Hungary, Issue 2010. November Tax & Legal Alert Az adó- és járuléktörvények 2011 évi változásai Auditing and Consulting Phone: +36.1.375.4921 Az Országgyűlés 2010. november 16-án fogadta el a 2011. évre vonatkozó adótörvény-módosítási csomagot. Jelen anyagunkban a teljesség igénye nélkül - az elfogadott jogszabályok legfontosabb elemeiről tájékoztatjuk Önöket. (A változások általánosságban 2011. január 1-jén lépnek hatályba, ahol nem, ott azt külön jeleztük.) 1. Személyi jövedelemadó Az eddigi sávos adó megszűnik, egykulcsos adót vezettek be, melynek mértéke ha a törvény máshogy nem rendelkezik az adóalap 16%-a. Ezzel az adómértékkel adózik a magánszemély összes jövedelme: az összevont adóalapba tartozó valamint a külön adózó jövedelmek is. A magánszemély összes jövedelmébe bele kell számítani: egyéni vállalkozónál az osztalékalapot, ekhos bevételt, valamint új elemként azt a bevételt, amelyet külön törvény előírásai alapján bele kell számítani nem kell bele számítani: az ingatlan átruházásából származó jövedelmet, valamint új elemként a vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget azzal, hogy az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély jövedelmének Az adóalap-kiegészítés (vagyis a szuperbruttó adóalap) fokozatosan csökken (az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetén kell, míg a külön adózó jövedelmek esetén továbbra sem kell számítani): 2011-ben marad 27% 2012- ben a megállapított 27% 50%-a, vagyis 13,5% 2012-t követően nulla.
Az adó és járuléktörvények 2011. évi változásai 1. Személyi jövedelemadó Auditing and Consulting VÁLTOZÁS: az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem (korábbi 74. ), mint külön adózó jövedelem kategória megszűnik, ez a jövedelem amennyiben azt a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi - az összevont adó alapba tartozik a jövőben, mint önálló tevékenységből származó jövedelem. (Az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózási módszer eddig is választható volt. A magánszemély a bevétellel szemben tételes költségelszámolással vagy átalány 10%-ban számolhat el költséget. Itt azonban, az adó számításánál figyelembe kell venni az adóalap-kiegészítést. Az esetleges 14%-os eho fizetési kötelezettség nem változott.) A leggyakoribb továbbra is külön adózó jövedelmek: Az adó alapja néhány kivételtől eltekintve a megszerzett jövedelem (vagyis nincs adóalap kiegészítés, csak ha külön jelezzük). egyéni vállalkozó vállalkozói osztalék alapja (49/C. ), míg az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelem adója továbbra is 10% ill. 19%-kal adózik (49/B. ), ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adójának összege, amelyet még nem kell megfizetni 50.000.- forintról 32.000.- forintra csökkent (58. ), ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem (59-63. ), kamatjövedelem (65. ), az átmeneti szabályozás értelmében a kamatadó bevezetése előtti időszakban - 2006. augusztus 31-el bezárólag - vásárolt értékpapírok, vagy ettől az időponttól induló határozott időtartamú kamatperiódusú lekötések hozama/kamata utáni adó továbbra is nulla százalék, olyan betét után azonban melynek nem volt határozott időtartamú kamatperiódusa, a 2010. december 31-ig megszolgált kamat nulla, míg az ezt követően megszolgált és jóváírt kamat az általános mértékkel adózik a jövőben, tartós befektetésből származó jövedelem: 5 éven túli tartás esetén 0%, 3 éves, vagy 3 éven túli de 5 éven belüli tartás esetén 10%, 3 éve előtti megszüntetés esetén általános kulcs (67/B. ) The material contained in this alert is provided for does n o t c o n t a i n a comprehensive analysis of each item described. Before taking (or not taking) any action, readers should seek speci f i c to thei r is accepted for acts or osztalékból származó jövedelem (66. ), változás: a törvény itt már nem tesz különbséget az osztalék származását tekintve, az EGT országbeli tőzsdei értékpapírból származó jövedelem is az általános kulccsal adózik az eddigi 10% helyett!! árfolyamnyereségből származó jövedelem (67. ) vállalkozásból kivont jövedelem (68. ) kamatkedvezményből származó jövedelem (72. ), itt az adó alapja a kamatkedvezmény 1,19- szerese nyereményből származó jövedelem (76. ), mind a pénzbeli, mind a nem pénzbeli nyeremény az általános kulccsal adózik, a nem pénzbeli nyereménynél azonban az adó alapja a szokásos piaci érték 1,19-szerese to receive Tax & Legal Oldal 2
