Biológia tantárgyi program és tanterv

Átírás

1 L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M Biológia tantárgyi program és tanterv Készítette: D R. S Z A L A I N É T Ó T H T Ü N D E

2

3 Óraszámok: hatosztályos képzés négyosztályos képzés ötosztályos képzés 7. évfolyam heti 2 óra évfolyam heti 2 óra évfolyam - - heti 1 óra * 10. évfolyam heti 2 óra heti 2 óra évfolyam heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra 12. évfolyam heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra 13. évfolyam - - heti 2 óra *A Természetismeret tantárgy keretén belül Megjegyzés: A 11. és a 12. évfolyamon (a hatosztályos és a négyosztályos képzésben), ill. a 12. és a 13. évfolyamon ( az ötosztályos képzésben) a tanulók a heti 2 óra alaptantervi biológia mellé választhatnak emeltszint érettségire felkészítést, ugyancsak heti 2 órában. A 12. évfolyamon (hat- és négyosztályos képzés) ill. a 13. évfolyamon (ötosztályos képzés) heti 2 órában pedig középszint érettségire való felkészítést választhatnak a tanulók az alaptantervi biológia mellett.

4 7 8. Évfolyam Részei: Tájak és életközösségek, a rendszerezés alapjai (7. osztály) Az ember szervezete és egészsége (8. osztály) Célok és feladatok Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi él világ sokféleségér l, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerr l. Ezek tudatosításával növelje az él világban meglév változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és m ködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának a többi tantárggyal együtt célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A fenti célokból a következ feladatai adódnak az biológiát tanító pedagógusnak: Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvet fontosságú. Mutasson rá él lények és az életközösségek változatosságára, az él és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszert ismertesse meg. Rendezze a hazai és a távoli tájaknak a tananyag feldolgozása során megismert él lényeit a tudományos rendszer f bb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és m ködésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse el az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása a biológia tudományának segítségével lehetséges, és minden ember közös feladata. Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjeszt m vek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem els sorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környez világ jelenségeit. Segítse el csoportos tevékenységekkel az együttm ködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola m ködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történ beilleszkedést.

5 Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdekl dését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszer bb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse a szellemi fejlettségének megfelel szint biológiai ismeretterjeszt könyvek, cikkek, különböz elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelel módon történ beillesztésére. Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekr l szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetér l különböz módon szerzett ismereteit összehasonlítani, ehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szerepl mérhet mennyiségek mértékegységének, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemz k, tényez k elkülönítésében, és legyen némi gyakorlata a hasonló illetve különböz tulajdonságok, jellemz k alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán is legyen képes megállapítani, hogy mely tényez k miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelel szinten tudja a legfontosabb szakkifejezéseket helyes használatával megfogalmazni, és írásban, egyszer bb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni és képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, rajzok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai m vel dési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai m vel dési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges természetes és mesterséges - környezetének meg rzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse. Ismertessük meg a tanulóval a sz kebb, illetve a tágabb környezetében el forduló és a biológiai m vel dési anyagban szerepl - különböz szervez dési szint anyagok, él lények alapvet tulajdonságait, az él anyag jellemz it. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életm ködését veszélyeztet anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait.

6 Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyez anyagok káros mérték felhalmozódásának megel zésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében el forduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehet ségeit. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvet jellemz je az id, az id múlásával az él lények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak f bb jellemz ir l, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyek kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeir l, állatairól, a biológiai m vel dési anyagban szerepl méretek nagyságrendjér l. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejl dése a különböz népek, országok tudósai, kutatói egymásra épül munkájának eredménye, s ebben a munkában jelent s szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

7 7. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák A tananyagban szerepl legfontosabb fogalmak helyénvaló használata. A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az él világ biomjainak földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az él helyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Önálló információgy jtés az egyes életközösségekr l, él helyekr l (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).a megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése. A megismert állatok és növények felismerése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján. A megismert állatok és növények megkülönböztet jegyeinek kiemelése A megismert él lények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése. Az él lények életmódja és az él helyek közti kapcsolat felfedezése. A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata. Az iskola környezetének mint él helynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése. Tanulói kisel adás tartása pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejl désében fontos szerepet játszó tudósok életér l. Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggy zését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása. A megismert él lények csoportosítása, osztályozása különböz szempontok szerint. A megismert él lények besorolása a f bb rendszertani kategóriákba. TÉMAKÖR Tájak és életközösségek TARTALOM A földi él világ általános jellemzése 10 óra A forró övezet él világa 17 óra Az életközösségek jellemz i, az ökológiai környezet, az él és élettelen környezeti tényez k fogalma. Az életközösségek szervez dése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelent sége a földi él világ és ezen belül az emberiség szempontjából. A trópusi es erd k el fordulása, környezeti adottságai. Egy trópusi es erd jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A trópusi es erd k jelent sége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A

8 TÉMAKÖR A mérsékelt övezet él világa 12 óra A hideg övezet él világa 3 óra A hegyvidékek él világa 1 óra A tengerek és tengerpartok él világa 4 óra TARTALOM szavannák el fordulása, környezeti adottságai. Egy szavanna jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek környezeti adottságai, övezetes el fordulása. A sivatagos területek jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. A forró övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai. A mediterrán területek környezeti adottságai, el fordulása, néhány itt honos él lény jellemzése. A lomberd k el fordulása, környezeti adottságai, egy lomberd jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A füves puszták el fordulása, környezeti adottságai, egy füves puszta jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben, a füves puszták pusztulásának okai, védelmük. A tajgaerd k el fordulása, környezeti adottságai, egy tajgaerd jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben, a lomberd k és tajgaerd k pusztulása és védelme. A mérsékelt övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai. A tundrák el fordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A környezeti viszonyok és az él világ elrendez désének függ leges övezetessége. A tengerpartok jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb él lényeinek jellemz i és szerepe az életközösségben. A tengerek és

9 TÉMAKÖR TARTALOM óceánok öntisztulása, a szennyez dés következményei és a megel zés lehet ségei Az él lények rendszerezése 27 óra A rendszerezés A sejtmagnélküliek és a sejtmagvas egysejt ek A gombák A növények Az állatok A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák. A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejt ek általános jellemz i, egészségügyi és ökológiai jelent ségük. A gombák általános jellemz i, egészségügyi és ökológiai jelent ségük. A növények általános jellemz i. A f bb növénycsoportok jellemz i: Az alacsonyabb rend növények: a moszatok törzsei, a zuzmók, a mohák, a harasztok törzse. A nyitvaterm k törzse.a zárvaterm k törzse, ezen belül a kétszik ek és az egyszik ek osztályai. Az állatok általános jellemz i. A f bb csoportok jellemz i:.az alacsonyabb rend állatok törzsei: a szivacsok, a csalánozók, a gy r sférgek, a puhatest ek (ezen belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak osztályai), az ízeltlábúak (ezen belül a rákok, a rovarok és a pókszabásúak osztályai).a gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétélt ek, a hüll k, a madarak és az eml sök osztályai. A továbbhaladás feltételei Ismerjék az életközösségek legjellemz bb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, küls felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböz életközösségek megismert él lényeib l. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböz tájakon él növények és állatok lényeges ismertet jegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböz életközösségek él lényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.

