Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28.
Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási osztályvezető: Szűcs Anna Készítette: Pálfalvi Zsoltné Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Szegedi Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Szegedi Igazgatósága kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Szeged, Jobb fasor 6-10. Telefon: 62-623-800 Faxszám: 62-432-438, 432-439 KSH az interneten: www.ksh.hu
TARTALOM Oldal BEVEZETÉS...5 Lakóházak és lakások...6 A panellakások lakóinak jellemzői...10 A Panel és a Panel plusz programokról...16 TÁBLÁZATOK...19
MEGJEGYZÉSEK A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A használt fogalmak magyarázata megtalálható a 2001. február 1-jei népszámlálás adatait tartalmazó kiadványok Módszertani megjegyzéseiben. JELMAGYARÁZAT A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
BEVEZETÉS Magyarországon és benne a Dél-Alföldön a második világháborút követően egy-két évtizedig elenyészően kevés lakás épült; a meglévő állomány pedig korszerűségét tekintve rendkívül elmaradottnak minősült. A lakáshiány enyhítésére a politikai vezetés a lakásépítés ipari szintű fejlesztése mellett döntött, és az 1960-as évek elejétől a korábbinál nagyobb ütemben kezdték el a lakótelepek építését. A lakáskérdés átfogó rendezésére a kezdetekben alkalmazott téglablokkos technológia sem nyújtott megfelelő megoldást. Radikális változást csak az úgynevezett házgyári panelszerkezet hozott, az üzemi körülmények között előregyártott fal- és födémelemekkel, fürdőszoba- és konyhablokkokkal. Kísérleteztek ezzel Nyugat-Európa fejlett országaiban is, főként Dániában, de igazán a keleti blokkban terjedt el. Magyarországon a nagy, 15 éves lakásépítési programok megvalósítását egy dán mintájú kivételével a Szovjetunióból megvásárolt házgyárak tették lehetővé, melyekből jutott a Dél-Alföldre is. A régió minden hetedik-nyolcadik állampolgára lakótelepen, minden tizedik panellakásban él. Bár ezek a lakások kezdettől fogva jóval komfortosabbak voltak, mint a nem panellakás-állomány, mára nagy részük bőven rászolgált a felújításra, korszerűsítésre. Mivel rossz a szigetelésük, öregek a nyílászárók, többnyire nem szabályozható a fűtés, a villany- és gázszámlák jóval magasabbak, mint az új építésű házak esetében. A kormány panelrekonstrukciós programot indított, amelynek célja az iparosított technológiával épített lakásokban élők életminőségének javítása, a fenntartási költségek csökkentése és országos mértékű energia-megtakarítás. A 2001-ben kezdődött program 15 év alatt kétezermilliárd forintot szán az erősen leromlott állapotú lakásállomány felújítására és az épületek környékének rehabilitációjára. A programban a régió legtöbb panellakással rendelkező városa, Szeged az élen járók között található. Jelen kiadvány a legutóbbi, 2001-es népszámlálás kínálta lehetőséget kihasználva az összeírás adataira támaszkodva összefoglalja a régió panellakásainak és lakóinak fontosabb jellemzőit, a nem panellakás-állományhoz képest mutatott eltéréseit. (A különbségek értékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy azok kialakulásában kisebb-nagyobb mértékben eleve szerepet játszik, hogy panelból alapvetően csak városokban épültek lakások.) Az elemző részt táblázatok és grafikonok színesítik, és a végén részletes táblázatok egészítik ki. 5
Lakóházak és lakások Dél-Alföld lakásállománya a 2001. évi népszámlálás időpontjában 574 ezer lakásból állt. Ebből 517 ezer volt lakott, 57 ezer pedig üresen állt. E kereken 10 százaléknyi rész között vannak a csak másodlagosan vagy más célra, illetve csak üdülésre használt lakások is. A lakott lakásokból 15 százalék (76 ezer lakás) a városok lakótelepein helyezkedett el, bennük 180 ezer fős népességgel. Ez azt jelenti, hogy a Dél-Alföld 1,3 millió lakosának 13 százaléka élt 2001-ben lakótelepi környezetben. A telepszerű tipizált, egy adott területen való tömeges, azonos technológiával kivitelezett lakásépítés a régióban később kezdődött, mint az ország primer iparfejlesztési vidékein. Míg országosan a lakótelepi lakások 6 százaléka épült 1960 előtt, a régióban mindössze 2 százaléka. A Dél-Alföldön elsősorban de nem csak a lakótelepi lakások építésénél két technológia alkalmazása terjedt el: az egyik a téglablokkos, a másik a panelos építési mód. Az utóbbi módszerrel ebben a térségben több mint 60 ezer lakás épült, ennek 11 százaléka lakótelepen kívül, a városok egyéb területein. (Arra