Helyi Esélyegyenlőségi Program Csataszög Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Csataszög Község Önkormányzata 2015

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 25 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 33 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 37 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 41 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 43 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 44 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 45 1. A HEP IT részletei... 45 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 45 A beavatkozások megvalósítói... 46 Jövőképünk... 47 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 47 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 55 3. Megvalósítás... 59 A megvalósítás előkészítése... 59 A megvalósítás folyamata... 59 Monitoring és visszacsatolás... 61 Nyilvánosság... 61 Érvényesülés, módosítás... 62 4. Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Csataszög Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Csataszög község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki kistérségben található. Az Alföldön, a megye középső részén, a Tisza jobb partján fekszik, Szolnoktól Északkeletre, Nagykörűtől nyugatra fekszik. Távolsága Szolnoktól 22, Kőtelektől 10, Nagykörűtől 8 km. Északon Hunyadfalva, keleten Nagykörű, délen Törökszentmiklós, nyugaton Besenyszög a szomszédja. Közúton Szolnokról egy mellékúton érhető el. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik. Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 20 km-re fekvő Szolnokon van. Történelme Pesti Frigyes említi először 1864-65-ben helységnévtárában a Nagykörűhöz tartozó Csataházpart és Csataszög elnevezésű határrészt. Ugyancsak ő írja le azt a szájhagyományt, amely szerint ez a területrész azért kapta a nevét, mert a Rákóczi-szabadságharc alatt egy rác támadás alkalmával itt jelentős csatára került sor. Abban az időben ugyanis ezen a részen több embercsontot is lehetett találni.1872-ben Csataszög tanya, 1883-ban pedig Csataszeg elnevezéssel említik, mint lakott helyet. Valószínű, hogy a település nevét a Csata-érről kapta. Az elnevezés az egykori Csata-ér által körülvett szögletre, zugra utal. A Csata érnek házakkal beépített partját korábban ugyanis Csataház-partnak hívták. Ez a házcsoport lett Csataszög településmagja 1910-ben, mint Nagykörű legnépesebb külterületi lakott helye, Csataszög elnevezéssel. 1935-ben Csataszegnek említik, ekkor területe 865 kh, lakóinak száma 166 fő. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Településrendezési terv, 3

A II. világháború idején a környéken súlyos harcok folytak. 1944. október 26-án Nagykörűtől északra és délnyugatra a szovjet csapatok hídfőt létesítettek a Tiszán, majd a jobb partra átkelve támadást intéztek a németek ellen. Csataszögöt 1944. november 7-én foglalták el a szovjeteké. Csataszög 1951-ben kérvényezte (Hunyadfalvával) együtt az önálló községgé alakulást. A falu területe ekkor 1400 kh, lakossága 475 fő, a településen 83 lakóház, 2 iskola és 1 gépállomás található. Június 11-én Csataszög önállósodási kérvényét elutasították azzal az indokkal, hogy területe nem érte el a szükséges 2000 kh-t, lakossága pedig az 1500 főt. A rendszerváltást követően továbbra is Nagykörű külterületi lakott helyének számított, de egyre többször napirendre került az önállóság kérdése. Nagykörű önkormányzata Csataszög szétválási ügyében 19893. április 18-ra írt ki népszavazást. Az eredmény: 51 % a szétválás mellett, 49 % ellene voksolt. A Magyar Köztársaság Elnöke a 96/1994. sz. határozatával Csataszögöt 1994. december 11-i hatállyal önálló községgé nyilvánította. Az 1994-es önkormányzati választásokat követően 5 fős képviselő-testület alakult független jelöltekből. 1932-ben már említik a csataszögi osztatlan állami elemi iskolát, melynek körzete Csataszög, Foklaposa, Perjáshát. 1935-ben az iskola 1 tantermében 1 tanító oktatta a gyermekeket. ŰAz 1936/37-es tanévben a tanulók létszáma 83 fő. 1965-ben az iskolában már nem folyt tanítás, az épületet a Szebb Élet Tsz vásárolta meg. 1990-ben alsó tagozatos iskola és óvoda épült, az önállóvá váláskor még nincs működő gyermekintézmény a községben és azóta sem. Az új művelődési házat 1964. május 1-én adták át. A kultúrotthont a Nagykörűi Községi Tanács és a Szebb Élet Tsz építette. Itt kapott helyet a színház, a könyvtár, klubok és a mozi. 1961-ben hozta létre a Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár, a csataszögi könyvkölcsönző állomást. A könyveket a Nagykörűi községi Tanács és a Verseghy Könyvtár adta a kezdeti működéshez. Csataszögön 19501-ben alakult meg a Szebb Élet Tsz,. 1975-ben egyesült a Kőtelki Ady és a Nagykörűi Haladás Tsz-el. A továbbiakban a Kőtelki Ady Tsz-hez tartozott Csataszög. 1975-ben a termelőszövetkezet elnevezése Kőtelek-Nagykörű Ady Mgtsz lett. Csataszögön a termelőszövetkezet III. sz. kerületét alakították ki. A tsz földterülete az egyesüléskor 2350 hektár. A Szebb Élet Tsz tagjainak szám az egyesüléskor 370 fő. Csataszögön főleg hízóbika- és baromfiállomány volt. 1961-ben a Szolnok Megyei Tejipari Vállalt létesített Csataszögön egy tejbegyűjtő állomást. Utódja Csatatej Tejbegyűjtő Szövetkezet megnevezéssel működött, 1996-ig. A Csataszögi Gépállomást 1949-ben hozták létre. 1966-ban a termelőszövetkezet ipari üzemévé alakult. Ekkor alakították ki Csataszögön az ipari melléküzemágat és görgős ekék gyártását kezdték meg. Az ekéket mintegy 30 országba exportálták. Az 1970-es Mezőgazdasági Kiállításon az ekét vásárdíjjal tüntették ki. 1971-ben befejezték a görgős ekék gyártását, saját fejlesztésű ekéket, illetve más termékeket gyártottak. 1981-től az ipari üzem mezőgazdasági gépalkatrészeket gyártott. Az ipari üzemben ma már nem működik. Településünk nevezetességei: Szent Vendel Szobor a település központjában (2014.évben került átadásra) 4

