TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI GAZDASÁG KUTATÁS FÓKUSZ FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁS EGYEZTETÉST KEZDTEK AZ MKIK ÉS A REKTORI KONFERENCIA VEZETŐI A magyar felsőoktatási rendszer problémáiról, azok lehetséges megoldásairól kezdődött egyeztetés a gazdasági és az oktatási szektor képviselői között január 22- én Budapesten. A Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felsőoktatási szakkollégiumának első megbeszélésén a felek egyet értettek abban, hogy közös érdek az oktatás és a gazdaság igényeinek összehangolása, ezért rövidesen javaslatokat tesznek például a jogszabályok megváltoztatására. A MOL székházában rendezett, "munkamegbeszélésnek" is nevezett találkozón a magyar felsőoktatási intézmények rektorai mellett Magyarország legnagyobb cégeinek - 1 - vezetői vettek részt. Parragh László, az MKIK elnöke úgy fogalmazott, az asztalnál a magyar GDP közel fele foglalt helyet. A kamarai elnök azt hangoztatta, ma olyan változáson esik át a felsőoktatás, amelynek során a piaci és az egyetemi intézményi oldalnak elemi érdeke, hogy legyen köztük párbeszéd. Azt mondta, egyetlen elvárásuk az, hogy a felsőoktatás fenntartható és minőségi legyen. Jelezte ugyanakkor, abba nem kívánnak beleszólni, hogy milyen szakra hányan iratkozzanak be, de azt el akarják mondani, hogy a gazdaság szempontjából mire van igény. Parragh László arról beszélt, hogy ha az intézményrendszert ehhez az igényhez tudják igazítani, akkor a magyar felsőoktatást versenyképes helyzetbe lehet hozni, és valamennyi szereplő - köztük az oktatók, a hallgatók és "megrendelőként" a gazdaság is - sikeres lehet. Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora a megbeszélésen elhang-
zottakat felidézve azt mondta, többen is úgy vélték, szerencsésebb lett volna, ha ez a találkozó hamarabb történik meg. Azt hangoztatta, hogy stratégiai kérdésekben, a "fő irányokban", a felsőoktatás javításában, az oktatás és a gazdaság összehangolásának szükségességében egyetértés volt. Elmondta, nem tartják elegendőnek a problémák felsorolását, ezért munkacsoportokat hoznak létre, hogy ezek okait megvizsgálják. végzett munkaerő gyakorlati alkalmazhatóságát és úgy érzik, hogy az oktatott szakok, szakmák és a reálgazdasági igény között szakadék van. AKTUÁLIS A KÁRPÁT RÉGIÓ ÜZLETI HÁLÓZAT ÚJ IRODÁVAL BŐVÜLT Ábrahám László, a debreceni National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője egy anonim "pályakövetési rendszer" kialakításának szükségességét vetette fel. Ennek lényege, hogy megtudják, az egyes intézményekben és szakokon végzett hallgatók - Magyarországon belül - hova, milyen cégekhez kerülnek, milyen fizetéssel, beosztással. Ehhez szerinte törvényi változtatásra lenne szükség, hogy a munkaadók ezeket az adatokat kötelezően lejelentsék. Jelezte: a statisztikákból a fiatalok és szüleik láthatják, milyen pályát érdemes választani. Arról is beszélt, jó lenne, ha egyes tárgyakat idegen nyelven is lehetne oktatni, mert ez is megkönnyíthetné az elhelyezkedést. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora azt hangoztatta, a két fél eltökélt abban, hogy a problémák megoldásához megtalálják az eszközöket, és úgy látják, közös lobbierővel el lehetne érni a szükséges jogszabályváltoztatásokat. Parragh László a felsőoktatás problémáit összegezve azt mondta, a magyar felsőoktatás az elmúlt években "az esetek nagyobb többségében" elszakadt a gazdasági igényektől; a gazdasági szereplők kifogásolják a minőségi oktatást, hiányolják a nyelvtudást, illetve a Megnyitották a Kárpát Régió Üzleti Hálózat új üzletfejlesztési irodáját január 8- án Dunaszerdahelyen. Az ünnepélyes megnyitón hangsúlyozták: a hagyományos kapcsolatok helyreállítása a magyar gazdaságpolitika egyik válasza az Európát sújtó válságra. Az iroda segítségével a helyi vállalkozások egy Újvidéktől Ungvárig terjedő hálózatba tudnak bekapcsolódni. Az első felvidéki iroda múlt májusi megnyitása óta a munkatársak félezernél is több cégmegkeresést kaptak, igazolódott, hogy