Beszerzési és elosztási Logisztika

1 Készült az Európai Unió Phare Programja és a Miskolci Egyetem támogatásával Beszerzési és elosztási Logisztika előadásvázlat az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú gépészmérnökasszisztens képzés oktatásához Szerkesztette: Dr. Illés Béla 2001. Miskolc

2 Anyagmozgatás fejlődésének időrendi története/1. Feladat: Megoldás: nagy tömegű teher emelése, a súlyerő legyőzése különféle anyagok nagy mennyiségben történő szállítása anyagmozgatásnál jelentkező fizikai munka könnyítése, kiváltása emelőgépek kialakulása szállítóberendezések kialakulása erőgépek alkalmazásával gépesített anyagmozgatás kialakulása

3 Anyagmozgatás fejlődésének időrendi története/2. Feladat: Megoldás: anyagmozgatási folyamatok, rendszerek rendszerteremtő képessége fogyasztás, termelés piacorientált komplex kezelése, áttekintése anyagmozgatási folyamatok, anyagmozgatási rendszerek kialakulása anyagáramlás és a hozzá kapcsolódó információáramlás együttes kezelése

4 Vállalati anyagmozgató rendszer felépítése Üzemen kívüli anyagmozgatás Üzemen belüli, de technológiai folyamaton kívüli anyagmozgatás Technológiai folyamaton belüli anyagmozgatás rakodás (R) szállítás (S) tárolás (T) egységrakományképzés (ER) bontás, képzés komissiózás, gyűjtés-osztályozás csomagolás Munkahelyi kiszolgálás

5 R-S- T műveletek út-idő szerinti jellemzése s(m) s S S s R s T 0 t R R t S T t T t(sec)

6 Gyártástechnika, -technológia Anyagáramlás technológia Anyagáramlás technika Matematika, Számítástechnika Szolgáltatástechnika Közlekedés technika, -techn. A logisztika tudomány-integráló szerepe Informatika Rendszertechnika Vállalatgazdaságtan, Menedzsertan Marketing Kommunikációs technika Energetika Elektrotechnika, Automatizálás

7 Szállítás Rakodás Energiaáramlás Csomagolás Tárolás, Raktározás Egységrak. kezelés Munkahelyi kezelés Pénzügyi tevékenys. Logisztikai muveletek Gyujtés. elosztás Információ feldolg. Menedzsment Kommunikálás Ellenorzés

8 A logisztikai alapelvek a megfelelő minőségű anyag, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő módon és eszközzel, a megfelelő időben, a megfelelő helyre.

9 A logisztikai célok a szállítási határidők rövidítése, a szállítási pontosság fokozása, az átfutási idők csökkentése, kapacitások kihasználásának növelése, a készletszintek csökkentése, rugalmasság fokozása, rendszer áttekinthetőség biztosítása, nagyfokú szállítóképesség elérése, a termék minőség biztosítása, nemzetközi kooperációs lehetőségek fokozása.

10 Logisztikai vállalat Felhasználók Beszállítók Hulladékhasználók Beszerz ési logiszti ka Szállítá si feltétele k meghatározá sa. Szállít ó partnere k kiválasztás a. Szállító - eszközö k, raktára k, raktár i berendezés ek megválasztá sa. Megrendelés ek diszponálás a. Határido k meghatározá sa. Termelé si logiszti ka Termelés és gyártá s tervezés e. Anyagáraml ás meghatározá sa. Anyagmozga tó rendsz er tervezés e. Informáci - áramlá s tervezés e. Logisztika i rendsz er irányítás a, ellenorzés e. Hulladé k beszállít ás és újrahasznosít ás Hulladék - gyujtohelye k meghatározá sa. Hulladékgyujt o rendsz er tervezése és irányítás a. Hulladék - hasznosít ási logisztika i rendsz er tervezése és irányítás a. Vállalatvezetésmenedzsment Vállalati logisztika Logisztikai koncepció Logisztikai rendszerek tervezé se logisztikai rendszerek irányítása és ellenorzése Logisztikai szervezet Ellátási,- elosztá si logiszti ka Piaci igények felmérés e, értékelés e. Megrendelés ek lebonyolítás a. Szállítóeszközö k, raktára k, rakodó eszközök. Sorrendtervez és. Visszjár at tervezés és irányítá s. Szerví z- ellátá s. Átraká s Szállítá s Rakod ás Ellenorzé s Egységrakomá ny bontás képzés Tárolá s Gyártá s- szerel és Munkahel yi kiszolgálá s Muveletkö zi szállítás, tárolás Komissióz ás Késztermék ek tárolás a, osztályozá sa Hulladék tárolás, osztályozá s, rakodás, szállítás Hulladé k visszaszállít ás Készterm ék Alapanya g Operatív szint Taktikai szint Stratégiai szint Csomagol ás Egységrakomá ny képzé s Beraká s Kiszállítá s Hulladé k Alapanyagrendel és késztermék rendelés

11 Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok segédanyagok üzemanyagok alkatrészek szerelvények megfelelő időpontban megfelelő helyen megfelelő költséggel rendelkezésre álljanak

12 Beszerzési logisztika feladatai/2 A beszerzési logisztika anyagellátással kapcsolatos anyagáramlás és ehhez kapcsolódó információáramlás megtervezése megszervezése irányítása ellenőrzése menedzser döntések segítése

13 Beszerzési tevékenységekkel szembeni elvárások hatékonyság racionalitás gazdaságosság rugalmasság A tevékenységek végrehajtása során figyelembe vett szempontok költségek minőség gyorsaság vevői megelégedettség versenyhelyzet piaci jellemzők

14 Beszerzés területén lévő lehetőségek Tevékenység termelékenységének növelése Tevékenység költségeinek csökkentése Lean management filozófia feltárni, felismerni, meghatározni és megfogalmazni a beszállítókkal kapcsolatos problémákat, a beszerzési tevékenység, mint a vállalkozási tevékenység integrált, meghatározó szerepe

15 A beszerzési tevékenység szerepe, fejlődése Napjainkban: optimális költségek mellett biztosítani a szükséges anyagi javakat, szolgáltatásokat a termeléshez vagy a szolgáltatáshoz logisztika 6M elve Jövőben: a beszerzési feladat tartalma változik új stratégiákkal növelni a vállalkozás versenyképességét» minőség» ár» vevői kiszolgálás a gazdasági és környezetvédelmi érdekek optimális egyensúlya a termékek, a termék struktúra egészéért való felelősség

16 KOMPLEX ANYAGMOZGATÓ RENDSZER Üzemek közötti RST Üzemen belüli RST Technológiai folyamaton belüli RST Munkahelyi kiszolgálásnál RST Késztermék kezelés RST Nyersanyag tárolás Nyersanyag rakodás Késztermék rakodás Nyersanyag beszállítás Késztermék kiszállítás Külső szállítás Külső szállítás Beszállító Felhasználó Karbantartás Újrahasznosítás Elhasznált termék gyűjtése Környezetbarát hulladék kezelés Külső szállítás Külső szállítás Szétszerelés

17 LOGISZTIKA FOGALMI RENDSZERE anyagáramláshoz kötődő információ áramlási tevékenység logisztikai rendszer i. állapota anyagáramlási tevékenység logisztikai rendszer (i+1). állapota anyag- és információ áramlás megvalósításához kötődő energiaáramlás