is van példa, hogy a történelmi belváros patinás épületei közé húztak fel egy-egy panelépületet.) A panelos építkezések már a hatvanas évek végén megkezdődtek. Ekkor még régión kívüli üzemekből (például Dunaújvárosból vagy Szolnokról) szállították az elemeket a térségbe. A régióban csak később indult meg a gyártás; az akkori Szovjetunióból vásárolt házgyárak egyike Szegedre, egy másik Kecskemétre került. A szegedi 1971-ben, a kecskeméti, az országban utolsóként, 1975-ben kezdte meg működését. (Más településeken is készültek bizonyos részegységek a házgyárak úgynevezett panelüzemeiben.) A különböző normák és típustervek alkalmazása miatt a házgyárak csupán néhány típusépületet állítottak elő. A kezdeti évek lakótelepeit három épülettípus jellemzi: a 4-5 szintes, általában három lépcsőházas sávház, a kockaház és a kezdetben 4-5, később 9-10 emeletes pontház. A hetvenes évek lakótelepeinek beépítési módját és építészeti karakterét egyre inkább a szovjet mintájú nagypaneles technológia határozta meg. Ekkor váltak meghatározóvá a 10 emeletes sávházak. A nyolcvanas évek végével a lakótelepi építkezések lezárultak, csak néhány kisebb volumenű beruházás befejezése húzódott még át a kilencvenes évek elejére. Már a nyolcvanas évtizedben is alapvetően változtattak a házak megjelenésén, az épületek nagy részét a korábbi úgynevezett lapostető helyett tetőszékkel, nyereg vagy kontyolt idomokkal koronázták, ami lényegesen előnyösebb városképi megjelenést, oldottabb, humánusabb kompozíciókat tett lehetővé. A vázolt múltból következően a panelépületek és -lakások kor szerinti összetétele alapvetően különbözik az egyéb technológiával felhúzott épületekétől, illetve lakásokétól. Míg a zömmel téglából készült nem panelos épületek több mint fele 1970-et megelőzően épült, a panelfalazatúaknak viszont mindössze két százaléka. A régió 3330 panelos lakóépületéből 1540 a dömping első évtizedét jelentő hetvenes évek, 1679 pedig a másodikat jelentő nyolcvanas évek termése. Ez azt jelenti, hogy a házak közel fele 27-36 éves, a másik fele pedig jobbik esetben is közel 20 éves. A lakótelepi panelépítkezés szempontjából a súlypont a régión belül Csongrád megye esetében inkább a hetvenes, míg Békés megye esetében inkább a nyolcvanas évekre esik. 6
Panel- és nem panel lakóházak, illetve lakások építési év szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, 2001. február 1. Építési év Lakótelepi Nem lakótelepi panel Lakóházak Összes (százalék) Nem -1944 - - - 36,4 1945-1969 2,2 0,5 2,0 24,6 1970-1979 47,8 35,8 46,2 18,2 1980-1989 49,3 57,8 50,4 14,4 1990-2001 0,7 5,9 1,4 6,4 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 Lakások -1944 - - - 34,5 1945-1969 2,3 0,4 2,1 25,1 1970-1979 50,3 40,6 49,3 19,8 1980-1989 46,8 57,1 47,9 14,2 1990-2001 0,5 1,9 0,7 6,4 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 Ahogy arról már az előzőekben is szó volt, a nyolcvanas évtizedben egyre inkább szakítani próbáltak az előző évtized lakótelepeinek sematizmusával. A házgyárak követve az újabb elvárásokat fokozatosan többféle magasságú, változatosabb épülettípusok gyártására tértek át. Újra megjelentek a lakótelepeken az alacsonyabb, 4-5 szintes házak. A monotonitást a homlokzatok fantáziadúsabb, játékosabb kialakításával (például fogazott, színes homlokzatok), igényesebb bejáratokkal próbálták feloldani. Kísérleti jelleggel 1-2 szintes (ahol a második szint már tetőtér) magánházak és sorházak is épültek ebben az időben. Ezek környezete általában nem minősül lakótelepinek, és arányuk a panelos lakóházakon belül mindössze két százalékot tesz ki. Csongrád megyében, ahol a földszintes panelos lakóépületek hányada a legnagyobb, is csak 3 százalék. A régióban az épületek tehát túlnyomórészt emeletesek, jellemzően 5, illetve 10 szintesek. A legnagyobb arányban a a felvonó megtakarítása érdekében 2-4 emeletes házak fordulnak elő, súlyuk megközelíti az 58 százalékot, az 5-10 szinteseké pedig a 39 százalékot. Különösen ez utóbbiak megjelenésével még a régi nagyvárosokban is igazi arculatváltás következett be: a földszintes, gazdasági udvaros épületek helyére többszintes tömbök kerültek. Tíz emeletesnél nagyobb panel lakóépület viszont lakótelepen egyáltalán nem épült, nem lakótelepen is csak egy, Szegeden. A régió panelházainak viszonylagos emberléptékűségét az épületenkénti lakások alacsony száma is jelzi: minden 10 épületből 8 legfeljebb 15 lakást foglal magában. A maximálisan 30 lakásos épületek aránya 14, az ennél is több lakásosoké pedig mindössze 7 százalék. 7