10 A tananyagban nem szerepl él lények esetében is legyenek képesek az él lény testfelépítése, életmódja alapján a környezetére és a környezet alapján az él lény testfelépítésére, életmódjára következtetni. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Legyen gyakorlatuk abban, hogyan kell az él lényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. Javasolt tankönyvek és segédletek: - Asztalos Gyuláné dr. Franyó István: Távoli tájak él világa Az él lények rendszere (NT 01032/1) - Munkafüzet (NT 01032/M/1) - Témazáró feladatlapok (NT 01032/F/1)

11 8. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák A tananyagban szerepl legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszer használata. Az emberi szervezet egészének és részeinek önálló bemutatása, jellemzése. Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és m ködése közötti kapcsolat felismerése. Az egyes szervek, szervrendszerek m ködésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából.önálló információgy jtés és feldolgozás az emberi szervezet m ködésér l (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet min sége közti kapcsolat elemzése. Önálló tanulói kisel adások tartása pl. a korszer táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekr l, szenvedélybetegségekr l. Egyszer élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése. A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése. TÉMAKÖR TARTALOM Az emberi szervezet felépítése és m ködése Az emberi test szervez dése 5 óra Az emberi b r 3+1 A mozgás 6+2 A táplálkozás 6+4 Szervez dési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemz i. A hámszövetek felépítése és funkciója. A köt - és támasztószövetek felépítése és funkciója. Az izomszövetek felépítése és funkciója. Az idegszövet felépítése és funkciója. A b r felépítése, függelékei. A b r szerkezetének és funkciójának összefüggései. A b r sérülései, változása az életkorral, b rápolás. A csontváz tájékai és fontosabb csontjai. A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás szerepe a szervezet egészséges m ködésében, a mozgásszegény életmód következményei. A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. Az

12 TÉMAKÖR A légzés 3+2 A keringés 5+2 A kiválasztás 2+1 A szaporodás 5+5 Az ember egyedfejl dése Idegi és hormonális szabályozás 12+6 TARTALOM el bél részvétele a táplálék feldolgozásában. A középbél, a máj és a hasnyálmirigy részvétele az emésztésben és a felszívódásban. Az utóbél m ködése. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás. A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légcsere. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüd szerkezete és m ködése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légz szervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei, funkciója. A vér összetétele és a részek funkciója, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megel zése. Védekezés a kórokozók ellen. A bels környezet jellemz i. A kiválasztó m ködés jelent sége a szervezet fenntartásában. A kiválasztás szervei és ezek m ködése. A férfiak ivarszervei és ezek m ködése. A n k ivarszervei és ezek m ködése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjed betegségek megel zése. Az embrionális fejl dés f bb jellemz i. A posztembrionális fejl dés f bb jellemz i. A fejl dési szakaszok f bb egészségügyi problémái. A szabályozó m ködés jelent sége a szervezet fenntartásában. A látás és a hallás szerveinek f bb jellemz i és m ködése; az íz és a szag érzékelése, a b rérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, m ködésének f bb jellemz i. Az idegrendszer akaratlagos és akarattól független m ködése. Az emberi idegrendszer m ködésének sajátosságai, a magatartás. A lelki egészség. Az idegrendszer m ködését befolyásoló élvezeti- és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. A hormonrendszer f bb jellemz i. Néhány bels elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatása.

13 A továbbhaladás feltételei Tudják felsorolni az egyes életm ködések szervrendszereinek f részeit és ismerjék ezek m ködésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életm ködésükkel kapcsolatos ismereteket meg tudják szerezni a népszer sít m vekb l, és az ismereteiknek megfelel szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok f bb testi, lelki és viselkedésbeli jellemz it felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejl dnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejl dése különböz ütem, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelent s fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejl d és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megel zésének fontosságát. Legyenek képesek egyszer élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelel módon rögzíteni és értelmezni. Javasolt tankönyvek, segédletek: - Asztalos Gyuláné dr. Franyó István: Az ember teste és egészsége (NT 01033/1) - Munkafüzet (NT 01033/M/1) - Témazáró feladatlapok (NT 01033/F/1) - Dr, Gion Gábor: A serdül k egészségvédelme (NT 01048) évfolyam (hat- és négyosztályos képzés) ill évfolyam (ötosztályos képzés) Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az él természet m ködésének legfontosabb törvényszer ségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát valamint a többi tantárggyal együtt kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következ feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak:

14 Mutassa be, hogy a különböz szervez dés él lényekben az egyes életm ködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai m veltséget alakítson ki, melyben az él lények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelent sége alapvet. Mutasson rá az életközösségek szervez désében felismerhet lényeges összefüggésekre, az él és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként ismertesse meg. Nyújtson áttekint képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk örökl désér l és értesse meg, hogy az él világ állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az él világ egységét és helyezze el az embert a földi él világ evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehet vé teszik a változó környezetben a test bels egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse el az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelked jelent sége van, de minden embernek tennie kell érte. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelel tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszint ismeretterjeszt m vek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan b vülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejl dés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttm ködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttm ködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segít az emberek sokféleségének elfogadásához. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdekl dését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszer bb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelel szint biológiai ismeretterjeszt könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböz forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemz k, tényez k elkülönítésére, és legyen némi gyakorlata a hasonló illetve különböz tulajdonságok, jellemz k alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani,

15 rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényez k miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szerepl mérhet mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával tudja megfogalmazni, és írásban, egyszer vázlatrajzokon rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai m vel dési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének meg rzését tekintse értéknek. Ismertessük meg a tanulóval a sz kebb, illetve a tágabb környezetében el forduló és a biológiai m vel dési anyagban szerepl különböz szervez dési szint anyagok, él lények alapvet tulajdonságait, az él anyag jellemz it. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyez anyagok káros mérték felhalmozódásának megel zésében aktív szerepet vállaljon. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelel módon történ beillesztésére. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvet jellemz je az id, az id múlásával az él lények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak f bb jellemz ir l, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeir l, állatairól, a biológiai m vel dési anyagban szerepl méretek nagyságrendjér l. Érjük el annak magától értet d elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejl désre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejl dése a különböz népek, országok tudósai, kutatói egymásra épül munkájának eredménye, s ebben a munkában jelent s szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. Részei: Az él lények testfelépítése és m ködése (10/11. osztály) A sejtek felépítése és anyagcseréje; Az ember életm ködései s ezek szabályozása; Az ember szaporodása és egyedfejl dése; Általános egészségtan (11/12. osztály)

16 Az örökl dés; A populációk és életközösségek ; Az él világ evolúciója és a mai bioszféra (12/13. osztály)

17 10/11. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák A legjellegzetesebb él lénycsoportok általános jellemzése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és önálló ismertetése. Az él lények testfelépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. Az él lények életm ködéseinek ismertetése ábrák, folyamatábrák, modellek, segítségével. A különböz életfolyamatok lényegének kiemelése. Az él lények testének felépítése és életm ködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A különféle él lények testének, életm ködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján. Tanulói kisel adás készítése önálló témakutatással az él lények szervezeti felépítésének és m ködésének összefüggéseir l. Fénymikroszkóp önálló használata, a látómez ben lév kép leírása, értelmezése. Egyszer kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok rendezett dokumentálása és értékelése. A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az él lények testfelépítésének és életm ködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejt ek 6 óra Az állatok teste és életm ködései 40 óra A vírusok életciklusa és egészségügyi jelent sége. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok, a kékbaktériumok, a baktériumok és a kékbaktériumok egészségügyi jelent sége és szerepe a bioszférában. Az eukarióta egysejt ek: állábas, ostoros és csillós egysejt ek jellemz i, anyagforgalma, az eukarióta egysejt ek jelent sége. Az állatok testszervez désének és életm ködéseinek általános jellemz i. Az állatok szervez dési szintjei. Az állati sejt és a f bb szövettípusok jellemz i. Az állatok mint heterotróf él lények, szerepük a bioszférában. Az önfenntartó életm ködések összefüggése. A legfontosabb állattörzsek képvisel inek testfelépítési sajátságai, életm ködései. Az önfenntartó

18 TÉMAKÖRÖK A növények teste és életm ködései 24 óra A gombák teste és életm ködései 4 óra TARTALMAK életm ködések, valamint a környezet, az életmód és a testszervez dés kapcsolatának összehasonlítása az alábbi állatcsoportoknál: Gerinctelen állatok: a szivacsok és a csalánozók, a férgek törzsei, a puhatest ek törzsén belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a pókszabásúak. A gerincesek törzsén belül a porcos és a csontos halak, a kétélt ek, a hüll k, a madarak és az eml sök. Az állatok viselkedése. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböz formái. A növényi test szervez désének és anyagcseréjének általános jellemz i. A növények szervez dési típusai. A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemz i, funkciói. A gyökér és a hajtás részvétele a növények anyagfelvételében és leadásában. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és m ködése. A raktározásra módosult szervek különféle formái. A tápanyag-raktározás és a környezet kapcsolata. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A növényi mozgások típusai és jellemz i. A növények mozgása és a környezet kapcsolata. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemz i. A zárvaterm k szaporítószervének felépítése. A zárvaterm k egyedfejl dése. A szaporodás, az egyedfejl dés és a környezet kapcsolata. A gombák jellemz i. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelent sége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehet és mérgez gombák felismerése.

