Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február
I. Általános ismertető... 4 1.1. A felmérés célja... 4 1.2. Általános adatok a Közép-magyarországi régióról... 4 1.2.1. Népesség életkörülmények... 5 1.2.2. Gazdasági jellemzők... 7 1.2.3. Jellemző ágazatok... 8 1.2.4. Foglalkoztatás, keresetek... 10 II. A munkaerőpiac térségi jellemzői... 11 2.1. Általános áttekintés... 11 2.2. A térségek értékelése... 11 Főváros... 11 Cegléd... 13 Érd... 14 Gödöllő... 15 Szentendre... 16 Vác... 17 Budaörs... 18 Dabas... 19 Monor... 20 Nagykáta... 21 Ráckeve... 22 Zsámbék... 23 III. A munkaerő-piaci helyzet alakulása... 25 3.1. A munkaerő-piaci változások iránya... 25 A be- és kilépési forgalom alakulása A munkanélküliség relatív szintjének alakulása 3.2. A munkaerő iránti kereslet és kínálat, a munkanélküliek összetétele... 27 A keresleti oldal elemzése Regisztrált munkanélküliek struktúrája 3.3. Pályakezdő munkanélküliek... 30 3.4. A munkanélküliek ellátása... 32 3.5. A foglalkoztatási eszközök jellemzői... 32 Tartalomjegyzék
IV. Az adatgyűjtés főbb jellemzői... 35 4.1. A Közép-magyarországi Régió gazdasági szervezeteinek ismertetése... 35 4.2. A mintavétel értékelése... 36 4.3. A mintavétel sikeressége... 37 V. Reál és pénzügyi folyamatok... 39 5.1. Kapacitásbővítési beruházási szándékok... 39 5.2. A rendelésállomány alakulása... 42 5.3. A jegyzett tőke a külföldi tulajdonos hányad szerint... 44 5.4 A gazdálkodó szervezetek jelenlegi helyzetére és jövőbeni kilátásaira vonatkozó értékelések... 45 VI. A vállalati munkaerő gazdálkodás... 48 6.1. A mintában szereplő gazdálkodók állományi létszámának összetétele... 48 6.2. A mintában szereplők létszámváltozási tervei... 50 6.2.1. A tervezett állományi létszámmozgás... 50 6.2.2. A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalása... 52 6.2.3. A munkaerő kölcsönzés... 53 6.2.4. Az alkalmi munkaviszony... 54 6.2.5. A létszámleépítés értékelése... 55 6.2.6. A munkaerő-forgalom régió szintű kiterjesztése... 55 6.2.7. A létszámváltozás ágazatonkénti értékelése... 55 6.2.8. A foglalkoztatottak állományi létszáma... 57 6.3. A munkaerőigény megjelenítése a munkáltatók részéről... 57 6.4. A pályakezdők foglalkoztatása... 60 VII. A Közép-magyarországi Régió munkaerőpiac várható változásai... 68 7.1. A regisztrált munkanélküliek számának előrejelzése... 68 7.2. A regisztrált munkanélküliek becsült száma 2007. dec. 20.-án... 70 Tartalomjegyzék
Mellékletek: 1. sz. melléklet: A statisztikai állományi létszámban várható változás 2007. évben (ágazatok szerint) 2. sz. melléklet: A statisztikai állományi létszámban várható változás 2008. évben (ágazatok szerint) 3. sz. melléklet: A külföldi munkavállalók statisztikai állományi létszámában várható változások 2007. évben (ágazatonként) 4. sz. melléklet: A külföldi munkavállalók statisztikai állományi létszámában várható változások 2008. évben (ágazatonként) 5. sz. melléklet: A statisztikai létszámba nem tartozó kölcsönvett munkaerő változása 2007. évben (ágazatonként) 6. sz. melléklet: A statisztikai létszámba nem tartozó kölcsönvett munkaerő változása 2008. évben (ágazatonként) 7. sz. melléklet: Munkaviszony megszűnésében érintettek 2008 évre várható száma (állománycsoportok és ágak szerint) 8. sz. melléklet: A létszámfelvételben érintettek 2008. évre várható száma (állománycsoportok és ágak szerint) 9. sz. melléklet: Romló pozíciójú foglalkozások - Keresett foglalkozások, szakmák - Keresett foglalkozások, amelyeknél pályakezdők felvételét tervezik a 2008. év végéig a tervezett létszámfelvételek nagyságcsoportja szerint (az egyes nagyságcsoportokon belül csökkenő sorrendben) Tartalomjegyzék
I. Általános ismertető 1.1. A felmérés célja 2007. őszén harmadik alkalommal került sor a Munkaügyi Minisztérium és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) közös kutatására, a versenyszektor rövid-távú gazdasági kilátásait és munkaerő piaci döntéseit előrejelző megalapozó vállalati empirikus vizsgálatára. A felmérés épít az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) -1991 óta félévente, majd évente által készített rövid-távú munkaerő piaci prognózis tapasztalataira. A felmérés több ezer munkáltatót felölelő adatgyűjtésre épül, az adatlapok az elmúlt évek tapasztalatai alapján folyamatosan került továbbfejlesztésre. A megkérdezett vállalkozások között egyaránt szerepelnek mikro-vállalkozások és nagy létszámot foglalkoztató cégek. A különösen kiterjedt minta, miközben minden eddiginél nagyobb érvényességű előrejelzések lehetőségét biztosítja, lehetővé teszi azt is, hogy behatóbban és eredményesebben vizsgálhassuk az egyes cégcsoportok üzleti kilátásait és az azokban megmutatkozó különbségeket. Az interjúkészítés során a konkrét, kérdőíven megfogalmazott - gazdálkodásra és létszám adatokra vonatkozó - kérdéseken túl, a gazdálkodó szervezetek vezetőitől az előttük álló évre vonatkozó, elvárásaikra is választ várunk. Az adatok feldolgozásából, illetve a felmérés kapcsán nyert egyéb információk összegzéséből fontos következtetések vonhatók le az egyes régiók meghatározó folyamataira, többek között: a várható fő munkaerő piaci változások, a létszámgazdálkodást befolyásoló gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulására, az eltérő adottságú régiókban lezajlott gazdasági folyamatok munkaerőpiacra gyakorolt hatására, a hiányszakmák feltérképezése, a várható munkaerő-mozgásról, a gazdálkodók részéről megfogalmazott szándékok figyelembevételével, a foglalkoztatás jellegében megfigyelhető tendenciák feltárása, a munkaerő forgalomban résztvevők összetétele, létszámmozgás vizsgálata, az elemzések felhasználásával meghatározhatók a foglalkoztatási szolgálat feladatai, tervezhető a pénzeszközök átcsoportosítása, illetve az esetleg szükséges személyi, szervezeti változások. 1.2. Általános adatok a Közép-magyarországi régióról A hét régió közül területileg a legkisebb, az ország területéből összesen 7,4%-ot elfoglaló, de az ország társadalmi-gazdasági életében elfoglalt helyét tekintve viszont a legjelentősebb a várost és Pest megyét magában foglaló Közép-magyarországi régió. A térség kiemelkedő szerepe alapvetően a népesség és a termelési erőforrások nagyfokú koncentrációjára, valamint a fejlett infrastruktúrára vezethető vissza. 4
