TERMÉSZETISMERET, EGÉSZSÉGTAN 9-10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolai természetismeret tantárgy biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi, ismeretanyagot fog össze. A tantárgy a tanulók mindennapi környezeti, technikai, életviteli problémáinak megoldásában igazít el. Olyan jelenségeket, folyamatokat vizsgáltat, melyek tudásuk gyakorlatias alkalmazását teszik lehetıvé. Ebben épít a korábban tanultakra, elsısorban ismeretstabilizáló, rendszerezı, motiváló és rehabilitáló funkciókat lát el. Mindez megfigyelı, vizsgáló, elemzı és összehasonlító módszerekkel, valamint az e tevékenységekhez szükséges képességek folyamatos fejlesztésével érhetı el. Az ismeretek karbantartása, alkalmazása, valamint a feltétlenül szükséges mértékig történı bıvítése révén a fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi, környezeti és társadalmi összefüggések felismerésére, értékelésére és alkalmazására nevel. A mindennapi környezetben megfigyelhetı természeti jelenségek, példák megfigyelésével és elemzésével a tanulókban keltsük fel és tartsuk fenn a valóság megismerése iránti igényt, mutassuk be a természet és az ember létezésének sokszínőségét, szépségét, a ható tényezık összefüggésének rendszerét, a világ egészlegességét. A tantárgy célja olyan pozitív attitőd kialakítása, mely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél továbbá a testi, lelki, szociális egészség, az egészséges és harmonikus életvezetés igényének kialakítása. Arra törekszünk, hogy a tanulók személyiségének része legyen a saját belsı és külsı környezetük iránti figyelem és igényesség. A tanulóknak érteniük kell, hogy az ember felelıs saját és társai élete minıségéért, s azt is, hogy az emberi élet minısége és az ember környezete nem függetlenek egymástól, hanem szoros kölcsönhatásban állnak. Cél, hogy a tanulók megértsék a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait, és mindennapi életükben is számoljanak ezek idıbeli változásaival. Lássák, hogy a társadalom hatása visszahat a természeti környezetre, és annak kedvezı, illetve kedvezıtlen változásait idézi elı. Ez tudatos környezeti magatartásra, az erıforrások ésszerő felhasználására ösztönöz. Világossá kell tenni a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági problémák megoldását az egyéneknek kell elkezdeniük, de a termelési folyamatok, a tudomány, a technika, a gazdasági és politikai tényezık összehangolása közösségi, sıt nemzetközi összefogást is igényel. Ismertessük meg a tanulókkal a növekvı társadalmi igényeket kielégíteni szándékozó termelıtevékenység és a természeti erıforrások korlátozottsága között feszülı ellentmondásokat, a növekedés korlátjait, ennek a fogyasztásban jelentkezı következményeit, a Föld globális problémáit. Elı kell segíteni a különbözı társadalmi csoportok, nemzetiségek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklıdés és tisztelet kialakulását is. Fejlesztési követelmények Váljon a tanulók igényévé az önálló ismeretszerzés, legyenek képesek a biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi jelenségek, folyamatok, változások és kölcsönhatások tudatos megfigyelésére. Legyenek képesek adatsorok és mutatószámok alapján egyszerőbb jelenségek, törvényszerőségek felismerésére, tendenciák megfogalmazására. Vegyék figyelembe, hogy a természet egységes egész, és csak a megismerés során tagoljuk részekre. Tudjanak a tanulók természettudományi vizsgálatokat, egyszerő kísérleteket elvégezni. Önállóan használjanak különbözı szaklexikonokat, szakirodalmat, atlaszokat. Tudjanak tájékozódni különbözı természettudományos ismeretterjesztı cikkek, mősorok információi között, legyenek képesek a különbözı információhordozók használatára. Ismerjék meg a legfontosabb természettudományos felfedezéseket és