BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK ÚD LEVELEZŐ TAGOZAT LOGISZTIKA SZAKIRÁNY DSV HUNGÁRIA KFT IGÉNYE EGY ÚJ RAKTÁR KIALAKÍTÁSÁRA BUDAPEST, 2007 GYÖRFI ANDREA
Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 5 2 A logisztikai szolgáltatások helyzete az Európai Unióban, ezen belül hazánkban.. 6 3 Bevezetés a fogalmakba... 10 3.1 Logisztika és a logisztikai rendszerek... 10 4 DSV HUNGÁRIA KFT BEMUTATÁSA... 12 4.1 A CÉG TÖRTÉNETE... 12 4.2 DSV MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN... 14 4.3 DSV HUNGÁRIA KFT SZOLGÁLTATÁSAI:... 15 5 A jelenlegi logisztikai rendszer... 17 5.1 A logisztikai rendszer elemei... 18 5.2 Logisztikai folyamatok... 19 5.3 A jelenlegi raktári rendszer... 23 5.3.1 A raktárban tárolt áruk... 23 5.3.2 A raktárban alkalmazott tárolási módok... 23 5.3.3 Az alkalmazott áru-elhelyezési módok... 24 5.3.4 A raktárak és elhelyezkedésük... 25 5.3.5 A tárolóterületek azonosítása... 26 5.3.6 A raktárak közlekedési kapcsolatai... 27 5.4 A raktári nyilvántartó rendszer vizsgálata... 27 5.5 A raktári nyilvántartó program adatbázisának vizsgálata... 29 5.6 A gyűjtőforgalom elemzése... 31 5.7 Értékelés... 34 6 Raktártervezés... 35 6.1 A feladat megfogalmazása... 35 6.2 Kiinduló adatok... 35 6.2.1 Helyszíni adottságok... 35 6.2.2 A raktározási feladat jellemzői... 36 6.2.3 Egyéb igények... 38 6.3 Számításba vehető tervváltozatok feltárása... 38 6.3.1 A raktár típusának elemzése... 38 6.3.2 Közlekedési kapcsolatok kialakítási lehetőségei... 39 6.3.3 A raktár informatikai rendszerének kialakításához szükséges elemzések 39 6.3.4 Tárolási módok és anyagmozgató gépek... 44 6.3.4.1 Tárolási technológia... 44 6.3.4.2 Anyagmozgató gépek... 45 6.3.4.3 Állványrendszer és anyagmozgató gépek megválasztása... 45 6.3.5 A tervváltozatok lehatárolása... 48 6.4 Előtervek kidolgozása... 49 6.4.1 A raktár alaprajza... 49 6.4.2 A tárolótér főbb méreteinek meghatározása... 50 6.4.3 Az 1. tervváltozat előtervének kidolgozása... 50 6.4.3.1 A tárolótér adatainak meghatározása... 50 6.4.3.2 A terület-, illetve térkihasználást jellemző mutatók... 53 6.4.3.3 A várható beruházási és üzemeltetési költségek... 54 6.4.4 A 2. tervváltozat előtervének kidolgozása... 56 3
6.4.4.1 Tárolótér adatainak meghatározása... 56 6.4.4.2 A terület-, illetve térkihasználást jellemző mutatók... 57 6.4.4.3 A várható beruházási és üzemeltetési költségek... 57 6.5 A tervváltozatok értékelése és összehasonlítása... 58 6.6 A beruházás várható költsége:... 61 6.6.1 A várható beruházási költségek... 61 6.6.2 A várható évi folyó költségek... 62 6.6.3 A tervezett raktár jellemző paraméterei... 63 7 Összefoglalás... 64 Irodalomjegyzék..65 A dolgozatban található ábrák és táblázatok jegyzéke 67 Mellékletek..68 4
1 Bevezetés Napjainkban régiónk valamennyi vállalatára jelentős nyomás nehezedik. A gazdasági változások következtében kialakult versenyhelyzetben el kell sajátítani a modern piacgazdaság szemléletmódját. A versenyben annak van esélye talpon maradni, illetve fejlődni, aki a tevékenységi területének megfelelő stratégiát alakít ki, s azt lépésről lépésre végre is hajtja. A logisztika a magyar gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ágazatának számít és meghatározó szerepe van a versenyképes piaci megjelenésben. Az Európai Unió bővülése és az életszínvonal javulása a közép-kelet európai országokban azt eredményezi, hogy egyre több nyugat európai gyártó helyezi át logisztikai hálózatát, például Benelux államokból, Németországból vagy Franciaországból többek között Magyarországra, köszönhetően a versenyképesebb logisztikai költségeknek és a helyi piacok fellendülésének. Ezen a piacon tehát hatalmas változások mentek, illetve mennek még ma is végbe, és a bizonytalan piaci viszonyok között egyre többen szeretnének részesülni a nagy lehetőségekből. A legnagyobb változást többek között az jelenti, hogy a rendszerváltás után megindult egy olyan folyamat, amelyben a gyenge, nem minőségi