KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 415-2/2012. Tárgy: 1238 Budapest, Grassalkovich út 4. szám alatti ingatlanokon lévő telephely egységes környezethasználati engedélyének öt évenkénti környezetvédelmi felülvizsgálati eljárása Előadó: Boldogh Tamás dr. Ilosvay Zsuzsa Némethné Fikó Krisztina Ganyecz Viktor Lágler Veronika Mácsár-Kovács Dalma Mellékletek: T. melléklet: Technológiai leírás H. melléklet: Hulladékgazdálkodás L. melléklet: Légszennyező anyagok kibocsátási határértékei Z. melléklet: Technológiai zajforrások és a telephely zajkibocsátási határértékei BAT melléklet: Az elérhető legjobb technikának való megfelelés A. melléklet: Adatszolgáltatás H A T Á R O Z A T A TRILAK Festékgyártó Kft. (1238 Budapest, Grassalkovich út 4., Cg.01-09-060987; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a 1238 Budapest, Grassalkovich út 4. szám alatti ingatlanokon lévő telephelyen végzett tevékenységre kiadott, KTVF: 1958-7/2008. és KTVF: 1958-2/2008. számokon módosított, valamint KTVF: 10362-1/2007. számon kijavított és módosított, KTVF: 8656-2/2006. számú egységes környezethasználati engedélyt módosítom, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint. I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A Környezethasználó adatai: Neve: A társaság rövidített cégneve: TRILAK Festékgyártó Korlátolt Felelősségű Társaság TRILAK Kft. Székhelye: 1238 Budapest, Grassalkovich út 4. L e v e l e z é s i c í m : 1 4 4 7 B u d a p e s t, P f. : 5 4 1 E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y i @ z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : 4 7 8-4 4-0 0, T e l e f a x : 4 7 8-4 5-2 0 H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 12 00, 13 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig

Környezetvédelmi Ügyfél Jel: 100185834 Statisztikai számjel: 10219326-2030-113-01. Cégjegyzékszám: 01-09-060987 2. A telephely adatai: Címe: 1238 Budapest, Grassalkovich út 4. Helyrajzi szám: Környezetvédelmi Területi Jel: 100524573 A telephely súlyponti EOV koordinátái: A telep nagysága: Budapest, XXIII. kerület 184347 hrsz. X: 213000 m Y: 644450 m 6,0736 ha A telep megközelítése: A telephely a Budapest XXIII. kerület, Grassalkovich út 4. szám alatti ingatlanon, M munkahelyi övezetben helyezkedik el. Megközelítése a Grassalkovich út felől, közúton lehetséges. 3. A tevékenység jellemzői: A tevékenység célja: vizes diszperziós festékek, oldószeres festékek és műgyanta gyártása. A telephelyen végzett tevékenységek, üzemeltetett technológiák és berendezések ismertetését a T melléklet tartalmazza. Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletének 4.1. j) pontja szerint: Vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen színezékek és pigmentek. A telephelyen végzett tevékenységek: Tevékenység megnevezése: TEÁOR szám: Festék, bevonóanyag gyártása 2030 Kapacitása: 2 műszakos üzemmenetre vonatkozó éves késztermék előállítási értékeket jelentenek: Vizes (ún. Themotek) üzem: Automata fehér oldószeres zománc üzem: Színes oldószeres üzem: Alkidgyanta üzem (3 műszak): Összes névleges kapacitás: 60 000 t/év 7 000 t/év 10 000 t/év 10 000 t/év 87 000 t/év 2

