EXTOX-UNI K1/K2 TELEPÍTETT GÁZÉRZÉKELŐ KÉSZÜLÉK MŰSZERKÖNYV www.gazerzekelo.hu Gyártó : MŰSZER AUTOMATIKA KFT. 2030: Érd, Alsó u. 10., Pf. 56. Telefon : {06/23} 365-087, -152, -280, 366-748, -838 Telefax: {06/23} 365-837 Szerviz : 2040: Budaörs, Komáromi u 22. Telefon/fax: {06/23} 416 761 III. kiadás 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉSZÜLÉK RENDELTETÉSE 2. A KÉSZÜLÉK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 2.1. A készülék felépítése 2.2. A készülék távadói és működése 2.3. A készülék központi egysége és működése 3. A KÉSZÜLÉK TELEPÍTÉSE ÉS ÜZEMBE HELYEZÉSE 3.1. A készülék telepítésének feltételei 3.2. A távadó és a központi egység elhelyezése 3.3. A távadó és a központi egység kábelezésének kiépítése 3.4. Az üzembe helyezés feltételei, az üzembe helyezés, az üzembe helyezett gázérzékelő készülék átadása a megrendelőnek 4. KEZELÉSI, ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁS 4.1. Kezelőszervek és állapotjelzések 4.2. Csatlakozási pontok 4.3. A készülék üzemeltetése, kezelése, állapotjelzéseinek értelmezése 4.4. A gázérzékelő berendezések tisztítása 5. A KÉSZÜLÉK BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉSÉNEK FELTÉTELEI 5.1. A készülék biztonságos üzemeltetése robbanásveszélyes környezetben 5.2. Érintésvédelmi szempontok 5.3. A gázérzékelő készüléken alkalmazott rövidítések és jelek jelentése 6. MŰSZAKI ADATOK 6.1. Központi egység 6.2. Távadó 7. GARANCIA 8. SZERVIZ, KARBANTARTÁS III. kiadás 2
1. A KÉSZÜLÉK RENDELTETÉSE Az EXTOX-UNI K1/K2 egy-, és kétcsatornás telepített, távadós rendszerű célzottan ipari felhasználásra szánt gázérzékelő készülék elsősorban kazánházakban, a gázérzékelő készülékkel felügyelt helyiségben, az ott lévő berendezések rendellenes működése esetén levegőbe kerülő metán, vagy propán-bután gázok koncentrációjának a mérésére, valamint előre meghatározott koncentráció szintekhez rendelt automatikus beavatkozás vezérlésre alkalmas. Az automatikus beavatkozás vezérlés olyan koncentrációkhoz van rendelve, amely alacsonyabb a levegőbe kerülő robbanásveszélyes anyag alsó robbanási határkoncentrációjánál. Így a gázérzékelő készülék alkalmazásával egy esetleges gázrobbanás megelőzhető, következményei elkerülhetőek. III. kiadás 3
2. A KÉSZÜLÉK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 2.1. A készülék felépítése Az EXTOX-UNI K1/K2 telepített egy-, vagy kétcsatornás gázérzékelő készülék a központi egységből és a távadókból áll. A K1 egycsatornás változat egyetlen távadót, a K2 kétcsatornás változat két távadót működtet. Az EXTOX-UNI K2 két távadót működtető változat a gázkoncentrációt két mérőkörben egymástól függetlenül méri, de közös beavatkozás vezérlést hajt végre. A központi egység és a távadók a felhasználás igényeinek megfelelően egymástól távol is elhelyezhetőek. A távadókat és a központi egységet kábelekkel kell összekötni. Az alkalmazott kábelektől függően az egyes távadók és a központi egység közötti maximális távolság meghatározott. 