tevékenységet végző vállalkozások elbuktak, és mellettük a 90-es években egyre inkább feltűntek a nagy külföldi szállítmányozók, logisztikai szolgáltatók; valamint a klasszikus szállítmányozás folyamatát fokozatosan felváltja a komplex feladatok megoldása, amelynél az új technológiák és az informatika is egyre inkább dominál. Kezdetben csak néhány multinacionális termelő cég élt a lehetőséggel, de mára már a tevékenységek kiszervezése széles körben elterjedté vált; ez pedig a logisztikai piac erőteljes fellendülését hozta magával. A piac bővülését érzékelve a már jelenlévő szolgáltatók hatalmas befektetéseket végeztek eszközállományuk (raktári létesítmények, gépjárműpark, informatika) korszerűsítésére, majd az ezredfordulót követően újabb nagynevű logisztikai társaságok jelentek meg a piacon zöldmezős beruházásaikkal. A diplomamunkámban vizsgált szállítmányozó cég is igyekszik a piac kihívásainak megfelelni, sőt a piaci pozíciójának erősítését tervezi, s ezért egy új raktárat szándékozik kialakítani. A DSV Európa Top 3 szállítmányozója között szerepel, Európában több mint 350 saját kirendeltséggel. 2006-ban a Frans Maas 5
csoport megvásárlásával tovább erősítették európai jelenlétüket. A cég vezetői az egyesülés által a forgalom megkétszereződését várják, ezért egy új raktár kialakítását tervezik. A diplomaterv célja az, hogy segítse a Kft-t a raktártervezéssel kapcsolatos feladatainak megoldásában. Először a logisztikai szolgáltatások helyzetét mutatom be az Európai Unióban és ezen belül hazánkban, majd a DSV Hungária Kft bemutatása következik. A jelenlegi logisztikai rendszer c. fejezet célja az export, és import áruk gyűjtőforgalma, a vámügynökségi szolgáltatások, a belföldi kiszállítások és a raktározások szervezését, lebonyolítását biztosító rendszer elemeinek, szervezeteinek és létesítményeinek a bemutatása, valamint a jelenlegi raktározási rendszer részletes ismertetése. A létesítendő új raktárnak ki kell elégítenie a Kft. jövőbeni tevékenységéből adódó igényeket. A tervezés során meg kell oldani mind a gyűjtős, mind a bérraktározott termékek megfelelő színvonalú tárolását, valamint ki kell alakítani a közvámraktárat. A raktártervezésnél a következő elemekkel kívánok foglalkozni: a raktár típusának elemzése a közlekedési kapcsolatok kialakításának vizsgálata a raktár informatikai rendszerének kialakításához szükséges elemzések a raktár tároló rendszerének, belső elrendezésének meghatározása a raktár anyagmozgató rendszerének kialakításához szükséges vizsgálatok figyelembevételével. Két tervváltozat kidolgozása, értékelése és összehasonlítása következik, majd a választott tervváltozat részletes bemutatása. 2 A logisztikai szolgáltatások helyzete az Európai Unióban, ezen belül hazánkban A logisztika egy komplex fogalom, amely magába foglalja a beszerzés és alapanyag ellátástól, az elosztáson, árutérítésen, készletgazdálkodáson keresztül, a raktározásig, szállításig, szállítmányozásig számos területet. A logisztika fejlődése egyrészt annak köszönhető, hogy az eladók között egyre erősebb a verseny a vevők megszerzéséért. A termékek életciklusa egyre rövidebb, és a különböző vállalatok csak úgy tudnak életben maradni, ha minimalizálni tudják termelési költségeiket, illetve ezzel párhuzamosan le tudják csökkenteni a termelési 6
átfutási idejüket, így alkalmazkodva a lecsökkent termék életciklushoz és az egyre gyorsabban változó fogyasztói igényekhez. Emellett érdemes megemlíteni az informatika robbanásszerű fejlődését, amit a személyi számítógépek megjelenése indított el. A számítástechnika rohamos fejlődésével együtt megjelent a rendszerszemlélet és az információelmélet, amelyek újabb és újabb eszközöket és lehetőségeket jelentettek a logisztikával foglalkozó embereknek. Ezek a tényezők nagyban hozzájárultak a logisztika gyors elterjedéséhez és fejlődéséhez. A logisztikát, annak fejlődését napjainkban jelentősen befolyásolja a globalizáció, a nemzetközi munkamegosztás, illetve a