II. A TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁR O ZÁSA Megállapításra került, hogy a tervezett tevékenységből országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. Víz- és talajvédelmi szempontból: A tevékenységből adódóan a talajba és felszín alatti vizekbe semmilyen bevezetés nem történik, így a jelenlegi üzemszerű működéssel kapcsolatban vertikális irányú hatásterületről nem beszélhetünk. A vizsgált területnek a felszíni vizekkel közvetlen kapcsolata a Molnár-árok, s ezen keresztül közvetlen kapcsolat a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (a továbbiakban: RSD). Normál üzemmenet mellett vegyi anyaggal szennyezett víz nem kerülhet ki a befogadóba. A kibocsátott hővel szennyezett technológiai víz mennyisége a recirkulációs hűtőrendszer bevezetésével 90 %-kal csökkent, ami pozitívan befolyásolja a vízminőséget. A hőszennyezés az RSD vízminőségét a távolság és a vízhozambeli különbségek miatt korábban sem befolyásolta. A fentiek értelmében megállapítható, hogy jelenleg az üzem tevékenysége normál üzemmenet mellett a vízkészletet sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem érinti. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az üzem területén jelenleg is folyó gépészeti beruházások miatt a mért, számított hatásterület helyett a vélelmezett hatásterületet, azaz a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határától számított 100 m-es távolságon belüli területet tekintették hatásterületnek. A méréssel, számítással meghatározott hatásterület lehatárolását csak a tervezett környezeti zajcsökkentő beruházások befejezése után tartják célszerűnek elvégezni. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az üzem területén található pontforrások levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az etil-benzol hatásterületével egyezik meg, amelynek a telephely mértani közepétől számított legnagyobb kiterjedése északra 1040 m, keletre 1080 m, délre 1020 m, nyugatra 660 m, területe 1,9 km 2 és legnagyobb kiterjedésében egy 1150 m sugarú körön belül található. Táj- és természetvédelmi szempontból: A telephely területén jelentős életközösségek kialakulására nem volt lehetőség, így veszélyeztetettség sem áll fönn. Az élővilág tekintetében tágabb hatásterületnek tekinthető a Molnár-árok, amelybe hővel szennyezett hűtővíz és a csapadékvíz kibocsátás folyik. Az üzem kibocsátásai a tágabb környezet élővilágára normál üzemmenet mellett nincsenek hatással. III. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások: 1.1. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által történt engedélyezést követően valósítható meg. 3

1.2. A Környezethasználó a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket. 1.3. A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket. 1.4. A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, az ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni. 1.5. A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban és az Engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 1.6. A tevékenység során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Felügyelőséget telefonon haladéktalanul, írásban 24 órán belül értesíteni kell. 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások: 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek az Engedélyben foglaltaknak. 2.2. A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. Az elérhető legjobb technikának való megfelelés összefoglaló leírását a BAT MELLÉKLET tartalmazza. 3. A felszín alatti vizek és a talaj védelmében tett előírások: 3.1. A telephelyen folytatott tevékenység nem eredményezheti a talaj- és talajvíz a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben előírt (B) szennyezettségi határértékek feletti szennyezettségét. 4

3.2. A telephely területén veszélyes anyag átmeneti tárolási, átfejtési tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, műszaki védelem mellett folytatható. 3.3. A telephely területén a földtani közegre, felszín alatti vízre potenciális veszélyforrást jelentő felszín alatti veszélyesanyag-tároló tartályok műszaki védelmének rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról gondoskodni kell. 3.4. A kockázatos anyagokkal végzett tevékenység során be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favr.) előírásait. A telephelyen lévő felszín alatti tartályparkra vonatkozóan a favr. 16. (1) bekezdés szerinti, az aktuális állapotra vonatkozó FAVI-ENG alap-adatlapot a Felügyelőségre be kell nyújtani. Benyújtási határidő: 2012. május 31. 3.5. A szűrő és fehérzománc üzem, valamint a volt tartálypark területén a folyamatban lévő műszaki beavatkozást a Felügyelőség mindenkor hatályos (jelenleg KTVF: 28101-4/2009. számon módosított KTVF: 28101-1/2009. számú) határozata alapján továbbra is folytatni kell. 3.6. A kármentesítő rendszer vízilétesítményeit a Felügyelőség mindenkor hatályos (jelenleg KTVF: 9648-2/2011. számú) határozatában foglalt vízjogi üzemeltetési engedélye szerint továbbra is üzemeltetni kell. 3.7. A telephely területéről elfolyó talajvíz minőségének ellenőrzésére szolgáló monitoring kutat (EOVx: 229958; EOVy: 654570) a Felügyelőség jelenleg hatályos KTVF: 6826-1/2008. számú határozatában foglalt vízjogi fennmaradási engedélye alapján továbbra is üzemeltetni kell. 3.8. A technológiai szennyvíz-előkezelő berendezés megfelelő tisztítási hatásfokát a Környezethasználónak folyamatosan biztosítani kell. 3.9. A tárgyi telephely szennyvíz- és csapadékvíz kezelésére és elvezetésére vonatkozóan a KTVF: 10298-8/2011. számú határozattal módosított, KTVF: 2812-1/2008. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat be kell tartani. 3.10. A közcsatorna hálózatba bocsátott szennyvíz, valamint a Molnár-árokba bocsátott csapadékvíz és hűtővíz kibocsátása tekintetében a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 27. (2) bekezdés a) és c) pontjai alapján köteles önellenőrzést végezni. 3.11. A KTVF: 10454-1/2009. számú határozattal jóváhagyott kárelhárítási tervben foglaltakat be kell tartani. A közcsatornát, illetve a felszíni befogadót érintő havária eseményről a Felügyelőséget azonnal értesíteni kell. 3.12. Amennyiben a tárgyi telephely csapadékvíz elvezető hálózatára vonatkozó üzemeltetési engedély műszaki tartalmában változtatást terveznek (bővítés, létesítés, bontás a csapadékvíz elvezető rendszer nyomvonalát, illetve műtárgyait illetően), abban az esetben a Felügyelőségtől vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglalt mellékletek csatolásával. 4. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 4.1. A telephelyen fűtés, műgyantagyártás, valamint oldószeres és vizes bázisú festékgyártás technológiák működnek. Ezen technológiákhoz kapcsolódó bejelentés köteles légszennyező források az L mellékletben megállapított légszennyezőanyag kibocsátási határértékeket nem léphetik túl. 5