Demográfia Csataszög lakosságszáma és korcsoportok szerinti megoszlása az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő) 330 fő 2008 (fő) 315 fő Lakónépesség számának változása (%) 95 % 2009 (fő) 310 fő Lakónépesség számának változása (%) 98 % 2010 (fő) 306 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2011 (fő) 295 fő Lakónépesség számának változása (%) 96 % 2012 (fő) 311 fő Lakónépesség számának változása (%) 105 % 2013 (fő) 304 fő Lakónépesség számának változása (%) 98 % 5

Állandó népesség állandó népesség száma 2014.év nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 328 fő 168 fő 51 % 160 fő 49 % 12 fő 2 % 34 fő 10 % 36 fő 11 % 6 fő 2 % 4 fő 1 % 84 fő 26 % 89 fő 28 % 7 fő 2 % 10 fő 3 % 28 fő 8 % 21 fő 7 % 6

Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2010 52 77 67,5 2011 52 68 76,4 2012 54 70 77,1 2013 48 70 68,5 2014 49 70 70 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázatból jól látható, hogy az öregedési index 100 alatti,túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet,a gyermekek esetében fokozottabb ellátásra van szükség. Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 19 19 0 2009 11 16-5 2010 9 10-1 2011 5 21-16 2012 14 7 7 2013 9 17 8 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2012-2013. évben Csataszög településre való költözés/vándorlás pozitív mutatót tartalmaz. Infrastrukturális szempontból a település jó, közel van a legközelebb eső városhoz (Szolnokhoz) és nagyobb tendenciába látható a kiköltözés a településre. Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 7

2009 4 5-1 2010 6 2 4 2011 6 7 1 2012 3 4-1 2013 6 5 1 A népesség tekintetében stagnálás figyelhető meg. Csataszögön a nők száma kismértékben meghaladja a férfiakét, amely megfelel az országos átlagnak. A népességszám csökkenése illetve stagnálása a természetes fogyás következménye. A természetes fogyást a migráció ellensúlyozza, az elmúlt években pozitív migrációs egyenleggel azaz a betelepülők elvándorlókéhoz képest magasabb arányával számolhattunk. A betelepülők között egyrészt a Szolnokról kiköltöző, nyugodtabb, vidékies életet kedvelők szerepeltek, de jellemző a képzetlen, szociálisan hátrányos helyzetű, sok esetben a jogkövető magatartásra képtelen társadalmi réteg betelepedése is. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segít, hogy mindenkinek esélye legyen teljes életet élni, függetlenül attól, hogy nő, vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékkal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Csataszög Községi Önkormányzat az esélyegyenlőségi szempontokat folyamatosan érvényesíti munkáltatói- és intézményfenntartói szerepkörben, valamint közvetlen szolgáltatásai során. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei lehetnek: szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bemutatása, bevezetése Általános feladataink az esélyegyenlőséggel kapcsolatban: 1. Szolidáris, összetartó társadalom megteremtése az esélyegyenlőség biztosításával, a hátrányos megkülönböztetés visszaszorításával, és a társadalmi szakadék megszüntetésével. 2. A különböző juttatásokhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Csataszög település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: -az egyenlő bánásmód, - az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az egyházfenntartó nagykörűi intézményével. A HEP helyzetelemző részének célja 8