multinacionális vállalatok terjedése, a határokon átívelő kereskedelem. A globalizáció által eredményezett egyik legjelentősebb változás, hogy a logisztikai outsourcing széles körben gyakorlattá vált. Az outsourcing folyamán a termelő vállalatok a folyamataik egy részét kiszervezik, azaz átadják egy arra specializálódott vállalat, az ún. logisztikai szolgáltató részére. A kiszervezett folyamat szinte bármi lehet, ami nem képezi az adott vállalat fő tevékenységét. A vállalatok ettől a folyamattól elsősorban költségcsökkenést, minőségjavulást és a szolgáltatások javulását, szakszerűbb kezelést, nagyobb rugalmasság elérését, a szolgáltatási szint minél magasabb színvonalú megvalósítását várják. A KPMG által végzett széleskörű felmérések azt az eredményt hozták, hogy a leggyakrabban kiszervezett tevékenység a raktározás ( 66% ), import/export vámkezelés ( 66% ), belföldi fuvarozás ( 62% ), valamint a belföldi disztribúció ( 55 % ). 1 A globális logisztika az áruk, információk és a pénz áramlását foglalja magában, ahol az elemek egymással kölcsönhatásban vannak és hatnak egymásra. Ennek a rendszernek egy alrendszere az EUROLOGISZTIKA, amely alapvetően az Európai Unióban megvalósuló anyag- és információáramlást jelenti, és kifejezetten az európai sajátosságokat figyelembe véve jött létre. 2004. május 1-je óta Magyarország is tagja ennek a gazdasági térségnek, ami számos előnye mellett azonban veszélyeket is rejt magában. Az Európai Unió legfőbb célja, hogy egységes belső piacot hozzon létre és működtessen, ahol a tagállamok között teljesen akadálymentesen zajlik az áruk, szolgáltatások, a tőke és a személyek forgalma. 1 KPMG Consulting Kft., 2003: Logisztikai Outsourcing Magyarországon 2003, 1p 7
A szolgáltatás önmagában egy nem termelő tevékenységre irányuló, nem tárgyiasult folyamat, amelyet egyik fél nyújt a másiknak 2 A szolgáltatások összességére általában igaz, hogy az igénybevételüknél sokkal nagyobb szerepet kap a tapasztalat, a bizalom a szolgáltatás és a szolgáltató iránt, mint egy termék megvásárlása esetén. Ennek kiváltó oka a szolgáltatás négy alaptulajdonságában keresendő, azaz: a szolgáltatás megfoghatatlanságában: a fizikai termékektől eltérően nem lehet őket látni, érezni, hallani, szagolni mielőtt megvesszük őket a szolgáltatás elválaszthatatlanságában: egyszerre szolgáltatják és fogyasztják őket, ellentétben a fizikai termékektől, amelyeket először megtermelnek, majd szétosztják, csak ezután fogyasztják a szolgáltatás ingadozásában: változó, hogy mikor és hol teljesülnek a szolgáltatás romlékonyságában, vagyis nem lehet azokat tárolni. Ezek bizonytalansági tényezők a logisztikai szolgáltatások esetén is fellelhetőek. Nagyobb a bizalmatlanság, ha az ügyfél még nem vett igénybe logisztikai szolgáltatót, hiszen így nem tudja azokat rangsorolni, nem tud különbséget tenni közöttük. Ha azonban az ügyfél rendelkezik már tapasztalatokkal vett már igénybe szolgáltatót és a tapasztalatai nagyjából pozitívak, akkor ezen a területen nagyon nehéz rábírni a változtatásokra. A szolgáltatások, és egyben a logisztikai szolgáltatások piacán is az utóbbi időben jelentős változások mentek végbe. Nem csak hazánkban, és az Unióban, de a világban is termelés visszaeséssel lehet találkozni. Ennek következtében a termelő vállalatok egyre kevesebbet értékesítenek, csökkennek a bevételeik, ezáltal folyamatosan költségcsökkentést hajtanak végre. Ez hatalmas csapás a szolgáltató vállalatokra, hiszen a termelő vállalatok elsősorban a szolgáltatások igénybevételének mérséklésével tudják költségeiket csökkenteni. Ezt némileg ellensúlyozni képes az a korában említett tendencia, hogy a termelő cégek egyre inkább a fő tevékenységükre igyekeznek koncentrálni, vagyis azzal kívánnak foglalkozni, amihez a legjobban értenek, és a többi tevékenységet szívesen bízzák külső hozzáértő vállalkozókra. 2 EU Working Papers 2/2003 Insperger A: A logisztikai szolgáltatók helyzete az EU-csatlakozás előtt Magyarországon 112.p 8