1.2.1. Népesség - életkörülmények 1 A Közép-magyarországi régió lakónépessége 2007. január 1.-én, 2 millió 873 ezer fő volt, mintegy 17 ezer fővel több, mint az előző év azonos időpontjában. [Forrás. KSH- stadat - Idősoros éves adatok] Térség 2007. jan.1. 2006.jan.1. Index % Budapest 1.696.128 1.698.106 99,88 Pest megye 1.176.550 1.157.564 101,64 KM régió 2.872.678 2.855.670 100,60 Az előzetes adatok szerint Budapesten 2007. első félévében 8093 gyermek született és 11527-en haltak meg. A születések száma 1,4%-kal kevesebb, a halálozások száma alig változott, mint az előző év azonos időszakában. E két tényező együttes eredményeként a főváros népessége 3434 fővel fogyott, mely 3,3%kal haladja meg a tavaly ilyenkorit. A közép-magyarországi régió másik térségében, Pest megyében 2007. első hat hónapjában 5959 gyermek született és 6836-en haltak meg. A születések száma 2,8%-kal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva, a halálozások száma alig változott. A megye lakóinak száma a népesség természetes fogyásából adódóan 877 fővel csökkent, amely 175 fővel több az egy évvel korábbinál. fő 2890 2880 2870 2860 2850 2840 2830 2820 2810 2800 2790 1996. Közép-Magyarországi régió lakónépességének alakulása 1996-2007.I. félév 1997. A lakónépesség 1998. 1999. 2000. 2001. Természetes fogyás/szaporodás 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.I. félév fő -500-3000 -5500-8000 -10500-13000 -15500-18000 A régió egészében 2007. első hat hónapjában 14052 gyermek született és 18363 személy halt meg. E két tényező egyenlege eredményeként a régió népessége 4311 fővel fogyott. Azonban a migrációs folyamatok kiegyenlítik a természetes fogyás kisebb regionális különbségeit. Ennek hatására a régió népessége 0,6%-kal emelkedett az előző évhez képest, 2873 ezer főre. Az országon belüli vándorlás egyik meghatározó tényezője a Budapestről történő elvándorlás, amely főleg az agglomeráció települései felé irányul. Ezzel magyarázható Pest megye jelentős belföldi vándorlási többlete. 1 Forrás: KSH: Statisztikai tájékoztató-budapest, Pest megye 2007/2; 2007/3. 5
A nemzetközi vándorlás némileg enyhíti a természetes fogyásból és a belföldi elvándorlásból eredő veszteséget. E téren kiemelkedő szerep jut Közép-Magyarországnak, ahol a főváros mellett figyelmet érdemel Pest megye növekvő pozitív egyenlege. A Közép-magyarországi régió az ország legnagyobb lélekszámú és legsűrűbben lakott területe. Itt koncentrálódik az ország lakosságának 28,5%-a, melynek 59%-a él Budapesten. A térség demográfiai tendenciái nem kedvezőek, a természetes népesség fogyása és a népesség öregedési indexe messze meghaladja az országos átlagot. Megnevezés Középmagyarországi Magyarország Régió Népesség (ezer fő) 2873 10066 Népesség megoszlás (%) 28,54 100 Terület (km2) 6 919 93 030 Megoszlás (%) 7,4 100 Népsűrűség (fő/km2) 415 108 Demográfiai és településszerkezeti jellemzőiben, a Közép-magyarországi régióban a lakosság négyötöde a városokban él. A régió népsűrűsége az országos átlag közel négyszerese. A régió ezen sajátosságából fakadóan a nagyvárosi urbanizáció negatív kísérőjelenségei is megtalálhatók. Pest megyén belül hiányoznak az 50 ezernél nagyobb lélekszámú települések (egyedül Érd haladja meg ezt a lélekszámot), a térséget az 1000-4999 népességszámú települések túlsúlya jellemzi. A régió településeinek 23%-a városi ranggal rendelkezik, szemben az országos átlagnak tekinthető 10,1%-kal). Pest megye 187 településéből közigazgatási besorolás szerint 43 város, 144 község (Érd megyei jogú város). [2007. július elsejével Törökbálint, Biatorbágy és Maglód városi rangot kapott]. A Közép-magyarországi régióban negatív tendenciák jellemzik a népesedési helyzetet. A születésszám rendkívül alacsony és csökkenő, miközben a halandóság stagnál. Ennek eredménye a természetes fogyás egyre markánsabb tendenciája. Korcsoport (év) A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása 2007. január 1-én Közép-magyarországi Magyarország Régió Száma (db) megoszlása (%) Száma (db) megoszlása (%) 0-14 411434 14,3 1529654 15,2 15-64 1992907 69,4 6931386 68,9 65-468337 16,3 1605118 15,9 összesen 2872678 100,0 10066158 100,0 6
Szélsőségesen rossz ebben a tekintetben a régió helyzete: Budapest természetes fogyásának mértéke és a népesség öregedési indexe az országos átlagot meghaladja. Területi egység Élveszületések (fő) Halálozások (fő) Természetes szaporodás, fogyás (fő) Az eltartott népesség rátája (%) Öregedési index (%) Közép-magyarország 21910-27054 -5144 44,1 113,8 Közép-Dunántúl 7751-10216 -2465 43,2 100,6 Nyugat-Dunántúl 6555-9626 -3071 43,4 111,5 Dél-Dunántúl 6506-9903 -3397 45,3 109,4 Észak-Magyarország 9182-13256 -4074 48,3 99,9 Észak-Alföld 11718-14565 -2847 46,6 85,6 Dél-Alföld 8893-14153 -5260 46,2 112,7 Országos összesen* 73996-99228 -26232 45,2 104,9 * a területre nem bontható adatokkal együtt [Forrás. KSH- stadat - Idősoros éves adatok-2007-i-iii. negyedév] 1.2.2. Gazdasági jellemzők Az ország észak-déli tengelyében elhelyezkedő Közép-magyarországi régió hazánk legkisebb területű, ugyanakkor legnagyobb népességű régiója. A régió az ország központi, és a főváros révén a kelet-közép-európai városhálózatba illeszkedő térsége. A Közép-magyarországi régió gazdasági-társadalmi helyzetét meghatározza centrális fekvése. A régiót két jelentősen eltérő közigazgatási egység (Budapest és Pest megye) alkotja rendkívül heterogén gazdasági szerkezettel. Budapesten az ipar visszaszorulása folytatódott: a korábban itt működő cégek megszűntek, vagy összezsugorodtak, és az újak jó része máshol épült fel. Közép-magyarországi régió jellegét meghatározza, hogy területe Pest megye mellett az ország fővárosát, Budapestet magába foglalja. A népesség, az emberi erőforrások, a gazdasági tevékenységek, a műszaki infrastruktúra, kulturális örökségek koncentráltsága olyan mértékű, mely a térség számára a régiók sorában kiemelt jelentőséget és az ország többi részétől egyértelműen eltérő karaktert kölcsönöz. A régió másik sajátossága, hogy Pest megye, az ország egyetlen megyéje, amelynek nincs önálló megyeszékhelye, ezt a szerepet az ország fővárosa tölti be. Budapesten működik számos megyei intézmény mellett Pest megye önkormányzata is. Budapest és Pest megye között - természetesen átfedések mellett - markáns gazdasági és társadalmi különbségek mutathatók ki. Más, és más irányú folyamatok működnek, ugyanakkor ezernyi szálon kapcsolódnak össze és függnek egymástól, és hatással vannak egymás területi folyamataira. A növekvő város ugyanis gyakran nem talál kellő teret terjeszkedéséhez közigazgatási határai között (egyes funkciók átlépik a határokat), de a nagyváros csábító előnyei (munkaerőpiac, fogyasztópiac stb.) a kiköltözők számára is vonzóak maradnak. Így lassan a nagyváros közeli települések egyre jobban a város függvényévé válnak (például annak piacára termelnek). A régió számára nagyon fontos az a sokoldalú, az élet minden területére kiterjedő kapcsolatrendszer, amely Budapesthez fűzi. Ez a kötődés különösen szoros a főváros és a közvetlen körülötte elhelyezkedő 78 településből álló agglomerációs övezet között. 7
