Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye pedagógiai programja OM azonosító: 200959 2011. 1
Tartalomjegyzék Törvényi előírások... 8 Az iskola nevelési programja... 9 Adatok... 9 Helyi szintű szabályozás dokumentumai... 9 Helyzetelemzés... 11 Belső feltételek... 11 Iskolaszerkezet... 11 Bácsalmási gesztorintézmény... 11 Csikériai Tagintézmény... 11 Kunbajai tagintézmény... 11 Madarasi tagintézmény... 11 Tanulmányi helyzet... 11 Külső feltételek... 11 Társadalmi környezet... 11 Szervezeti kapcsolatok... 12 Művészeti nevelés... 12 Nemzetiségi nevelés 13 Az iskola jövőképe... 13 Küldetésnyilatkozat... 13 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 15 Pedagógiai alapelvek... 15 Pedagógiai célok, feladatok... 15 1. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes énképük... 16 2. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége... 17 3. Az iskolásokból tanult és tanuló művelt és művelődő ifjak váljanak... 17 4. A tanulókból a társadalomba jól illeszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló ifjak váljanak... 17 5. A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ifjak váljanak... 18 6. Tegyenek szert tanulóink a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, az élethez szükséges ismeretekre... 18 7. Az iskola növendékei érezzék jól magukat az intézményben, legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira... 19 Eszközök, eljárások... 19 A kompetenciaalapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai... 20 Az újabb társadalmi elvárások... 20 Az elméleti háttér kialakítása, az új pedagógiai program alapelvei... 20 A kompetencia fogalmának gyakorlati megközelítése... 20 A kulcskompetenciák nyolc területe... 21 Iskolai egészségnevelési program... 32 Jogszabályi háttér... 32 Az egészségfejlesztés fő feladatai... 32 Az egészségfejlesztés sarkpontjai... 32 A prevenció (megelőzés) területei... 32 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai... 32 Szomatikus testi nevelés... 33 Higiénés nevelés... 33 Személyi higiénére nevelés... 33 Környezet higiéniára nevelés... 33 2
A betegségek megelőzésére nevelés... 33 A kondicionális testedzés... 33 Baleset-megelőzésre nevelés... 34 Pszichohigiénés (lelki egészségre) nevelés... 34 Szociohigiénés (harmonikus társkapcsolatokra történő) nevelés... 34 Kommunikációs nevelés... 35 Környezeti nevelési program... 36 Törvényi háttér... 36 Környezet és természetvédelmi jogszabályok... 36 Egészségügyi jogszabályok... 37 Közoktatási jogszabályok... 37 A környezeti nevelés színterei iskolánkban... 38 Tanórán kívüli programok... 44 Erőforrások... 44 Nem hagyományos tanórai keretben... 44 Módszerek... 45 Taneszközök... 45 Kommunikáció... 46 Iskolán belüli kommunikáció formái... 46 Iskolán kívüli kommunikáció formái... 46 A környezeti nevelés eredményességének vizsgálati módszerei... 46 Erőforrások... 46 Nem anyagi erőforrások... 46 Anyagi erőforrások... 47 Konkrét célok és feladatok... 48 Helyi értékek (Bácsalmás)... 49 Az iskola fogyasztóvédelmi programja... 50 A fogyasztóvédelmi oktatás célja... 50 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei... 50 Megvalósítást szolgáló módszertani eljárások... 50 Megvalósítást szolgáló tevékenységi formák... 50 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 52 Világnézeti, erkölcsi nevelés... 52 Esztétikai nevelés... 52 Környezetvédelemre nevelés... 53 Az egészséges életmódra nevelés... 53 Közéletiségre nevelés... 53 A tanulók személyiségfejlődése... 55 A tanuláshoz kapcsolódó feladataink... 55 Feladataink és a hozzá kapcsolódó eszközök... 55 Művészetek területein... 55 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, rendezvények... 55 Pedagógusokat érintően... 55 Gyermekközösségek... 56 A gyermekközösségek nevelési céljai, feladatai... 56 Rendezvények... 57 Integrációs Pedagógiai Rendszer(IPR)... 59 Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések... 59 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 62 Feladat... 63 Módszerek... 63 A megvalósulás színterei... 63 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 65 A tehetséggondozás folyamata... 65 3
Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 73 Feladat... 73 A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei... 73 Kapcsolódó tevékenységek... 74 Oktatási segítség... 7 A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet kezelésének színterei... 74 A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos statisztikák írásos anyagok elkészítése... 75 A megoldást segítő személyek, intézmények... 76 Megoldási lehetőségek... 76 Tapasztalatunk... 77 A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók, felzárkóztatását segítő program... 78 A megvalósítás keretei, eljárásai... 80 A fejlesztés területei... 81 Egyéb tevékenységek... 81 A képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja... 81 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 83 Alkalmazott módszerek... 84 A hátrányos helyzet kezelésének színterei... 