kutatókat. Tudják a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat áttekinthetıen rendszerezni, osztályozni, az eredményeket értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Ismerjék a legfontosabb szakkifejezéseket. Ismereteiket tudják pontosan megfogalmazni, és írásban rögzíteni. Ismerjék meg a tanulók a környezetükben elıforduló, valamint az élı szervezeteket felépítı legfontosabb anyagok tulajdonságait, az élı anyag szervezıdési szintjeit, jellemzıit. Ismerjék fel az ember egészségét veszélyeztetı anyagok, szerek szervezetre gyakorolt hatását és törekedjenek ezek elkerülésére. Legyen áttekintésük a Föld és a földi élet idıbeli változásairól, fejlıdésérıl. Ismerjék fel, hogy egyes esetekben a jelenségek megfordíthatók, más esetekben nem, s az életfolyamatok ez utóbbihoz tartoznak. Szerezzenek ismereteket a hétköznapi életben elıforduló természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek megértéséhez, alkalmazásához. Lássák a tanulók a térkép és a valóság kapcsolatát, értsék az ábrázolás korlátjait. Legyenek képesek térképolvasásra,
tegyenek szert általános tájékozottságra a földrajzi térben való eligazodáshoz. Alakuljon ki kötıdés bennük lakóhelyükhöz, hazájukhoz. Legyenek képesek a másokkal együtt végzendı közös munkára, együttmőködésre. 9. évfolyam Belépı tevékenységformák Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek, terepi bejárás, kirándulás) és közvetett tapasztalás (diakép, videofilm, ábraelemzés, képelemzés, modell) alapján. Információk győjtése ismeretterjesztı kiadványok, elektronikus ismeretközlık segítségével. A szöveges és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Egyszerőbb mérések és kísérletek elvégzése, eredményeik értelmezése. Fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. Egyszerőbb fizikai, kémiai számítások alkalmazása. Termékek használati utasításainak értelmezése. Tájékozódás tematikus térképeken. A térkép jelrendszerének értelmezése. Idıjárás-jelentés értelmezése. Témakörök Mozgás és erı Folyadékok és gázok mechanikája Munka, energia, hı Elektromosságtan Lendület és megmaradása Anyagszerkezet, fémek, nemfémek, vegyületek Oldatok, oldhatóság, kolloidok Kémiai reakciók a háztartásban Az élet és tudománya Az élılények szervezıdése Az állatok és az ember Tartalmak A sebesség fogalma, az út, idı és a sebesség kapcsolata, különbözı jármővek sebességének összehasonlítása. A gyorsulás, a sebességváltozás és az idı kapcsolata a jármővek mozgásakor. (Például: Mennyi idı alatt éri el a gépkocsi a 100 km/ó sebességet?) Tehetetlenség, erı, gyorsulás. A súrlódás és közegellenállás (közlekedési példákon keresztül). A nyomás a folyadékban és gázban (például gumiabroncsok nyomása, a gépkocsi fékberendezése). A belsı égéső motorok mőködése, az üzemanyag égése során felszabaduló energia hasznosítása (égéshı, a gáz belsı energiája, a táguló gáz munkája, teljesítmény, hatásfok). Áramforrások (elem, akkumulátor) jellemzıi. Egyszerő elektromos áramkörök. Elektromos áram hıhatása (például izzók, szélvédıfőtés.). Az áram mágneses hatása (elektromos motorok). Elektromágneses indukció (dinamó, generátor, transzformátor). A lendület fogalma, lendületmegmaradás {rakétameghajtás, sugárhajtómővek). Kémiai jelrendszer, tájékozódás a periódusos rendszerben. Fontos fémek: Al, Fe, Cu, Au. Nemfémes elemek: C, O, Cl, N. Vegyületek: víz, szén-dioxid, szén-monoxid. Oldatkészítés, hígítás. Emulzió, szuszpenzió, aerosol, gél. Reakciósebesség, reakcióhı, katalizátor. Sav-bázis reakciók: savak és lúgok kimutatása (szóda, trisó, szódabikarbóna, szappan, mosó- és mosogatószerek, ecet, sósav, indikátor hatású növények). Az élet kialakulása, jellemzése. Az élı anyag szervezıdési szintjei: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. A kültakaró felépítése és feladata.