18 Beszerzési logisztika fejlődési tendenciái logisztika termelékenységének növelése JIT elvű beszállítások rugalmasság növelése tervezési biztonság növelése készletek csökkentése átfutási idők csökkentése minőség javítása kapacitás kihasználás növelése optimalizált beszerzés menedzsment beszállítók számának csökkentése szállítások gyakoriságának növelése beszállított tételnagyság csökkentése együttműködési adminisztráció csökkentése beszállítók bevonása a termékfejlesztésbe késztelezés áthárítása a beszállítókra beszerzési költségek elemzése közös minőségi körök kialakítása EDI kapcsolatok

19 A beszerzési logisztikai szervezet kialakítását, változását befolyásoló paraméterek teljes vállalati felépítés, annak átalakítása alkalmazott gyártástechnológia a termékstruktúra felépítése, annak változása új termékek bevezetése meglévő telephelyek és azok változásai a beszerzendő termékvolumen és annak változása a tényleges piaci igények és azok változásai a rendelkezésre álló személyi állomány és annak változásai

20 Vegyes beszerzési megoldás: a két beszerzési alapváltozat keveréke több szervezeti egység, divízió ugyanazt a nyersanyagot, szolgáltatást igényli a beszerzést a központi beszerzés biztosítja piaci feltárás üzleti tárgyalás megállapodás szállítások szervezése, bonyolítása anyagok beérkeztetése, szétosztása az egyéb anyagok beszerzését a divíziók végzik Vállalat vezetés Központi beszerzés Beszerzés 1. Divízió 1. Beszerzés 2. Divízió 2. Beszerzés n. Divízió n.

21 Beszerzésre kerülő mennyiségek /1 Rendelési mennyiség: q = Mij q ij + ϕ σ i ij q Mij - a rendelési mennyiség az i. alapanyagból a j. felhasználónál, q ij - a rendelési mennyiség várható értéke az i. alapanyagból a j. felhasználónál, ϕ i - az i. alapanyag súlyozási tényezője, σ ij- az i. alapanyag rendelési mennyiségének szórása a j. felhasználó esetén.

22 Beszerzésre kerülő mennyiségek /1 Decentralizált beszerzés esetén az i. alapanyagból megrendelendő mennyiség p q = Mi q ij j = 1 + ϕ i p j = 1 σ ij az egyes felhasználóknál jelentkező bizonytalanságok nem kompenzálhatók Centralizált beszerzés esetén az i. alapanyagból megrendelendő mennyiség p q = Mi q ij j = 1 + ϕ i p j = 1 σ 2 ij az egyes felhasználók rendelési mennyiségeinek szórásából adódó bizonytalanság az esetek jelentős részében kiegyenlíthető

23 KOMPLEX ANYAGMOZGATÓ RENDSZER Üzemek közötti RST Üzemen belüli RST Technológiai folyamaton belüli RST Munkahelyi kiszolgálásnál RST Késztermék kezelés RST Nyersanyag tárolás Nyersanyag rakodás Késztermék rakodás Nyersanyag beszállítás Késztermék kiszállítás Külső szállítás Külső szállítás Beszállító Felhasználó Karbantartás Újrahasznosítás Elhasznált termék gyűjtése Környezetbarát hulladék kezelés Külső szállítás Külső szállítás Szétszerelés

24 LOGISZTIKA FOGALMI RENDSZERE anyagáramláshoz kötődő információ áramlási tevékenység logisztikai rendszer i. állapota anyagáramlási tevékenység logisztikai rendszer (i+1). állapota anyag- és információ áramlás megvalósításához kötődő energiaáramlás

25 A KÉSZLETEK ÉS A RÁJUK VONATKOZÓ ANYAG-ÉS INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁS Beszállító raktára a felhasználóknak szánt anyagokkal Felhasználó alapanyag raktára termelési tevékenység a felhasználónál Felhasználó késztermék raktára Végső fogyasztó anyagáramlás információáramlás

26 Munkatársak képzettsége és felelőssége Minőségbiztosítási rendszer és tevékenység Partneri viszony a beszállítókkal Beszerzés szervezeti felépítését befolyásoló tényezők Menedzsment tevékenység Beszerzési folyamat fejlesztése Alkalmazott informatikai technológiák Beszerzési stratégiák

27 Vegyes beszerzés Beszerzési részleg kialakítása Decentralizált beszerzés Centralizált beszerzés

28 A BESZERZÉS SZERVEZETI FORMÁJÁNAK KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES VIZSGÁLATOK A különféle beszerzési szervezeti formák előnyeinek és hátrányinak elemzése, összehasonlítása A beszerzési szervezeti formák fejlődési tendenciáinak az elemzése A beszerzés meglévő szervezeti formájának az elemzése A beszerzés és a vállalati szervezeti forma kapcsolatának az elemzése A beszerzési részfeladatok megoldási lehetőségeinek az elemzése A beszerzésnél előforduló zavarok gyors kezelésének szükségessége

29 CENTRALIZÁLT BESZERZÉS Centralizált beszerzési tevékenység: a vállalat valamennyi, beszerzéssel kapcsolatos tevékenységét egyetlen szervezeti egység végzi. A központi beszerzés több divízió, gyáregység, Kft. részére végzi a beszerzési tevékenységet. Vállalat vezetés Központi beszerzés 1. divízió 2. divízió... n. divízió

30 beszerzési munkatárs értékteremtő munkatárs új stratégiai beszállítók keresése gazdasági háttár ismeretek jogi háttár ismeretek műszaki háttár ismeretek informatikai háttár ismeretek beszerzési szolgáltató központ saját szolgáltatásait értékesíti más vállalati területek felé Beszerzés, mint értéktermelő funkció

31 termék minőségi jellemzők előállítási költségek 70-90% adódik termék fejlesztési időszak környezetbarát jellemzők beszerzési tevékenységek hatékonyság rugalmasság racionalitás gazdaságosság Termékfejlesztés és beszerzés 1.

32 vásárlói igény 1. vásárlói igény 2. vásárlói igény 3. vásárlói igények gyűjtése vásárlói igények feldolgozása nemzetközi beszerzési piacok termékfejlesztés beszerzési piacok feldolgozása, értékesítése beszerzési tevékenység, make or buy gyártás Termékfejlesztés és beszerzés 2.

33

34 EGY- ÉS TÖBBFOKOZATÚ BESZÁLLÍTÓI RENDSZER a) Felhasználó Beszállítók a) Közvetlen beszállítás

35 EGY- ÉS TÖBBFOKOZATÚ BESZÁLLÍTÓI RENDSZER b) Beszállítók Közbenső raktár Felhasználó b) Közvetett beszállítás, egy felhasználó

36 EGY- ÉS TÖBBFOKOZATÚ BESZÁLLÍTÓI RENDSZER c) Felhasználó Beszállítók Elosztó raktár Felhasználó Felhasználó c) Közvetett beszállítás, több felhasználó

37 A JIT-koncepció építőelemei JIT-elvű termelés és beszerzés építőelemei 1. építőelem integrált információfeldolgozás 2. építőelem gyártásszegmentálás 3. építőelem termeléssel szinkron beszerzés minőségellenőrzési stratégia átállási idő minimalizálása gyártási stratégiák termékegységesítés változatszám redukálása üzemi adatgyűjtés képzés bérezés

