MENEDZSMENT ALAPJAI A menedzsment irányzatok fejlődése Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz
A MENEDZSMENT ALAPKÉRDÉSEI Hogyan növelhető a szervezeti teljesítmény, az eredményesség és a hatékonyság? Hogyan növelhető a szervezet tagjainak teljesítménye?
A KLASSZIKUS IRÁNYZAT Managing Work and Organisation Vizsgálatának főbb területei : A munkavégzés hatékonyságának emelése A szervezetek hatékony működtetése
A TUDOMÁNYOS MENEDZSMENT IRÁNYZATA (SCIENTIFICAL MANAGEMENT) A munkavégzés hatékonyságának emelése tudományos módszerek alkalmazásával Az irányzat képviselői és eredményeik: Taylor, Fayol, Gilbreth, Emerson, Ford Fókusz: munka, munkafolyamatok menedzsmentje Cél: A munkaerő "hatékony" felhasználása
FREDERICK W. TAYLOR (1856-1917) Midvale Steel Company, Philadelphia - esztergályosok munkájának megfigyelése, elemzése, időszükségletének mérése a napi teljesítmény előírása érdekében menedzsment princípiumok: o a munka minden elemét pontosan meg kell tervezni o tudományosan kell a dolgozót kiválasztani, betanítani, fejleszteni o a menedzsereknek felügyelniük kell a tervezett munkafolyamatok megvalósítását o munka és felelősség megoszlik a menedzserek és a munkások között
Simonds Rolling Mashine Company és Bethlehem Steel Company-nál dolgozott, kutatásainak tárgya: munkakörök kialakítása, pihenőidők - kifáradásmentes munkavégzés darabbéres fizetési rendszer a norma feletti teljesítés ösztönzése bértöbblettel Eredmény: magasabb mennyiségi teljesítmény, magasabb szintű munkamorál
FRANK ÉS LILLIAN GILBRETHS Fókusz: a munka egyszerűsítése (Simpification) idő és mozdulattanulmányozás, a munka egyszerűsítése kőműves munka elemzése, a legcélszerűbb munkamódszer kialakítása standardizált anyagok, módszerek, munkahely kialakítása differenciált bérezés a munka minősége szerint 18-ről 5-re csökkentették a mozdulatok számát, 200%-al emelték a termelékenységet a dolgozók jóléte - a szakszervezet hatása
HENRY GANTT (TAYLOR MUNKATÁRSA) Fókusz: a munkafolyamatok idő és költség tervezése az output növelése érdekében (Scheduling) Gantt diagram - komplex projektek időtervezése, ábrázolása teljesítményarányos, differenciált bérezés (bónusz rendszer) a követelményarányos alapbéren felül (minimális teljesítmény alapján)
HARRINGTON EMERSON (TANÁCSADÓ, 1910) A vasúttársaság 1 millió dollárt takaríthatna meg naponta, ha alkalmazná a tudományos menedzsment módszereket (Resources efficient use) Javasolt elvek: tudományos, objektív, tényszerű elemzés pontos célok megfogalmazása a rész és az egész összhangjának megteremtése standardizált folyamatok és módszerek jutalmazás a feladatok sikeres elvégzése után
HENRY FORD Fókusz: a munka hatékonysága tömeggyártás szalagszerű termelési folyamat standardizált elemek időutalványozás gyártási folyamat maximális harmonizálása ütemidő - kibocsátási ütem, időbér Eredmény: növekvő output, csökkenő költség