Hungary, Issue 1. Személyi jövedelemadó Auditing and Consulting Phone: +36.1.375.4921 Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma (korábbi 3.. 72. pont), az egyes elemek (pl. nyugdíj, gyes, gyet, stb) átkerültek a törvény 1. mellékletébe, mint adómentes bevételek. ugyanakkor a hallgatói munkadíj ezentúl teljes mértékben adóköteles (eddig adóterhet nem viselt a minimálbér kétszereséig.) a felszolgálási díj és a borravaló adómentes bevételek lettek Családi kedvezmény: korábban adót csökkentett, jelenleg adóalapot csökkent, és már az első és második gyermek után is érvényesíthető. Mértéke: kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és két eltartott esetén 62.500 Ft (vagyis az adókedvezmény összege 10.000 Ft/eltartott) három és minden további eltartott esetén 206.250 Ft. (az adókedvezmény 33.000 Ft/eltartott) A jogosultság, a közös háztartásban élők közötti megosztás, az adóelőlegnél történő érvényesítés feltételei nem változtak. Csökkentett összegben ugyan, de továbbra is érvényesíthető az adójóváírás, mely a bér és adóalapkiegészítés (vagyis a szuperbruttó adóalap) 16%-a, havonta maximum 12.100 Ft, amelyet teljes mértékben 2.750.000 Ft éves összes jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3.960.000 Ft összes jövedelemig lehet érvényesíteni. Megszűnnek az adókedvezmény korlátozására vonatkozó rendelkezések, az igénybevétel lehetősége ezentúl nem függ a magányszemély éves összevont jövedelmének nagyságától. Az egyes áthúzódó kedvezmények, mint pl. a tandíj, a lakáscélú hiteltörlesztés után legkésőbb a 2015. évi adóbevallásban lehet kedvezményt érvényesíteni. Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja 2010. évi adókötelezettségére a törvény kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díjkiegészítésre vonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ezen rendelkezések 2011-től jelenlegi formájukban megszűnnek, vagyis későbbi alkalmazásuk sem kötelező. A magánszemély a bevallási kötelezettségét az alábbi módokon teljesítheti: munkáltatói adómegállapítással The material contained in this alert is provided for does n o t c o n t a i n a comprehensive analysis of each item described. Before taking (or not taking) any action, readers should seek speci f i c to thei r is accepted for acts or to receive Tax & Legal Oldal 3 önadózással, melynek három módja lehet: A. állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás, B. az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás, C. ÚJ LEHETŐSÉG: adónyilatkozat (feltételei többek között: a magánszemély összes jövedelme az adóévben kizárólag ugyanazon munkáltatótól származik, mely után a levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az 1.000 Ft-ot nem haladja meg, másrészt a jövedelem kifizetőtől származik, de a kapott bevétel a 100.000.- forintot egyetlen alkalommal sem haladta meg, és abból a kifizető az adót (adóelőleget) levonta). A magánszemély pénztártag ezentúl adójának 20%-áról rendelkezhet (az eddigi 30% helyett) önkéntes kölcsönös pénztára javára (a rendelkezés szabályai továbbra sem változtak). A módosítás hatályon kívül helyezi a kisösszegű kifizetésekre és egyösszegű járadékmegváltásokra vonatkozó, valamint a külföldi, de nem egyezményes országban illetőséggel bíró magánszemély részére kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címén fizetett bevétel utáni adókötelezettségről rendelkező külön adózási szabályokat.