Panel- és nem panel lakóházak emelet és lakásszám szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, 2001. február 1. (százalék) Megnevezés Lakótelepi panel- Nem lakótelepi panel- Összes panel- Nem panel- lakóház Földszintes 0,1 14,3 2,0 98,1 Emeletes 99,9 85,7 98,0 1,9 Ebből: 1 emeletes 1,0 2,3 1,1 0,8 2-4 emeletes 56,9 62,4 57,6 1,1 5-10 emeletes 42,1 20,9 39,3 0,0 10 emeletesnél több 0,0 0,2 0,0 0,0 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 Ebből: 1-3 lakásos 0,1 4,3 0,7 98,2 4-15 lakásos 78,4 78,9 78,4 1,6 16-30 lakásos 14,4 10,0 13,8 0,2 30-nál több lakásos 7,1 6,8 7,1 0,0 A panellakások közül minden második 4 szintesnél magasabb épületben található, és csupán minden századik földszintesben vagy egyemeletesben. A lakások nagyobbik fele, hattizede maximum 14, 18 százaléka pedig legfeljebb 29 másik lakással osztozik egy épületen, és csak minden negyedik-ötödik panellakás található 30-nál több lakásos épületben. A lakásállomány döntő része ma már magánszemélyek tulajdonát képezi. A rendszerváltásig a nagyobb városok lakásainak viszonylag jelentős hányada volt állami tulajdonban (a lakásépítési boom -ot elsősorban a tömeges állami megrendelések eredményezték). A lakásállomány tulajdonviszonyok szerinti átrendeződése köztudottan a nyolcvanas évek végén megindult, majd a rendszerváltást követő években kiteljesedett lakásprivatizáció, az önkormányzatokhoz került bérlakások magántulajdonba adásának következménye. A 2001-es népszámláláskor az önkormányzati hányad már csak néhány százalékot tett ki; az arány nagyobb volt a panel-, mint a nem panellakások esetében. (Napjaink egyik jelentős problémája a vegyes, személyi és önkormányzati tulajdonú lakóházak létrejötte, ahol egyre nagyobb feszültséget okoz a házzal kapcsolatos ügyek, a közös költségek és a lakbérek összehangolása.) A lakott lakások tulajdonjelleg szerinti megoszlása, 2001. február 1. (százalék) Megnevezés Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye panel nem panel panel nem panel panel nem panel Természetes személy tulajdona 92,0 97,7 95,8 97,8 93,1 96,1 Önkormányzati bérlakás 6,2 1,5 3,8 1,3 6,3 3,2 Egyéb tulajdon 1,9 0,8 0,4 0,9 0,6 0,7 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 8
Egy panellakás bármikor is épült és bármilyen épülettípusban mindig is korszerű, összkomfortos lakhatási körülményeket biztosított. Központos fűtés, állandó melegvíz- és gázszolgáltatás, beépített konyhabútor, szőnyegpadló, a házak környékén játszóterek tették kényelmessé az ottlakók életét. Fogyatékosságuk abban a politikai kötöttségben (is) rejlett, hogy csak kevés lakás mérete haladhatta meg a másfél-kétszobás méretet. Az állami lakásokra vonatkozó normák az egész- és félszobák rendszerén alapultak, ahol a nagyobb szoba sem igen léphette túl a 18 négyzetmétert. A hetvenes évek végétől a mennyiségi szemléletet egyre inkább felváltotta a minőségi. Az állami lakásberuházások jelentős visszaesésével csökkent az egy-másfélszobás és megnőtt a háromszobás lakások aránya. A legutóbbi népszámláláskor a panellakások 55 százaléka volt (a másfélszobával rendelkezőket is idesorolva) kétszobás, 31 százaléka háromszobás. Az ennél több szobával rendelkező panelotthonok aránya csupán 6 százalék, szemben a nem panelok több mint kétszer nagyobb hányadával. Érdekes, hogy a nem lakótelepi panellakások esetében különösen magas a kisebb otthonok aránya. A lakott lakások szobaszám szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, 2001. február 1. 100% Lakótelepi panel Nem lakótelepi panel Nem panel 80% 60% 40% 20% 0% 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4-x szobás A Dél-Alföld 60 ezer lakott panellakásának több mint fele Csongrád, 31 százaléka Bács-Kiskun, 17 százaléka pedig Békés megyében található. A régió érintett 42 településéből 17 Bács-Kiskunban, 12 Békésben és 13 Csongrádban helyezkedik el. A panellakással rendelkező települések csaknem mindegyike város, de érintett néhány község is. Ez utóbbiak között a legtöbb panellakással az 1997-ig Szegedhez tartozó Algyő rendelkezik, ahol elsősorban a szénhidrogén kitermelésben és feldolgozásban foglalkoztatottak lakásgondjait oldották meg az itt emelt kisebb, 120 lakásos lakóteleppel. Ugyanakkor akad jó néhány olyan város a régióban összesen 13, ahol nem épült egyetlen panellakás sem. Ezek jellemzően 1989-ben vagy azután nyerték el a városi státuszt, amikor a panelos építkezések csillaga leáldozott és a házgyárakat bezárták. Nincs panelépület a viszonylag nagyobb települések közül Tiszakécskén, Kecelen, Gyomaendrődön, Mezőberényben és Sarkadon. 9
