Szervezeti és Működési Szabályzat

[Ide írhatja a szöveget] Szervezeti és Működési Szabályzat 2013

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 2/229/2012. számú kormányrendelet, valamint a 20/2012. EMMI rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, az általános iskolai, gimnáziumi és alapfokú művészeti iskolai nevelési és oktatási terv, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára, tanulójára és azok törvényes képviselőire (továbbiakban szülők), az intézmény helyiségeit bármilyen jogcímen használókra. 2

2.1. Az intézmény: 2. Az oktatási intézmény meghatározása - Elnevezése: Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Rövidített neve: KSZJ Iskolaközpont - Rövid neve: Zsámbéki Keresztelő Szent János Iskolaközpont - Székhelye: 2072 Zsámbék, Zichy tér 3. - Telephelyei: 2072 Zsámbék, Piac köz 8. (Hrsz. 895/1) 2072 Zsámbék, Magyar u. 15. (Hrsz.459) - Levelezési címe: 2072 Zsámbék, Zichy tér 3. 2.2. Az intézmény fenntartója, alapadatai: - Az intézmény fenntartója: Gödöllői Premontrei Perjelség 2100 Gödöllő, Fácán sor 3. - Az intézmény alapadatai: Intézményi nyilvántartási szám: 3826/2007 Működési engedély száma: 1388-2/1995. A működési engedélyt a 3983 4/2007 számú határozattal hagyta jóvá a Pest Megyei Önkormányzat főjegyzője - Az intézmény jogállása: Jogi személy, mely önálló gazdálkodást folytató közoktatási intézmény. - Az intézmény típusa: Többcélú közoktatási intézmény, összetett iskola, ezen belül: - 8 évfolyamos általános iskola - 4 és 5 évfolyamos gimnázium 3

- 12 évfolyamos alapfokú művészetoktatási intézmény - kizárólag szakképzési évfolyamokkal működő szakközépiskola Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata: - Hosszú /fej/ bélyegző felirata: Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2072 Zsámbék, Zichy tér 3. - Sorszámai: 1., 2. - Hosszú /fej/ bélyegző lenyomata: - Körbélyegző felirata: Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Sorszámai: 1, 2. - Körbélyegző lenyomata: - Érettségi bélyegző felirata: Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény mellett működő érettségi vizsga bizottsága - Érettségi bélyegző lenyomata: Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettes/ek - gazdasági vezető - iskolatitkár 4

[Ide írhatja a szöveget] 2.3. Az intézmény kiadmányozási joga: Az igazgatót, akadályoztatása esetén helyetteseit és a gazdasági vezetőt illeti meg, tevékenységükkel összefüggésben. A költségvetéssel, gazdálkodással összefüggő ügyekben az igazgató egy személyben is aláírhat. A költségvetési bankszámla feletti rendelkezés minden esetben az igazgató joga. A banknál vezetett folyószámlák okmányait cégszerűen az igazgató írhatja alá. 2.4. Az intézmény alapvető céljai A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az általános iskolai, alapfokú művészeti iskolai és gimnáziumi nevelési-oktatási célok vállalása mellett célunk a tanulókat vallásos és hazafias szellemben erkölcsös polgárrá nevelni, az átlagosnál magasabb általános műveltséget, 2 idegen nyelvben nagyobb jártasságot adni, európai szintű érettségivel felkészíteni tanulóinkat a felsőfokú oktatási intézményekben történő felvételire és helytállásra. Feladatunk, hogy tanulóifjúságunkat módszeresen és kritikusan megismertessük a tudomány a művészet és a kultúra alapjaival. A Premontrei Rend által fenntartott iskolákban mindenütt premontrei szellemben történik a nevelő-oktató munka. Ennek jellemzői: családias légkör, gyermekszeretet, a természet szépségeinek a felfedezése, szociális érzékenység, egyszerűség, derű, optimizmus, az emberek megkülönböztetés nélküli tisztelete és szeretete, a békesség sugárzása mások felé. Iskolánk részt vállal az Egyház küldetéséből a keresztény hitre nevelés területén. Olyan fiatalokat akar nevelni, akikre jellemzőek a sajátos keresztény erények: megbocsátás, alázat, szolgálatkészség, szelídség, türelem, kitartás, a lelkiismeret érzékenysége, az önnevelés igénye. A teljes, testileg, szellemileg, lelkileg egészséges, művelt ember nevelésére törekszünk, aki érti és értékeli a szépet és tehetségéhez mérten újraalkotja.

