PANNON EGYETEM ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Anda Angéla VÉDETT KONJUGÁLTLINOLSAV- IZOMEREK (cis-9, trans-11; trans-10, cis-12) SZEREPE A NAGY TEJTERMELÉSŰ KÉRŐDZŐK TAKARMÁNYOZÁSÁBAN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: GALAMB ESZTER Témavezető: DR. HUSVÉTH FERENC KESZTHELY 2013 1
1. CÉLKITŰZÉS Kísérleteink során arra kerestük a választ, hogy miként befolyásolják a bendővédett konjugáltlinolsav- izomerek az intenzíven tejelő anyajuhok és tehenek tejtermelését, a termelt tej összetételét, a máj zsírtartalmát, illetve a tej- és májlipidek zsírsavösszetételének alakulását. Emellett pontos információt szerettünk volna kapni arra vonatkozóan, hogy csökkenthető-e a CLA-kiegészítés eredményeképpen a nagy tejtermelésű teheneket ellést követően jellemző, és nagy gazdasági károkat okozó negatív energiamérleg időszaka, attól függően, hogy a kiegészítést csak az ellést követően alkalmazzuk, vagy megkezdjük azt már a szárazonállás során. 2
2. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK 2.1. I. Kísérlet Első lépésben takarmányok bendőbeni lebonthatóságának vizsgálatára fejlesztett, in situ módszerrel határoztuk meg a további kísérleteinkhez használni kívánt CLA-készítmény izomerjeinek bendőstabilitási értékét. 2.2. II. Kísérlet A II. kísérlet alkalmával vizsgáltuk az I. kísérletben tesztelt, magas bendőstabilitási értékeket mutató CLA-termék etetésének hatását az intenzíven tejelő anyajuhok tejtermelésére, tejösszetételére, a máj zsírtartalmára, illetve a tej- és májlipidek zsírsavösszetételének alakulására. Ötven awassi fajtájú anyajuhot állítottunk kísérletbe, amelyekből illesztett párok módszerével két csoportot képeztünk. Az első csoport (CLA) takarmányát 25 g CLA-termékkel egészítettük ki egyedenként, az ellést követő 2. naptól az ellést követő 42. napig. A második csoport (Kontroll) azonos energia- és nyersfehérjetartalmú fejadagot kapott, CLA-kiegészítés nélkül. A kísérlet folyamán naponta rögzítettük az állatok tejtermelését, és hetente határoztuk meg a tej fehérje- és zsírtartalmát, valamint a tejlipidek zsírsavösszetételét. Csoportonként 10 egyedtől májmintát gyűjtöttünk az ellést követő 2., 21. és 42. napon, és 3
meghatároztuk azok összes zsírtartalmát, valamint a májlipidek zsírsavösszetételét. 2.3. III. Kísérlet A III. kísérletben a CLA-etetés optimális időszakát kívántuk meghatározni nagy tejtermelésű Holstein-fríz állományokban. Ennek érdekében összehasonlítást végeztünk a CLA-izomerek hatását illetően a már előkészítés alatt alkalmazott CLAkiegészítés, illetve a kizárólag ellést követően induló CLAkiegészítés között. Tanulmányoztuk a CLA-izomerek etetésének hatását a nagy tejtermelésű tehenek termelési mutatóira, a máj zsírtartalmára, valamint a metabolikus állapotot leginkább jellemző vérparaméterek alakulására. Emellett vizsgáltuk a tej- és májlipidek zsírsavösszetételének változásait. Kísérletünket 60 holstein-fríz egyeddel hajtottuk végre. A kísérleti időszak az ellést megelőző 21. naptól kezdődött, és a laktáció 77. napjáig tartott. A teheneket illesztett párok (hármasok) módszerével 3 csoportra osztottuk. Az első csoport (CLA1) takarmányadagját az ellést megelőző 3. héttől, napi 70 g CLA termékkel egészítettük ki, egyedenként. A második csoport (CLA2) egyedei kizárólag az ellést követő időszakban részesültek CLA-kiegészítésben, amelyet az első csoporttal megegyező mennyiségben kaptak. A harmadik csoport CLA-kiegészítés nélküli kontroll volt. A három kísérleti csoport takarmányadagjának energia- és fehérjetartalma mindvégig azonos volt. 4
