoz, tanulóink életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelő személyiségéhez. 15. oldal Összesen: 118 oldal

16 Alkalmazott eszközeink a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai az osztályközösség nevelő szerepének felhasználása a pedagógus személyes ráhatása a motiválás eszközeinek alkalmazása a rendszeres és következetes pedagógiai munka egyéni fejlesztő programok, modern informatikai eszközök alkalmazása (CD, videofilmek, digitális tábla, könyvtár) az intelligencia- és kreativitást fejlesztő egyéni programok gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia) felzárkóztató csoportos foglalkozás és egyéni korrepetálás kiscsoportos foglalkozás tehetséggondozás céljából a családlátogatások Alkalmazott eljárásaink az egyéni és közösségi tevékenységek során felmutatott produkciók a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a versenyeken való szereplés a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított terhelés differenciált foglalkoztatással a kompetencia területek fejlesztése az egyéni haladási ütemhez igazított terhelés mellett. Iskolánk pedagógusai által a leggyakrabban és legeredményesebben alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eszközeink, eljárásaink, módszereink: I. Tevékenységek megszervezését, megerősítését célzó módszerek II. Magatartásra ható módszerek III. Tudatosítás, meggyőződés kialakításának módszerei KÖZVETLEN - beszélgetés - ösztönzés - gyakoroltatás - segítségadás - követelés - ellenőrzés - értékelés - játékos módszerek - megbízás - a nevelő személyes példamutatása elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása, közvetítése - műalkotások bemutatása - magyarázat - beszélgetés - bírálat - önbírálat - a tanulók önálló elemző munkája KÖZVETETT - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - ösztönzés - hagyományok kialakítása - ellenőrzés - a nevelő részvétele a tanulói közösségek tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minta kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás betartandó magatartási normákról - vita 16. oldal Összesen: 118 oldal

17 Alapfokú Művészeti Iskola kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, tehetséggondozó eljárások, kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, közösségfejlesztő módszer, játékos, élményre épülő oktatás. Nevelési eszközök: minta, példa, példakövetés, utánzás, magyarázat, megfigyelés, gyakorlás, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele. Mindezek érdekében a különböző művészeti ágak módszereinek átvétele. Gondolkodásfejlesztő eszközök: összefüggések önálló felfedezésére nevelés, az asszociációs gondolkodás fejlesztése. Ösztönző eszközök: megerősítés, dicséret, biztatás, előadások, hangversenyek, jutalmazás Kiemelt nevelési feladataink Kompetencia alapú nevelés-oktatás feladatai Kompetencia alapú nevelés az iskolában A kompetencia alapú oktatás alapelvei: Gyermekközpontúság Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás Tudás és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képesség- és személyiségfejlesztés Új típusú tanári attitűd, módszertani gazdagság, sokszínűség Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Fokozatosság és folyamatosság Valóságos tanulási környezet Multikulturális tartalmak Interkulturális nevelés Tevékenységi formák: Kooperatív tanulás Differenciált foglalkozás/tanulásszervezés Projekt módszer alkalmazása Témahét szervezése 17. oldal Összesen: 118 oldal