2.2. A készülék távadói és működése Az EXTOX-UNI K1/K2 telepített gázérzékelő készülékek az E-TD-S1 típusú félvezetős távadókkal működnek. A távadók feladata, hogy a központi egység számára a gázkoncentrációt villamos jellé alakítsák úgy, hogy ez a robbanásveszélyes környezetben történő üzemeltetés szabályainak is megfeleljen. A távadók az érzékelőket és a kábel csatlakoztatásához szükséges alkatrészeket tartalmazzák. A távadókban félvezetős érzékelő alakítja át a gázkoncentrációt villamos jellé. Az érzékelő működési tulajdonságai miatt speciálisan kialakított nyomásálló tokozásban helyezkedik el. A tokozás lehetővé teszi az érzékelést, de megakadályozza, hogy a tokozás belső részében bizonyos körülmények esetén létrejövő gyújtás átterjedjen a külső térre. A fokozott biztonságú távadódobozba a központot és a távadót összekötő kábel tömszelence segítségével rögzíthető, a kábelerek biztonságos bekötésére a távadóban megfelelő sorkapcsok helyezkednek el. A távadó rögzítését erre a célra alkalmasan kialakított távadótalp segíti, a távadó legfontosabb adatai a távadódoboz oldalára erősített adattáblán szerepelnek. A távadók rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó információkat különálló gépkönyv taglalja. 2.3. A készülék központi egysége és működése Az EXTOX-UNI K1/K2 gázérzékelő központi egység lehetővé teszi a hozzá kapcsolódó távadók biztonságos üzemeltetését robbanásveszélyes környezetben, feldolgozza az érzékelők villamos jeleit, beavatkozás vezérlő kontaktusokat működtet, a készülék működésére, a kontaktusok állapotára és egyúttal a koncentráció tartományára utaló jelzéseket ad. A távadók számától függetlenül négy különböző funkciójú beavatkozás vezérlő kontaktussal rendelkezik. III. kiadás 4
Ezek közül kettőt, az előjelzést és a riasztást az aktuális gázkoncentráció vezérli. Mindkét szint a robbanásveszélyes gáz alsó robbanási határkoncentrációjánál kisebb értékre van beállítva. A koncentráció növekedése folyamán először az előjelezési szinthez rendelt beavatkozás vezérlés, további növekedés esetén a riasztási szinthez rendelt beavatkozás vezérlés lép működésbe. A két beavatkozási szint működése között lényeges különbség, hogy, az előjelzési szinthez tartozó beavatkozás vezérlés a működését előidéző gázkoncentráció megszűnése esetén automatikusan kikapcsol, a riasztás szint elérésénél működésbe lépő beavatkozás vezérlés a működését előidéző gázkoncentráció megszűnése esetén nem kapcsolódik ki, csak akkor, ha ezt a központi egység részét képező erre a célra kialakított gombbal lenyugtázzák. A riasztási szintnél nagyobb koncentrációk megléte esetén a riasztást nem lehet nyugtázni. A riasztási szint beavatkozás vezérlő kontaktusa beépített szervizkapcsoló segítségével hatástalanítható. A harmadik kontaktus az önhiba. Működése estén a gázérzékelő készülék nem üzemképes. Az önhiba működése biztonsági okokból a riasztás működését is eredményezi, viszont segítségével riasztási állapotban megkülönböztethető a gázkoncentrációból eredő riasztás a készülék esetleges meghibásodásából eredő riasztásától. A negyedik kontaktus a nyugtázható hangjelzés. A felhasználás igényeitől függően az előjelzési, vagy a riasztási szinthez tartozó gázkoncentráció elérésekor lép működésbe, illetve akkor is, ha az önhiba eredményez riasztást és a hangjelzés a riasztáshoz van rendelve. Lehet feszültségmentes, vagy feszültség alatti kialakítású is. A készülék pillanatnyi működési állapotától függetlenül, a riasztási szint törléséhez is szükséges nyomógombbal nyugtázható. A központi egységnek három, egymástól megerősített szigeteléssel elkülönített