1.2.3. Jellemző ágazatok A régió mezőgazdaságának területi szerkezetéről általánosságban elmondható, hogy a főváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, a távolabbi, elsősorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Országos viszonylatban kiemelkedő a régió zöldség és gyümölcs termesztése, valamint a tejtermelés. A régió a magyar mezőgazdaság által megtermelt GDP-ből mintegy 10%-kal részesedik. A régió mezőgazdasági termelése elsősorban a budapesti felvevőpiac felé irányul. A mezőgazdasági alkalmazottak aránya az összes alkalmazotthoz viszonyítva Pest megyében lényegében az országos átlagnak felel meg. Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke a Közép-Magyarországi régióban az országos átlag alatti (1,16 MFt), alig több mint a dunántúli térségek értékének fele (2,23MFt), de meghaladja a keleti és déli régiók értékét (1,03MFt). A szolgáltató (tercier) szektor régión és országon belüli legnagyobb arányát Budapesten éri el (közel 80%). Az agglomeráció hasonlóan magas értékeket mutat, elsősorban az agglomeráció nyugati és északi, Szentendréig, Vácig terjedő részben, a keleti, Budapesttel határos településeiben. Az agglomeráción kívül eső településeken alig van számottevő vállalkozói aktivitás a gazdasági szolgáltatások tekintetében. Országosan a régióban a legnagyobb a kereskedelmi vállalkozások koncentrációja, a kereskedelmi cégek 46,8 százaléka itt található. A régió kereskedelmi vállalkozásai nagytérségi, sőt országos szintű ellátó feladatot is betöltenek. A régióra is, akár az ország egészére jellemző, hogy míg egyik oldalon a nagyszámú vállalkozás döntő része kis- és középvállalkozás, a másikon kisszámú nagyvállalat adja a régió termelésének és exportjának döntő részét. Az igazán nagy cégek székhelye Budapesten van, a viszonylag kicsi ellátó/beszállító/szolgáltató cégek pedig igen nagy számban inkább a nagyváros környékén, annak vonzáskörzetében telepednek meg. A Közép-magyarországi Régió regisztrált vállalkozásainak száma Időpont Budapest Pest megye Közép-magyarországi régió Összes Összes Összes gazdasági Ebből vállalkozás gazdasági Ebből vállalkozás gazdasági Ebből vállalkozás szervezet szervezet szervezet (db) társas egyéni (db) társas egyéni (db) társas egyéni 2006. szept. 30 372075 205304 148112 140901 63213 71213 512976 268517 219325 2007. szept. 30. 373000 209932 142623 145000 66912 69827 518000 276844 212450 2007/2006 (%) 100,2 102,3 96,3 102,9 105,9 98,1 101,0 103,1 96,9 2007. szeptemberében a regisztrált gazdasági szervezetek száma az előző év azonos időszakához képest a régióban 1,0%-kal emelkedett. A regisztrált vállalkozások az ország vállalkozásainak 41%-t képezték. Szeptember végén a régióban 1000 lakosra 170 vállalkozás jutott, szemben az országos 118-as átlaggal. 8
A közép-magyarországi régióban 2007. szeptember végén a társas vállalkozások több mint felét képviselő kft-k száma egy év alatt 6%-kal emelkedett. A 40%-ot kitevő betéti társaságok száma Budapesten 3,7%-kal csökkent, Pest megyében viszont 2,4%-kal emelkedett. Főváros 102,3 99,8 96,3 100,0 % 120,0 100,0 80,0 % Pest megye 105,8 101,7 98,1 100,0 59,5 40,5 60,0 40,0 48,9 51,1 20,0 Társas Egyéni Összes Az összes vállalkozáson belüli aránya % Előző év azonos időszaka=100% 0,0 0,0 Társas Egyéni Összes Az összes vállalkozáson belüli aránya % Előző év azonos időszaka=100% Budapesten 2007. szeptember 30-án 373 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, számuk az előző év azonos időpontjához mérten 0,2%-kal nőtt. A gazdasági szervezetek 94,5%-a (352,5 ezer) vállalkozás, fennmaradó hányaduk költségvetési szerv, nonprofit és MRP-szervezet volt. A regisztrált vállalkozások számát ellentétes folyamatok alakították. Az társas vállalkozások száma az elmúlt 12 hónap alatt 2,3%-kal emelkedett, míg az egyéni vállalkozásoké 3,7%-kal csökkent. A társas vállalkozások körében legnagyobb hányadot képviselő kft-k száma 5,7%-kal nőtt, az arányát tekintve szintén kiemelkedő bt-ké 1,7%-kal maradt el az előző évitől. Pest megyében 2007. szeptember 30-án a nyilvántartott gazdasági szervezetek száma 145 ezer volt, 2,9%-kal több mint egy évvel korábban. A szervezetek 94%-t adó vállalkozások száma 1,7%-kal növekedett: a társas vállalkozásoké 5,9%-kal emelkedett, az egyéni vállalkozásoké 1,9%-kal csökkent. 2007. harmadik negyedév végére a társas vállalkozások körében legnagyobb hányadot kitevő kft-k száma 9,8%-kal, a bt-ké 2,4%-kal haladta meg az előző évit. A régió gazdaságát nemzetgazdasági ágak szerint a szolgáltatások túlnyomó részaránya jellemzi. Főtevékenységet vizsgálva: Budapesten a legtöbb vállalkozást az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, ezt követően a kereskedelem, javítás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás gazdasági ágban regisztráltak. A vállalkozások száma az említett gazdasági ágak közül az elsőben némileg emelkedett, az utóbbi kettőben elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipari, azon belül a feldolgozóipari, valamint az építőipari vállalkozások száma csökkent. Pest megyében legtöbb vállalkozást szintén az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban regisztráltak. Ezt követi a kereskedelem, javítás, építőipar és az ipar. A vállalkozások száma a jelentősebb gazdasági ágakban elmaradt az egy évvel korábbitól, ez alól az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás ág képezett kivételt, ahol 6,4%-os volt a növekedés. 1.2.4. Foglalkoztatás, keresetek 9