4.2. A megállapított kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzésére a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 6/2011. (I. 14.) VM rendelet] 14. számú melléklete alapján a festékgyártás technológiához tartozó pontforrások esetében kétévente, a többi pontforrás esetében ötévente akkreditált mérőszervezettel végeztetett szabványos emisszió mérést kell végezni, és a mérési jegyzőkönyvet be kell nyújtani a mérést követő éves LM jelentések mellékleteként. 4.3. A légszennyező források működéséről a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. -a alapján meghatározott tartalmi követelményekkel üzemnaplót kell vezetni. 4.4. A levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelenti a Felügyelőség részére. 4.5. A technológia végzése, a tárolás és a szállítás során a környezeti levegő bűzzel való terhelését meg kell akadályozni. 4.6. A levegő terhelésének minimalizálása érdekében a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet] előírt levegővédelmi követelményeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell teljesíteni. 5. Zaj- és rezgésvédelemi előírások: 5.1. A folyamatban lévő zajcsökkentő beruházások befejezését követően a hatásterület meghatározását a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 6. -a szerint méréssel és számítással kell meghatározni. A elkészült szakvéleményt a Felügyelőségre be kell nyújtani. Határidő: A tervezett beruházások befejezését követően, de legkésőbb 2012. december 31. 5.2. A telephelyen végzett tevékenységek nem eredményezhetnek olyan zajkibocsátást, amely a védendő környezetben a Z mellékletben megadott zajkibocsátási határértékek túllépését okozza. 5.3. A telephely zajkibocsátását módosító jelentősebb felújítás vagy korszerűsítés esetében a környezeti zajkibocsátást műszeres zajmérésekkel kell ellenőrizni, az ellenőrző mérésekről készített szakvéleményt a Felügyelőségre meg kell küldeni. Határidő: az esetleges jelentősebb felújítás vagy korszerűsítés befejezését követő 30 napon belül 6. Hulladékgazdálkodási előírások: 6.1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően törekedni kell a termelés során keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére, a hulladék minél nagyobb arányú hasznosítására. 6.2. A hulladék kezelésre csak olyan szervezeteknek adható át, amelyek rendelkeznek hulladékkezelési engedéllyel. 6.3. A telephelyen előforduló, veszélyes hulladékot eredményező rendkívüli esemény esetén a veszélyhelyzetről, az elhárítására tett intézkedésekről a Felügyelőséget tájékoztatni kell. 6.4. A keletkező veszélyes hulladék gyűjtését, ártalmatlanítását a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásai alapján kell végezni. 6