3. Az intézmény szervezeti rendje 3.1. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése Igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, gazdasági vezető, gondnok, szakmai munkaközösségek, nevelőtestület, tanárok, könyvtár, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, osztályközösségek, tanulók. 3.2. Az intézmény felelős vezetője Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, akit a fenntartó bíz meg. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt és kapcsolatot tart harmadik személyekkel. Iskolaképviseleti jogkörét átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, a gazdasági vezetőre, esetenként az iskola más alkalmazottaira. Feladatkörébe tartozik különösen: - az intézmény katolikus szellemének megőrzése, - iskolai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése, szakkörök, diákkörök munkájának összehangolása, - a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - jelen szabályzatban és a házirendben a szükséges módosítások elvégzése, a szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása, - a nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése, - a tanév beosztásának meghatározása, kirándulások engedélyezése, - a beiskolázás megszervezése és lebonyolítása, - jutalmazási és fegyelmi kérdésekben döntés, - a panaszok, bejelentések kivizsgálása, - óralátogatások végzése, - a nevelőtestület tagjai továbbképzésének, évenként lelkigyakorlaton való részvételének megszervezése, - a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben döntés, 6

- munkáltatói jogok: munkajogi jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, jutalmazás, fegyelmi, kártérítési jogkör gyakorlása, továbbtanulás, másodállás, mellékfoglalkozás, külföldi kiküldetés, - szabadság, rendkívüli szabadság ügyében döntés, - felelős az érettségi vizsgák jogszerűségéért, - felelős a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért, - feladata a minisztérium és a felsőbb oktatási hatóságok részére jelentések elkészítése, - sajtóügyek és publikációk engedélyezése, amelyek az iskolával kapcsolatosak. 3.3. Az intézményvezető és munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettesek (oktatási igazgatóhelyettes, lelki igazgatóhelyettes) és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. Feladatuk és hatáskörük kiterjed mindazon területekre, amelyet a munkaköri leírásuk és a jelen szabályzat tartalmaz. Az igazgatóhelyettesi megbízásokat az igazgató adja. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat az igazgató irányítása mellett végzik. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. A gazdasági vezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy. 3.3.1. Igazgatóhelyettesek Az igazgatót akadályoztatása esetén azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel a lelki igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetét a fenntartónak jelenteni kell, aki dönt az igazgató jogköreit gyakorló személy ügyében. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és a lelki igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az oktatási igazgatóhelyettes feladata. Jogaik és kötelezettségeik különösen: - részt vesznek a tantárgyfelosztás megtervezésében és elkészíti az órarendet, - figyelemmel kísérik az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre teljesítik az adatszolgáltatásokat, 7

- szervezik a javító-, osztályozó-, év végi záró- és érettségi vizsgákat, - lebonyolítják a középiskolába/felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéseket, - a tanárok akadályoztatása esetén megszervezik a tanórák helyettesítését, - szervezik a helyettesítéseket, - szervezik és ellenőrzik a tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, valamint az ebédeltetés ügyeleti rendjét, - az igazgatóval együtt ellenőrzik az oktatási dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését, - ellenőrzik a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett versenyeken, rendezvényeken való ügyelet teljesítését, - ellenőrzési jogkörük kiterjed a nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanóra-látogatásra, a tanóravédelem elvének érvényesülésére, a szakmai munkaközösségek felszereléseinek szabályszerű használatára, a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatásra, ennek bizonylatolására, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára, - figyelemmel kísérik az intézményt érintő pályázati kiírásokat, - ellátják azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza őket. 3.3.2. A szakmai munkaközösség-vezetők Tevékenységükkel kapcsolatos feladatok: - összeállítják a munkaközösség éves programját, - összehangolják az azonos területen működő tanárok munkáját /megbeszélik velük a tankönyvválasztást, a szakkörök, fakultációk indításával kapcsolatos javaslataikat, az érettségi tételeket, - óralátogatásokat végeznek, - szervezhetnek bemutató órákat, melynek tervét az éves munkatervben rögzíteni kell, - javaslatot tehetnek a pedagógusok továbbképzésére, - figyelemmel kísérik a szakmai versenyek kiírását, gondoskodnak a nevezésről és a helyi versenyek lebonyolításáról, - törekednek az iskolán belüli egységes értékelés megvalósítására, 8