Megnevezés Alkalmazásban állók száma Havi bruttó átlagkereset Havi nettó átlagkereset Átlag (Fő; Ft) Budapest 2007.I-III.név Index: 2006.I-III.=100% A megfigyelt legalább 5 főt foglalkoztató budapesti székhelyű vállalkozásoknál, valamint költségvetési és non-profit szervezeteknél 2007. I III. negyedévében az előzetes adatok alapján 0,4%kal kevesebben álltak alkalmazásban, mint az előző év azonos időszakában. Az alkalmazásban állók több mint héttizedének munkát adó versenyszférában kismértékű, 0,3%-os létszámnövekedés következett be, a költségvetési szerveknél 4,5%-kal csökkent a létszám. A gazdasági ágak közül számottevő létszámnövekedés a pénzügyi közvetítés (13%), az oktatás (7,6%) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (6,8%) ágakat jellemezte. Versenyszféra Költségvetési szerv Átlag (Fő; Ft) Pest megye 2007.I-III.név Index: 2006.I-III.=100% Öszszes Versenyszféra Költségvetési szerv Öszszes 950 000 100,3 95,5 99,6 250 000 105,2 97,7 103,9 230 400 109,8 106,5 108,5 160 900 110,2 104,9 108,7 135 300 103,0 100,9 102,0 102 900 103,8 99,9 102,8 A Pest megyei székhelyű vállalkozásoknál, valamint költségvetési és non-profit szervezeteknél az év első kilenc hónapjában, az alkalmazásban állók száma 3,9%-kal több mint egy évvel korábban. Az alkalmazásban állók nyolctizedének munkát adó versenyszférában 5,2%-os létszámnövekedés, a költségvetési szerveknél viszont 2,3%-os csökkenés következett be. A meghatározó gazdasági ágazatok közül a legnagyobb (11%) létszámnövekedés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágat jellemezte. A legnagyobb visszaesés (21%) a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ágban következett be. A közép-magyarországi régióban a foglalkoztatottak létszáma a 2002. évi visszaesést követően folyamatosan emelkedett, míg az inaktívak létszámában 2002. évtől csökkenés figyelhető meg. Az inaktívak egy része a munkanélküliek, a másik része pedig a foglalkoztatottak létszámát növelte. Az aktivitási arány 2007. I-III. negyedév végén (59,1%) az országos átlagot (55,1%) 4,0%- ponttal haladta meg. ezer fő 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Gazdasági aktivítás a Közép-magyarországi régióban (15-74 éves) 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. III.név Foglalkoztatottak Gazdaságilag inaktívak Munkanélküliek Alkalmazásban állók A lakossági felmérések alapján számított munkanélküliségi ráta (4,8%) az egyik legalacsonyabb az országban, ami elsősorban Budapest hatásának köszönhető, míg a Pest megyei kistérségek esetében a munkanélküliségi ráta erőteljes szóródást mutat, de általában magasabb, mint a budapesti érték. 10
II. A munkaerőpiac térségi jellemzői 2.1. Általános áttekintés A Közép-magyarországi Régió területén 22 kirendeltség működik eltérő gazdasági, infrastrukturális adottságok, alakította környezetben és feltételekkel. A fővárostól való távolság, a gazdasági környezet mind jelentős hatással vannak az egyes régiók munkaerő-piaci helyzetének alakulására, s bár a megye egésze kedvező gazdaságföldrajzi adottságokkal bír, egyes területei között mégis számottevő különbségek vannak. Az ebből adódó problémák kezelésében kell helytállniuk a kirendeltségeknek. Az alábbiakban a lényegesebb eltéréseket területenként mutatjuk be, valamint rámutatunk az előző prognózis felmérés óta tapasztalt változásokra. A térségek értékelése Főváros A főváros, nemcsak földrajzi értelemben az ország közepe, hanem a fejlettség és a gazdasági jelentőség szempontjából is. Budapest területe jelenleg mintegy 52,5 ezer hektár, lakóinak száma 2007. január 1-én 1,696 millió fő, az elmúlt 5 év alatt 43 ezerrel csökkent a népesség. Budapest gazdasága sok szempontból eltér a régió többi részétől és az ország egyéb régióitól egyaránt. Budapest és a közép-magyarországi régióban az egy főre jutó GDP 2005-ben 3568 ezer Ft, az országos átlag 163,2%-a volt 1. Ezzel a régiók sorrendjében az első helyet foglalja el, a megyék sorrendjében Pest megye a 6. helyen, míg a főváros az első helyen áll. A GDP termelésben résztvevő nagy szektorok arányát tekintve Budapest gazdasága alapvetően eltér a többi megyétől. Budapesten - számottevő piacot jelentő 1,7 milliós népessége és jó megközelíthetősége miatt - egyértelműen a kereskedelmen és a szolgáltatásokon van a legnagyobb hangsúly. E szektorokban a legnagyobb a foglalkoztatottak aránya, itt koncentrálódik leginkább a tőke, és e területeken jelentkeztek a legkedvezőbb hozamok is. A szolgáltatások aránya a fővárosban eléri a 80%-ot, ami Európai Uniós mércével mérve is jelentős. Az ipar szerepe arányának folyamatos csökkenése ellenére továbbra sem elhanyagolható a főváros és a régió gazdaságában. Kiterjedt bankrendszer és magas színvonalú szolgáltatások állnak a lakosság, a befektetők, a vállalkozók és az idelátogatók rendelkezésére. Budapesten működik az országban egyedül árutőzsde és értéktőzsde. A lakosság magas képzettsége - például az egyetemet végzettek száma, vagy az a tény, hogy a hazai tudományos kutatás-fejlesztésben dolgozók hatvan százaléka itt tevékenykedik - Budapestnek az oktatásban, kutatásban elfoglalt központi szerepét hangsúlyozza. Az 1.Forrás: KSH:stADAT- táblák; évközi adatok 11
iskolázottsági feltételek, képzési, tanulási lehetőségek eredményeként a fiatalabbak iskolai végzettségi színvonala jelentősen meghaladja az idősebbekét. A magas színvonalú középés felsőoktatás iránti igény évről évre nő, a fiatalok munkaerő piaci esélyeinek javítása érdekében a felvételi lehetőségek is bővültek. Mind a közép-, mind a felsőoktatás világszínvonalon képviselteti magát, a legfrissebb felmérés szerint a Budapesten működő felsőoktatási intézményeknek mintegy 100 ezer hallgatója volt. Ez a szám több mint duplája a tíz évvel ezelőttinek. Budapest nemcsak hagyományos turistalátványosság, hanem kedvelt célpontja a nemzetközi konferenciaturizmusnak, valamint - a föld mélyéből előtörő számtalan gyógyforrás révén - nemzetközi hírű fürdőváros is. Hazánk nemzetközi légi-forgalmának központja, a Ferihegyi repülőtér két terminálja is itt található, melyeket a világ harminc légitársaságának repülőgépei vesznek igénybe. Budapest gazdaságának 2007. III. negyedévi teljesítménye területenként eltérően alakult. 2 Az ipari termelés az országosnál mérsékeltebben, 2,6%-kal bővült, meghaladta a 2966 milliárd forintot. Az építőipari vállalkozások termelési értéke 414 milliárd forint volt, összehasonlító áron 7,9%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés mértéke jóval kisebb volt az országosnál, a fővárosi vállalkozások állították elő az országos termelési érték 44%-át. Az idegenforgalom hasonló volt 2006 azonos időszakához, a vendégforgalom 85%- át kitevő külföldi vendégek száma 0,3%-kal csökkent, a belföldieké viszont 1,6%- kal növekedett. A gazdasági szervezetek száma kismértékben (0,2) csökkent. Nőtt a kereseti színvonal, a foglalkoztatottság, csökkent az alkalmazásban állók száma. 