Panellakások és települések, 2001. február 1. Megnevezés Bács-Kiskun Békés Csongrád megye Dél-Alföld Települések, ahol van panellakás száma 17 12 13 42 aránya, % 14,3 16,0 21,7 16,5 Panellakások száma 18 946 10 178 31 182 60 306 aránya a), % 14,6 11,5 22,9 17,0 a lakottak aránya b), % 92,1 93,9 95,0 93,9 Lakótelepi panellakások száma 17 164 7 426 29 103 53 693 aránya b), % 90,6 73,0 93,3 89,0 Panellakások a megyeszékhelyeken száma 10 557 5 323 25 552 41 432 aránya, % 24,5 19,2 36,1 29,3 a) Azon települések lakásállományához viszonyítva, ahol van panellakás. b) Az összes panellakáshoz viszonyítva. A panelos technológia koncentráltságát jelzi, hogy a régió 5 legnagyobb városában, a megyeszékhelyeken, valamint Baján és Hódmezővásárhelyen található a panellakásállomány több mint háromnegyede. Csongrád megye elsőbbsége nemcsak az abszolút, hanem a relatív számokat tekintve is megmutatkozik. E megye érintett településein a teljes lakásállományhoz viszonyítva a lakások bő egyötöde panel. Legnagyobb, 36 százalékos az arány a régió legnépesebb városában, Szegeden, ahol a közel 71 ezer lakásból 25 és fél ezer épült panel falazattal. Rajta kívül viszonylag magas a panelok hányada Kecskeméten(25%) és Békéscsabán(19%), továbbá Mezőhegyesen és Kalocsán(18%), valamint Baján(16%). A régió panellakásainak valamivel több mint egytizede Csongrád megyében ennél kevesebb, míg Békésben jóval nagyobb hányada az, ami nem lakótelepi környezetben található. A panellakások lakóinak jellemzői A dél-alföldi régióban egy nagyvárosnak megfelelő népesség, összesen 139 ezer ember létformáját határozza meg a panel. Közülük a legtöbben Csongrád megyeiek, itt többen laknak panellakásban, mint a másik két megyében együttvéve. A panellakók majd kilenctizede lakótelepi környezetben él, Csongrád megyében ez az arány meghaladja a 93 százalékot. A legnagyobb létszámú panellakóval rendelkező településen, Szegeden 60 ezer főnek panel az otthona. A népesség nagyobbik fele már régóta a gyengébbik nemhez tartozik. A nemek szerinti összetétel a nem panelban élők esetében kiegyensúlyozottabb a panelban lakókénál; a különbség 3 százalékpont. Ez utóbbi körben minden ezer férfira 139 fővel több nő jut, mint az előbbiben. 10
Az ezer férfira jutó nők száma a Dél-Alföldön, 2001. február 1. 1400 fő 1200 1242 1259 1221 1099 1082 1101 1000 800 600 Bács-Kiskun Békés Csongrád Panelban élők Nem panelban élők A lakások lakóinak átlagos száma között nincs lényeges eltérés aszerint, hogy panelvagy nem panellakásról van-e szó. A 100 lakásonkénti 231-232 főtől a kisebb lakótelepi lakások átlagos lakószáma tér el negatív, illetve érdekes módon a nem lakótelepiek ugyanezen kategóriába tartozó típusainál pozitív irányban. Hasonló különbség fedezhető fel ebben a két körben az épületek emeletszáma, illetve lakásszáma növekedésével: a nem lakótelepi panellakások lakóinak száma ugyanis nagyjából csökken, a lakótelepieké viszont növekszik. 100 lakott lakásra jutó lakó a Dél-Alföldön, 2001. február 1. Megnevezés Lakótelepi panel- Nem lakótelepi panel- Összes panel- Nem panel- lakásban Földszintes 200 314 311 238 Emeletes 231 218 230 195 Ebből: 1 emeletes 202 300 222 207 2-4 emeletes 225 219 224 192 5-10 emeletes 237 214 235 195 10 emeletesnél több - 217 217 267 ÖSSZESEN 231 222 230 232 Ebből: 1-3 lakásos 160 333 277 239 4-15 lakásos 229 227 228 198 16-30 lakásos 238 240 238 185 30-nál több lakásos 234 193 229 189 11
A panellakásokban élők korösszetétele is jellegzetesen különbözik a többi lakás lakóinak korstruktúrájától. Különösen szembetűnő a differencia a 20-as éveiket taposó és az 54 évesnél idősebb generációk esetében. A két korcsoport különböző előjelű eltérései azt a tényt erősítik, hogy a panellakások népessége összességében fiatalabb, mint az egyéb lakásoké. E megállapítás mindkét nemre igaz. Az okok között minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a legnagyobb panellakás-állománnyal rendelkező városok kollégiumokból kiszorult egyetemi-főiskolás polgárai anyagi okokból előszeretettel választják ideiglenes otthonukul a panellakásokat. A 15-29 évesek aránya a lakótelepi panellakások esetében a férfiaknál és a nőknél egyaránt kereken 10 százalékponttal magasabb, mint a nem panellakások esetében. A népesség korcsoportos megoszlása a Dél-Alföldön, 2001. február 1. 