19. szám 127. évfolyam 2012. augusztus 17. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság Utasítások TARTALOM Oldal Oldal 42/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésének, valamint a készenlét és ügyelet elrendelésének szabályozására. 1017 6/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a pályavasúti ellenőrzési tevékenységről szóló 1/2009. (IV. 17. MÁV Ért. 14.) ÜÁVIGH számú utasítás 3. sz. módosításáról. 1034 43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: a GIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt.) egységes számlarendje. 1024 Egyéb közlemények: Közlemény a Műszaki Táblázatok I. kötet adatainak módosításáról. 1085 Utasítások 42/2012. (VIII. 17. MÁV ÉRT. 19.) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zrt-nél foglalkoztatott MUnkAVÁLLALók REndkíVüLI MUnkAIdőbEn TöRTÉnő MUnkAVÉGzÉsÉnEk, VALAMInT A készenlét És ügyelet ELREndELÉsÉnEk szabályozására. 1. Az UTAsíTÁs CÉLJA A MÁV Zrt. munkavállalói részére, a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés, továbbá az ügyelet és készenlét elrendelésének szabályozása, valamint a hatásköri, az ügyviteli és az eljárási szabályok meghatározása. 2. HATÁLy És felelősség MEGHATÁROzÁsA Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt valamennyi munkáltatói jogkörgyakorlójára és munkavállalójára. Az utasítás időbeli hatálya: Az utasítás 2012. július 01. napjától alkalmazható. felelőség: Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság Munkaerő-gazdálkodási szervezet vezetője, végrehajtásáért a MÁV Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlói a felelősek.
1018 A MÁV Zrt. Értesítője 19. szám 3. fogalommagyarázat 3.1. Rendkívüli munkaidő: Rendkívüli munkaidőnek minősül: a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) a pihenőnapon végzett, d) a rendkívüli munkaidőként elrendelt munkaszüneti napi munkavégzés, továbbá e) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapul szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, és f) az ügyelet tartama. (A készenlét alatt munkaidő beosztástól eltérő munkavégzésként - elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésen a riasztástól - egymást közvetlenül követően több helyen történő munkavégzés esetén az első riasztástól - a készenlét helyére történő visszaérkezésig terjedő időtartamot kell érteni. [KSz. 37. 7. pont]) 3.2. készenlét: A munkavállaló olyan a munkáltató által elrendelt rendelkezésre állási kötelezettsége, amikor a munkavállaló munkavégzés helyére tekintettel elérhető tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg. 3.3. ügyelet: A munkavállaló olyan a munkáltató által elrendelt rendelkezésre állási kötelezettsége, amikor a munkavállaló rendelkezésre állásának helyét a munkáltató határozza meg. 4. Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés-, készenlét, ügyelet elrendelése 4.1.1. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelését írásba kell foglalni (1.sz. melléklet), amely egyben annak elszámolási bizonylata is, az elszámolás csak ez alapján történhet. Az ügyelet, valamint a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendeléséről készített bizonylatot legkésőbb az azt követő első munkanapon kell a munkáltatói jogkör gyakorlójának kiállítania és a munkavállaló részére átadnia. A munkaidő-kereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés bizonylata a munkavállaló KSz. 29. -a szerint módosított munkaidő-beosztása Ennek megfelelően az érintett munkavállalók részére nem kell külön a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről bizonylatot kiállítani, azonban az elrendelésnél figyelemmel kell lenni, a KSz.35..1.pont b) pontjában foglaltakra. Az SAP-val támogatott beosztástervezés-rendszerben a munkavállaló részére elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést jelenlétként kell kezelni és rögzíteni. Valamennyi esetben rögzíteni kell annak okát is. Hasonló módon kell eljárni az üzemviteli zavarok ellátását végző munkavállalók esetében, ideértve azt az esetet is, ha a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre baleset, valamint elemi kár helyreállítása érdekében került sor. Osztott munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a 3 órás, vagy az Mt. 104. (3) bekezdése, illetve a KSz 33. 7. pontja alapján a helyi függelékében ettől eltérő mértékben meghatározott, munkamentes időben elrendelt munkavégzés a munkaidő osztott jellegét megszünteti, és a munkamentes időnek kijelölt időszak munkaidőnek számít. Ha a fentiekben meghatározott munkavégzés ellenére, a minimális munkamentes időtartam egybefüggően megmarad, akkor a munkavégzések tényleges időtartamára a munkavállalót a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés szerinti díjazás illeti meg. Az elrendelés tényét az elrendelőnek és a munkavállalónak is írásban kell rögzítenie, csak egyezőség esetén kerülhet sor elszámolására. (KSz.33..7.) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést elsősorban pénzben kell megváltani, azonban a munkavállaló kérésére a felek a pótlék szabadidőben történő megváltásról (1.számú melléklet) is megállapodhatnak (Mt. 143. ). A szabadidőt (másik pihenőnapot) az adott hónapban, de legkésőbb a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Nem illeti meg a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért sem szabadidő, sem pénzbeli díjazás a kötetlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalót. Nem minősül rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. (KSZ. 34. 4. pont) A munkáltató a készenlét vagy az ügyelet alatt bármikor elrendelheti a munkavégzést. Ebben az esetben már nem készenlétről, vagy ügyeletről, hanem rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről van szó, így az erre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rendkívüli munkaidő elrendelésekor figyelemmel kell lenni annak jogszabályban rögzített korlátaira. (Mt.109..) A MÁV Zrt. hatályos Kollektív Szerződése alapján jelenleg naptári évente 230 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, amely mennyiségbe valamennyi rendkívüli munkaidő időtartama beleszámít A rendkívüli munkaidőről kiállított bizonylat, az elszámolás alapját képezi, megőrzése a felolvasókönyv mellékleteként az időadat-ügyintéző illetve az SAP-val
19. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1019 támogatott munkaidőbeosztás-tervezést alkalmazó szolgálati helyeken a vezénylést végző munkavállaló feladata. 4.1.2. készenlét és ügyelet A munkavállaló a munkáltató által meghatározott tartózkodási helyen és ideig történő rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt a munkavégzés helyére tekintettel elérhető tartózkodási helyen töltendő készenlétre kötelezhető. Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. A készenlét helyét a munkavállaló által a munkáltatói jogkörgyakorló részére évenként adott nyilatkozat határozza meg, mely módosítására szükség esetén a munkavállaló kezdeményezésére kerülhet sor (2.sz. melléklet). A nyilatkozat megőrzése a helyi humánpartner, munkaidőbeosztás-tervezés rendszerben érintett munkavállalók esetében a vezénylést végző munkavállaló feladata. A készenlétet a munkáltatói jogkörgyakorló köteles írásban annak megkezdése előtt legalább 1 héttel korábban és legalább 1 hónapra előre elrendelni, azonban a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő beosztást amennyiben gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. Írásbeli elrendelésnek minősül a készenléti beosztás elkészítése és annak a munkavállaló általi kimutatható tudomásul vétele, erre a munkaidőbeosztás-tervezést alkalmazó szolgálati helyeken az előirányzott terv zárását követően a rendszerből kinyomtatott felolvasókönyv megfelelő sora szolgál. A készenlét kezdete és befejezése időpontjának ebben az esetben is egyértelműen rögzítésre kell kerülnie, mely a vezénylést végző munkavállaló feladata. A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg és évenként 800 óra készenlét rendelhető el. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el [Mt.112. (2)]. Ezt meghaladó mértéket legfeljebb 1200 óráig - helyi függelék csak abban az esetben állapíthat meg, ha az azonos munkáltatói jogkör gyakorló irányítása alá tartozó azonos munkakörben foglalkoztatott és a készenlét ellátásába bevonható munkavállalók a 600 óra készenlétet átlagosan elérték. 1200 óra felett kizárólag a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás alapján rendelhető el, feltéve, hogy az azonos munkáltatói jogkörgyakorló irányítása alá tartozó azonos munkakörben foglalkoztatott és a készenlét ellátásába bevonható munkavállalók a 1000 óra készenlétet átlagosan elérték. A megállapodás megkötésére a 3.sz. mellékletben szereplő iratminta alkalmazható. A Kollektív Szerződés 39. -ában meghatározottak alapján a 2012. évben legfeljebb kettőszázharminc óra ügyelet rendelhető el. Az ügyelet elrendelését is írásban, az ügyelet megkezdése előtt legalább egy héttel korábban, és egy hónapra előre kell közölni az ügyeleti beosztás elkészítésével, és annak munkavállaló részére történő kimutatható átadásával. Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát is figyelembe kell venni. Az elrendelt ügyelet díjazására mivel ugyan rendkívüli munkaidő, de csak rendelkezésre állásról van szó munkavégzésről nem - értelemszerűen a KSz. 39. (3) szabályait kell alkalmazni. Az elrendelés időpontjára vonatkozó szabályoktól a munkáltató különösen indokolt esetben mind a készenlét, mind az ügyelet esetében eltérhet. (Mt. 97. (5) bek.) A munkavállalót a készenlét leteltét követően amenynyiben a készenlét alatt munkavégzésre nem került sor nem illeti meg pihenőidő. Készenlét, illetve ügyelet alatti rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követően a munkavállaló a napi pihenőidő kiadását követően állítható újra munkába. Az emiatt kiesett munkaidőre távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Készenlétet követően újabb készenlét csak legalább 7,6 (a hét utolsó munkanapján 6) óra elteltével rendelhető el. Az elrendelhető készenlét időtartama 3 óránál kevesebb nem lehet. (KSz. 37 4. pont) A téli forgalom lebonyolításában érintett munkavállalók részére november 01. és március 31. között a munkáltató alap-, és kiegészítő készenlétet rendelhet el. Az alapkészenlét elrendelésére a készenlét elrendelésének szabályai érvényesek. Az alap készenlét kiegészítésére legalább a készenlét megkezdése előtt 12 órával kerülhet sor, ez esetben a készenlét legrövidebb időtartama 12 óra. (KSz. 38. ) 5. HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁ- LyOn kívül HELyEzÉsEk Jelen utasítás hatályba lépésével az 59/2010. (X.08. MÁV Ért.28.) EVIG.számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók rendkívüli munkavégzésének, valamint a készenlét és ügylet elrendelésének szabályozására kiadott vezérigazgatói utasítás hatályát veszti. 6. HATÁLybALÉpÉs: Ezen utasítás MÁV Értesítőben történő közzététele napjától 2012. december 31-ig hatályos.