Az adó és járuléktörvények 2011. évi változásai Belső cikk főcíme 1. Személyi jövedelemadó Auditing and Consulting Egyes nem pénzbeli juttatások adózásának szabályai a) Megszűnik a természetbeni juttatás adójogi kategória, a nem pénzbeli juttatások fő szabály szerint az összevont adóalap részeként adókötelesek, így a juttatás utáni személyi jövedelemadót a magánszemély fizeti, míg járulék/hozzájárulás fizetési kötelezettség mind a magánszemélynél, mind a juttatónál felmerül. Az adószámításra a felbruttósítás érvényes akkor is, ha nincs miből levonni. Ez azt jelenti, hogy a kifizető egy későbbi kifizetésnél fogja az ezen juttatásra eső adóelőleget levonni, a magánszeméllyel szemben követelést vesz fel, és az APEH részére a bevallás szerint azonnal megfizeti a még le nem vont adóelőleget, vagy a magánszemélynek adott igazoláson felhívja a magánszemély figyelmét, hogy a le nem vont adóelőleget a magánszemélynek kell megfizetnie. b) Kifizetőnél adózó béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (70. ): a 16%-kal számított adó a kifizetőt terheli ezen felül fizet még a juttató 27% egészségügyi hozzájárulást, de tb-járulékot, szakképzési hozzájárulást nem, mind az adó, mind a hozzájárulás alapja a magánszemély által megszerzett juttatás értékének 1,19 -szerese. Ezen juttatások a következők: Oldal 4 a hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás kifizető által viselt díja a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata révén keletkezett bevétel, tételes kigyűjtés, vagy a 20%-os átalány alkalmazásával több magánszemély mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, beosztás, a mukaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét, nem társasági adó alanyok esetében a reprezentáció és üzleti ajándék meghatározott része (itt kell megjegyeznünk, hogy változott az üzleti ajándék fogalma: ettől az évtől csak a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (termék, szolgáltatás, valamint kizárólag erre szóló utalvány) tekinthető ennek.) legfeljebb évi 3 alkalommal adott az erre vonatkozó nyilvántartás mellett csekély értékű ajándék (fogalma: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, itt bővebb a juttatói és jogosulti kör) egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnert is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul a kifizető által viselt költség, ha a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt a kifizető részéről magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen jogszabályi előírás alapján átadott termék vagy nyújtott szolgáltatás
Hungary, Issue 1. Személyi jövedelemadó Auditing and Consulting Phone: +36.1.375.4921 az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek ha a juttató a kedvezményezett béren kívüli juttatásoknál (c) pont) a törvényi mértéknél többet ad, akkor a különbözet a kifizetőnél adózik, de már eho fizetés terhe mellett c) Kifizetőnél adózó kedvezményezett béren kívüli juttatások (71. ): a 16%-kal számított adó a kifizetőt terheli az adó alapja a magánszemély által megszerzett juttatás értékének 1,19-szerese, más közteher (járulék, eho, szakképzési) nem terheli. adhatja: munkáltató, társas vállalkozás kaphatja: munkavállaló, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, valamint ezek közeli hozzátartozói fajtái: üdülési csekk, vagy üdülési szolgáltatás, az adóévben személyenként több juttatótól együttvéve - a minimálbér összegét meg nem haladó értékben (ezt kaphatja szakképző iskolai tanuló, hallgató, nyugdíjas és közeli hozzátartozója, valamint elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint adhatja a szakszervezet is) hideg-meleg étkeztetés különböző módokon, ideértve a hideg vagy meleg étel utalványt, (vagy erre szóló bankkártyát), havi 18.000 forintot meg nem haladó értékben (ezt kaphatja szakképző iskolai tanuló, hallgató, nyugdíjas is), The material contained in this alert is provided for is accepted for acts or Oldal 5 ÚJ: az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya -számlára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 300.000 forint támogatás (ezen bankkártya terhére a rendszerbe bevont szolgáltatóktól szolgáltatások vásárolhatók, a részletszabályokat külön kormányrendelet fogja ismertetni) ingyenes vagy kedvezményes internethasználat biztosítása, vagy az internethasználat költségének átvállalása legfeljebb havi 5.000 forint összegben, a munkavállaló vagy annak közeli hozzátartozójának nevére szóló számla alapján, ideértve a kizárólag erre szolgáló utalvány juttatását is (DE, a számítógéphasználat biztosítása továbbra is adómentes bevétel maradt) iskolakezdési támogatás, gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt helyi utazási bérlet (ezt közeli hozzátartozó nem kaphatja) az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben foglalkoztatói hozzájárulások (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50%- áig, önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30%-áig, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalás a minimálbér 50%-áig).