- feltárják a tantárgyak közötti koncentráció, a tantárgy oktatása fejlesztésének lehetőségeit, - javaslatokat tesznek a szaktantermek fejlesztésére, a teremfelelősök személyére, - a munkatervben előirányzott időben beszámolnak a munkaközösség munkájáról, - javaslatot tehetnek kitüntetésre, jutalmazásra. 3.3.3. Az osztályfőnökök tevékenységével kapcsolatos elvárások és feladatok A keresztény pedagógia elvei és gyakorlata szerint nevelik tanítványaikat. Célzatosan összehangolják osztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesznek azért, hogy osztályuk jó közösséggé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. Tanítványaik családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, aminek érdekében szükség esetén ajánlatos a családlátogatás, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálják személyiségüket, segítik önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Megkülönböztetetten figyelnek azokra, akik képességeik alatt teljesítenek, felderítik az okokat és segítenek kiküszöbölni őket. Igyekeznek folyamatos jelenlétükkel is kifejezni az osztályukkal való törődésüket /szünetekben, lelkigyakorlatokon, osztálymiséken való részvételükkel/. Figyelemmel kísérik tanítványaik tanulmányi eredményeit, illetve ellenőrzik, hogy be vane írva minden osztályzat ellenőrzőjükbe. Koordinálják és segítik az osztályukban tanító pedagógusok munkáját, látogatják óráikat. Szükség esetén konzultációt szerveznek az osztályukban tanító pedagógusok számára. Gondot fordítanak arra, hogy tanítványaik teherbírásukkal összhangban vállaljanak részt a tanórán kívüli szabadon választható elfoglaltságokból. Minősítik a tanulók magatartását és szorgalmát, javaslatot tesznek a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. Engedélyt adhatnak egy-egy tanuló egy-két tanórai távolmaradására iskolán belüli egyéb elfoglaltság miatt. Rendszeresen tájékoztatják osztályukat az iskolai feladatokról. Tanítványaikkal tanulmányi kirándulást szerveznek, kulturális programokon tanulói kíséretet látnak el. Gondoskodnak osztályuk kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről. 9

Évente legalább két szülői értekezletet tartanak, szoros kapcsolatot tartanak fenn a szülői munkaközösséggel. Nevelő-oktató munkájukhoz tanmenetet készítenek. Elvégzik az osztályukkal kapcsolatos ügyviteli teendőket /anyakönyv, osztálynapló vezetése, a továbbtanulással kapcsolatos teendők/. 3.3.4. A tanárokkal kapcsolatos általános elvárások, valamint tevékenységükkel kapcsolatos feladatok Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, szüleivel, többi tanárával. A katolikus egyház tanításával való azonosulás, az iskolai titkok megőrzése az iskola minden tanárára nézve kötelező. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben, s szeptember 30-ig az igazgatónak benyújtja, a megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a haladási naplóba. Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be. Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. Az átfogó dolgozatok megíratását egyezteti az adott osztályban tanító tanárokkal. A dolgozatokat legfeljebb két héten belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak. A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadóórákat tart. Az órarendben beállított időpontokban helyettesítőként az iskolában tartózkodik. Alkalmazkodik ahhoz, hogy a tanári szoba a tanárok egymással való kapcsolattartásának és egyben az órákra készülésnek is a helye. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő foglalkoztatásokba /ügyeletek, felvételiztetés/ bekapcsolódik. A pedagógiai programban, illetve az éves munkatervben előírt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít. 10