1020 A MÁV Zrt. Értesítője 19. szám 7. MELLÉkLETEk 1. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésének bizonylata (iratminta) 2. Munkavállalói nyilatkozat a készenléti (ügyeleti) szolgálat letöltésének helyére (iratminta) 3. Megállapodás 1200 órán túli készenléti szolgálat teljesítéséhez (iratminta) Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató
19. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1021 1. sz. melléklet
1022 A MÁV Zrt. Értesítője 19. szám 2. sz. melléklet
19. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1023 3. sz. melléklet
1024 A MÁV Zrt. Értesítője 19. szám 43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG számú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítás: a GIr-t alkalmazó társaságok (MÁV zrt., MÁV-start zrt., MÁV-trakCIó zrt.) EGysÉGEs számlarendje. 1. utasítás CÉlja A számlarend célja, hogy a GIR-t alkalmazó társaságok a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 161. (1) bekezdésében foglalt számlarend készítési kötelezettségüknek megfeleljenek, a számlarend biztosítsa a jogszabályi követelményeknek és a társaságok által igényelt, előírt beszámolási, elemzési kötelezettségeknek megfelelő információkat. A különféle ellenőrző szervezetek, a vezetés és más igénylők részére a társaságok vagyoni jövedelmezőségi helyzetéről, a gazdálkodásukról megfelelően alátámasztott beszámolók és információk legyenek biztosíthatók. 2. HatÁly És felelősség 2.1. az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed valamennyi GIR-t alkalmazó társaság, a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt. valamint a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. valamennyi szervezeti egységére. Az utasítás MÁV Zrt-nél történő hatályba lépését követően a Számviteli szervezet a MÁV-START Zrt-nél, valamint a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nél történő alkalmazás érdekében kezdeményezi a vonatkozó tulajdonosi határozat kiadását annak érdekében, hogy az érintett társaságok a mindenkor hatályos számlarendet alkalmazzák. 2.2. az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős a MÁV Zrt. Számviteli szervezete. 3. fogalmak 3.1. számlarend A számlarend a könyvvezetés során alkalmazott főkönyvi számlák számjelét és megnevezését, a számlák tartalmát, a növekedés csökkenés jogcímeit, a számlához tartozó gazdásági események meghatározását, a számlák más számlákkal való kapcsolatát, könyvelési összefüggéseit, a számlákhoz tartozó felelősségek és könyvviteli tevékenységek meghatározását és a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát valamint az azt alátámasztó bizonylati rendet a főkönyvi számlák leltárkészítési feladatait tartalmazó szabályzat. 3.2. Informatikai rendszerek rövidítései
19. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1025 3.3. szervezetek rövidítései 4. utasítás leírása A számlarend keretében ezen utasítás szabályozza a könyvvezetés során alkalmazott számlák és a számlák vezetésével összefüggő szabályokat. 4.1. a könyvvitel rendje A számviteli törvény (továbbiakban: sztv.) 159. -a alapján a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben áttekinthetően mutatja. A MÁV zrt., a MÁV-start zrt. és a MÁV-trakCIó zrt. a könyvviteli nyilvántartást az alábbiak szerint valósítja meg.
1026 A MÁV Zrt. Értesítője 19. szám A könyvelés alapja a bizonylat, amelynek a kötelezően feltüntetendő adatokkal biztosítania kell az eszközökben, forrásokban és a vállalkozási eredmény elemeiben történő változások könyvviteli elszámolását. A könyvviteli elszámolást két körben kell végrehajtani: a mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikus nyilvántartás keretén belül, a csak értékadatokat rögzítő szintetikus főkönyvi elszámolás keretében. A gazdasági eseményekről készített feljegyzések (bizonylatok) megfelelő csoportosítása után az analitikus nyilvántartások módosítását folyamatosan és idősorrendben el kell végezni. Az analitikus nyilvántartás a gazdasági esemény okozta változásokat csoportosítja főkönyvi számlaszámonként és összesítést (feladást) készít a főkönyvi elszámolás számára. A főkönyvi számlák havi forgalmát és egyenlegét főkönyvi kivonatban kell összesíteni. Az eszközök és források állományát időszakonként számba kell venni (leltárkészítés) és a meglévő nyilvántartásokkal egyeztetni kell. A leltáreltérésekből is feladást kell készíteni a főkönyvi könyvelés számára. A leltárkészítés, a leltározás és a selejtezés részletes szabályait a MÁV társaságok saját hatáskörben állapítják meg, valamint döntenek a mérlegben értékkel nem szereplő használt és használatban nem lévő készletek leltározásának szabályairól, amit a mindenkor hatályos leltározási utasításban szabályoz. A mérleg összeállításának alapjául az év végi leltárak által ellenőrzött, az analitikával egyező főkönyvi számlák adataiból készített főkönyvi kivonat szolgál. A MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt. és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. analitikus és szintetikus könyvviteli elszámolása integrált számítógépes Oracle Financials programrendszeren alapuló Gazdálkodásirányítási Információs Rendszerében (továbbiakban: GIR) történik. 4.2. számlatükör A számlatükör úgy került kialakításra, hogy a könyvviteli nyilvántartásokban, többdimenziós struktúrában teszi lehetővé a számviteli bizonylatokon lévő információk rögzítését és azok visszakeresését. A több dimenzió a gyakorlatban azáltal valósul meg, hogy minden egyes könyvelési tételt a meghatározott szabályok szerint az alábbi szegmensekből alkotott főkönyvi számlakombinációkra könyvelünk: Főkönyv Könyvelő egység Főkönyvi számla Szervezeti egység Tevékenységi kód Pályaszakasz Társasági kód Célszervezet Tartalék1 Tartalék2 Az egyes szegmensek értékkészletét az 1-7. sz. mellékletek tartalmazzák. A GIR-en belül a MÁV Zrt. és a GIR-t használó leányvállalatok számára logikailag elkülönített önálló számviteli rendszer (ún. org) került kiépítésre, amelyekben önálló számlarend került definiálásra. A konszolidációs feladatok, az azonos informatikai rendszerből eredő sajátosságok, a számviteli tevékenység hatékony működésének biztosítása, valamint a közös beszámolási és adatszolgáltatási elvárások miatt a Könyvelő egység, a Főkönyvi számla és Társasági kód szegmensek értékkészlete a társaságok számlarendjében az egyéni sajátosságok és igények biztosítása mellett egységesítésre került, továbbá a Főkönyv és Szervezet szegmensek értékkészletében az átfedések (azonos kódok eltérő tartalommal történő használatának) elkerülése biztosított. 4.2.1. főkönyv szegmens A számviteli flexmező Főkönyv szegmense a társaságok főkönyvén belül (mint egyenlegező szegmens) a számvitelileg elkülönítendő tevékenységek elkülönítését biztosítja. Így a MÁV Zrt. esetén az elkülönítendő tevékenységet végző üzletágak (Pályavasút, Térségi személyszállítás), valamint a Központ (irányítás és szolgáltatás), a MÁV-START Zrt. esetén pedig a közszolgáltatási és nem közszolgáltatási személyszállítás főkönyveit tartalmazza. A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. egyetlen főkönyvet használ. 4.2.2. könyvelő egység szegmens A könyvelő egység szegmens értékei a könyvelést végző számviteli szervezetek elhatárolására szolgálnak, értékkészletét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A MÁV Zrt. esetén átmenetileg egymás mellett élnek a régi (2010.03.01 előtti) és új (2010.03.01-től érvényes) számviteli szervezetnek megfelelő kódok, de új tranzakciók könyvelésénél már csak az új kódok alkalmazhatók. A 00 könyvelő egység kódot csak technikai jellegű, a GIR-ben definiált automatizmusok (pl. számviteli elkülönítés feldolgozásai) során használjuk, manuális könyvelések során nem lehet használni. 4.2.3. főkönyvi számla szegmens A főkönyvi számla szegmens a gazdasági eseményeknek a Számviteli törvény által előírt, ugyanakkor a társaságok sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező elszámolását teszi lehetővé, az alábbi számlaosztályokban:
19. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1027 0 Nyilvántartási számlák 1 Befektetett eszközök 2 Készletek 3 Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások 4 Források (passzívák) 5 Költségnemek 8 Ráfordítások 9 Értékesítési árbevétele és bevételek A főkönyvi számla szegmens értékkészletét a nyilvántartási- és mérlegszámlák (0-4 számlaosztály) a 3/a. melléklet, az eredményszámlák (5-9 számlaosztály) esetén a 3/b. melléklet tartalmazza. A bankszámlák (384-387 főkönyvi számlák) számlacsoportjai a társaságonként eltérő felépítésük miatt külön, a 3/c. mellékletben kerültek bemutatásra. A főkönyvi számlák mellett feltüntetésre kerül, hogy a főkönyvi szám mellett a szervezet kód használata kötelező-e, a társasági kód használata kötelező, vagy tilos-e, a pályaszakasz kód használata kötelező-e, illetve a főkönyvi számlák helyett egyes GIR modulokban és a Basware (PM) Beszerzés támogató Rendszerben alkalmazandó számviteli kategória, a számviteli elkülönítési szabályzatban előírt feldolgozások (kigyűjtések, megosztások) az egyes főkönyvi számlák esetén hogyan történnek (az itt alkalmazott jelölések magyarázata a társaságok Számviteli elkülönítési szabályzatában található). További, a mellékletben nem jelölt összefüggések: az eredményszámlák esetén minden esetben kötelező a szervezet kód használata, az 51-59, a 812-813 és a 91-94 számlacsoportba tartozó számlák esetén kötelező a tevékenységi kód használata, a 3651-3658 számlacsoportba tartozó számlák mellett a szervezet és célszervezet kódok használata kötelező. 4.2.4. szervezeti egység szegmens A szervezeti egység szegmens a gazdasági események szervezeti egységekre, mint költséghelyekre történő elszámolását biztosítja. A szegmens értékkészlete tartalmazza a szolgálati helyek azon csoportját, amelyek a szolgálati helyek törzsadataiban főkönyvi szervezetként szerepelnek, azaz amelyekre költségek, ráfordítások és bevételek számolhatók el. Az utasítás a szervezeti egységeket a gazdálkodási hierarchia szerinti csoportosításban tartalmazza. A gazdálkodási hierarchia üzletáganként épül fel. A szervezeti egység szegmens értékkészletét a 4/a-4/c. sz. mellékletek tartalmazzák. A szervezetek mellett feltüntetésre került, hogy a szervezet lekérdezési és adatelérési szempontból a szervezet melyik számviteli szolgáltató egységhez (HSZ) tartozik, a szervezet melyik F (főnökségi) csoport részét képezi, a szervezet melyik REG (területi) csoport részét képez, illetve a MÁV Zrt esetén a számviteli elkülönítés szempontjából melyik szervezetcsoport (X ) részét képezi. A Szervezeti egység szegmens és a Főkönyv szegmens között szoros összefüggés van, azaz: a MÁV Zrt esetén: az I és V hierarchiába sorolt szervezetek csak a K főkönyvben (Központi irányítás és végrehajtás) használhatók, a P hierarchiába sorolt szervezetek csak a P főkönyvben (Pályavasúti Üzletág) használhatók, az X hierarchiába sorolt szervezetek csak az X főkönyvben (Térségi személyszállítás) használhatók, a MÁV-START Zrt esetén az SZ hierarchiába sorolt szervezetek csak a Z főkönyvben (közszolgáltatás) használhatók, az SN hierarchiába sorolt szervezetek csak az N főkönyvben (nem közszolgáltatás) használhatók, 4.2.5. tevékenységi kód szegmens A tevékenységi kód szegmens a költségek és árbevételek tevékenységekre történő elkülönítését biztosítja. A tevékenységi kódok részletes tartalmát az X. számlaosztály magyarázata, értékkészletét az 5/a-5/c. sz. mellékletek tartalmazzák. Az X. számlaosztály magyarázata külön utasításban kerül kiadásra. A tevékenységi kódok mellett feltüntetésre került, hogy a tevékenység projektes-e ( Projekt ) a tevékenységre projektes átterhelést lehet-e fogadni ( PAN ), a tevékenység mellett pályaszakasz alkalmazása kötelező-e, a tevékenységi kódon elszámolt költségek és árbevételek a számviteli elkülönítés során hogyan kezelendők (MÁV Zrt. és MÁV-START Zrt. esetében). A gazdasági események költségeit (5 számlaosztály, 812-813 főkönyvi számlák) az üzletági szervezet által végzett tevékenységre (5. szegmens) kell elszámolni: többféle tevékenységet ellátó szervezet, eszköz (0001-0499 tev. sorok), irányítási, igazgatási tevékenység (0500-1999 tev. sorok), a vasúti közlekedési és szállítási technológia szerinti tevékenység és eszköz (2000-6999, 8000-8999 tev. sorok),
1028 A MÁV Zrt. Értesítője 19. szám egyéb értékesítési tevékenység (9000-9499 tev. sorok), belső tevékenység (7000-7999, 9500-9989 tev. sorok). 4.2.6. Pályaszakasz szegmens A pályaszakasz szegmens értéke a vasúti pálya helyhez kötött létesítményeinek földrajzi elhelyezkedését jelölő statisztikai szakasz, mely lehet nyíltvonalon vagy állomáson lévő pályaszakasz. Az állomáson lévő pályaszakasz száma megegyezik az állomás szolgálati hely kódszámának első négy számjegyével. A szegmens értékkészletét a MÁV Zrt pályahálózatának statisztikai szakaszok szerinti felosztását, valamint az azokhoz tartozó vonalkategóriákat a 6. sz. melléklet tartalmazza. A pályaszakasz szegmens alkalmazását a MÁV Zrt esetén az X. számlaosztály magyarázata írja elő. A pályaszakaszok az alábbi csoportokba kerülnek besorolásra: Közforgalmú állomások, megállóhelyek, rakodóhelyek és elágazások pályaszakaszai (0001-4999): P01 Országos közforgalmú vasút P17 Széchenyi-hegyi gyermekvasút P18 Balaton-fenyvesi térségi vasút P19 Záhonyi térség P21 Kecskeméti térségi vasút P31 Nyírségi térségi vasút Közforgalmú nyíltvonali pályaszakaszok (9000-9999): P02 Országos közforgalmú vasút P07 Széchenyi-hegyi gyermekvasút P08 Balaton-fenyvesi térségi vasút P22 Kecskeméti térségi vasút P32 Nyírségi térségi vasút Egyéb pályaszakaszok (7000-8999): P03 Saját célú vágányok nem nyílt hozzáférés P04 Csatlakozó vágányok nem nyílt hozzáférés P05 Üzemi vágányok nem nyílt hozzáférés P06 Összekötő vágányok nem nyílt hozzáférés P13 Saját célú vágányok nyílt hozzáférés P14 Csatlakozó vágányok nyílt hozzáférés P15 Üzemi vágányok nyílt hozzáférés P16 Összekötő vágányok nyílt hozzáférés A MÁV-START Zrt. és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. a pályaszakasz szegmensét a gazdasági események rögzítésénél nem alkalmazza, azonban a MÁV-START Zrt. esetén a számviteli elkülönítés eredménye a pályaszakasz szegmensben felvett (E...) kódok alkalmazásával kerül rögzítése. 