villamos csatlakozási felülete van. Ezek a hálózati táplálás, a beavatkozás vezérlő kontaktusok és a távadó csatlakozási pontok. A különböző szerepű beavatkozás vezérlő kontaktusok között szintén megerősített szigetelés van, ezért a készülék felhasználásánál megengedett azokat különböző feszültségszintű áramkörökhöz is csatlakoztatni. A központi egység felépítése olyan, hogy egyben a kábelrendező doboz szerepét is betölti. Megfelelő tömszelencék és sorkapcsok segítségével a készülékhez kapcsolódó minden kábel közvetlenül beköthető. III. kiadás 5
3. A KÉSZÜLÉK TELEPÍTÉSE ÉS ÜZEMBE HELYEZÉSE 3.1. A készülék telepítésének feltételei Az EXTOX-UNI K1/K2 típusú gázérzékelő készüléket csak olyan helyen szabad telepíteni, amely követelményeinek a készülék műszaki paraméterei maradéktalanul megfelelnek. A telepítési helyet ezen túlmenően úgy kell megválasztani, hogy biztosított legyen a készülék üzembe helyezésénél, rendszeres karbantartásánál végzendő munkák lehetősége, valamint a készülék rendeltetésszerű, biztonságos üzemeltetése és kezelése. Mivel a készülék két része a központi egység és a távadó egymástól lényegesen eltérő tulajdonságú villamos berendezés, ezért ezekre különálló szabályokat kell figyelembe venni. Az EXTOX-UNI K1/K2 központi egység nem robbanásbiztos villamos berendezés, ezért robbanásveszélyes helyiségben, vagy övezetben tilos telepíteni. Az E-TD-S1 típusú távadót csak a gépkönyvében taglalt előírásoknak megfelelően szabad telepítent. Amennyiben a készülék telepítését hatóság írja elő, akkor a telepítéshez tervdokumentációnak kell készülnie. Az abban foglaltakat be kell tartani, a tervdokumentáció tartalma azonban nem mondhat ellen a gázérzékelő készülék telepítésére itt felsorolt szabályoknak. 3.2. A távadó és a központi egység elhelyezése A távadó és a központi egység elhelyezéséről a tervdokumentáció rendelkezik. Ennek hiányában az elhelyezésről csak kellő körültekintés után lehetséges helyesen dönteni. A távadók elhelyezéséről a gépkönyvükben szereplő információkat figyelembe véve kell határozni. A központi egység esetében az övezethatáron kívül, de a lehetséges maximális telepítési távolságon belül olyan helyet kell választani, ahol a környezeti körülmények az üzemeltetéshez megfelelőek, biztosítható a könnyű kezelhetőség és ésszerű kábelezés lehetséges. A központi egységet óvni kell sugárzó hő hatásától. Az EXTOX-UNI K1/K2 gázérzékelő központi egység függőleges felületen történő rögzítésre alkalmas. III. kiadás 6
3.3. A távadó és a központi egység kábelezésének kiépítése Minden távadót egy-egy kábel köt össze a központi egységgel. Ezeknek a kábeleknek egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. A távadóba csak olyan kábel köthető be a távadó műszaki adatainak megfelelően, amely kábelátmérőben és érkeresztmetszetben megfelelő, továbbá alkalmas övezethatáron belül történő telepítésre. A távadó és a központi egység között a távadókábelben ne legyen toldás. A távadókábel hurokellenállása nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb értéket. A távadókábelt a távadótól 40cm-en belül már rögzíteni kell. A távadókábel nyomvonalánál tervdokumentáció hiányában arra kell törekedni, hogy minimális legyen az övezethatáron belül lévő szakasz. A központi egységben a gázérzékelő készülék távadóihoz, a tápellátásához, hangjelző berendezéshez, az egyéb beavatkozás vezérlés számára szükséges kábeleknek külön kábel bevezetési lehetőség van kialakítva. Ha a beavatkozás vezérlésben vannak különböző feszültségszintű áramkörök, akkor ezek vezetékeit nem szabad azonos kábeltörzsben vezetni. A kábelezést végzőknek nem feladata a kábelek bekötése sem a távadóba, sem a központi egységbe. 