19 A továbbhaladás feltételei Ismerjék az él lények legfontosabb csoportjaira jellemz testszervez dési formákat. Legyenek képesek a különféle él lények életm ködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életm ködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az él lényeket testszervez désük és életm ködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az él lények önfenntartó és fajfenntartó m ködését. Az ember és a különféle állatok testének, életm ködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy biológiai néz pontból az ember csak egy az él lények közül. A testszervez dés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az él lények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvet a földi él világ számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemz it. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életm ködéseiket milyen testszervez dési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvaterm k szaporodásának, mag- és termésképzésének f bb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemz it. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életm ködéseket milyen testszervez dés biztosítja. Ismerjék az embrió fejl désének és a különböz átalakulásos fejl dési módoknak a f bb szakaszait. Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. Ismerjék a gombák legfontosabb jellemz it, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. Legyenek képesek egyszer vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében és a látómez ben észlelt kép értelmezésében.

20 11/12. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák A sejtek összetev inek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és m ködése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszint és a szervezetszint életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszer sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Az ember legfontosabb életm ködéseinek ismerete és az életm ködések közti kapcsolatok felfedezése. Az emberi szervezet m ködésével kapcsolatos egyszer megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életm ködések szabályozásának illusztrálása egyegy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot er sít értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegség-megel zés, a sz r vizsgálatok, a véd oltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggy jtés és el adások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felel sségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése, a rizikófaktorok felismerése, a megel zés szükségességének belátása és tájékozottság a megel zés gyakorlatában. Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A sejtek felépítése és anyagcseréje 24 óra A sejtek felépítése A sejtek anyagcserefolyamatai A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. A pro- és eukarióta sejtek összehasonlítása. A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemz i. Az enzimek, az emzimkatalízis. A felépít és lebontó

21 TÉMAKÖRÖK A szaporodás és örökl dés sejttani alapjai TARTALMAK anyagcsere-folyamatok szerepe, összefüggése. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. A sejtek energiaforgalma. Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A gén és allél fogalma. Az örökl d információ megjelenésének kémiai alapjai: DNS RNS fehérje tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelent sége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert ér mutagén hatások és ezek következményei. Az ember önfenntartó életm ködései és ezek szabályozása 30 óra Az önfenntartó m ködések áttekintése Az idegi és hormonális szabályozás A keringési rendszer A szervezet bels környezete. Az egyes életm ködések funkciója a bels környezet állandóságának fenntartásában. A szabályozás és vezérlés fogalma. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A nyugalmi és akciós potenciál kialakulása, funkciója. A szinapszis. A reflexív elve. A küls és a bels környezet változásainak érzékelése. A szem felépítése és m ködése. A hallószerv felépítése és m ködése. Az egyensúly érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. A b r érz m ködése. Az érzékszervek védelme és betegségei. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer felépítése, az agyvel részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív m ködése.a z idegrendszer m ködésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója, a véralvadás. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek

22 TÉMAKÖRÖK TARTALMAK m ködése. A szív szerkezete és m ködése, a nagy és a kis vérkör funkciója.a vérkeringés szabályozásának lényege. A szív- és érrendszer i betegségek veszélyeztet tényez i és ezek megel zése. Az immunitás Az immunitás lényege, az immunrendszer funkciója. A falósejtek és a nyiroksejtek m ködése, a sejtes és az antitestes immunitás vázlata. A véd oltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A táplálkozás Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. Az el bél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozási folyamatok szabályozásának lényege. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A légzés A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüd felépítése, a gázcsere folyamata. A légz mozgások. A légzési folyamatok szabályozásának lényege. A légz szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A b r és a mozgás A b r felépítése, az egészséges b r. A b r részvétele a szervezet h háztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer m ködésének akaratlagos és akaratunktól független szabályozásának lényege. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelent sége. A kiválasztás A vese felépítése és m ködése. A húgyutak. A kiválasztó m ködés szabályozásának lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az ember szaporodása és egyedfejl dése 9 óra Az ember Az ivarsejtek. A hím ivarszervek: a here felépítése és m ködése, a

23 TÉMAKÖRÖK TARTALMAK szaporodása járulékos ivarmirigyek funkciója, az ivarutak. A hím ivari m ködések hormonális szabályozása. A n i ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és m ködése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai. Az ember A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. egyedfejl dése Az embrionális és posztembrionális fejl dés testi és pszichés jellemz i. Általános egészségtan 11 óra Egészségügyi ismeretek A mindennapok egészségügyi ismeretei, els segélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. A lelki egészség. A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és m ködése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszint és a szervezetszint életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszer sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelel módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életm ködését veszélyeztet anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget er sít értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvet szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megel zés, a sz r vizsgálatok, a véd oltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és m ködésük összefüggését.

24 Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és m ködési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek m ködésének lényegét. Sorolják fel a hormontermel mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legf bb hatásait. Ismerjék áttekint en, hogy az egyes szervrendszerek m ködését, a fontosabb élettani jellemz ket mi és hogyan szabályozza. Sorolják fel a férfi és n i ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és m ködésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felel sségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megel zésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok f bb testi, lelki és viselkedésbeli jellemz it. Értelmezzék az egészség meg rzését az élettelen és él környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.

25 12/13. évfolyam Évi óraszám: 64 Belép tevékenységformák Az örökl dés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az él lények és az él világ állandó változása szükségszer és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökít anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Egyszer genetikai feladatok megoldása. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kisel adások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyez, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszer ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemz inek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. Él lények és él helyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A lakóhelyi környezet tipikus társulásainak ismerete, fajismeret. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról, és minél részletesebb megismeréséhez. Önálló tájékozódás az él világ természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejl déstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi él világ rendszerében. A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztet jelenségek felismerése, környezetkímél társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímél magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet széls séges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. A legfontosabb evolúciós események id rendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. TÉMAKÖRÖK Az örökl dés 22 óra Egy gén által meghatározott TARTALMAK A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. Az intermedier és a domináns recesszív öröklésmenet valamint

26 TÉMAKÖRÖK TARTALMAK tulajdonság a kodominancia lényege. Egyes emberi tulajdonságok, betegségek örökl dése örökl dése. Több tulajdonság A tulajdonságok információjának független örökl dése. A nem és a egyidej örökl dése nemhez kapcsolt tulajdonságok örökl dése. Az emberi ivar kialakulása. Gének kölcsönhatása A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. a tulajdonság A mennyiségi jellegek kialakulása. kialakításában A genetikai ismeretek A genetikai kutatások jelent sége a mez gazdaságban és a gyógyításban. gyakorlati Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A genetikai vonatkozásai eredmények és kutatások etikai kérdései. A populációk és az életközösségek 24 óra A populációk tulajdonságai és változásai Az élettelen környezeti tényez k és ezek változásai Ökológiai rendszerek Természetes és mesterséges életközösségek Ideális és valóságos populációk. Egyedszám, egyeds r ség és ezek változása, koreloszlás. Túlélési stratégiák. A legfontosabb élettelen környezeti tényez k jellemz i, a víz, a leveg és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényez knek az él világra gyakorolt hatása, az él lények t r képessége, sz k és tág t rés. Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Termel k, fogyasztók, lebontók. A különböz létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Az életközösségek fogalma és jellemz i. A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az él világ sokféleségének fontossága. A monokultúrák el nyei és hátrányai. Az él világ evolúciója és a jelenkori bioszféra 18 óra Az evolúció alapjai és bizonyítékai Az evolúció lényege és a legfontosabb evolúciós tényez k. Az evolúció elmélete: adaptív és nem adaptív folyamatok; a fajok kialakulása. Az

27 TÉMAKÖRÖK Az evolúció folyamata Az ember evolúciója A bioszféra jelene és jöv je TARTALMAK evolúció bizonyítékai. Kormeghatározási módszerek. Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések, a prebiológiai evolúció. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az él világ evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejt növények és állatok kialakulása. A szövetes állatok kialakulása és evolúciója a tengerekben. A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása. A virágos növények törzseinek kialakulása.az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A leveg meghódítása. A jelenkori él világ kialakulása. A korai emberfélék evolúciója. A homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A f termék-központú, rövidtávra tekint gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelent sége. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi él lény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejl dés alternatív lehet ségei. A bioszféra jöv je. A továbbhaladás feltételei Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyez, környezetpusztító magatartás ellen. Lássa meg az összefüggést a környezetében el forduló él lények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemz it vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjeszt folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Legyen képes egyszer bb biológiai problémákat önállóan megoldani. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvet szükséglete.