A MENEDZSEREK FELELŐSSÉGE A MUNKA MENEDZSELÉSÉBEN (KLASSZIKUS IR.) Tervezés - az output mennyiségének és minőségének előírása minden munkakörre Szervezés - a feladat elvégzését szolgáló folyamat és eszközeinek meghatározása Vezetés és befolyásolás - a célkövető magatartás elősegítésére Kontrolling - a megfelelő ember kiválasztása és képzése, teljesítményének vizsgálata, a terv/tény összehasonlítás
SZERVEZETEK MENEDZSMENTJE A klasszikus szervezet elmélet kidolgozói szerint a menedzserek a szervezeteket hasonló elven kezelhetik, mint a munkát. Képviselői: Henry Fayol (1841-1925), Max Weber (1864-1920), Chester Barnard (1886-1961)
HENRY FAYOL A klasszikus szervezet elmélet megalapozója, gyakorló francia menedzser könyvében (az igazgatás elmélete) szisztematikusan összefoglalta saját öt évtizedes gyakorlatának tanulságait. Menedzsment elveket fogalmazott meg Elsőként definiálta a menedzseri funkciókat - máig ezt használjuk
FAYOLI ELVEK A HATÉKONY MENEDZSELÉSHEZ Munkamegosztás: minél mélyebb a specializáció, annál hatékonyabb a munka Tekintély: a menedzseri feladatok ellátásához tekintélyre van szükség, ennek formális és személyes forrása van Fegyelem: a szervezet tagjainak el kell fogadni a működési szabályokat Az utasítás egysége: egy beosztottat egy menedzser irányítson Érdekek prioritása: az egyén érdeke nem kerülhet szervezet érdeke elé Ellenszolgáltatások: a szervezet és az egyén szempontjából egyaránt igazságos legyen
FAYOLI ELVEK A HATÉKONY MENEDZSELÉSHEZ Az irányítás egysége: a hasonló feladatokat ugyanaz a menedzser irányítsa Centralizáció: a hatalmat és a hatásköröket a menedzseri hierarchia csúcsán kell koncentrálni Skálás irányítási lánc: az irányítási lánc minden fokozatán megfelelő hatáskörök szükséges, amelyet mindig be kell tartani Rend: a megfelelő erőforrások a megfelelő helyen és időben álljanak rendelkezésre Méltányosság: a menedzser legyen udvarias és méltányos beosztottaival Stabilitás: a beosztottak nagymértékű elvándorlása nem kívánatos Kezdeményezés: a dolgozók kezdeményezéseit támogatni kell Közösségi szellem: a team munka, a közösségi szellem érték, ezért ösztönözni kell.
MAX WEBER BÜROKRATIKUS SZERVEZETE Fayol, Taylor német kortársa (szociológus), megalapozója a modern szervezetelméletnek A bürokrácia a szervezetben meglévő hatáskörök legitim és formális rendszere A bürokratikus szervezeti forma logikus, racionális és hatékony. Erőssége: számos eleme növeli az eredményességet hozzásegített a szervezeti struktúrák kérdéseinek tisztázásához
MAX WEBER BÜROKRATIKUS SZERVEZETÉNEK ALAPELVEI világos szabályok és eljárások szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok munkamegosztás és specializáció tárgyilagosság, objektivitás az emberek kezelésében hozzáértés és kompetencia érvényesítése dokumentálás, írásbeliség
CHESTER BARNARD A Bell telefontársaság (New Jersey) korábbi elnöke The Functions of an Executive könyve az autoritás elfogadásának elméletét írja le. A beosztott az utasítást elfogadja, ha érti képes teljesíteni a szervezet céljaival összhangban lévőnek ítéli.