84 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 85 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái... 86 A kapcsolattartás formái, szervezeti keretei... 86 Pedagógusok rendszeres feladatai e közös munka érdekében... 87 Szülők rendszeres feladatai e közös munka érdekében... 87 Az iskola és a családi kapcsolatának folyamata... 87 Szülővel, közösséggel való együttműködés formái... 88 Együttműködés a tanulói közösséggel... 88 A kapcsolattartás kialakult formái... 88 Tájékoztatás a tanév rendjéről, programjáról... 89 Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon... 89 Szervezeti hagyományok... 90 Innovációs törekvéseink... 90 A pedagógiai program megvalósításának garanciái... 90 A pedagógiai program eredményességének mutatói... 90 Az iskola helyi tanterve... 91 A nem szakrendszerű oktatás... 92 Törvényi szabályozás... 92 A tanterv kiemelt területei... 92 Óratervek... 93 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 101 Az iskolába való belépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 102 A tanulói jogviszony létesítésének folyamata... 102 A tanulók továbbhaladása... 103 Tanulmányi követelmények nem teljesítése... 104 A tanulói jogviszony megszűnése... 104 Iskolán belüli átjárhatóság... 104 Bizonyítvány... 104 Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés, minősítés... 104 Az iskolai beszámoltatás követelményeinek alapelvei... 104 A tanulók minősítésének formái... 105 4
Módjai... 105 Értékelés formái... 106 Tantárgyi osztályzatok... 107 Szöveges minősítés... 108 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ill. elismerése, elmarasztalása... 108 A tanuló magatartása... 108 A tanulók szorgalma... 109 A tanulók jutalmazása... 110 A tanulók büntetése... 111 Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése... 112 Az írásbeli beszámoltatás formái, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe... 112 Az írásbeli feleletek értékelése alsó tagozaton... 1112 Alapfokú művészetoktatás... 114 A napközis, tanulószobai és iskolaotthonos felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai... 115 Nevelési célkitűzés... 116 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 117 I. Próbák az aerob állóképesség méréséhez... 117 II. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése... 118 III. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése... 118 IV. A hasizmok erő-állóképességének mérése... 119 A Hungarofit teszt-rendszer pontértékelései... 120 A Logopédia ellátás... 122 A logopédia céja, feladata, alapelvei... 122 Beszédhibák, alkalmazott terápiák, minősítések... 124 Pöszeség... 124 Megkésett beszédfejlődés... 126 Diszfázia... 127 Beszédészlelés és beszédmegértés zavara... 129 Diszfónia... 129 Orrhangzós beszéd... 130 Dadogás... 134 Hadarás... 136 Diszlexia/Diszgráfia... 137 A logopédiai fejlesztés intenzitása... 140 A gyógytestnevelés sajátosságai... 140 A gyógytestnevelés célja, feladatai 140 A gyógytestnevelés sajátosságai 141 ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS 144 Tartalomjegyzék... 2 Törvényi előírások... 9 Az iskola nevelési programja... 10 Adatok... 10 Helyi szintű szabályozás dokumentumai... 10 Helyzetelemzés... 12 Belső feltételek... 12 Külső feltételek... 12 Az iskola jövőképe... 14 Küldetésnyilatkozat... 14 I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 16 Pedagógiai alapelvek... 16 Pedagógiai célok, feladatok... 16 5
Eszközök, eljárások... 20 A kompetencia alapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai... 21 Az újabb társadalmi elvárások... 21 A kulcskompetenciák nyolc területe... 22 II. Iskolai egészségnevelési program... 33 Jogszabályi háttér... 33 Az egészségfejlesztés fő feladatai... 33 III. Környezeti nevelési program... 37 Törvényi háttér... 37 Környezet és természetvédelmi jogszabályok... 37 Egészségügyi jogszabályok... 38 Közoktatási jogszabályok... 38 A környezeti nevelés színterei iskolánkban... 39 IV. Az iskola fogyasztóvédelmi programja... 51 V. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 53 A tanulók személyiségfejlődése... 56 A tanuláshoz kapcsolódó feladataink... 56 VI. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, rendezvények... 56 Integrációs Pedagógiai Rendszer(IPR)... 60 Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések... 60 VII. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 63 VIII. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 66 IX. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 74 A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet kezelésének színterei... 75 X. A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók, felzárkóztatását segítő program... 79 XI. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 84 XII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 86 XIII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái... 87 A kapcsolattartás formái, szervezeti keretei... 87 Napközi otthon... 90 A pedagógiai program megvalósításának garanciái... 91 A pedagógiai program eredményességének mutatói... 91 Az iskola helyi tanterve... 92 Törvényi szabályozás... 93 A tanterv kiemelt területei... 