igény van az irodák által kínált szolgáltatásokra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által, a Szlovákiai Magyar Közgazdászok Társasága közreműködésével most megnyitott üzletfejlesztési iroda már a kilencedik a Kárpát-medencében, és a második a Felvidéken. Bíró Attila, az újonnan megnyitott iroda vezetője azt mondta: elsődleges céljuk a magyarországi vállalkozók külföldi segítése, ugyanakkor a Szlovákiából és a környező országokból Magyarországon megtelepedni kívánó vállalkozókat is támogatják. Az irodamegnyitót követő gazdasági fórumon Radetzky Jenő, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa a felvidéki magyar szervezetekkel való együttműködés hatékonyságát méltatta, majd ismertette a Wekerle-terv céljait. Kifejtette: a Wekerle-terv megalkotása lehetőséget teremtett a magyar gazdaság mindeddig kiaknázatlan, regionális növekedési stratégiájának megfogalmazására, és a konkrét intézkedések összeállítására. 2020-ra egy olyan - 2 -
Kárpát-medencei tér kialakítása a szándék, amelyben a kis- és középvállalkozások hatékonyan képesek hozzájárulni a munkahelyteremtéshez és az exportteljesítmény fokozásához - tette hozzá. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat keretében megnyíló üzletfejlesztési irodák legfőbb feladata a hazai vállalkozások Kárpátmedencei pozíciónak erősítése, valamint olyan kereskedelem-fejlesztési programok szervezése, amelyek támogatják a magyar és a térségi cégek közötti kapcsolatfelvételt és forrás is van az arab országokban. Meglátása szerint az infrastrukturális fejlesztések, a mezőgazdaság és a kutatás-fejlesztés lehetnek azok a területek, ahol a magyar cégek megrendeléshez juthatnak. Komoly lehetőségek nyílhatnak a hazai építőipari cégek előtt, mivel a legtöbb arab országban, de főként az öböl-menti államokban, nemzeti fejlesztési terveket dolgoztak ki, amelyek a közlekedési hálózat modernizálására, iskolák, kórházak építésére vonatkoznak. NEMZETKÖZI AZ MKIK MAGYAR-ARAB TAGOZATÁNAK KIBŐVÍTETT ELNÖKSÉGI ÜLÉSE Az MKIK Magyar-Arab Tagozata január 17-én - 30 fő részvételével - kibővített elnökségi ülést tartott. Az ülés meghívott vendége volt Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára, aki Az arab térség szerepe a magyar külgazdasági stratégiában címmel tartott előadást. Parragh László, az MKIK elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a magyar kivitel nagy része az EU-ba irányul, azonban jelenleg nem kedvező a gazdasági helyzet Európában, ezért fontos érdeke Magyarországnak, hogy új piacokat találjon. Az arab országok alkalmas kitörési pontot jelenthetnek. Hozzáfűzte, ezek az országok stratégiai partnerei lehetnek Magyarországnak. Az MKIK elnöke kitért arra is, hogy az MKIK külgazdasági stratégiájában - a kormányzat keleti nyitás politikájával összhangban - a magyar-arab kapcsolatok fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír. Szijjártó Péter az előadásában arról beszélt, hogy a kapcsolatépítés igen kedvező hatással jár a magyar nemzetgazdaságra; így Magyarország sok olyan terméket és szolgáltatást kínálhat, amelyre nagy a kereslet, - 3 - Emlékeztetett, az euró zóna válsága súlyosan érinti a magyar gazdaságot is, hiszen a magyar kivitel döntő része az uniós tagállamokba irányul. A válság után semmi sem lesz ugyanolyan, mint előtte, ezért országunk sem a válság előtti eszközökkel és módszerekkel lehet sikeres tette hozzá. Szijjártó Péter bízik az MKIK által is működtetetett, most alakuló Kereskedőház rendszerben, mely a KKV-k szerepvállalását nagyban segíti majd. Az előadást követően a felszólalók az alábbi témákat vetették fel: az exporthitelezési rendszer, valamint a vámcsökkentés szükségességét, a turizmus vonzóképességének és turisztikai ágazat fejlesztésének igényét, a húsipar támogatását az állatkiadási egyezmény révén, a kettős-adóztatási rendszer ratifikálását, a HITA-val való együttműködés fontosságát, az arab relációról egy magyar referencia füzet összeállítását, valamint a Kurdisztán felé nyitás gazdasági szerepét.