Az adó és járuléktörvények 2011. évi változásai 2. Társasági adó Auditing and Consulting A társasági adó 2011-ben és 2012-ben továbbra is kétkulcsos: a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig feltétel nélkül 10%, az e feletti adóalapra pedig 19%. 2013. január 1-től az adó mértéke egykulcsos lesz, mégpedig 10%. A december 31-től eltérő üzleti éves adózók esetében a 2011-ben lezáródó üzleti évre a következő szabályok vonatkoznak: akiknél a 2010-ben kezdődő üzleti év első napja 2010. augusztus 16. előtt volt, a teljes üzleti évre (adóévre) a régi szabályok szerint, azaz 50 millió Ft adóalapig, a meghatározott feltételek teljesülése mellett lehet a 10 %-os kulcsot érvényesíteni. A feltételek nélküli kedvezményes 10%-os kulcsot 500 millió Ft adóalapig csak a 2011-ben kezdődő üzleti évre alkalmazhatják. Azok az adózók, akiknél az adóév első napja 2010. augusztus 16-ra vagy későbbre esik, a teljes adóévre, feltétel nélkül alkalmazhatják a 10%-os kulcsot 500 millió Ft adóalapig. Változó adóalap-módosító tételek: 7. (1) dz) pont bővült: szintén adóalap csökkentő a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része (az értékesítést megelőző legalább egy éves tartási feltétel nem változott) 7. (1) z) pont bővült: szintén 50 százalékban adóalap csökkentő a Magyar Kármentő Alapnak adott támogatás (ez már a 2010-ben kezdődő adóévben adott támogatásokra is alkalmazható, a levonhatóság feltételi nem változtak) Változott a feltöltési kötelezettség: ezentúl csak azoknak az adóalanyoknak kell az adót feltölteniük, akiknek a megelőző adóévi éves szintre számított árbevétele a 100 millió forintot elérte. Az új szabályozást már a 2010. december 16-át követően teljesítendő adóelőleg-feltöltésre is idértve az eltérő üzleti évet választó adózókat is alkalmazni kell. A szokásos piaci ár meghatározására további két módszert sorolnak fel, az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszert és a nyereségmegosztásos módszert. A külföldi de nem egyezményes országban illetőséggel bíró szervezet ezentúl nem válik adóalannyá a részére kifizetett kamat, jogdíj, és szolgáltatási díj tekintetében, tehát megszűnik az ezzel kapcsolatos 30%-os adó. Változnak a kettős adózás elkerülésére vonatkozó szabályok (28. ) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó számításakor az adóalapból már nem hagyhatja ki a külföldről származó kamatjövedelmet. Eddig csak a kamatjövedelem 75%-át kellett figyelembe venni. Oldal 6
Hungary, Issue 3. Általános forgalmi adó Változások kulturális, művészeti, tudományos, szórakoztatási és sportszolgáltatásokra való belépésnél, ill. az előbbiekhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásoknál amennyiben azt adóalany részére nyújtják - a teljesítési hely az, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik, ezen szolgáltatások rendezése, szervezése adóalany részére viszont főszabály szerint alakul, vagyis teljesítés helye a szolgáltatást igénybe vevő székhelye amennyiben a fenti szolgáltatásokat (szervezés, belépés, járulékos szolgáltatások) nem adóalany részére nyújtják, akkor a teljesítési hely az, ahol a szolgáltatás ténylegesen történik Auditing and Consulting 2011-től szabályozásra kerül az ún. együttműködő közösség, valamint az ilyen közösség által a tagjai részére nyújtott szolgáltatás adómentességének feltételei bővül a fordítottan adózó ügyletek köre, legfontosabbak: használt akkumulátorok és használt elemek értékesítése a felszámolási, vagy más, a fizetőképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalany által a 100 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatásnyújtás (korábban csak a termékértékesítés tartozott ide) Nem változott adókulcs: 5%, 18% és 25% a határozott időre szóló elszámolási ügyletek teljesítési időpontjának meghatározása. 4. Helyi adók 4.1) IPARŰZÉSI ADÓ Építőipari tevékenység adókötelezettségének változása definiálja a törvény az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó fogalmát: az a vállalkozó, akinek (amelynek) az adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együtes összege legalább 75%-ban építőipari tevékenységből (mely már eddig is definiálva van) származik, az ideiglenes jellegű adókötelezettség továbbra is a tevékenységkezdés 30. napján kezdődik ha az építőipari tevékenység időtartama a településen előreláthatóan 180 napnál hosszabb lesz, az adózó már eleve állandó tevékenységet végzőként jelentkezhet be; abban az esetben, ha a tevékenység mégsem haladja meg a 180 napot, akkor a tevékenység ideiglenes jellegűnek minősül, s arról a bevallást legkésőbb az adóévet követő év január 15-ig kell benyújtani és az adót késedelmi pótlékkal növelten - megfizetni ezen vállalkozók számára választhatóan egy új adóalap-megosztási módszert vezettek be: az adóalap 50%-át a székhely és telephelyek között személyi jellegű ráfordítás szerint vagy kombinált módszerrel, a másik 50%-át pedig a létrejött telephelyek szerint árbevétel és készlet arányosan kell megosztani. Oldal 7
