DEVIANCIA
EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA A. negatív és pozitív Negatív: valaminek a hiánya pl. a betegség hiánya Pozitív: kívánatos tulajdonság jelenléte pl. testi jóllét, lelki jóllét B. objektív és szubjektív Objektív: rendelkezésre álló eszközökkel mért pl. vérnyomás értéke Szubjektív: önbevalláson alapuló
I. TESTI EGÉSZSÉG/BETEGSÉG
VÁLTOZÓK TÍPUSAI A. ARÁNYSKÁLÁJÚ B. INTERVALLUM SKÁLÁJÚ C. ORDINÁLIS D. NOMINÁLIS
DISZKRÉT ÉS FOLYTONOS VÁLTOZÓK DISZKRÉT VÁLTOZÓK: azon változók, melyeknek csak véges számú különböző értékük van FOLYTONOS VÁLTOZÓK: a változó értékei a számegyenesen egy összefüggő tartományt folyamatosan kitöltenek
KÖZÉPÉRTÉKEK ÉS VÁLTOZÓK Kvalitatív
II. MENTÁLIS EGÉSZSÉG/BETEGSÉG
AZ ABNORMALITÁS PSZICHOLÓGIAI MODELLJEI A. PSZICHODINAMIKUS B. BEHAVIORISTA C. KOGNITÍV D. HUMANISZTIKUS-EGZISZTENCIALISTA X-------------------------------------------------------------X BIOLÓGIAI SZOCIOKULTURÁLIS
BIOLÓGIAI SZOCIOKULTURÁLIS Viselkedésgenetika/ magatartásgenetika: a genetikus tényezők viselkedéses jellemzőkre gyakorolt hatásait vizsgálja Módszerek: I. Ikerkutatás II. Adoptációkutatás
A. PSZICHODINAMIKUS a normális/rendellenes viselkedést elsősorban láthatatlan, a mélyben meghúzódó pszichés tényezők határozzák meg dinamikus: a belső erők kapcsolatban vannak egymással a kóros viselkedés: a belső erők közötti konfliktusok eredménye (A lélek betegségei. Pszichopatológia 54.)
B. BEHAVIORISTA a környezet ingereire adott válaszokra (viselkedésekre) összepontosítanak számos viselkedés konstruktív és adaptív, de a normálistól eltérő viselkedések is elsajátíthatóak (A lélek betegségei. Pszichopatológia 64.)
C. KOGNITÍV az emberi viselkedéshez először az emberi gondolatok tartalmát és folyamatát kell megértenünk a gondolatok segíthetik az életben való boldogulást, de gátolhatják is azt, esetleg ellene is fordulhatnak
C. KOGNITÍV A rendellenes viselkedés kognitív magyarázatai: maladaptív feltételezések sajátos nyugtalanító gondolatok illogikus gondolkodási folyamatok
D. HUMANISZTIKUS-EGZISZTENCIALISTA Humanisztikus: az embereket életük során az önmegvalósítás vezérli Egzisztencialista: az emberek értelmes élet leélésére törekszenek
AZ ABNORMALITÁS PSZICHIÁTRIAI MODELLJEI A pszichiátriai kórképek eredete: Genetikai tényezők Neuroanatómiai tényezők Pszichológiai tényezők Szociokulturális tényezők Pszichiátriai betegség (Németh 2011. 11.)
A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEK FŐBB PATOFIZIOLÓGIAI ELMÉLETEI A. Neurotranszmitter alul- vagy túltermelődése. B. Neurotranszmitter-receptorok sűrűségének változása egyes agyi területeken. C. Idegsejten belüli másodlagos hírvivőkaszkádok és génátírási folyamatok zavara. D. Neurodevelopmentális elmélet. E. Limitált neurodegeneráció. F. Limitált gyulladásos reakció. (Németh 2011. 11-12.)
A pszichiátriai vizsgálat eredményeit általában tünetekre, vagyis a személy abnormalitással kapcsolatos szubjektív beszámolójára, és jelekre, az abnormalitás objektív mutatóira osztjuk. (A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve, 2013. 11-12.)
Ha megfigyelünk egy síró személyt, könnyei jelezhetnek bánatot vagy a kontaktlencse alá került porszemet. Az olyan jel, mint a könny, keveset jelent, ha függetlenül próbáljuk nézni attól a személytől, aki sír. (A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve, 2013. 11-12.)
