SÁRVÁRI GYÓGYHELYFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MŰSZAKI, TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI ZRT.
SÁRVÁRI GYÓGYHELYFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2
Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1.1. A település turizmusának helyzete... 6 1.2. Célcsoportok... 7 1.3. A gyógyhely-fejlesztés szükségessége... 7 1.4. A fő projektelemek... 7 1.5. Költségek... 8 1.6. Hatások, indikátorok... 8 2. HELYZETELEMZÉS... 9 2.1. Kereslet-kínálat elemzése... 9 2.1.1. Célcsoport elemzés (bel- és külföldi turisták szemszögéből)... 9 2.1.2. A fő attrakció (fürdő), valamint a kiegészítő turisztikai termékek/szolgáltatások elemzése... 13 2.1.3. Egészségügyi háttér-infrastruktúra bemutatása... 15 2.1.4. A gyógyhely minősítés során vizsgált környezeti feltételek állapota... 16 2.2. A gyógyhelyen belüli turisztikai kapcsolatrendszer elemzése... 20 2.2.1. TDM Szervezet... 20 2.3. SWOT analízis... 22 3. JÖVŐKÉP, CÉLOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA, PRIORITÁSOK KIJELÖLÉSE... 23 3.1. Célrendszer... 23 3.2. Kockázati tényezők... 23 3.3. A stratégia megvalósítását követő célállapot leírása... 24 3.4. Akcióterület lehatárolása... 24 3.5. Fejlesztési irányok, célok és prioritások... 26 5. INTÉZKEDÉSI TERV... 28 5.1. A fejlesztések integrálódása és kapcsolatrendszere... 28 5.2. Partnerség és együttműködés... 28 5.2. Projektlista... 30 5.3. Feladatok beruházási projektek ismertetése... 32 5.5. Rendelkezésre álló tervek bemutatása... 50 3
6. A CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOROK... 51 6.1. Kiindulási érték... 51 6.2. Tervezett érték... 51 6.3. Az egyes indikátorok mérési módszertanának ismertetése... 51 MELLÉKLETEK... 53 A fürdő pozícionálása I. melléklet... 53 7. A SÁRVÁRI GYÓGY- ÉS WELLNESSFÜRDŐ POZÍCIONÁLÁSA... 54 7.1. Bevezetés... 54 7.2. A fürdő helyzetének értékelése... 56 7.2.1. A sárvári víz jellemzői, minősége, előfordulásának gyakorisága... 56 7.2.2. A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő szolgáltatásai, ezen belül a balneológiai és egyéb egészségügyi szolgáltatások, kiegészítő terápiák... 60 7.2.3. A fürdő egyedi adottsága és azokra épülő szolgáltatásai, amelyek megkülönböztetik versenytársaitól... 67 7.2.4. A fürdő szolgáltatási színvonala, minősítései... 68 7.2.5. A célcsoportok... 69 7.2.6. A fürdőn kívül elérhető (nem vízhez köthető) turisztikai szolgáltatások... 69 7.2.7. A humán erőforrás elemzése a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdőben, a fürdő gazdálkodásai adatai... 72 7.3. Versenytárs elemzés... 75 7.4. Egyedi profil meghatározása... 77 7.4.1. A fürdő egyedi adottsága és azokra épülő szolgáltatásai, ami megkülönbözteti a versenytársaitól... 77 7.4.2. Célcsoportelemzés... 79 7.5. Szükséges beavatkozások az egyedi profil megerősítéséhez... 79 Összefoglaló táblázatok és ábrák II. melléklet... 81 Ábrajegyzék 1. ábra: Vendégek és vendégéjszakák száma Sárváron... 10 2. ábra: Belföldi küldőterületek... 11 3. ábra: Célcsoportok motivációja... 11 4. ábra: Főbb külföldi küldőterületek vendégadatai... 12 5. ábra: Gyógyvíz alapú gyógyhelyek vendégadatai... 18 6. ábra: Regionális versenytársak vendégszámának alakulása... 19 7. ábra: A TDM szervezet tagjai és felépítése... 20 8. ábra: Akcióterületek kijelölése a gyógyhelyen (SÁRGA színnel)... 25 9. ábra: A Csónákázó-tó bővítésének helyszínrajzának tájékoztató részlete... 50 10. ábra: Fürdővendégek száma a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdőben 2003-2014 (fő)... 54 11. ábra: A gyógyvízre épülő hazai gyógyhelyek vendégforgalma 2014-ben (fő)... 55 12. ábra: A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő látogatószáma (fő) és a településen eltöltött vendégéjszakák száma (éj)... 55 13. ábra: K-67-es kút ásványi-anyag összetevői... 57 4
14. ábra: A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő alaprajzai (balra: alsó szint, jobbra: földszint lent: emelet... 64 15. ábra: Az OEP finanszírozott gyógyvizes gyógymedence szolgáltatás rangsora a fürdők forgalma alapja (2014)... 65 16. ábra: OEP finanszírozott és fizetős gyógykezelések megoszlása a sárvári fürdőben 2010-2014 között (db)... 66 17. ábra: OEP finanszírozott és fizetős gyógykezelések bevétele a sárvári fürdőben 2010-2014 között (e Ft)... 66 18. ábra: A Sárvár Gyógy- és Wellnessfürdő árbevételi struktúrája 2010-2014 között... 74 19. ábra: A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő profilját meghatározó asszociáció halmaz... 77 20. ábra: A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő egészségturisztikai szolgáltatásainak integrálódása... 78 21. ábra: A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő célcsoportjai... 79 22. ábra: Sárvár gyógyhely a rendezés terven... 82 23. ábra: Az ITS-ben lehatárolt településrészek... 83 24. ábra: Attrakciók népszerűsége a látogatottság tükrében... 89 27. ábra: A gyógyhelyi státusz megjelenítése a kommunikációban... 92 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Az egészségturizmus célcsoportjai korosztály és jellemző szolgáltatási igényük szerint, zölddel kiemelve Sárvár elsődlegesen megcélzott látogatóit... 9 2. táblázat: Sárvár kereskedelmi szálláshelyeinek bruttó árbevétele (ezer Ft)... 14 3. táblázat: Sárvár szálláshelyei számának és kiadható férőhelyeinek alakulása 2005-2014 között... 14 4. táblázat: REVPAR mutatók 2014 (Ft.)... 14 5. táblázat: Regionális versenytársak külföldi vendégszámának alakulása (fő)... 19 6. táblázat: Belföldi vendégek számának alakulása az országos versenytársak tekintetében (fő)... 19 7. táblázat: A fejlesztések kapcsolódása a gyógyhelyhez és turizmusához... 29 8. táblázat: Sárvár gyógyhelyfejlesztési projektjeinek összefoglaló táblázata... 30 9. táblázat: Indikátorok összefoglaló táblázata... 52 10. táblázat: Gyógyvizek összetétele (mg/l)... 58 11. táblázat: A gyógyvíz alkalmazhatósága... 59 12. táblázat: A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő nyitvatartási rendje... 60 13. táblázat: A Sárvári Gyógy és Wellnessfürdő medencéi... 61 14. táblázat: A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő szolgáltatásai és azok célcsoportjai (zöld színnel jelölve)... 69 15. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Sárváron... 70 16. táblázat: Magánszálláshelyek kapacitása Sárváron... 71 17. táblázat: Vendéglátóhelyek száma Sárváron... 71 18. táblázat: Üzletek száma Sárváron... 72 19. táblázat: A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő főbb versenytársainak napijegy ára... 73 20. táblázat: A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő mérleg szerinti eredményei (ezer Ft)... 73 21. táblázat: Magyarország gyógyhelyei... 81 22. táblázat: A sárvári gyógyhelyek az ÁNTSZ Országos törzskönyvi nyilvántartása a magyarországi gyógyhelyekeről dokumentumában... 84 23. táblázat: A sárvári gyógyfürdő intézmény az ÁNTSZ Országos törzskönyvi nyilvántartása a magyarországi gyógyfürdőkről dokumentumában... 84 24. táblázat: A sárvári gyógyszállók az ÁNTSZ Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyszállókról dokumentumában... 84 25. táblázat: A sárvári gyógyvizek OTH által elismert gyógyvizek jegyzékében... 85 26. táblázat: A sárvári ásványvizek az OTH által elismert ásványvizek jegyzékében... 86 27. táblázat: Gyógyhelyi fejlesztések integrálódása a megyei tervezésbe... 87 28. táblázat: Gyógyhelyi fejlesztések integrálódása az ITS-be... 88 29. táblázat: Gyógyhelyek vendégéjszaka száma (éj)... 90 30. táblázat: Gyógyhelyek vendégszáma 2014-ben (fő)... 90 31. táblázat: A fürdő gyógyászati kezelései... 91 5
