Helyi tanterv a biológia tantárgy oktatásához

Átírás

1 Helyi tanterv a biológia tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Mrakovics Ildikó Kránicz Elemérné 2. Óraszámok: 12. osztály: 64 óra SZAKKÖZÉPISKOLA évfolyam 3. Általános célok: ok és feladatok: A kerettanterv alapján: Olyan természetszemléletet és biológiai mőveltséget alakítson ki, melyben az élılények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentısége alapvetı. - Mutasson rá az életközösségek mőködésében felismerhetı lényeges összefüggésekre, az élı és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként ismertesse meg. - Nyújtson áttekintı képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklıdésérıl és értesse meg, hogy az élıvilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. - Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élıvilág egységét, és helyezze el az embert a földi élıvilág evolúciójában és rendszerében. követelmények: A kerettanterv alapján: Ismertessük meg, vetessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelelı módon történı beillesztésére. - Tudatosítsuk a tanulókban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvetı jellemzıje az idı, az idı múlásával az élılények (a rendszerek) is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, fejlıdésérıl, az emberi élet szakaszainak fıbb jellemzıirıl, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról.

2 - Érjük el annak magától értetıdı elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlıdésre való képességükben nem különböznek egymástól. 12. évfolyam évi óraszám: 64 Témakör: I. Az öröklıdés Óraszám: 25 A tanuló sajátítsa el az öröklıdéssel kapcsolatos alapfogalmakat, és a genetika alaptörvényeit. Ismerje néhány emberi tulajdonság, illetve betegségek öröklıdésének menetét, a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklıdését, és az emberi ivar kialakulását. Értse meg, hogy a különbözı környezeti hatások hogyan befolyásolhatják a genetikai információ megnyilvánulását. Tudja a gének kölcsönhatásának jelentıségét, és a mennyiségi jellegek kialakulását. - Érezze a genetikai kutatások jelentıségét a mezıgazdaságban és a gyógyításban. Tartalom Egy gén által meghatározott tulajdonság: Öröklıdése: - A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése - Az intermedier és a domináns-recesszív öröklésmenet, valamint a kodominancia lényege. - Egyes emberi tulajdonságok, betegségek öröklıdése. Több tulajdonság egyidejő öröklıdése: - A tulajdonságok információjának független öröklıdése. - A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklıdése. - Az emberi ivar kialakulása. A gének és a környezet hatása: - A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. - A gének kölcsönhatásának jelentısége, a mennyiségi jellegek kialakulása. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai: - A genetikai kutatások jelentısége a mezıgazdaságban és a gyógyításban. - Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. - A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. - Az öröklıdés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. - Annak belátása, hogy az élılények és az élıvilág állandó változása szükségszerő és természetes folyamat

3 - Annak felismerése, hogy az örökítı anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. - Egyszerő genetikai feladatok megoldása. Értse meg, hogy az élılények biológiai jellemzıi anyagilag meghatározottak és az örökítı anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetık ki. - Jusson el annak elfogadásához, hogy az élılények és az élıvilág állandóan változnak. - Lássa világosan, hogy az örökítı anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédı tevékenységének egyik mozgatója. Témakör: II. A populációk és az életközösségek Óraszám: 15 A tanuló ismerje a populációk tulajdonságait és változásait. A legfontosabb élettelen környezeti tényezık jellemzıit, ezek változásait és védelmét, illetve az élılények tőrıképességét. - Értse meg a populácók közötti kölcsönhatások lényegét, és a létfontosságú anyagok körforgását a természetben. Tartalom A populációk tulajdonságai és változásai: - Ideális és valóságos populációk. - Egyedszám, egyedsőrőség és ezek változása, koreloszlás. - Túlélési stratégiák. Az élettelen környezeti tényezık, és ezek változásai: - A legfontosabb élettelen környezeti tényezık jellemzıi, a víz, a levegı és a talaj védelme. - Az élettelen környezeti tényezıknek az élıvilágra gyakorolt hatása, az élılények tőrıképessége, szők és tág tőrés. Ökológiai rendszerek: - Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások. - Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. - Termelık, fogyasztók, lebontók. - A különbözı létfontosságú anyagok körforgása a természetben. - Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. - Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Természetes és mesterséges életközösségek: - Az életközösségek fogalma és jellemzıi - A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. - Az élıvilág sokféleségének fontossága. - A monokultúrák elınyei és hátrányai. - A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselıadások tartása. - Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezı, környezetpusztító tevékenységek ellen. - Egyszerő ökológiai grafikonok, ábrázolások, elemzések készítése. - A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. - Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló

4 ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. - Az ember elhelyezése a földi élıvilág rendszerében. - Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezı, környezetpusztító magatartás ellen. - Lássa meg az összefüggést a környezetében elıforduló élılények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. - Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztı folyóiratokat, könyveket, határozókat, és egyéb információhordozókat. Témakör: III. Az élıvilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Óraszám: 24 A tanuló sajátítsa el az evolúció lényeges alapjait, bizonyítékait és folyamatát. Ismerje az ember evolúcióját, a bioszférát károsító hatásokat, azok következményeit, az emberi tevékenység hatásait, és a bioszféra jövıjére vonatkozó kilátásokat. Tartalom Az evolúció alapjai és bizonyítékai: - Az evolúció lényege és a legfontosabb evolúciós tényezık. - Az evolúció elmélete: adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok; a fajok kialakulása. - Az evolúció bizonyítékai. Az evolúció folyamata: - Kormeghatározási módszerek - Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések, a prebiológiai evolúció - A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élıvilág evolúciójával. - A prokarióta és eukarióta sejt kialakulása. - A többsejtő növények és állatok kialakulása és evolúciójának legfontosabb lépései a tengerekben. - A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása. - A virágos növények törzseinek kialakulása. - Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. - A levegı meghódítása. - A jelenkori élıvilág kialakulása. Az ember evolúciója: - A korai emberfélék evolúciója - A Homo nemzetség evolúciója - A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció A bioszféra jelene és jövıje: - A fıtermék-központú, rövidtávra tekintı gazdálkodás. - A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. - A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. - A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. - A genetikai változatosság jelentısége. - Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élılény evolúciójára. - Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére.

5 - A fejlıdés alternatív lehetıségei. - A bioszféra jövıje. - Az ember elhelyezése a földi élıvilág rendszerében. - A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztetı jelenségek felismerése, környezetkímélı társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. - Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélı magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsıséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. - A legfontosabb evolúciós események idırendi áttekintése. - Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. - Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezı, környezetpusztító magatartás ellen. - Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsıséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni.

6 Helyi tanterv a biológia tantárgy oktatásához Szakközépiskola 11. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Név szerint ki, vagy kik készítették 2. Óraszámok: 11. osztály: 72 óra 3. Általános célok: ok és feladatok: A kerettanterv alapján: Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetıvé teszik a változó környezetben a test belsı egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elı az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása során logikus összefüggésekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. követelmények: - Ismerjék a sejtalkotók felépítése és mőködése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintő és a szervezetszintő életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. - Legyenek képesek egyszerő sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelı módon rögzíteni és értelmezni. - A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. - Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életmőködését veszélyeztetı anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. - Ismerjék az önfenntartó szervek helyét, funkcióját és mőködésük összefüggését. - Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és mőködési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek mőködésének lényegét. - Sorolják fel a legfontosabb hormontermelı mirigyeket, ismerjék ezek helyét, és tudják ezek hormonjainak legfıbb hatásait.