A következő feladatokkal az igazgató megbízhatja, nagyobb iskolai rendezvény rendezése, tanulmányi, kulturális, sportversenyeken való felügyelet, felvételiztetés, a tanulók versenyekre való utaztatása, táboroztatás, a tanulmányi kirándulásokon kísérőtanárként való részvétel. 3.3.5. A gazdasági vezető és munkatársai Az iskola igazgatója nevezi ki, állapítja meg az illetményét, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Beszámolási és tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az iskola igazgatójának. Felelősség terheli a gazdasági egység elfogadott költségvetésének, az azzal kapcsolatos pénzgazdálkodásnak és a számviteli rendnek a Számviteli Törvény szerinti maradéktalan végrehajtásáért, továbbá: - felelős a gazdasági egység Számviteli Törvényben előírt számlatükrének elkészítéséért, szükség szerinti módosításáért, betartásáért és betartatásáért, - felelős az éves költségvetés törvények szerinti elkészítéséért, az éves költségvetés maradéktalan végrehajtásáért, - felelős az Adótörvényben előírt adatok nyilvántartásáért, és az adóhatóságnak előírás szerinti közléséért, - felelős a gazdasági egység munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi előírásaival kapcsolatos gazdasági feladatok figyelemmel kíséréséért, - felelős a gazdasági egység időszaki és éves költségvetési beszámolójának elkészítéséért. Feladatai: - elkészíti a gazdasági egység éves költségvetését, és azt jóváhagyásra előterjeszti az iskola igazgatójának, - a költségvetést érintő évközi törvény- és rendeletmódosulásról azonnal tájékoztatja az iskola igazgatóját, - a Számviteli és Adótörvények alapján gondoskodik a főkönyvi és analitikus könyvelés vezetéséről, - a költségvetés évközi módosítását /szükség szerint/ kidolgozza és jóváhagyásra előterjeszti az iskola igazgatójának, - elkészítteti az időszakos jelentéseket, beszámolókat és azokat az igénynek megfelelően továbbítja, 11

- elkészítteti a Számviteli és Adótörvények alapján szükséges éves költségvetést érintő könyvelési feladatokat és gondoskodik azok lekönyveléséről, - ellenőrzi a házipénztárból kifizetésre kerülő pénzeszközök törvényességét, az ezzel kapcsolatos bizonylatok alaki, tartalmi és formai előírásainak betartását, - gondoskodik arról, hogy a gazdasági egység munkafolyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen /folyamatba épített ellenőrzés/, - elkészíti az évközi és éves adóbevallásokat, és az iskola igazgatójának jóváhagyó aláírása után benyújtja az adóhatósághoz, - gondoskodik a gazdasági egység valamennyi dolgozójáról, ügyeiről vezetett nyilvántartása naprakész vezettetéséről, - elkészítteti és jóváhagyásra előterjeszti a gazdasági egység éves költségvetési beszámolóját, és gondoskodik a felügyeleti szervhez történő továbbításáról és elfogadtatásáról. Munkatársai: A könyvelő, a gondnok, a gazdasági ügyintéző /pénztáros/ és a technikai alkalmazottak, akik feladataikat a mindenkori munkaköri leírásuk alapján látják el. 3.4. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető. Az iskola vezetősége, mint testület hetente tanácskozik: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Feladata az intézmény működése során felmerült kérdések, feladatok döntés-előkészítése, a végrehajtás megvitatása, a tanári testület munkájának összehangolása a meghatározott feladatok megvalósítására. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A szenátus, mint testület havonta tanácskozik, szükség esetén rendkívüli megbeszélést tart. Az iskola vezetőségén kívül tagjai az egyes szakmai munkaközösségek vezetői, valamint a diákönkormányzat képviselője is. Fő feladata az éves munkaterv értékelése és az új munkaterv előkészítése, javaslatok megfogalmazása a nevelőtestület felé. 12

4. Az intézet munkarendje A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény alkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A tanulók munkarendjét a mellékletben található házirend tartalmazza. 4.1. Az alkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait, valamint a pedagógusok jogait és kötelességeit a Köznevelési törvény rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Munkaügyi Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel. A Köznevelési törvény 62. -a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által meghatározott feladatok (kötött munkaidő) elvégzésével köteles tölteni. ( A munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását, vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait a tanórákra elkészített órarend (foglalkozási rend) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 1/2 8 óráig köteles az intézmény vezetőjének, és az oktatási igazgatóhelyettesnek jelenteni, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. Nevelőtestületi értekezletről való távolmaradását és annak okát is köteles lehetőleg előre jelenteni az igazgatónak. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését az oktatási igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus kérésére a gyermekei neveléséhez fölhasználható pótszabadságot (1992. XXII. tv. 132. (2)) az igazgató biztosítja. 13