szervezetének felépítése és életmőködése A növények testfelépítése és mőködése Az élılények és környezetük (ökológiai alapismeretek) Tájékozódás a térképen és a Világegyetemben A Föld gömbhéjai A természetföldrajzi övezetesség Különféle mozgások és szerveik. A heterotróf anyagcsere és módjai. Táplálkozás, anyagszállítás, légzés és kiválasztás. A szaporodás és formái, az ivadékgondozás. Az érzékelés és az idegrendszer. A növények testfelépítése, részei. A növények tápanyagfelvétele, az autotróf anyagcsere (fotoszintézis) folyamata és jelentısége. Anyagszállítás, raktározás és kiválasztás. A növények szaporodása. A növények jelentısége. Az élettelen környezeti tényezık és ezek változásai. Az élılények tőrıképessége, adaptációja, szelekciója. Az élıvilág egyed feletti szervezıdési szintjei. A faj és a populáció fogalma, a populációk jellemzıi. A társulások, életközösségek sajátosságai, táplálkozási kapcsolatok, termelık, fogyasztók és lebontók a táplálékláncban. Az életközösség térbeli szerkezete: szintezettség. Az életközösségek idıbeni változásai. Az életközösségek sokfélesége. A térkép fogalma, fajtái, jelrendszere, mérések a térképen. A Föld mint égitest helye a Naprendszerben. A Föld mozgásai és következményei. A napi és évi idıszámítás. A kızetburok felépítése. A lemeztektonika alapja, következményei: hegységképzıdés, vulkáni mőködés, földrengés. Az ásványok és kızetek keletkezése, csoportosításuk. A légkör összetétele, szerkezete. Az idıjárási, az éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások. Az általános légkörzés. Az idıjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzıi, jelentıségük. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. A szárazföld vizei: felszíni és felszín alatti vizek típusai. A vízgazdálkodás alapjai, jellemzıi. A belsı és külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében. Jellegzetes felszínformák. Az éghajlati övezetek, kialakulása, jellemzıik. A talaj kialakulása, összetétele, a Föld jellemzı talajfajtái. Az élıvilág, a talaj, a vízrajzi jellemzık, a felszínformálás és az élelmiszer-termelés éghajlattól függı övezetessége. A hegyvidékek függıleges övezetessége. A továbbhaladás feltételei Tudják a sebesség fogalmát, az út, idı és a sebesség kapcsolatát, a gyorsulás és a sebességváltozás, valamint az idı összefüggéseit közlekedési példákon. Ismerjék a súrlódás és a közegellenállás fogalmait. Ismerjék a nyomás jellemzıit folyadékban és gázban. Tudják a belsı égéső motorok mőködésének elvét. Ismerjék az áramforrások, egyszerő elektromos áramkörök jellemzıit, az elektromos áram hatásait, továbbá az elektromágneses indukciót. Ismerjék az anyagszerkezet fıbb jellemzıit, a kémiai jelrendszert, tudjanak tájékozódni a periódusos rendszerben. Tudják a fontos fémek (alumínium, vas, réz, arany), a nemfémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, klór, nitrogén) és
vegyületek (víz, szén-dioxid, szén-monoxid) fıbb jellemzıit. Ismerjék az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait és azok változásait. Tudják a lassú és gyors égés sajátosságait, a rozsdásodás, emésztés jellemzıit, a fémek oldódását savakban, a fertıtlenítıszerek és fehérítıszerek hatását. Ismerjék meg az élet kialakulásának feltételeit, az élı anyag szervezıdési szintjeit. Tudják a sejt, a szövet, a szerv, a szervrendszer és a szervezet fogalmát. Ismerjék az élı szervezetet felépítı szövetek fıbb sajátosságait és szerepüket. Ismerjék a fontosabb szervrendszerek elhelyezkedését, mőködési jellemzıit. Ismerjék az élettelen környezeti tényezıket és változásaikat. Tudják a tőrıképesség, alkalmazkodás, és szelekció fogalmát. Ismerjék a biológiai szervezetek szervezıdési szintjeit, tudják a faj és populáció fogalmát, fıbb jellemzıit. Ismerjék az élılények táplálkozási kapcsolatait, a termelık, fogyasztók, és lebontók fogalmát. Tudják az életközösség fogalmát és jellemzıit. Ismerjék a természetes életközösségek önszabályozó rendszerét. Tudják értelmezni a térképek jelrendszerét. Ismerjék a Föld helyét a Naprendszerben, tudják fıbb mozgásformáit és azok következményeit. Ismerjék a kızetburok felépítését, a hegységképzıdés, a vulkáni mőködés és a földrengések kialakulásának sajátosságait. Tudják a légkör összetételét, az idıjárást és éghajlatot meghatározó tényezıket, és hatásukat a mindennapi életre. Ismerjék az óceánok és tengerek legfıbb jellemzıit, a szárazföldek felszíni és felszín alatti vizeinek típusait. Ismerjék a Föld felszínformáit. Tudják jellemezni az éghajlati övezeteket. Értsék az élıvilág, a talaj, a vízrajz, továbbá az éghajlat sajátosságainak összefüggéseit az élelmiszer-termeléssel. 