Az adó és járuléktörvények 2011. évi változásai 4. Helyi adók Távközlési tevékenységet végző vállalkozások adózása Auditing and Consulting fogalmuk: a megelőző adóévben a nettó árbevételük legalább 75%-a ezen tevékenységből származott számukra telephelyet keletkeztet az ügyfél/fogyasztó számlázási címe, tehát valemennyi cím szerinti önkormányzathoz be kell jelentkezniük az adó alapját is a számlázási címek alapján keletkezett telephelyek kell megosztaniuk Egyéb változások megszűnik a piaci-vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni ideiglenes adókötelezettség, amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot a személyi jellegű ráfordítások vagy a kombinált módszerrel köteles megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, ill. nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető(k) után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-kát a székhely szerinti településhez kell kimutatni, az eszközérték szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki, tekintettel arra, hogy az iparűzési adóra vonatkozó feltöltési kötelezettség a társasági adó feltöltéséhez igazodik, ezért az iparűzési adót is csak akkor kell feltölteni idén december 20-ig, amennyiben a vállalkozás megelőző évi nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta, 2010 adóév az első, amikor az iparűzési adó feltöltés összegét már be is kell vallani a befizetéssel egyidejűleg, a rendelkezésre álló információk szerint ez a nyomtatvány még nem adható fel ügyfélkapun, hanem postai úton kell eljuttatni az önkormányzathoz. 4.2) ÉPÍTMÉNYADÓ Felső határa emelkedett: 1.100 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a. Oldal 8
Hungary, Issue 5. Társadalombiztosítás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás,szakképzési hozzájárulás 5.1) TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Változások Auditing and Consulting bővült a minimálbér fogalma: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ÉS a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében a teljes munkaidőre garantált bérminimum összege, amennyiben a tevékenységük ellátásához legalább középfokú végzettség szükséges a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított után a kifizetett (juttatott) tényleges jövedelem után köteles megfizetni a tb-járulékot (megszűnt a dupla minimálbér utáni fizetési kötelezettség) megszűnt a biztosított egyéni és társas vállalkozások esetében alkalmazandó tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség, (a 2010-es kötelezettséget visszamenőlegesen nem törölték el, azonban az átmeneti rendelkezések szerint egy 2010 évre vonatkozó adóellenőrzés esetén e témára nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság), ezentúl a biztosított egyéni és társas vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége a ténylegesen kifizetett jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér után kötelező újra járulékalapot képező jövedelem az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetendő ösztöndíj a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó esetén az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forint a foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegzett járulékot (tagdíjat) a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba. foglalkoztatotti járulékfizetési felső határ: 21.000 Ft/nap (ktgvetési törvénytervezet szerint) Részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulék-kedvezmény (szabályozza a 2004. évi CXXIII. tv.): 27% helyett 20%-os társadalombiztosítási járulékot fizet a munkáltató, amennyiben a gyermekgondozási szabadságról 2010. december 31-ét követően visszatérő munkavállalóját heti 20 órában alkalmazza és mellé felvesz egy másik munkavállalót heti 20 órában / vagy a helyette eddig alkalmazott munkavállalót tovább foglalkoztatja heti 20 órában a kedvezmény legaláb 1, legfeljebb 3 évig jár, munkavállalónként a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető Járulék mértékek a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék: 27%, a módosító törvény a tervezettel ellentétben végül nem vezeti be az erre vonatkozó felső határt. a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék, ha az nem magánnyugdíjpénztári tag: 10%; magánnyugdíjpénztári tag esetén 10% az állami alapba és 0% a magánnyugdíjpénztárba, (2011. december havi kifizetések után esedékes 2012. január - a jelenlegi szabályozás szerint visszaáll a korábbi rend, magánnyugdíjpéntári tag esetén 1,5% megy az állami alapba, 8% megy a magánnyugdíjpénztárba) biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék 7,5% Oldal 9 Oldal 9