7 - Ismerjék áttekintıen, hogy az egyes szervrendszerek mőködését, a legfontosabb élettani jellemzıket mi és hogyan szabályozza. - Ismerjék áttekintıen a keringés szervrendszerének mőködését, a fontosabb élettani jellemzıket mi és hogyan szabályozza. - Lássák be, hogy a betegség-megelızés, a szőrıvizsgálatok, a védıoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. - Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. - Ismerjék a légzırendszer felépítésének és mőködésének alapjait. Tudatosan tartsák távol magukat a légzırendszerre káros anyagoktól, rizikótényezıktıl. - Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvetı szükséglete. - A tanulók ismerjék a vizeletkiválasztó, és elvezetı szervek helyét, funkcióját, és mőködésüknek alapvetı jellemzıit. - Sorolják fel a férfi és nıi ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és mőködésének alapjait. - Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. - Legyenek képesek felelısségteljes nemi magatartásra. - Ismerjék a nem kívánt terhesség megelızésének legfontosabb módjait. - Ismerjék az emberi életszakaszok fıbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzıit. - Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. - Értelmezzék az egészség megırzését az élettelen és élı környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként. 11. évfolyam Témakör: I. A sejtek felépítése és anyagcseréje Óraszám: 17 A tanuló ismerje az élılények sejtjeinek felépítésében résztvevı legfontosabb kémiai (biogén) elemeket, a víz és a nélkülözhetetlen kémiai tápanyagok szerkezetét, szerepét, valamint a sejtmembránok és az egyes sejtalkotók feladatát. Tudja összehasonlítani a pro- és eukarióta sejtet. - Sajátítsa el a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok (fotoszintézis, biológiai oxidáció, erjedés) lényeges lépéseit. - Ismerjék meg a fehérjék és a nukleinsavak tulajdonságait, és az öröklıdı információ megnyilvánulásának kémiai alapjait. Tartalom A sejtek felépítése: - A biogén elemek - A víz biológiai tulajdonságai - A szénhidrátok, lipidek, fehérjék, és a nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. - A membránok, színtestek, mitohondriumok és a sejtmag funkciója. - A pro- és eukarióta sejtek összehasonlítása A sejtek anyagcserefolyamatai: - A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport

8 jellemzıi. - Az enzimek szerepe, az enzimkatalízis. - A felépítı és lebontó anyagcsere-folyamatok szerepe, összefüggése. - A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege - A sejtek energiaforgalma A szaporodás és öröklıdés sejttani alapjai: - Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék színtézise. - A gén és az allél fogalma. - Az öröklıdı információ megnyilvánulása: jelenésének kémiai alapjai: DNS RNS fehérje tulajdonság. - A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. - A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentısége. - A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. - A mutációk típusai és következményei. - Az embert érı mutagén hatások és ezek következményei. -A sejtek összetevıinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. - A sejtalkotók felépítése és mőködése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintő és a szervezet-szintő életfolyamatok közötti kapcsolat belátása. - Egyszerő sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. - A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása - A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével. - Ismerjék a sejtalkotók felépítése és mőködése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintő és a szervezet-szintő életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. - Legyenek képesek egyszerő sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, és ezek eredményeit a célnak megfelelı módon rögzíteni és értelmezni. - A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. - Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életmőködését veszélyeztetı anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Témakör: II. Az ember önfenntartó életmőködése és ezek szabályozása Óraszám: 15 A tanulók ismerjék az idegi és hormonális szabályozás fogalmát, jelentıségét. Az ingerlékeny sejtek nyugalmi és ingerületi állapotát, akciós potenciál kialakulását, funkcióját; A szinapszisok fajtáit, és bennük az ingerület átadását és a reflexív mőködésének elvét. Tudják felsorolni az érzékszerveket, és ismerjék azok felépítését és mőködését. - Sajátítsák el az idegrendszer tagolódását, a központi és környéki idegrendszer felépítését, mőködését, és az

9 Tartalom idegrendszer mőködésével kapcsolatos egészségügyi ismereteket. - Értsék a hormonális szabályozás alapelveit. - Ismerjék a belsı elválasztású mirigyek legfontosabb hormonjait, és azok hatását. Az önfenntartó mőködések áttekintése: - A szervezet belsı környezete - Az egyes életmőködések funkciója a belsı környezet állandóságának fenntartásában. Az idegi és hormonális szabályozás: - A szabályozás és vezérlés fogalma - Az idegsejt felépítése, az idegszövet - Az ingerlékeny sejtek nyugalmi és ingerületi állapota, akciós potenciál kialakulása, funkciója. - A szinapszis, az ingerület átadása. - A reflexív elve. - A külsı és a belsı környezet változásainak érzékelése. - A szem felépítése és mőködése. - A hallószerv felépítése és mőködése. - Az egyensúly érzékelése. - Az íz és szagérzékelés - A bır érzı mőködése - Az érzékszervek védelme és betegségei - Az idegrendszer tagolódása: A környéki és a központi idegrendszer. - A központi idegrendszer felépítése, az agyvelı részei. - Az idegrendszer szomatikus és vegetatív mőködése. - Az idegrendszer mőködésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. - A hormonális szabályozás alapelvei. - A hipotalamusz agyalapi mirigy rendszer. - A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai, és ezek hatása. A legfontosabb életmőködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Szemléltetés: képek, ábrák; torzók: (érzékszervek, gerincvelı, agyvelı, belsı elválasztású mirigyek) - Ismerjék az önfenntartó szervek helyét, funkcióját és mőködésük összefüggését. - Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és mőködési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek mőködésének lényegét. - Sorolják fel a legfontosabb hormontermelı mirigyeket, ismerjék ezek helyét, és tudják ezek hormonjainak legfıbb hatásait. - Ismerjék áttekintıen, hogy az egyes szervrendszerek mőködését, a legfontosabb élettani jellemzıket mi és hogyan szabályozza.