1. Vezetői összefoglaló 1.1. A település turizmusának helyzete Sárvár a fürdő népszerűségének köszönheti fejlődését. A település a fürdő mellett gazdag és változatos kiegészítő turisztikai vonzerőkkel rendelkezik. A vonzerők ugyanakkor nem minden esetben váltak termékké, gyakran csak adottság szintjén léteznek, vagy éppen a továbbra is megóvandó természeti környezetet erősítik. Sárvár önkormányzatának képviselő-testülete 2011. tavaszán határozott arról, hogy a város gyógyturizmusban betöltött szerepét erősítendő, a település egyes részeit, elsősorban a gyógyfürdőt és környezetét a jogszabályban előírt dokumentációk beszerzése és vizsgálatok lefolytatása után gyógyhellyé kívánja nyilváníttatni. A gyógyhellyé nyilvánítás eléréséhez a természetes gyógytényezőkről szóló, többször módosított EüM rendelet (74/1999. (XII.25.) alapján kellett a háttértanulmányokat és a pályázathoz szükséges dokumentációt elkészíteni. A gyógyhellyé nyilvánítási folyamatot három ütemre bontották (döntés-előkészítő szakasz; felkészülési és mérési szakasz; közigazgatási eljárási szakasz). Ez az ütemezés egyben egy integrált jellegű gyógyhelyi fejlesztési (pontosabban: gyógyhellyé fejlesztési) folyamatot is jelent. A 2011-es felkészülési és mérési szakasz a keretében készült el a Gyógyhelyi Fejlesztési Program, amelyben meghatározták a fő fejlesztési elképzeléseket. A Nyugat-dunántúli Régió turizmusban betöltött jelentősége, a földrajzi elhelyezkedése mellett, annak köszönhető, hogy a térség gazdag és változatos turisztikai vonzerőkkel, attrakciókkal rendelkezik. A turisztikai termékek alapját képező vonzerők tekintetében a régióban legfontosabbak a gyógy- és termálfürdők, emellett a kulturális örökség és kapcsolódó rendezvények és az aktív szabadidő eltöltés lehetőségei. A turizmus szinte minden ága kiemelkedő élményszerzési és rekreációs lehetőségeket nyújt. A térség fő turisztikai jellemzői a természeti adottságok alapján: vízparti és dombvidéki üdülésekhez alkalmas területek (pl. Balaton és környéke, Balaton Felvidéki Nemzeti Park, Ság hegy, Göcsej). Az egészségturizmus vonatkozásában: gyógy- és termálfürdők, wellness (pl. Bük, Hévíz, Sárvár, Celldömölk, Balf, Kehidakustány, Zalakaros, Zalaegerszeg, Lenti); Jelentősnek számít a kulturális- és örökségturizmus, városlátogatások (Keszthely, Kőszeg, Sopron, Szombathely, Győr) lehetősége. Természetesen az aktív turizmus (kerékpárturizmus, vízi sportok, horgászat, vadászat, túrázás, lovaglás) iránt érdeklődők számára, valamint a bor- és gasztronómia (kőszegi, zalai borvidékek) területén is erősnek tekinthetjük a kínálatot. A településnek sikerült kihasználni a környék további, ismert fürdőhelyei (pl. Bük, Hévíz, Zalakaros; illetve a Balaton) közelségéből származó előnyöket, amelyek a város fürdő- és szálloda-létesítményeit sikeressé tették. A nagyon gyors ütemben kiszélesedett vendégkör, az egyre-másra épülő szállodák, a mennyiségi bővülés mellett az igényes minőségi fejlődést is szem előtt tartó egészségturisztikai szolgáltatás-rendszer alapozza meg azt, hogy Sárvár az egészségturizmuson belül komoly, nemzetközi szintű gyógyturisztikai célponttá, gyógyhellyé váljon. A városban realizálódó vendégforgalom annak ellenére, hogy a fő attrakció a gyógyfürdő erősen szezonális. Tekintettel arra, hogy a forgalom jelentősebb része a külföldi vendégkörre terjed ki, az erre a szegmensre jellemző szezonalitás a teljes forgalmon is jól látható. A külföldi vendégek számában kevésbé jelentkeznek a szezonális eltérések, illetve nem csak a nyári hónapok kiemelkedőek, hanem tavasszal és ősszel is megfigyelhetőek kisebb emelkedések. A település vendégeinek száma és összetettsége alapozza meg a fejlesztések iránti igényt. Sárvár a hazai egészségturizmus egyik meghatározó települése, ahol a látogatók csoportjai és azok igényei és költési hajlandóságai között markáns különbségek jelennek meg, mindezt figyelembe kell venni a tervezett attrakcióknál. Magas színvonalú, de mégis a közforgalom számára nyitott, az egészségturisták rekreációs és szolgáltatási igényeit kielégítő gyógyhelyi attrakciókat kell a városnak létrehoznia ahhoz, hogy a turizmus területén megőrizze és erősítse előkelő pozícióját. 6
1.2. Célcsoportok A város célja a turisztikai szolgáltatások fenntarthatóságának stabilizálása, a korszerű, innovatív fejlesztések, egyedi szolgáltatás és programkínálat révén újabb célcsoportok megnyerése és a meglévő vendégkör kiszolgálása. Magas színvonalú, de mégis a közforgalom számára nyitott, a fő célcsoportok (az aktív egészségturisták és a gyermekkel érkező családosok) rekreációs és szolgáltatási igényeit kielégítő gyógyhelyi attrakciókat kell a városnak létrehoznia ahhoz, hogy a turizmus területén megőrizze és erősítse előkelő pozícióját. A gyógyhely küldő-területi adottságai szerint, a fejlesztések fokozottan figyelemmel vannak a külföldi vendégekre. A sárvári gyógyhely célcsoportjainak tehát alapvetőek a sportolással (egészségmegőrzés) és élmény-szerzéssel párosuló szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése. 1.3. A gyógyhely-fejlesztés szükségessége A 2014-2020 közötti EU-s pénzügyi tervezési időszakban benyújtandó gyógyhelyi fejlesztési pályázatok kulcseleme a fejlesztési célú projekteket megalapozó Gyógyhelyfejlesztési Stratégia. A közcélú turisztikai pályázat, illetve azon belül a gyógyhelyfejlesztés a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül válik elérhetővé a 6.4.3. alprogram alatt. A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése, fejlesztési prioritás között jelenik meg. A gyógyhelyfejlesztések fontos célja a gyógyfürdő környezetének fejlesztése, önálló arculatának és versenyképes kínálatának megteremtése. A gyógyhelyfejlesztés kiemelt célja a desztináció önálló arculatának, nemzetközileg versenyképes környezetének és kínálatának megteremtése. Természeti örökségünk