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi rendeletek: 1., Pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2015.(II.25.) sz. rendelet 2. Gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2014.(I.29.) sz. rendelet, 3. Az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről 1/2015. (II. 11.) önkormányzati rendelet, 4. A közösségi együttélés szabályairól szóló 4/2013. (III. 5) önkormányzati rendelet, 5. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló 10/2000. (XII. 4.) rendelet. A törvényi előírásokon túl, a rendeletek célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a krízishelyzet kialakulásának megelőzését, valamint a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítését szolgálja. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekről, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 10

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Csataszög település hosszú táv jövőképe a nyitottság és dinamizmus, a középtávú stratégiai cél az értékőrzés és a megújulás. Csataszög település stratégiai céljait költségvetési koncepció és a gazdasági program határozza meg. A kijelölt stratégiai célok illeszkednek az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének elősegítéséhez. A következő stratégiai célokra törekszik a település: 1. A lakosság egészségi állapotának javítása. 2. A szociális ellátó rendszer továbbfejlesztése, a hátrányos helyzetű csoportok segítése. 3. Az élet- és vagyonbiztonság növelése. 4. Gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatottság javítása a humán-erőforrás fejlesztése és a fenntartható fejlődés biztosítása által. 5. Kitörési lehetőség a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásával. 6. Vonzó, esztétikus településarculat megteremtése, a helyi társadalom szabadidejének tartalmas eltöltését segítő fejlesztések megvalósítása. A fenti stratégiai célok az alábbiak szerint kapcsolódnak a kistérségi területfejlesztési alprogramokat is tartalmazó Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Programhoz, és azon keresztül tovább az Észak- alföldi régió stratégiai céljaihoz is. Az önkormányzat gazdasági dokumentumai, fejlesztési programjai és dokumentumai gondoskodnak a kijelölt fejlesztési célok megvalósításáról. A szükséges forrásokról a Gazdasági Program, a Költségvetési Koncepció rendelkeznek. 2.2-2.3.A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait, helyi intézmények adatszolgáltatásait. Egyes adattáblák esetében a megadott kategóriák a meglévő adatok esetében nem értelmezhető, melyet a táblázatokban jelöltünk. Azokban az esetekben, melyekben egyáltalán nem áll rendelkezésre adat, a táblázatokban az na. (nincs adat) megjelölést alkalmaztuk. 11

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Mélyszegénységben élőnek tekintendő, aki tartósan a létminimum szintje alatt él. A mélyszegénység okai között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai képzettségbeli és foglalkoztatásbeli deficitekben mutatkoznak meg, - és súlyos megélhetési zavarokhoz vezethetnek. A szegénység kialakulásának okai általában a munkanélküliségre, oktatás és képzés hiányosságaira, egyéni és családi válsághelyzetekre, szolgáltatásokhoz való hozzáférések hiányosságaira vezethetők vissza. A településen jellemzően a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság a jellemző a mélyszegénységben élők között. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. Ez az állapot az érintetteket gyorsan megbélyegzi, a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. Ma Magyarországon minden harmadik ember a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A romák nagy többsége is ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Településünkön a 2011. évi népszámlálás során 34 fő vallotta magát romának, azonban számuk ennél többre, közel (helyi adatgyűjtés alapján) 65 főre tehető. A következőkben áttekintjük a településen mélyszegénységben élők és romák jellemezőit. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy Csataszög Községi Önkormányzatnak nincs olyan rendelkezése, mely a településen személyt vagy csoportot valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt hátrányosan megkülönböztetne. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A helyi társadalomra a kiegyenlítettség, a homogenitás a jellemző. Jelentős vagyoni és életminőségbeli különbségek nem alakultak ki. A foglalkozási és képzettségbeli arányokból is ez a következtetés tükröződik. A lakosság nagy része nem jómódú, inkább szegénynek tekinthető. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből.(gyes, gyed, gyet, családi pótlék) Sok olyan család van, ahol az egyetlen bevételi forrást a szociális támogatások jelentik. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Csataszögön 61 olyan család élt, ahol csak inaktív kereső volt. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. A településünkön tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága c) közfoglalkoztatás 12