6.5. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] alapján naprakész nyilvántartást kell vezetni a tevékenység során keletkező hulladék fajtájának, mennyiségének feltüntetésével. 6.6. A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a keletkező hulladékot munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyeken, környezetveszélyeztetést kizáró módon kell tárolni. 6.7. Az üzem területén történő építési-bontási munkálatok során keletkezett hulladék kezelését, a hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatást az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai alapján szükséges végezni. 6.8. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyet a Felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési szabályzatnak megfelelően kell működtetni. Az üzemi gyűjtőhelyen a veszélyes hulladék nem gyűjthető 1 éven túl. 7. Adatszolgáltatás és jelentéstétel: A telepen folytatott tevékenységek ellenőrzéséhez jelen határozat A mellékletében környezeti elemenként felsorolt nyilvántartásokat folyamatosan vezetni kell és határidőre eleget kell tenni az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek. 8. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások: 8.1. Az üzemszerű állapottól való bármely eltérés esetén a környezetterhelés elleni intézkedéseket azonnal meg kell tenni a havária tervben foglaltakkal összhangban és haladéktalanul értesíteni kell a Felügyelőséget. 8.2. A normálistól eltérő működés esetén a Környezethasználó köteles azonnal és tényszerűen rögzíteni az eseményt és a megtett intézkedéseket, valamint az erre vonatkozó dokumentumokat köteles a Felügyelőségnek 8 napon belül megküldeni. 8.3. A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. 8.4. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. 8.5. A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban, valamint minden elvégzett megfigyelésről (monitoring vizsgálatról), mintavételről, elemzésről, kalibrációról, vizsgálatról, mérésről, tanulmányról, melyet a létesítményre vonatkozóan készítettek, illetve bármely értékelésről, elemzésről, melyet ilyen adatok felhasználásával készítettek. 8.6. A monitoring rendszerben feltárt, határértéket meghaladó koncentráció mérése esetén a Környezethasználó köteles az adatok tudomására jutása után haladéktalanul értesíteni a Felügyelőséget. 8.7. A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban a rendkívüli eseményektől eltekintve előre értesíteni az alábbi esetekben: - a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; - a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 7

9. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 10. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: 10.1. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni. 10.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; - a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: - a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; - a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; - az elszennyeződött berendezések kezelésével; - az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; - az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. IV. E GYÉB ELŐÍRÁSOK Az Engedély a jogerőre emelkedést követően 2015. december 31-ig érvényes. Jelen Engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: 1958-7/2008. és KTVF: 1958-2/2008. számokon módosított, valamint KTVF: 10362-1/2007. számon kijavított és módosított, KTVF: 8656-2/2006. számon kiadott egységes környezethasználati engedély, mint szerkezetileg önálló határozat hatályát veszti. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőségre benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. 8

Környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: ezt a hatályos jogszabály előírja, a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, a Környezethasználó tevékenységében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani, az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges, a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli, a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (12) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ugyanakkor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) vonatkozó előírásai a módosítást nem zárják ki. V. J OG KÖV E T KE ZM É N Y E K 1. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. (1) és (5) bekezdései alapján: amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a fenti határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja ; és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. (3) bekezdése szerint: a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezerszázezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. 2. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. (4) bekezdés alapján: az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. 3. A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a Ket. 127. (2) bekezdésében és 134. -ban foglaltak alkalmazásának van helye. 4. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. 9

* Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 1 050 000 Ft, azaz egymillió-ötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 525 000 Ft, azaz ötszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Felügyelőség a Környezethasználó részére a 1238 Budapest, Grassalkovich út 4. szám alatti telephelyen folytatott tevékenységre vonatkozóan KTVF: 8656-2/2006. számú határozatában egységes környezethasználati engedélyt adott. A Környezethasználó 2011. július 6. napján az ENCOTECH Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41., Cg. 01-09-464707; a továbbiakban: Tervező) által elkészített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a Felügyelőségre a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdése alapján, a meglévő, jogerős egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelmények és előírások öt évenkénti felülvizsgálatára. A Környezethasználó a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. számú melléklet III. fejezetének 6. és 10.1. pontjai szerinti 1 050 000 Ft, azaz egymillió-ötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásakor megfizette. A Felügyelőségen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély öt évenkénti felülvizsgálati eljárása 2011. július 7. napján megindult. A Felügyelőség a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzőjének, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzőjének, valamint Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzőjének. Továbbá a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzője I/44610-2/2011. számú, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VF-30622/2011. számú, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-17399-7/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy az egységes környezethasználati engedély öt évenkénti felülvizsgálati eljárásának megindításáról szóló hirdetmény az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztésre került. 10