A pedagógusok számára kötelező óraszámon felüli nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő ünnepi öltözékben. Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett programokon, szórakoztató programokon váltakozva a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus vesz részt, az igazgatóhelyettesek koordinálása alapján. 4.2. Az intézmény tanulóinak munkarendje (a házirend) Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettesek feladata. A házirendet melyet az intézményvezető készít el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. 4.3. A tanév helyi rendje A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév ünnepélyes tanévnyitó Veni Sancte-val kezdődik és Te Deum-mal, hálaadó szentmisével és ünnepélyes tanévzáróval ér véget. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól, iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek, tantestületi értekezletek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról, az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 14

4.4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első óra reggel 8 órakor kezdődik. A tanítási órák előtt ¾ 8-kor nyitogatót tartunk. A nyitogató megtartása az osztályfőnök, vagy az általa felkért tanárfeladata. A hétfői nyitogató ½ 8-kor kezdődik. Az óraközi szünetek időtartama általában 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy helyettesei tehetnek. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek meg. 4.5. Az intézményben tartózkodás rendje Az iskola reggel 7 00-7 30 -ig ügyeletet tart és fogadja azokat a tanulókat, akiket szüleik már ilyen korán behoznak az iskolába. A délutáni foglalkozások, művészeti iskolai órák, szakkörök, sportkörök legkésőbb 18 óráig tartanak. A napközis foglalkozások az utolsó tanítási órától 16 30 -ig tartanak. A hivatalos ügyek intézése reggel 8 órától 15 30 -ig a titkárságon és a gazdasági irodában történik. Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Tanítási időben hetente egyszer van igazgatói fogadóóra. (Szerdán 13-14 óráig.) Ezalatt lehet tájékozódni az iskola Pedagógiai Programjáról. Az iskolában a tanítási idő alatt látogatók vagy szülők csak az igazgató engedélyével tartózkodhatnak. Tanítási szünetben az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületbe. A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg. 15

A tanulók tanítási idő alatt az igazgatóhelyettesek, illetőleg osztályfőnökök írásos engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. A takarítók és karbantartók munkavégzés céljából 22 óráig tartózkodhatnak az épületben. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 16

5. Pedagógiai program A nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az iskola pedagógiai programja a vonatkozó jogszabályok alapján készíthető el. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskolában folyó nevelés-oktatás céljait, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,- c) az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját, az iskolai élet, a tehetség, képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeket. 17

6. A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások 6.1. A tanítási, képzési idő szervezeti formája és rendje Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden évfolyamon a Köznevelési törvény alapján 185 tanítási napból áll. Csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák követik. Intézményünkben 5 napos munkarend van. 6.2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje a) Intézményünkben Alapfokú Művészeti Iskola működik, a tantárgyfelosztásban tervezett órabeosztással a délutáni idősávban. A művészeti iskola foglalkozásai térítési díj ellenébe vehetők igénybe. b) A tantárgyfelosztásban tervezett tevékenységek: (pl. énekkar, korrepetálás, stúdium, szakkörök, sportkörök, fakultációk, stb.) A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A jelentkezés a fenti tevékenységi formákra, egész tanévre szól. c) Iskolánk nem egész napos munkarendben dolgozik, ezért hagyományos napközit működtetünk. d) Tanulmányi versenyek: a meghirdetett országos, megyei, helyi és a katolikus iskolák szaktárgyi versenyei. Megszervezésükért, a felkészítésért és a nevezésért a munkaközösségek felelősek. e) A diákok programjai: Éves terv alapján tervezhetők. Lebonyolításukért a diákönkormányzat a felelős. Pedagógus felügyeletével szervezhetők és az éves munkatervben rögzítendők. f) Könyvtár: Saját működési rend és szabályzat szerint dolgozik. Lásd a mellékletben. g) Szervezett eseti foglalkozások: (pl. tanulmányi kirándulás, erdei iskola, színház- és mozilátogatás, vetélkedők, bemutató jellegű programok, stb.) Pedagógus felügyeletével szervezhetők és a munkatervben rögzítendők. h) Esetlegesen önköltséges tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők külső intézmény bevonásával, más iskola tanulóival közösen is. 18

7. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 7.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. -a alapján a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, nevelési-oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A törvény részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. 7.2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró, osztályozó, nevelési és szakmai (oktatás és nevelés időszerű kérdéseiről) értekezlet. Amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada vagy az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályban, illetőleg rendeletben meghatározott eseteket. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek. 7.3. Bizottságok létrehozása A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre bizottságot, úgynevezett ad hoc bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Az átruházott jogkör gyakorlója, illetve az ad hoc bizottság a nevelőtestület által meghatározott módon és időben számol be tevékenységéről. Intézményünk állandó bizottságokat nem hoz létre. 19

7.4. A szakmai munkaközösségek A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A munkaközösség vezetője, a pedagógusok által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösséget a munkaközösség vezetők képviselik, s egyben ők felelnek a munkaközösségek egymás közötti, illetve az iskola más szereplővel való kapcsolat tartásában. Fontos szereplői az iskola kibővített vezetőségének, a szenátusnak. 7.5. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: - javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, - kialakítják a közel egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - összehangolják az intézmény számára a felvételi, érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - figyelemmel kísérik és támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. 20

8. Az intézményi közösségek és a kapcsolattartás formái és rendje 8.1. A szülői szervezet A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hoznak létre. Minden osztályt 2 szülő képvisel az iskolai szintű szülői szervezetben, melynek munkáját választott elnök irányítja. A szülői szervezet dönt saját működéséről. A szülői szervezet ülésein részt vesz az intézmény vezetőségének egyik tagja. 8.2. A diákönkormányzat és működési rendje A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézmény diákönkormányzatának szervezeti és működési rendje a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. Ez a szervezeti és működési rend határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét. A diákönkormányzat tevékenységéhez térítés nélkül igénybe veheti az iskola berendezéseit, anyagi eszközeit. A diákönkormányzatot segítő tanárt a diák önkormányzattal való konzultáció alapján az igazgató bízza meg. Saját SZMSZ-szel rendelkezik. (Lásd a mellékletet.) 8.3. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. 21

Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. 8.4. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A feladatok, programok a munkaterv mellékleteként, havi ütemtervben kerülnek kiírásra. Az iskolavezetőség évente egy alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. A szakmai munkaközösségek és az illetékes igazgatósági tag kapcsolata folyamatos, évenként beszámolót tart az adott munkaközösség fejlődéséről. 8.5. Kapcsolattartás a szülőkkel Szükséges, hogy a szülők ismerjék az iskola nevelési törekvéseit és konkrét programjait. A szülők jogos igénye, hogy gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról rendszeres tájékoztatást kapjanak. Kívánatos, hogy az osztályfőnökök jól ismerjék tanulóink családi hátterét és a szülőkből is egy élő közösség jöjjön létre, amely sokat segíthet a tanulók nevelésében. Mindezek érdekében a tanév során legalább két szülői értekezletet és legalább négy fogadónapot tartanak. Amennyiben a gondviselő ezen időpontokon kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett nevelővel. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy órás tárgyak esetében legalább félévenként három - magasabb óraszámú tantárgy esetén több érdemjegy alapján osztályozható a tanuló Lehetővé kell tenni a diákok számára a szóbeli felelést is. A szülők az iskola valamennyi kulturális programjáról tájékoztatást kapnak. 22