részét képezi a gyógyvíz, amelyhez kapcsolódóan a jogszabály alapján minősített gyógyhelyek fejlesztésére van lehetőség. A folyamat részét képző Gyógyhelyfejlesztési Stratégiával a gyógyhely mellett a gyógyfürdő egy olyan fejlesztési dokumentumhoz jut, amely révén a következő időszakban a fürdőn belüli fejlesztési elképzelések jobban ütemezhetővé válnak, illetve a közcélú beruházásokkal összehangolhatóbbak lesznek. A Gyógyhelyfejlesztési Stratégia a fejlesztések irányvonalait jelöli ki. A stratégia alapvető célja, hogy összehangoltan valósuljanak meg a fejlesztések, illetve hogy a megjelenő pályázati lehetőségeket a város hatékonyan fel tudja használni. Ennek érdekében a Gyógyhelyfejlesztési stratégia feltárja a településfejlesztés lehetséges irányait, valamint a kifejezetten gyógyhelyhez kapcsolódó projektlehetőségeket. A programban javaslatokat teszünk az összehangolt településfejlesztési beavatkozásokra is. Álláspontunk szerint Sárvár kiváló környezeti adottságai révén, valamint a fürdő gyógyászati részlegének köszönhetően nemzetközi szintű gyógyturisztikai - gyógyászati kínálatot alakíthat ki. A meglévő intézményi-infrastrukturális adottságokat a településen található jó minőségű szálláshelyek is erősítik, amelyek összességében jó alapot nyújtanak egy, az egészséget aktív sportolási és rekreációs lehetőségekkel támogató gyógyhely fejlesztésére. Az egész évben elérhető turisztikai szolgáltatásokkal (pl. fürdő) rendelkező településen a tervezett projekt megalapozottságát a növekvő vendéglétszám és vendégéjszaka-szám, a helyi lakosság és az elmúlt évek magánberuházásai (szálláshelyfejlesztések) által a közterületek és közcélú fejlesztése felé mutatkozó igények igazolják. 1.4. A fő projektelemek A fejlesztések a megfelelően lehatárolt akcióterületen hozhatóak létre. Sárváron a gyógyhely legszűkebb, adminisztratív határán és védőterületén belül jelöljünk ki akcióterületet. Az új gyógyhelyi központban elérhető funkciók elhelyezkedésükben és kapcsolódási rendszerükben is jól integrált elemeket tartalmaznak. Egyaránt teljesül a gyógyhelyi jelleg erősítésének és a látogatók kiszolgálásának, élményszerzésének szempontrendszere, elérhetővé téve a település céljait. A projektelemek egy része vízfelületek és közösségi, sportolásra alkalmas terek kialakítását tartalmazza, másik része pedig zöldfelület-, további turisztikai attrakció-, valamint kapcsolódó fejlesztéseket. 7
Meghatározóak a gyógyhelyi aktív kikapcsolódást (egyúttal egészségmegőrzést) célzó, turisztikai szolgáltatásfejlesztési programok, amelyek a Csónakázó tavaknál innovatív attrakciófejlesztési elemeket is tartalmaznak. A szabadidős célokat szolgáló tavak fejlesztése egyben javítják a gyógyhely minősítés során vizsgált környezet-egészségügyi jellemzőit. A két legfőbb, attrakcióként megvalósítandó projektelem az Aktív kikapcsolódást szolgáló létesítmények (nordiv walking útvonal + tanösvény + rekortán futópálya + 1 db. új híd + világító szegély és a 2 ha vízfelület kialakítása vízi attrakciókkal programok. 1.5. Költségek A projektelemek átgondolt településfejlesztés részét képező fejlesztések, ezek összes forrásigénye a 2016-2018-as időszakra ütemezve nagyságrendileg 1 milliárd forint. Attrakciófejlesztésre, fókuszban aktív szabadidő-eltöltési lehetőségekkel, a teljes program 75 %-ával tervez a program. Az összköltség 15%-a fedez olyan projektelemeket, amelyek a vonzó városkép kialakítását fokozottan támogatják. Az attrakciók megközelítése és a parkolás kezelése érdekében szükséges közlekedési kapcsolatok átszervezéséhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések nagyságrendileg 2 %-át teszik ki az összköltségnek. Regionális támogatási intenzitás keretében létrejövő beruházás (vízi rendezvényhelyszín, kávézóval) a teljes költség 7,5 %-ban jelentkezhet. 1.6. Hatások, indikátorok A gyógyhely-fejlesztési projektek hatása leginkább azokkal az indikátorokkal mérhetőek, amelyek kínálati oldalról a létrejövő turisztikai attrakciókkal, keresleti oldalról pedig a vendégforgalommal kapcsolatosak. Kínálati oldalról az újonnan kialakított vízfüledet és zöldfelület mérete, a nagyrendezvények száma és az új parkolóhelyek száma sorolható ide, keresleti oldalról pedig az önkormányzat bevétele, a vendégek és vendégéjszakák számának növekedése, valamint a vendégelégedettség fokozódása. A megalapozottan várható vendégszám-növekedés 10-12%. 8
2. Helyzetelemzés Sárvár, a Nyugat-magyarországi régió dinamikusan fejlődő, tizenötezer lakosú városa. A Vas megyében található Rába-völgyi település színes történelme során rengeteg érték halmozódott fel és került napvilágra. A régióban a turizmus fontos szerepet tölt be a gazdaság életében. A helyzetértékelés során az adott településrész jellemzőire, a gyógyhely (adminisztratív vonatkozásban két gyógyhely) látogatóira és a város turisztikai alapadatainak, illetve potenciális partnereinek és versenytársainak elemzésére koncentráltunk. Megvizsgáltuk a településen található szálláshelyeket is. A környezeti jellemzők mellett összefoglaltuk a gyógyhely alapját jelentő fürdő jellemzőit, amelyet részletesebben külön, pozícionáló mellékletben elemeztünk. Ezeknek a tényezőknek az ismerete és vizsgálata elengedhetetlen a Gyógyhelyfejlesztési Stratégia meghatározása szempontjából. 2.1. Kereslet-kínálat elemzése 2.1.1. Célcsoport elemzés (bel- és külföldi turisták szemszögéből) Az egészségturizmus célcsoportjai és térségi jellemzői Fontos tisztázni, hogy a gyógyhelyek látogatóinak csak egy adott része érkezik kifejezetten gyógyturisztikai vonatkozású motivációval, illetve vesz igénybe egészségmegőrző, gyógyászati szolgáltatást. Ebből kiindulva, a gyógyhelynek magába kell fogadnia a turizmus valamennyi célcsoportjából érkező, és eltérő igényekkel rendelkező vendégek minden szegmensét. Az egészségturisztikai piac feltérképezése során, a szolgáltatás jellegéből adódó átfogó korcsoportkategóriák különböztethetők meg, amelyet az 1. táblázatban foglaltunk össze. 1. táblázat: Az egészségturizmus célcsoportjai korosztály és jellemző szolgáltatási igényük szerint, zölddel kiemelve Sárvár elsődlegesen megcélzott látogatóit Szolgáltatás Korosztály Élményfürdő Wellness Gyógyfürdő 0-18 Gyermekek, aktív fiatalok Aktív fiatalok 18-35 év Szórakozást kereső fiatalok 35-55 év Családos középkorúak 55 évestől Nem jellemző Egészségtudatos fiatalok Egészségmegőrző középkorúak Egészségtudatos idősek Forrás: saját szerkesztés, Budai Zoltán ábrája alapján Célcsoportok motivációjuk és jellemzői igényeik szerint Nem jellemző / nem javallott Műtét utáni rehabilitációra szorulók (kor nélkül) Gyógyulni vágyó idősek 1. Gyermekkel érkező családok: Állandó keresletet támasztanak. Minél több, gyermek- és családbarát szolgáltatás kínálata, külön figyelemmel a korcsoportokra. Nagy igény mutatkozik a fürdőzést kiegészítő egyéb szolgáltatásokra (játszóház, gyermekprogramok, egyéb szabadidős programok). A szülők wellness szolgáltatásokat vesznek igénybe. Növekvő belföldi fizetőképes kereslet. Többgenerációs programajánlatokkal a tartózkodási idő hosszabbítható. A gyógy- és wellness turizmus szempontjából egyaránt fontosak. 2. Egészségmegőrző középkorúak Általában gyermek nélkül érkeznek, pihenés, regenerálódás céljából. A nyugodt, rendezett környezet és a szép táj fontos szempont számukra. A wellness turizmus szolgáltatásai meghatározóak, de emellett gyógyszolgáltatásokat is igénybe vesznek. 3. Egészségtudatos idősek Fiatalos, jó egészségi állapotnak örvendő 55 év felettiek. 9