85-x 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 Férfi Nő 14 12 10 8 6 4 2 0 2 4 6 8 10 12 14 százalék Panelban élő népesség Nem panelban élő népesség A panellakásokban élők korcsoportos összetétele a tapasztalatok szerint különbözhet a település típusa (megyei jogú város, város, község), illetőleg a lakás építési éve szerint. A nagyobbakkal szemben a kisebb településeken, illetőleg a régiekkel szemben az újabb építésű lakótelepeken magasabb a fiatalok aránya. A panellakásokba, és különösen a lakótelepi lakásokba költözők között mindvégig túlreprezentáltak voltak a fiatal családok. Ez annak köszönhető, hogy a fiatalok számára a viszonylag olcsó lakótelepi otthonok belépési lehetőséget kínálnak a lakáspiacra. A megszerzett otthon aztán gyermekeik megszületése után is még jó néhány évig lakhelyükül szolgál. A panellakásokban élő gyermekkorúak aránya jelentősen meghaladja az idősekét. Ebben a körben száz 14 éven aluli gyermekre negyvenöt 65 éves és idősebb személy jut, 12
nagyjából csak feleannyi, mint a többi lakásban élők körében. A gyermek és időskorúak egymáshoz viszonyított arányát kifejező öregedési indexek nőkre vonatkozó értékei mindkét lakáscsoportban lényegesen bő felével magasabbak, mint a férfiakra vonatkozóké. A lakók főbb korcsoportjai szerint a lakások összetétele is több ponton lényegesen különbözik attól függően, hogy panelről vagy nem panelről van-e szó. Míg az előbbiek esetében azon lakások hányada, ahol fiatal személy (is) él 64, illetve ahol idős személy (is) 22 százalék, addig az utóbbiak esetében ugyanezen arányok 48, illetve 43 százalék. A lakott lakások a lakók korösszetétele szerint a Dél-Alföldön, 2001. február 1. Megnevezés Panel- lakás (százalék) Nem panel- ÖSSZESEN 100,0 100,0 Ezen belül: csak fiatalkorú személy által lakott 15,0 5,2 csak középkorú személy által lakott 17,6 15,2 csak időskorú személy által lakott 13,8 26,9 fiatal és középkorú személy által lakott 44,6 35,4 fiatal és időskorú személy által lakott 1,1 1,5 közép- és időskorú személy által lakott 4,5 9,1 fiatal és közép- és időskorú személy által lakott 2,7 6,0 lakónépesség nélkül 0,7 0,7 A korösszetétel különbözőségével is összefügg, hogy a háztartások struktúrájában kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók. A panelos háztartások kétharmadát, a nem panelosokénak héttizedét alkotják családok, amiből következően a nem családháztartások ami döntően egy személyt jelent aránya a panelokban a nagyobb. A másik feltűnő különbség, hogy az egy szülős családok hányada a panellakásokban (17%) lényegesen meghaladja a nem panelban élő csonka családok részarányát (10%). Ezek az adatok arra utalnak, hogy lakótelepek erősen érintettek a csonka családok társadalmi-szociológiai problémájában. A panellakások szűkösségének is következménye, hogy a két vagy több családból álló háztartások előfordulása szinte elenyésző, alig haladja meg az egy százalékot. A népesség családi állapot szerinti összetételében hosszabb ideje érvényesülő tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél az elváltak, valamint a nőtlenek, hajadonok arányának növekedése kísér. A nem házasok részaránya a férfiak és a nők körében egyaránt magasabb a panelban, mint a nem panelban élőknél: a nőtlenek/hajadonok hányada ugyanúgy nagyobb, mint az elváltaké, és csak az özvegyek esetében fordított a helyzet. 13
A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása nemenként a Dél-Alföldön, 2001. február 1. férfi Panelban élő népesség nő 38% 30% 40% 10% 50% 2% 19% 11% Nem panelban élő népesség férfi 30% nő 19% 51% 9% 10% 57% 4% 20% Nőtlen/hajadon Házas Özvegy Elvált A népesség iskolázottsági szintjének alakulásában ugyancsak hosszú évek óta tartó folyamat, hogy növekszik a középfokú és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, és egyre kevesebben vannak, akiknek az általános iskola 8. évfolyamát sem sikerült elvégezniük. Az is régi tapasztalat, hogy még ugyanazon település esetében is a lakótelepi környezet folyamatos leértékelődése ellenére a panellakások népessége általában magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, mint a többi lakásban élők: már a legalább általános iskolai végzettségűek aránya is nagyobb, de az igazán jelentős különbség a középiskolát, illetve a felsőfokú iskolát végzetteket tekintve tér el egymástól. 14