2007. első kilenc hónapjában a budapesti székhelyű szervezetek 973 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron 8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Egy lakosra vetítve 573 ezer forint a beruházások fajlagos nagysága, 2,5- szerese az országosnak. Pest megye gazdaságát 2007. III. negyedévben főleg kedvező irányú folyamatok jellemezték. 3 A regisztrált vállalkozások száma 1,7%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A megyei székhelyű ipar termelése és értékesítése az országosnál gyorsabban, 14%- kal fejlődött, meghaladta a 992 milliárd forintot. Az építőipari termelés szemben az országos tendenciával szintén bővült, összehasonlító áron 11%-kal több mint 2006. január-szeptember időszakban. 2 (Forrás: KSH Területi Statisztika-2006/3.) 3 (Forrás: KSH Területi Statisztika-2006/3.) 12
Az idegenforgalomi mutatók javultak: a megye kereskedelmi szálláshelyeit 4,4%- kal - 226 ezer vendég több vendég vette igénybe. Nőtt a kereseti színvonal, a foglalkoztatottság, az alkalmazásban állók száma. 2007. első kilenc hónapjában a megyei székhelyű szervezetek 202 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron 13%-kal többet, mint egy évvel korábban. Egy lakosra vetítve 172 ezer forint a beruházások fajlagos nagysága, 54 ezer forinttal kevesebb, mint az országosban átlagosan. CEGLÉD 4 Pest megye déli, délkeleti felének regionális központja Cegléd. Területe igen nagy, a magyar városok sorában a 13. helyen áll, mintegy 245 km2-en. Cegléd alapvető gazdasági lehetőségeit a főváros közelsége határozza meg. 70 km-re található Budapest, a nemzetközi repülőtér, az európai vízi út közelsége mind-mind jó adottságot jelent a városnak. Cegléd vasúti fővonalak (100-as és 120-as) találkozásánál és az M 4- es (E60) számú főközlekedési útvonal mellett, míg az M5 (E75) autópályától 30 km-re fekszik. A település Pest megye délkeleti részének regionális központja. A város lakóinak száma jelenleg 38.270 fő, a Dél-Pest megyei kistérség 15 települést foglal magába, az agglomeráció közel 83 ezer fő. A körzet lakónépessége 98 ezer fő, a foglalkoztatottak száma 73 ezer fő, az inaktívak száma 21,7 ezer fő (2007. III. negyedév 5 ). A vállalkozási, részvénytársasági és egyéb formában továbbélő ipari, mezőgazdasági termelőegységek a mai nehéz gazdasági körülmények között keresik a talponmaradás lehetőségeit. Az egyéni vállalkozások száma - különösen a szolgáltatás és kereskedelem területén - ugrásszerűen megnőtt. Budapest munkaerő-felvevő hatása továbbra is jelentős, mely érinti Albertirsa, Ceglédbercel és Cegléd munkavállalóit is. Azok, akik az utazással járó időtöbbletet vállalni tudják, megfelelő képzettség és gyakorlat esetén lakóhelyüknél sokkal kedvezőbb feltételek között kaphatnak munkát. Mezőgazdaság: a magángazdálkodók és gazdasági társaságok évről-évre a szerény lehetőségeik szerint előrelépnek termeléstechnológiájuk fejlesztésében, gépesítésben, terménytárolásban. A legtöbb gondot a megtermelt termékek megfelelő, kiszámítható értékesítése, gazdálkodásuk érdekérvényesítésének hiánya okozza. Ipar: A következő évtized iparfejlesztésének mozgatórugói a szabad munkaerő-kapacitás mellett a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, a főváros közelsége. Az élelmiszeripar területén a konzervipar elmarad a körzet sajátosságaiból eredő lehetőségeitől, az idényjellegű foglalkoztatás is elmaradt a szokásostól. A ruházati ipar: a jelentősebb cégek, melyek főleg exportra termelnek, technológia fejlesztésével, aktívabb marketing tevékenységgel lényegében tartani tudták pozíciójukat. A munkaerő-piaci helyzetre való hatásuk továbbra is különleges, mivel itt foglalkoztatják körzetünkben a legtöbb szakképzett külföldi munkavállalót. 4 A térségekre vonatkozó adatok forrása az internet, a térségi honlapokról. 5 Forrás:FH: Munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok az ILO-szabvány szerint-15-74 életkor 13
A kereskedelemben a kapacitás tovább nőtt, több kisebb üzlet nyílt Cegléden. A körzet egyik meghatározó hazai érdekeltségű üzletház lánca (CBA) továbbra is dinamikusan fejlődik, állja a versenyt. Ki kell emelni a kereskedelem területén a gépjármű kereskedelmet, mely egyre bővülő típusválasztékkal és színvonalas szalonokkal áll a körzet lakosságának rendelkezésére és körzeten kívüli fejlesztéseket is hajt végre. A térségben számos nagyszabású projekt megvalósult már, mint például: a Ceglédi Ipari Park 1998-ban; a Ceglédi Termálfürdő és Szabadidőközpont 2003-ban nyitotta meg kapuját, amely 2004-ben aqua-parkkal, campinggel és apartman-házakkal is bővült. ÉRD Az érdi térség a budapesti agglomeráció déli-délnyugati részén, Budapesttől kb. 20 kilométerre, a Duna és az M7-es autópálya között fekszik. Az M7-es és M6-os autópályák fővárosba bevezető szakaszai fogják közre a települést, amit a szintén kivételes nagyságú forgalmú M0-ás gyűrű fog lehatárolni. Megyei jogú várossá nyilvánítása (2006.) jótékony hatással van a térség fejlődésére. Érd dinamikusan bővülő lakosságszáma 2006-ban elérte a 63 ezer állandó bejelentett lakost és évről évre tovább növekszik. A város nagy területen terül el, legnagyobbrészt kertvárosi jellegű település. A város központján kívül a természetes alközpontjai jelentős fejlesztést, beruházásokat igényelnek, hogy kielégíthessék a modern, kertvárosi lakossági igényeket. A város a 2007-210 közötti időszakra vonatkozó gazdasági fejlesztési elképzeléseinek alapjait az M6-os autópálya érdi szakaszának megépítése képezi, mely négy lehajtóval kapcsolódik a városhoz. Ennek mentén a gazdasági fejlesztésre kijelölt területeken várhatóan megnő a gazdasági-ipari tevékenységet végző, illetve raktározási, logisztikai területén működő vállalkozások száma. Az elővárosi vasút-program keretében több fejlesztés folyamatban van, a beruházások a vasútfejlesztési pályázaton elnyert forrásokból valósulnak meg. (vasúti megállóhelyek, P+R parkoló, aluljárók, kiszolgáló létesítmények építése.) Érd vonzereje az infrastrukturális gondok ellenére sem csökkent, s az évről-évre növekvő létszámú lakosság fokozottabb igényei jelentik az egyik legfontosabb ösztönző erőt a város fejlődésében. A napi ingázás igen jelentős, mind a főváros, mind a környező, fővárosi agglomerizációba tartozó települések irányában. Érd életének nagy ellentmondása, hogy lakosságának jelentékeny része Budapesten dolgozik és munkájuk gyümölcséből származó vállalati adóbefizetések elsősorban a budapesti kerületeket gazdagítják. A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le. Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. Érden a szolgáltató centrum megnyitásával, és további fejlesztési elképzelésével nőtt a foglalkoztatást. A szabadidő létesítmény építése befejeződött, megnyitása azonban még várat magára, így a tervezett foglalkoztatási lehetőségek nem valósultak meg. 14