28 Lássa be, hogy a véd oltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Legyen képes az egészséget er sít értékek felismerésére és az egészséget el segít magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az él lények biológiai jellemz i anyagilag meghatározottak és az örökít anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthet k ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az él lények és az él világ állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökít anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvéd tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet széls séges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni, Javasolt tankönyvek: - dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA I. (NT 16208) - dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA II. (NT 16311) - dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA III. (NT 16411) - Kétszint érettségire való felkészüléshez: Oláh Zsuzsa: Biológia 11.(NT 16351) Oláh Zsuzsa: Biológia 10. (NT 16251/1) Értékelés Alapelvei megegyeznek a Pedagógia Program általános részében leírtakkal. Negyedévente minimum a heti óraszámnak megfelel osztályzata legyen a tanulónak. Biológia órákon értékeljük a tanulók: - szóbeli megnyilvánulását: feleletek, kisel adások, hozzászólások - írásbeli teljesítményét: munkafüzet feladatainak megoldását, feladatgy jtemények feladatainak és tesztek megoldását, írásbeli és témazáró feladatlapok megoldását - manuális tevékenységeit: kísérletezést, laboreszköz-használatot és rendszerezést Megjegyzések: A tananyag és a követelményrendszer minden képzési formánál azonos.

29 Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértend k az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák számai is. Az el készít évvel induló osztályokban a biológia oktatás a Természetismeret tantárgy keretén belül jelentkezik. Ebb l a tantárgyból érdemjegyet nem kapnak a tanulók, csak "megfelelt", "jól megfelelt" és "dicséretes" min sítést. Az el készít osztályokban a biológia tanítás célja: környezettudatos szemlélet kialakítása. Nagy hangsúlyt fektetünk az ökológiai alapismeretek megtanítására. Fontos, hogy a tanulók megértsék, hogy a környezetszennyezés problémái, nem csak helyiek, hanem globális jelenségek. Megismertetjük a tanulókkal azokkal a lehet ségeket, amikkel környezetkímél módon tudnak élni, közlekedni, gazdálkodni... Figyelemmel kísérjük a napi aktuális híreket, hazai és nemzetközi természet - és környezetvédelmi megmozdulásokról, környezeti katasztrófákról szóló újságcikkeket értelmezünk. A témák között szerepelnek még: az egészséges életmódra nevelés, a szenvedélybetegségek. A tantárgy tantervét a munkaközösség állítja össze, tankönyv még nem áll rendelkezésre, kés bb mellékeljük a választott tankönyv címét. A tantárgy szorosan kapcsolódik az iskola Egészségnevelési Programjához és a Környezeti Nevelési Programhoz. Hatosztályos képzést 2004/2005-ös tanévben indítunk utoljára. A középszint érettségi szóbeli tételsorát a munkaközösség közösen állítja össze. Az írásbeli dolgozatok javítását a szaktanár végzi. A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre való felkészítést tartunk. Jelen tanterv nem tartalmazza az emeltszint és középszint érettségire történ felkészítésre vonatkozó tantervet. Természetesen az oktatás témakörei megegyeznek az érettségi követelményrendszerben leírtakkal, s ehhez a szaktanárok megfelel tanmeneteket készítenek. (ld! A kétszint érettségi követelményrendszere - melléklet) Az érettségire való felkészítésre jelentkez tanulók számára akkor is kell biztosítani a heti kétórás felkészítést, ha a szerkezetváltás miatt, a párhuzamos osztályok számának csökkenésével csak alacsonyabb létszámú csoportok szervez dnek. Csak ilyen feltételekkel lehet biztosítani a kétszint érettségire való felkészítést. A tantervi követelmények teljesítése elegend a középszint érettségi letételéhez, viszont a követelményrendszerben megfogalmazott gyakorlati tudnivalók elsajátításához és meglév ismeretek összegzéséhez feltétlenül szükség van felkészít foglalkozások szervezésére. A tanterv kidolgozója: Oktatási Minisztérium. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Dr. Szalainé Tóth Tünde Feltételek: biológia szakos egyetemi végzettség tanár szertári alapkészlet: mikroszkópok s a hozzávaló tárgy- és fed lemezek illetve kész preparátumok, bonckészletek, laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök modellek, táblaképek

30 diavetít, diasorozatok szakkönyvek szakfolyóiratok: Természetbúvár, Élet és Tudomány módszertani folyóiratok videofilmek televízió, írásvetít, hozzá írásvetít fóliák, vetít vászon projektor, számítógép, CD-ROM fénymásolási lehet ség (feladatlapok, cikkek sokszorosításához) továbbképzési lehet ségek

31 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 1. Bevezetés a biológiába TÉMÁK 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgálómódszerek Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az él világ fejl déstörténete alapján. Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni. Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között. Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót. Ismertesse a modellalkotás lényegét Az élet jellemz i Az él rendszerek Értelmezze m köd rendszerként az él szervezeteket Szervez dési szintek Ismertesse a szervez dési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszint, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szervez dési szintek m ködései magukba foglalják az alacsonyabb szint ekét, de azokból nem vezethet k le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életm ködések részjelenségei). Fogalmazza meg az él rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, bels egység, id zít és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, örökl dés és örökl d változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre.

32 TÉMÁK 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelent ségét. Végezzen el egyszer plazmolízises kísérletet hagyma b rszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megköt dés biológiai jelent ségét (enzimm ködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megköt képességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek el fordulását (minden sejtben m ködnek), az enzimm ködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemz értékeivel (testh mérséklet, ph h mérsékletet mutatja be. ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló örökl d emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megel zhet ségét. Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). Magyarázza a kromatográfia elvi alapját. Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenl tlen ioneloszlással (mitokondrium). Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim m ködéséhez szükséges optimális kémhatást és

33 2. Egyed alatti szervez dési szint TÉMÁK 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek elemek, ionok Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az él szervezetben. Ismertesse a H +, Ca 2+, Mg 2+, Fe HCO 3, a CO 2 3, NO 3 ionok természetes el fordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort szervetlen molekulák Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelent ségét az él világban. Ismertesse a I, F, Si szerepét az él szervezetben. Ismertesse a Na +, K +, Cl -,NO 2, NO 3, PO 4 3 ionok természetes el fordulásait. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel lipidek Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin+zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, h szigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli el fordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kett skötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodopszin).

34 TÉMÁK alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására szénhidrátok Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthet ség) az alábbi példákon: sz l - cukor, keményít, glikogén, cellulóz. Ismertesse természetes el fordulásukat és az él szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekula- alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképz dést fehérjék Végezze el a keményít kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendt l. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, je-

35 TÉMÁK löl fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek el fordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életb l a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (h, nehézfémsók, mechanikai hatás). Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (h sokkfehérjék) m ködését a sejt öngyógyító folyamataival.

36 TÉMÁK nukleinsavak, nukleotidok Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökít (önmegkett z d ) szerep. Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukor-bázis-foszfát egységekb l felépül molekulavázát. Ismertesse a nukleotidok (NAD +, NADP +, ATP) biológiai jelent ségét. Értelmezzen kísérleteket a DNS örökít szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete) Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépít folyamatok Hasonlítsa és kapcsolja össze az él lények felépít és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az él lényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energiafelhasználó), és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvet szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény-, és sötétszakaszának f történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait.

37 TÉMÁK kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).

38 TÉMÁK Lebontó folyamatok Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából széndioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végs oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) a sejtben. Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt elhatárolás Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához köt dését, a széndioxid keletkezését, a folyamat helyét. Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül. Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kett s lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóer it mozgás Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal.