A piaci átalakulás másik fontos eleme a logisztikai szolgáltatások túlkínálata. Egyre több szereplő van jelen a piacon és egyre többen képesek ugyanazt a jó minőséget nyújtani, ami által a szolgáltatások árai egyre nyomottabbá válnak. Magyarországon a logisztikai szolgáltatások piacán hatalmas konkurenciaharc figyelhető meg, ami annak köszönhető, hogy egyre több a nemzetközi piacon már tapasztalattal rendelkező szolgáltató jelenik meg hazánkban. A rendszerváltást követő években a piac jóval kevesebb szolgáltatót tudott felmutatni, mint arra szükség lett volna, míg mára, a helyzet annyira megváltozott, hogy túlkínálat alakult ki. Ennek azonban nem a piac telítődése az oka, hanem az, hogy kevesebb a fizetőképes kereslet, mint a kínálat, így a megfelelő megoldást az jelenti, hogy újabb megbízókat kell keresni. Ennek a 2004. május 1-jei Uniós csatlakozásunk kifejezetten kedvez, hiszen ez potenciális lehetőséget ad arra, hogy a hazai cégek külföldi vállalatokat győzzenek meg arról, vegyék igénybe a magyar szolgáltatókat. A nagyszámú szereplő miatt a verseny igen erős a piacon, ahol a harc a potenciális megbízóért egyre magasabb szolgáltatási színvonalat eredményez. Ez kedvez a megbízóknak, hiszen számtalan szolgáltató közül választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. Manapság a legfőbb választási kritérium a KPMG Consulting Kft. által végzett felmérések szerint, a minőségi szempontok ( mennyiségileg illetve időben pontos szállítások aránya, rugalmasság, átláthatóság, átfutási idők csökkentése ) általában megelőzik a költségcsökkentési elvárásokat. 3 Egyre több megbízó jön rá, hogy hosszú távon valószínűleg rosszabbul jár az olcsó megoldásokkal, mintha a kezdetben drágábbnak tűnő, ugyanakkor reálisabb ajánlat mellett dönt. Hiszen tudható, hogy van egy ár, ami alatt nem lehet megfelelő, minőségi szolgáltatást nyújtani. Ezt azonban gyakran szívesen elfelejtik a megbízók, és csak akkor kezdenek észbe kapni, amikor az olcsóbb, csak éppen nem megfelelő szolgáltatások a termelésüket, folyamataikat veszélyeztetik. Emellett a megbízók arról is gyakran megfeledkeznek, hogy az Európai Uniós csatlakozás után a piaci résztvevőknek teljesen új szabályozási rendszernek kell megfelelniük; az új helyzetre való tökéletes felkészülés, az ebből adódó átszervezés szükségessége mind-mind többletköltséget jelent a szolgáltatóknak, amit a megbízókkal próbálnak megfizettetni, ez pedig az árszínvonal emelkedését vonja maga után. 3 KPMG Consulting Kft., 2003: Logisztikai Outsourcing Magyarországon 2003, 12p 9
Ez főleg azoknak okozott problémát, akik korábban nem vettek részt a nemzetközi áruforgalomban. Magyarországon a már meglévő magyar vállalkozások mellett egyre-másra jelennek meg a külföldi tulajdonú logisztikai szolgáltató vállalatok, akik vagy saját építésű objektumaikba, vagy valamelyik ipari parkba, logisztikai központba költöznek be, de jellemző az is, hogy régebbi létesítményeket bérelnek ki. Ebből adódóan számos, igen eltérő minőségű logisztikai szolgáltató központ tevékenykedik a piacon. A rendkívüli eltérések létjogosultságát a megbízók adják, mivel számos esetben egyáltalán nem várják el a szolgáltatótól, hogy a legmodernebb eszközöket sorakoztassa fel, főleg, ha ez plusz költségekkel jár. Általánosságban elmondható, hogy számukra az is elegendő, ha egy nem túl modern telephelyen tökéletes szolgáltatásban részesülnek. Ez azonban nem lesz sokáig így, mivel egyre inkább teret nyernek azon szolgáltatók, akik a legkifinomultabb, és legmodernebb eszközökkel, rugalmasan képesek reagálni a változásokra és kiszolgálni az ugyancsak egyre fejlettebb technológiákkal rendelkező termelő vállalatokat. Az ár és a minőségi szolgáltatás mellett tehát az infrastruktúra, a technikai adottságok is mind az országos, mind a logisztikai szolgáltatók szintjén egyre inkább felértékelődnek. 3 Bevezetés a fogalmakba Ennek a fejezetnek a célja a diplomamunkámban szereplő fogalmak ismertetése a dolgozat terjedelmi korlátainak figyelembe vételével. 3.1 Logisztika és a logisztikai rendszerek Logisztika eredete: A logisztika szó görög eredetű, jelentése a gondolkodni (logo), értelem (logos), logikusan gondolkodni (logistikus) kifejezésekkel kapcsolatos. A logisztika elterjedése a XX. század közepétől figyelhető meg. Egyik fő oka az amerikai hadseregben az anyagellátás, az utánpótlás, a készletezés, a csapat- és sebesültszállítás-szervezés terén elért eredmény volt. A hadászatban elért eredmények 10