18 Moduláris oktatási rendszer megvalósítása Tantárgytömbösített oktatás szervezése Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Problémaalapú oktatás RJL modell szerinti óraszervezés Egyéb tanulási technikák alkalmazása Drámapedagógia Önálló tanulás módszerének kialakítása Tanulói differenciálás heterogén csoportban Szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése Kooperatív módszertanra épülő együttműködés csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák Értékelés: Csoport értékelés beemelése Kooperatív munka értékelése Heti értékelés alkalmazása 1-4. évfolyamon Ellenőrzés, értékelés módjai: Otthoni munka Kísérlet Önértékelés Társak értékelése Kompetenciaalapú oktatásban alkalmazott módszertani elemek: Játék Projekt módszer Problémaközpontú tanítás Cselekvésből kiinduló gondolkodás Felfedeztetős tanulás Megértésen alapuló fejlesztés Alkalmazásképes tudás A kompetencia alapú iskolai oktatás során az alábbi feladatokat kell megvalósítanunk: Az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tanítási-tanulási folyamathoz az aktív részvétel lehetőségének biztosítása, valamint az egyéni érdeklődés és haladási ütem figyelembe vétele. Az önálló tanulási képesség kialakítása az információszerzés és rendszerezés teljes tanulási időszakot végig kísérő gyakorlása, valamint a birtokolt ismeretelemek egyre magasabb szinten történő integrálása. Az elvont iskolai tudáselemek következetes összekapcsolása a diákok napi tapasztalataival és az életkoruknak megfelelő gyakorlati feladatokkal. A képességek differenciált fejlesztése, a tehetség kibontakoztatásának és a tanulásban lemaradtak segítése, a segítés feltételeinek megteremtése. Az anyanyelvi kultúra fejlesztése az iskolai élet minden területén. Az idegen nyelvi tudás gyakorlati alkalmazására minél több lehetőséget biztosítani. Az informatika és a média eszközök használatának fejlesztése, és eredményeinek alkalmazása minél több tanórán és foglalkozáson. A sportoláshoz, egészségmegőrzéshez, környezetvédelemhez biztosítani a tárgyi feltételeket. Az egészség- és életmódnevelésre több tantárgy keretén belül is nagy hangsúlyt kell fordítani. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapvető társadalmi és gazdasági kérdésekkel több tantárgy keretében is foglalkozni kell. 18. oldal Összesen: 118 oldal

19 Kompetencia alapú nevelés az alapfokú művészetoktatásban Alapvető feladatunknak tekintjük az alábbi kompetenciák kiemelt fejlesztését: Személyes kompetenciák: kreativitás, gondolkodásfejlesztés, önismeret, önértékelés, reális énkép, döntéshozatal és döntésképesség, felelősségvállalás, problémamegoldó képesség, koncentráció képessége, kritikai szemlélet, kommunikációs képesség, kottaolvasás, ritmusérzék, biztos hangszerkezelés, zenei ismeretek biztos birtoklása. Ételpálya/szociális kompetenciák: érzelmi intelligencia, empátia, tolerancia, kooperáció képessége, kompromisszumkészség, pozitív munkaszemlélet, szabálykövetés, színpadképesség, személyes higiénia, önfegyelem, önszabályozás. Esztétikai-művészeti kompetenciák: értékteremtő képesség, kritikai szemlélet kialakítása, elemző képesség, alkotni vágyás, a művészetek által közvetített értékek elismerése, felismerése, befogadása és átadása, önkifejezés, nyitottság, korstílusok, stílusjegyek ismerete és felismerése Személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink A személyiségfejlesztés általános célja a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a gyermeki, tanulói személyiség teljes kibontakozásának a segítése. Intézményünk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, hogy a gyermekek, tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Intézményünkön belül, valamennyi intézményegység esetében (iskola/ művészetoktatás) a gondjainkra bízott gyermekek komplex személyiségfejlesztését végezzük, és azonos értékeket közvetítünk, csak életkoronként eltérő módszereket alkalmazva tesszük ezt. 19. oldal Összesen: 118 oldal

20 Személyiség- és közösségfejlesztés az iskolában A tanulói személyiség- és közösségfejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka az iskolákban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a diákokat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A személyiségfejlesztés legfontosabb területei: Erkölcsi nevelés: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, és meggyőződéssé alakítása. Értelmi nevelés: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő nevelés: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az emberi kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztése. A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása - páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladatok vállalása. A felelősségvállalás megalapozása az együttműködésre épülő kooperatív csoportmunkában. Érzelmi nevelés: a gyermekek, diákok közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Akarati nevelés: az önismeret, a személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Környezeti nevelés: olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket értékelni tudják, képesek a természettel harmonikusan együtt élni, életvitelük és életvezetésük környezet-harmonikus. Feladatunk olyan környezet megteremtése, ahol a gyermekek, diákok kifejleszthetik, gyakorolhatják a fenntartható fejlődés társadalmi, gazdasági és környezeti dimenzióiban, a társadalmi folyamatokban részt vevő állampolgári viselkedést. Egészséges életmódra nevelés: a gyermekek, tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Munkára nevelés: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A gyermekek, tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Nemzeti nevelés: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Állampolgári nevelés: alapvető állampolgári jogok, és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységeikre, az iskolai és a helyi közéletben való részvétele. A gyermekek és tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása intézményünk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösség az emberi együttélés legmagasabb rendű formája. Az egyes személyek beilleszkedését nemcsak személyiségtulajdonságaik, hanem társas helyzetük határozza meg. 20. oldal Összesen: 118 oldal