INFORMÁCIÓS NAP BRAZÍLIÁRÓL BUDAPESTEN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013. január 24-én Információs nap Brazíliáról címmel tájékoztató rendezvényt szervezett Budapesten a magyar-brazil gazdasági kapcsolatokról. Az információs nap a Fókuszban Latin-Amerika című rendezvénysorozat második tagjaként, a budapesti Brazil Nagykövetséggel együttműködve valósult meg. A rendezvényt Kárpáti György, az MKIK Külgazdasági Kollégiumának alelnöke nyitotta meg, majd ezt követően Parragh László, az MKIK elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy az MKIK külgazdasági stratégiájában a kormányzat céljaival összhangban nagy jelentőséggel bír a BRIC országokkal való kapcsolatok fejlesztése. Ugyanakkor Latin-Amerika kezdi újra felkelteni a magyar vállalkozások érdeklődését, ezért fontos a megfelelő tájékoztatás nyújtása. Magyarország kereskedelmi partnerországai rangsorában 2011-ben Brazília az export szempontjából a 39. helyen, az importot tekintve a 40. helyen állt. Az elmúlt években a kétoldalú áruforgalmat illetően Brazília első számú kereskedelmi partnerünk volt Dél- Amerikában. Ezt követően Sérgio Eduardo Moreira Lima, Brazília budapesti nagykövete köszöntötte a résztvevőket és tartotta meg előadását az üzleti környezetről, kereskedelmi és befektetési lehetőségekről Brazíliában. Moreira Lima nagykövet elmondta, hogy országa nyitott a - 4 - Magyarországgal való kereskedelmi és befektetési kapcsolatok erősítésére, és a nagykövetség kész információval segíteni a Brazília iránt érdeklődő magyar vállalatokat. A bevezető előadást követően a résztvevő vállalatok további négy előadást hallgathattak meg az üzleti lehetőségekről. Vancsisinné Szlovák Gabriella, a Nemzetgazdasági Minisztérium Globális Főosztályának szakmai tanácsadója a magyar-brazil kereskedelmi valamint befektetési kapcsolatokat mutatta be, majd beszélt az együttműködés lehetséges területeiről, kiemelten a brazil partner innovációs együttműködések iránti igényéről. Lengyel László, az EXIM nemzetközi kapcsolatokért és elemzéskért felelős igazgatója bemutatta az EXIM Eximbank- MEHIB felépítését és tevékenységét. Részletesen beszélt az állami exportösztönzés területeiről, a jelenlegi termékpalettáról, a finanszírozási feltételekről általában, majd konkrétan Brazília viszonylatában. A rendezvény előadásainak utolsó blokkjaként olyan vállalkozások - a Polaritás-GM Kft. és a KONsys Kft.- mutatkoztak be, melyek a brazil piacon már sikereket könyvelhetnek el. KAZAH KAMARAI ELNÖKI LÁTOGATÁS Parragh László MKIK elnök január 24-én 3 fős kazah kamarai delegációt fogadott az MKIK székházában, melynek tagjai Szabor Jeszinbekov, a Kazah Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dzsambulat Szarszenov, a Kazah-Magyar Üzleti Tanács elnöke és Azat Peruasev, az Ak Zhol Party elnöke. A találkozón magyar részről részt vett Laszlóczki Imre, Magyarország kazahsztáni nagykövete, Fasimon Sándor, a Magyar-Kazah Tagozat elnöke, Németh János, a tagozat alelnöke, Tényiné Stark Mária, MKIK nemzetközi igazgató és Leimeter Ilona tagozati titkár. Az MKIK tavaly májusban a miniszterelnöki látogatás keretében a Kazah Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködési megállapodást írt alá Asztanában közös üzleti tanács létrehozásáról. Az együttműködés komoly előrelépést jelenthet a két ország gazdasági kapcsolatában, magyar oldalról már 2008-ban