Leendő tanulóink szüleinek tájékoztatására nagy gondot fordítunk. Az intézménybe jelentkezni kívánó tanulók szülei szóbeli és írásbeli tájékoztatást kapnak intézményünk pedagógiai programjáról, a felvételi beszélgetés alkalmával az igazgató ismerteti a szülőkkel iskolánk munkarendjének, házirendjének alapvető rendszabályait, nevelői és oktatói célkitűzéseinket. A beiratkozás alkalmával tájékoztatni kell a szülőket a tanévkezdéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókról. 8.6. Az intézmény külső kapcsolatai A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel (KPSZTI) és a Budakeszi Tankerületi Irodával, valamint a fennhatósága alá tartozó munkaközösségekkel. 8.7. A fenntartó - Jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot, - működteti az iskolát, - elkészítteti és ellenőrzi az iskola költségvetését, - megbízza az igazgatót, - felügyeleti jogokkal rendelkezik, fellebbezési fórum az igazgató és a nevelőtestület döntései felett. Az intézmény vezetője megküldi a fenntartónak a szokásos jelentéseket, statisztikákat, és minden rendkívüli eseményről köteles értesíteni. 8.8. Kapcsolat a pedagógiai szakmai szolgáltatóval A KPSZTI (Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet) a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jóváhagyott jogokat gyakorolja. Fenntartói döntéssel összhangban iskolánk alapvetően a KPSZTI szolgáltatásai veszi igénybe. Tanáraink részt vesznek a KPSZTI által szervezett továbbképzéseken. 8.9. Kapcsolat a zsámbéki intézményekkel - Kapcsolat az önkormányzattal: az igazgatón és a fenntartón keresztül - Kapcsolat pedagógiai szakszolgálatokkal: az igazgatón és az iskolai gyógypedagóguson és fejlesztő pedagóguson keresztül 23

- Kapcsolat a város iskoláival: munkaközösségi értekezletek, versenyek, az érintett munkaközösség-vezetőkön és igazgatóhelyetteseken keresztül 24

9. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, fegyelmi intézkedések, az elektronikus alapon tárolt adatok kezelése 9.1. A tanulói jogviszony keletkezése A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Az általános iskola első osztályába jelentkezni kívánó tanulókat a közoktatási törvényben előírt időben az iskolaérettséget megállapító foglalkozás /játszóház/ alapján vesszük föl. A gimnáziumba jelentkezni kívánó tanulók számára tájékoztatást /nyílt napot/ tartunk és a felvételi lehetőségekkel élve döntünk a tanulók felvételéről az előírt határidőig. Az igazgatót segítheti a döntésben az írásos hitoktatói illetve lelkészi ajánlás, valamint az osztályfőnök és az érintett tanárok véleménye. (Felvételiről lásd a mellékletet.) 9.2. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák /alap- és érettségi vizsgák/ lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit-, az Országos érettségi vizsgakövetelmények, valamint a vizsgaszabályzat határozzák meg. Az intézményben folyó tanulmányokkal kapcsolatos helyi vizsgák lebonyolításának rendjét az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza. A vizsgáztató bizottságot az igazgató jelöli ki. A helyi vizsgák az alábbiak: a) javítóvizsga b) osztályozó vizsga c) különbözeti vizsga d) művészeti iskolai alap és záróvizsga A javító, osztályozó és különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyv vezetéséért a bizottság elnöke a felelős. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. 25

9.3. Fegyelmi intézkedések Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Fegyelmi eljárást kezdeményezhet a sérelem, vagy kötelezettségszegés után három hónapon belül az igazgatónál az osztályban tanító tanár, az érintett tanuló és annak szülőjegondviselője. Az érintett felek egyetértésével az igazgató először mediációs segítséget ajánl fel (egyeztető eljárás). Ennek elutasítása, vagy sikertelensége esetén a nevelőtestület fegyelmi bizottságot állít fel. A fegyelmi eljárás megindításáról az érintetteket írásban kell értesíteni. Ha a meghallgatáskor a tényállás nem tisztázható, fegyelmi tárgyalást kell tartani. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt is be kell vonni. Fegyelmi büntetésekről nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása, - tanításon kívüli programokon, kirándulásokon való részvétel megtiltása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, - eltiltás a tanév folytatásától, - kizárás. A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a köznevelésről szólói törvény (2011. évi CXC törvény a köznevelésről és a 20/2012. EMMI rendelet az irányadók. A házirend a fentieken kívül további útmutatóul szolgál. A fegyelmi eljárás előtti egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított harminc napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör 26

gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az igazgató tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az egyeztetéssel megbízott pedagógus az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás, lehetőség szerint, 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. 27

Amennyiben egyeztető tárgyalásra nem kerülhetett sor, vagy az nem vezetett eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni, kivéve, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. 9.4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. Az elektronikus iratokat az iskola számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezeléséért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős. 28