A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 8789-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához közegészségügyi szempontból előírás nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A TRILAK Festékgyártó Kft. (továbbiakban: Környezethasználó) Budapest XXIII. kerület Grassalkovich út 4. szám alatti telephelye egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A jogerős engedélyt 5 évente felül kell vizsgálni. A Környezethasználó által benyújtott felülvizsgálati dokumentációt az ENCOTECH Kft. (1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41.) készítette. A Felügyelőség KTVF: 10616-8/2011. számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte. A megkereséshez mellékelt dokumentáció alapján megállapítható, hogy a Környezethasználó a tevékenységéből eredő hatások kockázatának csökkentése érdekében további intézkedéseket tervez, illetve valósít meg. Előzőek alapján a környezethasználati engedély kiadásához, a tevékenység további végzéséhez hozzájárultam. Megjegyezni kívánom, hogy a benyújtott dokumentum hivatkozik a KG Filter mérési jegyzőkönyvére, és közöl nem értékelhető, telekhatáron megállapított zajszint adatokat. Közegészségügyi szempontból, elsődlegesen a lakosság éjszakai pihenésének biztosítása céljából, bejelentett panaszügy esetén és amennyiben határértéket meghaladó az üzemtől származó zajterhelés, javasoljuk, hogy az üzemeltető készítsen intézkedési tervet, melyet a hatóságnak jóvá kell hagyni és ellenőrizni kell a teljesítését. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény 44. (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésben meghatározott illetékességem alapján adtam ki. Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzője X-44678-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához előírás nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) a KTVF: 10362/2007., a KTVF: 1958-2/2008. és a KTVF: 1958-7/2008. számú határozatokkal módosítva KTVF: 8656-2/2006. számon egységes környezethasználati engedélyt adott a TRILAK Festékgyártó Kft. részére a 1238 Budapest, Grassalkovich út 4. szám alatti telephelyén végzett tevékenységére. A Környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdésében foglaltak alapján a jogerős egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelmények és előírások ötévente történő felülvizsgálatát a TRILAK Festékgyártó Kft. elkészítette és benyújtotta a Felügyelőségre, mely alapján a Felügyelőség az eljárást megindította. 11

A KTVF: 10616-7/2011. számú levelében a Felügyelőség megkereste Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzatának Jegyzőjét, hogy a TRILAK Festékgyártó Kft. 1238 Budapest, Grassalkovich út 4-18. szám alatti ingatlanon lévő telephely egységes környezethasználati engedélyének ötéves környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásával kapcsolatban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltakra tekintettel a tanulmánnyal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó környezeti elem vagy rendszerre vonatkozóan adja meg szakhatósági állásfoglalását. Járainé Simon Ágnes környezetfejlesztési ügyintéző szakmai véleménye alapján a TRILAK Festékgyártó Kft. által benyújtott dokumentáció szerinti teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatban foglaltakat elfogadjuk, és az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárulunk. Javasoljuk a Felügyelőségnek, hogy a TRILAK Festékgyártó Kft. számára írjon elő olyan technológiai módosítást, melynek segítségével a kerületünk közigazgatási határát súroló etil-benzol kibocsátás levegőtisztaság-védelmi hatásterülete csökken, így a XXI. kerületet érhető légszennyezés is csökken. Fentieknek megfelelően szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben foglaltak szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése és a 33. (8) bekezdése alapján megadtam. Az önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályhellyel adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. A jegyző hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése alapján a 4. számú melléklet 4. pontja állapítja meg. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VF-30622/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához előírás nélkül hozzájárult. Állásfoglalását a Ket. 44. és 45. -aiban foglaltak alapján adta meg. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-17399-5/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához előírás nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A TRILAK Festékgyártó Kft. kérelmére indult Budapest XXIII. kerület Grassalkovich út 4. szám alatti telephely egységes környezethasználati engedélyének ötéves környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásában a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12.) megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormány rendelet) alapján. A szakhatósági hozzájárulás indokolása: A TRILAK Festékgyártó Kft. (1238 Budapest, Grassalkovich út 4.) megbízásából az ENCOTECH Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41.) által készített Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat a TRILAK Festékgyártó Kft. 1238 Budapest, Grassalkovich út 4. alatti telephelyén végzett Festékek és színezékek gyártása tevékenységről című dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, 12