38 A JIT-koncepció alapvetően három fő elemre épül: 1. Integrált információ-feldolgozás: gyors információtovábbítás a beszállítótól a gyártón keresztül egészen a felhasználóig. A vevőközeli termelés megköveteli új tervezési és irányítási koncepciók kidolgozását, amelyek célja az információs és koordinációs feladatok egyszerűsítése. Ennek egyik eleme a bizonylatnélküli beszerzés, ami azt jelenti, hogy az eddig papíron tárolt adatok összegyűjtése, tárolása és továbbítása elektronikus eszközökkel történik. Az alkalmazás lehetővé teszi a rendszer jobb áttekinthetőségét, a tervezett folyamatoktól való eltérések gyorsabban felismerhetők és így lehetővé válik a hibák gyorsabb kijavítása. 2. Gyártás-szegmentálás: a termelés tagolása önálló, felelős egységekre. Ez magában foglalja a sorozatnagyságok csökkentését, az átállási idők minimalizálását, önszabályozó körök létrehozását, a minőségbiztosítási rendszer megfelelő kialakítását valamint az alkatrészek és a termékek komplett megmunkálását. 3. Termeléssel szinkron beszerzés: Látható, hogy a JIT-elvű beszállításnál az alkatrész a gyártósor végéről, minőségellenőrzés és csomagolás után közvetlenül beszállításra kerül a felhasználó gyártósorához az első műveletre, esetleg kiszállítás előtt raktározásra kerülhet.

39 A HAGYOMÁNYOS ÉS A JIT-ELVŰ BESZÁLLÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA Hagyományos beszállítás JIT-elvű beszállítás az utolsó technikai művelet a beszállítónál minőségellenőrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó csomagolás raktározás szállítás árubeérkezés minőségellenőrzés raktározás első művelet a felhasználónál

40 A TERMELÉSSEL SZINKRON BESZERZÉS FŐ ELEMEI A termeléssel szinkron beszerzés egy hatékony eszköz a költségek szabályozására. a) Partnerszerű együttműködés a beszállító és a felhasználó között. b) Beszállítók számának redukálása. A beszállítók kiválasztásánál, mivel a JIT hatékonysága alapvetően függ a beszállítók és a felhasználó közötti kapcsolattól, a felhasználók célszerűen kevesebb beszállító bevonására törekednek. c) Szerződéskialakítás a beszállító és a felhasználó között. 1.szint: Fázisai: a beszállító és a felhasználó a szerelés megkezdése előtt 6-12 hónappal keret-megállapodást köt, melyet gördülő tervezés értelmében háromhavonként átdolgozzák. 2.szint: keretmegrendelések keretében a felhasználó a szerelés megkezdése előtt 1-3 hónappal közli az anyagigényét a beszállítóval. 3. szint: megtörténik a heti szállítási terv megadása ill. a szállítás lehívása a szerelés előtt 12-24 órával.

41 A MEGRENDELÉS-LEBONYOLÍTÁSI RENDSZER TERVEZÉSI SZINTJEI periódikus igénytovábbítás a tervezés és diszponálás alapján 1. tervezési szint keretmegállapodás a termelési program alapján 2. tervezési szint keretmegbízás 6-12 hónappal a szerelés előtt 1-3 hónappal a szerelés előtt az igénytervezés szórása 30 % 10 % online igénytovábbítás a szerelésbõl 3. tervezési szint szállítás felosztása: 0.5-1 héttel a szerelés előtt szállítási lehívás: 12-24 órával a szerelés előtt 2 % idő SZERELÉS

42 A JIT-KONCEPCIÓBA BEVONANDÓ ALKATRÉSZEK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÁTRIX Előrejelzés pontossága A Érték B C X - nagy felhasználási érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás - közepes felhaszn. érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás - kis felhasználási érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás Y - nagy felhasználási érték - közepes előrejelzési pontosság - félig állandó felhasználás - közepes felhaszn. érték - közepes előrejelzési pontosság - félig állandó felhasználás - kis felhasználási érték - közepes előrejelzési pontosság - félig állandó felhasználás Z - nagy felhasználási érték - kis előrejelzési pontosság - sztochasztikus felhaszn. - közepes felhaszn. érték - kis előrejelzési pontosság - sztochasztikus felhaszn. - kis felhasználási érték - kis előrejelzési pontosság - sztochasztikus felhaszn. a JIT-re különösen alkalmas alkatrészek

43 A következő alkatrészeket célszerű a JIT-elvű beszállításba bevonni: nagy térfogatú alkatrészek, nagy értékűek, nagy mennyiségben kerülnek beépítésre, sok féle terméknél fordulnak elő, kicsi a beszerzés kockázata, rövid a gyártási idő a beszállítónál, a termékcsoportok gyártása, amelybe az alkatrészek beépíthetők jól szegmentálható legyen, saját gyártásban készülő alkatrészek, szerelvények jelentős része JIT-elv szerint legyen gyártható.

44 TERMELÉSÜTEMEZÉSSEL INTEGRÁLT BESZERZÉS ÜTEMEZÉS T 1 1. lépcső 2. lépcső 3. lépcső 4. lépcső T 2 T = 3 = T r T 1 1 T r 4 2 2 = T r 3 3

45 1. MEGRENDELÉSI LÉPCSŐ IDŐSZAKA: MEGRENDELÉSEK TERVEZÉSI SZINTJE T 1 (6-12 hónap). A megrendelt mennyiség a ν. alkatrész csoportból a k. beszállítónál ( 1 ) νk q = q, ik i Θ ν ahol: ν - az alkatrész csoportot (ν =1 s), i - az alkatrészeket (i=1 f), k - a beszállítókat (k=1 p) jelöli.

46 2. MEGRENDELÉSI LÉPCSŐ IDŐSZAKA: T1 T 2 = (1-3 hónap), egyenlő időszakokat feltételezve. r 1 A megrendelt mennyiségek a ν. alkatrész csoportnál a k. beszállítónál: ( 2 ) k q ν ill. a megengedett eltérés a 2. lépcsőben: ( 2 ) p vk Δ. Az előzőekben leírtak szerint nem változik a kialakult rendelési átfutási idő, ha Δq ( 1 ) νk ( 1 ) νk ( 2 ) q ( 1 ) = qνk Δpνk. r 1

47 3. MEGRENDELÉSI LÉPCSŐ IDŐSZAKA: T2 T 3 = (0,5-1 hét). Az előzőkhöz hasonlóan értelmezhető a r 2 rendelési átfutási idő zavartalan, ha ( 3 ) k q ν ill. ( 3 ) p vk Δ és a Δq ( 2 ) νk ( 2 ) νk ( 3 ) q ( 2 ) = qνk Δpνk. r 2 4. MEGRENDELÉSI LÉPCSŐ IDŐSZAKA: T3 T 4 = (12-24 óra), r 3 ahol a zavartalan rendelési átfutási idő feltétele, ha Δq ( 3 ) νk ( 3 ) νk ( 4 ) q ( 3 ) = qνk Δpνk. r 3

48 MEGRENDELÉSI FOLYAMAT HATÁSA A BESZÁLLÍTÓK LOGISZTIKAI FOLYAMATÁRA 1. lépcső Δq > 2. lépcső Δ (1) (1) νk pν k Δq Δq > Δp (2) (2) νkj νk Δ (1) (1) νk pν k Alapanyag beszerzés Δq > Δ (3) (3)* νk pν k I. gyártási fokozat Δq > Δ (2) (2) νk pν k Δq Δ (2) (2) νk pν k II. gyártási fokozat Δq 3. lépcső > Δ (3) (3) νk pν k Δq Δ (3) (3) νk pν k Készáru raktározás Kiszállítás 4. lépcső

49 Ha a 4. lépcsőben feladott rendelésnél a 3. lépcsőben megadott rendeléstől való eltérés: ( 3 ) νk ( 3 ) νk Δq Δp, akkor a 4. lépcsőben feladott rendelés a készáru raktárból kiszállítható, ekkor a rendelés átfutási ideje: t ( 4 ) RAν k t REνk + =, t Sνk ahol: t REν k S k - a rendelés előkészítési idő, t ν - a rendelés leszállítási ideje a beszállítóhoz a rakodási időket is beleértve. Ha ( 3 ) νk ( 3 ) νk Δ q > Δp, akkor a 4. lépcsőben történő megrendelés kiszállítása késve, a II. gyártási fokozaton való átfutás után valósulhat meg: ahol tg1ν k t ( 3 ) RAν k t REνk + t Sνk + = t, G1νk a II. gyártási fokozaton való átfutási idő.