Az adó és járuléktörvények 2011. évi változásai 5. Társadalombiztosítás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás,szakképzési hozzájárulás Auditing and Consulting 5.2) EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS Változások megszűnt a biztosított egyéni és társas vállalkozások esetében alkalmazandó tevékenységre jellemző kereset utáni 27%-os hozzájárulás fizetési kötelezettség, már a 2010-es adóévre vonatkozóan sem kell alkalmazni 27%-os hozzájárulást kell fizetni a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege után, az eho az szja-val együtt esedékes (Szja tv. 70. ) nem számít mentesnek ezentúl az olyan lakásbérbeadásból származó 1 millió forint feletti bevétel, amikor a bérbeadó állandó lakóhelyét adja bérbe a kifizetőnél adózó kedvezményezett béren kívüli juttatások (Szja. tv. 71.. után nem keletkezik eho fizetési kötelezettség) Nem változott A.) 27%-os eho terheli az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett olyan jövedelmet, amely után társadalombiztosítási járulékot nem kellett fizetni, kamatkedvezményből származó jövedelmet B.) 14%-os eho terheli az alábbiakat válallkozásból kivont jövedelem (Szja tv. 68. ) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja tv. 65/A. ) osztalék (Szja tv. 66. ), vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. ), mentes azonban a tőzsdei értékpapírok után fizetett osztalék (itt szeretnénk felhívni az alábbira a figyelmet: eddig a külföldi magánszemély tag részére a kettős egyezmények alapján fizetett osztalékadó mértéke általában 25%-nál alacsonyabb volt, ezért mivel korábban ebben a pontban csak a 25%-os osztalékadós jövedelemre vonatkozott a %-os eho a külföldi magánszemély tag ilyen osztalékából nem kellett %-os ehot vonni, most viszont kikerült a tv. szövegéből a % mértéke, így valamennyi, magánszemély (külföldi belföldi) részére kifizetett osztalék eho kötelessé válik véleményünk szerint az alább említett felső határig) árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja tv. 67. ) ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg (Szja. tv. 16. (1)) mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyban fizetett egészségbiztosítási járulék és az előzőek összege el nem éri a 450.000 forintot. Oldal 10
Hungary, Issue 5. Társadalombiztosítás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás,szakképzési hozzájárulás 5.3) REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS A rehabilitációs hozzájárulás 2010 évhez képest nem változik, 964.500 Ft/fő/év. A járulékot továbbra is csak a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek kell fizetni a létszám 5%-a után, amelyből levonható marad a megváltozott munkaképességű foglalkoztatotti létszám. 5.4) SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS A szakképzési hozzájárulás alapja mely megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával -, valamint mértéke 1,5% - nem változott. Auditing and Consulting 6. Számviteli törvény Az alábbiakban felsorolt változásokat a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2010. évben induló üzleti évre készített beszámolókra is alkalmazhatók: Egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek: a zártkörűen működő részvénytársaságok, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozások, valamint azok a konszolidálásba bevont, anyavállalatnak nem minősülő vállalalkozások, akiket nem a magyar számviteli törvény szerint összeállított konszolidált éves beszámolóba (tehát pl. IFRS alapú konszolidált beszámolóba) vonnak be, ha megfelelnek az egyszerűsített éves beszámoló mérethatárhoz kötött feltételeinek. Ugyanakkor, nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót: az anyavállalat, valamint a fentiek alapján a nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az a konszolidálásba bevont vállalkozás, akit a magyar számviteli törvény szerint összeállított konszolidált éves beszámolóba vonnak be. Oldal 11