felkeltették a gazdasági szereplők figyelmét, és így a termelés- és szállításszervező szakemberek egyre intenzívebben próbálták a megszerzett logisztikai tapasztalatokat a gazdasági rendszerekre illeszteni, s később azokat továbbfejleszteni. A kutatásoknak nagy lendületet adott az, hogy időközben új tudományos elméletek (rendszerelmélet, információelmélet) és módszerek (szimuláció, operációkutatás) álltak rendelkezésre, s az, hogy a számítástechnika és az informatika rohamos fejlődésnek indult. Logisztika definíciója: Halászné Sipos Erzsébet a következőképpen fogalmazta meg: A logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok alapvetően anyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek), energia, információk és személyek egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vevőkiszolgálási színvonal elérése. 4 Logisztika feladata: Az előbbi definíció alapján megfogalmazható, hogy a logisztika feladata egyrészt az anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, másrészt a rendszerben jelentkező feladatok megoldásához szükséges eszközök biztosítása. Anyagok: a vizsgált anyagáramlás tárgyai. Lehet nyersanyag, alapanyag, alkatrész, félkésztermék, késztermék. Információk: Az anyagáramlásban közreműködő elemekre vonatkoznak, s az informatikai rendszer részeként lehetővé teszik az anyagáramlás irányítását, optimalizálását. Logisztika célja: a megfelelő áru, a megfelelő időpontban, a megfelelő helyre, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben, 4 Halászné Sipos Erzsébet (1998): Logisztika, Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, 33.p. 11
a megfelelő információkkal, okmányokkal ellátva, a megfelelő költséggel eljuttatható legyen. A most felsorolt hét feltételt a szakirodalom hét M elv - 5 nek nevezi, s ez juttatja kifejezésre a logisztika szemléletét azáltal, hogy nem minimumok teljesítését tűzi ki célul (pl. költség, teljesítmény), hanem tényezők figyelembevételével ösztönöz a folyamatok optimalizálására, ugyanakkor a magas színvonalú vevőkiszolgálásra. A logisztikai követelményrendszer érvényesülése, a Just In Time követelményeknek való megfelelés, nem a raktározás megszűntetését, hanem ellenkezőleg annak minél hatékonyabb kialakítását, a logisztikai folyamatokba való integrálását teszi szükségessé. Ebben a folyamatban a raktározás szerepe egyre fontosabbá válik. Hiszen a gyakorlatban az a helyzet, amikor egy időszak termék-kibocsátási üteme megegyezik ugyanazon időszak termék-felhasználási ütemével, csak nagyon ritkán fordul elő. Az esetek többségében az adott időszakban előállított többletterméket raktározni kell a következő időszak valós vagy prognosztizált többletigényénekfelmerüléséig. 4 DSV HUNGÁRIA KFT BEMUTATÁSA 4.1 A CÉG TÖRTÉNETE A DSV cég 1976-ban alakult Dániában. Alapítója Leif Tullberg és 10 független fuvarozó vállalat. A DSV elnevezés is innen származik, aminek a jelentése egyesült fuvarozók ( De Sammensluttede Vognmaend ). Hamarosan megfogalmazódott a cél, hogy a nemzetközi piacra is betörjenek, így a 80 as évek végén megvásárolták az akkor konkurenciának számító Borup Autotransport valamint a Hammerbroo Trans-t, 1997-ben a Samson Transportot, 1999-ben a Svex csoportot. Új szakasz kezdődött a cég életben, amikor a DSV 2000-ben megvásárolta a DFDS Dán Transport csoportot (Alapítás: 1866). Ezáltal nemcsak a közúti szállítmányozási piacon erősítették pozíciójukat, de új színként a logisztika valamint a légi-és konténeres szállítmányozás is felkerült a cég szolgáltatásainak palettájára. 5 Szegedi Zoltán Prezenszki József (2003): Logisztika Menedzsment, Kossuth Kiadó, 30.p. 12