A kísérlet időszaka alatt nyomon követtük az állatok napi tejtermelését, és kéthetente határoztuk meg a tej összetételét. Az ellést követő 1., 5. és 11. héten meghatároztuk a tejlipidek zsírsavösszetételét. Az ellést megelőző 3. és az ellést követő 1. valamint 5. héten májbioptátumokat gyűjtöttünk csoportonként 10 állattól, amelyekből meghatároztuk azok összes zsírtartalmát, valamint a májlipidek zsírsavösszetételét. A májmintavételekkel egy időben, és a 11. laktációs héten bíráltuk a tehenek kondícióját. A vérplazma-metabolitok és metabolikus hormonok meghatározása céljából minden kísérleti állatottól 8 alkalommal vért vetettünk (prepartum időszak: -3., -1. hét, az ellés napján: 0.; postpartum időszak: 1., 2., 3., 5., 11. hét). 3. EREDMÉNYEK 3.1. I. Kísérlet A 12,5 óra bendőben tartózkodási időpontban a CLA-izomerek becsült bendőstabilitása 70% volt. 3.2. II. Kísérlet A CLA-kezelés eredményeképpen 9%-kal nőtt a tejelő juhok tejtermelése, a tej zsírtartalmának 10%-os csökkenése mellett (P<0,05). Az ellést követő 21. napon alacsonyabb volt a CLAkiegészítésben részesült anyajuhok májának zsírtartalma (P<0,05). A májlipidekben c-9, t-11 és a t-10, c-12 CLA-izomer egyaránt 5
magasabb értékeket mutatott a pp. 21. és 42. napon a CLAkiegészítésnek köszönhetően (P=0,05). A laktációs napok változásával jelentős különbségek mutatkoztak a sztearinsav (C18:0) és az olajsav (C18:1n-9) mennyiségében (P=0,01). A c-9, t-11 CLA mennyisége a laktáció előrehaladtával mindkét csoportban emelkedett (P=0,03). A CLA-kiegészítésben részesült egyedek tejében azonban magasabb értékeket mutatott (P=0,01), mint a kontrollokban. 3.3. III. Kísérlet A CLA-kiegészítésben részesült csoportok tejtermelése a laktáció 3. és 6. hete között felülmúlta a kontrollcsoportét (P<0,05). A CLA-kezelés hatására a tej zsírtartalmának csökkenése a 3. laktációs hetet követően mindvégig megfigyelhető volt a kísérlet folyamán (P<0,05). Az ellés előtt megkezdett CLA-kezelés eredményeképpen kisebb mértékű volt a kondícióvesztés már a laktáció korai szakaszában. Az ellést követően indított CLA-kiegészítés hatásaként csupán a laktáció 11. hetére jellemezte magasabb kondíciópontszám a teheneket, mint a kontrollt. A szárazonállás időszakától CLAkezelésben részesült egyedek esetében alacsonyabb volt a plazma NEFA-koncentrációja a laktáció korai szakaszában. A laktáció 5. hetében alacsonyabb volt a máj zsírtartalma a már ellés előtt CLAkiegészítésben részesült csoportban, mint a kontrollban (P<0,05). Az ellést követően vett májmintákban magasabb olajsav-értékeket (C18:1n-9) mértünk a szárazonállás időszakából származó mintákhoz képest (P<0,001). Ezekkel szemben az ellést követő 6
időszakban mindhárom kísérleti csoport esetében csökkenést tapasztaltunk a sztearinsav (C18:0) értékeiben (P<0,001). Az olajsav (C18:1n-9) arányát tekintve a CLA-val kezelt csoportok egyedeinek mája alacsonyabb értékeket mutatott, mint a kontrollteheneké (P<0,05). A CLA-kezelés csökkentette a májlipidekben az arachidonsav (C20:4n-6) részarányát (P<0,05). A CLA-kezelés hatására mind a máj- mind pedig a tejlipidekben növekedett a c-9, t-11 és a t-10, c-12 CLA-izomer mennyisége (P<0,05). A c-9, t-11 CLA-izomer növekedése főképp a tejzsírban volt megfigyelhető, míg a t-10, c-12 CLA-izomer a májlipidekben fordult elő nagyobb mennyiségben. 4. KÖVETKEZTETÉSEK Eredményeink alapján a fejadag védett CLA-kiegészítése alkalmas módszer a laktáció korai szakaszában mérsékelni az intenzíven tejelő kérődzők zsírmobilizációját. Mindez kisebb mértékű kondícióvesztésben és májelzsírosodásban, a vérplazma alacsonyabb NEFA-szintjében, a negatív energiamérleg időszakának lerövidülésében, valamint a szubklinikai ketózis előfordulási gyakoriságának csökkenésében mérhető. Ennek érvényesülése fokozható, ha a kiegészítést már az ellést megelőző 3. héten alkalmazni kezdjük. Mindemellett intenzíven termelő kérődzők takarmányadagját CLA-val kiegészítve fokozható a tejtermelés, amelyhez a tejzsír legalább 10 %-os csökkenése párosul. 7