39

40 TÉMÁK anyagcsere Magyarázza a sejt bels hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis) osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkett z dés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot a sejtm ködések vezérlése Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat küls és bels ingerekre (valamilyen bels anyag koncentrációváltozása, m ködésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy bels felesleges anyagok lebontásának lehet ségét (lizoszóma). Értelmezze a K Na-pumpa fontosságát. Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat.

41 3. Az egyed szervez dési szintje TÉMÁK 3.1. Nem sejtes rendszerek vírusok Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelent ségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfert zés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvet járványtani fogalmakkal (fert zés, járvány, higiénia) Önálló sejtek baktériumok Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szervez dését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mez gazdasági és egészségügyi jelent ségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felel tlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megel zését és a védekezés lehet - ségét. Ismertessen fert tlenítési, sterilizálási eljárá- éleszt gomba faj. Ismerje fel ezeket az él lényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Hasonlítsa össze a priont a vírussal. Hozzon példát kemo-és fototróf, valamint auto-és heterotróf baktériumokra. Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemz jét, és a baktériumok ivaros jelleg folyamatait. Ismertesse az endoszimbióta elméletet. kí- Elemezzen az egysejt ek életmódjával összefügg sérleteket. sokat egysejt eukarióták Az alábbi fajokon mutassa be az egysejt él lények változatos testszervez dését és felépít anyagcseréjét: am ba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és

42 TÉMÁK 3.3 Többsejt ség a gombák, növények, állatok elkülönülése Magyarázza, hogy a testszervez dés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az él lények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek m ködésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejt szervez dés és a többsejt szervez dés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest) sejtfonalak Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat teleptest és álszövet Tudja, hogy ez a szervez dés jellemz a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének f bb jellemz it. Különböztesse meg a legismertebb ehet, és mérgez kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgez. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedé- Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés). Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejl désének lépéseit Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.

43 TÉMÁK 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak a növényvilág f bb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából seket okozó gombák és a süt éleszt gyakorlati jelent ségét. Tudja, hogy a zuzmók a leveg szennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket. Tudja, hogy a növényvilág fejl dését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb él helyeken való szaporodás lehet sége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelen evolúciós újításokat (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvaterm knél megjelen evolúciós újításokat (virág, mag, vízt l független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvaterm knél megjelen evolúciós újításokat (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérsz rök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvaterm k kétszakaszos egyedfejl désében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejl déstörténeti jelent ségét. Ismertesse és ábrán ismerje föl a kett s megtermékenyítés folyamatát.

44 TÉMÁK az állatvilág f bb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából a növények szövetei, szervei szövetek Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében él növények megismeréséhez, és él helyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gy r sférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfej ek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétélt ek, hüll k, madarak, eml sök). Jellemezze önállóan csoportjellemz k alapján a fenti csoportokat. Ismertesse, hogy milyen m ködésekre specializálódtak a következ szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: b rszövet, táplálékkészít alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen b rszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristáyzárványt. Értelmezze a látottakat.

45 TÉMÁK gyökér, szár, levél virág, termés Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszer, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszik és egyszik lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszik levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgy r k keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó m ködéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történ szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás el nyeit és hátrányait. Ismertesse a növények f bb ivartalan szaporítási módjait (t osztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás küls és bels feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkez nö- Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és m ködését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóer it, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. Értelmezze, hogy a gázcserenyílások m ködése hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével. Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxidmolekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet. Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti él hely, illetve a megváltoztatott él hely (pl. honosítás) nappalhosszúságával. Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei között. Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád).

46 TÉMÁK vényi életm ködéseket (gyümölcsérés).

47 TÉMÁK az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése szövetek szaporodás egyedfejl dés Magyarázza, hogy milyen m ködésekre specializálódtak a következ szövetek: hámszövet (m ködés és felépítés szerint is), izomszövet, köt szövet és idegszövet, és ez hogyan tükröz dik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következ szöveteket: többréteg elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímn sség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejl dés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, küls és bels megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következ szöveteket: többréteg elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér. Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra.

48 TÉMÁK viselkedés Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

49 4. Az emberi szervezet TÉMÁK 4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelent ségét Kültakaró b r Ismertesse a b r funkcióit (védelem, h szabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, h ingerek). Ismertesse a b r szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a b r részeit. Magyarázza a hám megújulását szabályozás Ismertesse a b r hajszálereinek szerepét a testh - mérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban a b r gondozása, védelme Ismertesse a b r festéksejtjeinek m ködését, a napsugárzás hatását a b rre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a b r tisztántartása, kozmetikázása, a b rápolás, hajápolás. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teend velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni. Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist.

50 TÉMÁK 4.3. A mozgás vázrendszer Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, fels és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepér l. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kett s S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és id skori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelel funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehet vé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függeszt övek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a n i csontvázat, magyarázza a különbséget.

51 TÉMÁK izomrendszer Tudja a helyét és funkcióit a következ izmoknak: gy r alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszít izmai, fejbiccent izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan sz ntethet meg az izomláz szabályozás Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek a mozgás és mozgási rendszer egészségtana Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi els segélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megel zésének lehet ségei. Ismertesse a csíp ficam sz résének fontosságát és korrigálásának lehet ségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megel zésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészít k káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelent ségét, típusait (er nléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca 2+ -ion és az ATP szerepét. Értse az izomláz kialakulásának okait. Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvet háttere az izomtónus.

52 TÉMÁK 4.4. A táplálkozás táplálkozás Tudja a táplálkozás jelent ségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között emésztés Ismerje fel ábrán az emészt rendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emészt nedv-termelésben, a fehérje- glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megel zését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi sz r vizsgálat jelent ségét. Ismertesse az emészt nedveket, termel dési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet felszívódás Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja m ködésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát szabályozás Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a min ségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túl- Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történ beépülésig, illetve a felhasználásig. Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelent ségét. (D-, E-, K-, A-, B 1 -, B 6 -, B 12, - C-vitamin, és folsav). Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát. Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek

53 TÉMÁK zott fogyasztásuk káros következményekkel jár táplálkozás egészségtana Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetev ket és magyarázza a lehetséges kockázati tényez ket, táblázat segítségével. Megfelel táblázat segítségével állítsa össze egy könny fizikai munkát végz fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényez it (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelel étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységt l, kortól, nemt l és állapottól (terhesség, szoptatás) függ en. Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvet szabályait A légzés légcsere Ismertesse a légz rendszer funkcióit. Ismertesse a légz rendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörg ket, hörg cskéket és a léghólyagocskákat. együtt sárgasággal. Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légz -mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben felt n. A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légz m ködéseket.

54 4.5.2 gázcsere TÉMÁK hangképzés Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefed, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben szabályozás Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja a légzés és a légz rendszer egészségtana (els segélynyújtás) Ismertesse az orron át történ belégzés el nyeit a szájon át történ belégzéssel szemben. Ismertesse a légz rendszert károsító tényez ket és a légz rendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüd sz rés jelent ségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Tudja, mit l függ a keletkezett hang er ssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt. Ismertesse a tüd ben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-viszonyok figyelembevételével). Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét. Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását. Hozza összefüggésbe a tüd -léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.

55 TÉMÁK Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkez anyagok kimutatására. TÉMÁK 4.6. Az anyagszállítás a testfolyadékok Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma f alkotórészeit és jelent ségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait a szöveti keringés Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemz it, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelent ségét a szív és az erek Ismertesse a szív felépítését és m ködését. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Ismertesse a hemoglobin f részeit (hem: 4 db N- tartalmú gy r, Fe, globin: fehérje). Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (ph, glükózszint). Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalcium ion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával. Ismertesse a nyirokrendszer felépítését. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különböz szervekben: vese, vékonybél, agy, máj. Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján. Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szív-

56 TÉMÁK Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét. frekvencia, ver térfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvet számításokat ezekkel az adatokkal. Értelmezze, milyen tényez k segítik a vénás áramlást.