50 Megjegyezés: Az átfutási idő növekedés nem szükséges, hogy a teljes alkatrész csoportra vonatkozzon, csak esetleg bizonyos alkatrészekre ill. bizonyos alkatrész menynyiségre. ( 3 ) ( 3 )* ( 3 ) Ha a Δ qνk > Δpν k >> Δpνk, akkor a 4. lépcsőben való megrendeléseknek az I. gyártási fokozaton is át kell futni. Így a rendelési átfutási idő tovább növekszik t ( 2 ) RAν k t REνk + t Sνk + tg1νk + = t, G 2νk ahol: tg2ν k - az I. gyártási fokozaton való átfutási idő. ( 2 ) νk ( 2 ) νk Végül ha a Δ q > Δp, akkor még az alapanyag beszerzés átfutási idejét ( t Bν k ) is figyelembe kell venni. Vagyis a növelt rendelés átfutási idő: t ( 1 ) RAν k t REνk + t Sνk + tg1νk + tg 2νk + = t. Bνk

51 A BESZÁLLÍTÓ SZEGMENTÁLT GYÁRTÁSA Ebben az esetben úgy tudja megengedni az egyes beszállítási lépcsők közötti eltérést, hogy saját készletei az egyes fokozatok között minimálisan tarthatók. Az egymást követő rendelési fokozatok közötti eltérések nagyobb értékűek lehetnek. A beszállítók felé történő alkatrészek és szerelvények megrendelési lépéseit kívánatos a szegmentált gyártás fokozataival harmonizálni. A felhasználó vállalatnál az egyes megrendelési fokozatok közötti eltérés oka lehet: a késztermék prognosztizált megrendelésétől olyan eltérés, amit a piac megtartása miatt bizonyos keretek között tolerálni kell tudni, a felhasználó belső technológiai rendszerében következik be véletlenszerűen zavar, bizonyos beszállítók nem teljesítik a vállaltaknak megfelelő alkatrész- vagy részegység beszállítói programot, amely következtében módosítani kell a szerelésütemezést.

52 A termelés finom ütemezésénél, amelyhez a 4. lépés szerinti megrendelések tartoznak, ha a termelés ütemezés célfüggvénye az átfutási idő minimalizálása: T A min., akkor a rendelési átfutási idő csökkentésénél fontos olyan termelésütemezést készíteni, hogy minél több alkatrésznél, szerelvénynél a rendelési átfutási idő a t ( 4 ) RAν k = treνk + t Sνk szerint legyen számítható. Ha a termelés finom ütemezésénél a teljes költségek minimalizálását tekintjük, akkor az alkatrészek, szerelvények vásárlási költségkomponense vagyis K V ( Δp) = K, V Δp -től az előző megrendelésnek az alkatrészcsoportra vonatkozó megengedhető értékétől függ. Általában a fajlagos vásárlási költséget növeli. Δ p növelése a

53 A BESZÁLLÍTÓ SZEGMENTÁLT GYÁRTÁSA 1. fokozat T Δ 1 1 2. fokozat A B q1 q2 T Δ 2 2 T 3. fokozat Δ 3 3 4. fokozat T Δ 4 4 A A q11 q12 q A A q111 112 A q1112 q = β q 0 β 1 A A 11i 1i 11 n 11 i= 1 1i β = 1 1i q A A 1i i 1 0 α 1 n 1 i= 1 = α q 1 α = 1 i T S +T RE Δ 5 q A A 111i 11i 111 0 γ 1 n 111 i= 1 γ = γ 11i 11i = 1 q

54 A VIRTUÁLIS VÁLLALAT ÉLETCIKLUSA kezdeményezés feloszlás V5 V1 V4 VLC durvatervezés V2 megvalósítás V3 partnerválasztás finomtervezés

55 A VIRTUÁLIS VÁLLALAT MODELLJE DSC P P B C C T VLC T C C DSC B DSC T DSC anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelő vállalat DSC: gyűjtő- elosztó raktárközpontok T: szállítási vállalat C: vevők B: bank

56 A VLC magára vállalhatja a beszerzési logisztika keretében jelentkező feladatok diszponálását és végrehajtásának irányítását, melynek során a VLC a következő feladatokat látja el: a felhasználók igénye és a raktárkészletek alapján meghatározza a rendelési mennyiséget és a rendelési időt alapanyagonként, az adott beszállítói struktúra mellett meghatározza, hogy az egyes beszállítók mely raktárakba szállítsanak be, ütemezi a raktárakba történő beszállításokat, ütemezi a raktárakból a felhasználókhoz történő kiszállításokat.

57 BESZERZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés feltételei Alapanyraktár készletszintje Megfelelő beszállító kiválasztása Választás a jóváhagyott beszállítói listáról Igen Ajánlatkérés Nem Új beszállító kiválasztása Ajánlatok értékelés Beszállító kiválasztása Beszállító értékelése Jóvahagyás Nem Nem Jóvahagyás Igen Felvétel a beszállítói listára Igen Megrendelés feladása Beszállítás Áru fogadása Jegyzőkönyv Igen Szállítási sérülés Nem Mennyiségi ellenőrzés Jegyzőkönyv Nem Megfelelő Igen Minőségi ellenőrzés Jegyzőkönyv Nem Megfelelő Igen Teljesítés értékelése Reklamáció Nem Elfogadás Igen Számla ellenőrzés Bevételezés a raktárba Készletgazdálkodás

58 BESZÁLLÍTÓK MINŐSÍTÉSE Az optimális beszállítók megválasztásához a vállalatnak egy átfogó kritérium rendszert kell kialakítani a beszállítók értékelésére. Az értékelő rendszer segítséget nyújt a következőkben: a kiválasztott beszállító partnerek teljesítményének, együttműködési képességének és megbízhatóságának meghatározása, beszállítók közti verseny kialakítása és kiélezése, objektív kritériumok biztosítása a megfelelő beszállító kiválasztásához, az ellátási stratégiákkal kapcsolatos döntési paraméterek meghatározása, költségnövelési tendenciák kivédése és a költségcsökkentési lehetőségek feltérképezése, a beszerzési marketing általános feladatainak és az ebből levezetett beszállítói politikának a támogatása.