3.4. Az üzembe helyezés feltételei, az üzembe helyezés, az üzembe helyezett gázérzékelő készülék átadása a megrendelőnek. Az üzembe helyezés feltétele a kábelezéssel együtt szakszerűen telepített gázérzékelő készülék és a hálózati feszültség megléte. A készülék üzembe helyezését sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő, vagy sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezéseket kezelők, javítók műszaki vezetője tanfolyamot végzett olyan szakember végezheti, aki rendelkezik az EXTOX-UNI K1/K2 típusú gázérzékelő készülék szakszerű üzembe helyezéséhez és karbantartásához szükséges diagnosztikai egységgel, valamint jogosult annak használatára. Az EXTOX-UNI K1/K2 típusú gázérzékelő készüléket az üzembe helyezéséhez és karbantartásához szükséges diagnosztikai egység használata nélkül nem lehet üzembe helyezni! Ha ezt valaki mégis megteszi, akkor ez nem szakszerű, a megbízható működést nem biztosítja és egyben garanciavesztéssel is jár! III. kiadás 7
Az üzembe helyezés alkalmával a készülék kábeleit be kell kötni, a relékontaktusokhoz kapcsolódó beavatkozó áramköröket terhelési szempontból, a hálózati feszültséget előirt paraméterei szempontjából, valamint a készülék egészét robbanásbiztos szempontok szerint ellenőrizni kell. Megfelelő eredmény esetén a készüléket áram alá kell helyezni, majd kalibráló anyag segítségével teljes körű működési ellenőrzést kell végrehajtani. A működési ellenőrzés végén a beépített szervizkapcsolót feltétlenül üzemállásba kell kapcsolni! Az eredményes üzembe helyezésről üzembe helyezési jegyzőkönyv készül, amelyet az üzembe helyezést végző, valamint az üzembe helyezési munkálatokat a megrendelő vagy megbízottja részéről átvevő felelős személyek aláírásukkal hitelesítenek. A teljes körű működési ellenőrzésbe csak a készülék működésének ellenőrzése tartozik bele, a beavatkozás vezérlő kontaktusokra kapcsolódó beavatkozó áramkörök helyes működése már nem. Így ha pl. a beavatkozó áramkörök az üzembe helyezés időpontjáig nincsenek kiépítve, a gázérzékelő készülék akkor is üzembe helyezhető. Érdemes azonban az üzembe helyezést olyan előre egyeztetett időpontban elvégezni, hogy a teljes rendszer pl. a vészszellőztetéssel, gázmágnesszeleppel, hang- és fényjelzésekkel együtt kipróbálható legyen a későbbi esetleges működési rendellenességek elkerülése érdekében. Ha az üzembe helyezés feltételei nincsenek meg, vagy a megrendelő részéről egyéb műszaki körülmények az előre egyeztetett időpontban nem megfelelőek és az azonnali változtatás nem lehetséges, akkor az üzembe helyezés a megrendelő hibájából meghiúsul. Ezt a tényt szintén aláírásokkal ellátott üzembe helyezési jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A meghiúsult üzembe helyezés miatt felmerülő költségek a megrendelőt terhelik. III. kiadás 8