Külföldiek esetében jellemző a hosszabb itt tartózkodás. Változatos kulturális és egyéb kikapcsolódási programigények. A szépségápolás, a kellemes környezet (sétakörnyezet), a tartalmas pihenés és a színvonalas szolgáltatások iránt érdeklődnek elsősorban. Fokozott utazási kedv, magasabb költési hajlandóság jellemző rájuk. Gyógy- és wellness szolgáltatások egyaránt fontosak. 4. Gyógyulni vágyó idősek Valamilyen betegségben szenvedők, akik a gyógyvíztől vagy más terápiás lehetőségtől várják egészségi állapotuk javulását. A hagyományos gyógyturizmus elsődleges célcsoportja. Szervezett, csoportos formában történő utazás (nyugdíjas baráti társaságok, szervezett utak), OEP által támogatott gyógykúrára beutaltak (költési hajlandóság általában alacsony) 5. Műtét utáni rehabilitációra szorulók Műtéti utókezelést igénylő, vagy balesetet szenvedett páciensek tartoznak ide. Csendes, turisták által kevésbé látogatott létesítmények a kedvelt célterületek. 6. Aktív fiatalok Aktívan, mozgással, sportolással eltöltött szabadság az elsődleges céljuk. Nem kötődnek sem a termál-, sem a gyógyvízhez. A több medencével rendelkező létesítményeket részesítik előnyben. A wellness turizmus szempontjából fontosak elsősorban. 7. Szórakozást kereső fiatalok Nem a víz gyógyászati hatása motiválja őket. Élményfürdő és csúszdapark a célterületeik. Elsősorban a nagyobb nyüzsgést biztosító városokat részesítik előnybe. A wellness turizmus szempontjából meghatározóbbak 8. Egészségtudatos fiatalok A mozgás iránti igény növekszik. Tartalmas pihenési formákat többnyire a gyermektelen fiatalok keresik. A wellness turizmus szempontjából meghatározóbbak. A gyógyhelyi fejlesztések célcsoportjai igen sokrétűek. Mind életkorban, mind a jövedelmi szintet és a motiváltságot tekintve rendkívül heterogén csoportról van szó. A turistáknak egyre alapvetőbbé váló igénye, hogy az egészségmegőrzés szórakoztató és élménnyel párosuló kikapcsolódás legyen. Sárvár kiemelt célcsoportjainak a családosok és az egészségtudatos idősek tekinthetőek. A gyógyászat területén tartalékok állnak rendelkezésre. Sárvár gyógyhelyfejlesztési projektjeinek célcsoportjai a helyiek és a településre érkező turisták, akiknek jelentős része, 58%-a külföldi. A külföldiek a sárvári vendégéjszakák számának már 62%-át alkotják (1. ábra). Jelentős részük, mintegy 80%-uk cseh, osztrák és német turista (3. ábra). 1. ábra: Vendégek és vendégéjszakák száma Sárváron Belföldi - és külföldi vendégek száma 2014-ben (fő) Belföldi- és külföldi vendégéjszakák száma, 2014-ben (éj) 68 947 96 916 172 808 280 351 Külföldi 58 % Belföldi 42 % Külföldi 62 % Belföldi 38 % Forrás: KSH 10
A belföldi látogatók küldőterületei közül kiemelkedik a Dunántúl, ezen belül is annak nyugati régiója (2. ábra). A lenti diagram egy adott időszakban Sárváron tartózkodókat jeleníti meg egy TDM felmérés 1 alapján, így az Alföldről érkezők kimutathatatlan száma a módszertannak tudható be (ezzel együtt nyilvánvaló távolabbi országrészből érkezők csekély száma). A Közép-Magyarországi régióban minden bizonnyal jelentős tartalékok rejlenek még. Nyugat-Dunántúl 2. ábra: Belföldi küldőterületek Belföldi küldőterületek megoszlása Sárváron, 2015-ben, adott időpontban Dél-Dunántúl 4% 2% 0% 0% Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Közép-Magyarország Észak-Alföld 22% 12% 60% Dél-Alföld Forrás: TDM A célcsoportok fő motivációját 2 (4. ábra) elsősorban a sárvári gyógyhelyeken elérhető, kikapcsolódást, valamint felüdülést nyújtó wellness és fürdőzés jelenti. Fontos, hogy a látogatást meghatározó döntésre több alapmotiváció együttes megléte hathat. A fürdőzés egészségmegőrző szerepe az egyénre nézve vitathatatlan. A kifejezetten gyógyászati célú motivációval kevesebben érkeztek a megkérdezett közül. 3. ábra: Célcsoportok motivációja Látogatók (belföldi és külföldi) motivációja, 2015-ben, adott időpontban 1% 12% 2% 37% 48% gyógykezelés pihenés wellness, fürdőzés, strandolás családi együttlét rokon, barát látogatása Forrás: TDM Motivációjuk alapján, célcsoportok közül a fiatalabbak általában wellness-turisták, az idősebbek gyógyturisták, illetve kisebb részben kulturális turisták. A célcsoportok anyagi lehetőségei is meglehetősen változatosak. A magyar vendégek jellemzően magasabb státuszúak nagyobb költési hajlandósággal, a német, osztrák és cseh vendégek között minden társadalmi réteg megtalálható. 1 A helyi TDM kutatása alapján. Vendégelégedettségi felmérés Sárvár, 2015. A szervezet 2015 április 20. május 10. között részletes vendégelégedettségi felmérést végzett. A jelenlévő turisták 525 kérdőívet töltöttek ki (345 magyar, 145 német anyanyelvű). A mintavételezés módja az adott időtartamban az adott alkalommal helyszínen elérhető alanyok személyes megkérdezése volt. 2 A helyi TDM kutatása alapján. Vendégelégedettségi felmérés Sárvár, 2015. 11
4. ábra: Főbb külföldi küldőterületek vendégadatai Külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje Sárváron (éj) 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 Ausztria Németország Csehország Szlovákia Oroszország 2011 2012 2013 2014 Külföldi vendégszám a sárvári kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégéjszám a sárvári kereskedelmi szálláshelyeken (éj) Ausztria Németország Ausztria Csehország Németország Szlovákia Csehország Oroszország Szlovákia 120000 Oroszország 45000 40000 100000 35000 80000 30000 25000 60000 20000 15000 40000 10000 5000 20000 0 2011 2012 2013 2014 0 2011 2012 2013 2014 Forrás: KSH A fenti diagramok adatsorai (3. ábra) a település kiemelt külföldi küldő-területeinek látogatószámát, annak változásait és egymáshoz való viszonyulását mutatják be. A vendégéj és vendéglétszám tekintetében tehát kiemelkednek a cseh és osztrák turisták. A cseh látogatók száma hazánkban folyamatosan növekszik, 3 2014-ben a 627 600 vendégéjből 95 713-at Sárváron töltöttek el. Az egyre több cseh vendéggel szinte azonos arányban csökkent az Ausztriából érkezők száma, és egyébként e két ország turistáinak az átlagos tartózkodási ideje is hasonló, 2-3 éjszakás. A németországi látogatók száma csökkent. Ugyanakkor a német vendégek, feltehetően a távolabbról való érkezésnek is köszönhetően, jellemzően 4-5 éjszakát is eltöltenek a település szálláshelyein. Az orosz vendégek és vendégéjszakák száma 2011-2014 között majdnem megháromszorozódott és mindez átlagosan magas, 1 hetes tartózkodási idővel járt. 3 http://turizmus.com/desztinaciomenedzsment/trendi-es-meg-trendibb-magyarorszag-a-csehek-szemeben-1130169 12
