Veszélyeztetettség Hátrányos helyzet Készítette: Gubikné Kovács Erika GYIV- felelős
A MEGELŐZÉS ÉS KEZELÉS SZINTJEI 1. minden gyermeknek és családnak járó ellátás - univerzalitás 2. speciális ellátás gyerekeknek, családoknak - szelektivitás 3. a Gyermekjóléti Szolgálat által koordinált gondozás és figyelemmel kísérés 4. védelembe vétel és kötelezés 5. a gyermek/ek átmeneti kiemelése a családból 6. a gyermek/ek végleges kiemelése a családból
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA A/ HARMONIKUSAN FEJLŐDŐK: akik nem igényelnek beavatkozást. B/ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK: akik családjuk csökkenő jövedelme, a munkanélküliség, a kedvezőtlen lakáskörülmények és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól eltérő támogatásra szorulnak, ugyanakkor megfelelően működő prevenció, illetve beavatkozás esetén hosszabb távon családjukban tarthatók.
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása azok a családok, illetve személyek, akiknek szükséglet-kielégítési lehetőségei, életkörülményei, a társadalom többségénél lényegesen rosszabb, és akiknél a státuszt meghatározó tényezők közül fogyasztás; kultúra, életmód; iskolai végzettség; érdekérvényesítés; lakás; anyagi színvonal; munkamegosztás egynél több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak kompenzálni. Élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek.
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása A Ktv. szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságát megállapította e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, vagy tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője vagy gyámja legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be, és az is, akit tartós nevelésbe vettek.
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása Szocializációs hátrány: családja körében nem kapja meg azokat a kiegészítő ismereteket és ösztönzést, azaz személyi és tárgyi feltételeket, melyek a tanulását elősegítik. Nem motivált a tanulásra.
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása C/ VESZÉLYEZTETETTEK: a családi élet tartós működési zavaraiból adódóan- olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely során testi, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük akadályoztatott avagy nem biztosított a gyermekvédelem ellátórendszerének működtetése, és gyakran hatósági intézkedés szükséges
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlődő vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, erőszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy fejlődésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása súlyos ~-nek minősül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okoz
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása A veszélyeztetettség okait és tüneteit: 1. a gyermek szocializációjának környezeti feltételeiben, valamint 2. a gyermek pszichés diszpozícióiban (viselkedési zavaraiban) találhatjuk meg.
A veszélyeztetettség okai ANYAGI OK: amikor a családban anyagi ill. jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermek fejlődésére, és esetenként veszélyeztető tényezőként is jelentkezhetnek. KÖRNYEZETI OK: a szülők életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülő negatívumok, amelyek a gyermek megfelelő fejlődését gátolják, vagy akadályozzák.
A veszélyeztetettség okai MAGATARTÁSI OK: a gyermeknél általában a korábbi veszélyeztetettség következtében kialakult agresszivitás, bűnözés vagy szorongás, csavargás, pszichés problémák kialakulása. EGÉSZSÉGI OK: beteg személy a családban vagy a gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelő fejlődése a családban nem biztosítható.
A veszélyeztetettség kialakulásának rizikófaktorai saját személyiségben rejlő rizikófaktorok antiszociális viselkedés droggal való rokonszenvezés, drogos barátok iskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való részvétel hiánya, kimaradás az iskolából barátok befolyása
Negatív környezeti hatások családi problémák, családi előzmény - családtagok érintettsége erős befolyásolhatóság, labilis személyiség könnyű hozzáférés a drogokhoz negatív szubkultúra, vagy kortárs hatás
A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA = a gyermekkel való rossz bánásmód (A WHO definíciója) Magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.
A VESZÉLYEZTETŐ MAGARARTÁS FORMÁI Passzív (mulasztásos elhanyagolás): minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Aktív (cselekvő) bántalmazás, visszaélés: a gyermeknek tényleges, vagy potenciális sérülés okozása.
AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI Fizikai elhanyagolás: az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának elhanyagolása vagy indokolatlan késleltetése.
AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI Érzelmi elhanyagolás: az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal, többnyire az anyával szemben. Oktatási- nevelési elhanyagolás: az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.
A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI Az érzelmi bántalmazás: egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi fejlődésére súlyos és tartósan káros hatást gyakorol. (megfélemlítés, megvesztegetés, zsarolás) A fizikai bántalmazás: jelenthet ütést, rúgást, lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el- vagy ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést, megégetést vagy leforrázást, vízbe fojtást, fojtogatást, és a gyermeknek más módon történő fizikai sérülés okozását.
VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA Alacsony fokú veszélyeztető magatartás: időnként előforduló, enyhébb jelenségek, amelyeknek semmilyen, vagy csekély hatásuk lehet a gyermek fejlődésére és későbbi viselkedésére. Mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás: gyakoribb előfordulás és/vagy súlyosabb formában, de vélelmezhetően nem életveszélyes vagy hosszú távon károkozással nem fenyegető magatartás. Nagyon súlyos veszélyeztető magatartás: folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy időnkénti súlyosan veszélyeztető magatartás.
VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA Életveszélyes veszélyeztetettség: hosszú távú vagy súlyos lélektani, fizikai károkozás, életveszélyes helyzetek, beleértve azt, amikor az elkövető, vagy más családtag nem kér segítséget a sérülések ellátására, kezelésére, a veszély megszüntetésére.
Pedagógusok szerepe a megelőzésben Pedagógus szerepe a megelőzésben: Ismerje a gyermek egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét Kísérje figyelemmel a családban jelentkező problémákat, a gyermek elmondásai, észlelt pszichés diszpozíciói alapján, tartson folyamatos kapcsolatot a szülőkkel (családlátogatás, vagy fogadóóra) Kísérje figyelemmel a gyermek tanulmányi teljesítményét Ismerje fel a napi oktatómunkában nem fejleszthető képesség- és jártassághiányokat, majd jelezze a szülőknek és a szakembernek
Pedagógusok szerepe a megelőzésben Tanulási és teljesítményzavarok esetén fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus Beilleszkedési és magatartászavarok esetén pszichopedagógus A gyermek elhanyagolása esetén gyermek és ifjúságvédelmi felelős bevonását kezdeményezi
Pedagógusok szerepe a megelőzésben Osztályfőnök kiemelt szerepe a megelőzésben: Ismerje meg a tanulók társas kapcsolatait, viszonyait Segítse a társas beilleszkedési készségek javítását Kísérje figyelemmel a tanulók iskolai és iskolán kívüli teljesítményét Tanulók személyiségének sokoldalú megismerése
Pedagógusok szerepe a megelőzésben Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatai a megelőzésben: Pedagógusok szemléletformálása a másság és hátrányos helyzet elfogadása iránt Tájékoztatja a szülőket, tanulókat, hogy milyen problémákkal, mikor kereshetik fel, továbbá a közvetít külső intézmények felé Veszélyeztetettség esetén kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvételt Egészséges életmódot támogató, bűnmegelőzést, szenvedélybetegségeket megelőző programok kidolgozásának segítése Figyelemmel kíséri és kiszűri a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat
A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek 1. Szabadidős tevékenység 2. Egészségnevelés 3. Családlátogatás 4. Célzott segítségnyújtás gyermekvédelmi alap- és szakellátás
A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Szabadidős tevékenység célja: devianciák kialakulásának megelőzése készségek fejlesztése önépítés társas kapcsolatok építése együttműködési formák értékteremtő ereje
A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Egészségnevelés: NAT a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata Át kell hatnia az iskolai oktatás valamennyi elemét tantárgyközi kapcsolatok erősítése Ktv. nevelési programjukban kell az iskoláknak megfogalmazni OM segédlet - az egészségneveléssel összefüggő feladatok megfogalmazásához készült
A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Családlátogatás: Több szempontú információgyűjtés közvetlen kapcsolattartás nyitott, egymásra figyelő, bizalmi kapcsolat szülő és pedagógus között.
