Intelligencia és kognitív képességek Az intelligencia amit tudunk róla és amit nem (Neisser, 1996) Az intelligencia elméletei NEISSER, U. et al (1996) Intelligencia: amit tudunk róla, és amit nem. American Psychologist, 1996 Feb, 51(2):.77-101 A szellemi fogyatékosság genetikai alapjai A cikkről Intelligence: Knowns and unknowns. American Psychologist, 51(2), 77 101. Mi az intelligencia? Az emberek különböznek azon képességükben, hogy megértsenek bonyolult gondolatokat hatékonyan alkalmazkodjanak a környezetükhöz tanuljanak a tapasztalataikból különféle okfejtéseket levezessenek akadályokat győzzenek le gondolkodás segítségével. Mennyire egyedi, mennyire stabil? Az IQ-ban tapasztalt egyéni különbségek jelentős mértékűek lehetnek Ugyanakkor sohasem teljesen következetesek: adott személy intellektuális teljesítménye alkalomtól, helytől és a kritériumtól függően változik. Az intelligencia elméletei pszichometriai megközelítés dominál Hány faktorból áll? különböző intelligenciák képességek rendszere Kultúrafüggő aspektusok Fejlődéslélektani aspektusok Neurológiai - biológiai aspektusok 1
A pszichometriai (mérésen alapuló) megközelítés Intelligencia = IQ teszt pontszám Alfred Binet: Gyermeki bölcsességek... Hogyan gondolkodnak a kisbabák? Alison Gopnik - Patricia K. Kuhl - Andrew N. Meltzoff IQ = mentális kor életkor x 100 Mennyi az IQ-ja annak a 10 éves gyermeknek, 130! aki a 13 éveseknek megfelelő átlagos szinten teljesít? Kő kövön Péter haja Intelligenciatesztek Wechsler, Stanford-Binet teszt: sokféle tétel Az ismerettartomány felmérése: Mi a mimikri? Ki írta a Csongor és Tündét? Milyen hosszú az egyenlítő? Az IQ pontszám normális eloszlású! A népesség 95%-a!!! Számismétlés, képsorkiegészítés, kakukktojás kiválasztása, stb. A g faktor és társai A különböző képességeket mérő résztesztek általában pozitívan korrelálnak. Spearman: egy általános faktor: g Thurstone: 3 specifikus faktor: emlékezet, verbális megértés, számolás Egy mai nézet: hierarchikus elrendeződés, tetején a g faktorral nincs teljes megegyezés arról, hogy g tulajdonképpen mit jelent Intelligence that is valued is the ability in at least to solve one a culture. problem Gardner: többtényezős IQ 2
Sternberg: többtényezős IQ elmélete Successful Intelligence A gének és az intelligencia Analytic Creative Practical Genetikai és környezeti hatások Nincs konzisztens öröklésmenet: A genetikai rokonsággal nő a korreláció Az IQ örökletessége az életkorral nő Miért? genotípus környezet interakció PROAKTÍV: Az egyének szelektíven választják meg környezetüket! A családi élet és a társadalmi gyökerek okozta körülmények fontossága csökken. I Idősebb emberek jobb helyzetben vannak arra, hogy maguk válasszák meg a környezetüket. Tévhit: ami örökölhető, az nem tud megváltozni Ha egy, az adott jellemző szempontjából fontos környezeti tényező a populáció minden tagja számára egyformán javul meg, akkor e jellemvonás átlagértéke megnő, anélkül hogy az örökölhetősége megváltozna (mivel a populáció egyedei közt a különbség állandó marad). Pl. testmagasság: örökölhetősége magas, ám átlagértéke folyamatosan növekszik. Flynn-hatás: a tesztpontszámok folyamatos növekedése világszerte Az átlagos növekedés kb. 3 IQ-pont évtizedenként, több mint egy teljes sztenderd szórás kb. 1940 óta. A mindennapi élet fokozódó komplexitása változásokat okozhat a gondolkodás komplexitásában! IQ tesztek folyamatos sztenderdizálása! 3