2.1.2. A fő attrakció (fürdő), valamint a kiegészítő turisztikai termékek/szolgáltatások elemzése A fürdő részletesen bemutatására és elemzésére a Fürdő pozícionálása mellékletben tértünk ki, ebben a fejezetben kiemeljük a létesítmény főbb jellemzőit. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő A település legkiemelkedőbb idegenforgalmi vonzereje a gyógyfürdő, amire jelentős szolgáltató ágazat (szállodák, éttermek és egyéb vendéglátással foglalkozó egységek) települt. Sárvár európai hírű üdülőváros, Magyarország egyik legkedveltebb gyógyüdülőhelye. Miután kőolajkutatók gyógyvizet találtak a város környékén 1961-ben, a fejlesztések között egyre nagyobb szerepet kapott a gyógyidegenforgalom. A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő elődje helyi jelentőségű gyógyfürdő volt, a 2002-ben megnyitott új létesítmény pozícionálását tekintve a kezdeti években az élményszerzést és a gyógyítást emelte ki, utóbbit hangsúlyosabban. Ezt követően arculatváltásával és új szlogenjével ( Családok fürdője ) a családok, fiatalok felé fordult, meghagyva a gyógyászati szolgáltatásait is. A település és a fürdő épít a gyermekkel érkező családokra, az új szállodák saját termékkínálatot hoztak létre a gyermekek részére. A fiatal és középkorú, gyermek nélkül érkező egészségturisták, valamint a gyermekes családok tekinthetők a fő célközönségnek, akik között egyre jobban terjednek azon döntési trendek, amelyek az egészségmegőrzéssel és a szépségápolással kapcsolatosak. A szakmailag is elismert 4 fürdő kínálata kiegészül komoly hotel- és kemping-szolgáltatásokkal, amelyek tovább növelhetik a vendégkört, valamint a nyújtott szolgáltatások színvonalát. 2010-ben a Sárvár Gyógyfürdő Kft. közel 900 millió forint uniós támogatást nyert a Nyugat-Dunántúli Operatív Program Kiemelt, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők fejlesztése című pályázati kiírásán. A közel 3 milliárd forint összköltségvetésű beruházásból új fürdőépület és szabadtéri létesítmények épültek. A fejlesztés megvalósulásával valódi családközpontú fürdőkomplexum jött létre. A meglévő fürdőépület nyugodt légköre továbbra is a feltöltődést, rekreációt és gyógyulást biztosítja, míg az új fürdőszárny a gyermekes családok birodalma lett. A beruházás keretein belül tovább bővült a szabadtéri létesítmények kínálata, valamint a már meglévő szolgáltatások színvonala. A fejlesztés eredményeként a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő, mint a gyógyhely központi attrakciója, valódi családi fürdővé vált, ahol a csecsemőktől a nagyszülőkig minden korosztály megtalálja a tökéletes pihenést, kikapcsolódást, szórakozást, gyógyulást. A gyógyhelyen és környezetében található turisztikai látványosságok Nádasdy-vár Templomok Városháza Arborétum A történelmi emlékhely minden bizonnyal földvári eredettel rendelkezik. Az épületegyüttes meghatározó részei a reneszánsz korban alakultak ki. Ma a Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a Nádasdy Ferenc Múzeum működik falai között. A várat körülölelő park zöldfelülete hozzájárul a gyógyhelyi jelleghez. Szent László katolikus templom (középkori gyökerekkel rendelkező épület). Szent Márk templom (Román kori eredetű templom). Szent Miklós római katolikus templom (kultúrtörténeti jelentőségű helyszín: a templomot körülvevő régi temetőben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént). Evangélikus templom (klasszicista stílusú templom, amelynek elődje a türelmi rendelet nyomán épült, és a Reformácó 500 kiemelkedő helyszíne lesz. 1878-82 között épült eklektikus épület. A sárvári Arborétum az egyik sárvári gyógyhely területén fekszik és névadója annak. Az országos jelentőségű védett természeti terület 9,2 ha területű. A kert története az 1500-as évekig nyúlik vissza. A területen jelenleg 300 fa- és cserjefaj található. Az értékes növényanyag közül kiemelendőek a 400 éves ősi kocsányos tölgyek, a mintegy 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák és egy 4 A nemzetközi színvonalú Gyógy- és Wellnessfürdő kiemelkedően komplex kínálatának, valamint a szolgáltatás kiemelkedően magas színvonalának elismeréseként 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben pedig Wellness Medicina kategóriában elnyerte a Magyar Wellness Társaság Nívódíját. Az Európai Királyi Fürdők Szövetsége 2004-ben Sárvárt tagjai közé választotta. Ebben a megtiszteltetésben ez idáig mindössze 10 európai fürdőváros részesülhetett, nyolc különböző országból. A szövetség tagjai közé kizárólag olyan fürdővárosokat vesznek fel, melyek királyi kötődése igazolható, valamint kiemelkedően magas színvonalú fürdőt és szállodát üzemeltet. 2007. áprilisában a fürdő elnyerte az EUROPESPA-med minőségi díjat, amelyet az Európai Fürdőszövetség ad ki, azon fürdők számára, akik megfelelnek a Fürdőszövetség normának a kúrajellegű infrastruktúrára, higiéniára és a vendég biztonságára vonatkozóan. Magyarországon elsőként a sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő kapta meg ezt a díjat. 13
hatalmas egylevelű magaskőris, a liliomfák a sokféle rododendron és azálea faj. Az Arborétum növénybirodalmában magyar és latin nyelvű feliratozás segíti az eligazodást. A parkban áll az ERTI Sárvári Kutatóállomásának épülete. A park a klasszikus gyógyhelyi jellegű. Csónakázó-tó A fürdő szomszédságában található tórendszer kikapcsolódási lehetőségeket nyújt a gyógyhelyen, fejlesztési lehetőségeit jelen stratégiában fogalmazzuk meg. Sárvár ereje a kínálati elemek komplexitásában rejlik. A gyógyhely területén fekvő Csónakázó-tó és Arborétum népszerűségét szükséges a gyógyhelyi attrakciófejlesztések révén növelni. Szálláskínálat Sárváron a vendégéjszakák számának növekedésével párhuzamosan a kereskedelmi szálláshelykapacitás is nagymértékben bővült az elmúlt évtizedben (2. táblázat). A szálláshelyek minden kategóriában rendelkezésre állnak (magánszálláshelyek, kemping, panziók, 3-4 csillagos szállodák és egy 5 csillagos hotel. A Spirit Hotel 5 és a Danubius saját termálkúttal is rendelkeznek. Jelenleg 27 kereskedelmi szálláshely működik, a kiadható férőhelyeik száma 2700-as nagyságrendben mozgott az elmúlt években. Ezzel egyidejűleg bővült a magánszálláshelyek kapacitása is, amely 2014-re 1000 férőhely fölé emelkedett a 136 egységben. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele évről évre emelkedő tendenciát mutat, fokozva ezzel a gyógyhely gazdasági erejét (2. táblázat). 2. táblázat: Sárvár kereskedelmi szálláshelyeinek bruttó árbevétele (ezer Ft) 2011 2012 2013 2014 1 650 859 1 767 955 1 788 472 1 906 430 Forrás: KSH 3. táblázat: Sárvár szálláshelyei számának és kiadható férőhelyeinek alakulása 2005-2014 között Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek Időszak (év) Működő száma (db) egységek Kiadható száma (db) férőhelyek Működő száma (db) egységek Kiadható száma (db) férőhelyek 2006 17 1 045 132 683 2007 19 1 333 131 673 2008 21 2 338 123 670 2009 24 2 627 138 764 2010 23 2 532 120 661 2011 25 2 657 123 738 2012 26 2 740 139 839 2013 27 2 785 136 851 2014 27 2 708 136 1025 Forrás: KSH 4. táblázat: REVPAR 6 mutatók 2014 (Ft.) Hévíz 9100 Bük 7935 Sárvár 12 904 Zalakaros 5767 5 A gyógyhelyen található hotel élen jár az egészségmegőrzésben, és személyre szabott myspirit Egészségprogram alkalmazás segítségével XXI. századi szolgáltatást indít. 6 Revnue per avaible rooms: egy kiadható szobára jutó árbevétel. 14
Forrás: KSH A szálláshelyek üzemelésének nyereségessége kiváló és térségi szinten is kiemelkedőnek tekinthető a REVPAR mutatók alapján (4. táblázat). Összességében elmondható, hogy a keresleti viszonyokkal lépést tart a kínálat is, azonban ez utóbbinak a gyors ütemű minőségi fejlődése elsősorban csak a fürdővel és a szálláshelyekkel kapcsolatos. 2.1.3. Egészségügyi háttér-infrastruktúra bemutatása A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdőben az elmúlt évek tudatos fejlesztéseinek következményeként egységes arculatot alakított ki. A szolgáltatások körét a következő négy fő csoportra lehet elkülöníteni. FEDETT FÜRDŐ - GYÓGYÁSZAT ÉLMÉNYFÜRDŐ GYÓGYCENTRUM TERMÁLSTRAND A gyógyászati/ egészségügyi infrastruktúrát a létesítmény gyógyfürdő és a gyógycentrum egységeiben alakították ki. A látogatók számára több gyógyvizes medence áll rendelkezésre, ezek a következők: FEDETT GYÓGYVIZES ÉLMÉNYMEDENCE (34-36 C) FEDETT GYÓGYVIZES MEDENCE 7 (36-38 C) NYITOTT GYÓGYVIZES MEDENCE (36 C) Az egészségügyi szolgáltatásokat megfelelően elkülönített szárnyban nyújtják. Az épületrész külön recepciójának köszönhetően gördülékeny a páciensek fogadása, tájékoztatása és elirányítása. A centrum magas szintű felszereltsége és szakképzett személyzete biztosítja a gyógyászati (és rekreációs) szolgáltatások alapját. Az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) szerződött partnereként, a fürdőben 9 féle támogatott gyógyászati kezelés vehető igénybe. A kezelések alapját a fürdőbelépő jelenti (gyógymedence használata), ezen felül gyógyvizes kádfürdőt, iszappakolást, súlyfürdőt, szénsavas kádfürdőt, orvosi gyógymasszázst, víz alatti sugármasszázst, víz alatti csoportos gyógytornát, valamint komplex fürdőgyógyászati ellátást vehetnek igénybe a beutalt páciensek. A fürdő támogatja az egészséget szolgáló, több napos és hetes itt tartózkodást, így az elsődleges egészségturista célcsoport számára kialakított, hosszabb időtartamú gyógykúrák csomagjai vehetőek igénybe. Kórház A település kórháza a Szent László Kórház, amely a fürdő gyógyhelyének védőterületén helyezkedik el és térségi rehabilitációs központként is működik. Gyógyászati szolgáltatást 92 rehabilitációs ágyon, 54 krónikus ágyon, valamint 27 ápolási osztályhoz tartozó ágyon nyújtanak. A rehabilitációs osztály (emellett ápolási-, krónikus betegeket ellátó-, pszichiátriai-, és egynapos sebészeti osztályon nyújtanak ellátást) kiemelkedő területe a létesítménynek. Komplex onkológiai-, továbbá nőgyógyászati-, pszichoszomatikus betegek-, gastroenterológiai-, és mozgásszervi rehabilitációt vehetnek igénybe a páciensek. A létesítmény gyógyvízzel történő ellátása célszerű fejlesztés lenne. Mozgásszervi rehabilitáció A mozgásszervi rehabilitáció célja a betegek különféle tüneteinek, fájdalmának, mozgáskorlátozottságának, a kialakult deformitásoknak a csökkentése a progresszió késleltetése és a minél nagyobb függetlenség elérése. A mozgásszervi rehabilitáció változatos szakmódszereit alkalmazza a létesítmény. A városban intézményesített formában reumatológiai járóbeteg-szakellátás működik a szakrendelőben, valamint a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő területén is. A rehabilitációs központban helyet kapó mozgásszervi rehabilitációs ellátással nemcsak a megyei reumatológiai aktív fekvőbeteg-ellátásban kialakult 21-30 napos várólistát tudjuk lerövidíteni, hanem egyéb osztályok (baleseti sebészet, neurológia, stb.) terheit is csökkenteni tudjuk. Ehhez az ellátási formához kapcsoltan a krónikus betegek számára kidolgozott rehabilitációs program a kiesett mozgásfunkció helyreállítását vagy pótlását biztosítja. Nőgyógyászati rehabilitáció Az aktív fekvőbeteg- vagy járóbeteg-szakellátás során diagnosztizált és gyógykezelt nőgyógyászati betegségek ellátását követően szükségessé válhat a rehabilitációs kezelés. Hazánkban három helyen, Harkány és Parád mellett Sárváron van nőgyógyászati rehabilitációt végző kórházi osztály. Az itteni gyógyvíz alkalmas a krónikus nőgyógyászati gyulladásos 7 A belső gyógyvizes medencében vegyszer hozzáadása nélküli víztisztítási technológiát alkalmaznak. 15
betegségek és a meddőség egyes fajtáinak kiegészítő kezelésére. Az ellátásra érkezőket tekintve Sárvár a Dunántúlt fedi le, valamint Budapestről is megfelelően elérhető. 2.1.4. A gyógyhely minősítés során vizsgált környezeti feltételek állapota A település és gyógyhelyek zöldfelülete egy rendszert alkot. Ennek legfontosabb része a vár és az arborétum belvárosi egységében kialakult park, valamint a tavakat és gyógyhelyek déli részét körülölelő ligetes, erdős területek. A területek rendezettek. Sárvár önkormányzatának képviselő-testülete 2011. tavaszán határozott arról, hogy a város gyógyturizmusban betöltött szerepének erősítése érdekében a település egyes részeit elsősorban a gyógyfürdőt és környezetét gyógyhellyé kívánja nyilváníttatni. A fürdő rendelkezik gyógytényezővel, amely az OTH által minősített és elismert fürdési célú gyógyvíz. Mivel a gyógyhelyi cím elnyerésének egyik alapfeltétele volt gyógyfürdővé való nyilvánítás, a fürdő megszerezte a szükséges minősítést. Ez utóbbit a K-136 OKK számú kút vizének fürdési célú felhasználására vonatkozó gyógyvíz megnevezés használatára szóló engedélyt jelenti (OKI 6017/2014. számú szakvéleménye alapján). A sárvári gyógyhelyek tökéletesen megfelelnek 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben előírt követelményeknek számos minősített természetes gyógytényezője és intézménye révén. 