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A községben élők foglalkoztatási helyzete kedvezőtlen. Igaz, hogy a környező településeken (Szolnokon) ipari telepek vannak, de sajnos a munkalehetőség ott is véges és a nagyobb gyárak, üzemek telítve vannak. Településünkről több ember a Szolnokon található Ipari parkban található cégekhez járnak el dolgozni. (Eagle Ottawa,BSM Magyarország) Az önkormányzat becsült információi alapján Csataszög községben a férfiak elsősorban a közmunka programban, az iparban, mezőgazdaságban dolgoznak, míg a nők a környező településeken található ipari telepeken (varroda, húsüzem,vendéglátás,élelmiszeripar) és a közmunka programban vesznek részt. A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2009 106 82 188 20 19 1 1 21 20 2010 108 104 212 20 19 3 3 23 22 2011 100 109 209 19 19 6 5 25 24 2012 111 103 214 6 5 6 6 12 11 2013 106 104 210 6 6 10 10 16 16 Az elmúlt év adataiból jól látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma csökkent, köszönhető ez a önkormányzatoknál lévő közmunkaprogramoknak is. A női álláskeresők száma a férfiakéhoz képest kisebb, ennek oka lehet az, hogy a nők a kisgyermekekkel akár 3 évig is otthon maradnak, így 13

A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2010 12 20 32 6 5 11 50 25 2011 6 10 20 3 10 13 50 100 2012 6 6 12 5 3 8 83 50 2013 6 10 16 4 5 9 67 50 2014 n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a na. n.a. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2010 30 29 59 2 1 3 2011 26 26 52 0 0 0 2012 27 25 52 2 2 4 2013 27 22 49 3 1 4 2014 n.a. n.a. n.a n.a n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év álláskeresők száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség Fő fő fő 2010 32 2 14 2011 20 2 12 2012 12 1 4 2013 16 1 9 2014 n.a. n.a. n.a. 14

Település Nyilvántartott álláskeresők éves átlagos zárónapi száma Munkavállalási korú népesség száma (fő) Relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva) (%) Csataszög 10 222 4,5 1,6 2014.év Eltérés az országos átlagtól, A településen 2014-ben csökkent a munkanélküliség. A nyilvántartott álláskeresők átlaglétszáma 5 fővel csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma is csökkent az előző évhez viszonyítva 2 fővel. Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 12 6,3 % 4 33,3 % 2011 10 5,8 % 6 60 % 2012 16 9,2 % 6 37,5 % 2013 23 13,3 % 8 35 % 2014 25 N.a. 8 n.a. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés Kerékpár úton való megközelíthetőség Legközelebbi centrum Megyeszékhely elérhetősé g átlagos ideje autóval Szolnok 20 perc Szolnok 20 perc autóbusz járatpárok száma munkanapokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapoko n átlagos utazási idő vonattal átlagos utazási idő kerékpáron 19 30 perc 0 0 0 0 19 30 perc 0 0 0 0 Főváros Budapest 1 130 perc 0 0 0 0 Település Nyilvántartott álláskeresők éves átlagos zárónapi száma Munkavállalási korú népesség száma (fő) Relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva) (%) 2014.év Eltérés az országos átlagtól, Csataszög 10 222 4,5 1,6 Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége 15

Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2010 32 0 0 2011 20 8 40 2012 12 12 100 2013 16 5 31 2014 10 10 100 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években többször is módosították, melynek előírásait a Képviselő-testület a helyi rendeletekbe épített be. 2015. márciustól jelentősen átalakult Magyarországon a segélyezés rendszere. A segítségre szorulók változatlanul két helyről kérhetnek és kaphatnak szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól, illetve a járásoktól. A járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot a túléléshez, ha nincs más jövedelme. A legfontosabb változás, hogy a rendszeres szociális segély megszűnt, helyette a foglalkoztatást helyettesítő támogatás állapítható meg, illetve az egészségkárosodási és gyermek-felügyeleti támogatás került bevezetésre. Az egészségkárosodottak és a gyermekük felügyeletét megoldani nem tudók ugyanazon jogosultsági feltételek mellett részesülhetnek a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermek-felügyeleti támogatásban, mint a korábbi rendszeres szociális segélyben. A különbség csak annyi, hogy nem a jegyző, hanem a járási hivatal állapítja meg az ellátást. Jelentős változás, hogy 2015.március 1-től az aktív korúak ellátását is a járási hivatalok állapítják meg a települési jegyzők helyett. A támogatást a kormányhivatal folyósítja minden hónap 5. napjáig. A kérelmek továbbra is benyújthatók a polgármesteri hivatalokban, továbbá a kormányablakoknál és a járási hivataloknál. Kikerültek a szociális ellátási rendszerből: - rendszeres szociális segély - adósságkezelési szolgáltatást - lakásfenntartási támogatás - a méltányossági közgyógyellátás, - illetve a méltányossági ápolási díj Az állam által nyújtandó ellátásokat a járási hivatalok állapítják meg. Az e körbe tartozó ellátások a következők: - aktív korúak ellátása: foglalkoztatást helyettesítő támogatás illetve az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás; - időskorúak járadéka, az ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj); a közgyógyellátás (alanyi és normatív alapú); és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. (2013. január 1-jétől a járások intézték) A támogatást központi költségvetési forrásból fizetik. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltétel-rendszerében nem történik változás. A támogatás havi összege a 2014. évhez hasonlóan 22.800,- Ft. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek továbbra is a járási hivatal munkaügyi kirendeltségével kötelesek együttműködni, a felajánlott munkalehetőséget elfogadni. 16