Környezeti tényezők hatása az intelligenciára Szociális változók: az adott kultúra elvárásai ibériai rizstermesztők jók a rizs mennyiségének felbecslésében botswanai gyerekek remek emlékezőtehetsége a mesékre (Mindkét csoport messze túlszárnyalja az amerikai átlagot ezekben a feladatokban.) amerikaiak a kultúrafüggetlen pszichometriai tesztekben jobban teljesítenek a hagyományos társadalmakban élőknél. Csoportok közötti IQ különbségek Az IQ történetében gyakori volt a csoportok közti állítólagos IQ különbségeket felhasználása a faji megkülönböztetés racionalizálására. Pedig a csoportok átlaga alapján nem lehet egyénekről következtetéseket levonni. Hasonlóképpen: magas heritabilitás adott csoporton belül, nem enged meg következtetéseket a csoportok közti különbségek okaival kapcsolatban. A feketék-fehérek IQ különbségének genetikai hipotézisét cáfoló példa: Ha az X táblán a növényeket megfelelően trágyázzák, míg az Y táblán lévő növényektől megvonják a legfontosabb tápanyagokat, akkor egy olyan csoportok közti különbséget produkáltunk, amely teljesen a környezettől függ. A szellemi fogyatékosság genetikai alapjai Vajon az amerikai fehérek és feketék környezeti és kulturális helyzete ugyanilyen lényegesen és konzisztensen különböző? Közepesen súlyos mentális zavar: Phenylketonuria (PKU) A mentális zavarok második leggyakoribb oka: Törékeny X szindróma A betegség kialakulása: kora-gyermekkorban Előfordulási gyakoriság: 1 / 10,000 A korai értelmi fejlődés súlyos visszamaradása, mely visszafordíthatatlan értelmi hanyatláshoz vezet A fenilalanin metabolizmusának elégtelen működése Kezelés: speciális fenilalanin mentes diéta, melyet egész életen át tartani kell A betegség kialakulása: gyermekkor után Előfordulási gyakoriság: 1/1250 fiú, 1/2500 lány Enyhe vagy közepesen súlyos mentális zavar, beszédhiba, kommunikációs zavar, jellemzően gyors, ismétlésekkel tarkított strukturálalan beszéd Permutáció: kiterjedt 3-as ismétlődés A hatékony szűrési módszerek modern molekuláris genetikai módszerei kidolgozás alatt állnak 4
Az enyhe-közepes fogyatékosság jellemzően örökletes, míg a súlyos fogyatékosságra ez kevésbé jellemző! Kromoszóma-rendellenességek: pl. Williams szindróma Enyhén fogyatékosok testvérei Súlyosan fogyatékosok testvérei IQ Klinikai tünetek: fejlődési zavar, mentális retardáció, más kognitív képességekhez képest esetenként kevésbé érintett nyelvi készségek Deléció a 7-es kromoszómán 1/25000 Kromoszóma-rendellenességek: pl. Down szindróma Klinikai tünetek: lemaradás a növekedésben, mentális retardáció, jellemző arc és fejforma, szív rendellenességek, korai öregedés Az esetek 95%-ban a homológ kromoszómák a mamában maradnak együtt 1/1000 Az anya korának növekedésével egyre nagyobb az esélye (>35) Az idősebb anyában olyan éretlen petesejtek is aktiválódhatnak, melyek évtizedekig szunnyadtak Az Alzheimer kór örökletessége Genetikai rizikófaktorok Sporadikus esetek (95%) Genetikai betegség Mutáció (<5%) PS 2 (0,1%) APP (0,4%)??? PS 1 (3%) Richard F, Amouyel P. Genetic susceptibility factors for Alzheimer's disease. Eur J Pharmacol. 2001 412(1):1-12. apoe ε4 (Odds ratio = 12.5) Sporadikus esetek (95%) Az Alzheimer kór genetikai rizikófaktorai Genetikai rizikófaktorok Genetikai betegségek??? Szakirodalom NEISSER, U. et al (1996) Intelligencia: amit tudunk róla, és amit nem. American Psychologist, 1996 Feb, 51(2):.77-101. Plomin (2001) Behavioral Genetics: Preface, Ch 1. (fordítás) Richard F, Amouyel P. Genetic susceptibility factors for Alzheimer's disease. Eur J Pharmacol. 2001 412(1):1-12. 5