Iskolai végzettség a megfelelő korúak százalékában a Dél-Alföldön, 2001. február 1. Megnevezés Panelban élők Nem panelban élők férfi nő férfi nő A 10-x éves népességből az általános iskola első osztályát sem végezte el 0,2 0,2 0,4 0,5 A 15-x éves népességből legalább általános iskolai végzettségű 97,7 94,8 90,0 82,8 A 18-x éves népességből legalább középiskolai végzettségű, érettségivel 46,7 53,5 27,7 32,4 A 25-x éves népességből egyetemi, főiskolai végzettségű, oklevéllel 18,0 15,5 9,7 8,8 A panellakásokban élő felsőfokú iskolát végzettek arányai aszerint is különböznek, hogy a lakás lakótelepen vagy azon kívüli környezetben található. Kiugróan magas a diplomások hányada a nem lakótelepi panellakások lakói esetében; a különbség a férfiaknál még jelentősebb, mint a nőknél. A panelban élő diplomások aránya a 25 éves és idősebb népességben nemenként a Dél-Alföldön, 2001. február 1. Lakótelepi panelban élők Nem lakótelepi panelban élők Férfi 17,4 23,3 Lakótelepi panelban élők Nem lakótelepi panelban élők Nő 15,1 18,8 0 5 10 15 20 25 30 százalék A népesség számának csökkenésével és a korstruktúrának az időskorúak irányába történő elmozdulásával egyidejűleg a foglalkoztatottak száma és aránya már a nyolcvanas években csökkenni kezdett. Mindez a községekben élőket sokkal súlyosabban érintette, mint a városiakat. Következésképp az átlagosnál fiatalabb korösszetételű és alapvetően városi panellakosság körében az aktivitási szint magasabb, mint a nem panellakásokban élők esetében. Az eltolódás oly mértékű, hogy a panelok lakóinál a gazdaságilag aktívak aránya nagyobb is, mint a gazdaságilag nem aktívaké. A többi lakásban élőknél épp fordított a helyzet, és a két arány közötti különbség is nagyobb, mint a panellakóké. A foglalkoztatottak aránya szintén a panelok népességénél a magasabb, a munkanélkülieké ellenben 15
alacsonyabb. A munkanélküliségi ráta alakulása a panelokban ezzel együtt a városokban élők kedvezőbb munkaerőpiaci lehetőségeiről tanúskodik. Megnevezés A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, 2001. február 1. Lakótelepi panelban élő Nem lakótelepi panelban élő (százalék) Nem panelban élő férfi nő férfi nő férfi nő Foglalkoztatott 48,9 42,0 48,8 43,5 39,0 28,5 Ezen belül: alkalmazásban álló 42,1 38,9 40,7 39,4 29,0 24,2 szövetkezeti tag 0,1 0,1 0,2 0,1 0,8 0,3 egyéni, társas vállalkozó, segítő családtag 6,7 3,0 8,0 4,0 9,2 4,0 Munkanélküli 4,9 3,6 4,6 3,2 5,7 3,3 Gazdaságilag aktív népesség 53,7 45,6 53,3 46,7 44,7 31,8 Inaktív kereső 15,3 27,5 15,5 26,3 28,9 42,0 Ezen belül: nyugdíjas, járadékos 13,7 21,1 14,0 20,9 26,3 34,9 Eltartott 31,0 26,9 31,2 27,0 26,3 26,2 Ezen belül: nappali tagozatos tanuló 20,6 18,0 21,0 18,1 16,5 14,9 Gazdaságilag nem aktív népesség 46,3 54,4 46,7 53,3 55,3 68,2 NÉPESSÉG ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Munkanélküliségi ráta 9,1 7,8 8,6 6,9 12,7 10,5 Az előzőekkel szoros összefüggésben a panellakásokban arányaiban kevesebb nyugdíjas lakik, mint azokon kívül, a különbség meglehetősen tetemes. A két lakókörnyezeti típus között az eltartottak részarányai még a leginkább kiegyenlítettek, különösen a nőket illetően. A Panel és a Panel plusz programokról* A Magyarországon házgyári technológiával, előre gyártott elemekből épült lakások több mint 56 százaléka közel 30, ezen belül 6 százaléka 40 évnél is idősebb. Különösen a legrégebben épült lakóházak műszaki állapota leromlott, magasak az üzemeltetési költségek. A problémákat többek között a pazarló, jelentős energiaveszteséggel működő távfűtési rendszer okozza, ahol a havidíj magas, a lakások fűtését pedig nem lehet egyénileg szabályozni. A helyzetet rontja a falazat és a nyílászárók rossz hőszigetelése is. Felújításra korábban kétszer lehetett állami forrást nyerni: 1997-ben a német panelhitelből és 2001-ben a Széchenyi tervből, amely 163 pályázón segített 710 millió forinttal. *Forrás: www.magyarorszag.hu 16
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet 2001. február 1-jétől teremt lehetőséget az előregyártott technológia felhasználásával épült lakóépületek felújításának támogatására. Ennek keretében az épületek utólagos hőszigeteléséhez és gépészeti rendszereinek energiatakarékos felújításához, korszerűsítéséhez lehet vissza nem térítendő állami támogatásra pályázatot benyújtani. A panellakás-felújítási programban olyan lakóközösségek illetve önkormányzatok vehetnek részt, amelyek a felújítási költségek egyharmad-egyharmad részét állják. Ehhez teszi hozzá az állam a maga egyharmadnyi támogatását. Az öt évvel ezelőtt elindított programban 2005- ig 36 ezer lakást újítottak fel, 15 milliárd forintból. 