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. CLA-kiegészítés eredményeképpen már az ellést követő héttől jobb a tejelő juhok tejtermelése, miközben csökken a tej zsírtartalma. Tejelő tehenek esetében a tejzsír csökenése csupán az ellést követő harmadik héttől tapasztalható függetlenül attól, hogy már a szárazonállás alatt vagy csak az ellést követően kezdjük meg a CLA-kiegészítést. 2. A szárazonállás alatt a kívánatosnál nagyobb kondíciójú tejelő tehenek esetében az ellést megelőző 3. héttől indított CLAkiegészítés csökkenti a zsírmobilizációt, javítja az energiamérleget a laktáció kritikus, korai szakaszában, melynek köszönhetően a laktáció első 5 hetében csökken a kondícióvesztés és a májszövet zsíros infiltrációjának mértéke. Ezen folyamatot igazolja, hogy az ellést követően alacsonyabb a plazma NEFA-koncentrációja, melynek köszönhetően több mint 50%-kal csökken a szubklinikai ketózis előfordulásának gyakorisága. 3. Az intenzíven termelő kérődzők esetében a cis-9, trans-11 CLA elsősorban a tejzsírba és nem a májlipidekbe épül be, míg a trans-10, cis-12 CLA-izomer a májlipidekben képvisel nagyobb részarányt. 8
4. Az antikarcinogén vegyületként nyilvántartott cis-9, trans-11 CLA-izomer részaránya magasabb a juhtej lipidjeiben, mint a tehéntejében, emellett - figyelembe véve a két állatfaj tejének jellemző zsírtartalmát - kijelenthető, hogy humán egészségügyi szempontból a juhtej jobb CLA forrás, mint a tehéntej. 5. A laktáció korai, intenzív zsírmobilizációval járó szakaszában, tejelő kérődzők esetében, a CLA-kiegészítés eredményeképpen az alacsonyabb májzsírtartalomhoz magasabb sztearinsav- és alacsonyabb olajsavrészarány tartozik. A CLA-kezelés hatására csökken a tejelő tehenek májlipidjeinek arachidonsav-tartalma. 9
A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK Tudományos folyóiratban megjelent, lektorált közlemények Husvéth, F., Galamb, E., Gaál, T., Dublecz, K., Wágner, L., Pál, L. (2010). Milk production, milk composition, liver lipid contents and C18 fatty acid composition of milk and liver lipids in Awassi ewes fed a diet supplemented with protected cis-9, trans-11 and trans-10, cis-12 conjugated linoleic acid (CLA) isomers. Small Rum. Res. 94: 25-31. (IF: 1,395) Husvéth, F., Galamb, E., Farkas, V., Wágner, L., Jolánkai, R., Pál, L. (2011). Conjugated linoleic acid and other C18 fatty acid composition of muscle and adipose tissues in lambs fed on diets containing vegetable oil supplementations or grass silage. Acta Aliment. 40(3): 358-368. (IF: 0,444) Galamb, E., Fébel, H., Kulcsár, M., Husvéth, F. (2013). A takrmányozás és a tejzsírdepresszió összefüggései tejelő tehenekben. Magy. Állatorv. Lapja. (megjelenés alatt) (IF: 0,146) 10
Galamb, E., Faigl, V., Keresztes, M., Csillik, Z., Tröscher, A., Elek, P., Kulcsár, M., Huszenicza, Gy., Fébel, H. and Husvéth, F. (2013). Effects of lipid-encapsulated conjugated linoleic acid (CLA) isomers on milk yield and metabolic responses in lactating dairy cows. Animal. (meglejenés alatt) (IF: 1,648) Teljes terjedelemben megjelent, lektorált konferencia előadások Galamb, E., Pál, L., Wágner, L., Husvéth F. (2010). Effects of lipid encapsulated conjugated linoleic acid (CLA) supplements on lipid metabolism of lactating ewes In: Proceedings of the 19th International Scientific Symposium on Nutrition of Farm Animals. Murska Sobota, Szlovénia. http: www.kgzs-ms.si users slike metkab ZED10 ZED22- Galamb.doc Teljes terjedelemben megjelent konferencia előadások Galamb, E., Pál, L., Dublecz, K., Wágner, L., Husvéth, F. (2010). Védett konjugált linolsav (CLA) kiegészítés hatásának vizsgálata intenzíven tejelő juhokkal. Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle 5(2): 109. 11