4. KEZELÉSI, ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁS 4.1. Kezelőszervek és állapotjelzések Az EXTOX-UNI K1/K2 típusú gázérzékelő készülék központi egységén a következő kezelőszervek és állapotjelzések találhatók: szervizkapcsoló, a diagnosztikai egység csatlakozója, nyugtázó gomb, üzem LED {zöld}, hangjelzés LED {piros}, csatornánként 1db előjelzés LED {piros}, csatornánként 1db riasztás LED {piros}, csatornánként 1db önhiba LED {sárga} A nyugtázógomb kivételével minden kezelőszerv és állapotjelzés a központi egység tokozatán belül helyezkedik el. A készülékben lévő B1 jelű hálózati olvadóbetéthez a tokozaton belül elhelyezkedő vezérlőház megbontásával lehet csak hozzáférni. 4.2. Csatlakozási pontok Az EXTOX-UNI K1/K2 típusú gázérzékelő készülék központi egységében a következő számozott csatlakozási pontok találhatók: 1 Hálózati transzformátor szekunder tekercs (gyárilag bekötve) 2 Hálózati transzformátor szekunder tekercs (gyárilag bekötve) 3 Nyugtázógomb (gyárilag bekötve) 4 Nyugtázógomb (gyárilag bekötve) 5 2. csatorna kiegészítő riasztásrelé (opcionálisan gyárilag bekötve) 6 1. csatorna kiegészítő riasztásrelé (opcionálisan gyárilag bekötve) 7 2. csatorna kiegészítő előjelzés relé (opcionálisan gyárilag bekötve) 8 1. csatorna kiegészítő előjelzés relé (opcionálisan gyárilag bekötve) 9 Kiegészítő relék közös tápfeszültsége (opcionálisan gyárilag bekötve) 10 1. távadó fűtés (tápfeszültség) 11 1. távadó érzékelő elektróda (kimenet) 12 1. távadó érzékelő elektróda(kimenet) 13 1. távadó fűtés (tápfeszültség) 14 2. távadó fűtés (tápfeszültség) 15 2. távadó érzékelő elektróda (kimenet) 16 2. távadó érzékelő elektróda (kimenet) 17 2. távadó fűtés (tápfeszültség) 18 230V hálózati tápfeszültség fázisvezető 19 Hálózati transzformátor primer tekercs, biztosított fázisvezető (gyárilag bekötve) 20 Hálózati transzformátor primer tekercs nullavezető (gyárilag bekötve) 21 230V hálózati tápfeszültség nullavezető III. kiadás 9
22 Beavatkozás vezérlő kimenet (nyugtázható hangjelzés) 23 Beavatkozás vezérlő kimenet (nyugtázható hangjelzés) 24 Beavatkozás vezérlő kimenet (önhiba, záró érintkező) 25 Beavatkozás vezérlő kimenet (önhiba, morze érintkező) 26 Beavatkozás vezérlő kimenet (önhiba, bontó érintkező) 27 Beavatkozás vezérlő kimenet (előjelzés) 28 Nem bekötött pont 29 Beavatkozás vezérlő kimenet (előjelzés) 30 Beavatkozás vezérlő kimenet (riasztás) 31 Nem bekötött pont 32 Beavatkozás vezérlő kimenet (riasztás) Ha a készüléket 24V-os egyenfeszültségről kell működtetni, akkor a hálózati transzformátor elmarad, a tápfeszültséget az 1. 2. csatlakozási pontokra kell kötni. A polaritás tetszés szerinti lehet. A nyugtázható hangjelzés feszültség alatti változata esetén a fázisvezető bekapcsolt hangjelzés esetén a 23. csatlakozási ponthoz kapcsolódik. 4.3. A készülék üzemeltetése, kezelése, állapotjelzéseinek értelmezése Az EXTOX-UNI K1/K2 típusú gázérzékelő készülék a riasztás és a hangjelzés kézi nyugtázását kivéve automatikus üzemű, kezelést nem igényel. Bekapcsolt állapotát az üzem LED fénye jelzi. Bekapcsolás után kb. 1perc bemelegedési időre van szükség. Ezalatt az idő alatt a gázérzékelő készülék még nem üzemkész, a többi állapotjelző LED nem világíthat és a beépített beavatkozás vezérlő relék nem húzhatnak meg. A nem meghúzott állapot (ez a beépített relék alaphelyzete) biztonsági okokból a riasztási és önhiba állapotnak, ezen