93 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 102 Az iskolába való belépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 103 A tanulói jogviszony létesítésének folyamata... 103 Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés, minősítés... 105 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ill. elismerése, elmarasztalása... 109 A tanulók jutalmazása... 111 A tanulók büntetése... 112 Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése... 113 Az írásbeli beszámoltatás formái, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe... 113 A napközis, felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai... 116 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 118 A logopédiai ellátás... 123 Beszédhibák, alkalmazott terápiák, minősítések... 125 A gyógytestnevelés sajátosságai... 142 6
I. NEVELÉSI PROGRAM... 148 II. A ZENEISKOLA HELYI TANTERVEI... 162 1.1. ZENEISKOLÁNK RÉGI HELYI TANTERVE... 162 Furulya... 167 Fuvola... 170 Klarinét... 173 Szaxofon... 176 Kürt... 178 Trombita... 180 Harsona... 183 Tuba... 186 Zongora... 189 Elméleti tárgyak, szakok... 192 Szolfézs... 192 Zenetörténet-zeneirodalom... 198 Fafúvós kamara... 199 Rézfúvós kamara... 200 Zenekar... 201 Hangszeres tanszakaink... 206 Fafúvós tanszakaink... 207 Furulya... 207 Fuvola... 210 Klarinét... 213 Szaxofon... 215 Rézfúvós tanszakaink... 218 Trombita... 218 Kürt... 221 Harsona, Tenorkürt, Baritonkürt... 223 Tuba... 226 Billentyűs tanszakunk... 229 Zongora... 229 Kötelező vagy kötelezően választható tárgyak... 232 Szolfézs... 232 Kötelezően választható tárgyak... 237 Zenetörténet-zeneirodalom... 237 Kamarazene... 239 Zenekar... 241 4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei... 244 4.1. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei... 244 4.2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga tantárgyai... 244 4.3. A vizsgák ideje:... 245 4.4. Előrehozott vizsga... 246 4.5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés... 246 4.6.A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése... 246 4.7.Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban... 246 5. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 247 5.1A tanulók teljesítményének értékelése, minősítésének formái... 247 5.2. Az év végi beszámoló... 248 5.3. Javítóvizsga... 248 5.4. Összevont beszámoló... 248 6. A tanuló szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei... 249 I. TÁVALTI TERVEINK... 293 PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 294 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 295 7
Pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 293 Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 294 1. sz. melléklet Eszközjegyzék 295 8
Törvényi előírások Az intézmény pedagógiai programja a közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet rendelkezései alapján, készült. Illetve a 11/1994. (VI. 8.) többször módosított MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2002. évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 2003. évi LXI. törvény módosításaival egybeszerkesztve. 9
Az iskola nevelési programja Adatok Az iskola hivatalos neve: Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Alapításának éve: 2007. szeptember 1. Alapító szerve: Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás A fenntartói és felügyeleti jogot gyakorló szerv: Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Székhelye: 6430. Bácsalmás, Szent János u. 26. Telephelyei: 6430.Bácsalmás, Rákóczi u. 27. 6456 Madaras, Dózsa Gy. u 5. 6455 Katymár, Szt. István u. 33. Tagintézményei: Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Bácsalmási Vörösmarty Mihály Általános Iskolája 6430 Bácsalmás, Szent J. u. 26. Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Csikériai Általános Iskolája 6424 Csikéria, Kossuth u. 52. Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Kunbajai Általános Iskolája 6435 Kunbaja, Szabadság tér 30. Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Madarasi Petőfi Sándor Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye 6456 Madaras, Nagyboldogasszony u. 1. Helyi szintű szabályozás dokumentumai Az iskola Alapító Okirata Pedagógiai Programja, ennek részeként Helyi Tanterve Minőségirányítási Programja Szervezeti és Működési Szabályzata Házirendje A 2003-ban módosított közoktatási törvénynek és a törvényi rendelkezésnek megfelelően az oktatási intézményeknek felül kell vizsgálni korábbi pedagógiai programjukat. A törvény 8/a (2) bekezdése egyértelműen leírja, hogy az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet. A törvény 48. alapján a pedagógiai program meghatározza: Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatokat, A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a 10
viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók (továbbiakban: sajátos nevelési igényű tanuló) nevelését-oktatását, a tehetség, képesség kibontakozását, segítő tevékenységeket, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját, az egészségnevelési programban az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelését, minősítésének követelményeit és formáit, az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. Programunk összeállítása során a fő szempont a számon kérhetőség volt. Belefoglaltuk az elmúlt időszak eredményeit, a kerettantervi változásokat, az EU csatlakozás utáni elvárásokat és a minőségirányítási program általunk meghatározott minőségi céljait. Azt a tényt, hogy vannak pszichés fejlődési zavar miatt nevelési és tanulási folyamatban akadályozott tanulóink is, így az oktatásban figyelembe kell venni a rájuk vonatkozó tantervi irányelveket, illetve a gyerekek speciális igényeit. Csak azt írtuk le, amit meg is valósítunk, ami a partneri elvárásoknak, küldetésnyilatkozatunknak és a jövőképünknek is megfelel. 11
Helyzetelemzés Belső feltételek A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint látjuk el alapfeladatainkat. E feladat megvalósítása érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola és eltérő tantervű tagozat működik, valamint Madarason 12 évfolyamos művészetoktatás. Iskolaszerkezet Többcélú intézmény vagyunk. 2011-től négy általános iskola összevonásával egy általános iskolát alkotunk, valamint egy zeneiskola kapcsolódásával alapfokú művészeti oktatási feladatokat is ellátunk. Kínálat szempontjából, alapfokú művészeti oktatásunk a zeneoktatás. Az összevont intézmény a városban, illetve annak környező településein működik. Bácsalmási gesztorintézmény Az iskola két épületben működik az egyikben az alsó tagozat és az ötödik évfolyam, valamint magában foglalja az integráltan nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű tanulók alsós évfolyamait. A másik épület a 6.-8. évfolyamnak és az integráltan nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű tanulók felsős diákoknak ad helyet. Csikériai tagintézmény Az iskola két épületben végzi oktató-nevelő munkáját. Az egyik a felső tagozatnak, a másik az alsó tagozatnak ad helyet. Kunbajai tagintézmény Felújított épület, ahol modern körülmények között tanulhatnak diákjaink. Madarasi tagintézmény Ez a tagintézményünk lát el alapfokú művészetoktatást. Az általános iskolai képzés helye egy épületben folyik. A zenét két telephelyen, egy mardarasi és egy katymári épületben látják el. Tanulmányi helyzet Tanítványaink többségének neveltségi szintjével és tanulmányi eredményével elégedettek lehetünk. A speciális osztályok minden évben kimagasló eredményt nyújtanak. Megértettük korunk kihívását, mely szerint a tudást ma nem az ismeretek egyszerű halmozása, hanem azok alkotó módon való használatát jelenti. Így joggal lehetünk büszkék töretlen sikereinkre csakúgy, mint városi, megyei ill. országos szintű rendezvényeinkre. Végzős tanulóink többsége szakközépiskolában ill. gimnáziumban tanul tovább. Törekszünk rá, és partnereink visszajelzései alapján tudjuk, hogy alapozó munkánk minőségi. Az iskola képzési struktúrája el tudja látni vállalt feladatát.. Informatikát már az első osztálytól bevezettük. Művészeti tanulmányaikat szintén 1. osztálytól kezdhetik a madarasi tagintézményben azok a tanulók, akik kedvet, érdeklődést és rátermettséget mutatnak a zene iránt. Külső feltételek Társadalmi környezet Szülői környezetünk, foglalkozását és egzisztenciális helyzetét tekintve heterogén. A város jellegéből adódóan sokan főként mezőgazdasággal foglalkozó, kevesebb szellemi foglalkozású, értelmiségi vagy éppen egyéb vállalkozói tevékenységet folytató család van. Egyre jellemzőbb a 12
munkanélküliség, de a széthullott, rossz körülmények között élő család sem ritka. Településeink halmozottan hátrányos térségben terülnek el. Ez sikereink és kudarcaink alapja. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Partneri visszajelzéseink alapján a legfontosabb elvárások az iskolával szemben: - emberléptékű iskolára van szükség, - tegyük képessé a gyermekeket a következő iskolafokozatban való helytállásra, - bontakoztassuk ki egyéni képességeiket, - nyújtsunk egységes követelményrendszerrel korszerű alapműveltséget, - biztosítsunk alkotó, boldog gyermekkort, - a nevelők legyenek szakmailag jól felkészültek, - kísérjük figyelemmel és segítsük a tanulók fejlődését, - legyen egységes, igazságos, objektív az értékelési rendszer, - legyen folyamatos a szülők tájékoztatása, - adjunk biztos alapokat az idegen nyelv kommunikatív használatához, - kapjon nagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi nevelés, - tartsuk tiszteletben a tanulók jogait és emberi méltóságát. Szervezeti kapcsolatok Intézményi szintű kapcsolatainkra jellemző, hogy a tanulóink érdekében vagy szűkebb szakmai érdekből jönnek létre, és működnek. Elemi érdekünk fűződik a környező óvodákkal, középiskolával kialakított együttműködéshez. A programunk elkészítéséhez is kikértük ezen intézmények véleményét. A visszajelzések pozitívak. A partneri igényeket kétévente mérjük, és a visszajelzések alapján módosítjuk céljainkat. (M.I.P.) A város művelődési és sport intézményei működési területünkhöz tartoznak. Jelen vagyunk minden olyan rendezvényen, ami a