A rendszeres szociális segély 2015. március 1-jétől ebben a formában már nem lesz része a szociális ellátórendszernek. Helyébe egy új ellátási forma lép az egészségkárosodási és gyermek-felügyeleti támogatás. A lakásfenntartási támogatás szabályai március 1-jétől kikerültek a Szociális törvényből és települési támogatásként kérelmező a továbbiakban. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A településen 10 önkormányzati bérlakás található. Az önkormányzat egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik. Önkormányzati bérlakás közül 2 db szociális bérlakás. Jelenleg egy bérlakás üresen áll. A község infrastrukturális feltételei kedvezőek. Ivóvíz a lakások 99 %-ban van, gáz hálózat és szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége a település területén 100 %-os. A belterületi önkormányzati utak (Sugár út, Rákóczi út, Délibáb út) felújításra szorulnak. 2015. március 1-től az önkormányzat által adható lakásfenntartási támogatást a települési támogatás váltotta fel. A lakhatási költségekhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakhatási költségekhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás összjövedelmének 30 %-át meghaladja. Az önkormányzat lakásfenntartási költségként az alábbi kiadások ismeri el: fizetendő lakbér, albérleti díj, csatornahasználati díj, szennyvízszállítás díj, szemétszállítás költségei, villanyáram, víz- és gázfogyasztás költségei, tüzelőanyag költsége, fűtés díja. A kérelmező jövedelméhez viszonyított támogatás mértéke A kérelmező családjában az egy főre jutó Lakhatási települési támogatás összege (Ft) jövedelem az érvényes öregségi nyugdíj minimum %-ában: Legfeljebb 300, azaz 85.500 Ft 3.500 Legfeljebb 200, azaz 57.000 Ft 4.500 Legfeljebb 130, azaz 37.050 Ft 5.500 17

db összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Lakásállomány Csataszög településen bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2010 129 0 10 0 2 0 0 0 2011 129 0 10 0 2 0 0 0 2012 129 0 10 0 2 0 0 0 2013 129 0 10 0 2 0 0 0 2014 129 0 10 0 2 0 0 0 Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 2013 0 0 2014 0 0 Csataszög területén hajléktalan ember nem él. Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2010 20 0 2011 46 0 2012 46 0 2013 46 0 2014 42 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatforrás A táblázatban jól látszik, hogy a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma ugrásszerűen megemelkedett 2011. évtől, amely a támogatáshoz való hozzájutás jövedelemhatárának emelkedésével is magyarázható. Eladósodottság Komoly probléma az eladósodás a hátrányos helyzetű, munkájukat elvesztő, vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családokban. A szegénység jellemzője a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása és a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése. Csataszög településen is vannak eladósodott családok a 2008. évben bekövetkezett gazdasági válság miatt, mely már nem csak a hátrányos helyzetű, hanem a középosztályba tartozó, devizahitellel rendelkező Az eladósodás következményein a Családsegítő Szolgálat illetve a Községi Önkormányzat a szolgáltatásokhoz való hozzájuttatással próbál segíteni. Részt vesznek közműszolgáltatókkal történő kapcsolattartásban, az elérhető támogatások igénylésében való segítésben. 18