hogy a vizsgált időszakban a Kft. tevékenységi köre nem bővült, a gyártástechnológiák körülményeiben, készülékeiben, a kiegészítő technológiák berendezéseiben, valamint az anyagtárolás és a szennyvízkezelés tekintetében a Kft. az elérhető legjobb technika (BAT) érdekében jelentős intézkedéseket foganatosított. Több környezetvédelmi beruházás megvalósítása jelenleg is folyamatban van (üzemi elszívó berendezések korszerűsítése, talajszennyezés felszámolása, talajvíz tisztítása). Az egységes környezeti elemekre megállapított határértékeket a gyártás során nem lépték át. A telephely a biztonságos üzemelés feltételeivel rendelkezik. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Kormány rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklet 4. pontja állapítja meg. * A Felügyelőség a benyújtott dokumentációt levegőtisztaság-védelmi szempontból hiányosnak ítélte, ezért KTVF: 10616-23/2011. számú végzésével a tényállás tisztázása érdekében kiegészítő dokumentáció benyújtását írta elő. A kiegészítő dokumentációt a Környezethasználó a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtotta. A Felügyelőség, tekintettel a szakhatósági állásfoglalás beszerzése során a hatóságok közti egyeztetés elhúzódására, valamint a benyújtott dokumentációk szakmai értékelésének idejére KTVF: 10616-24/2011. számú végzésével az egységes környezethasználati engedély öt évenkénti felülvizsgálati eljárás ügyintézési határidejét 30 nappal meghosszabbította. A benyújtott teljes körű felülvizsgálati dokumentáció és annak kiegészítései alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Víz- és talajvédelmi szempontból: A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a telephelyen normál üzemmenet során szennyező anyag a földtani közegbe és a felszín alatt vízbe nem kerülhet, de a normál üzemmenettől eltérő esetekben a szennyezés lehetősége a potenciális szennyezőforrások léte miatt lehetséges. A telephelyen a technológiák anyagellátó rendszereinek, a földalatti tartálypark tartályainak esetleges meghibásodása, valamint az esetleges helytelen anyaglefejtés a zöld terület jelenléte miatt potenciális szennyezőforrásnak számít, tekintettel a felhasznált alapanyagok és gyártott anyagok környezeti kockázatára. A favr. 10. (1) bekezdés a) és b) pontjaiban előírtak szerint tevékenység végzése során szennyező anyagok használata, illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel vagy műszaki védelemmel folytatható, valamint a felszín alatti víz, illetve földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. Előzőekre tekintettel a telephelyen folytatott tevékenységekkel kapcsolatban a Felügyelőség a rendelkező rész III. fejezet 3.1., 3.2., valamint 3.3. pontjaiban foglalt előírásokat tette. 13

A potenciális szennyező források által a talajvíz minőségi állapotára gyakorolt esetleges hatásokat a területen jelenleg az aktív kármentesítés keretein belül üzemelő monitoring hálózat képes kimutatni, erre tekintettel üzemi monitoring tevékenység folytatásának előírása jelenleg nem szükséges. A Környezethasználó a felszín alatti tartálypark létesítésével és üzemetetésével a favr. 13. (1) bekezdése és 16. (2) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenységet végez, amelynek bejelentése a 35. (1) bekezdés a) pontja szerint FAVI-ENG információs rendszer részére történő adatszolgáltatási körbe tartozik. Fenti adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatosan a Felügyelőség a rendelkező rész III. fejezet 5.4. pontjában foglalt előírást tette. A vizsgált telephelyen korábban kialakult talaj- és talajvíz szennyeződések miatt jelenleg a Felügyelőség KTVF: 28101-4/2009. számon módosított KTVF: 28101-1/2009. számú határozata szerint kármentesítési eljárás keretén belül műszaki beavatkozási tevékenység van folyamatban, a szűrő és fehérzománc üzem, valamint a volt tartálypark területén. A talaj- és talajvíz szennyezettség tényét a tárgyi telephelyen lévő egykori felszín alatti tartálypark felszámolási munkáihoz kapcsolódóan elvégzett tényfeltárás során, 2007. évben állapították meg. A benyújtott tényfeltárási záródokumentációban leírtak alapján két elkülönülő területen mutattak ki jelentős talaj- és talajvíz-szennyeződést. A két részterület: az egykori felszámolás alatt lévő tartálypark területe, ahol gázolaj által okozott szénhidrogén szennyezettséget, valamint a telephely területén lévő szűrő és fehérzománc üzem és környezete, ahol illékony szénhidrogének által okozott szennyezettséget mutattak ki a terület talajában és talajvizében. A Felügyelőség a benyújtott tényfeltárási záródokumentációt és a (D) kármentesítési célállapot-határértéket a KTVF: 6715-3/2007. számú határozattal elfogadta és egyben a Környezethasználót műszaki beavatkozási terv és kármentesítési monitoring terv elkészítésére kötelezte. A Környezethasználó 2007 augusztusában benyújtotta a Felügyelőségre a műszaki beavatkozási és a kármentesítési monitoring tervet. Tárgyi dokumentációk elfogadását és a fenti számon hivatkozott műszaki beavatkozásról szóló határozat kiadását követően a kármentesítő rendszer vízjogi üzemeltetési engedélye KTVF: 9648-2/2011. számon kiadásra került. Fenti határozatok és a vízjogi engedély alapján a műszaki beavatkozás folytatása, és a kármentesítő rendszer további működtetése a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezettségének megszüntetése miatt szükséges, ezért a Felügyelőség a rendelkező rész III. fejezet 3.5., 3.6. és 3.7. pontjaiban foglalt előírásokat tette. A tényfeltárás során végzett talaj- és talajvíz vizsgálatok a telephely északi részén, a parkoló környezetében is TPH szennyezést mutattak ki, amely a Felügyelőség KTVF: 28101-1/2009. számú határozat indokoló részében foglaltak szerint valószínűsíthetően külső eredetű, ezért a szennyezés felszámolása addig nem lehetséges, míg a szennyezés forrása nem kerül felderítésre. Tárgyi felülvizsgálati dokumentáció szerint a Környezethasználó a kármentesítéshez kapcsolódó előrehaladási jelentésben összefoglalt monitoring vizsgálati eredményeinek benyújtásával kívánta az ügyet újraindítani. A szomszédos területekről a telephelyre érkező talajvíz minőségét jellemző FK-13 jelű monitoring kút talajvizének vizsgálati sorában 2011. évben voltak (B) szennyezettségi határértéket túllépő TPH vizsgálati eredmények, ám a másik három (FK-1, FK-3, és FK-10 jelű) monitoring kút, amelyek szintén a bejövő talajvíz minőségét hivatottak ellenőrizni, TPH szennyező komponens szempontjából nem jeleznek (B) szennyezettségi határérték túllépést. A telephelyen belül a talajvíz áramlási irányában elhelyezett, a talajvíz további útját jellemző monitoring kutakban a talajvíz vizsgálatok szintén nem mutattak számottevő határérték túllépést, ezért a Felügyelőség álláspontja szerint jelenleg nem indokolt további intézkedést tenni, továbbiakban is elegendő a KTVF: 9648-2/2011. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt jelenlegi monitoring vizsgálati rend folytatása. A Környezethasználó a telephelybe beékelődött és megvásárolt 184351/1 hrsz.-ú idegen terület környezetvédelmi állapotfelmérését elvégezte, és az állapotfelmérési dokumentációt a Felügyelőségre benyújtotta. 14