4.2.7. társasági kód szegmens A társasági kód szegmens a MÁV Vállalatcsoportba tartozó, a MÁV Zrt-vel közvetlen, vagy közvetett részesedési viszonyban álló vállalkozások egyedi azonosítását biztosítja. Értékkészletet a 7. sz. melléklet tartalmazza, a konszolidációs besorolás szerinti csoportosításban. A társasági kódok mellett feltüntetésre került, hogy az adott társaság számviteli besorolás szempontjából: - SK kapcsolt társaság - SE egyéb részesedési viszonyban lévő társaság - S0 korábban részesedési viszonyban volt, de abból már kikerült társaság A társasági kódok közé kiemelt partnerként felvételre került a Rail Cargo Hungaria Zrt. is (RCH kód), a vele kapcsolatos gazdasági eseményeket a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozásokra vonatkozó főkönyvi számlákra, de az RCH kód alkalmazásával kell elszámolni. Ezen felül a társaságok konszolidációs körökbe való besorolás szerint a következő csoportokba kerültek besorolásra: - KT Konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozások - KE Konszolidációban equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások - KR Konszolidációban részesedésként kezelt vállalkozások - K0 Egyéb társaságok Továbbá feltüntetésre került, hogy mely társaságok tartoznak a Pályavasúti portfólióba (PP). 4.2.8. Célszervezet szegmens A Célszervezet szegmens értékkészlete megegyezik a Szervezeti egység szegmens értékkészletével. A szegmens a főkönyvek (a főkönyvhöz rendelt szervezetek) egymás közötti tranzakcióinak elszámolását segíti. Alkalmazása csak a 3651-3658 főkönyvi számlacsoport használata esetén kötelező. Értéke átterhelések és átszámítások indítása esetén a fogadó szervezetet, az átterhelés, átszámítás fogadásakor pedig az indító szervezet mutatja. 4.2.9. az analitikus elszámolást alátámasztó kiegészítő kódok Pénztárkód: a főkönyvi könyvelésben a számviteli flexmezőn kívüli kiemelt törzsadat, mely a házipénztárak, kézipénztárak, valutapénztárak kódja. Projekt és feladat azonosító kód, projekt ráfordítás típus: a projekt és feladat azonosító kód analitikus alábontás szerinti elszámolást biztosít: a beruházás és felújítás vonatkozásában jelzőszámonkénti, a jelzőszámon belül a vasúti, vállalkozás típusa szerinti (a saját vállalkozás esetében egyedi munkánkénti költséggyűjtést), forrás típusa szerinti és egyedi forrásonkénti elkülönítést, a beruházás és felújítás során létrehozandó egyedi immateriális és tárgyi eszközönkénti elkülönítésre, a K+F tevékenység esetében témaszámonkénti, a té-
19. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1029 maszámon belül aktiválásra kerülő K+F tevékenység esetében a létrehozandó egyedi immateriális és tárgyi eszközönkénti elkülönítésre, a vasúti pálya al- fel-, híd- és egyéb építményének karbantartása és felügyelete vonatkozásában a műveletek, valamint a nyíltvonali egyvágányú illetve kétvágányú pályaszakaszok jobb és balvágánya szerinti költséggyűjtésre, a távközlő, erősáramú és biztosítóberendezésének karbantartása és felügyelete vonatkozásában a műveletek szerinti költséggyűjtésre, a kárhelyreállítás és az üzletági szervezetek között közvetlenül végzett belső szolgáltatások esetében egyedi munkánkénti, szolgáltatásonkénti költséggyűjtésre, a szervezési projektek költségének és beruházási kiadásainak gyűjtésére, a belső ellenőrzési vizsgálatok munkaóra ráfordításainak (csak naturália) gyűjtésére. A tevékenységi sorok és a projektek közötti összefüggést (= mely tevékenységi sor minősül projektes tevékenységnek, illetve a tevékenységi sort melyik projekttípusnál kell alkalmazni) a X. számlaosztály magyarázata és a GIR üzemeltetési utasítás szabályozza. A projekt-feladat azonosító kód a GIR Projekt rendszerben felhasználók által egyedileg a GIR által ellenőrzött módon létrehozott, illetve érvénytelenített azonosító rendszer, melynek felépítését a GIR utasítás szabályozza. Az analitikus nyilvántartási rendszerek (Beszerzés, Készlet, Kötelezettség) esetében a projektes tevékenységgel kapcsolatban történő elszámolás a Projekt rendszerben érvényes a projekt-feladat azonosító alkalmazásával a GIR által ellenőrzött módon történik. Az érvényes és érvénytelenített projekt-feladat azonosítók értékét a Projekt rendszer tartalmazza. A projekt ráfordítás típus a GIR forrás modulokat és a ráfordítások főkönyvi számláját azonosítja. a főkönyvi flexmező szegmens értékei, valamint az analitikus elszámolást alátámasztó kiegészítő kódok összefüggései A számlarend egységes alkalmazásához a számlarend tartalmazza, ill. a tevékenységek elkülönítési szabályzata előírja: az üzletági mérleg és eredmény elszámolás érdekében a számvitelileg elkülönült üzletágak, a főkönyv szegmens és a szervezet szegmens közötti; az üzletági gazdálkodás és önköltségszámítás érdekében a főkönyvi számla szegmens, a tevékenység szegmens, a pályaszakasz szegmens és a projekt-feladat kód közötti; a konszolidáció elvégzése érdekében a főkönyvi számla szegmens és a MÁV társasági kód szegmens közötti összefüggéseket. Az összefüggések utasításokban leírt használatát a GIR ellenőrzött módon biztosítja. 4.3. számlamagyarázat A számlamagyarázatokat a 8. sz. melléklet tartalmazza. A számlamagyarázat az egyes főkönyvi számlák vonatkozásában a következő információkat, tartalmazza: főkönyvi számla: itt kerül feltüntetésre az érintett főkönyvi számla száma és megnevezése számla tartalma: itt kerül meghatározásra, hogy milyen esetekben használjuk az adott főkönyvi számlát, milyen tételek számolhatók el rá felad, alapadatot szolgáltat: itt kerül meghatározásra, hogy az adott főkönyvi számlához mely szervezet(ek) biztosítják a könyvelés során felhasznált alapadatokat analitika forrása: itt kerül meghatározásra, hogy az adott főkönyvi számla egyenlegét alátámasztó analitikát mely számviteli rendszerből származik (amennyiben nem manuálisan összeállított kézi analitikával rendelkezik a számla) analitika felelős: itt kerül meghatározásra, hogy mely szervezet(ek) felelős(ek) az analitika az adott főkönyvi számla egyenlegét alátámasztó analitika összeállításáért analitika megnevezése: itt kerül megnevezésre a főkönyvi számla egyenlegét alátámasztó analitikát biztosító riport neve, kézi analitika esetén az analitikával szemben támasztott tartalmi követelmények kerülnek bemutatásra leltár felelős: itt kerül meghatározásra a leltárkészítési feladat résznél bemutatott feladatok elvégzéséért felelős szervezet leletár készítési feladat: itt kerül meghatározásra a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó időszakos leltározás során elvégzendő feladat könyvelés gyakorisága: itt kerül meghatározásra, hogy az adott főkönyvi számlára milyen rendszerességgel kerülnek rögzítésre az adatok, ill. kerülnek feladásra a tételek (pl.: folyamatos, havonta, negyedévente, évente, eseti) könyvelés bizonylata: itt kerül bemutatásra, hogy a könyvelés milyen bizonylatok alapján történik könyvel, ellenőriz: itt kerül meghatározásra, hogy az adott főkönyvi számlára mely szervezet könyvel és végzi el a könyveléssel összefüggő ellenőrzési feladatokat (munkafolyamatba épített ellenőrzés, manuálisan berögzített, ill. interfészen vagy más automatizmussal könyvelt tételek ellenőrzése) Beszámol, szabályoz: itt kerül meghatározásra az adott főkönyvi számlára könyvelt tételek éves beszámolóban való szerepeltetéséért és az adott számlán történő elszámolások szabályozásáért is felelős szervezet Ellenőrzési feladatok: itt kerülnek meghatározásra az adott főkönyvi számlákhoz kapcsolódó, meghatározott időszakonként elvégzendő ellenőrzési, egyeztetési feladatok Ellenőrzés gyakorisága: itt kerül meghatározásra, hogy az elvégzendő ellenőrzési feladatokat milyen pe-