túlmenően pedig előjelzés és hangjelzés mentes üzemnek felel meg. A bemelegedési idő lejárta után a beavatkozás vezérlő relék a gázkoncentrációnak és a működési állapotnak megfelelően működnek. A gázkoncentráció tartományát és a készülék működési állapotát az állapotjelző LED-ek jelzik. Kétcsatornás készülék esetében a közös hang és önhiba beavatkozás vezérlő relék állapotát az egyes csatornák állapotjelzései "vagy" kapcsolatban határozzák meg. A készülék állapotjelzései szerint három koncentráció tartomány különböztethető meg. Ezek az előjelzési szintnél kisebb, a előjelzési szint és a riasztási szint közötti, valamint a riasztási szintnél nagyobb koncentrációk. Ha a készülék kétcsatornás változatú, akkor az egyes csatornákon ezek a szintek egymástól külön-külön előre beállíthatók. A koncentráció tartományának kijelzése és a beavatkozás vezérlés az előre beállított értékeknek megfelelően történik. Ha az előjelzés és riasztás LED nem világít, akkor a koncentráció kisebb, mint az előjelzési szint, az előjelzés relé alaphelyzetben van, a III. kiadás 10
riasztás relé húz. Ha csak az előjelzés LED világít, a riasztás LED nem, akkor a koncentráció az előjelzési szintnél nagyobb, de a riasztási szintnél kisebb. Ilyenkor az előjelzés és a riasztás relé is húz. Ha a riasztás LED is világít, akkor a gázkoncentráció meghaladta a riasztási szintet, a riasztás relé alaphelyzetbe áll. A riasztási állapot tárolódik a készülékben, tehát ha a koncentráció a riasztási szint elérése után lecsökken, a riasztási állapot akkor sem törlődik magától. A riasztási állapotot a nyugtázógombbal lehet törölni, de csak akkor, ha a gázkoncentráció már lecsökkent a riasztási szint alá. Sikeres törlés esetén a riasztás LED kialszik, a riasztás relé ismét meghúz. Az felsorolt LED és reléműködés mindkét csatornára külön-külön vonatkozik. A beavatkozás vezérlések közül a nyugtázható hangjelzést az előjelzési, vagy a riasztási szint elérése kapcsolja be. Ha ez megtörtént, akkor a hangjelzés LED világít, a hangrelé meghúz. Törölni ugyancsak a nyugtázógombbal lehet a készülék más beavatkozás vezérlésének állapotától függetlenül bármikor. Helyes működés esetén nem lehet önhiba jelzés. Az önhibajelzés az előjelzéshez és a riasztáshoz hasonlóan csatornánként történik. Ha nincs önhibajelzés, akkor az önhibarelé meghúzott állapotban van. Önhibajelzés esetén az önhiba LED világít, az önhiba relé alaphelyzetbe kerül. Az önhibajelzés riasztást is eredményez, amit csak az önhiba megszüntetése után lehet törölni. Ha a készülékben a nyugtázható hangjelzés a riasztáshoz van rendelve, akkor az önhibajelzés bekapcsolódása a hangjelzés bekapcsolódását is eredményezi. Meghibásodás esetén, a felügyelt létesítmény elengedhetetlen üzemeltetésének biztosítása érdekében a hiba haladéktalan kijavításának időpontjáig lehetőség van a riasztási szint beavatkozás vezérlésének blokkolására, a szervizkapcsoló szervizállásba kapcsolásával. A szervizkapcsolóhoz hozzáférni csak a központi egység plombált fedelének eltávolítása után lehetséges. Figyelem! A szervizkapcsolót felelős személynek csak akkor szabad szervizállásba kapcsolnia, ha a készülék önhibát jelez és egyértelműen meggyőződött arról, hogy a felügyelt létesítményben nincs robbanásveszélyes gázkoncentráció. A hiba kijavításáig a létesítmény üzemeltetésére fokozott figyelmet kell fordítani, mert a készülék szervizállásban nem látja el rendeltetésszerű feladatát. A szervizkapcsoló szervizállásban a beavatkozás vezérlő csatlakozási pontok közül a riasztási pontokat zárja rövidre. III. kiadás 11