10 Témakör: III. A keringési rendszer Óraszám: 5 A tanulók ismerjék a vér összetételét, az alkotórészeinek jellemzıit és funkcióját. A szív felépítését, szerkezetét és mőködését, a szív és érrendszeri betegségek veszélyeztetı tényezıit és ezek megelızését. - Tudják összehasonlítani a különbözı típusú ereket, sajátítsák el a nagy és a kis vérkör funkcióját. Tartalom - A vér összetétele, alkotói - A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója, a véralvadás. - Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek mőködése. - A szív szerkezete és mőködése, a nagy és a kis vérkör funkciója. - A vérkeringés szabályozásának lényege. - A szív és érrendszeri betegségek veszélyeztetı tényezıi és ezek megelızése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása Szemléltetés: Anatómiai ábravetítı, torzó: (szív, keringési rendszer.) Mikroszkóp: alakos elemek vizsgálata. Ismerjék áttekintıen a keringés szervrendszerének mőködését, a fontosabb élettani jellemzıket mi és hogyan szabályozza. Témakör: IV. Az immunitás Óraszám: 3 A tanulók legyenek tisztában az immunitás lényegével. - Ismerjék a fehérvérsejtek típusait, a falósejtek és a nyiroksejtek mőködését, és az immunrendszerrel kapcsolatos alapvetı egészségügyi ismereteket. - Tudjanak különbséget tenni a sejtes és az antitestes immunitás között. Tartalom - Az immunitás lényege, az immunrendszer funkciója. - A fehérvérsejtek típusai, falósejtek és a nyiroksejtek mőködése, a sejtes és az antitestes immunitás lényege. - A védıoltások - A vércsoportok - Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvetı egészségügyi ismeretek A betegség-megelızés, a szőrıvizsgálatok, a védıoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. Szemléltetés: ábrák, mikroszkóp Lássák be, hogy a betegség-megelızés, a szőrıvizsgálatok, a védıoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Témakör: V. A táplálkozás Óraszám: 6

11 A tanulók ismerjék az emésztırendszer szakaszait, azok funkcióit, az emésztés lényegét, és az emésztınedvek szerepét az emésztésben. - Sajátítsák el a táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismereteket. Tartalom - Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. - Az elıbél szakaszai és ezek funkciói. - A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. - Az utóbél funkciói. - A táplálkozási folyamatok szabályozásának lényege. - A táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismeretek. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Szemléltetés: Ábrák, Anatómia atlasz, Anatómiai ábravetítı, torzó Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Témakör: VI. A légzés Óraszám: 6 A tanulók tudják felsorolni a légutak szakaszait és funkcióit. Ismerjék a hangképzés lényegét, a tüdı felépítését, a gázcsere folyamatát, a légzési folyamatok szabályozásának formáit, és a légzıszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismereteket. Tartalom - A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. - A tüdı felépítése, a gázcsere folyamata. - A légzımozgások - A légzési folyamatok szabályozásának lényege. Témakör: VII. A bır és a mozgás - A légzıszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése, megismerése, a rizikófaktorok felismerése (pl.: dohányzás tüdırák, ajakrák), a megelızés szükségességének belátása, és tájékozottság a megelızés gyakorlatában. Szemléltetés: Anatómia atlasz, ábravetítı, torzó Ismerjék a légzırendszer felépítésének és mőködésének alapjait. Tudatosan tartsák távol magukat a légzırendszerre káros anyagoktól, rizikótényezıktıl. Óraszám:5 A tanulók ismerjék a bır felépítését és szerepét. A csontok szerkezetét, a csontváz fontosabb részeit, az izmok felépítését, funkcióját és kapcsolódását a vázrendszerhez. - Sajátítsák el a mozgás szervrendszer mőködésének akaratlagos és akaratunktól független szabályozásának lényegét, és a mozgásszervi betegségekkel kapcsolatos egészségügyi ismereteket. Tartalom - A bır felépítése, az egészséges bır - A bır részvétele a szervezet hıháztartásában