MENTÁLIS ZAVAR: olyan szindróma, melyre az egyén kogníciójának, érzelemszabályozásának vagy viselkedésének klinikailag jelentős zavara jellemző, mely a mentális működések hátterében álló pszichológiai, biológiai vagy fejlődési folyamatok diszfunkcióját tükrözi (DSM-5)
ICD (BNO) 10 DSM-5
III. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉG/BETEGSÉG
DEVIANCIA Mai értelmezői kontextusa: Pluralista társadalom nincs egységes metafizika nincs egységes értékszemlélet (az értékek pluralitása) /egyetemes emberi jogok?/
DEVIANCIA azon normák megszegése, melyet egy közösség, vagy a társadalom jelentős része elfogad etimológia: De + via szükségszerű normatív komponense van *tolerancia *szankcionálás: társadalmi kontroll (pl. kriminalizálás, medikalizálás)
A DEVIANCIA SAJÁTOSSÁGAI 1. Társadalmi definíció 2. Univerzális 3. Kontextuális 4. A szabályokat társadalmi csoportok hozzák, meghatározásaikat megítélés és társadalmi szankciók révén alkalmazzák a tagjaikra 5. A devianca meghatározása és szankcionálása hatalmi elemet foglal magában (Peter Conrad Joseph W. Schneider. Deviance and Medicalization. From Badness to Sickness. 1992)
FŐBB TERÜLETEK Alkoholizmus Kábítószerfogyasztás Bűnözés Öngyilkosság Mentális zavarok klasszikus devianciák Szexuális devianciák Vallási devianciák deviancia egyéb formái
ALKOHOLIZMUS önmagában a cselekedet (az alkohol elfogyasztás) jogilag nem tiltott /vö. pl. bűnözés/ DSM-5: Szerrel összefüggő és addiktív zavarok
ADDIKCIÓ/SZENVEDÉLYBETEGSÉG Azon viselkedésformák, 1. melyek felett a személy képtelen kontrollt gyakorolni (ezért kényszeresen újra és újra végrehajtja), illetve 2. amelyek a személyre és többnyire környezetére is kóros következményekkel járnak. (Demetrovics 2007. 30.)
AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS MAGYARÁZÓ MODELLJEI I. Korai történeti modellek pl. szakrális, morális II. Betegségmodellek pl. genetikai, pszichiátriai, pszichológiai III. Szociális modellek húzásmechanizmus, anómia pl. szociológiai, szociális tanulási lökésmechanizmus IV. Integratív (multidiszciplináris) modellek
KÁBÍTÓSZERFOGYASZTÁS Drog: a) minden olyan kémia anyag, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak valamilyen működését b) azon kémiai anyagok, amelyek pszichoaktív hatásúak (vagyis a központi idegrendszeren keresztül fejtik ki a hatásukat) c) az illegális pszichoaktív szerek
BŰNÖZÉS a többségi társadalom elhatárolódik tőle egy intézményesített norma, a jogi norma elleni vétség: a büntetőjogi következményeket maga után vonó bűncselekményként meghatározott viselkedések körét öleli át intézményes reagálást vált ki (nem felmentő ill. felmentő körülmények)
ÖNGYILKOSSÁG
MENTÁLIS ZAVAROK Ld. Korábbi DIÁ-K
MEDIKALIZÁCIÓ
MEDIKALIZÁCIÓ az a folyamat, melynek során egy korábban nem a medicina alá tartozó probléma bekerül a medicina fennhatósága alá
A MEDIKALIZÁCIÓ JEGYEI 1. Kétirányú 2. Nem szükséges teljesnek lennie 3. A jelenség mozoghat a skálán 4. Többszereplős folyamat 5. A probléma forrását alapvetően az egyénben (nem pedig a kontextusban) keresi 6. Az individuális medikális beavatkozást (nem a kollektívebb, esetleg társadalmi beavatkozást) pereferálja /depolitizáló hatás/ 7. Növeli a medicina hatalmát
PÉLDÁK: HOMOSZEXUALITÁS AD/HD
HOMOSZEXUALITÁS MEDIKALIZÁCIÓ DEMEDIKALIZÁCIÓ DSM-I (1952) DSM-II (1968) DSM-III (1980)
ELVETETT MAGYARÁZÓ ELMÉLETEK A. Pszichoszexuális fejlődési rendellenesség B. Természetellenes viselkedés C. Halmozott lelki zavarok jelenléte
FIGYELEMHIÁNYOS/HIPERAKTIVITÁS ZAVAR A. Vagy (1) vagy (2): (1) figyelmetlenség (2) hiperaktivitás-impulzivitás
(1) figyelmetlenség alábbi tüneteiből hat vagy több, amelyek legalább 6 hónapig olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív és nem felel meg a fejlődési szintnek: Figyelmetlenség: (a) (i)
(2) hiperaktivitás-impulzivitás alábbi tüneteiből legalább hat, amelyek legalább 6 vagy több hónapig olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív és nem felel meg a fejlődési szintnek: Hiperaktivitás: (a) (f) Impulzivitás: (g) (i)