EMBERI KAPCSOLATOK IRÁNYZAT A növekvő technológiai színvonal esetén a személyiség, a pszichológiai tényezők szerepe megnő a hatékonyság alakulásában. Az irányzat fő képviselői és eredményeik Konfliktusok a szervezetben, Mary P. Follet Hawthorne-i kisérletek Elton Mayo Likert, Mason McGregor XY elmélete
Mary P. Follet MARY. P FOLLET Dinamikus integráció koncepciója Szituációs törvény Autoritás elmélet
ELTON MAYO (+F.J. ROETHLISBERGER) Hawthorne-i kísérletek (1924) vizsgálat és hatások (világítás, relé és kapcsolótábla szerelők) Megállapítások 1. A termelékenység függ a szellemi, érzelmi és morális faktoroktól 2. Az egyén az elvárásainak megfelelő csoport tagja kíván lenni, érzékeny a csoportösztönzőkre 3. A társadalmi szervezettség színvonala alacsonyabb, mint az anyagi-technikai
Likert LIKERT ÉS HAIRE MASON szervezet = csoportok rendszere, a szervezet organikusan fejlődő struktúra a vezető = kapocs a csoportok között Haire Mason A dolgozó ne a főnöktől, hanem a követelményektől függjön A vezetőn múlik hogyan láttatja a világot
X feltételezés MCGREGOR XY ELMÉLETE Az emberek önállótlanok és lusták és a legkevesebbet dolgoznak Kerülik a felelősséget Nem érdeklik az eredmények Képtelenek magukat irányítani Közömbösek a szervezet céljaival szemben Szeretik ha mások irányítják őket Nem nagyon okosak Kerülik a döntést Y feltételezés Önállóak Saját céljukért keményen dolgoznak Vállalják Eredményre törekszenek Képesek saját viselkedésük irányítására Kívánják szervezetük sikerét Nem passzívak Nem ostobák Döntőképesek Ez a követendő menedzsment elvek alapja!
TAYLORI ÉS HR FELFOGÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA Minden feladatra van legjobb módszer Részletesebb munkamegosztás nagyobb teljesítmény Legjobb módszert a vezető ismeri A termelékenységet csak a műszaki tényezők befolyásolják Motiváció csak pénzzel Amit nem ellenőriznek azt nem hajtják végre Legjobb módszer a dolgozótól is függ Munkamegosztás egyhangúsága kisebb termelés A dolgozó tudja a legjobb módszert Lélektani tényezők is döntőek Felelősségérzet és önállóság növeli a teljesítőképességet
EMPIRIKUS IRÁNYZAT Központi témája sikeres vezetők személyiségének és módszereinek kutatása. "A vezetés művészet" Kutatási főirányok Az irányzat képviselői és eredményeik: Drukker, Sloan, Newman
KUTATÁSI FŐIRÁNYOK 1. A kezdeményezők irányvonalának folytatása 2. Stressz kutatás 3. Munkarend változtatás hatása 4. Csoportmunka hatásai normák
PETER DRUCKER A vezetés nem tudomány hanem gyakorlat Vezetői funkciók Célokat tűz ki Szervez (dolog-ember) Ösztönöz kommunikál Elemez értékel Munkatársak fejlesztése Vezetői feladat Erőforrások egységes egésszé szervezése (karmester és zeneszerzés ) Folyamatos jövőfigyelés Management sciences
SLOAN A termelő rendszerek vertikális összevonása Horizontális tervezési és ellenőrzési rendszer Óriásvállalatok decentralizálása (nyereségközpontok önállók), távlati tervezés, nagyberuházások tervezése, átfogó ellenőrzés eszköztárának fejlesztése
NEWMAN A vezető készsége és szemlélete fontosabb, mint a szaktudása Vezető menedzser (értéktermelés-üzlet) elválik a szakmai vezetőtől (használati érték) Siker feltételei Az emberi jó viszony a struktúrából fakadjon Az egyes emberek sorsa több embertől függjön A vezetői alkalmasságot az eredmény dönti el Eredmény: vezetési funkciók eszköztárának fejlesztése Vezetői munka hatékonysága Vezetés emberi technikai viszonyainak optimuma
MODERN IRÁNYZATOK, (MANAGEMENT SCIENCES) Folyamatelvű iskola Lényege a vezetési funkciókra épülő menedzsment folyamat vizsgálata, vezetési elvek, vezetési filozófia kialakítása. A vezetési funkciók tartalmára, összefüggéseire és módszereire koncentrál.
FOLYAMATELVŰ ISKOLA (FAYOLI ELVEK) A vezetés folyamata Vezetési elvek Tervezés elsődlegessége Egyszemélyes felelős vezetés elve Kivételek alapján való vezetés elve Vezetési elvek Vezetési filozófia szükségessége Feladatai Értékrendje Alkalmazottak értékrendje Szerv Terv Vezetés Ellenőrzés.