Összefoglaló táblázat a beavatkozás vezérlő relék működésére a készülék működési állapotainak függvényében A készülék állapota Beavatkozás vezérlő relék állapota Előjelzés Riasztás Önhiba Hangjelzés Bemelegedési idő alatt, vagy tápellátás alaphelyzet alaphelyzet alaphelyzet alaphelyzet nélkül K. E szint alatt alaphelyzet húz húz alaphelyzet K. E és R szint húz húz húz * között K. R szint felett húz alaphelyzet húz húz Önhiba alaphelyzet alaphelyzet alaphelyzet ** K... koncentráció *... ha előjelzéshez van rendelve akkor húz, ha a riasztáshoz, akkor alaphelyzet **...ha riasztáshoz van rendelve, akkor húz Kétcsatornás készülék esetében mindkét csatornának önálló előjelzés és riasztás reléje van, működésük az adott csatorna állapotának megfelelően külön-külön történik. Az önhiba és hangjelzés relék közösek, működésüket a két csatorna vagy kapcsolatban vezérli. 4.4. A gázérzékelő készülék tisztítása A távadók szükséges tisztítását az érzékelő nyomásálló tokozatának részét képező szinterszűrő miatt ajánlott szakszervízre bízni. A központi egységet szükség esetén vízzel nedvesített textíliával szabad tisztítani. III. kiadás 12
5. A KÉSZÜLÉK BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉSÉNEK FELTÉTELEI 5.1. A készülék biztonságos üzemeltetése robbanásveszélyes környezetben Az EXTOX-UNI K1/K2 típusú központi egységhez tilos olyan villamos berendezéseket kapcsolni, amelyek nem a rendeltetésszerű használathoz szükségesek, illetve villamos paraméterei túllépik a gázérzékelő készülék műszaki adataiban szereplő határadatokat! A gázérzékelő készülékben tilos a gyártó engedélye nélkül bármilyen módosítást végrehajtani! A távadókra vonatkozó részletes előírások azok gépkönyveiben olvashatók. 5.2. Érintésvédelmi szempontok A központi egység 230V-os hálózati feszültségről működő kettős szigetelésű villamos berendezés. A tokozatának felbontása illetéktelen személyek számára tilos és életveszélyes. A központi egység kábelezését úgy kell végrehajtani, hogy a különböző feszültségszintű áramkörök közötti megerősített szigetelés ne sérüljön. A hálózati táplálás nulla és fázisvezetőjét feltétlenül a csatlakozási pontok kiosztásának, illetve a bekötési segédletnek megfelelően kell bekötni. A hangjelzést vezérlő relékimenet a felhasználás igényeinek megfelelően lehet aktív, feszültség alatti változatú is. Ilyenkor erre a kimenetre a központi egység hálózati tápfeszültsége fog kapcsolódni. A gázérzékelő központi egység konstrukciós kialakítása olyan, hogy a távadókat nem kell védővezetőhöz csatlakoztatni, de a távadók pl. földelt vasszerkezetre történő rögzítése megengedett. 5.3. A gázérzékelő készüléken alkalmazott rövidítések és jelek jelentése Ü E R Ö H üzem előjelzés riasztás önhiba hangjelzés Kettős, vagy megerősített szigeteléssel védett készülék Vigyázat! {Utalás a dokumentációra!} B1 Hálózati olvadóbetét III. kiadás 13