Az adó és járuléktörvények 2011. évi változásai 6. Számviteli törvény Auditing and Consulting Central phone: +36.1.375.4921 További változások: a jövőben behajthatatlan követelésként lehet leírni azt a követelést is, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (jelenleg csak a végrehajtási eljárásra volt ez engedélyezve), az eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi devizás értékelését minden esetben el kell végezni és el kell számolni a könyvekben, nem csak akkor, ha annak hatása jelentős, amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az adott napon belül jegyzett árfolyamok közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni (eddig kötelezően előírta a törvény, hogy az utolsóként közzétettet kell figyelembe venni), azon vállalkozások, akik nyilvátartásaikban csak a deviza-vételi, vagy deviza-eladási árfolyamot használják, a kiegészítő mellékletükben nem kötelesek bemutatni a közép-árfolyamtól való eltérés számszerűsített hatását, a könyvvizsgáló által felszámított díjakat nem kell összegszerűen bemutani az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében, elegendő a végzett szolgáltatások felsorolása, és jogcímenkénti megoszlása, ha a könyvvizsgáló a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, annak kérésére a díjakról részletes tájékoztatást ad. az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól mentesített magyar anyavállalatnak nem kell az anyavállalat beszámolóját és üzleti jelentését hitelesen fordíttatnia (de a magyar nyelven történő közzétételi kötelezettség továbbra is él!).további változás, hogy a fölérendelt külföldi anyavállalat konszolidált éves beszámolóját annak elfogadásától számított 60 napon belül kell közzétenni a fentiek szerint (eddig a fordulónaptól számított 180 napon belül kellett). 7. Az egyes ágazatokat terhelő különadó The material contained in this alert does n o t c o n t a i n a comprehensive analysis of each item described. Before taking (or not taking) any action, readers should seek prof essi on al advice situation. No liability is accepted for acts or omissions taken in reliance upon the pontosították az energiaellátó tevékenységet végző vállalkozás fogalmát: annak minősül egy vállalkozás, ha megelőző évi nettó árbevételének legalább 5%-a ebből a tevékenységből származik a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknál az áru árbevételén túl az adó alapját képezi továbbá az áru szállítójának a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint e szállító által adott engedményből származó bevétel összege to receive Tax & Legal the following e-mail address: pa Oldal 12
8. Az adózás rendjéről szóló törvény 2011. január 1-től az adó- és vámhatósági, valamint az egyes pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozóhatósági feladatokat az APEH és a VPOP összeolvadásával létrejövő Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fogja ellátni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény végén - szintén 2010. november 19-én kerültek kihirdetésre, Az adózás rendjéről szóló törvény változásai. Legfontosabb változások: Auditing and Consulting Central phone: +36.1.375.4921 az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a beérkezéstől számított 8 napon belül teljesítenie kell az adóhatóságnak, a vállalkozások ezentúl kötelesek bejelenteni az adóhatósághoz valamennyi olyan helyszínüket, amelyen gazdasági tevékenységet végeznek, és amely helyek sem a létesítő okiratban nem szerepelnek, sem a cégbírósághoz nincsenek bejelentve, de megfelelnek az Art. telephely fogalmának, az adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha közzétett beszámolója nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak, nem sújtható ezentúl mulasztási bírsággal az a magánszemély, ill. annak közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése (maga az adózó továbbra is büntethető), a számla- nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért ezentúl nem bírságolható az adózó alkalmazottjának, képviselőjének, az értékesítésben közreműködő magánszemélynek a közvetlen vezetője (továbbra is büntethető maga a vállalkozás, ill. az aki elmulasztott számlát, nyugtát adni)., 2010. november 29. Könyvvizsgálói és Tanácsadó Kft. The material contained in this alert does n o t c o n t a i n a comprehensive analysis of each item described. Before taking (or not taking) any action, readers should seek prof essi on al advice situation. No liability is accepted for acts or omissions taken in reliance upon the to receive Tax & Legal the following e-mail address: pa Oldal 13