Tekintettel arra, hogy az állapotfelmérési dokumentációban leírtak szerint az idegen területről származó talajminták TPH, klórozott szénhidrogén, PAH és toxikus fém (Zn, Cd, Cu, Hg) szennyező komponensek tekintetében meghaladták a vonatkozó (B) szennyezettségi határértékeket, ezért a Felügyelőség KTVF: 31952/2011. számon külön eljárás keretében intézkedik. A telephely vízellátása hálózatról történik, vízkivételt biztosító kút nincs a területen. Vízbázisvédelmi területet nem érint a telephely hatásterülete. Tárgyi telephely szennyvíz- és csapadékvíz kezelésére és elvezetésére, valamint hűtővizeire vonatkozóan a Környezethasználó KTVF: 10298-8/2011. számú határozattal módosított, KTVF: 2812-1/2008. számú egységes szerkezetű vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, amely 2013. február 28. napjáig érvényes. Az összegyűjtött csapadékvizek befogadója a Molnár-árkon keresztül az RSD. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III. Rész 25. Fejezet szerinti Szerves vegyipari termékek gyártása A) alkalmazási területben felsorolt TEÁOR besorolásnak a Környezethasználó tevékenysége nem felel meg, ezért technológiai határérték nem adható tárgyi telephelyen folytatott tevékenységére. A tárgyi telephelyről, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. által üzemeltetett Grassalkovich úti közcsatorna hálózatba bocsátott konyhatechnológiai és ipari eredetű szennyvizek ellenőrzésére a Környezethasználó a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 27. (2) bekezdésének a) pontja alapján kötelezett. Továbbá a meglévő (2 db bebocsátási ponton) csapadékvíz csatornán, a Molnár-árokba vezetett hűtővizek ellenőrzésére a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 27. (2) bekezdésének c) pontja alapján kötelezett. A tárgyi telephely szennyvíz kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó önellenőrzési terv KTVF: 4264-5/2011. számon került elfogadásra, amelynek érvényességi ideje 2013. február 28. napja. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. -a és 2. számú melléklete szerinti vízminőségi kárelhárítási terv tárgyi telephely tekintetében KTVF: 10454-1/2009. számon került elfogadásra, amelynek érvényességi ideje 2014. február 9. napja. A KTVF:10616-4/2011. alszámon érkezett teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban több helyen említett csapadékvíz tározó havaria műtárgy a Felügyelőség tudomása szerint nem rendelkezik vízjogi engedéllyel, a műtárgyat a fenti telephely csapadékvíz elvezetésére vonatkozó engedély nem tartalmazza. Ez a műtárgy a Környezethasználó leírása szerint a 2008-ban adott, eredeti üzemeltetési engedély kiadása óta létesült. A fentiek értelmében a havaria tározó kialakítása és üzemeltetése körülményeinek tisztázása szükséges, amelyre vonatkozóan a KTVF: 10298/2011. számon folyamatban lévő vízjogi engedélyezési eljárásban kerül sor. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Környezethasználó a KTVF: 1958-7/2008. és KTVF: 1958-2/2008. számokon módosított, valamint KTVF: 10362-1/2007. számon kijavított és módosított KTVF: 8656-2/2006. számú egységes környezethasználati engedély levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítette. A tevékenység teljes körű felülvizsgálati dokumentációjában szereplő számítások szerint a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. 14. pontja alapján a pontforrások levegőtisztaságvédelmi hatásterülete az etil-benzol kibocsátás hatásterületével egyezik meg, amelynek a telephely mértani közepétől számított legnagyobb kiterjedése északra 1040 m, keletre 1080 m, délre 1020 m, nyugatra 660 m és a legnagyobb kiterjedésben (dél-délkelet) egy 1150 m sugarú körön belül található. 15