57 TÉMÁK szabályozás Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját a keringési rendszer egészségtana, els segélynyújtás 4.7. A kiválasztás a vizeletkiválasztó rendszer m ködése Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomásingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvet sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket. Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer f bb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet f bb összetev it: víz, karbamid, Na+, K+, Cl - ionok, gyógyszerek, hormonok szabályozás Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét. Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját. Ismertesse a b r, a máj, a tüd, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Ismertesse a kiválasztás három f részfolyamatát: sz rletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). Ismertesse a nefron m ködését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a sz rletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Elemezze a vizeletképz dés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lév folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában

58 TÉMÁK a kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás idegrendszer információelméleti vonatkozások sejtszint folyamatok Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelent ségét a vesek - képz dés megel zésében. Ismertesse a m vesekezelés jelent ségét. Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az él sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjed csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a küls és bels környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelel (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, h ). Ismertesse különböz korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer m ködésér l (viasztábla, mechanikus g zgép, telefonközpont, számítógép). Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjed potenciál kialakulásának feltételeit. Tudja, hogy az inger er ssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt.

59 TÉMÁK szinapszis az idegrendszer általános jellemzése gerincvel TÉMÁK Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkent vagy gátló hatást az átviv anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer m ködésének f folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érz idegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Készítsen rajzot a gerincvel keresztmetszetér l és ábrázolja a gerincvel i idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a b r- és izomeredet gerincvel i reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóm ködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agygerincvel i folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvel f bb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekez mechanizmusok, a b r reflexes érsz külete, ill. nemi szervek vérb sége). Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját. Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus). Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis m ködésére (jelátviv anyag m ködésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás. Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. Ismertesse a gliasejtek és a vel shüvely f bb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltér funkcióiról.

60 agy testérz rendszerek érzékelés látás hallás és egyensúlyérzés Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs / nyúltvel, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). Tudja, hogy az els dleges érz kéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a b r (mechanikai, fájdalom, h, kemoreceptorok) és a bels szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek m ködésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényez k és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvet részeit, magyarázza ezek m ködését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszer kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismerje föl rajzon a küls -, a közép- és a bels fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocs- Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány m ködéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvás-ébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg m ködését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével. Tudja, hogy az érz pályák kéreg alatti központjaiban már el zetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont). Ismertesse a szem részletes felépítését és m ködését (sugárizom m ködése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, m ködése). Ismertesse a kép- és színlátás, a fényer sségérzékelés fizikai és élettani alapjait. Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyensúlyérzéssel. Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és m - ködését (Corti-szerv, alaphártya, sz rsejtek).

61 TÉMÁK kémiai érzékelés testmozgató rendszerek kák m ködését, a szabályozás lehet ségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyez dés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását. Ismertesse a töml cske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertesse a nyúltvel i kemoreceptorok széndioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlel bimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvet en motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szervez désében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák keresztez déseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy f funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kies funkció. Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (töml, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) m ködését.

62 TÉMÁK vegetatív érz és mozgató rendszerek Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív m ködés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testh mérséklet szabályozása az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai a magatartás elemei öröklött elemek tanult elemek Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejez mimika, agresszió). Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellép vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejl dés során (bevés dés, járás, beszéd). Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait. Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséb l.

63 TÉMÁK Példákon mutassa be a meger sítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függ ség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. emlékezés Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, el hívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros-, rövidtávú-, hosszútávú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait. a társas viselkedés alapjai pszichés fejl dés Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. Ismertesse az érzelmi fejl dés hatását az értelmi fejl désre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció).

64 TÉMÁK az idegrendszer egészségtana drogok a hormonrendszer hormonális m ködések Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megel zésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. Ismertesse a pszichoaktív szerek f bb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függ ségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szül, a család, a környezet felel sségét és lehet ségét a drogfogyasztás megel zésében. Ismertesse a hormonrendszer m ködésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer m ködését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. Értelmezze a zsigeri m ködések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus m ködésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegségek kialakulásával. Magyarázza, hogy személyiségtényez k, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia). Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét. Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálcium- anyagcseréjét.

65 TÉMÁK bels elválasztású mirigyek a hormonrendszer egészségtana Ismertesse az ember bels elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termel dési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a n i nemi ciklus során végbemen hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testh mérsékletben végbemen változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a bels környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján a pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. Ismertesse az alábbi hormonok termel dési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai. Tudja, hogy hormon nem csak bels elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes el állítani hormont. Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésb l ered rendellenességeket, a növekedési hormon példáján.

66 TÉMÁK az immunrendszer immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemz sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböz típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelez véd oltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltér kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelent ségét. Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Magyarázza a rendszer m ködésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelent ségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse az autoimmun betegségek létezésér l és lényegét.

67 TÉMÁK vércsoportok az immunrendszer egészségtana 4.9. Szaporodás és egyedfejl dés Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelent - ségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot szaporítószervek Ismertesse a férfi és n i nemi szervek felépítését, m - ködését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit egyedfejl dés Ismertesse az ember magzati fejl désének és születésének f szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejl désének szakaszait, ezek id tartamát és legjellemz bb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemz tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.

68

69 TÉMÁK a szaporodás, fejl dés egészségtana Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkez biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait. Ismertesse a családtervezés különböz módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a medd ség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelent ségét, a terhesség és szoptatás alatt követend életmódot, a szoptatás el nyeit a csecsem re és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan el zhet meg a nemi úton terjed betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres n gyógyászati sz r vizsgálat jelent ségét.

70 5. Egyed feletti szervez dési szintek TÉMÁK 5.1. Populáció Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mez gazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés el nyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le bel lük következtetéseket környezeti kölcsönhatások Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és él ), a környezet id beli (periodikus és el rehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen t r képességi görbéket: minimum, maximum, optimum, sz k és tág t rés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az él lény t r képessége között. Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószín - ség, az el fordulási gyakoriság fogalmát. Ismertesse a populáció jellemz it (egyedszám, egyeds r ség, koreloszlás, térbeli eloszlás). Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az él lény élettartamával és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán. Ismertesse a környezet kitettségt l függ változását. Értelmezze Liebig kísérleti eredményeit (minimumelv). Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét. Ismertesse és magyarázza a hasonló igény populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal. Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az él hely átlag h mérsékletének az összefüggését.

71 TÉMÁK kölcsönhatások viselkedésbeli kölcsönhatások ökológiai kölcsönhatások Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényez i a fény, a h, a víz, a leveg és a talaj hogyan szabják meg az él lények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelent ségét, a szakszer tlen m trágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényez is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszervez dés) szaporodási viselkedés típusait Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az él s- ködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal. Példákon keresztül mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi nyelv sajátosságait. Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézisét. Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetér l, szerepér l, kiváltó okairól, megszüntethet ségér l. Hozza kapcsolatba a táplálkozási és él sköd kapcsolatokat a populációk létszámváltozásaival. Példákkal igazolja, hogy az egyes él lénypopulációk közti kölcsönhatások sokrét ek.

72 TÉMÁK 5.2. Életközösségek (él helytípusok) az életközösségek jellemz i Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Magyarázza az életközösségek id beni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehet ségeit hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület él világát (él helytípusok, környezeti tényez k, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, id beni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket. Egy tó feltölt désének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek el rehaladó változásait. Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezd (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát. Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában. Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása). Hasonlítsa össze az alábbi él hely típusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterd, nyáras-borókás. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erd k faültetvények, folyószabályozás, legeltetés). Ismertesse a szikes puszták jellemz it, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést Ismertesse a sziklagyepek el fordulásait, jellemz környezeti sajátságaikat, az itt él fajok természetvédelmi jelent ségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyeget fontosabb károsító hatásokat. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemz fajait.

73

74 TÉMÁK 5.3. Bioszféra globális folyamatok Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és véd emberi beavatkozásokra (pl. az es erd k irtása, a monokultúrák hatása, k olajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehet ségeinkre és felel sségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerekóceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényez i. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Ismertesse a városok ökológiai hatásait. Ismertesse a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait. Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejl dés fogalmát.

75 TÉMÁK 5.4. Ökoszisztéma Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként anyagforgalom Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termel k, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképz dés lényegét, a szénhidrogén- és k szénképz dés okát, a karbonát-k zetek keletkezését. Értelmezze az él lények szerepét e folyamatokban. Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a társulás stabilitásának fenntartásában. Elemezzen táplálékhálózatot. Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri madarak szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés lehet ségét (foszfátüledék). Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngy jt, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában energiaáramlás Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyedszám fogalmát. Értelmezzen ökológiai produkció és energia piramist. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényez kt l biológiai sokféleség, Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a populációban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) és az ökoszisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma).