megalakult az Üzleti Tanács, mely időközben tagozattá bővült. A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a sikeres együttműködés érdekében a két szervezet évente legalább két alkalommal ülésezik felváltva a két országban. A kazah partner emellett felvetette egy 2-3 fős döntéshozó ügyvezetőség létrehozását is. A felek megegyeztek abban, hogy a Közös Üzleti Tanács működjön közre a kormányközi gazdasági együttműködési bizottsági ülések gazdasági témáinak előkészítésében. JIANGSU KAMARAI DELEGÁCIÓ FOGADÁSA ÉS ÜZLETEMBER- TALÁLKOZÓ Nádasi Tamás, a Magyar Kínai Tagozat elnöke és Tényiné Stark Mária, nemzetközi igazgató január 18-án fogadta az MKIK-ban azt a 10 fős kínai, kamarai delegációt, mely Jiangsu tartományból érkezett hazánkba. A CCPIT Jiangsu igazgatója, Cong Sufeng által vezetett delegációban különféle - vasúti berendezések, textil, ruházat, játék, kiállítás-szervezés, mérnöki projekt menedzsment, műanyagipari - szektorokból érkező kínai cég képviselője is részt vett. A hivatalos tárgyalásokat, cégbemutatkozásokat követően a Magyar- Kínai Tagozat tagvállalatainak lehetőségük nyílt arra, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak a Jiangsu tartománybeli cégekkel. GAZDASÁG A KÖZBESZERZÉSI MUNKABIZOTTSÁG ÉS AZ ÉPÍTÉSÜGYI KOLLÉGIUM EGYÜTTES ÜLÉST TARTOTT Az építőipart érintő - a közbeszerzésekkel összefüggő - szabályozási problémák feltárása, a tervezetként előkészületben lévő intézkedések egyeztetése, valamint az ezekre vonatkozó egységes kamarai álláspont - 5 - kialakítása érdekében, az MKIK Közbeszerzési Munkabizottsága és az MKIK Építésügyi Kollégiuma együttes ülést tartott 2013. január 31-én. Az ülést Miklóssy Ferenc MKIK általános alelnök és Tolnay Tibor, az MKIK Elnökségének tagja vezette le. A megbeszélésen az NFM részéről Kovács László és Várhomoki-Molnár Márta vettek részt. A főbb témák: A 2012. évi CLVII. törvény a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról 45. (felelős műszaki vezető alkalmazása); 1. az MKIK mellett létrehozandó teljesítést igazoló szervezet; 2. minimális rezsióradíj alkalmazása; 3. fedezetkezelő rendszerrel kapcsolatos kérdések; 4. az MKIK felkérése szerződés minták készítésére. A fenti kérdésekben a résztvevők az alábbiak szerint foglaltak állást: 1. A vonatkozó törvény szóban forgó paragrafusának eltörlését kezdeményezni kell, miután versenyszűkítő, azaz a vállalkozók széles körét zárja ki a közbeszerzésekből. 2. A teljesítés igazoló szervezet működésével kapcsolatban a korábban egyeztetett feltételek mellett - támogató vélemény született. 3. A minimális rezsióradíj alkalmazása, kötelezően nem, de ajánlás jelleggel, irányelvszerűen bevezethető. 4. A fedezetkezelői rendszer piacidegen elem, ezért működtetése nem indokolt sem a közbeszerzéseknél, sem a magánberuházásoknál, ebből következően nem támogatandó, hogy ezzel a tevékenységgel a KAVOSZ Zrt. feladatait bővítsék. 5. A szerződés minták ajánlás jellegű elkészítése fontos, hosszabb távon - a nemzetközi, elsősorban német gyakorlathoz hasonlóan - szükséges lenne egy, az általános szerződési követelményeket, alapelveket, feltételeket összefoglaló szabálygyűjtemény kidolgozása.