2006 tavaszán elkészült új TESCO áruház környékén további fejlesztési lehetőségekről folytat tárgyalásokat a városfejlesztés. Érdligeten a kereskedelmet érintően, megszűnt a CBA üzlete, melynek helyén a tervezett kereskedelmi tevékenységet folytató LIDL üzletház építése elmaradt. Százhalombattán épül az új Városkapu Üzletház, melyben a Spar üzletlánc 30-35 fő foglalkoztatását vállalta. Az Ipari Parkban új vállalkozások települtek be: Buchen-ICS Hungary kft (ipari katalizátor kezelés), Batta-Intech Vállalkozói és Szolgáltató Központ. GÖDÖLLŐ Gödöllő város gazdasága dinamikus, szerkezete korszerű. A város gazdaságának meghatározó szereplői ipari, illetve ipari-szolgáltató jellegű cégek. A gödöllői kirendeltséghez tartozó 27 településen mintegy 130 ezer ember él, a városok száma hat. A munkáltatók 4 város - Gödöllő, Aszód, Veresegyház és Kistarcsa - köré koncentrálódnak. A Gödöllői Ipari Park hosszú távon elegendő helyet kínál a térségbe befektetni kívánó cégeknek, és munkalehetőséget biztosít a régió településein élőknek. Gödöllő városában 32,5 ezer ember él, elhelyezkedésüket 29 Rt, 570 Kft, 213 Bt, 2850 egyéni vállalkozás (2006. évi adatok) segíti. Aszód 6040 lakossal rendelkezik, a városban közel 500 vállalkozás működik. Veresegyház lakóinak száma meghaladja a 14 ezer főt, másfélezer társas és 610 egyéni vállalkozás biztosít munkát az ott élők számára. Kistarcsa lakóinak száma közel 10 ezer fő, 2000 vállalkozás többségük egyéni vállalkozás működik. A térségből az elvándorlás nem jellemző, de a lakosság több mint 50%-a ingázik. A környező falvak lakói a fent említett 4 városba, illetve a fővárosba járnak dolgozni. Ipar: Gödöllőn és vonzáskörzetében az ipar fejlődik leginkább. Az ipari foglalkoztatók főként a feldolgozóipar, gép- és berendezésgyártás, gyógyszergyártás területén tevékenykednek. A térségben található a hazai gyógyszergyártás két nagyvállalata: Veresegyházon a vitamintermékek gyártására szakosodott Pharmavit Rt, Gödöllőn pedig a TEVA Magyarország Zrt Logisztikai Központ. Mezőgazdaság A térség központja sokáig a mezőgazdaság fellegvára volt, hiszen az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem) itt képezte a jövő agrárszakembereit. Mára a korábban nagy létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek többsége átalakult. Ezen a területen napjainkban mindössze 2 szövetkezet és egy tangazdaság tevékenykedik. Egészségügy A körzet egészségügyi ellátását 2 nagy kórház biztosítja Veresegyházán, illetve Kistarcsán. A Flór Ferenc kórház - 2007. évi A kórházi struktúraátalakításra vonatkozó miniszteri javaslat alapján -, mint kiemelt kórház működik tovább. Az ISO szerint minősített gyógyintézet kiváló diagnosztikai lehetőségekkel, megújuló belső épületrészeivel felkészülten, szeretettel várja Pest megye és a főváros szomszédos kerületeinek rászoruló betegeit. Az intézményben több olyan szakellátási forma (pl. arcideg és nyálmirigy-sebészet) honosult meg, melyeket egyedül e kórház tud biztosítani Pest megyében. 15
Kereskedelem A kereskedelem ágazat fejlődik a térségben a legintenzívebben. Gödöllő körzete közlekedési szempontból igen kedvező helyzetben van, a főváros az M3-as autópályán könnyen és gyorsan megközelíthető, ami igen kedvez a vállalkozási kedvnek. Az elmúlt években több nagy bevásárlóközpont épült a térségben, (pl. Tesco, Auchan, Bricostore, Plusz), amelyek folyamatosan keresnek alkalmazottakat, mert sajnos körükben igen nagy a fluktuáció. Tapasztalat, hogy a próbaidő letelte után a dolgozók jelentős részét elküldik, és újakat vesznek fel helyettük kihasználva a munkaerő-piaci túlkínálatot. SZENTENDRE A kirendeltséghez 13 település, 3 város (Szentendre, Pomáz, Visegrád), és 10 község ill. nagyközség tartozik. A terület négy kisebb térségre osztható. Jelentősebb ipari tevékenység Budakalász, Pomáz, Szentendre területén található. Szentendre nem egy elszigetelt kis sziget, hanem ma már a Közép-magyarországi régió egyik legjelentősebb települése, helyzetéből adódóan a térség fő gazdasági, társadalmi, kulturális központja. 2007-ben megszületett Szentendre város 25 ezredik lakosa, s ezzel a lélekszámmal egy más dimenzióba, a közepes város kategóriába lépett a város. A pilisi falvak Csobánka, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, Pilisszentlászló mindinkább lakótelepüléssé válik. Sokan költöznek ide Budapestről és más területekről is, jelentős munkalehetőség a területen nincs. A Leányfalutól Visegrádig terjedő terület, közte Tahi és Dunabogdány településekkel szinte teljes egészében a turizmusból, kereskedelemből és vendéglátásból él, valamint erre a területre is igaz az előző állítás, mely szerint a növekszik az ideköltözők száma. A Szentendrei-sziget településein háztáji mezőgazdaság működik, mely szezonális jellegű. A térség népessége az elmúlt években folyamatosan nő, sokan költöznek ki a fővárosból a budapesti munkahelyüket csak részben megtartva, a térség kisebb településeinek lakótelepülés jellegét erősítve. A térség gazdaságát döntően meghatározza a főváros közelsége, a viszonylag fejlett infrastruktúra. A térség minden települése Pilisszántó kivételével könnyen megközelíthető tömegközlekedési eszközökkel Budapestről, vagy a térség nagyobb településeiről Pomázról és Szentendréről. Meghatározó ágazat a turizmusra épülő vendéglátás és a kereskedelem, jellemző ágazat még az építőipar, faanyag feldolgozás, de említést kell tennünk az iparról is (gépipar, írószergyártás, papíripar). Mivel a térség egyre inkább lakóövezet jelleget ölt, az eddig is jelentős építőipar szerepe egyre nagyobb. A körzetben a legnagyobb méretű munkáltatók a bevásárlóközpontok áruházai, melyek Budapest és Pest megye határán, Budakalászon találhatók. Nőtt a város önfoglalkoztató képessége, miközben majd minden régi üzem, amely korábban a város munkaképes lakosságának háromnegyedét foglalkoztatta, megszűnt vagy sorvad. (BVM, Papírgyár, PEVDI. ETI. stb.) Az ágazati struktúrában jelentősebb változások, újabb munkáltatók betelepülése az M0-s autópálya és az elkerülő utak megépüléséig nem várhatók. VÁC 16