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Csataszög településen nincsenek telepek és szegregátumok. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az önkormányzat számára kötelezően ellátandó feladati közé tartozik az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás. Az egészségügyi alapellátás körében tartozik: a.) háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás b.) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás c.) védőnői ellátás Az egészségügyi alapellátás helyben a házi orvosi praxison keresztül, társulásban Nagykörű településsel együttesen valósul meg. A házi orvosi szolgálatot az Egészségbiztosító Pénztár finanszírozza. Az ellátás a lakosságszámtól függő fix finanszírozás, amit kiegészít a kártyával bejelentkezett betegek utáni teljesítménydíjazás. A praxis ellátása 2011-től vállalkozási formában történt. Csataszög településen hetente 2 alkalommal történik a rendelés, kedd és csütörtöki napokon. A további napokon a Nagykörűben is rendelő háziorvost a rendelőben kereshetik fel a betegek. Kisebb ellátási gondot jelent a Nagykörűben működő gyógyszertár rövid nyitvatartási ideje, valamint a készleten tartott készítmények meglehetősen limitált mennyisége. A csataszögi betegek az esetek többségében Szolnokon váltják ki a gyógyszereiket. A lakosság egészségi állapotára országosan és a településre is jellemző, hogy a megbetegedések és a halálozási adatok esetében első helyen a szív- és érrendszeri betegségek állnak. A megbetegedéseket tekintve sok olyan rizikó állapot, betegség létezik, amely időbeni felismerésével és hatékony kezelésével a szív-érrendszeri halálozások száma csökkenthető. Ilyen a magas vérnyomás és a cukorbetegség, illetve az elhízás. A gyermekeknél a leggyakoribb egészségügyi problémák az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek, melyek legfőbb oka a kalóriatöbblet miatti elhízás. A gyógyító-megelőző tevékenység keretei között folyamatos a jogszabály által előírt szűrővizsgálati és védőoltási munka. A megbetegedési veszély elhárítása céljából szervezett, nem kötelező védőoltások közül a legjelentősebb az influenza elleni oltások beadása. A háziorvosi rendelés együttműködése a partner egészségügyi és nem-egészségügyi szervezetekkel zökkenőmentes. A szakellátáshoz való hozzáférés legközelebb Szolnokon biztosítható. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2010 17 2011 17 2012 18 2013 28 2014 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar 19

Az ügyeleti ellátás kistérségi együttműködés keretében történik a Liver08 Kft. közreműködésével. Az ügyeleti ellátás igénybevételére Szolnokon a Hetényi Géza Kórház területén van lehetőség, sürgős esetben az ügyeletes orvos a helyszínre kihívható. Fogászati rendelés a településen nem működik. A Védőnői Szolgálatot Csataszögön és Nagykörűben 1 fő főiskolai végzettséggel rendelkező, főállású közalkalmazott látja el. Székhely: Nagykörű. Hozzá tartozik a településen működő bölcsődei, óvodai, iskolai intézményegység is. A védőnő a csecsemők és kisgyermekek (0-6 éves korig), valamint várandós anyák preventív egészségügyi ellátását végzik. Továbbá az iskola-védőnői szolgálat által ellátottak köréhez tartoznak az óvoda, az általános iskola és a középiskola tanulói.. Az iskolavédőnő feladata a tanulók egészségi állapotának szűrése, követése, védőoltások előkészítése, a nyilvántartások vezetése. A járóbeteg-szakellátás Szolnokon valósul meg. A fekvőbeteg ellátás az esetek többségében Szolnokon valósul meg. Járó-beteg szakrendelést és kórházi ellátást általában a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Rendelőintézetben és a Máv Kórház Rendelőintézetben vehetik igénybe a betegek. A jelenlegi egészségügyi ellátást biztosító épületek: Szebb Élet út 42 (önkormányzati rendelő) A település központjában könnyen megközelíthető helyen található a háziorvosi és védőnői ellátást biztosító épület. A feltétlenül szükséges karbantartásokon kívül nagyobb felújítás nem történt az elmúlt 50 évben. Az önkormányzat elképzelései között szerepel az orvosi rendelő berendezéseinek, orvosi műszerek, orvosi technikai felszerelések beszerzése. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz hozzáférés A prevenciós tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat biztosítja a kötelező szűréseket elvégzik. Fogászati szűrést az iskola-egészségügyi feladatok közt a fogorvosok végeznek az oktatási intézményekkel történt megállapodások alapján. A népegészségügyi szűrővizsgálatok közül a tüdőszűrést minden év augusztusában Nagykörű településen biztosítják, ezzel is segítve azt, hogy az idős emberek ne 25 km-t utazzanak. További vizsgálatok Szolnokon végeztethetők el. A kötelező védőoltások jelentősége a településen általánosan elismert, s nem jellemző, hogy maradnának ki állampolgárok a védőoltásból. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Közétkeztetés a településen nem működik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Sportolási lehetőség a településen nem biztosított. Az önkormányzat célkitűzése a régi sport-pálya helyén egy motocross pálya kialakítása. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 2007. október 1. napjától Nagykörű és Csataszög községekben a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központja biztosítja. A Szolgálat irodája: Csataszög, Szebb Élet út 42. sz. alatt található. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Nagykörű és Csataszög településeken A gyermekjóléti szolgálat feladatai mellett a családsegítő szolgálat feladatait is ellátja. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek, helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. 20