10. évfolyam Belépı tevékenységformák Információgyőjtés ismeretterjesztı kiadványok, cikkek, videofilmek és az elektronikus média révén. Szöveges és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása, fogalomalkotás, folyamatok és alapvetı összefüggések felismerése. Kísérletek és mérések segítségével tapasztalatszerzés a környezetünkben lejátszódó kölcsönhatásokról, halmazállapot-változásokról, fizikai változásokról, kémiai reakciókról, az élı és az élettelen környezet kapcsolatáról. Adatok győjtése az emberi beavatkozások környezetkárosító következményeirıl, pozitív hatású környezetátalakításairól. A világ népesedési folyamatainak elemzése adatok alapján. Településtípusok bemutatása képek, térképek, leírások alapján. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének értékelése adatok alapján. A sajtó világgazdasági híradásainak megbeszélése, értelmezése. Témakör Életünk és az energia Mechanikai energiák A hı Az elektromos energia Atomenergia Sugárzások Környezeti és háztartási anyagok Tartalom Mozgási és helyzeti energia érzékeltetése konkrét példákon (például magasról lezuhogó víz, cölöpverı kos energiája). Az áramló víz és levegı energiája és hasznosítása. Tüzelıanyagok égéshıje, hasznosítása. Halmazállapot-változások. Hıcsere. Mozgási indukció (generátorok). Nyugalmi indukció (transzformátor). A hálózati elektromos energia felhasználása a háztartásban, energiatakarékosság, a baleset megelızés alapjai. Az atom felépítése: atommag és elektronburok. Az atommag felépítése. A maghasadás, maghasadáskor felszabaduló energia. A magfúzió, a Nap (csillagok) energiaforrása. Az elektromágneses spektrum. Radioaktivitás veszélyei és felhasználási területei. Energiaforrásaink: megújuló energiaforrások (víz-, szél-, nap-, geotermikus energia), meg nem újuló energiaforrások (szén, kıolaj, földgáz) környezeti kárai. Építkezésnél használt anyagok: mészkı, égetett mész, oltott mész, gipsz, cement, festékek és oldószereik, üveg.
Az élı szervezetet felépítı anyagok, tápanyagaink Egészség- és környezetkárosító anyagok Hulladékok, hulladékkezelés Az öröklıdés alapjai Az élıvilág törzsfejlıdése A természet és a környezet védelme. Általános egészségtan A természet és a társadalom kölcsönhatásai A világgazdaság aktuális kérdései Mőanyagok: polietilén, PVC, gumi, teflon. Szénhidrátok: szılı- és répacukor, fotoszintézis, keményítı, cellulóz. Fehérjék: felépítés, denaturálódás, kimutatás. Zsírok, olajok: összetétel, romlás. Vitaminok: vízben, zsírban oldódás, hatás a szervezetre. Alkoholok: erjedés, oxidáció, zsíroldás, hatása a szervezetre. Karbonsavak: ecetsav, citromsav, aszkorbinsav, tejsav. Növényi, állati eredető konyhai hulladék, nem veszélyes, le nem bomló hulladékok. Veszélyes hulladékok: akkumulátor, szárazelem, fáradt olaj, festékek, hígítók, gyógyszerek. Az örökítıanyag elhelyezkedése és tulajdonságai. Az információtartalom és az élılények tulajdonságai. A génváltozatok egymásra hatásának következményei. Az örökítıanyag megváltozása és következményei. A fajok változatossága, és ennek okai. A földtörténet és a törzsfejlıdés, a fıbb rendszertani kategóriák képviselıinek megjelenése idırendben, a különféle élıhelyek betelepülése. Az ember kialakulása és evolúciója. Az evolúció és az élıvilág természetes rendszerének kapcsolata (származás, rokonság). Az evolúció jelentısége, az ember hatása a saját és a többi élılény evolúciójára. Globális környezeti gondok, légszennyezettség, az éghajlatváltozás, zajártalom, vízszennyezés, hulladékhegyek, élelem- és termıföldhiány, édesvízkészlet, energia- és nyersanyagválság, nagyvárosi ártalmak. A környezetvédelem és természetvédelem fogalma, a víz, a levegı védelme, zaj- és rezgésvédelem, hulladékgazdálkodás, a környezetátalakítás pozitív példái. A környezetvédelem szükségessége. Katasztrófavédelem (tőz, árvíz, belvíz stb.). Betegségek megelızése. A környezet hatása az egészségre. A lakás, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek és a közlekedési eszközök higiénéje. Egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek. Egészséges életmód, mozgás, testedzés, lelki egészség. Felkészülés a családi életre, szex, szerelem, párválasztás, házasság, családtervezés, fogamzásgátlás. A betegség általános tünetei, a betegségek eredete, otthoni betegápolás. Elsısegélynyújtás, baleseti sérülések. Fertızés és járvány. A Föld népessége. A népesség összetétele. A népesség eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. A népességváltozás mutatói. Településtípusok és jellemzıik. A települések szerepköre, szerkezete, átalakulási folyamatai. A várossá válás és a városiasodás. A gazdasági növekedés jellegzetességei. A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei: a fejlett és fejlıdı országok jellemzıi.