város életében meghatározó. Szponzorainktól általában segítséget kapunk, amit viszonzunk is. Az SZMK működése körülményeinkre tekintettel talán fontosabb, mint valaha volt. A fenntartó önkormányzatokhoz, vezetőihez fűződő kapcsolataink működésünk zálogát jelentik. Napi feladataink ellátása közben még számtalan intézménnyel, szolgáltatóval kerülünk fontos kapcsolatba, amelyek révén munkánk eredményesebbé, tartalmasabbá, színvonalasabbá válik. Az előbbi felsorolás csak az alapvető köröket érintette. Nevelő-oktató munkánk a tanulóink érdeklődésére épülő nevelési program megvalósításán alapul, mely az alapműveltség megszerzése mellett biztosítja számunkra az alapvető kommunikációs készségek és viselkedési normák elsajátítását is. Korszerű eszközparkunknak köszönhetően pedagógiai munkánkban kiemelt szerepet kap a számítástechnika, illetve a számítástechnika adta lehetőségek célirányos kihasználása. Továbbá megkülönböztetett figyelmet fordítunk a matematika és az ének- zene oktatására, és a testnevelés oktatása prioritást élvez, ami tanulóink mozgásigényének kielégítésére, fizikai állóképességének növelésére rendkívül fontos. Rendszeres és tanulóink körében közkedvelt szabadidős programjainkat nevelő oktatómunkánk szerves részének tekintjük. Iskolánkat a megengedő szigorúság, és az épület egységenkénti családias békés légkör jellemzi. Művészeti nevelés Művészeti iskolánk Európa közös kulturális hagyományainak egyik alapkövét alkotja. Az Európai Unióhoz tartozás megteremti a biztonságérzetet, a határokon átívelő összetartozás érzését A múlt és a jelen hagyományainak és értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt tanulóink számára az életkoruknak megfelelő művészeti kultúra, műveltség megszerzésére. 13
A nemzetiségi nevelés Feladat: A helyi német nemzetiségi hagyományok megismerése. Magyarországon élő németek nemzetiségi hagyományainak és nemzeti kultúrájának megismertetése. A német nemzetiségi nyelv ápolása. Feladat: A helyi horvát nemzetiségi hagyományok megismerése. Magyarországon élő horvátok nemzetiségi hagyományainak és nemzeti kultúrájának megismertetése. A horvát nemzetiségi nyelv ápolása. Feladat: A helyi cigány etnikum hagyományainak megismerése. Magyarországon élő cigány etnikum hagyományainak és nemzeti kultúrájának megismertetése. A cigány nyelv ápolása. Az iskola jövőképe Napóleonnak tulajdonítják azt a mondást, amely szerint a gyermekek nem annyira a szüleikre, mint inkább korukra hasonlítanak. Ezért igyekszünk, hogy, intézményünka város és vonzáskörzetének alapfokú oktatási, szellemi központjává váljon úgy, hogy közben nagymértékben támaszkodik a szülői házra. Munkánkban a jövő generációi iránt érzett felelősség vezérel bennünket. Tantestületünk tudatában van annak, hogy egyaránt fontos felzárkóztatni a lemaradókat és kibontakoztatni a tehetségeket. Iskolánkban igen fontos feladat a folyton változó és esetenként egyre nehezedő élethelyzetek kezelése, a pályaválasztásra és továbbtanulásra való felkészítés. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, melyben reményeink szerint minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt. Gyermekeink a megszokott iskolaépületeikben a megteremtett jelentős értékek megőrzése mellett tanulnak tovább. Iskolánk megtartja az összevonás előtti intézmények profilját és értékeit, mégpedig úgy, hogy azokat minden, az egységes általános iskolába járó kisdiák élvezhesse. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a partnerekkel együttműködve, a biztos alapismeretek nyújtásán túl, a XXI. század követelményeinek megfelelő magas szintű képzéssel, önművelődésre, kulturált viselkedésre képes, testi és lelki harmóniában élő kreatív személyiségeket formálunk. Ezt a folyamatot színes iskolai programok teszik változatossá. Arra törekszünk, hogy az iskolánkból kikerülő tanulók ne csak biztos tudással legyenek felvértezve, hanem jól nevelt, magabiztos, mások értékeit is megbecsülő emberré váljanak. Mindezeket figyelembe véve állítottuk össze pedagógiai programunkat. Küldetésnyilatkozat Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Iskolánkban nem tudományokat tanítunk. A tudományok eredményeit tantárgyi rendszerbe foglalva úgy közvetítjük, hogy azok a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodjanak. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat akarunk nevelni, akik képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra. Tanítványaink önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókká lesznek, mire kibocsátjuk őket az iskola kapuján. Párhuzamosan folytatjuk értelmi és érzelmi nevelésüket. A művészeti neveléssel felkeltjük az érdeklődésüket, hogy legyenek nyitottak a művészetek befogadására, értésére, művelésére. Komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Nagymértékben támaszkodunk a családra, az óvodára, mert valljuk, hogy nélkülük a munkánk nem teljes. Igényeink következetes megvalósításához megfelelő színvonalú eszközök és tanulási stratégiák állnak rendelkezésünkre. Célunk, hogy mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Minden kapcsolatunkat az őszinteség és a felelősségérzet hatja át, amit partnereink visszajelzései is tükröznek. Partnerközpontú működésre törekszünk. Az iskola 14