Településünkön az észlelő - jelzőrendszer tagjai: védőnő, háziorvos, körzeti megbízott, az iskola és az óvoda gyermekvédelmi felelősei, szülői munkaközösség vezetője, a szociális és gyámügyi előadó, idősek otthonának vezetője, a bölcsőde vezetője, a családsegítő szolgálat családgondozója, jegyző, továbbá rendőrség, polgárőrség közreműködésének is jelentős szerepe van. A jelzőrendszeri tagok kölcsönösen tájékoztatják egymást a településen felmerülő problémákról, valamint segítik egymást azok megoldásában. Az együttműködés megfelelő. Az együttműködés megvalósulásának formái: esetmegbeszélések, szakmaközi konferenciák, és az éves gyermekvédelmi tanácskozás. Érintett problémák: a gyermekek agresszív, deviáns magatartása, rendszertelen iskolába járás, szülői elhanyagoló magatartás. A családgondozó folyamatos kapcsolatot tart a jelzéseket küldő oktatási intézményekkel, kollégiumokkal, Szolnok város gyermek-ideggondozójával és a kórház(ak) szociális munkásával. A családgondozó minden alkalommal megteszi a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megelőzésére és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Tájékoztatja a társintézmények képviselőit és az észlelő jelzőrendszer tagjait. A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vehetik a településen élő 0-18 éves gyermekek és családtagjaik. Utógondozás esetén a 18-24 éves korosztályhoz tartozó fiatalok. A gondozási tevékenység során a szolgáltatás kliense a gyermek, a segítségnyújtás az ő igényeire, védelmére épül. A gyermekjóléti szolgáltatások igénybe vétele önkéntesen vagy hatósági kötelezettséggel történik. A gyermekjóléti alapellátás az önkéntességre épül, a védelembe vétel a hatóság elrendelésére, kirendelt családgondozó közreműködésével működik. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenységét ( nem halmozott adat) az alábbi táblázat tartalmazza. 2014. év. Gondozási esetek összesen Gyerekek száma Családjaik száma Csataszög Csataszög alapellátásban 3 2 védelembevétel 0 0 Ebből átmeneti nevelt 2 2 Családba fogadás 1 1 A családgondozó meglátogatja otthonukban a családokat. A családlátogatások száma: 10 alkalom. A családlátogatások fontos szerepet töltenek be a családgondozásban. A családlátogatások alkalmával jobban megismerhetjük a családok működését, a gyermekek otthoni szokásait, szabadidős tevékenységeit, feladatait a munkamegosztásban, a szülők nevelési stílusait és eszközeit. Lehetőség szerint minél gyakrabban folytatok családlátogatást, melynek során feljegyzéseket készítek minden esetben a tapasztaltakról. Ezért nagyon fontos a szülők által a pozitív családmodell kiépítése, mivel a család értékközvetítő rendszerként fogható fel és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen értékeket közvetít a 21

felnövekvő gyermeknek. A család épsége, az otthon érzelmi biztonsága adhat jó alapot az azonosulási folyamatok számára. A Gyermekjóléti Szolgálat a korábbi évekhez hasonlóan, 2014.évben is részt vett a nyári gyermekétkeztetés megszervezésében. 25 gyermek részére, a pályázat egész időtartama alatt biztosított volt a napközbeni felügyelet, és a tartalmas programok. A délelőtti programokat, foglalkozásokat a középiskolás önkéntesek segítették. A családsegítő is tevékenyen részt vett a szervezésben és a lebonyolításban. A szolgálat a gyermekek részére szervezett programok közvetítésében és szervezésében is tevékenykedett. A családgondozó az elmúlt évben is szervezett ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó kézműves foglalkozásokat. A segítő tevékenység nagy felkészültséget, toleranciát igénylő munka. Folyamatos fejlődést, megújulást kíván, melyet az új módszerek megismerésével adaptálásával, közös munkával lehet elérni. A 2014- es évben a szolgálat éves forgalma 46 fő volt (halmozott adat) a településen, a szolgáltatási igénybe vevők száma 14 fő (nem halmozott adat). 3 fő régi és 11 új ügyfél. 2014-ben legtöbbször lelki-mentális és családi, kapcsolati problémával fordultak az emberek a szolgálathoz, ill. kértek segítséget. Ügyintézés és információkérés igen kevés alkalommal történt, mivel az önkormányzati dolgozók a hét többi napján nagyban segítik a hozzáfordulókat. 2014. év Probléma típusa Esetek száma Lelki- mentális 31 Életviteli 7 Családi- kapcsolati 24 Anyagi 8 Foglalkoztatással kapcsolatos 5 Egészségkárosodás következménye 0 Ügyintézéshez segítségkérés 2 Információ kérés 0 Összesen 77 22