59 A BESZÁLLÍTÓK ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ RENDSZER KÖVETELMÉNYEI Egységesség Igazságosság Átláthatóság Objektivitás Célorientáltság Tartalmas megállapítások Visszacsatolás Következtetések levonásának lehetősége Folytonosság Szempontok jelentőssége

60 A BESZÁLLÍTÓK MEGVÁLASZTÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ KRITÉRIUMOK árkritériumok, teljesítménykritériumok, minőségi kritériumok betartásának megbízhatósága, rendelési átfutási idő, szállítási határidők betartásának megbízhatósága, rugalmasság, földrajzi közelség, együttműködési képesség, beszállító referenciái. A BESZÁLLÍTÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK FŐ FÁZISAI kérdőív kiküldése a beszállítónak, kérdőív adatainak értékelése, első látogatás, első minta kérése és vizsgálata, a beszállítók rendszeres értékelése, év végi értékelés.

61 A BESZÁLLÍTÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI SZEMPONTJAI A szerződéses kapcsolatban álló beszállítók értékelése mennyiségi és minőségi átvétel alapján történik. Beérkezéskor minden szállítmányt értékelni kell, a következő szempontok alapján: mennyiségi átvétel, szállítási határidő betartása, csomagolási előírások betartása, okmányok adattartalmának ellenőrzése, minőségi bizonylat érkezése, minőségi paraméterek szerinti értékelés. A beszállítók értékelése során maximum 100 pont adható szállítmányonként a beszállítónak, ha hibátlanul teljesít minőségi, mennyiségi és szállítási szempontból. 50 pont adható a minőségi szempontokra 50 pont a mennyiségi és szállítási szempontok értékelése alapján. A mennyiségi probléma, csomagolás minősége, szállítási határidő betartása, árut kísérő okmányok nem megfelelősége esetén szempontonként 10 pont vonható le. Minőségi bizonylat késve érkezése esetén 5 pont, be nem érkezése esetén 10 pont vonható le.

62 RENDELÉSI ÁTFUTÁSI IDŐT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Az átfutási idő a logisztikai lánc két tetszőleges pontja között értelmezhető. Számításának alapelvei: az átfutási időt egy-egy termékre vonatkoztatjuk, megkülönböztetünk rendelésre ill. anyagáramlásra vonatkozó átfutási időt, rendelési átfutási idő számításánál a párhuzamos eseményeknél a leghosszabbikat kell figyelembe venni, anyagáramlási átfutási időnél a párhuzamos események időráfordításait az alkatrész (részegység) értékeinek arányával súlyozva összegezzük, az átfutási idő várható értékét (átlagidőt) és annak a szórását vesszük számításba.

63 AZ ÁTFUTÁSI IDŐ EGYSZERŰSÍTETT SZÁMÍTÁSI MODELLJE, A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT ELLÁTÁST IS FIGYELEMBE VÉVE GK ER GK B SK F B ER ER

64 A RENDELÉSI ÁTFUTÁSI IDŐ SZÁMÍTÁSÁNAK MODELLJE t e1 t S1 t W1 t M t WT t STk t ei t Si t wi t et T' Ak t en t Sn T'' Ak T E T Ak

65 AZ i. ALKATRÉSZNÉL AZ ÁTFUTÁSI IDŐ KOMPONENSEI t ei - a rendelést követő előkészítési idő (alkatrészhez szükséges beszerzés, gyártás és az azt követő előkészítési idő: csomagolás, komissiózás), t Si - szállítási idő, t Wi - várakozási (tárolási) idő. A TERMÉKEK ÖSSZESZERELÉSÉNÉL AZ ÁTFUTÁSI IDŐ KOMPONENSEI: t et - előkészítési idő, t M - szerelési idő, magában foglalja műveletközi szállítás, tárolás és rakodás idejét is, t WT - várakozási idő, t STk - szállítási idő a k. felhasználóhoz, T E - alkatrész, részegység átfutási ideje, T Ak - termék átfutási ideje.

66 A rendelési átfutási időnek a k. felhasználónál egy adott terméknél a következő változatai fordulhatnak elő: a késztermék a szerelőközpontok készáru raktáraiból kerül kiszállításra: T = t + t ' Ak WT STk a szükséges alkatrészek mindegyike a szerelőközpontok alkatrész raktáraiban rendelkezésre állnak: T = t + t + t + t '' Ak et beszállítóktól vagy az elosztóraktárakból kerülnek megrendelésre az alkatrészek: ahol: M WT TAk = TE + tm + twt + tstk ( ) T = Max t + t + t E ei si wi i STk

67 A RENDELÉSI ÁTFUTÁSI IDŐT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK beszállítók távolsága a szerelőközpontoktól, beszállítók gyártóberendezésének, termelésprogramozásának rugalmassága, szállítási mód, szállítóeszköz jellemzői, alapanyag beszerzés, csomagolóanyag beszerzés rugalmassága, raktárról való kiszállítás lehetősége, a rendelkezésre álló készletek nagysága, a szerelőközpontok és a felhasználók közötti távolság.

68 AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM LOGIKAI ARCHITEKTÚRÁJA vevő azonosítása regisztráció azonosító eladó azonosítása regisztráció e-business számla szállítás áru áru információ bank számla vevő megrendelés pénz terhelés azonosítás (számla) átutalás eladó bankja átutalás vevő bankja

69 AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM ALKALMAZÁSA A FELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA AZ ALÁBBI ELŐNYÖKKEL JÁR: csökkenti a beszerzési költséget a folyamatok felgyorsítása révén, lehetővé teszi a folyamatok jobb áttekinthetőségét a megrendeléstől a beszállításig, kényelmesebb és gyorsabb vásárlást tesz lehetővé. AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM ALKALMAZÁSA JÁR A BESZÁLLÍTÓK AZ ALÁBBI ELŐNYÖKKEL JÁR: versenyelőnyöket nyújt a folyamatok gyorsabb végrehajtása révén, az igényekre vonatkozó aktuális információk azonnal rendelkezésre állnak, kisebb tranzakciós költséget idéz elő, költségmegtakarítást eredményez a termékek közvetlen elosztása révén.

70 MAKE OR BUY A make or buy analízis során a következő tényezőket célszerű figyelembe venni: készletcsökkenés, átfutási idő csökkenés, vállalat image-ja, vállalat piaci függetlensége, vállalatnál ill. a potenciális beszállítóknál rendelkezésre álló know-how, meglévő kapacitások (termelő berendezés, szállítóeszköz, személyzet), rendelkezésre álló terület (termelő-, logisztikai terület), rendelkezésre álló tőke, minőségi követelmények teljesíthetősége, felmerülő költségek, a piac igényeire való gyorsabb reagálás.

71 A BUY-DÖNTÉS KONZEKVENCIÁI Konzekvenciák a vállalat számára nagyobb információáram, nagyobb adminisztráció, személyzet áthelyezés, újabb követelmények a konstrukcióval szemben, a gyártási és szerelési folyamatok illesztése, ellátási rizikó/függőség, know-how transzfer. Konzekvenciák a logisztika számára nagyobb követelmények a beszerzési logisztikával szemben, nagyobb diszpozíciós ráfordítás, nagyobb koordinációs ráfordítás, raktári területek csökkenése, a vállalaton belüli szállítások csökkenése, a minőségbiztosítási rendszer újjászervezése, növekszik a JIT-beszállítás lehetősége.