A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Célzott segítségnyújtás: Iskolán belül és kívüli szakemberek Szakszolgáltatások igénybevétele Jelzőrendszeri intézmények
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben A pedagógiai gyermekvédelmi munkát segítő speciális szakterületek: Gyermekjóléti szolgálat Egészségügyi szolgálat Családsegítő szolgálat Pedagógiai szakszolgálat Nevtan Gyermekpszichiátriai és neurológiai szakrendelés Rendőrség, ügyészség, bíróság, társadalmi szerv., egyház, alapítvány
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT: Észlelő-jelzőrendszer működtetése Esetmegbeszélések, esetkonferenciák tartása Gyermek-és ifjúságvédelmi tanácskozást tart (minden év március 31-ig) Esetátadást követően tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége van az iskolának
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Az esetmegbeszélés, együttműködés formái: Problémamegbeszélő csoport: esethez kapcsolódó szakemberek bevonása Tisztázó beszélgetés: szakmaközi megbeszélés különkülön Általános megbeszélés: kéthavonta (évi 6 alkalom kötelező) Speciális megbeszélés, tanácskozás jelleggel: helyzetértékelés, koncepció, fejlesztési terv
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT (Védőnő, háziorvos, gyermekorvos) speciális egészségügyi tanácsadás, kis részben mentálhigiénés vagy szociális tájékoztatás, tanácsadás; együttműködésben a szociális válsághelyzetbe került várandós és kisgyermekes anyák segítése gyermekbántalmazás esetén azonnali ellátás
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT Életvezetési problémák segítése, elhárítása Helyi szociális szükségletek feltárása, javaslattétel új szolgáltatási formák bevezetésére Természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Konduktív pedagógia gyógytestnevelés
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés: Sajátos nevelési igényű gyermek korai fejlesztése, gondozása, szülők bevonásával, tanácsadással A gyermek 3. életévétől Fejlesztő felkészítés: Sajátos nevelési igényű tankötelezett korúak egyéni fejlesztése
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység: Fogyatékosság szűrése, javaslat a gyermek különleges gondozására, az ellátás módjára, formájára és helyére. Vizsgálja a különleges gondozás tárgyi és személyi feltételeinek meglétét.
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Nevelési tanácsadás: Tanulási, beilleszkedési, magatartási problémák vizsgálata Fejlesztő foglalkozás a szülők bevonásával Óvoda megkeresésére iskolaérettségi vizsgálat Pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás Pedagógus munkájának, a családdal való kapcsolattartást segítése Pszichológusi szolgáltatás feladatai
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Logopédiai szolgáltatás: Beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok kezelése, dyslexia megelőzése és gyógyítása Pályaválasztási tanácsadás: Képességvizsgálat, karrier-tanácsadás, iskolaajánlás
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Konduktív pedagógia: Központi idegrendszeri sérültek nevelése, fejlesztése, gondozása. Gyógytestnevelés: Speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatás.
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Gyermek-és Ifjúsági Pszichiátriai és Neurológiai Szakrendelés ( gyermek-ideggondozó ) Gyermek-neurológiai szakrendelés Pszichiátriai és pszichológiai szakrendelés Pszichopedagógiai szakrendelés
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Gyermek-neurológiai szakrendelés: Organikus idegrendszeri károsodások, fejlődési rendellenességek, funkcionális zavarok (alvás, evés) kezelése. Pszichiátriai pszichológiai szakrendelés: Viselkedés, érzelmi élet zavarai, magatartási, beilleszkedési, alkalmazkodási zavarok, pszichoszomatikus tünetek, szorongások, kényszerek kezelése.
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Pszichopedagógiai szakrendelés: Diagnosztikus és korrekciós tevékenység az a.) értelmi fejlődés zavarai b.) motoros- és mozgásos készségek fejlődési zavarai c.) beszéd és nyelvi kifejezés fejlődési zavarai d.) iskolai teljesítményzavarok, tanulási (rész)képességzavarok: dylexia, dysgrafia, hyperaktivitás kezelésének területein.
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben RENDŐRSÉG Bűnmegelőzésben részt vesz Gyermekek bántalmazása, súlyos veszélyeztetettsége esetén kiemel A kiemelésben együttműködik, személyi védelmet nyújt
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben ÜGYÉSZSÉG Együttműködik a gyermek-és ifjúságvédelemben érdekelt állami szervekkel Vizsgálja, hogy a nyomozó hatóság beszerezte-e az iskola pedagógiai véleményét Vádemelés elhalasztása: elterelés intézménye Megrovás, próbára bocsátás BÍRÓSÁG gyermekelhelyezés, fiatalkorúak büntetőjogi tárgyalása TÁRSADALMI SZERVEZET, EGYHÁZ, ALAPÍTVÁNY Rehabilitációs tevékenységek igénybevétele
Az iskola jelzési kötelezettsége A Gyvt. 17. (2) pontjában megfogalmazza, hogy az észlelő-jelzőrendszer tagjaként a nevelési-oktatási intézmények kötelesek: a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
Az iskola jelzési kötelezettsége A jelzési kötelezettséget indokolja: Magántanulói státusz iránti kérelem: Ktv. 7. (1) A tankötelezettség a szülő választása alapján iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. (2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakó vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.