Egyenlegmutató A résztvevők megállapodtak abban, hogy egy szűk körű szakértői team két héten belül elkészíti az MKIK részletes álláspontját tartalmazó dokumentumot. keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek földrajzi elhelyezkedés és gazdasági ág együttes eloszlása és ezen belül létszám szerint. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR KÉZMŰVES REMEK PÁLYÁZATRÓL A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013. február elején újból, immár 11. alkalommal hirdeti meg egyfordulós pályázatát a Magyar Kézműves Remek elismerő cím elnyerésére. A pályázat benyújtási határideje várhatóan 2013. június eleje lesz. A bővebb információkat tartalmazó pályázati kiírás és adatlap 2013. február első heteiben jelenik meg, amely elérhető lesz az MKIK honlapján (is). Reméljük, hogy idén még a tavalyi rekordszámú (121) pályázatnál is több jelentkezőt üdvözölhetünk ezen a rangos megmérettetésen ennek kapcsán most is számítunk a területi kamarák eredményes közreműködésére. KUTATÁS A vállalatok idén hasonlóan ítélik meg üzleti helyzetértéküket, mint a tavaly vagy két évvel ezelőtt így lényegében elmondható, hogy az akkor megfogalmazott óvatos várakozásaik nem teljesültek. Az általános üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke 11 pont azaz 11 százalékpontos többségben vannak azok a vállalatok, akik inkább kedvezően ítélik meg üzleti helyzetüket, azokkal szemben, akik kedvezőtlenül. A 2012-re vonatkozó üzleti várakozások nagyon hasonlóak a tavalyiakhoz, az egyenlegmutató értéke 15 pont azaz 15 százalékpontos többségben vannak azok a vállalatok, akik bíznak üzleti helyzetük javulásban 2013 első félévében, mint akik az üzleti helyzet romlását várják. 1. ábra: A jelenlegi és jövőbeli általános üzleti helyzet szubjektív megítélése 2. 40 30 20 10 0-10 28,8 31,5 19,0 26,2 12,8 2,3-3,2 10,6 10,7 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Jelenlegi üzleti helyzet értékelése Forrás: NMH, GVI 2006-2013 5,0 20,2 13,3 11,1 14,9 Következő félévre vonatkozó várakozás RÖVIDTÁVÚ MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZIS 2012 szeptember október között került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis kutatásának 2012. évi adatfelvételére. Ennek során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 6782 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható - 6 - Egyenlegmutató: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. 100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. Bázis: 10 főnél nagyobb vállalatok
Egyenlegmutató Foglalkoztatás A versenyszférában alkalmazásban állók létszáma a 2008-as igen enyhe növekedés után 2009 folyamán a gazdasági válság hatására jelentős, 5-8 százalék körüli visszaesést mutatott minden negyedévben. 2010-ben a csökkenés üteme lassulni kezdett, majd az év második felében már 3 százalék körüli növekedést tapasztaltunk a versenyszféra alkalmazottainak számában. 2011-ben a növekedési ütem folyamatosan gyengült, az év végén stagnálást mutattak az adatok. 2012-ben a negatív tendencia tovább folytatódott: az első negyedévben 1,3 százalékkal, a második és a harmadik negyedévben pedig 2,1 százalékkal csökkent az alkalmazotti létszám a versenyszférában. 