1030 A MÁV Zrt. Értesítője 19. szám riódusonként kell elvégezni (pl.: havonta, negyedévente, évente) Értékelési feladatok: itt kerül meghatározásra, hogy az adott főkönyvi számlához (amennyiben kapcsolódik) milyen értékelési szempontoknak kell teljesülnie, milyen feladatokat kell elvégezni Értékelés gyakorisága: itt kerül meghatározásra, hogy az elvégzendő értékelési feladatokat milyen periódusonként kell elvégezni (pl.: havonta, negyedévente, évente) kapcsolódó jogszabályok, szabályzatok: itt kerül meghatározásra, hogy az adott főkönyvi számla alkalmazását milyen törvények, belső szabályzatok és/vagy utasítások szabályozzák Megjegyzések: bizonyos főkönyvi számlák esetében, egyéb fontos információk kerülnek bemutatásra (pl.: melyik org-ban használják az adott számlát) tételek előírása, kontírozása: itt kerülnek bemutatásra, a főkönyvi számlát érintő legjelentősebb gazdasági események és azok kontírozása A főkönyvi számlákon történő elszámolások szabályai a következő fejezetekben kerülnek kifejtésre. 4.3.1. számviteli bizonylatok a számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumok A Sztv. 166. (1) alapján számviteli bizonylatnak minősül minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. a bizonylat kontírozáshoz szükséges adattartalma a) A költség (5-ös számlaosztály), a ráfordítások közül a 812-813, az árbevétel (91-94-es számlacsoport) és a nyilvántartási számlák közül a 03-04-es számlacsoport elszámolására szolgáló bizonylatok esetében szükséges adattartalom: aa) Ha az 5-ös számla nem projektes tevékenységhez kerül alkalmazásra: 1. A gazdasági esemény, mely meghatározza a főkönyvi számlát (3. szegmens). 2. A gazdasági eseményt elszámoló, illetve a gazdasági esemény következményét (költség ill. bevétel) viselő szervezet (a kétféle szervezet megjelölése csak akkor szükséges, ha a két szervezet nem esik egybe). A gazdasági esemény következményét viselő szervezet meghatározza az elszámolás során a szervezetet (4. szegmens értékét), a főkönyvet (1. szegmens értékét), 3. A gazdasági esemény szerinti nem projektes tevékenység, mely meghatározza az elszámolandó tevékenységet (5. szegmens értéke). 4. A gazdasági esemény földrajzi helye nem projektes vasúti tevékenységek esetében, mely meghatározza a pályaszakaszt (6. szegmens értéke). 5. A MÁV Zrt.-vel részesedési viszonyban álló vállalkozások és a MÁV Zrt. közötti gazdasági esemény, mely meghatározza a társasági kódot (7. szegmens értéke). Az 51, 812-813, 91-94-es főkönyvi számlák esetében a MÁV Zrt.-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos gazdasági esemény esetében kötelező a társasági kód használata. ab) Ha az 5-ös számla projektes tevékenységhez kerül alkalmazásra: 1. a projekt-feladat kódja, amely meghatározza az egyedi tevékenységet, beleértve annak tevékenységi sor és pályaszakasz kódját, projektgazda és feladatgazda szervezetét és a műveleti kódot is, 2. a projekt ráfordítás típus, amely meghatározza a GIR forrás modult és a ráfordítás főkönyvi számláját. b) A ráfordítások közül a 86-89 számlacsoport és a bevételek (96-98-as számlacsoport) elszámolására szolgáló bizonylatok kontírozása esetében a főkönyvi számla, a szervezet, a pályaszakasz (káresemények ráfordítása és bevétele elszámolására szolgáló főkönyvi számlák esetében) és a társasági kód (a MÁV Zrt.-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos gazdasági esemény esetében kötelező a kód használata) szükséges. c) A befektetett eszközök, a követelések és a források (1-es, 3-as. és 4-es, 0-ás számlaosztály, kivéve a 03-04- es számlacsoportot) elszámolására szolgáló bizonylatok kontírozása esetében a főkönyvi számla, a Társasági kód, továbbá a beruházások esetében a beruházási projektfeladatszám, a beruházó illetve lebonyolító szervezet, valamint a projekt költségnem; a pénztári elszámolások esetében az előzőeken túl a pénztár azonosító száma és szervezete; átszámítások (365-ös számlacsoport) esetében a célszervezet (8. szegmens értéke) szükséges. d) A készletek (2-es számlaosztály) elszámolására szolgáló bizonylatok kontírozása esetében a főkönyvi számla és a készletező szervezet megjelölése szükséges. 4.3.2. a főkönyvi számlára történő elszámolás folyamata Az analitikus nyilvántartások szerepe, hogy a gazdasági események hatásait értékben biztosítsa a főkönyvi (szintetikus) könyvelés számára. A számlamagyarázatban meghatározásra került, hogy milyen gyakorisággal kell
19. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1031 a főkönyvi számlák, számlacsoportok esetében a könyvelést elvégezni. A főkönyvi könyvelés megfelelő alátámasztása érdekében, a közvetlenül a főkönyvi számlákra történő elszámolások lépései: 1) a gazdasági esemény bizonylaton történő rögzítése, 2) a bizonylat alapján az analitikus nyilvántartások vezetése illetve az analitikus feldolgozási rendszerek részére alapadatok biztosítása, 3) az analitikus nyilvántartást vezető egységektől illetve az analitikus feldolgozási rendszerektől kapott feladások fogadása, ellenőrzése, kontírozása (amennyiben az analitikus rendszer ezt nem végzi el), kontírozás ellenőrzése, GIR-ben történő rögzítése az analitikus rendszer automatikus feladásának hiányában, 4) az adatok feldolgozásával főkönyvi kivonat összeállítása és ellenőrzése, 5) főkönyvi és analitikus számlák, nyilvántartások egyeztetése. 4.3.3. a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások Az éves/negyedéves beszámolót a Számviteli törvényben meghatározott, megbízható és valós adatokon alapuló főkönyvi kivonattal, a főkönyvi számlákat részletes analitikákkal kell alátámasztani. Valamennyi, az éves/negyedéves beszámoló adatait alátámasztó analitikát úgy kell elkészíteni, hogy abból az adott számla egyenlegét alkotó tételek azonosíthatóak legyenek, és minden olyan információt tartalmazzanak, amely a való és hű kép biztosítása, a tételek indokoltsága és ellenőrizhetősége érdekében szükséges. Az analitikaként elkészített kimutatásokban minden esetben szerepelni kell: - Készítő társaság nevét; - Fordulónap; - Elkészítés dátuma, készítő neve, elérhetősége; - Összesítés főkönyvi számonként. 