2005-ben a német piacra is betörtek több kis-, valamint középméretű cég megvásárlásával, mint Bachmann, Steinle stb. Európai jelenlétüket 2006-ban erősítették meg a Frans Maas csoport megvásárlásával. A Frans Maas 1890-ben alakult a hollandiai Venloban. Alapítója: Frans Maas. Fuvarozó cégként indult, zöldséget szállított Hollandiából Németországba. A főként közúti gyűjtőszállítmányozással foglalkozó cég a 80 as években kiterjesztette tevékenységi körét a logisztika irányába is. 1983-ban indult az első nagy logisztikai projekt (a Xerox cég logisztikája), amely olyan jól sikerült, hogy azóta is a hollandiai Frans Maas nyújt a Xerox-nak logisztikai szolgáltatásokat. Az ezredforduló után légi és konténeres szállítmányozást is kínált ügyfelei részére. Fennállásának 100. évfordulója alkalmából a Frans Maas megkapta az egyik legnagyobb elismerést a holland királyságtól- Koninklijke, amelyet olyan, legalább 100 éves múlttal rendelkező cégek kapnak, akik egyrészt magas színvonalú szolgáltatást nyújtanak valamint nagyon jó pénzügyi mutatókat tudnak felmutatni. A Frans Maas 32 országban képviselteti magát, 215 irodában, 7500 munkatársat foglalkoztat. 2007-től tehát a két, nagy múlttal rendelkező cég valamint az addig megvásárolt cégek DSV név alatt folytatják tevékenységüket. N S F I U D P E L L B R P E F C I C A S S H H B C M A G R B U T 1.sz. ábra Az európai telephelyek elhelyezkedése Forrás:DSV 6 6 1.sz. ábra forrása: A DSV Hungária Kft. bemutatását szolgáló füzetek 13
A DSV Holding jelenleg 52 országban van jelen, 484 irodában 19. 000 főt foglalkoztat. A koppenhágai tőzsdén jegyzik. Három fő területen működik: DSV Road, DSV Air & Sea, DSV Solutions. A DSV Hungária Kft 1995-ben alakult 4 fővel, egy budapesti irodában (Akadály u.). A kezdetekben elsősorban az anyavállalat áruit fogadta, vámkezelte és kiszállította. 1998- ban Kaposváron nyitott irodát, igazodva a Videoton, Philips igényeihez. Az iroda 2004- ig működött. 2000-ben 2000 m 2 raktárt bérelt 2001-től indult a logisztikai üzletág. Első megbízó: Moulinex. 2002-ben került bevezetésre a GNTS rendszer, amely egy saját fejlesztésű program 2004-ben költözött a cég Budaörsre, ahol 600 m 2 irodát, valamint 10.000 m 2 raktárt bérel. Azóta a cég folyamatosan fejlődik, ma már 80 munkatársat foglalkoztat, fejlődik a logisztikai üzletág is, ma már több nagy megbízónak végez raktározást, kiegészítő logisztikai szolgáltatásokat, belföldi kiszállítást, vagyis komplex logisztikai szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. A fúzió előnyei: nagyobb európai jelenlét, több iroda, több országból direkt járatindítás, nagyobb árumennyiség, stabil pénzügyi és szakmai háttér. 4.2 DSV MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN Alapítás éve: 1995 Telephely: Budaörs, új és korszerű, minden elvárásnak megfelelő logisztikai központ Közlekedés: M1, M7 közvetlen közelében 600 m 2 iroda Munkatársak száma: 80 fő Árbevétel 2006-ban: 2, 26 milliárd HUF Továbbított küldemények száma: 72. 000 gyűjtőtétel exportban és importban Napi belföldi kiszállítások száma. 500 Több mint 6. 000 dedikált fuvar 2006-ban Logisztikai raktárterület: 10. 000 m 2 Nyitva tartás: 0-24 h ADR raktárterület: 1. 000 m 2 14
4.3 DSV HUNGÁRIA KFT SZOLGÁLTATÁSAI: Nemzetközi gyűjtőszállítmányozás A cég egyik fő profilja évtizedek óta a nemzetközi gyűjtőszállítmányozás, amelynek köszönhetően minden olyan infrastruktúrával, tudással és tapasztalattal rendelkezik, amely egy biztonságos, gyors és hatékonyan működő gyűjtőszállítmányozási hálózat üzemeltetéséhez szükséges. A kiterjedt hálózat az áru felvételi helyétől függetlenül lehetővé teszi a küldemények elhozatalát a megbízást követő napon. A heti több fix járatindítás pedig mind export mind import relációk esetén garantálja, hogy a Megbízó küldeménye a legrövidebb időn belül a