72 OUTSOURCING AZ ALVÁLLALKOZÁSBA ADÁS FOLYAMATA Feladatterv és a teljesítendő feladatokra vonatkozó követelmények kidolgozása 1. Pályázat kiírása a feladatok ellátására 2. A lehetséges partnerek előzetes kiválogatása 3. Tárgyalások, szerződéskötés 4. A vállalati belső feltételek megteremtése 5. Áttérés a külső lebonyolításra és a felügyeletre

1 ALAPANYAG RAKTÁROZÁSI STRATÉGIÁK A KONSZIGNÁCIÓS RAKTÁR ELŐNYEI A konszignációs raktár létrehozásának előnyei A BESZÁLLÍTÓ SZÁMÁRA raktári kivételezések áttekinthetősége, felhasználás megbízható előrejelzése, szállítások optimálhatósága, hosszútávú együttműködés a felhasználóval, saját raktári terület felszabadulása, A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA ellátási biztonság, számlázás csak a felhasználáskor, áttekintés a készletekről, rendelkezési jogosultság, kisebb készletmennyiség, egyszerűbb és gyorsabb beszerzési mód. egyszerű fizetési mód.

2 Az elosztási logisztikai rendszer klasszikus esete Az elosztási logisztikai rendszer: a vállalati logisztikai rendszer részrendszere az termelési logisztikai rendszer és a felhasználók között helyezkedik el a vállalati logisztikai rendszerben, számára a termelési logisztika, mint input folyamatelem szerepel, a felhasználók alkotják az output folyamatelemét.

2 TERMELÉSI LOGISZTIKA ELOSZTÁSI LOGISZTIKA Árubeszállítás a készáru raktárba Áru helyének kijelölése a raktárban Áru mennyiségi átvétele Betárolás ütemezése Áru minőségi átvétele Betárolást végző berendezés kiválasztása Betárolás a készáru raktárba Készletek nyilvántartása Komissiózás, csomagolás, egységrakományképzés Jármű megrakása Kitárolás, komissiózás ütemezése Kitárolást, komissiózást végző berendezés kiválasztása Kiszállítás Kiszállítási ütemezése, rakodási tervek, eszköz, járat kiválasztása FELHASZNÁLÓ Az elosztási logisztikai folyamat felépítése, és az elosztási logisztika kapcsolatrendszere

3 A klasszikus elosztás esetén az elosztási logisztikai tevékenységek: a termelésből történő készáru-beszállítással indul a készáruraktárba, a beszállított készárut át kell venni a termeléstől, el kell végezni a mennyiségi, szükség esetén a készáru minőségi átvételét, ellenőrzését, mindezen tevékenységek esetén biztosítani kell a készáru keveredés-mentes kezelését.

4 A betárolás végrehajtásához a következő feladatokat kell megoldani: - a készáru egységrakományok számára a készáruraktár nyilvántartása alapján ki kell jelölni a betárolási helyeket (a betárolási helyek kijelölését az anyagáramlás optimálásának megvalósításával célszerű megoldani), - az összegyűlt, betárolásra váró készáru egységrakományok gyakorlati betárolását időben ütemezni kell a rendelkezésre álló betárolási kapacitások, a raktárból történő kiszállítási igények és a pillanatnyi raktárállapot figyelembevételével,

5 - a betárolás időbeni ütemezésének végrehajtásához ki kell választani a megfelelő berendezést a tevékenység végrehajtásához, és diszponálni kell a betárolandó egységrakományok és a betárolást végző berendezések felett. - Ezen feladatok megoldása után a készáru egységrakomány betárolásra kerül a készáruraktár megfelelő helyére. - A betárolást követően a raktár készletnyilvántartását módosítani kell a raktárállapot változásának megfelelően.

6 A készáruraktárban található egységrakományok felhasználói szempontból két nagy csoportba sorolhatók: - az elkészült késztermékek meghatározott vevői igények kielégítése miatt készültek el, - az elkészült termékek prognosztizált, de nem konkrét vevői igények kielégítésére készültek el, hanem azért, hogy az érkező piaci igények gyors kielégítését biztosítsák.

7 A készáruraktárból történő kitárolások végrehajtásához szükséges a következő feladatok megoldása: - a percre kész raktárnyilvántartás alapján, valamint a felhasználói igények figyelembevételével meg kell határozni adott időintervallumban a végrehajtásra kerülő kitárolási, komissiózási feladatokat, - a végrehajtandó feladatokat az adott időintervallumban ütemezni kell, - az ütemezett kitárolási feladatok végrehajtásához meg kell választani a megfelelő raktári berendezést,

8 - diszponálni kell a felhasználói igények, kitárolandó egységrakományok, az összeállítandó komissiók és a megfelelő raktári berendezések felett. - A készáruraktárból történt kitárolások, komissiózások után a készárut szükség esetén csomagolni kell, illetve a szállításnak megfelelő egységrakományt kell képezni az áruból. - A kiszállítás számára megfelelően előkészített készárut el kell juttatni a felhasználóhoz.

9 A felhasználóhoz történő kiszállításhoz szükséges a következő feladatok megoldása: - a kiszállításokhoz szükséges eszközök megválasztása, - az alkalmazott egységrakomány-képző eszköz és a kiszállítást végző szállítóeszköz figyelembevételével rakodási tervek készítése, - kiszállítások időbeni ütemezése, járatok és visszjáratok megszervezése, - diszponálás a kiszállítási feladatok, az eszközök, rakodási- és járattervek felett.

10 Az elosztási logisztika stratégiai elemei Az elosztási logisztikai rendszer: működtetéséhez szükséges egy meghatározott elosztási koncepció kialakítása, ami az elosztási logisztikai stratégiákra épül az elosztási logisztikai stratégia ki kell, hogy térjen az elosztási folyamat végrehajtásával kapcsolatos minden meghatározó elem kialakítására, működtetésére.

11 Az elosztási logisztikai stratégia kialakításánál a következő fő kérdésekre kell a megfelelő választ megadni: - milyen elvek és célok érvényesüljenek az elosztási logisztikai rendszer kialakításánál, - mely termékek kerüljenek közvetlenül a készáru raktárból kiszállításra, - milyen szempontok érvényesüljenek a kiszállítások ütemezésénél, milyen prioritások kerülnek alkalmazásra,

12 - milyen szempontok alapján kerüljön megválasztásra: - a késztermékek tárolási rendszere, - a késztermékstruktúránál alkalmazott egységrakományképzés, - a raktározási technika eszközei, - az alkalmazott komissiózási mód, - a késztermék kiszállítási módszere a késztermékraktárból,

13 - az alkalmazott termékazonosítási mód az elosztás folyamán, - az alkalmazott informatikai támogatás kialakítása, - milyen szállítási módok kerülnek alkalmazásra a kiszállításoknál, - ki végezze a kiszállításokat, - milyen raktározási módot és raktározás-technikát kívánatos felhasználni a késztermék-elosztási folyamat során,

14 - milyen termékazonosítási módszert és termékazonosítási technikát célszerű alkalmazni az elosztási logisztikai tevékenységeknél, - milyen információs rendszert kell kialakítani az elosztási tevékenység végrehajtásához, - milyen irányítási, vezérlési- és kontrolling rendszert kell az elosztási tevékenység számára kialakítani, - milyen minőségbiztosítási rendszert kell az elosztási logisztikai folyamat során alkalmazni,

15 - mely termékek esetén lehetséges közvetlenül a gyártósorok végéről történő késztermék-kiszállítás, - mely termékek esetén célszerű elosztóraktárak használata az elosztási logisztikait tevékenység során, - milyen termékeket célszerű közvetlenül a felhasználóhoz kiszállítani.