Tárgyi telephelyen működő pontforrások légszennyezőanyag kibocsátása az akkreditált mérőszervezet által elvégezett szabványos emisszió mérésről készült vizsgálati jegyzőkönyv alapján nem lépi túl a jogszabályban előírt határértékeket. Fentiekre való tekintettel a Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenység további folytatása a rendelkező részben előírtak betartása mellett levegőtisztaság-védelmi szempontból engedélyezhető. A pontforrásokra vonatkozó légszennyező anyag kibocsátási határértéket a Felügyelőség a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nél kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú mellékletében foglaltak, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. számú mellékletében foglaltak, valamint az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet 2.1. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével állapította meg. A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi szempontból a véleményét a Tervező által elkészített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció, valamint a benyújtott kiegészítő dokumentáció vizsgálata után, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet figyelembevételével alakította ki. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephely zaj- és rezgésvédelmi szempontú hatásterülete a folyamatban lévő, az üzemi berendezések és így a létesítmény együttes zajkibocsátását befolyásoló beruházások miatt a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján került meghatározásra. Nagysága ennek megfelelően az ingatlan határától számított, vélelmezett 100 méterben került rögzítésre. A 2005-ben, a régebbi berendezések mellett végzett zajmérés a mérési pontok közel felénél az alapzajtól függetlenül nem meghatározható mértékű zajterhelést állapított meg. A beruházás hatására a berendezések, és ezzel az üzem zajkibocsátása csökkenni fog, így a 100 m-es vélelmezett hatásterület figyelembevétele a biztonság javára történő becslés. A 2010. évben megkezdett beruházásokból még végrehajtás előtt áll a műgyanta üzem technológiai ventilátorainak cseréje, a laborok szellőzésének és helyi elszívásának átépítése, amelynek várható befejezése 2012. A zajkibocsátási határértékeket a Felügyelőség a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet [továbbiakban: 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet] 1. (1) bekezdése és az 1. számú melléklete alapján állapította meg úgy, hogy a környezetbe jutó zaj a megengedett zajterhelési határértékeket ne haladja meg. A megengedett zajterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet 2. és 4. sora tartalmazza, mivel a telephely környezetében található védendő területek Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. számú rendeletben rögzített fővárosi Szabályozási Keretterv szerinti besorolása: L4 intenzív kertvárosias lakó-, valamint M munkahelyi terület. Tárgyi üzem környezetében más, a védendő homlokzatok tekintetében számottevő jelentős zajos üzemi létesítmény nincs, így a Felügyelőség a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. számú melléklete 2. pontjában szereplő K N korrekciót nem alkalmazta. A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek az Építményjegyzékről szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény szerinti besorolása a 15.1. pont alatti táblázat sorainak megfelelően az alábbi: 16