szállítási címre érkezzen. Európa legtöbb országából és országába heti több garantált járatindítás van, ami jelentősen csökkenti, és jól kiszámíthatóvá teszi a szállítás futamidejét. Az ügyintézők feladata a nemzetközi gyűjtőszállítmányozásban résztvevő árukkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok elvégzése. A gyűjtőforgalom nem más, mint a darabárus forgalom megszervezése a nemzetközi szállítmányozók által meghirdetett irányokba. Ez tulajdonképpen több kisebb tételű áru egy rakományba történő elfuvarozását jelenti. E tevékenység ellátásához elengedhetetlen a darabárus raktár, melyben a szállítmányozó a küldeményeket gyűjti, majd gondoskodik azok címzetthez tötrénő továbbításáról. Teljes és részrakományú fuvarok szervezése A Megbízók a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő szolgáltatásra számíthatnak a teljes és részrakományú fuvarok, valamint az express szállítások terén is. Állandó, minősített alvállalkozók Kisautós (expressz) szállítások megszervezése Belföldi szállítmányozás A belföldi szállítmányozás oldja meg a gyűjtött darabáruk terítését, illetve a logisztikai üzletágon belüli disztribúciót. A raktárból történő kiszállítások alvállalkozók diszponálásával történik. A belföldi fuvarszervező az, aki mindennapi kapcsolatban áll a fuvarozókkal. Feladata az ügyfél megbízásának megfelelően az áru megadott időre, megadott szállítási címre való eljuttatásának a megszervezése. Szakmai ismeretei, s rutinja nagyban befolyásolja a szállítások nyereségességét. A alvállalkozók teljes gépjárműparkja GPS helymeghatározóval van felszerelve, amely lehetővé teszi, hogy a 15
Megbízók a küldemények aktuális hollétéről, a kézbesítés megtörténtéről, az áru felvételéről on-line információkhoz jussanak. Vámügyintézés A vállalat telephelyén működik a Budatérségi Vámhivatal. Itt történik a partnerek áruinak a cég vámügyintézői által előkészített vámkezelése. A legfontosabb feladataik: vámkalkuláció készítése, vámtanácsadás, az áru továbbításához szükséges okmányok (Egységes Vámárunyilatkozat, CMR fuvarlevél, TIR okmányok ) kitöltése. Raktározás A teljes körű raktár-logisztikai szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen, hogy a normál árukezelést igénylő termékeken felül veszélyes áruk tárolására és kezelésére is lehetőséget biztosítson. 1000m 2 alapterületű, szigorú európai uniós előírásoknak is megfelelő veszélyes-anyag raktárban 2000 rakodólapon képzett egységrakomány veszélyes áru elhelyezésére nyílik lehetőség. Itt történik a tényleges árukezelés az ügyintézők rendelkezéseinek megfelelően. Az áru mozgatásán (járműről lerakás, raktáron belüli mozgatás, komissiózás, egységrakományképzés, járműre rakodás) kívül ellenőrzési és adminisztratív feladatokat is ellátnak az itt dolgozók. A raktárnak, a raktári dolgozóknak alapvetően két különböző típusú áru kezelését kell megoldaniuk: gyűjtő áruk kezelése tartós raktározás ( bérraktározás ) 16
A CÉG REFERENCIÁI: Autóipar Vegyipar Általános Hi-Tech ipar Autom. Lighting 3M Alu Fix Flextronics Bosch Akzo Nobel Bormioli GE Access Case New Holland Castrol, BP, Aral Calzedonia IBM Contitech Chemetall Chipita Jabil Circuit Delphi Chemtura Elsevier Science NEC Eaton Clariant Flexlink Once Ford GE Plastics GE Power Control Philips NSK Nuplex Resins THK Sun Microsystems PPG (Glass) Huntsman GE Medical Solectron Toyota ICI-NSC-Vinamul Pfizer Xerox TRW Rohm & Haas Nordisk Films GE Medical Visteon Solvay K-Swiss Base Volkswagen Great Lakes Oakley Schneider Volvo New Balance Nokia Nissan Gardena T-Mobile Duni Jamo Lincoln Electric Bang& Olufsen 5 A jelenlegi logisztikai rendszer A DSV Hungária Kft. mint az a 4.3 fejezetben a cég bemutatásakor már ismertetésre került export import áruk gyűjtőszállítmányozásával, teljes és részrakományú fuvarok szervezésével, vámügynökségi szolgáltatások, belföldi kiszállítások és raktározás (átmeneti megőrzés, közvámraktár, belföldi tartós tárolás) szervezésével, lebonyolításával foglalkozik. Ennek a fejezetnek a célja az említett tevékenységek ellátását biztosító rendszer elemeinek, szervezeteinek és létesítményeinek a bemutatása, valamint a jelenlegi raktározási rendszer részletes ismertetése. 17