életének és munkájának minden területén a folyamatos fejlődésre törekszünk, és ezzel együtt kiváló szolgáltatást akarunk nyújtani intézményünkben. Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre. 15
I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Az iskola vezetése, nevelői és alkalmazotti közössége felelősséget vállal a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel, a szülők közösségével. Programunkban rögzítjük mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskola ennek érdekében köteles ellátni. Iskolánk kistérségi többcélú társulási fenntartású nevelési oktatási intézmény, nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közlését. Az intézmény pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges marad. Iskolánkban az oktatás nyelve a magyar, a nevelés és oktatás a kötelező idegen és nemzetiségi oktatást kivéve teljes egészében magyar nyelven folyik. Alapelveink: a közösségszervezés, az egységes követelményrendszer, tehetséggondozás, felzárkóztatás, világnézeti, erkölcsi nevelés, közéletiségre nevelés, az egészséges életmódra nevelés az esztétikai nevelés, a környezetvédelemre nevelés, gyermek és ifjúságvédelem, partnerközpontúság, a szociális hátrányok enyhítésének, a szülői ház és az iskola együttműködésének, az intézmény kapcsolatrendszerének elve. Pedagógiai célok, feladatok Céljaink, feladataink megfogalmazásában segítségünkre volt az eddig kialakult helyzet elemzése, a fenntartó igénye a város oktatására vonatkozóan. Az intézmény nyolc évfolyammal működő általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény. Célja a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, minden tanuló felkészítése érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés, amely alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására és az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Alapvetően nem művészképzés kell, hogy folyjék, hanem a zene iránti szeretetet, befogadóképességet kell fejlesztenünk az emberkékben. Tudjuk, hogy minden gyerek nyitott a környezeti hatásokra. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a nyitottságot kihasználva egy kulturáltabb, érzékenyebb nemzedék nőjön fel. Pedagógusaink igen nagy önállóságot kapnak ahhoz, hogy elsősorban játékosan formálják a növendék személyiségét, fejlesszék szépérzékét, és kitartó munkára ösztönözzék őket. Művészeti iskolánkban nemcsak az egyén szakmai fejlődése a cél, hanem az is, hogy ki tudja magát fejezni, merjen és tudjon önmaga lenni, valamint nagymértékben fejlődjön együttműködési készsége. 16
Fontos törekvésünk a bizalom, mások iránti tisztelet, megbecsülés, empátia, önmegvalósítás és belső aktivitás fejlesztése, erősítése. Az intézmény speciális feladatai közé tartozik a város képviselete. Ezek a rendezvények nagyon fontosak az iskolának, hiszen ez az, ami az igazi célja a művészetoktatásnak,vagy akár a sportnak is. Iskolánk óvja és továbbfejleszti az általános iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, eltérő képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt nevelve biztosítja a test és a lélek harmonikus fejlesztését, elősegíti a szocializáció folyamatait, kialakítja és továbbépíti tanulóink elemi műveltségbeli alapjait, megalapozza és fejleszti tanulási stratégiáit. Új, modern eszközök kerültek a bácsalmási, csikériai, és kunbajai intézményekbe. Ezekkel az eszközökkel (projektorok, digitális táblák, multimédiás számítógépek) eredményesebben, élményszerűbben valósulhatnak meg a kulcskompetenciák (szövegértés, szövegalkotás, matematika eszközszerű alkalmazása, angol nyelv) fejlesztése. Ezek közül az eszközök közül a legmodernebb technikát biztosítja az interaktív tábla, amely egy olyan jól hasznosítható IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát úgy egy számítógéppel és projektorral, hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak. Ezekkel az eszközökkel olyan komplex tanulói környezetet lehet teremteni a rávetített internet, multimédiás CD-k kínálta lehetőségekkel, melyekben a diákok és a tanár alkotókedvét kihasználva igazi problémamegoldás következhet be. A tanulók játszva, felfedezve, szórakozva, a tanulás közös élményére építve sajátíthatják el a tananyagot. Az interaktív tábla nagy segítséget nyújt a tanulók motiválásában, ezáltal a diákok érdeklődését folyamatosan fenntartva fokozza a tantermi munka hatékonyságát. A tábla használatával lehetővé válik a diákok egyidejű vizuális és tevékeny részvétele a tanulásban. A tanulók nagy, látványos képeken dolgozva saját kezükkel mozgathatnak szöveget, szavakat, számokat. Az ilyen tábla segítségével a tanulók többet és jobbat képesek gyorsabban megtanulni. Az intézmény a pedagógusközössége nevelési alapelveiből, célkitűzéseiből kiindulva az alapkészségek fejlesztését, az anyanyelv, a matematika az idegen nyelv, a számítástechnika, a sport fontosságát hangsúlyozza. Ugyanakkor