Galamb, E., Elek, P., Jolánkai, R., Husvéth, F. Bendővédett CLA készítmény hatása tejelő juhok tejtermelésére, tejösszetételére valamint a majlipidekre. XXVI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2010. márc. 25. In: Pannon Egyetem Georgikon Kar szerk. Galamb, E., Pál, L., Dublecz, K., Wágner, L., Husvéth, F. A konjugált linolsav (CLA) kiegészítés hatása intenzíven tejelő anyajuhok tejtermelésére, a tej összetételére, valamint a tej és májlipidek zsírsavösszetételére. XXXIII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár, 2010. okt. 07. A magyar élelmiszergazdaság jövője a KAP reform tükrében. In: Kovácsné Gaál Katalin szerk. ISBN: 978-963-9883-55-0. Galamb, E., Huszenicza, Gy., Faigl, V., Fébel, H., Elek, P., Csillik, Z., Husvéth, F. Bendővédett konjugált linolsav (CLA) takarmány-kiegészítés hatásának vizsgálata intenzíven tejelő Holstein-fríz tehenek tejtermelésére. XXVII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2011. ápr. 21. In: Pannon Egyetem Georgikon Kar szerk. Galamb, E., Faigl, V., Keresztes, M., Kulcsár, M., Huszenicza, Gy., Fébel, H., Csillik, Z., Troescher, A., Husvéth, F. Bendővédett konjugált linolsav (CLA) takarmánykiegészítő-termék hatása tejelő tehenek tejtermelésére, a máj zsírtartalmára, valamint a metabolikus státuszt jellemző vérparaméterekre. Magyar Buiatrikus Társaság XXI. Nemzetközi Kongresszusa, Sümeg, 2011. okt. 12-15. 12
Kivonatos formában megjelent konferencia előadások Wágner, L., Dublecz, K., Husvéth, F., Pál, L., Jolánkai, R., Farkas, R., Galamb, E. and Kovács, G. (2009). Conjugated linoleic acid determination in chicken egg yolk. WPSA, XIII. European Symposium on the Quality of Eggs and Egg Products. 21-25 June, Turku, Finland. Galamb, E., Pál, L., Gaál, T., Wágner, L., Husvéth, F. (2010). A konjugált linolsav alkalmazásának lehetősége az intenzíven termelő anyajuhok takarmányozásában. Akadémiai Beszámolók, Takarmányozástan Szekció. 36. Galamb, E., Faigl, V., Keresztes, M., Kulcsár, M., Huszenicza, Gy., Fébel, H., Csillik, Z., Husveth, F. (2011). Bendővédett konjugált linolsav (CLA) hatása tejelő tehenek májának zsírtartalmára, a májlipidek zsírsavösszetételére és az energia egyensúlyt jelző vérparaméterekre. In: Akadémiai Beszámolók, Állathigénia, Állattenyésztés, Genetika, Takarmányozástan Szekció. 14. Faigl, V., Galamb, E., Csillik, Z., Keresztes, M., Tröscher, A., Kulcsár, M., Husvéth, F., Huszenicza, Gy. (2011) Bendővédett mikrolipid burokba zárt konjugált linolsav (CLA) izomerek (Lutrel Pure-BASF) etetésének hatása nagy tejtermelésű holstein fríz tehenek kondiciójára, szárazanyagfelvételére, és tejtermelésére. In: Akadémiai Beszámolók. Állathigénia, Állattenyésztés, Genetika, Takarmányozástan. 17. 13
Csillik, Z., Faigl, V., Keresztes, M., Galamb, E., Tröscher, A., Kulcsár, M., Husvéth, F., Huszenicza, Gy. (2011). Bendővédett mikrolipid burokba zárt konjugált linolsav (CLA) izomerek (Lutrel-Pure-BASF) etetésének hatása nagy tejtermelésű holstein fríz tehenek metabolikus státuszára, valamint egyes szaporodásbiológiai paramétereire. In: Akadémiai Beszámolók. Állathigénia, Állattenyésztés, Genetika, Takarmányozástan. 16. 14