Vác térsége Pest megye északi területe, közvetlenül határos a fővárossal. Az Ipoly völgyében lévő határátkelő összeköti Szlovákiával, mely lehetőséget ad a munkaerő országok közötti mozgására. A Váci Kirendeltséghez 38 település tartozik, a városok száma 6. Vác lakónépessége 2007. január 1-én 33 ezer fő, a térséghez tartozó településeken a népesség száma mintegy 125 ezer fő. A terület, foglalkoztatási szempontból nem egységes. Déli, a fővárossal határos területei kedvezőbb foglalkoztatási helyzetben vannak, mint az északi részek. Az Ipoly és a Galga folyók völgyeiben élők jelentős része a lakóhelyéhez közeli városba, vagy Budapestre kénytelen ingázni, a vasút hiánya, az autóbuszjáratok ritka indítása azonban gyakran akadálya a három műszakos munkarendnek. A városokban - különösen Vácott, Dunakeszin, Gödön, Fóton - a lakosság számára kedvezőbb az elhelyezkedési lehetőség, melynek oka a fejlettebb infrastruktúra, a nagyobb számú vállalkozás, valamint Budapest közelsége. A kirendeltség területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkező nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók főként a feldolgozóipari ágazatban, a gép- és berendezésgyártás, fémtermék előállítás, jármű-gyártás és a műszergyártás ágakban működnek. Jellemző ágazat még a személyszállítás, kis- és nagykereskedelem, vendéglátás. A jó közlekedési adottságnak és a fejlett infrastruktúrának köszönhetően az elmúlt 15 évben multinacionális nagyvállalatok telepedtek le, melyek, azóta is működnek. Mezőgazdaság A kirendeltség északi részén az apró falvak, a rossz közlekedési és infrastruktúra a jellemző. Ezek a területek leginkább mezőgazdasági termelésre alkalmasak, s az itt élők munkalehetőségei is főként a mezőgazdasági munkára korlátozódnak. Ugyanakkor a mezőgazdaságban a munkaerőigény jellemzően időszakhoz kötött, s a technológiai fejlődés is mind több munkaerőt tesz feleslegessé. Ipar A központi település, Vác közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, a terület közvetlen vasúti és gyorsforgalmi közúti kapcsolattal rendelkezik, amely közlekedési pályák a kiemelt országos és nemzetközi közlekedési útvonalak részei. Vác városa jelentős számú nagyvállalatnak ad helyet: Zollner Elektronik, IBM, GE Lighting (Tungsram), Henkel, Eichoff nagyüzeme. 2007. februárjában bezárt a Forte-gyár. Kereskedelem A kereskedelem szinte minden formája megtalálható a térségben, a nagykereskedelemmel foglalkozó exportra és importra szakosodott vállalkozásoktól a kiskereskedelmet lebonyolító áruházláncokon át az egyszemélyes üzletekig. A nagy bevásárló központokat a Cora, a Metro, valamit az Auchan képviseli. Idegenforgalom A Dunakanyar, az Ipoly-mente és a Börzsöny vidéke változatos tájon várja a pihenni, kikapcsolódni vágyik. A természeti értékekben bővelkedő, gazdag múlttal, kultúrával, építészeti emlékekkel rendelkező térségbe évről-évre egyre több turista érkezik. A kedvező adottságokat a vendéglátás területén főleg a kisvállalkozások igyekeznek kihasználni, főként családi vállalkozások formájában. BUDAÖRS 17
A rendkívül jó földrajzi helyzetben lévő, közvetlenül a főváros nyugati szomszédságában fekvő kirendeltséghez 13 település tartozik, melyek közül Budaörs, Budakeszi, Pilisvörösvár, Törökbálint és Biatorbágy (2007.) rendelkezik városi ranggal. A térségben egyértelműen a kereskedelem szerepe a legmeghatározóbb, szinte valamennyi nagy kereskedelmi cégnek van itt működő egysége. Budaörs, illetve Törökbálint mellett egymást érik a hipermarketek, barkács-áruházak, bútoráruházak, az elektronikai cikkek szakáruházai, sportáruházak. A törökbálinti Atlanta centerben irodabútor, szőnyeg és cipőkereskedelemmel foglalkozó cégek sora található. A Raiffeisen Ingatlan Zrt. és a brit Miller Developments ingatlanfejlesztő- és üzemeltető társaságok által fejlesztett Premier Outlets Center 3. üteme 2007. utolsó negyedévében nyitja meg kapuit a látogatók előtt Biatorbágyon. Bár az ipari tevékenység közel sem fejlődik olyan ütemben, mint a kereskedelem, de javuló tendenciát mutat, többek között a térségben működő két ipari parknak köszönhetően. Budaörs és közvetlen környéke gyors ütemben fejlődik, korábban a környező településekről jártak be dolgozni a fővárosba, mára ez jelentős mértékben megváltozott. Az ingázás ma már kétirányú, az elmúlt években egyértelműen nőtt a településeinkre kijáró munkavállalók száma, és ez a jövőben valószínűsíthetően még nagyobb mértékű lesz. A Tetra Pak budaörsi üzeme évek óta a csoport egyik legsikeresebb telephelyének számít. A vállalat 2006-ban összességében 3,2 millió eurós (közel 850 millió forint) beruházást kezdett Budaörsön, ehhez természetesen a dolgozói létszámot is 200 fölé kellett emelni. Jelenleg hat különböző méretű italkartont gyártanak tíz különböző kivitelben. A termékek 85 százalékát exportálják, elsősorban a közép- és kelet-európai piacokra. 2005-ben, zöldmezős beruházásként, tíz hónap alatt épült fel a General Electric orvosi röntgenkészülékek összeszerelésére és tesztelésére alkalmas hazai bázisa a Budaörs határában található ipari parkban. Biatorbágy: Több ipari- és üzleti parkkal is rendelkeznek, ahol szállítmányozással, raktározással, kamion-értékesítéssel és szervízeléssel, műanyag nyílászárok alapanyagok forgalmazásával, összeszereléssel, egészségügyi árucikkek gyártással foglalkoznak. Az 1800 főt foglalkoztató Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai-szállítmányozási cége Rynart Transport Hungary kft ellen, 2007. szeptember végén, felszámolás indult. Szintén Biatorbágyon rendelkezik telephellyel a Lindab, mely finomacélból készült építőipari termékek, és épületrendszerek fejlesztésével foglalkozik. ALPINE Európai Elektronikai Ipari Kft, az ipari parkban, zöldmezős beruházásként építette fel üzemét, ahol autó-hifi termékek (autórádió, központi információs kijelző, CD- lejátszó és váltó) összeszerelését végzik. Törökbálint: téglagyár és édesipari üzem (Schöller) működik, jövőre várható egy mobiltelefon gyártó cég betelepülése, valamint lakó-és szolgáltató park megépülése. Pilisvörösvár: a Terranova, mely építőipari alapanyaggyártással foglalkozik. Solymár és Nagykovácsi lakosainak száma dinamikusan fejlődik, egyre többen választják lakóhelyül. Meghatározó a kereskedelem, (Auchan, Plusz Üzlet és a Spar Áruház). 2008 tavaszára várható a téglagyár ismételt megnyitása. Budakeszi: Ipari parkjának létrehozásával és folyamatos bővítésével számos nagyvállalkozás települt ide. A működő vállalkozások acélszerkezet gyártás,, díszcsomagoló gyártás, 18