4.3.4. a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó felelősségek A Sztv. 69. (1) bekezdése szerint a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Minden számla, számlacsoport mellé meghatározásra kerül a leltár elkészítéséért felelős szerveztet (éves zárlati utasításban meghatározott), akinek el kell végezni az éves könyvviteli zárlat időpontjáig az előre meghatározott leltárkészítési feladatokat (leltározási utasításban és éves zárlati végrehajtási utasításban meghatározott). Az elvégzett munkáról a leltárért felelős szervezet vezetőjének írásban nyilatkoznia kell a munka elvégzéséről továbbá, hogy a közölt adatok teljes körűek és a valóságnak megfelelnek. Az éves leltár elkészítése mellett, minden mérleg számlát analitikával alá kell tudni támasztani és ezeket az analitikákat a Számviteli Beszámoló Készítés szervezetének az éves/negyedéves könyvviteli zárások alkalmával kötelesek megküldeni. Meghatározásra kerültek az egyes főkönyvi számlákhoz, számlacsoportokhoz tartozó analitikával szemben elvárt tartami, formai követelmények. Az analitika összeállításáért felelős szervezetek meghatározása a negyedéves könyvviteli záráshoz kapcsolódó végrehajtási utasításban kerülnek meghatározásra. Az analitika, a leltár tartalmi- és formai követelményeit valamint a felelőségi köröket a hatályos leltározási utasításban kerül meghatározásra. A MÁV-START Zrt. és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. esetében felelősi körök külön a két társaságnál egyedileg kerülnek meghatározásra és az külön végrehajtási utasítással kerül kikommunikálásra az érintett területek felél. 4.3.5. a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó zárlati feladatok A számlamagyarázat összeállítása során főkönyvi számlánként/számlacsoportonként meghatározásra kerültek az elvégzendő ellenőrzési, értékelési feladatok, melyeket a havi-, negyedéves és/vagy éves gyakorisággal el kell végezni a főkönyvi számláért felelős szervezeteknek. 4.4. számviteli kézikönyv A főbb számviteli folyamatokat a számvitel honlapján (http://szamvitel.mav.hu/) közzétett Számviteli folyamatok kézikönyve dokumentum szabályozza. 4.5. speciális számviteli elszámolások 4.5.1. Átszámítás Az átszámítások alkalmazása a MÁV Zrt és MÁV- START Zrt.-nél speciális, több főkönyv vezetési miatt szükséges, társaságon belüli elszámolási mód.
1032 A MÁV Zrt. Értesítője 19. szám A főkönyvek közötti eszközmozgások, valamint a költségek, ráfordítások és bevételek főkönyvek közötti elszámolása az átszámítási (365 ) számlák segítségével történik. Az átszámítási számlák alkalmazását igényli egyes funkciók MÁV Zrt-n belüli központosítása is. (Pl. bizonyos anyagok, eszközök és szolgáltatások központi beszerzése, központi pénzgazdálkodás, társasági szinten történő adóbevallás is) 4.5.2. költségmentesítés Az alábbi saját teljesítmények: ráfordítás o káresemény miatt végzett helyreállítás ráfordítása (9550-9599 tev. sorok), aktiválandó saját teljesítmény o aktiválandó szellemi termék (9600-9649 tev. sorok), o saját vállalkozásban végzett beruházás, felújítás, gyártás (9650-9710 tev. sorok) közvetlen költségét havonta költségmentesítő alapján kell elszámolni: ráfordítások esetében a 8-as számlaosztályban, aktiválandó teljesítmények esetében az 1. vagy a 2. számlaosztályban. A költségmentesítőt (a káresemény elszámolás kivételével) a munkát végző üzletági szervezet állítja ki és számolja el a ténylegesen felmerült költség alapján. A káresemény esetében a költségmentesítőt a számviteli szervezet állítja ki. A költségmentesítőnek tartalmaznia kell: a bizonylat megnevezését és sorszámát, az elszámolásra vonatkozó időszakot, az okmányt kiállító üzletági szervezet azonosító adatait, a megrendelő üzletági szervezet adatait (beruházás, felújítás és gyártás esetében), a szolgáltatás megnevezését és projekt-feladat azonosító kódját, az előállítás közvetlen költségeit projekt költségnem szerint részletezve és egy összegben, az okmány keltét és a szükséges aláírásokat. A költségmentesítőn szerepelnie kell az átvevő üzletági szervezet elismerést igazoló aláírásának. 4.5.3. költségáttételezés A költségáttételezés tevékenységek közötti költségátcsoportosítást jelent, ezért az üzletági szervezet költségeinek végső összegét nem változtatja meg. A költségáttételezés során a) a termeléshez gyűjtött áttételezendő általános költségek (0001-0499 tevékenységek) egyes tevékenységi soron (vagy tevékenységi sorok tartományán) elszámolt költségei naturális mutató alapján áttételezésre kerülnek a közvetlen vagy általános költségek elszámolására szolgáló tevékenységi sorok költségei közé, b) a közvetlen költségek egy része másik közvetlen költségekre kerül megbontva elszámolásra (pl. üzemi konyha költségei az étkezési adagszám arányában az üzemi étkeztetés költségei közé kerül áttételezésre), c) az egy tevékenységi sorra vételezett dízelüzemanyag és vontatási villamos energia költsége a dízel- illetve villamos mozdony csoportok vontatási és tolatási költségei közé kerül elszámolásra. A tevékenységi sorok esetében alkalmazandó naturális mutatókat a X. számlaosztály magyarázata írja elő. A költségáttételezés havonta, az üzletági szervezetek által rögzített naturális mutatók alapján, a GIR Projekt és Főkönyvi rendszerében történik. Az áttételezett öszszegek az a-b) esetben az 592-es, a c.) esetben az 512,1 illetve 514.11 főkönyvi számlákon kerülnek könyvelésre az áttételezendő tevékenységi sor költségei között negatív előjellel, az áttételezett tevékenységi sor költségei között pozitív előjellel. A GIR Főkönyvi és Projekt rendszerben történik a költségáttételezés elszámolása. 4.5.4. naturális mutatók rögzítése A költségáttételezéshez előírt naturális mutatókat az üzletági szervezeteknek kell rögzítenie az általa vezetett nyilvántartás alapján havonta a GIR Főkönyvi és Projekt rendszerében. A naturális mutatók rögzítése a 0-s számlaosztályban történik a 04 számlacsoporton belül tevékenységi és pályaszakasz bontásban a Főkönyvi rendszerben, projekt-feladatra a Projekt rendszerben. Az üzletági szervezet és a számviteli szervezet ellenőrzi: a) a 4.5.5 pont szerinti egységköltség kimutatás egyedi futtatása alapján, hogy a naturális mutató rögzítése teljeskörű-e. Azaz valamennyi költséggel rendelkező áttételezendő költséghez (4.5.3. pont) tartozó naturális mutató rögzítésre került-e az áttételezett tevékenységi sorokra. b) naturális mutatónkénti főkönyvi számlánként, hogy a GIR Főkönyvi rendszerben a projektes tevékenységi sorokra rögzített mutatók mennyisége megegyezik-e a GIR Projekt rendszerben rögzített naturális mutatók mennyiségével. A költségáttételezéshez szükséges munkaórát a bérszámfejtési rendszer interfész útján adja át a GIR főkönyvi és projekt rendszerének. A járműkilométer rögzítése a VERDA rendszerben történik, mely interfész útján adja fel a GIR felé.
19. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1033 4.5.5. Egységköltség kimutatás futtatása A GIR főkönyvi rendszerben történik a költségáttételezéshez az egységköltség kimutatás futtatása. Az egységköltség kimutatás tartalmazza üzletági szervezetenként és naturális mutatónként az áttételezendő költséget a naturális mutató mennyiségét és a kettő hányadosaként számított egységköltséget. Az egységköltség adatok áttöltésre kerülnek a Projekt rendszerbe a projektfeladatok költségei közé történő költségáttételezések elvégzése céljából. 5. HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, HatÁlyon kívül HElyEzÉsEk Jelen utasítás hatályba lépésével együtt hatályát vesztik: utasítások. 6. HatÁlyBalÉPtEtÉs Az utasítás 2012.01.01-én lép hatályba. 6.1. a számlarend karbantartása A számlatükör évente egyszer kerül kiadásra egységes szerkezetben. A két kiadás között szükséges aktualizálásokat a Számviteli szervezet folyamatosan végzi, és a változásokat a Számviteli szervezet honlapján (http://szamvitel.mav.hu/) folyamatosan megjeleníti. 7. MEllÉklEtEk (http://szamvitel.mav.hu/) 1. sz. melléklet: A Főkönyv szegmens értékkészlete 2. sz. melléklet: A Könyvelő egység szegmens értékkészlete 3/a. sz. melléklet: A Főkönyvi számla szegmens értékkészlete (mérlegszámlák) 3/b. sz. melléklet: A Főkönyvi számla szegmens értékkészlete (eredményszámlák) 3/c. sz. melléklet: A Főkönyvi számla szegmens értékkészlete (bankszámlák) 4/a. sz. melléklet: A MÁV szervezeti egység szegmens értékkészlete 4/b. sz. melléklet: A MÁV-START szervezeti egység szegmens értékkészlete 4/c. sz. melléklet: A MÁV-TRAKCIÓ szervezeti egység szegmens értékkészlete 5/a. sz. melléklet: A MÁV tevékenységi kód szegmens értékkészlete 5/b. sz. melléklet: A MÁV-START tevékenységi kód szegmens értékkészlete 5/c. sz. melléklet: A MÁV-TRAKCIÓ tevékenységi kód szegmens értékkészlete 6. sz. melléklet: A Pályaszakasz szegmens értékkészlete 7. sz. melléklet: A Társasági kód szegmens értékkészlete 8/a. sz. melléklet: A 0. számlaosztály magyarázata (új szerkezetű) 8/b. sz. melléklet: A 1. számlaosztály magyarázata (új szerkezetű) 8/c. sz. melléklet: A 2. számlaosztály magyarázata (új szerkezetű) 8/d. sz. melléklet: A 3. számlaosztály magyarázata (új szerkezetű) 8/e. sz. melléklet: A 4. számlaosztály magyarázata (új szerkezetű) 8/f. sz. melléklet: A 5. számlaosztály magyarázata MÁV Zrt. (régi szerkezetű) 8/g. sz. melléklet: A 8. számlaosztály magyarázata MÁV Zrt. (régi szerkezetű) 8/h. sz. melléklet: A 9. számlaosztály magyarázata MÁV Zrt. (régi szerkezetű) Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató
1034 A MÁV Zrt. Értesítője 19. szám 6/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) IÁVIGH számú Infrastruktúra ÁltalÁnos VezÉrIGazGató-HelyettesI utasítás a pályavasúti ellenőrzési tevékenységről szóló 1/2009. (IV. 17. MÁV Ért. 14.) ÜÁVIGH számú utasítás 3. sz. MódosítÁsÁról. Ezen utasítás közzététele napjával a pályavasúti ellenőrzési tevékenységről szóló 1/2009. (IV. 17. MÁV Ért. 14.) számú utasítás és 1. és 2. számú módosítása egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1. Az utasításban megjelenítésre került a Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti Kontrolling szervezete és a Pályavasúti Üzletág Ügyfélkapcsolat és Értékesítés szervezete, törlésre került a Fejlesztési Főosztály és az Értékesítési Főosztály. 2. A 3. számú melléklet helyébe az új 3. számú melléklet kerül. 3. A 8. számú melléklet helyébe az új 8. számú melléklet kerül. 4. A 9. számú melléklet helyébe az új 9. számú melléklet kerül. 5. A 10. számú melléklet helyébe az új 10. számú melléklet kerül. 6. A 11. számú melléklet helyébe az új 11. számú melléklet kerül. Jelen utasítás módosítás rendelkezései a kiadásának napján lépnek hatályba. hatósági előírásoknak való megfelelését, hatékony üzemeltetését és a pályahálózattal szemben támasztott uniós elvárások teljesítését és az üzletági minőségirányítási rendszer működését. Biztosítsa a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak betartását, javítsa a pályavasúti teljesítménymérési rendszer hatékonyságát, emelje a pályavasúti szolgáltatások színvonalát. Ezzel segítse elő: a vasúti közlekedés biztonsági szabályainak, előírásainak betartását és betartatását, a szolgáltatások színvonalának emelését, az eredményesség, szervezettség javítását, az infrastruktúra használatból származó bevételek növelését, a vasúti alaptevékenység és a hozzá szorosan kapcsolódó kiegészítő feladatok megfelelő szintű végzését, a vezetői döntések, intézkedések megalapozottságát, szakszerűségét és időben történő meghozatalát, a megrendelő teljesítő viszony működtetését és felügyeletét, a technológiai fegyelem betartását és betartatását, a bizonylati fegyelem betartását, az eszközök kihasználásának javítását és a foglalkoztatás hatékonyságának növelését, a tűzvédelmi és vagyonvédelmi előírások betartását, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, munkakörnyezet munkavédelmi és munkaegészségügyi követelményeinek teljesülését. Pál László sk. általános vezérigazgató-helyettes MódosítÁsokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg 1.0 az utasítás CÉlJa Az utasítás célja, a MÁV Zrt. által kiadott 23/2008. (V.23. MÁV Ért. 14.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Általános Ellenőrzési Utasításnak (továbbiakban: ÁEU) való megfelelés, annak üzletági kiterjesztése, valamint hogy javítsa a pályavasúti tevékenység szervezettségét, eredményességét, üzembiztonságát, biztosítsa a szabályosságot, szabályozottságot és az adatok valódiságát, a gazdasági tevékenység optimális kialakítását, valamint a költség-hatékony tevékenység működés kialakításának megszervezését és működtetését. Biztosítsa a vasúti pályák, pályatartozékok és létesítmények szabályzatoknak, biztonsági követelményeknek és 2.0 HatÁly És felelősség MeGHatÁrozÁsa Az utasítás hatálya kiterjed: A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágán belül működő valamennyi szervezeti egységre továbbá a Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti Kontrolling szervezetére. Az utasítás előkészítéséért, karbantartásáért, a szükséges módosítások végrehajtásáért a pályavasúti üzletágvezető a felelős. 3.0 fogalom MeGHatÁrozÁsok szervezeti egység: a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágának munkaszervezetében valamennyi funkcionális és üzleti tevékenységet folytató szervezet irányítási, operatív irányítási és végrehajtási szinten. Végrehajtási egység: a Pályavasúti Üzletág végrehajtási szintjén működő, a hatályos Működési és Szervezeti Szabályzatban felsorolt szervezeti egységek.
19. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1035 szúrópróbaszerű ellenőrzés: az ellenőrzés módját tekintve a vizsgálat tárgyát képező eszközök, dokumentumok, anyagok stb. nem teljes körű vizsgálata, véletlenszerű kiválasztás alapján. Az ellenőrzés helyét tekintve az ellenőrzés végrehajtatásáért felelős vezető az általa közvetlenül irányított egységek legalább 20%-nak ellenőrzése a tervben megadott időszak alatt. tételes ellenőrzés: az ellenőrzés módját tekintve a vizsgálat tárgyát képező valamennyi eszköz, dokumentum, anyag stb. teljes körű vizsgálata. Az ellenőrzés helyét tekintve az ellenőrzés végrehajtatásáért felelős vezető, az ellenőrzés típusától függően az általa közvetlenül irányított valamennyi egység ellenőrzése a tervben megadott időszak alatt. eseti ellenőrzés: olyan ellenőrzés, melynek gyakorisága általánosan nem meghatározható, bizonyos munkavégzést, feladat, karbantartás, beruházás stb. befejezését követően elvégzendő. utóellenőrzés: az elvégzett ellenőrzések eredményességének figyelemmel kísérése, illetve a feltárt hiányosságok, rendszerbeli hibák megszűntetésére tett intézkedések felülvizsgálata, értékelése. szakellenőrzés: a munkafolyamatba épített ellenőrzések speciális területe, mely a magas eredendő kockázattal rendelkező területeket érinti. A szakellenőrzések a funkcionális szervezetek által végzett szabályossági ellenőrzések, amelyeket jogszabályok, szabályzatok, szabványok, technológiai és egyéb utasítások tartalmaznak. Célja a hibák, hiányosságok feltárása, megelőzése, illetve az anyagilag felelős munkavállalók elszámoltatása a kiemelt kockázattal rendelkező folyamatoknál, tevékenységeknél. 4.0 az utasítás leírása 4.1 az ellenőrzés rendszere Az ellenőrzési rendszer magában foglalja: avezetői ellenőrzést, amunkafolyamatba épített ellenőrzést, acélellenőrzést, az utóellenőrzést. 4.1.1 Vezetői ellenőrzés főigazgató, igazgatók, főosztályvezetők és osztályvezetők, csoportvezetők, Pályalétesítményi központ vezetője, osztályvezetői, Távközlő-, Erősáramú- és Biztosítóberendezési központ vezetője, osztályvezetői, Üzemirányító Központ vezetője, területi központok központvezetői, osztályvezetői, alosztályvezetői, végrehajtási egységek vezetői, korlátozott munkáltatói jogkörrel felruházott vezetők, továbbá a Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti Kontrolling vezetői. 4.1.2 a munkafolyamatba épített ellenőrzés a munkafolyamatba épített ellenőrzéseket az ÁEU 4.1.2.3. alpontjának megfelelően kell értelmezni, lefolytatni, dokumentálni. a szakellenőrzéseket az ÁEU 4.1.2.3.2 alpontjának megfelelően kell lefolytatni. szakellenőrzések fajtái a pályavasúti Üzletágnál Gazdálkodási szakellenőrzés, munkáltatási szakellenőrzés, oktatási szakellenőrzés, munka-, tűz-, vagyon- és környezetvédelmi szakellenőrzés, minőségügyi szakellenőrzés, szakfelügyeleti szakellenőrzés. A 3-11. sz. mellékletekben felsorolt szakellenőrzések a minimálisan kötelező ellenőrzések számát és típusát tartalmazzák. A felsorolt ellenőrzéseken kívül a vezetők jogosultak egyéb típusú ellenőrzések megtartására, elrendelésére (célellenőrzés keretében) vagy adott típusú ellenőrzés gyakorítására, valamint az ellenőrzést végzők szükség szerint szúrópróbaszerű ellenőrzés helyett tételes ellenőrzést is folytathatnak. 4.1.3 Célellenőrzés a célellenőrzéseket az ÁEU 4.5.1.3. alpontjának megfelelően kell lefolytatni. 4.1.4 utóellenőrzés az utóellenőrzéseket az ÁEU 4.5.1.4. alpontjának megfelelően kell lefolytatni. a vezetői ellenőrzéseket az Általános Ellenőrzési Utasítás 4.1.2.2. alpontjának megfelelően kell értelmezni, lefolytatni, dokumentálni. Ellenőrzés szempontjából a Pályavasúti Üzletágon belül vezetőnek minősül:
1036 A MÁV Zrt. Értesítője 19. szám 4.2 ellenőrzési tevékenység dokumentálása 4.2.1 ellenőrzési terv Az éves ellenőrzési tervüket a forgalmi csomópontvezetők tárgyévet megelőző november 15-ig készítik el és adják át az illetékes alosztályvezetők részére. Az éves ellenőrzési tervüket a területi központok alosztályvezetői a tárgyévet megelőző november 20-ig készítik el és adják át az osztályvezetők részére. Az éves ellenőrzési tervüket a területi központok osztályvezetői a tárgyévet megelőző november 25-ig készítik el és adják át a területi központok titkárságának, mely terveket együttes előterjesztést követően a központvezető hagy jóvá november 30-ig. A területi központok központvezetői, a Pályalétesítményi Központ vezetője, a Távközlési-, Erősáramú- és Biztosítóberendezési Központ vezetője, a főosztályok vezetői, továbbá a Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti Kontrolling vezetője éves ellenőrzési tervüket tárgyévet megelőző december 8-ig küldik meg elektronikus formában a pályavasúti főigazgató részére, mely tervek összesítése december 15-i határidővel jóváhagyásra és a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztály részére átadásra kerül. 4.2.2 Éves beszámoló jelentés 4.2.2.1 az éves beszámoló jelentés elkészítése A forgalmi csomópontvezetői az éves beszámoló jelentésüket a tárgyévet követő első hónap 5. munkanapig adják át az illetékes alosztályvezetők részére. A területi központok osztályvezetői, alosztályvezetői az általuk végzett vezetői ellenőrzésekről, illetve a forgalmi csomópontvezetőktől beérkezett jelentéseket öszszesítve, a tárgyévet követő első hónap 12. munkanapig készítik el beszámolójukat, és adják át a területi központ titkársága részére. A területi központ titkársága a tárgyévet követő első hónap 17. munkanapig elkészíti a központvezető részére jóváhagyásra az éves beszámoló jelentést. A főosztályok vezetői és a területi központok központvezetői, a Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti Kontrolling vezetője az általuk jóváhagyott beszámoló jelentéseket a tárgyévet követő első hónap 17. munkanapjáig megküldik a pályavasúti főigazgató részére, valamint a jelentés szakmaspecifikus részeit elektronikus formában az illetékes főosztály részére. Az üzletági beszámoló jelentést a tárgyévet követő január 31-ig kell véglegesíteni és megküldeni a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztály részére. 4.2.2.2 az éves beszámoló jelentés formája Az éves beszámoló jelentés két részből áll. Az első rész a jelentés táblázat, mely az éves ellenőrzési terv táblázata (csomópontvezetői, alosztályvezetői, osztályvezetői, területi központvezetői, főosztályvezetői) az utolsó oszlopban az ellenőrzés teljesítésével kapcsolatos teljesítés rovattal kibővítve (A jelentési táblázatot a 12. sz. melléklet tartalmazza.), mely számot ad az ellenőrzések megtörténtéről és az érdemi megjegyzésekről (pl. utóellenőrzés szükségessége, nagyobb hiányosság megléte, elmaradt ellenőrzés). A második rész az 1. sz. melléklet szerinti szöveges összefoglalás, mely 1-5 oldal terjedelmű lehet. 4.2.3 ellenőrzések dokumentálása Az ellenőrzések egységes dokumentálása az Ellenőrzési Naplóban, illetve Felügyeleti Könyvben, vizsgálati jelentésben (vizsgálati program alapján), feljegyzésben, emlékeztetőben, jegyzőkönyvben, illetve vezetői tájékoztatásban történik. Az Ellenőrzési Napló és a Felügyeleti Könyv használatának szabályait az ÁEU 10. sz. melléklete tartalmazza. 4.2.4 az ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos irattározás Jelen utasítás alapján keletkező dokumentumokat a 24/2003. VIG sz. MÁV Rt. Ügyviteli Utasítása és módosításai szerint kell kezelni. 5.0 HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, HatÁlyon kívül HelyezÉsek Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a 23/2008. (V.23. MÁV Ért. 14.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Általános Ellenőrzési Utasítás az irányadó. 6.0 HatÁlyba léptető rendelkezés Ezen utasítás a közzététel napján lép hatályba. 7.0 MellÉkletek JeGyzÉke 1. sz. melléklet: Éves beszámoló jelentés formanyomtatványa 2. sz. melléklet: Negyedéves minőségügyi beszámoló jelentés formanyomtatványa 3. sz. melléklet: Területi központok által tartott szakellenőrzések 4. sz. melléklet: Pályalétesítményi Főosztály szakmai szakfelügyeleti ellenőrzései