21 A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A gyermekeink és diákjaink személyisége, természete is döntően az elsődleges csoportokban (gyermekcsoport, osztály, napközi) formálódik. A csoport közvetítésével veszi át az egyén a társadalmi értékrendet, és követi az elfogadott viselkedésmintákat. A közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró; önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez, a szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása Személyiségfejlesztés, közösségépítés a művészetoktatásban Az alapfokú művészetoktatásban növendékeink személyiségének és ezzel együtt személyes, szociális és esztétikai-művészeti kompetenciáinak fejlesztése az egyéni órák adta lehetőségeknek köszönhetően maximálisan megvalósítható. Iskolánkban a művészeti ágakból adódóan csoportos (színjátszó-, tánc-, kamaracsoportok, zenekarok) órák is vannak. Ebből következően a növendékeknek számos alkalommal van lehetőségük közös produkciókkal közönség elé állni. Ezen alkalmakkor kidomborodik a tanulók egymásrautaltsága, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik. Ez mindenképpen fokozza a közösségérzést, a közösségért való munkálkodást is. A művészeti képzés során végzett közös zenélés, tánc és drámajáték az alkotás öröme, mind-mind közösség- és személyiségfejlesztő hatással bír. A foglalkozások, előadások során a tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok, irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, melyek a zeneművészetben és a táncművészetben ötvöződnek Megtapasztalják a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megértik, hogy az alkotás, a zene, a tánc a legértékesebb emberi alapképesség. 21. oldal Összesen: 118 oldal

22 A tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képessége formálódik. A fellépések biztosításával olyan pozitív élményekhez jutnak, melyek alakítják emberi tulajdonságaikat és fejlesztik az eredményes szereplés összetevőit. Az együtt muzsikálás élménykeltő hatásával tovább fejlődik tanulóink közösségi magatartása, jelleme. Ennek lehetősége minden tanszakra kiterjed, kamaraprodukciók formájában is. A tanítás során használt eszközök tiszteletével fejlődik a növendékek figyelme és fegyelme, kötelességtudata, valamint a rendszeresség és pontosság iránti igénye. Fejlődik az akarati alkotó-alakító cselekvőképességük, identitásuk, erősödik a közösséghez való kötődés, ennek érdekében több kamaracsoportot, zenekart működtetünk A személyiség- és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységformák és azok színterei Az iskolai élet tevékenységformái, színterei A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség- és közösségfejlesztés elsődleges és legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Itt nyílik legnagyobb lehetőségünk arra, hogy szilárd alapokat biztosítsunk tanulóinknak az alapkészségek elsajátítására, a kompetencia fejlesztésére. Itt van lehetőségünk a diákok érdeklődésének felkeltésére, a kreatív gondolkodás és cselekvés kialakítására, ezért fontos a tanórák maximális hatásfokának, kihasználtságának biztosítása. Ennek érdekében: kompetencia alapú oktatási programok bevezetése idegen nyelvi kompetencia területen (Döbröközi Általános Iskola) tantárgytömbösített oktatást vezettünk be a Döbröközi Általános Iskolában felső tagozaton. A tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Ember és társadalom műveltségterületen (Döbröközi Általános Iskola) moduláris oktatási program megvalósítása Tolerancia, másság (Döbröközi Általános Iskola) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket (projekt, kooperatív technikák, ) és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. A tanítási órán a követelményeket, módszereket, eszközöket és eljárásokat a diákok életkorához igazodóan kell meghatározni. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 22. oldal Összesen: 118 oldal