16 Az elosztási logisztikai tevékenység jobb, optimálisabb végrehajtása érdekében a következőket érdemes figyelembe venni: - törekedni kell a vevőközelség megvalósítására, vagyis a vevői igényekhez rugalmasan alkalmazkodó termékek és szolgáltatások biztosítására, - a készáru-elosztási struktúrák optimálására, az elosztási fokozatok és az elosztási helyek számának optimálására, csökkentésére,

17 - az elosztási tevékenységek során bővíteni kell a logisztikai szolgáltatások körét, emelni kell ennek minőségbiztosítását, - elosztási tevékenység mennyiségi és minőségi jellemzőinek javítását vállalkozásba adás útján, - az elosztásnál mérlegelni a saját fuvarozás és a szállítmányozás lehetőségét, - megvizsgálni különböző vevőkhöz történő kiszállítások összevonásának lehetőségét,

18 - speciális elosztórendszerek alkalmazásának lehetősége a felhasználók igényeire való gyors reagálás érdekében, - az elosztási folyamat költségoptimálása érdekében elemezni szükséges a raktározási tevékenységek és szállítási tevékenységek költségeinek arányát,

19 - bonyolult elosztási láncok esetén az elosztási tevékenység minőségi jellemzőinek növelési lehetőségeit az átfutási idő csökkentésének lehetősége érdekében, - meg kell vizsgálni az elosztási tevékenység teljes körű logisztikai szolgáltatásának lehetőségét.

20 Az elosztási folyamat tervezésének és irányításának elemei termelővállalatok esetén A felhasználók a termelők felé ma a következő meghatározó elvárásokat támasztják: - kis sorozatú, gyakran változó, rövid életciklusú termék elosztásának megvalósítása, - magas szállítási megbízhatóság az elosztási tevékenység során,

21 - nagyfokú rugalmasság az elosztási tevékenységnél, - az elosztási tevékenység során az átfutási idő csökkentése, - megbízható termékkövetés az elosztás során, - nagyfokú szállítóképesség biztosítása az elosztási folyamatban, - az elosztási folyamat megfelelő minőségbiztosítása.

22 félkésztermékek alkatrészek rezsi anyagok elosztásnál áramló anyagféleségek karbantartási anyagok alapanyagok késztermékek energiahordozók Az elosztási folyamatban általában áramló anyagféleségek köre

25 A termelővállalati elosztási tevékenység vizsgálatánál csak a vállalat által kibocsátott termékek elosztási tevékenységét értjük, amelynek feladata, hogy: - a termékek adott időpontban, - a meghatározott felhasználónál, - a megkívánt mennyiségben és minőségben, - az előírt ár betartásával rendelkezésre álljanak.

26 elosztás szervezése elosztás irányítása elosztás fejlesztése elosztásnál jelentkező feladatok elosztás működtetése elosztás tervezése elosztás kontrollingja Általában az elosztási logisztikai rendszernél jelentkező feladatok

27 Jellemzői: A JIT elvű elosztási logisztikai tevékenység napjainkban kerültek kialakításra. alkalmazása az elosztási tevékenységek során egy új logisztikai stratégia, az elosztási tevékenység hatékonyságának növelését eredményezi a piaci igények kielégítése érdekében.

28 utolsó technológia művelet minőségellenőrzés termelővállalat csomagolás egységrakomány képzés raktározás komissiózás felhasználó vállalat szállítás első felhasználói művelet A JIT-elvű elosztás feladatai és kapcsolatrendszere

29 JIT-elvű elosztási logisztikai tevékenység a készáruraktárból A termelővállalatnál adott termék előállításának technológiai folyamata befejeződik az utolsó technológiai helyen. A terméket ezek után egy erős minőségellenőrzési tevékenységnek vetik alá. A minőség-ellenőrzés alapján megfelelő termékeket ezek után csomagolják. A csomagolt termékekből szükség esetén egységrakományt képeznek, és a termék raktározásra kerül. A készáruraktárból a termékek elosztása a felhasználói igényeknek megfelelően valósul meg.

30 A rendszer kialakításával kapcsolatos főbb szempontok: - hol kerül sor a minőségellenőrzési tevékenységre: - külön erre a célra kialakított minőségellenőrzési laborban, - gyártórészleg adott helyén, - a készáruraktárban.

31 - hol kerül sor a csomagolási tevékenység végrehajtására: - a csomagolás számára biztosított külön helyen, - a gyártórészleg egy adott helyén, - a készáruraktárban. - hol történik az egységrakomány-képzés: - azon a helyen, ahol a csomagolás, - egy külön kialakított egységrakomány-képző helyen.

32 A JIT-elvű elosztási tevékenység működtetésének feltételei: az egymástól független termelő- és felhasználó vállalat szoros, partnerszerű együttműködése. Ennek további feltétele: - közös, átfogó, az elosztási tevékenységet befolyásoló szállítási lehívó információs rendszer kialakítása és működtetése, - a termelő és felhasználói folyamatok pontos áttekinthetőségének a biztosítása, - megbízható elosztási, szállítási, raktározási rendszerek alkalmazása, - megbízható minőségbiztosítási rendszer alkalmazása a termelőnél.

33 A JIT-elvű elosztási rendszer megvalósulásának előnyei a termelővállalatnál: - a rugalmasság növelése, - a tervezési biztonság növelése, - a készletek csökkentése, - az átfutási idő csökkentése, - a kapacitáskihasználás növelése, - a minőség javítása, - az adminisztrációs ráfordítások csökkentése, - a versenyképesség növelése.

34 utolsó technológia művelet termelővállalat minőségellenőrzés csomagolás egységrakomány képzés felhasználó vállalat szállítás első felhasználói művelet A termelővállalat JIT-elvű elosztási rendszerének egy másik kialakítási módja

35 JIT-elvű elosztási logisztikai tevékenység a gyártósor végéről történő elosztással A rendszer a következőképpen működik: - a termék megmunkálása befejeződik az utolsó technológiai helyen, - a technológiai tevékenységet egy erős minőségellenőrzési tevékenység követi, - a készterméket csomagolják, - a késztermékből egységrakományt képeznek, - a késztermék készállításra kerül.

36 Az ismertetett rendszer kialakításával kapcsolatos főbb szempontok: - szükséges-e a késztermék csomagolása a felhasználó számára, - ha igen, akkor hol kerüljön sor a csomagolási tevékenység végrehajtására: - a gyártósor végén, közvetlenül a technológiai berendezés után, - a csomagolás számára kialakított külön helyen,

37 - szükséges-e a késztermékből egységrakományt képezni a felhasználó részére, - ha igen, akkor hol kerüljön sor az egységrakományképzési tevékenység végrehajtására - a csomagolási tevékenységgel egy helyen, - egy külön kialakított egységrakomány-képző helyen.