2. ábra: Az alkalmazásban állók létszámának változása, 2008 2012, százalék (az előző év azonos időszaka: 100,0) 110 105 100 95 90 85 80 Forrás: KSH Versenyszféra Költségvetési szervezetek Az alkalmazásban állók létszámának változása, 2008-2012, százalék (az előző év azonos időszaka = 100,0) I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III 2008 2009 2010 2011 2012 A NMH-GVI Rövidtávú Munkaerő-piaci előrejelzése szerint enyhén pozitív létszámfelvételi szándékkal jellemezhetőek a magyar versenyszféra következő évi várakozásai. Míg 2012-ben 10 százalékponttal több vállalat bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, addig 2013-ban ugyanez az arány 14 százalék. Eszerint jövőre több vállalat tervez létszámfelvételt, mint amennyit a tavalyi felvételben terveztek a cégek 2012-re. A jelenség lényegében megfelel a korábbi két év tapasztalatainak, amikor a vállalatok enyhén optimista várakozásokat fogalmaznak meg, amelyek később csak részben teljesültek. 3. ábra: Foglalkoztatási egyenlegmutatók 30 20 10 0-10 -20-30 12,6 Foglalkoztatási egyenlegmutatók Tárgyévi és következői évi tervek 15,7 14,3 22,1 10,0 12,9-19,6 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 13,3 4,6 14,5 9,0 Tények Várakozások Egyenlegmutató: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenleg-mutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. 100-at akkor, ha minden cég létszámcsökkenésben és +100- at akkor, ha minden cég létszámbővülésben pozitívan ítéli meg a helyzetét. Ábraértelmezés: Az ábrán látható egyenlegmutatókban bekövetkező egy pontos elmozdulás egy százalékpontos változásnak feleltethető meg. Szaggatott vonallal kerültek megjelenítésre az adott évre vonatkozó tényadatok és folytonos vonallal az előző évben, a következő évre megfogalmazott tervek, várakozások. A korábbi előrejelzéseket és ezek hibáit is figyelembe vevő becsléseink szerint 2013-ban a valószínűsíthető forgatókönyv alapján 0,2 százalékkal csökken az alkalmazásban állók száma a versenyszektorban. A pesszimista forgatókönyv szerint 0,8 százalékkal csökken, az optimista forgatókönyv szerint 1 százalékkal nő az alkalmazásban állók létszáma a versenyszektorban. 4.tábla: 2013-ra várható létszámvárakozások forgatókönyvek szerint Pesszimista Valószínűsíthető Optimista forgatókönyv -0,8% forgatókönyv -0,2% forgatókönyv 1,0% Forrás: NMH, GVI 2012 11,4 10,4 13,8-7 -
A valószínűsíthető forgatókönyv szerint az iparban 0,5 százalékkal nőhet az alkalmazásban állók létszáma. Ezzel szemben a többi gazdasági ágban csökkenés valószínűsíthető, leginkább a mezőgazdaságban, ahol 1,8 százalékos csökkenést prognosztizálunk. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a mezőgazdaság terén az optimista forgatókönyv szerint is csökkenés várható. 5.tábla: 2013-ra várható létszámvárakozások gazdasági ágak szerint Pesszimista Valószínűsíthető Optimista Mezőgazdaság forgatókönyv -1,8% forgatókönyv -1,8% forgatókönyv -1,4% Ipar és építőipar -0,2% 0,5% 1,4% Kereskedelem -0,7% -0,4% 0,6% Gazdasági -1,6% -0,8% 0,9% szolgáltatás Versenyszféra -0,8% -0,2% 1% Forrás: NMH, GVI 2012 A teljes tanulmány elérhető az alábbi oldalon: http://wwww.gvi.hu/data/papers/prognozis_20 12_tanulmany_130110_.pdf - 8 -