AAK MÍTOSZOK LELEPLEZVE A Közhit: A bonyolultabb előtt előbb mindenképp egyszerűbb AAK eszközöket és technikákat kell használni Igaz vagy Hamis: Hamis Hadd kezdjem egy kérdéssel. A kisgyermektől azt kérjük-e, hogy beszéd előtt előbb inkább mutasson rá képekre? A válasz: "Nem" A kisbabák jóval előbb használják már kommunikációra a hangjukat, minthogy rá tudnának mutatni egy képre. Sírással hívják fel a figyelmünket. Gügyögéssel kezdeményeznek beszélgetést. De, még amikor el is kezdenek tárgyakra és képekre mutatni, ezt gyakran hangképzéssel és/vagy szókezdeményekkel kísérik. Ezek a gyerekek már jóval azelőtt megismerik a kommunikáció erejét, amelyet a hangjuk használatával tudnak elérni, minthogy egyértelmű szavakat lennének képesek előállítani, vagy kifejlesztenék magukban egyéb kommunikációs módszerek (pl. rámutatás, arckifejezés, beszéd) kombinálásának képességét. Szükséges-e, hogy a kommunikáció tekintetében komplex támogatást igénylő gyermekek vagy felnőttek hang hiányában fejlesszék kommunikációs és nyelvi készségeiket? Más szóval, szükséges-e az egyszerűbb AAK módszerek használatában való jártasság, mielőtt egy kommunikációs eszközt használhatnának? Egyesek az AAK használatának tanulását ahhoz hasonlítják, mint amikor a gyermek biciklizni tanul. Először játékokon kezdi, majd fokozatosan lép tovább a triciklire, segédkerekes biciklire, majd a normál kerékpárra. Ez alapján igaz lenne, hogy a kommunikáció tekintetében komplex támogatást igénylő személyek gesztikulációval kezdik, ezután lépnek tovább a fényképekre, egyszerű képekre, kommunikációs jeltáblára, vagy betűtáblára, kisszámú választási lehetőséggel, kommunikációs könyvre, majd egy kommunikációs eszközre? Feltétlenül egy "egyszerű" kommunikációs eszközzel kell kezdeniük, egy erőteljesebb, hatékonyabb eszköz előtt? Az a készségfejlődési minta, amit bizonyos területeken látunk (pl biciklizés) azt a mítoszt támaszthatná alá, hogy más területeken is Meghatározás: Az AAK Augmentatív és Alternatív Kommunikáció, olyan kommunikációs eszközökre és technikákra utal, amelyeket önmagukban vagy kiegészítőként használnak olyanok, akiknek a beszéd vagy az írás általi kommunikáció nehézséget okoz. Az AAK magában foglalja a segítséget nem igénylő kommunikációs technikákat (pl. rámutatás, gesztikuláció), hagyományos segédanyagokat (pl. kommunikációs könyvek és lemezek) és a csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszközöket (pl. hang kimenettel rendelkező eszközök és a számítógépek, más néven beszéd generáló eszközök, speech generating device, SGD).
szükségszerűen az egyszerűtől fokozatosan az egyre bonyolultabb felé fejlődési mintának kell léteznie. Ezek szerint az egyénnek mindenképpen az "egyszerűbb" kommunikációs formák alkalmazását kell előbb jól elsajátítania, mielőtt hozzáférést kaphatna egy erőteljesebb, hatékonyabb kommunikációs eszközhöz, nem igaz? Vagy talán még inkább hasonlítható az AAK módszerek elsajátítása a járni tanuláshoz. Mindig rendelkezésünkre áll a teljes mértékben az adott tevékenységre szabott, funkcionális "felszerelés" (azaz a lábunk), de a használata majd csak készségeink és tapasztalataink mennyiségének növekedésével fejlődik (pl. kúszás, állás, járás, futás). Vajon a komplex kommunikációs igényekkel rendelkező egyén számára hasznos lehet egy olyan kommunikációs eszköz, amelynek összetevői támogatják az eredményes kommunikációt mind a használatba vételkor, mind a nyelvi készségek és szükségletek majdani fejlődésével a jövőben? Vizsgáljunk meg az AAK módszerek ezen a megközelítésének előnyeit. Milyen előnyökkel rendelkeznek a csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszközök? Van de Sandt-Koenderman (2004) szerint, az afáziával élő emberek számára, egy csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszköz használatának a kommunikáció más formáival párhuzamosan, számos előnye van a hagyományos támogatási formák kizárólagos alkalmazásával szemben. Ezek a következők lehetnek: A csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszközök könnyebben személyre szabhatóak, mivel azonnali változtatásokra is van lehetőség ahelyett, hogy állandóan meg kellene keresni és ki kellene nyomtatni a megfelelő szimbólumokat vagy szöveget. Általában szívesebben használunk naprakész és személyre szabott rendszereket, mint olyanokat, amelyek vagy nem rendelkeznek aktuális információval vagy nagyon általánosak. A csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszközök előre előkészíthetőek, és későbbi használat céljából menthetőek az információk. Ez különösen fontos lehet, ha a kívánt üzenet megszerkesztése hosszabb időt vesz igénybe, mint az célszerű lenne. A csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszközök beszédhangot képesek előállítani, amely útmutatásként használható a felhasználó saját beszédének kialakításához, vagy egyfajta kiegészítőként szolgálhat a beszédhez. Bizonyos csúcstechnológiát alkalmazó rendszerek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy rögzítsék saját beszédüket, amely ezután felhasználhatóvá válik több helyzetben. A csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszközök ösztönzőbben hathatnak, mint a hagyományos kommunikációs könyvek. A kommunikációs eszközön elérhető üzenetek választéka segítheti a kommunikációs függetlenséget.
A csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszközök további előnyei az afáziával és egyéb betegségekkel diagnosztizált embereknél figyelhetők meg. A csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszközök több kommunikációs funkciót egyetlen konkrét cselekvésben tudnak összpontosítani. Például, annak kimondatása a kommunikációs eszközzel, hogy "kikötődött a cipőfűződ", a figyelemfelkeltés és az üzenetközlés célját is szolgálja (Schepis et al., 1996). Ezeknek a funkcióknak az ötvözése nagyobb valószínűséggel eredményez sikeres kommunikációt. A beszédgenerálás lehetősége egy beszédmodellt nyújt az AAK felhasználó számára (Blischak, 2003). Az ilyen modell nyújtása nem elsődleges célja az AAK készülékeknek, de természetesen előny. A generált beszéd növeli a felhasználó személy esélyeit arra, hogy olyanokkal is eredményesen tudjon kommunikálni, akik esetleg nem értik, mit jelentenek az általa mutatott képek, leírt szavak, a gesztikulációja, vagy az általa használt egyéb kommunikációs módszerek. A csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszközök lehetővé teszik a kommunikációt, még ha a kommunikációs partner nincs is a közvetlen közelünkben (pl. több, mint 2-3 méter távol, egy másik szobában, a telefonvonal másik végén), hangos beszéd, hangjelzés, bizonyos esetekben pedig szöveges üzenet vagy e-mail küldése által. Vajon egy kommunikációs eszköz használata szükségtelenné teszi-e más kommunikációs módszerek alkalmazását? Most, hogy megismertük a beszédgenerálás néhány előnyét a kommunikáció tekintetében komplex támogatást igénylő személyek számára, térjünk vissza a kommunikációs eszközök és hagyományos AAK megoldások kombinált használatához. Az előző részben utalást tettünk "egy csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszköz használatára más kommunikációs formák mellett." Ennek célja pedig az volt, hogy rámutassunk: a csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszközök, hagyományos AAK megoldások, a beszéd, a gesztikuláció, arckifejezések, rámutatás és a kommunikáció egyéb részei, egy komplex kommunikációs rendszer részeit képezik (Beukelman & Mirenda, 2005). A csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszközök és a hagyományos eszközök és technikák együttes alkalmazása lehetséges és szükséges is. Mint a szerszámövön levő szerszámok esetében, azt használjuk, amelyik éppen a leginkább megfelel az adott helyzetben (pl. gesztikuláció a beszéd helyett szertartás alatt). A gyakorlott AAK-használókban közös, hogy mindig az adott helyzet alapján választják meg a megfelelő kommunikációs módszert (pl. betűtábla használata a kompetens partnerekkel és kommunikációs eszköz használata a kevésbé kompetensekkel). A hagyományos AAK megoldások a kommunikációs eszközök alapvető fontosságú biztonsági hátterét jelentik olyan esetekben, amikor az eszköz nem használható (pl a medencénél, a kádban) vagy nem áll rendelkezésre (pl nincs feltöltve, javítás alatt áll). Ahogy azt van de Sandt- Koenderman (2004) megjegyezte:
Az afáziával élő személyek számára nyújtott legkorszerűbb számítógépes kommunikációs segédeszközök áttekintése után nyilvánvalóvá válik, hogy minden támogatási megoldást más hagyományos AAK megoldással és természetesen (ha van rá lehetőség) beszéddel kombinálva lesz célszerű használni." Ebből továbbá az is kitűnik, hogy más, kommunikáció tekintetében komplex támogatást igénylő személyek is a kommunikációs módszerek többféle formáját fogják használni. Összegzés Akkor tehát kérdésként fogalmazzuk újra a bevezetésben szereplő mítoszt. Mindenképpen szükséges-e, hogy a kommunikáció tekintetében komplex támogatást igénylő személyek hagyományos AAK eszközöket vagy technikákat használjanak előbb, mielőtt egy kommunikációs eszközt használhatnának? A válasz: "nem". Az AAK eszközök és technikák használatba vételének nincs meghatározott sorrendje. Ez egy állandóan, újra és újra felülvizsgált döntéssorozat, az adott személy mindenkori aktuális képességeinek és szükségleteinek megfelelően. Az AAK eszközök és technikák használata - különösen az erőteljesebb, hatékonyabb eszközök és technikák esetében - elsősorban azt a célt szolgálja, hogy megtanítsa, valamint előmozdítsa a sikeres kommunikációt, lépést tartva a felhasználó nyelvi készségeivel és igényeivel.
Felhasznált irodalom: Beukelman, D., & Mirenda, P., (2005). Augmentative & alternative communication: supporting children & adults with complex communication needs, 3rd ed. Baltimore: Paul H. Brookes Publishing. Blischak, D., Lombardino, L., & Dyson, A. (2003). Use of speech-generating devices: in support of natural speech. Augmentative and Alternative Communication, 19:1, 29 35. Schepis, M. Reid, D., & Behrman, M., (1996). Acquisition and functional use of voice output communication by persons with profound multiple disabilities. Behavior Modification, 20, 451-468. van de Sandt-Koenderman, M. (2004). High-tech AAC and aphasia: Widening horizons? Aphasiology, 18: 3, 245-263.