38 Összehasonlítva a két JIT-elvű elosztást a következők állapíthatók meg: - a gyártósor végétől történő elosztás esetén az elosztás átfutási ideje kisebb, mint a készáruraktárról történő elosztásnál, mert kevesebb R-S-T tevékenység végrehajtására kerül sor, - a gyártósor végétől történő elosztási tevékenység kevesebb R-S-T kapacitást és munkaerő kapacitást igényel,

39 - a gyártósor végétől történő elosztás rugalmasabb reagálási lehetőséget biztosít a felhasználó igényeire, - a készáruraktárról történő ellátás a felhasználó számára magasabb ellátási biztonsági szintet ad, mivel a készáruraktár ebben az esetben egy puffer-tárolói szerepet tölt be a termelővállalat és a felhasználó vállalat között,

40 - a készáruraktárról történő ellátás kevésbé igényli a termelővállalat gyártósorának és a felhasználó vállalat első tevékenységének a percrekész összhangját, - készáruraktárról történő elosztás esetén szükséges egy raktárnak a kialakítása, megfelelő készletezési stratégia alkalmazása, raktártechnikai és készterméknyilvántartási eszközök és személyzet alkalmazása.

41 Ellátó (termelő) Ellátó (termelő) Ellátó (termelő) Ellátó (termelő) Ellátó (termelő) Ellátó (termelő) Ellátó (termelő) Ellátó (termelő) Áruforgalmi alközpont Áruforgalmi alközpont Áruforgalmi központ TÁVOLSÁGI FORGALOM Kétlépcsős gateway-koncepció az árugyűjtési feladatok megoldására

42 Elosztási tevékenység esetén a készáruraktár készletmenedzsmentje A készletmenedzsment feladata az elosztási tevékenység folyamán a felhasználó igényeinek a kielégítése gazdasági szempontok figyelembevételével meghatározott optimális készletszint dinamikus szinten tartása mellett.

43 anyagáram a Q K (t) termeléstől készáru raktározás R (t) készlet figyelés anyagáram a Q K (t) felhasználó felé igények a felhasználótól rendelés kezelés készletezési módszer készletezési stratégia anyagáramlás információáramlás A készletezési mechanizmus kialakítása elosztási logisztikai tevékenység esetén

44 Matematikailag megfogalmazva R(t ) n = R i n + Q B n (t ) Q ahol: R(t) jelenti az elosztási folyamatban résztvevő készáruraktár készletszintjének időbeli alakulását az n. késztermék esetén, Q B n (t ) = t 0 q ahol: q Bn (t) jelenti a termelési logisztikai rendszertől érkező n. késztermék készáruraktárba történő anyagáramlásának az intenzitását, Q Bn (t) jelenti a termelési logisztikai rendszertől érkező n. készterméknek a t időpontig a készáruraktárba beszállított mennyiségét, B n (t )dt ; K n (t )

45 Q K n (t ) = t q (t )dt Kn ; 0 ahol: q Kn (t) jelenti a készáruraktárból az n. késztermék felhasználó felé történő anyagáram-lásának az intenzitását, Q Kn (t) jelenti a készáruraktárból az n. késztermék esetén a felhasználó felé továbbított mennyiség értékét a t időpontig. R in az induló készáruraktár-készlet az n. termék esetén a t=0 időpontban.

46 A készáruraktár minden egyes készárujára értelmezhetők a fenti összefüggések: R(t ) = P n= 1 R t n (t ) Q B (t ) = P n= 1 R B n (t ) R K (t ) = P n= 1 R K n (t )

47 ahol: P jelenti az elosztási folyamatban kezelt termékféleségek számát, R(t) jelenti a készáruraktár időbeni készletnagyságának változását, Q B (t) jelenti a beszállított termékmennyiség időbeni változását, Q K (t) jelenti a kiszállított termékmennyiség időbeni változását.

48 Általában az elosztási tevékenység során a készáruraktárban tárolt készletek időbeni változását a következők befolyásolják: - a termelés felől érkező beszállítások törvényszerűségei, - a felhasználók felé történő kiszállítások törvényszerűségei, - a felhasználók igényeinek időbeli változásai, - az alkalmazott készletezési stratégia.

49 A készáruraktárba történő be- és kiszállítások alapesete

50 A készáruraktárba történő be- és kiszállítások alapesetei: - szakaszos beszállítás és folyamatos kiszállítás, - folyamatos beszállítás és szakaszos kiszállítás, - szakaszos beszállítás és szakaszos kiszállítás, - folyamatos beszállítás és folyamatos kiszállítás.

51 Szakaszos be és kiszállítás esetén képezhető változatok

52 A szakaszos be- és kiszállítások esetén a változatok képzésének esetei: - a felhasználások periódusideje: - állandó - nem állandó - az elosztási tételek nagysága: - állandó - nem állandó.

53 Az elosztási tevékenység során a termelővállalat a termékek előállításánál alapvetően kétféle stratégiát követ, amelyek következők: - a termelés a piaci, felhasználói igények konkrét kielégítésére irányul, - a piaci, felhasználói igények kielégítése a készáruraktár készleteiből valósul meg.

54 Elosztási készletmenedzsment konkrét felhasználói igények kielégítésére irányuló termelési tevékenység esetén A konkrét felhasználói igények kielégítésére irányuló termelést, röviden megrendelésre történő termelést az jellemzi, hogy termék előállítása csak konkrét megrendelésre történik.

55 A készáruraktár készletezési mechanizmusát a következők jellemzik: - a készáruraktárból a felhasználói igények szerint kell az elosztási tevékenységet végrehajtani, - a termelés ütemezését és a kiszállítások, elosztások ütemezését úgy kell megszervezni, hogy: - a készáru lehetőleg minimális időt tartózkodjon az elosztás folyamán a készáru raktárban, - az elosztási folyamat során szükséges készáruraktár kapacitásszükséglete minimális legyen, - a készáruraktár kapacitásszükséglete lehetőleg időben állandó legyen.

56 Megvalósításának alapja: - percrekész felhasználói igénynyilvántartás valósuljon meg, - a termelési folyamat a vevői igények szerint percrekészen áttekinthető legyen, - a termékek követése mind a termelés, mind az elosztás folyamán percrekészen biztosítva legyen, - a termelési és elosztási logisztikai rendszer rugalmas legyen a vevői, felhasználó igényekre.

57 A megrendelésre történő termékek elosztási készletmenedzsmentjének tevékenységétől a következők várhatók el: t i = t i cs + t i e + t i r + t i k + t i s min ahol: t i jelenti az i. késztermék elosztására fordított időt, t ics jelenti az i. termék csomagolási idejét, t ie jelenti az i. termék egységrakományképzésére fordított időt, t ir jelenti az i. termék raktározására fordított időt, t ik jelenti az i. termék komissiózására fordított időt, t is jelenti az i. termék szállítására fordított időt.

58 k i = k i cs + k i e + k i r + k i k + k i s min ahol: k i jelenti az i. termék elosztási logisztikai tevékenységére fordított költséget, t ics jelenti az i. termék csomagolási költségét az elosztási folyamat során, t ie jelenti az i. termék egységrakomány-képzési költségét az elosztási folyamat során, t ir jelenti az i. termék raktározási költségét az elosztási folyamatban, t ik jelenti az i. termék komissiózási költségét az elosztási folyamatnál, t is jelenti az i. termék szállítási költségét az elosztási folyamatban.

59 Elosztási készletmenedzsment készáruraktárra történő termelés esetén A készáruraktárra történő termelést jellemzi: adott késztermék előállítása nem egy konkrét megrendelésre történik, hanem a piaci trendek és a készáruraktár készlet figyelembevételével áll össze a termelési terv.

60 A készletezési tevékenységet ebben az esetben a következők jellemzik: - a vevői, felhasználói igények kielégítése a készáruraktár raktári készletéből történik, - adott termék esetén, adott minimális készletszint elérése esetén gondoskodni kell a készáruraktár újra feltöltéséről.