Az iskola jelzési kötelezettsége Az iskolai mulasztások jelzése: A Gyermekjóléti Szolgálat felé 16/1998. IV. 8.) MKM rendelet 12. (1) és 20. (3) pontjai szerint: Az iskola kötelezettsége tanköteles tanuló esetében: az első igazolatlan mulasztáskor a szülőt értesíteni kell. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha továbbra is igazolatlanul mulaszt a tanuló az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a tanuló szüleit.
A jelzési kötelezettség kiemelten kezelt indokai A szenvedélybetegség gyanúja: A szenvedélybetegség gyanúja esetén nagyon körültekintően kell eljárni, az aktuális problémának megfelelően felvenni a kapcsolatot azokkal a szakemberekkel, civil szervezetekkel, akik a gyermek érdekeinek szem előtt tartása mellett a legjobb döntést tudják meghozni.
A jelzési kötelezettség kiemelten kezelt indokai A gyermekbántalmazás vélelme a családon belüli erőszak gyanúja: A gyermekbántalmazás vagy elhanyagolás magába foglal minden olyan fizikai, érzelmi bánásmódot, melynek eredménye a gyermek egészségének, fejlődésének, méltóságának valós, vagy potenciális sérülése.
A bántalmazás tünetei 1. Felismerés: külső jelek, jellegzetes sérülések, testi, szellemi fejlődés elmaradása, gyermek viselkedésének inadekvát módja. Teendők: Fokozott figyelem a gyermek iskolában megmutatkozó megnyilvánulásai során és rendszeres kapcsolattartás szülővel, gondviselővel.
Rizikótényezők anyagi és/vagy szellemi-lelki szegénység, alkoholizmus, rossz családi légkör, feszültség a családtagok között, munkanélküliség, nem kívánt gyermek, gyermekével türelmetlen, agresszív szülő, felbomlott házasságok, családi kapcsolati zavarok. DE: társadalmi és szociális helyzettől függetlenül létezik a jelenség, magasabb iskolai végzettségnél gyakoribb a kifinomult lelki kínzás, zsarolás!
Figyelmeztető jelek a gyermek viselkedése, kedélyállapota (agresszivitás, hiperaktivitás, depresszió, étvágytalanság, szemkontaktus kerülése, gyermek félénksége, kedvtelensége). tanulmányi eredmény romlása; iskolai nehézségek, kudarcok, külső megjelenése: alultápláltság, ápolatlanság, elhanyagolt betegségek, gyakori visszaesések, elégtelen ruházat, kimerült, éhes gyermek, gyakori sérülések.
Fizikai bántalmazásra utaló jelek a sérülés nem egyeztethető össze a sérülés keletkezéséről mondottakkal, szülő nem fordul orvoshoz, a gyermek a sérülést máshogy meséli el, mint a szülő, a gyermek megretten a váratlan érintéstől, a fejét elrántja a simogatáskor, üres, riadt tekintet illetve túlságosan éber, vibráló, alázatos és engedékeny, illetve agresszív,
Lelki elhanyagolásra utaló jelek kifejezéstelen arc, szemkontaktus hiánya a felnőttel, mereven ül órákon keresztül, természetes életöröm hiánya, érdektelenség, játékban gátlásos, visszafogott, korához képest komoly viselkedés, csökkent önbecsülés, bizalmatlanság vagy fokozott szeretetigény.
Nyolc gyakorlati elv a nehezen nevelhető fiatalok pedagógiájához 1. Ott fejlessz, ahol tart és hajlandó is valamit nyújtani. Ne a rossz, negatív tulajdonságait kritizáld, az átélt pozitívumokat ragadd ki. 2. Dolgozz vele ismert, kedvelt gyakorlati területen és tevékenységekben 3. Normalizáld a fiatalok kapcsolatait környezetéhez és feléd, mint segítőjéhez. 4. Hangsúlyozd csoporton belül a fiatalok egymás közti kapcsolatépítését ahelyett, hogy állandóan a gyerekkorukban vájkálnál. (kortárs a legjobb gyógyír)
5. Hangsúlyozd a szabadidő, az alternatívák fontosságát, ne mindig a kötelességtudatról, rendről beszélj. 6. Kínáld fel számára, hogy sikerélményeket gyűjtsön, ezekre építhessen, így természetes úton kezelni tudja problémáját ahelyett, hogy problémáiról faggatod 7. Adj neki lehetőséget arra, hogy megtanuljon célirányosan tervezni, felelősséget vállalni tetteiért, ahelyett hogy tárgyként irányítanád. 8. A gyengébb visszahúzódó fiatalokat se felejtsd ki a közös munkából, ahelyett hogy mindig a sztárokat emelnéd ki.