A gazdasági élet jellemzıi A gazdasági fejlettség mutatói. A nemzetközi együttmőködések, lehetıségeik, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A regionális kapcsolatok jelentısége. A gazdaság ágazatai. A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi és azok jelentıségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzıi. A tercier és az információs szektor elıretörése, egyre fokozódó jelentısége. A továbbhaladás feltételei Tudják a helyzeti és mozgási energia érzékeltetését konkrét példákon, az áramló víz és levegı energiájának hasznosítását. Ismerjék a tüzelıanyagokat és azok hasznosítását. Tudják a halmazállapot-változásokat, a hıcsere jelentıségét. Ismerjék az elektromosenergia-ellátás rendszerét, az energiatakarékosság módjait, a hálózati elektromos energia felhasználását a háztartásban, a baleset-megelızés alapjait. Tudják az atom és az atommag felépítését. Ismerjék a Nap (csillagok) energiatermelését, s ennek jelentıségét a földi élet szempontjából. Tudják a radioaktivitás lényegét, veszélyeit és felhasználási területeit. Ismerjék a megújuló energiaforrásokat (víz, szél, geotermikus energia) és a nem megújuló energiahordozókat (szén, kıolaj, földgáz) és környezeti hatásukat. Ismerjék az építkezéseknél használt anyagokat és tulajdonságaikat (mészkı, égetett mész, mészoltás, gipsz, cement, festékek és oldószereik, üveg). Tudják a fontosabb mőanyagok, és a gyakran használt növényvédı szerek fajtáit, felhasználásuk területeit és hatásukat. Ismerjék az élı szervezetet felépítı anyagok és tápanyagok fıbb jellemzıit. Ismerjék az egészségkárosító, illetve környezetkárosító anyagok (szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok) sajátosságait, a savas esı, a szmog, ózonlyuk növekedésének és az üvegházhatás erısödésének következményeit. Értsék az élıvilág sokféleségének fontosságát. Ismerjék fel a környezetvédelem, természetvédelem és környezetgazdálkodás fontosságát. Ismerjék a talajt, a vizeket és a légkört károsító hatásokat és ezek következményeit. Ismerjék a Föld globális problémáit s ezek csökkentésének módjait. Tudják az emberi tevékenység hatását az emberi egészségre és környezetre. Legyenek tisztában a lakás, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek és a közlekedési eszközök higiénéjével. Ismerjék fel a leggyakoribb betegségeket, a fertızés és járvány fogalmát, az otthoni betegápolás szabályait. Értsék a védıoltások és szőrıvizsgálatok jelentıségét. Ismerjék a legfontosabb tápanyagokat, az egészséges táplálkozás feltételeit, a fogápolás módját, a tápcsatorna betegségeit és azok megelızését. Ismerjék a légzés szerveit, szerepét a szervezet fenntartásában. Tudják a dohányzás káros hatásait, a szív- és érrendszeri betegségeket és megelızésüket. Ismerjék az idegrendszer vázlatos felépítését, továbbá az idegrendszer mőködését befolyásoló élvezeti és kábító hatású szerek (alkohol, drogok) káros hatását. Legyenek tisztában a nıi és férfi nemi mőködés különbözıségeivel. Ismerjék a születésszabályozás módjait, a nemi szervek higiénéjét, a nemi úton terjedı betegségeket és megelızésüket, a családtervezés felelısségét. Ismerjék a népesség összetételét, területi eloszlásának különbségeit, a népesség térbeli mozgásait, a népességszám-változás következményeit. Tudják a települések fajtáit, a településtípusok jellemzıit. Ismerjék a gazdasági fejlettség földrajzi különbségeit, a gazdasági fejlettség fıbb mutatóit. Ismerjék a nemzetközi politikai, társadalmi, gazdasági együttmőködések és a regionális kapcsolatok jelentıségét, a legfontosabb nemzetközi szervezetek nevét, feladatait. Tudják a gazdasági élet fıbb ágazatait a gazdasági ágazatok fı telepítıtényezıit, azok változásait és jelentıségét. Ismerjék a harmadik (tercier) szektor és az információs szektor elıretörését, fokozott jelentıségét.