5.1 A logisztikai rendszer elemei Gépek berendezések a. Az anyagáramlás eszközei (a raktári anyagmozgató és tároló rendszer elemei): 8 db gyalogkíséretű kisemelésű kézi targonca (béka) 7 db plattformás palettaszállító (2 tonnás) 5 db tolóoszlopos állványkiszolgáló gép (elektromos) 2 db homlokvillás targonca (1 tonnás elektromos üzemű, 3 tonnás gázüzemű) rakodólapos állványrendszer rakodólapok rakodó ládák digitális mérleg b.az információáramlás megvalósításának eszközei (a számítástechnikai és irodatechnikai berendezések): A vállalat által használt, a szolgáltatások nyújtásához elengedhetetlen a szállítmányozó, raktári nyilvántartó programok használata LAGERSUITE GNTS Irodatechnikai berendezések A különböző dokumentációk, szerződések, megbízások stb. megjelenítéséhez elengedhetetlenek: nyomtatók, fénymásolók, faxok. Hálózatba kötött személyi számítógépek A mindennapi irodai munkát, az ügyfelekkel való kapcsolattartást segítik a személyi számítógépeken, futatott irodai alkalmazások (pl. Word, Excel). Épületek, létesítmények A DSV Hungária Kft a Shark Park tulajdonában lévő ipari telepen bérli irodáját és raktárait. Az iroda bérlete állandó, ezzel szemben a bérbe vett raktárak száma, s így a raktári alapterület a raktározási igényektől, a partnerek számától, a megbízásaiktól függ. A cég által jelenleg használt területek: Iroda: 600 m 2 Raktárterület: 10.000m 2 ADR raktár: 1.000m 2 18
Szervezetek, csoportok Az áru és információáramlásban érintet dolgozók feladatai alapján a következő részlegek különíthetők el a cégen belül: Export, import gyűjtőszállítmányozás (8 fő) Teljes és részrakományú fuvarok szervezése (6 fő) Belföldi fuvarszervezés (5 fő) Vámügyintézés (3 fő) Logisztika (15 fő) Pénzügy (7 fő) Raktározás (15 fő) Értékesítés ( 4 fő ) 5.2 Logisztikai folyamatok Az előzőekben említett részlegek együttesen, egymással együttműködve valósítják meg az áru- és információáramlást. A folyamatok közül a következőkben a raktár üzemében maghatározó belföldi tárolást megvalósító két logisztikai folyamat kerül részletes bemutatásra folyamatábrák segítségével. Be- és kitárolási folyamat bérraktározáskor A raktárba beérkező áru adminisztrációját és bevételezést a 2. sz. ábra, a raktárból kiszállításra kerülő áru adminisztrációját és kiadását a 3. sz. ábra szemlélteti. Mindkét ábrára igaz az, hogy az ábra 1 jelű része a partner cég megbízásról hozott döntését mutatja meg. Nem foglalkozik a döntéshozatal metódusával, mivel az a szállítmányozó vállalat működése szempontjából lényegtelen. A 2 jelű részben a DSV Hungária Kft által megvalósított anyag- és információkezelés lépései figyelhetők meg. A megbízó partner és a raktározó DSV Hungária Kft között az információáramlás jelenleg a két cég között fennálló egyedi megállapodás szerint valósul meg. Ez történhet pl. modemes adatközlés, e-mail-hez csatolt dokumentum, fax, személyesen átadott nyomtatványok révén. A Kft. érdekeit szem előtt tartva célszerűnek tűnik a közeljövőben ezen adatközlési formák egységesítése. 19
1 START Értesítő Döntés a megbízásról Igen Árut átküldték már? Áru küldése Nem Új értesítő küldése STOP 2 Megbízó értesítése START Áru megérkezése Igen Értesítő megérkezett? Nem Áru felvitele a rendszerbe Betárolási jegy Betárolási jegy nyomtatása Áru átvétele, lerakása Igen Áru rendben? Partner értesítése Értesítő 2.sz. ábra STOP A beérkező áruk adminisztrációja 20
1 START Megrendelő lista Döntés a megrendelésről STOP 2 Megbízó értesítése START Megrendelés érkezése Adatok feldolgozása A megrendelt áru rendelkezésre áll? Nem Komissiójegy +etikett Komissiójegy, etikett szállítólevél nyomtatása Igen Szállítólevél Áru összekészítése Fuvarszervezés Áru kiadása Értesítő A partner értesítése STOP 3.sz. ábra A kimenő áruk adminisztrációja 21