100 VEZETÉSI SZINTEK VEZETÉSI FUNKCIÓK ALSÓ KÖZÉP FELSŐ TERVEZÉS Koncepcionális készségek Idő 0 IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS VEZETÉSI SZINTEK Humán Technikai
KVANTITATÍV ISKOLA A vezetési ismereteket olyan matematikai statisztikai, valószínűség számítási módszerek halmazának tekinti, amely segíti a vezetői döntéseket. (School of Management Science) Célok / problémák megfogalmazása Problémamegoldó módszerek fejlesztése Gazdasági hatékonyság célfüggvénnyel Számítástechnika felhasználása Fő kutatási terület Optimalizáció, szuboptimalizáció, erőforrások allokációja, hálótervezés, Készletezési modellek
MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISKOLA A szervezetek, csoportok, emberek viselkedését kutatja, magatartástudományi alapon. Képviselt alapelv: Az emberi erőforrások (mint speciális innovatív erőforrása a rendszernek) legjobb, leghatékonyabb alkalmazása a szervezetek sikerének a kulcsa. Támaszkodik az antropológia, a szociológia, a pszichológia tudományos eszköztárára.
MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISKOLA Az egyéni és a szervezeti viselkedés képezi a kutatásai alapját. 1 Egyéni viselkedés Egyének kapcsolata -Személyiség -Motiváció -Vezetés 2 Csoportok magatartása Csoportok kapcsolata -Formális -Informális -Normák -Státusz -Szerepek
SZOCIÁLIS RENDSZEREK, VAGY RENDSZERTANI IRÁNYZAT A szervezeteket és azok működését rendszerszemléletű módon elemzi, tervezi, felhasználva a szociológiai és a magatartástudományi ismereteket. Szociotechnikai gyártási rendszerek autonóm munkacsoportok Vállalatmodellezés számítástechnikai támogatással
SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA A szervezet alrendszerekből összetevődő komplex rendszer, nagy gazdasági rendszer része Alrendszer formális-informális struktúra Státusok-szerepek Fizikai környezet Kapcsolataik: Kommunikáció Egyéniség Döntéshozatal Integráló elem : CÉL Felhasználja Bertalanffy és Rappaport rendszerelmélet Parsons és Merton strukturális funkcionális elemzését
SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA II. Vizsgálja Célok differenciálódását a szervezetben Emberek megtartását a szervezetben (Emberek szociális orientáltságúak) Barnard A szükségletek kielégítésének feltételei Maslow Anyagi ösztönzők Nem anyagi (hatalom tekintély) ösztönzők Munkavégzés feltételei Önbecsülés Vezetés kulcsa : lényeglátás + döntéshozatal Vezetés eszköze: logika + intuíció
SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA III. Herzberg Motivációs mechanizmusok Forrester A vállalat mint rendszer modellje ( de! dinamizmus és modellalkotás!) Kibernetika Döntéselmélet Informatika
SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA IV. Vizsgált problémák és megoldások: Korlátozott erőforrások hatékony elosztása Racionális sorrendiség a munkafolyamatokban Szállítási feladat ( lineáris programozás) Beruházás optimalizálás Többtényezős komplex döntések Kell: Stratégia kialakítása (ellenlépések mellett) Célok hierarchiája Számszerűsítési eljárások Értékelés Egészlátás (rendszerszemlélet) Csoportmunka Dinamikus szervezet
KONTINGENCIAELMÉLETI (SZITUÁCIÓELMÉLETI) IRÁNYZAT Az általános érvényű vezetési elvek és módszerek kutatása helyett azokra a szituációs elemekre koncentrál, amelyek esetén adott elvek és módszerek alkalmazása és az eredményesség között szignifikáns összefüggés mutatható ki. Elsősorban a szervezeti magatartással foglalkozók csatlakoztak ehhez az irányzathoz, állítva, hogy az alkalmazottak magatartása túl komplex ahhoz, hogy néhány egyszerű elv alapján meg lehessen magyarázni.