8 Elismert természetes gyógytényező (minősített gyógyvíz) A természetes gyógytényező igénybevételének gyógyintézményi feltételei (gyógyfürdő, gyógyszálló) biztosítottak A gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak. A pihenés infrastruktúrájának (közművek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények stb.) kiépítettsége biztosított. A szükséges környezeti mérések elvégzését, a dokumentációk beszerzését és ezek hatósági kiértékelését követően 2012. októberében az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala megküldte a határozatait arról, hogy az önkormányzat kérelmében megjelölt két területet Sárvár Gyógyvarázs és Sárvár- Arborétum elnevezéssel gyógyhellyé nyilvánította. A felkészülési és mérési szakasznak a keretében 2012. januárjában elkészült a Gyógyhelyi Fejlesztési Program. A dokumentum lefektette a fejlesztések irányvonalait a közcélú gyógyhelyi jelleg megerősítése érdekében, mindezt a címből adódó jogi és környezeti feltételeknek való hosszú távú megfelelés tükrében. A sikeres minősítés óta eltelt 3 évben a környezeti feltételek állapotát romboló vagy veszélyeztető változás nem történt a településen. A közlekedési zajártalmat Sárvár esetében az elkerülő út megépítése sikeresen csökkenteni tudta. 9 A vonzó természeti és épített környezet a helyi lakosság életminősége szempontjából is kulcsfontosságú, ami közvetetten szintén kihat az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalára (például a település lakosainak mentális állapota, a településen uralkodó általános közhangulat jelentősen befolyásolhatja az adott település idegenforgalmi vonzerejét). Ennek tudatában a belváros felújítása már részben megtörtént (Kossuth tér fürdő összekapcsolása), a projekt 2011 júliusában fejeződött be. A 300 millió forintos beruházás 85%-ban a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program keretében kiírt pályázat támogatásával valósult meg. Többek között felújították a Nádasdy-vár előtti parkolókat, a nyilvános WC-t, valamint a Várkerület és a Rákóczi utca járdáit egészen a gyógyfürdőig. A várkerti gyalogos ösvények és zöldterületek megújítására is figyelmet fordítottak, több száz fa és cserje telepítését végezték el. 2014-ben átadták az új közösségi térként funkcionáló Posta teret. A 200 millió forintból megvalósított önerős beruházás a Gyógyhelyfejlesztési Program egyik projekteleme volt. Az új burkolat, korszerű világítótestek, 8 Összefoglaló táblázatok és ábrák II. melléklet. 9 Vas Megye Területfejlesztési Koncepciójának Stratégiai Környezeti Vizsgálata Értékelő jelentés, 2014 16
kényelmes utcabútorok, továbbá az önmagában is attrakciónak minősülő interaktív szökőkút révén minőségi környezeti fejlesztés valósult meg a településen. A létrehozott közösségi tér kiváló példa arra, hogy a gyógyhely területén adminisztratív vonatkozásban kívül eső, azonban ahhoz szervesen kapcsolódó terület a gyógyhelyi jelleget erősítő hatást hordoz magában. A tervek között szerepel a gyógyhelyek védőterületének bővítése, amellyel további zöldfelületek kerülnek a kiemelt zónába. 2.1.6. Versenytárs analízis, kiemelve az egyedi jellemzőket Sárvár kiváló egészségturisztikai alapadottságaival nincs egyedül a régióban. A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő az ország egyik kiemelt gyógyüdülőhelye, de a Nyugat-Dunántúlon, illetve a szomszédos osztrák burgenlandi tartományban számos egyéb fürdő is található, köztük néhány Sárvárhoz hasonlóan kiváló minőségű gyógyvízzel is rendelkezik. Versenytársaihoz képest, a nemzetközi vonatkozásban is színvonalas és sokszínű szolgáltatásai révén a település kedvező pozícióban van. Jó hírű gyógyászati részlege magasan képzett orvosokkal és terapeutákkal működik, és a régióban egyedülállóan sokféle wellness kezelést kínál. Sárvár pozíciója a szálláshelyek mennyisége és minősége tekintetében is jónak mondható (ötcsillagos szállodája is van a városnak). Emellett komoly tartalékokkal rendelkezik a település az épített és természeti környezet egészségturizmus számára történő kihasználása tekintetében. A település zöldfelületeinek állapota kiemelkedően jó. Sárvár esetében versenytársként jelennek meg egyrészt a kb. 100 km-es hatósugarú körben elhelyezkedő gyógy- és wellnessfürdővel rendelkező települések, valamint a minősített gyógyhelyek. A versenytárs szemlélet helyett, mint egészségturizmus zászlóshajó-települései között, sokkal inkább partneri kapcsolat alakítandó ki. Ezt a fajta viszonyrendszert Sárvár tekintetében elsősorban Bük és Hévíz vonatkozásában kell értelmezni, valamint a közeli Celldömölkkel kapcsolatban. Sárvár pozíciója a gyógyhelyek között Hazánk jelentős termálvízkészletének, kiváló gyógyvízkincs adottságainak köszönhetően, valamint hasznosításának tradícióinak és az utóbbi két évtizedben megvalósított beruházásoknak eredményeként a hazai egészségturisztikai ágazatban ma meglehetősen intenzív és sokszereplős verseny figyelhető meg. Ebben a piaci pozícióharcban térségek, települések, gyógyhelyek, fürdők és üzemeletető vállalkozások egyaránt részt vesznek, amely révén a szolgáltatások minősége javul, kínálatuk bővül. A versenyhelyzet megítélésében több tényező együttesen játszik szerepet. Ebben a földrajzi térnek meghatározó jelentősége van, amit a településhálózatban betöltött funkciója is befolyásol. Általában a térbeli közelség nagyobb versenyhelyzetet generál és a kialakuló gyógyhelyi koncentrációk térségében (pl: Zalakaros Hévíz Tapolca Balatonfüred, Balf Bük Sárvár) nagyobb vendégforgalom figyelhető meg. Fontos megemlíteni, hogy bizonyos településeken az egészségturizmus mellett egyéb tényezők is önálló vonzerővel bírnak. A Balatonhoz közeli települések számára a változatosabb turisztikai kínálat eleve kedvezőbb versenyhelyzetet biztosít. Balatonfüred látogatottságát alapjaiban meghatározza a tó, míg Sopron, Eger, Debrecen és Nyíregyháza vonatkozásában a városi turizmus is érezhetően jelen van. Külföldi versenytársak a határ közelében működő osztrák fürdők: Loipersdorf, Lutzmannsburg, Bad Tatzmannsdorf és az egyre fejlődő szlovén fürdők. 17
5. ábra: Gyógyvíz alapú gyógyhelyek vendégadatai Vendégéjszaka számok kereskedelmi szálláshelyeken, 2014 (éj) 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0 250 000 Vendégszámok kereskedelmi szálláshelyeken, 2014 (fő) 200000 150000 100000 50000 0 Forrás: KSH Sárvár vendégéjszaka száma kifejezetten magas, a növekedése pedig kifejezetten erős volt a 2008-2014 közötti időszakban, és az utolsó években elért magasságokat növelni 2014-re ugyan nem tudta, de határozottan megtartotta. Kijelenhető, hogy Sárvár bő 165.000 ezres vendégszámával, és 453 000 ezres vendégéjszaka számával előkelő szerepben áll hazánk turizmusában (6. ábra). A szűkebb régióban (7. ábra) és egyben a külföldi vendégek célterületei (5. táblázat) alapján Sárvár elsőszámú versenytársának Büköt kell tekinteni. A térségben legtöbb vendéget vonzó Hévíz a specifikuma miatt, inkább külön kezelendő. Zalakaros földrajzilag távolabb helyezkedik el és külföldi vendégforgalma csekélyebb. 18