12 követelményeka tovább haladás - A csontok szerkezete és kapcsolódása. - A csontváz fontosabb részei. - Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez - A mozgási szervrendszer mőködésének akaratlagos és akaratunktól független szabályozásának lényege. - Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentısége. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Szemléltetés: ábrák, torzó (bır szerkezete), anatómia atlasz, csontváz Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvetı szükséglete. Témakör: VIII. A kiválasztás Óraszám: 5 A tanulók ismerjék a vizeletkiválasztó, és elvezetı rendszer felépítését és mőködését. - Legyenek tisztában a kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretekkel. Tartalom - A vese felépítése és mőködése - A húgyutak - A kiválasztó mőködés szabályozásának lényege - A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. követelményeka továbbhaladás Szemléltetés: Anatómia atlasz, ábravetítı, torzó A tanulók ismerjék a vizeletkiválasztó, és elvezetı szervek helyét, funkcióját, és mőködésüknek alapvetı jellemzıit. Témakör: IX. Az ember szaporodása és egyedfejlıdése Óraszám: 5 A tanulók ismerjék meg a hím és a nıi ivarszervek felépítését, mőködését, és az ivarszervek hormonális szabályozását. A terhesség kialakulását, hormonális szabályozását, a szülés lefolyását, az embrionális és posztembrionális fejlıdés jellemzıit. Tartalom Az ember szaporodása: - Az ivarsejtek - A hím ivarszervek: a here felépítése és mőködése, a járulékos ivarmirigyek funkciója, és az ivarutak. - A hím ivari mőködések hormonális szabályozása. - A nıi ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és mőködése, a ciklus. - A nıi nemi ciklus hormonális szabályozása. - Az emberi szexualitás. - A fogamzásgátlás módjai. Az ember egyedfejlıdése: - A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés.

13 követelményeka továbbhaladás - Az embrionális és posztembrionális fejlıdés testi és pszichés jellemzıi. - Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. - A felelısségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. Szemléltetés: Anatómia atlasz, torzó - Sorolják fel a férfi és nıi ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és mőködésének alapjait. - Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. - Legyenek képesek felelısségteljes nemi magatartásra. - Ismerjék a nem kívánt terhesség megelızésének legfontosabb módjait. - Ismerjék az emberi életszakaszok fıbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzıit. Témakör: X. Általános egészségtan Óraszám: 5 A tanulók legyenek tisztában a mindennapok egészségügyi ismereteivel, az elsısegélynyújtás alapvetı szabályaival, és az orvosi ellátás igénybevételének lehetıségeivel. - Alakuljon ki az egészséges életmód, lássák be az egészségkárosító szokások és a szenvedélybetegségek következményeit, egyéni és társadalmi hátrányait. Tartalom - A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsısegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. - Rizikófaktorok, veszélyeztetı tényezık, civilizációs ártalmak. - Szenvedélybetegségek. - Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. - Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. követelményeka továbbhaladás - A lelki egészség. - Meggyızés! - A betegség-megelızés, a szőrıvizsgálatok egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. - A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. - Önálló anyaggyőjtés és elıadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. - A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése, a rizikófaktorok felismerése, a megelızés szükségességének belátása, és tájékozottság a megelızés gyakorlatában. - Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. - Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. - Értelmezzék az egészség megırzését az élettelen és élı környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.

14