76

77 TÉMÁK 5.5.környezet- és természetvédelem Leveg Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség meg rzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehet ségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekv nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát. Tudja a fontosabb légszennyez anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO 2, nitrogénoxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas es k okát és következményeit. Ismertesse az üvegházhatást, a h szennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teend kr l. Tudjon a teend kr l szmogriadó esetén. Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönz f bb gazdasági és jogi lehet ségekr l (adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Fogalmazza meg véleményét ezek hatékonyságáról. Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásai bizonyítására.

78 TÉMÁK Víz Energia, sugárzás Talaj Hulladék Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyez anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyeget veszélyeket. Értelmezze a közm olló fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehet ségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teend kr l. Ismertesse a hagyományos és az alternatív energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehet ségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehet ségeir l. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehet ségeir l. Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehet ségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gy jtés el nyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

79 TÉMÁK 6. Örökl dés, változékonyság, evolúció 6.1 Molekuláris genetika alapfogalmak Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkett z dés folyamatát és a DNS m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) f bb lépéseit. Ismerje annak jelent ségét, hogy a genetikai kód általános érvény. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez mutáció Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, el nyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehet ségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkelt (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényez it. Használja a kodonszótárt. Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje el állítására. A kodonszótár segítségével vezesse le különböz típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben. Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta). Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.

80 TÉMÁK a génm ködés szabályozása Indokolja, hogy különböz felépítés -és m ködés testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (b r-, eml -, here- prosztata, méhnyakrák), korai felismerésének jelent ségét Mendeli genetika min ségi jellegek Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns-recesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztel keresztezésb l levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven örökl d jellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy 1 génes enzimbetegség, az Rh és AB0-vércsoportok örökl dését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Ismerje fel ábra alapján a laktóz operon részeit, értelmezze szerepüket. Tudja, hogy az eukarióta sejt génm ködésének a szabályozásában er sít és kioltó faktorok vesznek részt. Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószín ség és gyakoriság fogalmával. Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés). Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak. Tudjon két gén két-két allél, illetve 1 gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni. Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.

81 TÉMÁK Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma) mennyiségi jellegek Ismertessen örökl d mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az él világban és az emberi öröklésben. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a min - ségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelent s környezeti hatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi örökl dést a háziasítással és a hibridvet magok elterjedésével. 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhet k. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelent ségét. Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és s színtévesztés példáján. Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból. Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére. Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését. Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban normáleloszláshoz közelít. Ismertessen módszereket az öröklött és a környezeti hatások szétválasztására (ikervizsgálat, környezetváltoztatás). Lássa a matematikai modell és a megfigyelhet biológiai folyamatok összefüggését. Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. Értelmezze a Hardy Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációs r ségt l. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet

82 TÉMÁK adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jelleg evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejl dést, tudjon példaként ilyen fejl dés szerveket, él lényeket bemutatni. Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás) biotechnológia Ismertesse a klón fogalmát. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mez gazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot. következtében föllép leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmeg r- zés). Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszer párválasztás biológiai hatásait. Ismertesse a relatív és az abszolút (C 14 /C 12 ) kormeghatározás fogalmát. Ismertesse az él kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgy r elemzés módszerét, az ebb l levonható következtetéseket. Ismertesse az ugrásszer (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehet ségeit. Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte). Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást.

83 TÉMÁK bioetika Lássa a genetikai tanácsadás lehet ségeit, alkosson véleményt szerepér l. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját A bioszféra evolúciója prebiológiai evolúció Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció el zte meg. Ismertesse az él lények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket az ember evolúciója Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberel d tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse. Indokolja az él sejt kialakulásához vezet lehetséges lépéseket. Ismertesse Miller kísérletét és annak jelent ségét. Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti automatikusan az él rendszerek kialakulását. Ismertesse a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának f bb lépéseire vonatkozó elképzeléseket.

84

85 II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga célja Az új érettségi követelményrendszer épít a hazai biológiaoktatás hagyományaira, de több ponton módosítja is azt. A hangsúlyeltolódások f bb okai: hangsúlyozottan szerepel a mindennapi élettel összefügg, alkalmazható tudás feltárása, mérése, a követelményrendszerben megjelen tudománykép a pusztán empirikus-leíró és statikus jelleg fel l közelít a kognitív, többszempontú és dinamikus látásmód felé, a pusztán elméleteket közl megközelítés fel l a gyakorlatban is használható ismeretek felé, az értékmentes tudomány absztrakt feltevése fel l a megalapozott véleménynyilvánítás lehet sége és igénye felé. Ennek megfelel en: A puszta kijelentések mellett cél a vizsgálati módszerek (eszközök, eljárások, elméleti háttér) megmutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése is. Fontos a betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, a várható változások, következmények és a teend k ismerete, valamint a megel zési lehet ségek, az egészséges életmód szabályainak ismerete. Fontos Magyarország és közvetlen környéke (lakókörnyezet) sajátos problémáinak, szempontjainak figyelembevétele. (Különösen a környezet- és természetvédelem, az egészség, betegségmegel zés és a kulturális örökség területén). Az ember és környezete kapcsolatának ismeretében minden témakörben elvárható a helyes döntések fölismerésének képessége. A véleményalkotás szabadságának tiszteletben tartásával elvárható az etikai szempontból fontos kérdésekben az álláspont megfogalmazása, érvekkel való alátámasztása és az ellenérvek ismerete. Egyszer biológiai vizsgálatok elvégzése mellett cél ezek értelmezésének, értékelésének képessége is. A középszint követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szint követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvet en a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehet vé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is. A részletes követelményrendszer használata A részletes követelményrendszer fejezetei témakörök, kulcsfogalmak köré épülnek. A fejezeteken belül a d lt bet s részek tartalmazzák a gyakorlati ismereteket.

86 A követelmények megfogalmazásakor számos, részben szinonim, részben azonban eltér jelentés igét használtunk: Tudja: a szükséges háttérismeretre utal. Ismertesse, jellemezze: adja meg a fogalom (jelenség, folyamat) tartalmát, a kívánt részletességgel írja le, sorolja fel alkotóinak körét. Az ismeret tehát a meghatározás és a felosztás logikai képességét jelenti a megadott mélységig, pontosságig. Ismerje fel: ugyanezt ábra segítségével, annak esetleges jelöléseit, részleteit értelmezve (az ábrát nem a vizsgázónak kell elkészítenie). Rajzolja le: maga a jelölt készítse el a világos, lényegre tör ábrát. Hasonlítsa össze: legyen képes két vagy több önálló ismerethalmazt egy vagy több, világosan látott szempont alapján leírni és az összevetés eredményét megfogalmazni. Értelmezze, elemezze, magyarázza, indokolja: az ismeretet legyen képes tágabb összefüggések közé helyezni, magyarázni. Ezzel a jelenség okait, illetve funkcióit adhatjuk meg. Foglaljon állást: etikai tartalmú (értékválasztást tartalmazó) feladat. A jelöltnek tudnia kell érvelni valamely általa választott álláspont mellett, a követelményekben megadott tények ismeretében, azokat felhasználva. Végezzen el, mutasson ki stb.: konkrétan elvégzend gyakorlati feladatra utal (a középszint szóbeli vizsgán).