250 000 6. ábra: Regionális versenytársak vendégszámának alakulása Vendégszám kereskedelmi szálláshelyeken (fő) 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2010 2011 2012 2013 2014 Bük Hévíz Sárvár Zalakaros Forrás: KSH 5. táblázat: Regionális versenytársak külföldi vendégszámának alakulása (fő) 2011 2012 2013 2014 Bük 84 319 83 432 86 435 94 507 Hévíz 101 176 104 909 109 369 97 287 Sárvár 91 002 97 588 96 679 96 213 Zalakaros 25 397 31 091 21 111 21 343 Forrás: KSH Sárvár fő ereje az évről évre stabilan érkező külföldi vendégeiben rejlik, régiós szinten nagyságrendileg abszolút hévízi magasságokat elérve. Emellett, célul kell kitűzni a vendégek tartózkodási idejének növelését, mert ez kissé elmarad a helyi versenytársakétól: az átlagos tartózkodási idő, a KSH adatbázisa alapján, Sárváron 2,7 nap, míg Zalakarosos 3,3 nap, Bükön pedig 4,1 nap, Hévízen pedig a legmagasabb 5,3 nap. A felismerést követő tudatos turizmusfejlesztés eszközét és tartalmát a jelen stratégáiban bemutatásra kerülő a gyógyhelyi projektek jelenthetik. 6. táblázat: Belföldi vendégek számának alakulása az országos versenytársak tekintetében (fő) 2011 2012 2013 2014 Bük 70 111 68 604 71 257 72 058 Hévíz 105 824 102 317 95 484 89 684 Sárvár 68 542 73 076 71 629 68 947 Zalakaros 105 897 90 207 96 375 108 472 Eger 102 789 99 979 109 515 121 423 Gyula 56 291 70 375 75 274 89 340 Forrás: KSH Külön figyelmet érdemelnek a fejlődő országos versenytársak (6. táblázat), ezen belül is a fővárosi látogatók szempontjából való értékelésük. A belföldi turizmus vonatkozásában az Eger Egerszalók - Demjén hármas (jelenlegi és aspiráns gyógyhelyek) színvonaluk, egymást is erősítő gazdag kínálatuk (felvértezve a borturizmus fokozattan népszerű lehetőségeivel) és jobb megközelíthetőségük révén komoly versenytársai Sárvárnak, még Bük partnerségével kiegészülve is. Önálló települési szinten, a hagyományosan erős pozíciójú Hajdúszoboszló mellett, a kiemelkedően fejlődő Gyula jelenthet határozott alternatívát a budapesti, és az ország középső részén fekvő küldő megyék turistáinak szemszögéből. Ez a látogatószám-növekedés egyrészt a szállodai- és fürdővendégek városba történő kilépéséből, a turisták növekvő városi térhasználatából adódik, másrészt a létrejövő elemek önmagukban is olyan megoldásokat, látvány- és spirituális elemeket tartalmaznak, amelyek képesek új vendégeket is Sárvárra vonzani. 19
A régiós versenytársakkal szemben Sárvár, elő kisvárosi épített- és természeti környezettel rendelkezik. Indokolt a tervezett fejlesztésekkel komplex gyógyhelyi fejlesztési programot (Gyógyhelyfejlesztési Stratégia) folytatni, ami a vendégforgalom növekedéséhez járulhat hozzá. A versenytársakhoz képest Sárvárnak számos területen állnak rendelkezésre tartalékok: ez a fürdő és a szállodarendszer térségében, valamint a belvárosban található természeti és épített környezetnek az egészségturizmus számára történő, fenntartható kihasználása ad lehetőséget. A gyógyhely fejlődése potenciális partnerei közötti vezető szerepre predesztinálhatja a várost. A település utóbbi évek tudatos fejlesztéseivel a gyógyhelyi cím méltó és azt tartalmilag kifejező birtokosa. Sárvár a státuszát példaértékűen hangsúlyozza, szolgáltatásai minőségének garanciájának letéteményeseként, valamint kommunikációjának fontos alappillérének tekinthetjük a webes felületén és a helyszínen egyaránt (melléklet). 2.2. A gyógyhelyen belüli turisztikai kapcsolatrendszer elemzése 2.2.1. TDM Szervezet Sárváron a turisztikai iroda története 15 éves múltra tekint. A turizmus területét érintő fejlődés alapján 2001-ben döntött úgy a városvezetés, hogy létrehozza a Sárvári Tourinform Irodát. 2011-ben megalakították a Sárvári Tourist & TDM Nonprofit Kft-t, amelynek tagjai az Önkormányzat mellett a Sárvári Turisztikai Egyesület (a kisebb szolgáltatókat fogja össze), valamint a Danubius Hotel, a Park Inn és a Spirit Hotel és természetesen a fürdő. A szervezett struktúrája (8. ábra) jól mutatja a tagok által is hangsúlyozott, településre jellemző partnerséget. A helyi TDM aktívan népszerűsíti a település idegenforgalmát, működteti a turisztikai információs pontokat, marketingkommunikációs tevékenységet folytat, rendezvényeket és konferenciákat szervez, valamint kiadványok megjelentetését mozdítja elő. A Tourinform irodába betérő érdeklődők száma évről évre növekszik. Nyári időszakban két ún. infoviskó működik a fürdő, valamint a vár előtt, amelyekben gimnazisták segítik a látogatók tájékoztatását és egyben töltik nyári gyakorlatukat. 7. ábra: A TDM szervezet tagjai és felépítése Tagok Részesedés Sárvár Város Önkormányzata 40% Sárvári Gyógy-és Wellnessfürdő Kft 20,20% Spirit Hotel Thermal Spa*****sup. 16,67% Park Inn by Radisson Sárvár Resort and Spa**** 10,10% Danubius Health Spa Resort Sárvár**** 3,33 % Sárvári Turisztikai Egyesület 10,10% Forrás: TDM A társaság egyik kiemelkedő projektje a 2015. június 30-ával lezárult A sárvári TDM szervezet fejlesztése című, NYDOP-2.3.1/A-12-2012-0006 jelű pályázat, amelyet a Regionális Operatív Program Irányító Hatóság 83,2 %-os intenzitással 88 825 838 Ft. összegű támogatásra érdemesnek ítélt. A támogatást részben marketing tevékenységre (online és offline egyaránt), valamint új turisztikai információs terminálok létesítésére, a Csónakázó-tó környékének fejlesztésére, felnőtt játszótér kiépítésére és bokorlabirintus létrahozása fordították. A projektből több helyi rendezvényt is támogatottak, így a Nyitnikék Fesztivált, a Nádasdy Országos Ételmustrát és az őszi Terményhálaadás Bemutató és Kóstoló Fesztivált is. Üdvözlő és információs táblák kerültek kihelyezésre a turisták tájékoztatására Sárvár területén, valamint desztinációfejlesztési stratégiát és vendégelégedettségi felmérést is készített a szervezet. Emellett turisztikai kedvezmény- és bónuszkártya rendszer is bevezetésre került. A kommunikáció erősítésének tükrében érintő képernyős kültéri információs terminálokat helyeztek ki, valamint elvégezték a Sárvár image film legyártatását. Az okos-telefon alkalmazások mellett, a legújabb trendhez igazodva, a TDM Be yourszelfi kaland Facebook-hoz kapcsolódó játéklehetőséget indított. 10 10 http://www.sarvar.hu/hu/info/kozerdeku-informaciok/sarvar--be-yourszelfi/sarvar--be-yourszelfi-kaland.html http://turizmus.com/desztinaciomenedzsment/be-yourszelfi-sarvaron-1130832 20