2005-ben a kormány e célra 8 milliárd forintot különített el. A megemelt keretösszeg lehetőséget adott a nyílászárók cseréje mellett a hőszigetelésre, a gépészeti felújításra, valamint a házak környékének rendbetételére is. A panelprogramhoz 2005. augusztus elejétől a Panel plusz hitelprogram kapcsolódik. Ennek segítségével kedvezményes kamatozású kölcsönök révén azok a rászoruló lakóközösségek és önkormányzatok is részt vehetnek a felújításban, akik nem rendelkeznek kellő önerővel. A hitelprogram hosszú távú, tizenöt éves hitelt biztosít a rászorulóknak, 5-6 százalékos kamattal. 2005-ben rekordmennyiségű pályázat érkezett be panelfelújításra, többen éltek a pályázati lehetőséggel, mint az azt megelőző négy évben összességében. A legtöbb pályázat Székesfehérvárról érkezett, a sorban Szeged és Kaposvár a következő. A legnagyobb támogatási összegért folyamodó városok: Székesfehérvár, Szeged és Nyíregyháza. Iparosított technológiával épített lakások felújításához nyújtott állami támogatások a Dél-Alföldön, 2001-2005* Település éve A támogatások által érintett lakások száma összege, millió Ft Kecskemét 2001 626 39 2002 599 33 2003 541 48 2004 880 48 2005 916 98 Kiskunfélegyháza 2004 42 3 2005 28 1 Makó 2002 73 1 2005 60 2 Mezőkovácsháza 2002 48 1 Mórahalom 2002 21 7 Szeged 2002 102 7 2003 169 15 2004 779 98 2005 2 558 615 Szentes 2002 192 7 2004 60 2 ÖSSZESEN - 7 694 1 025 *Forrás: www.oleh.hu/palyazat/kimutatas_a_tamogatasokrol, 2006. márciusi állapot szerint. 17
Az 5 év alatt együttesen 117 ezer iparosított technológiával épült lakás kapott támogatást felújításra az országban. A szám 2006 végéig várhatóan eléri a 190 ezret, így az év végére a panellakások negyede újulhat meg. Az idei költségvetési előirányzat nyitott, azaz lehetőség nyílik az összes érvényes pályázati igény maradéktalan kielégítésére. Egy lakás felújítására átlagosan 198 ezer forint támogatás jut. 2005 végéig a Dél-Alföldön összesen közel 8 ezer lakás felújításához nyújtott az állam támogatást, több mint egy milliárd forint értékben. Öt év átlagában a dotáció lakásonként átlagosan 133 ezer forintot tett ki. Természetesen ez az összeg a terminus elején lényegesen kevesebb volt, mint a végén. A régióban a már említett Szeged mellett Bács- Kiskun megye székhelye, Kecskemét is kiemelkedik mind a támogatott lakások számát, mind az elnyert támogatás nagyságát illetően. A 2007 és 2013 közötti időszakban tovább folytatódik a panelprogram, a számítások szerint a következő uniós költségvetési ciklus végére várhatóan a panelállomány 80 százaléka megújul. Az unió a költségek 20 százalékát vállalja magára, az állam és az illetékes önkormányzat további 47 százalékát állja a felújításnak. A lakók részéről szükséges önerő az összköltség 33 százaléka, melyre felvehetik az alacsony kamatozású "Panel plusz" hitelt is. 18
TÁBLÁZATOK
A lakóházak száma összevont építési év szerint, 2001. február 1. Építési év Lakótelepi Nem lakótelepi panel- lakóház Nem Bács-Kiskun megye Összes -1944 - - 63 881 63 881 1945-1969 46 1 45 310 45 357 1970-1979 506 38 31 766 32 310 1980-1989 459 75 27 709 28 243 1990-2001 8 6 13 056 13 070 ÖSSZESEN 1 019 120 181 722 182 861 Békés megye -1944 - - 47 738 47 738 1945-1969 3-33 305 33 308 1970-1979 146 72 24 139 24 357 1980-1989 317 79 20 038 20 434 1990-2001 2 11 6 920 6 933 ÖSSZESEN 468 162 132 140 132 770 Csongrád megye -1944 - - 45 351 45 351 1945-1969 15 1 27 470 27 486 1970-1979 730 48 22 667 23 445 1980-1989 648 101 14 511 15 260 1990-2001 9 9 7 811 7 829 ÖSSZESEN 1 402 159 117 810 119 371 Dél-Alföld -1944 - - 156 970 156 970 1945-1969 64 2 106 085 106 151 1970-1979 1 382 158 78 572 80 112 1980-1989 1 424 255 62 258 63 937 1990-2001 19 26 27 787 27 832 ÖSSZESEN 2 889 441 431 672 435 002 20
A lakóházak lakásainak száma összevont építési év szerint, 2001. február 1. Építési év Lakótelepi Nem lakótelepi panel- lakás Nem Bács-Kiskun megye Összes -1944 - - 70 449 70 449 1945-1969 649 18 53 357 54 024 1970-1979 8 532 422 40 138 49 092 1980-1989 7 887 1 336 31 598 40 821 1990-2001 96 6 14 404 14 506 ÖSSZESEN 17 164 1 782 209 946 228 892 Békés megye -1944 - - 51 976 51 976 1945-1969 34-38 626 38 660 1970-1979 2 636 1 378 31 864 35 878 1980-1989 4 728 1 262 23 768 29 758 1990-2001 28 112 7 822 7 962 ÖSSZESEN 7 426 2 752 154 056 164 234 Csongrád megye -1944 - - 54 740 54 740 1945-1969 566 8 37 055 37 629 1970-1979 15 852 883 29 677 46 412 1980-1989 12 517 1 179 17 776 31 472 1990-2001 168 9 10 850 11 027 ÖSSZESEN 29 103 2 079 150 098 181 280 Dél-Alföld -1944 - - 177 165 177 165 1945-1969 1 249 26 129 038 130 313 1970-1979 27 020 2 683 101 679 131 382 1980-1989 25 132 3 777 73 142 102 051 1990-2001 292 127 33 076 33 495 ÖSSZESEN 53 693 6 613 514 100 574 406 21