épületgépészet, élelmiszeripar, gyógyászati segédeszközök gyártása, betonkeverő telep, gépjármű kereskedelem, nyomda, ruhaipar területén tevékenykednek. Az iparon és mezőgazdaságon kívül egyéb ágazatok és szolgáltatások váltak meghatározóvá, melyek a településen foglalkoztatottak 75%-t kötik le. Herceghalmon konferencia központ, Pilisszentivánon új rendelő épül. DABAS A Dabasi kirendeltség térségét 15 település alkotja, Pest megye déli részén. Közülük Dabas, Gyál és Ócsa rendelkezik városi ranggal. A térséget több tranzitútvonal is érinti (5- ös út, M5 autópálya, ugyanakkor a térségen belüli tömegközlekedés színvonala igen alacsony. A térségen belüli tömegközlekedés, illetve a szomszéd körzetekbe való átjárás (Monor, Cegléd, Ráckeve) nem megoldott. A vasútvonalak 9 települést érintenek, ennek ellenére jelentősége nem meghatározó, mivel igen kevés a járatszám. A fenti néhány számadatból kitűnik, hogy akik a lakóhelyükön kívül próbálnak elhelyezkedni, nincsenek könnyű helyzetben. A térségi gazdaság átalakulásának egyik fontos jeleként fogható fel, hogy a fővárosba való ingázás mértéke a nyolcvanas évek szintjének harmadára csökkent. Dabason a gazdaság még nem stabilizálódott, az új szerkezet lassan épül ki. A város számára elsőrendű feladat a helyi gazdaság élénkítése, amelynek két pillérét a helyi vállalkozások erősítése és új, tőkeerős beruházók "becsalogatása" jelenti. Az elmúlt évben a vállalkozások számában lényeges változás nem történt, a munkáltatók 2/3 része egyéni vállalkozás, jellemzően kis létszámmal működnek, sok esetben családtagjaikat alkalmazzák. Az egyéni vállalkozások többsége kereskedelem, vendéglátás, építőipar, műanyag feldolgozás területén működik. A kis- és közepes nagyságú vállalkozások, faipar, húsfeldolgozás, nyomdaipar, fémmegmunkálás, takarmánygyártás, egyéb feldolgozó-ipar területén tevékenykednek. Mind a térség, mind a város helyzetében speciális az agrárgazdaság dominanciája, a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas aránya miatt. Annak, hogy Dabason a mezőgazdaság a kilencvenes években is stratégiai ágazatnak bizonyul, a fővárosi piacra való árutermelés erőssége mellett a helyi erős ipar hiánya az oka. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya ebben a térségben a megyei átlagnak több mint kétszerese. Dabason az egyéni vállalkozók száma: 1400, ebből ipari tevékenységet folytat 800 fő, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatást 600-an végeznek. Általában a kiskereskedelmi tevékenység a jellemző, 25 a nagykereskedelmi vállalkozások száma, 320 vegyes tevékenységet folytató társaság működik a területen. Mezőgazdasági nagyüzem nincs, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel magántermelők foglalkoznak. A térség legjelentősebb ipari vállalkozásai: REÁLSZISZTÉMA Dabasi Nyomda Rt, VITAFORT Takarmánygyártó és Forgalmazó Rt, DIEGO Padlóburkoló Kft, Dabastej Kft, DAKÖV Kft, GORDIUSZ Kft, Chemitat Kft, Dabél-Ker Kft, Patina Bt, Metál 99 Kft, Trendcoop Kft. 19
A körzetben két ipari park is található: Újlengyelen az M5 Ipari park, valamint a Dabasi Ipari Park, mely elsősorban logisztikai cégeket és Magyarország meghatározó vas- és acélkereskedését tömöríti. Gyál a főváros közelsége és az úthálózat fejlettsége miatt kedvelt célpontja a gazdasági szervezeteknek, sorra települnek ide a raktározási, fuvarozási vállaltok. A 90-es évek elejétől fokozatosan történnek a térségben nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Kiépült infrastruktúrája, kiváló megközelíthetősége, Budapest közelsége, a helyben igénybe vehető szolgáltatások szinte teljes palettája, mind a teljes értékű vidéki élet feltételeit kínálják. Az elmúlt évben mintegy 1300 kis- és középvállalkozás, gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban, de egyre több, országos, illetve nemzetközi szinten jelentős gazdasági szervezet is Gyált választja. Itt működik többek között a Mc Donald's exkluzív ellátó vállalata, a Hungarorak Kft., az Autóker Gama Kereskedelmi Kft., itt található a Tesco központi logisztikai bázisa, a Tesco-Global Kft., az M0 és az M5 autópályák találkozásánál kialakított ipari parkban működik többek között az Akácliget Logisztikai Központ és a PRO-Logis Logisztikai Központ. MONOR Pest megye délkeleti részén fekvő 21 ezres lélekszámú Monor körzetbe 17 település tartozik, a városok száma a 2007. júliusában a városi rangot kapó Maglóddal 6-ra emelkedett. Monor Budapesttől huszonöt, a mai Magyarország mértani középpontjától, Pusztavacstól kb. húsz kilométerre található. A város déli szélén húzódik a 4-es számú (E 60) országos főút és a települést átszeli a Budapest-Cegléd-Szolnok villamosított vasúti fővonal. Az 1989-től várossá nyilvánított Monor kezdetben agrártípusú település volt majd fokozatosan ipari jellegűvé alakult. A körzet gazdasági struktúrájában az ipar, ezen belül a feldolgozóipar vált meghatározóvá. A korábban mezőgazdasággal foglalkozó lakosság a megváltozott gazdasági igényeknek megfelelve fokozatosan az ipari tevékenységek felé fordultak, sorra alakultak a vállalkozások, jellemzően kis- és középvállalkozások. Az utóbbi években egyre több külföldi érdekeltségű vállalat épít ki telephelyet, elsősorban raktározással, logisztikával foglalkozó cégek. Ennek alapvető okai a közlekedési lehetőségekre és a főváros közelségére vezethetők vissza. Az M0 és a Vecsést elkerülő út elkészült, a közlekedési feltételek javultak. Megépült a vecsési Market Central Ferihegy bevásárló központ, helyet adva a Praktiker, Tesco, Deichman, stb. áruházaknak. Két ipari park is van a térségben: Üllőn a Viktória Ipari Park, Vecsésen pedig az ECOpark. NAGYKÁTA A körzet infrastruktúrája az elmúlt néhány évben sokat fejlődött. A már régen kiépült víz-, villany- és részben kiépült szennyvízhálózat után megvalósult a vezetékes gázellátás, valamint a korszerű, digitális telefonhálózat. 20