87 KÖZÉPSZINT VIZSGA A vizsga célja A középszint érettségi feladatainak megadásakor az a cél, hogy a feladatsor képet adjon a jelölt általános, és a mindennapi élettel kapcsolatos biológiai m veltségér l. A vizsga szerkezete A középszint vizsga írásbeli és szóbeli részb l áll. Az írásbeli 120 perces, központilag összeállított kérdésekb l és javítási útmutatóból áll. Az útmutató alapján a felkészít tanár értékeli. A szóbeli 30 perces felkészülési id után 15 perces feleletb l áll. A szóbeli tételsort a megadott szempontok alapján a felkészít tanár, ill. iskolai szakmai munkaközösség állítja össze. A témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem. Az írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont szerezhet. A két pontszám összeadódik. A vizsgaeredményt az összesített pontszám alapján az általános vizsgaszabályzatban rögzítettnek megfelel en kell megadni. Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja Az általános, ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: biológiai tények és elvek felidézésének képessége, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége, a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége, szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége. Az írásbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet A vizsga tematikája a középszint követelményrendszerben megadott bármely témakört érintheti. Feladattípusok A feladattípusok formai szempontból a következ k: a) Feleletválasztó feladatok igaz/ hamis állítás egyszer választás többszörös választás (bet kombináció felsorolásával): a, b, c variációk négyféle asszociáció struktúra-funkció ill. ábraelemzés illesztés (párosítás)

88 b) Feleletalkotó feladatok rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelm en) ábrakészítés vagy kiegészítés A feladatsor felépítése A középszint írásbeli vizsgán 100 pont szerezhet. Egy-egy részfeladat (item) 1 pontos. A feladatok 50%-a egyszer zárt vég feladattípus. A feladatok javításakor a megadott javítókulcshoz kell ragaszkodni. Szóbeli vizsga A középszint szóbeli vizsga az eddigi gyakorlatnak megfelel en az iskolában rendezhet meg. Segédeszközként az Állat- és Növényismeret c. tankönyvek és a kísérletekhez szükséges eszközök vehet k igénybe. Amennyiben a jelölt terepmunkájáról jegyz könyvet készített és az A) altételként ennek ismertetését választotta, jegyz könyvét az elnök el zetes ellen rzése után használhatja. A tételek száma minimum 20. Valamennyi két altételt tartalmaz. Az A) altétel lehet önálló terepmunkát bemutató felelet (projekt), ha a jelölt ilyet készített és ezt választja. Amennyiben nem terepmunkát választ: laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben d lt bet vel szedett lehet ségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehet ségek 50-50% arányban szerepelnek az altételek között). A B) altételek egy-egy életközeli témafelvetést fogalmaznak meg. A szóbeli vizsga célja Az általános ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszer kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége, az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége, a helyi, ill. regionális problémák ismerete a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megel zési módjaik ismeretének összefüggésében. A szóbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet Mivel a szóbeli vizsgán nem a vizsgakövetelményekben megfogalmazott lexikális ismeretek teljes kör felidézése a cél, a témaköröknek sem kell ezek mindegyikére kiterjednie.

89 Feladattípusok A vizsga két altételb l áll. A) Gyakorlati rész: célja a jelölt laboratóriumi vizsgálatokban és/vagy terepmunkában való jártasságának bemutatása. Két lehet ség nyílik: Ha a jelölt önálló terepmunkát végzett, és err l projektmunkát (jegyz könyvet, szakdolgozatot) készített, vállalkozhat ennek bemutatására. Ez fakultatív lehet ség, melyr l a diák a vizsgára jelentkezés id pontjáig dönt. Ha a jelölt úgy dönt, hogy az A) altételt húzni fogja, feladata vagy laboratóriumi vizsgálat elvégzése, vagy növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével vagy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség él világának jellemzése segédanyag (képanyag video, dia, fénykép) alapján. B) Elméleti rész: A jelölt véleményalkotásának, önálló el adásmódjának próbája a B) altételben fölvetett téma kapcsán fölmerül egészségtani, környezetvédelmi problémáról. A két altételre pont adható. A szóbeli vizsgán elérhet maximális pontszám 50. A szóbeli vizsga felépítése és értékelése A) altétel. A jelölt a felkészülési id alatt elvégzi a vizsgálatot, ill. elemzést, majd röviden kb. 5 perc alatt értékeli eredményeit. A felelet megkönnyítésére vázlatot készíthet és használhat (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A kifejtést önállóan végzi, a tanár a felelet végén segít, kiegészít kérdéseket tehet föl. Az értékelést a szaktanár az el re elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következ : A feladat megértése és helyes elvégzése 10 pont Az értékelés tartalmi helyessége 10 pont A felelet fölépítése, nyelvi kritériumok 5 pont Összesen: 25 pont A nyelvi kritériumok értékelésének szempontjai: Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és egész gondolatmenetbe illesztve, összefügg en és a nyelvhelyesség szabályainak megfelel en adta el, 5 pont Ha a gondolatmenet nem alkot összefügg egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz) 4 pont Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári kérdésekre pótlólag sikeresen megválaszolta 3 pont Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült. 2 pont Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés. 1 pont Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához 0 pont Ezek a szempontok a B) altétel értékelésénél is irányadók. C) altétel. A jelölt a felkészülési id alatt végiggondolja esetleg lejegyzi mondandójának lényegét. Az értékelést a szaktanár az el re elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következ :

90 Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete 15 pont A véleményalkotás képessége, ellentétes vélemények összevetésének képessége 5 pont Nyelvi kifejez készség 5 pont Összesen 25 pont

91 EMELT SZINT VIZSGA A vizsga célja Az emelt szint érettségi vizsga speciális célja az, hogy a jelölt továbbtanulásra való alkalmasságát bizonyítsa. A vizsga szerkezete Az emelt szint vizsga írásbeli és szóbeli részb l áll. Mindkett re központilag kijelölt helyen kerül sor. Az írásbelire 100 pont adható és 240 perc áll rendelkezésre. A feladatsort és a javítási útmutatót is központilag állítják össze és javítása is központilag történik. A feladatlapon az egyes feladatok pontszámait föl kell tüntetni. A szóbeli vizsgabizottság el tt történik, témakörei nyilvánosak, a tételek nem. A szóbeli 30 perces felkészülési id után 20 perces feleletb l áll A szóbelin 50 pont szerezhet, a két pontszám összeadódik, így emelt szinten összesen 150 pont szerezhet. Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán zsebszámológép használható. Az írásbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet Az emelt szint írásos érettséginek lehet séget kell adnia arra, hogy a jelölt általános biológiai m veltségén túl egy általa választott szakterületben való elmélyült tudását is bizonyítsa. Mivel ez feltehet en egybeesik a választott fels fokú oktatási intézmény profiljával, a vizsga olyan kötelez en választható egységet is tartalmaz, amely az egyetemek, f iskolák igényeinek is megfelel, ugyanakkor nem bontja meg az érettségi egységes formáját. Feladattípusok A fentiek figyelembe vételével a javasolt feladattípusok formai szempontból a következ k: a) Feleletválasztó feladatok igaz/ hamis állítás egyszer választás többszörös választás (bet kombináció felsorolásával): a, b, c variációk négyféle asszociáció struktúra-funkció ill. ábraelemzés illesztés (párosítás)

92 b) Feleletalkotó feladatok rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelm en) számolásos feladat (számológép használható) ábrakészítés vagy kiegészítés irányított esszé (a szempontok nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történ pontos megadásával, valamint a tartalomra és a szerkesztésre kapható részpontszámok feltüntetésével). A fontosabb készségek, képességek: egyszer ismeretfelidézés (reproduktív feladat) adatértés és értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok) szövegértés példamegoldás problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a hibalehet ségek felismerése, elemzése) halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelm megjelölésével) ill. fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével) képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata A feladatsor felépítése A vizsga három részb l áll. a) A témakör egészét lefed, egyszer bb feladatok. 50 pont b) Kísérletek eredményeinek értékelése (problémafeladat) 30 pont c) A jelölt által választható esszé 20 pont Összesen: 100 pont A jelölt által szabadon választható esszé (c.) minden évben az alábbi két témakörb l kerül ki (mindkét változat azonos feladattípusú, pontszámú és nehézség ): a) Embertan (élettan és szervezettan, egészséges életmód) b) Ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan Szóbeli vizsga Szóbeli vizsgán 30 perc felkészülési id adott. A központilag kiadott szöveggy jtemény használható. A szóbeli vizsga célja A szóbeli vizsga célja, hogy a fels oktatásban (is) szükséges készségek, képességek meglétét bizonyítsa, önálló ismeretszerzésre és feldolgozásra serkentsen, el segítse a lényegretör, pontos fogalmazást. Cél, hogy elkerülve a fölösleges ismétl dést ne az írásbelin már bizonyított lexikális tudásáról, hanem kifejez készségér l, problémaérzékenységér l, olvasottságáról tegyen bizonyságot. A vizsgázónak olyan feladatokat kell kapnia, melyek részleges egységességet biztosítanak (tematikailag és értékelésben is), ugyanakkor a különböz képzési irányoknak megfelel sajátos igényeket is képesek kielégíteni.