A lakóházak lakásainak száma emeletszám szerint, 2001. február 1. Megnevezés Lakótelepi Nem lakótelepi panel- lakás Nem Bács-Kiskun megye Összes Földszintes 2 14 178 838 178 854 Emeletes 1 017 106 2 884 4 007 Ebből: 1 emeletes 27 9 1 406 1 442 2-4 emeletes 621 68 1 431 2 120 5-10 emeletes 369 29 47 445 10 emeletesnél több - - - - ÖSSZESEN 1 019 120 181 722 182 861 Békés megye Földszintes - 3 130 465 130 468 Emeletes 468 159 1 675 2 302 Ebből: 1 emeletes - - 421 421 2-4 emeletes 444 141 1 241 1 826 5-10 emeletes 24 18 13 55 10 emeletesnél több - - - - ÖSSZESEN 468 162 132 140 132 770 Csongrád megye Földszintes - 46 114 227 114 273 Emeletes 1 402 113 3 583 5 098 Ebből: 1 emeletes 1 1 1 533 1 535 2-4 emeletes 578 66 2 019 2 663 5-10 emeletes 823 45 30 898 10 emeletesnél több - 1 1 2 ÖSSZESEN 1 402 159 117 810 119 371 Dél-Alföld Földszintes 2 63 423 530 423 595 Emeletes 2 887 378 8 142 11 407 Ebből: 1 emeletes 28 10 3 360 3 398 2-4 emeletes 1 643 275 4 691 6 609 5-10 emeletes 1 216 92 90 1 398 10 emeletesnél több 0 1 1 2 ÖSSZESEN 2 889 441 431 672 435 002 22
A lakások* lakóinak száma lakásaik összevont építési éve szerint, 2001. február 1. Építési év Lakótelepi Nem lakótelepi panellakás lakója Nem Összes Bács-Kiskun megye -1959 - - 179 122 179 122 1960-1969 1 202 33 64 735 65 970 1970-1979 17 972 843 100 990 119 805 Együtt 19 174 876 344 847 364 897 1980-1989 18 419 2 790 98 456 119 665 1990-2001 299 130 47 295 47 724 Együtt 18 718 2 920 145 751 167 389 ÖSSZESEN 37 892 3 796 490 598 532 286 Békés megye -1959 - - 142 394 142 394 1960-1969 65-44 181 44 246 1970-1979 5 918 2 805 78 610 87 333 Együtt 5 983 2 805 265 185 273 973 1980-1989 11 004 2 815 70 777 84 596 1990-2001 157 249 26 999 27 405 Együtt 11 161 3 064 97 776 112 001 ÖSSZESEN 17 144 5 869 362 961 385 974 Csongrád megye -1959 - - 138 191 138 191 1960-1969 1 081 12 46 601 47 694 1970-1979 36 227 1 932 74 423 112 582 Együtt 37 308 1 944 259 215 298 467 1980-1989 31 368 3 031 52 134 86 533 1990-2001 575 47 32 695 33 317 Együtt 31 943 3 078 84 829 119 850 ÖSSZESEN 69 251 5 022 344 044 418 317 Dél-Alföld -1959 - - 459 707 459 707 1960-1969 2 348 45 155 517 157 910 1970-1979 60 117 5 580 254 023 319 720 Együtt 62 465 5 625 869 247 937 337 1980-1989 60 791 8 636 221 367 290 794 1990-2001 1 031 426 106 989 108 446 Együtt 61 822 9 062 328 356 399 240 ÖSSZESEN 124 287 14 687 1 197 603 1 336 577 *Lakások: a lakott lakások a lakott üdülőkkel és a lakott egyéb lakóegységekkel együtt. 23
A lakások lakóinak* összetétele összevont korcsoportonként, 2001. február 1. Korcsoport Lakótelepi Nem lakótelepi Nem panelben Összesen panelben élők élők férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Bács-Kiskun megye 0-14 éves 3 548 3 517 357 346 43 029 41 449 46 934 45 312 15-29 5 073 5 525 478 533 50 008 47 654 55 559 53 712 30-49 5 253 6 735 526 642 68 789 68 584 74 568 75 961 50-64 1 998 3 137 231 373 42 152 49 689 44 381 53 199 65-x 1 034 2 072 98 212 29 757 49 459 30 889 51 743 ÖSSZESEN 16 906 20 986 1 690 2 106 233 735 256 835 252 331 279 927 Békés megye 0-14 éves 1 690 1 662 478 517 30 919 29 888 33 087 32 067 15-29 2 111 2 376 736 858 35 500 33 369 38 347 36 603 30-49 2 565 3 294 817 1 102 50 460 50 139 53 842 54 535 50-64 913 1 335 365 495 32 636 37 700 33 914 39 530 65-x 369 829 145 356 24 848 37 502 25 362 38 687 ÖSSZESEN 7 648 9 496 2 541 3 328 174 363 188 598 184 552 201 422 Csongrád megye 0-14 éves 5 896 5 695 436 437 28 368 27 170 34 700 33 302 15-29 9 897 10 960 719 826 34 843 33 865 45 459 45 651 30-49 9 202 11 554 641 852 46 654 47 054 56 497 59 460 50-64 4 344 6 195 326 451 31 036 36 142 35 706 42 788 65-x 1 878 3 630 108 226 22 826 36 079 24 812 39 935 ÖSSZESEN 31 217 38 034 2 230 2 792 163 727 180 310 197 174 221 136 Dél-Alföld 0-14 éves 11 134 10 874 1 271 1 300 102 316 98 507 114 721 110 681 15-29 17 081 18 861 1 933 2 217 120 351 114 888 139 365 135 966 30-49 17 020 21 583 1 984 2 596 165 903 165 777 184 907 189 956 50-64 7 255 10 667 922 1 319 105 824 123 531 114 001 135 517 65-x 3 281 6 531 351 794 77 431 123 040 81 063 130 365 ÖSSZESEN 55 771 68 516 6 461 8 226 571 825 625 743 634 057 702 485 * Lakók az intézeti lakók és a hajléktalanok nélkül. 24