a nevelés és oktatás kiemelt célja a tehetség kibontakoztatása és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása is. Olyan tevékenység kialakítása, melynek során világosan kitűzött célok érdekében egységes és hatékony feladatrendszerben folyik az igényes munka. A követelmények, az értékelés az adott korosztályhoz igazodik. Az alkalmazott módszerek kielégítik a mikro és makro közösség igényeit. Folyamatos cél megőrizni az intézményegységekben a bensőséges, családias légkört, az itt tanuló, nevelkedő gyermekeket felkészíteni a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. A nevelés célja minden társadalomban egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása. A megvalósítás érdekében intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: 1. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes énképük 1.1. Őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön kreativitásuk, manualitásuk, beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, technikai képességeik. 1.2. Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, az önkifejezés igénye és szépérzékük. 1.3. Fontos cél a tanulók érzelmi nevelése, ennek érdekében törekszünk biztonságszükségletük kielégítésére. 1.4. Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, valamint az önnevelés szándéka. 1.5. A 2011/2012-es tanévtől vezetjük be a kompetencia-alapú oktatást folyamatosan az ütemtervnek megfelelően, és kiterjesztjük a lehető legtöbb osztályra 1.6. A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges módszereket, munkaformákat folyamatos belső és külső képzéseken sajátítjuk el. 17
1.7. Alkalmazzuk a differenciálás, kooperatív oktatás tanulásszervezési eljárásokat az egyes tagintézményekben. 2. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége 2.1. Váljon szükségletükké saját és környezetük tisztasága, higiéniája. 3. Az iskolásokból tanult és tanuló művelt és művelődő ifjak váljanak Váljon szükségletükké a tudásvágy, az egy életen át tartó tanulás. 3.1. Fontos, hogy tanulóink elsajátítsák az önálló tanulás technikáját, valamint alkalmazkodni tudjanak az osztályok összevonásából adódó sajátosságokhoz, használják ki ezek lehetőségeit (ismétlés, új ismeret). Rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel, valamint a mindennapokban alkalmazható tudással és az alkalmazás képességével. 3.2. Az alapműveltség elemeit koruknak megfelelő szinten közvetítsék, kiemelten a logikai és kommunikációs készséget. Ezen belül: könyvtárhasználat készsége, idegen nyelv (4. osztálytól), önmaga és fizikai, biológiai környezetének ismerete, művészetek ismerete: zene, néptánc képzőművészet. 3.3. A tanulók készüljenek fel 5. osztálytól az új felsős környezet világába, zökkenőmentesen, eredményesen illeszkedjenek be. Sikerkritériumok: 3.1. Részcél esetén a tanulók koruknak megfelelő szinten reprodukálják az elsajátított tananyagot, élnek az összevont oktatás lehetőségeivel (gyengébbek ismételnek, a fiatalabb korosztály alkalmazza az idősebb korosztálytól elsajátított megfigyeléseit, tudását). Feleletekkel, versenyeken való eredményes részvétellel adnak számot tudásukról, valamint kimutatható, hogy ismereteiket a mindennapokban alkalmazzák. 3.2. Részcél akkor tekinthető teljesültnek, ha a tanulók megnyilatkozásaiból ez kikövetkeztethető: szövegértés és szövegalkotás, logikai alapműveleti készségek esetén 70%-os teljesítmény, idegen nyelv 60%-os teljesítmény, környezetismeret 60%-os teljesítmény, könyvtárhasználat 60%-os teljesítmény, 3.3. Sikeresnek mondható az iskola, ha az 5. osztályos tanulóink eredményesen illeszkednek be új környezetbe, tanulmányi eredményeik nem mutatnak túl nagy visszaesést. Első év végén egy érdemjegynél nem nagyobb az eltérés. Értékelés: 3.1. Részcél esetében a mindennapos, folyamatos tanítói értékelések (órai munka, feleletek, témazárók, versenyek eredményei) szolgálnak az értékelés eszközéül, melyet az osztályfőnökök kísérnek figyelemmel, ill. a nevelőtestület. 3.2. Részcél esetében az értékelés eszközrendszerét ez esetben is a tanév folyamatába ágyazott értékelési eszközök képezik. Félévkor és év végén az igazgató összegzi. 3.3. Részcél esetében a nevelőtestület végzi az értékelést a fogadó iskolák információi alapján. 4. A tanulókból a társadalomba jól illeszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló ifjak váljanak 4.1. Kiemelt részcél a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció, melyen az iskolában a szokásokhoz, törvényekhez alkalmazkodást, ezen az iskolaszokás és törvényrendszerének betartásában és betartatásában való részvételt értjük, 18