6. MŰSZAKI ADATOK 6.1. Központi egység Típus: Robbanásbiztos védettség: Nincs Táplálás: A hálózati olvadóbetét: Érintésvédelmi osztály: Mérési tartomány: Működtethető távadó: A távadókábel max. hurokellenállása: Beavatkozás vezérlő relékimenetek: Előjelzési szint: Riasztási szint: Méretek: EXTOX-UNI K2 (kétcsatornás), vagy EXTOX-UNI K1 (egycsatornás változat) 210...242V 50Hz 15VA, vagy 22...28V DC 0.3A Az esetleges 24V-os táplálás csak a 230V-os hálózattól megerősített szigeteléssel elválasztott lehet. 630mAT 250V II. A távadó mérési tartományával azonos E-TD-S1 (félvezetős) 3Ω (SZRMKVMJ 4X1.5mm 2 esetén ez kb. 150m) riasztás (1db kontaktus záró és morze érintkező kivezetésével, 250V AC, vagy 30V DC 2A terhelhetőség) előjelzés (1db kontaktus záró és morze, érintkező kivezetésével 250V AC, vagy 30V DC 2A terhelhetőség) önhiba (1db kontaktus, záró, morze és bontó érintkező egyaránt kivezetve 250V AC, vagy 30V DC 2A terhelhetőség) nyugtázható hang (1db záró, 250V AC vagy 30V DC 2A terhelhetőség feszültségmentes változatban, illetve feszültség alatti változatban jelzés alatt a kimeneten a hálózati feszültség jelenik meg, terhelhetőség 100mA) Szokásos beállítási érték 20ARH% 10ARH%...50ARH% között beállítható, mindig kisebb, vagy egyenlő a riasztási szintnél Szokásos beállítási érték 40ARH% 10ARH%...50ARH% között beállítható, mindig nagyobb, vagy egyenlő az előjelzési szintnél 300 x 200 x 130 mm (szé., ma., mé.) III. kiadás 14
Védettség (MSZ IEC 529): IP54 Működési hőmérséklet: 0 o C...40 o C 6.2. Távadó A műszaki adatokat lásd a távadók műszerkönyvében! III. kiadás 15
7. GARANCIA A Műszer Automatika Kft az EXTOX-UNI K1/K2 gázérzékelő készülékekre rendeltetésszerű használat esetén az üzembe helyezéstől számított 1 évig garanciát vállal. A garancia csak gyártási eredetű hibákra vonatkozik. A garancia feltétele a telepítésre, az üzembe helyezésre, a kezelésre, üzemeltetésre és biztonságos alkalmazásra vonatkozó előírások maradéktalan betartása. III. kiadás 16
8. SZERVIZ, KARBANTARTÁS A gázérzékelő berendezést a megbízható hosszú távú működés érdekében rendszeresen karban kell tartani. A karbantartás az általános műszaki állapot felmérésén túlmenően kiterjed a készülék robbanásbiztos védettségét meghatározó alkatrészek és azok szerelésének felülvizsgálatára, a rendeltetésszerű működés ellenőrzésére, valamint szükség esetén a hibajavításra és a beállítás pontosítására is. Figyelem! Az EXTOX-UNI K1/K2 típusú gázérzékelő készüléket az üzembe helyezéséhez és karbantartásához szükséges diagnosztikai egység használata nélkül nem lehet karbantartani! Ha ezt valaki mégis megkísérli, akkor ez nem szakszerű és a megbízható működést nem biztosítja! A gázérzékelő készülék üzemeltetése során esetleg fellépő működési rendellenességek elhárítására a rendszeres karbantartásokon kívül is van lehetőség. A gyors hibaelhárítás érdekében közölni kell: -a rendszer telepítési helyét, -a hiba bekövetkeztének időpontját, -a hibajelenség pontos leírását, -a hiba bekövetkeztének körülményeit. Egyeztetni kell mikor kezdődhet meg a hibaelhárítás, biztosítani kell az egyeztetett időpontra a munkavégzés lehetőségét, meg kell nevezni azt a felelős személyt aki az üzemeltető részéről a gázérzékelővel felügyelt létesítmény szakfelügyeletét biztosítja. A Műszer Automatika Kft szervizrészlegével karbantartási szerződést lehet kötni. A szerződéssel biztosítható a készülék időszakos rendszeres karbantartása. III. kiadás 17