A települési önkormányzat a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központján keresztül az alapellátás keretében szociális házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít. A házi segítségnyújtásra igény ezidáig még nem merült fel a településen. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonában élő, egészségi állapota és szociális helyzete miatt rászoruló, a segélyhívó készülők használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, ill. pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres koordinátori feladatokat a tiszasűlyi telephelyvezető látja el. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozásával nagy gondok vannak, hiszen erre a feladatellátásra pályázaton nyert összeg rendkívül kevés, ezért a településeknek hozzá kell járulni. Ellátás megnevezés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2011. évi létszám 2012. évi létszám 2013. évi létszám 2014. évi létszám Csataszög 3 3 3 2 g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A területi ellátórendszer elemei mindenki számára hozzáférhetők, egységes, egymásra épülő szolgáltatásokat nyújt folyamatos és megbízható módon. A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik. Az önkormányzat a krízishelyzetbe került személyeket soron kívül átmeneti segélyben részesíti, vagy természetbeni segítséget nyújt. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A település kulturális életének központja a Könyvtár illetve a Művelődési Ház. A könyvtár fontos szerepet tölt be az alapvető információszolgáltatásban. 2013-tól az önkormányzat a jogszabályi és anyagi feltételek miatt a könyvtárat nem tudja működtetni A könyvtári ellátás biztosítása azonban kötelező feladat. A település a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató rendszerhez csatlakozott. Az önkormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy külön-külön dolgozót alkalmazzon a művelődési ház és a könyvtár karbantartására, felügyeletére, 2013-2014.évben kulturális közfoglalkoztatott útján oldottuk meg ezen feladatokat. A könyvtár az önkormányzati épület I. emeletén található, sajnos ennek akadálymentesítése nem megoldott. A települési önkormányzat célja: Művelődési ház felújítása, fűtés kialakítása. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) 23

A településen a kisebbségi és többségi társadalom együttélése hosszú időre vezethető vissza. Konkrét etnikai konfliktusokról nem beszélhetünk, de problémát jelent az egymás mellett élésben a különböző életmódból, kulturális különbözőségekből eredő sajátosságok, a rendezetlen lakáskörülmények, az állattartás problémái, melyek kezelése kihívást jelent a polgároknak és az önkormányzatnak is. A lakosok igen magas hányada nem tud különbséget tenni az abszolút, illetve relatív szegénység között. A településen jellemzően a megélhetési (alapvető élelmiszerek, fűtés stb. hiánya) problémákkal küzködők létszáma a magas ez, az abszolút szegénység, azonban vannak, akik egy új telefon, vagy egy harmadik kabát megvásárlásának hiánya miatt magyarázzák meg szegénységüket, ami már a relatív szegénységbe tartozó. Önkormányzatunk rendelet szerinti támogatásaival elsősorban az abszolút szegénységgel küszködők életminőségén igyekszik javítani. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Csataszög lakóira jellemző az adományozás. A településen a lakosság a Magyar Vöröskereszt segítségével ruhákat gyűjtött, amelyeket a Kárpátaljai árvízkárosultaknak küldtünk meg. Továbbá a helyi lakosok rész vesznek az évente 3 alkalommal megrendezendő véradáson Kőteleken. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön a 2011. évi népszámlálás során 34 fő vallotta magát romának, azonban számuk ennél többre Becsülhető. Csataszög településen 2014. október választások alkalmával alakult meg a Csataszög Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. 2014. évben élelmiszer adomány szereztek a közösségnek, 2015. évben pedig ruha adományt osztottak szét nem csak a roma lakosság körében. 2015. évben megrendezték az I. Roma falunapot. Fórumok keretein belül igyekeznek a lakossági kulturális különbözőségeken csökkenteni, ezzel a konfliktusmentes, ugyanakkor generációt tisztelő együttélés szabályait népszerűsíteni. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A szegénység az elszegényedés folyamatának felszínre kerülő problémái között a lakosság munkaerő-piaci helyzete, a munkanélküliségből eredő problémák, illetve a lakhatással összefüggő problémák, a hátralékok felhalmozódása a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése szerepel. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Szegénység oka és következménye a tartós Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. munkanélküliség Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Szakképzettség hiánya, nem a munkaerő-piaci Képzések szervezése/együttműködés a munkaügyi igényeknek megfelelő szakképzettség központtal. Munkalehetőségekről való információ hiánya Állásbörze létrehozása helyben A könyvtár épülete nem akadálymentes. Teljeskörű akadálymentesítés, településrendezési tervben rögzített. Orvosi rendelő részben akadálymentes. Akadálymentesítés,. településrendezési tervben rögzített A lakosság egészségügyi állapota nem megfelelő. Egészségügyi szűrések népszerűsítése,, mentálhigiénés programok szervezése, szűrővizsgálatok helyben megrendezése. 24