az együttélés, együttműködés szabályainak vállalását, a másság elfogadását és tiszteletét, szűkebb környezetek életének, működésének megértését, a meghatározó folyamatokról koruknak megfelelő véleményalkotást. 4.2. A demokráciatechnikák kifejlesztése terén kiemelt szerepet kap az egyén és a közösség összhangja, a szolidaritás, a humanitás, a kisebbségek iránti tolerancia kialakítása. A közügyekben való döntéshez szükséges információk megszerzésének igénye és képessége a döntés, végrehajtás és ellenőrzés tevékenységeiben szerzett jártasság szintű alkalmazása, a megbízás felelősségének átélése. Sikerkritériumok: 4.1. Sikeresnek mondható a részcél teljesítése, ha a tanulók alapfokon elsajátított ismereteiket, a társadalmi folyamatokról alkotott véleményüket szűkebb értelemben képesek kifejteni ha a házirendet a diákok többsége, a pedagógusok valamennyien támogatják és betartják, ha a tanulók udvariasak, együttműködők, toleránsnak bizonyulnak, ha csökken agresszivitásuk, a csúnya szavak használata. 4.2. Részcél esetén sikeres az iskola, ha az osztályközösségek jól működnek ha a gyermekek vállalják a humánum, a szolidaritás és a tolerancia értékeit, ha kialakult, ill. megfelelő mértékben fejlődik feladattudatuk. Értékelés: 4.1. Részcélok teljesülését folyamatosan értékelik, és kétévenként minősítik az osztályfőnökök. 4.2. Részcél minősítése is folyamatos. A mindennapi értékelést kétévenként összegzik az osztályfőnökök. Az eszközök között a csoportos beszélgetések, (3 4. osztály), a házirend működéséről szerzett tapasztalatok játszanak szerepet. 5. A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ifjak váljanak 5.1. Fejlődjön kötelességük és feladattudatuk. Az iskolába járás minden tanuló célja legyen. Felkészülten érkezzenek az iskolába. 5.2. Sajátítsák el a kulturált magatartás alapnormáit. 5.3. Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, a munka tisztelete. Sikerkritériumok: 5.1. Sikeresnek tekinthető az iskola, ha igazolatlan hiányzás nincs, vagy minimális, ha a teljesítetlen feladatokért kapott elégtelen osztályzatok száma csökken. 5.2. Részcél akkor teljesült, ha a rossz és változó magatartások száma az előző tanévhez képest csökken. 5.3. Részcél akkor teljesül, ha a házi ill. a területi tanulmányi versenyeken résztvevő tanulók létszáma nem csökken, eredményeik javulnak. Értékelés: 5.1. Részcél teljesülését az osztálynaplók alapján az osztálytanítók folyamatosan ellenőrzik, ill. értékelik. Az összegzést az igazgató végzi minden év végén. 5.2. Részcél teljesülését az osztálytanítók végzik a magatartási jegyek alapján. Az év végi összegzést az igazgató végzi. 5.3. Részcél értékelését az osztályfőnökök beszámolója alapján a nevelőtestület végzi az év végi nevelőtestületi értekezleten. 6. Tegyenek szert tanulóink a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, az élethez szükséges ismeretekre 6.1. A tanulók feladataikat irányítással vagy anélkül szívesen végezzék. 6.2. Rendelkezzenek alkalmazásképes tudással a legelemibb háztartási ismeretek körében. 19
6.3. Rendeltetésszerűen használják a rendelkezésre álló eszközöket. 6.4. Rendelkezzenek növényápolási és gondozási ismeretekkel. Sikerkritériumok: 6.1. Részcél akkor teljesül, ha a tanulók legalább 90%-a elvégzi a rábízott feladatot. 6.2. Részcél teljesültnek tekinthető, ha a tanulók legalább 70%-a eljut korának megfelelő alkalmazási szintig. 6.3. Részcél teljesült, ha a tanulók mindegyike tudja, hogy az adott eszközök mire használhatók, rendelkeznek ezekre vonatkozó ismeretekkel, és koruknak megfelelő szinten tudják használni. 6.4. Részcél teljesült, ha a tanulók 80%-a iskolán kívül is kipróbálta a tanultakat, és bizonyíthatóan alkalmazni igyekszik azokat. Értékelés: 6.1. Részcélt az osztálytanítók folyamatosan értékelik. 6.2. Részcélt az osztálytanítók és diáktársak értékelik 6.3. Részcélt az osztálytanítók értékelik dicsérettel ill. elmarasztalással, valamint érdemjeggyel. 6.4. Részcélt folyamatosan értékeljük itt elsősorban élősarok, virágoskert, és a pici veteményeskert ápolása gondozása kerül előtérbe. 7. Az iskola növendékei érezzék jól magukat az intézményben, legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira Erősödjön meg bennük a szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. 7.1. Járjanak szívesen iskolába. 7.2. Ismerjék meg szülőföldjük és iskolájuk hagyományait. 7.3. A NAT-ban foglalt nemzeti azonosságtudatuk fejlődjön, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának elfogadását, ápolását. Sikerkritériumok: 7.1. Részcél akkor tekinthető teljesültnek, ha minden tanuló örömmel jár iskolába, a kialakult családias légkörben jól érzi magát, biztonságérzete van. Az iskolát második otthonának tekinti. 7.2. Részcél akkor sikeres, ha nemzeti ünnepeink megünneplése méltóan, hagyományos rendezvényeink színvonalasan történik. 7.3. Részcél sikeres, ha tanulóink magatartásán, viselkedésén, érzelmi kötődésén kimutatható. Értékelés: 7.1. Részcél teljesülését folyamatosan értékeljük, különös tekintettel az első osztályosok beilleszkedését, társaikhoz való viszonyukat. 7.2. Részcél teljesülését a közös ünnepségeken és rendezvényeken tanúsított viselkedésük alapján folyamatosan értékeljük a tanulók bevonásával. 7.3. Részcél teljesülését a tanulók megnyilatkozásain, viselkedésük alapján folyamatosan értékeljük a tanulók ill. a szülők bevonásával. Eszközök, eljárások Pedagógusaink e pedagógiai program alapján választják meg a tanításban, nevelésben alkalmazott speciális eszközöket, eljárásokat. 20