10. Az intézményi hagyományok ápolása Nevelési céljaink elérésének fontos eszköze egyházi és nemzeti hagyományaink ápolása. Az iskola hagyományainak kialakítása és ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Segítsük elő személyes példaadással a vasárnapi szentmiséken való részvételt, a liturgikus időszakok mélyebb átélését és a nagyobb ünnepeink méltó megünneplését. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre vonatkozó időpontokat és a felelősök nevét az éves munkaterv tartalmazza. 10.1. A hagyományápolás külsőségekben megnyilvánuló formái a) A tanulók ünnepi viselete: lányok: sötét szoknya/nadrág fehér blúz- iskolai egyen sál fiúk: sötét nadrág fehér ing- iskolai egyen nyakkendő b) Címer (logó), zászló: Az intézmény címere (logója) négyzet formába foglalva az iskolaépület sziluettjét (kék), a Keresztelő Szent Jánosra utaló keresztet (fekete) és a szent lelket szimbolizáló stilizált galamb motívumot (fehér) tartalmazza. A zászlón fehér alapon az iskola címere látható. c) Sportfelszerelés: Az iskola hagyományos sportfelszerelése világoskék tornanadrág fehér torna trikó/dressz az iskola logójával, a testnevelő tanár közlése szerint évfolyamonként változhat 10.2. A hagyományok továbbadásának módja Örömmel fogadjuk végzett diákjaink látogatását. Hagyományaink átszövik iskolai életünk mindennapjait, így azok átvétele természetes folyamat az iskolában töltött évek alatt. 10.3. Liturgikus programok - Veni Sancte (szeptember 1.) - Vízkereszt-teremszentelések (január) - Hamvazószerda-hamvazkodás (március) - Szent Norbert nap (június) 29

- Te Deum (június) - Iskolamise- minden hónap első hétfőjén - Osztálymisék péntekenként éves beosztás szerint - Rózsafüzér imádság minden hétfőn nagyszünetben - Premontrei zsolozsma minden csütörtökön nagyszünetben 10.4. Nemzeti ünnepeink, emléknapjaink - Aradi vértanúk, nemzeti gyásznap (október 6.): nyitogató - 1956-os forradalom és szabadságharc (október 23.): iskolai ünnepély - A kommunista diktatúra áldozatai (február 24): nyitogató - 1848/49-es forradalom és szabadságharc (március 15.): iskolai ünnepély 10.5. A tanév jeles napjai - Adventi lelki nap (december) - Szakrális Művészetek Hete- kiállítás (szeptember) - Szent Márton nap- lampionos felvonulás (november) - Szent Cecília nap- koncert (november) - Szalagavató - Karácsonyi koncert- énekes iskola (december) - Félév végi kiállítás (január) - Farsang (február) - Nagyböjti lelki nap - Ballagás - Év végi kiállítás (június) 30

11. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az épületnek lobogóval való ellátása a gondnok feladata. Az intézmény minden alkalmazottja és tanulója felelős az intézmény tisztaságának megőrzéséért, az energiával való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi előírások betartásáért. Az intézmény különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről a házirend intézkedik. Az intézmény területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az intézmény alkalmazottainak joga az intézmény valamennyi helyiségének rendeltetésszerű használata. Használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények. A helyiségek, létesítmények berendezéseiért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. A berendezési tárgyakat, eszközöket csak a helyiségfelelős írásbeli engedélyével, az igazgató tudtával szabad az épületből kivinni. 31

12. A tanulók egészségügyi felügyeletének, ellátásának és a mindennapos testedzésének rendje Az iskolaorvos és védőnő meghatározott időpontokban az iskolában tartózkodik és elvégzi a törvény által előírt feladatait. Tevékenységét külön munkaterv rögzíti. Az iskola a tanulók számára a mindennapos testedzést az órarendileg kötelező 3 testnevelési órán, a kerettanterv szerint bevezetett néptánc oktatáson, és a kötelezően választható sportfoglalkozásokon biztosítja. Az diák sportkör (DSK) foglalkozásai tervszerű csoportosításban a tanulók érdeklődésének és életkorának megfelelő beosztásban délutánonként folynak. A DSK vezető tanár munkájáról tájékoztatja az iskola vezetőségét. 32

13. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: az igazgató, az ügyeletes vezető. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve - katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengőszóval, értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzvédelmi Szabályzatban található levonulási sorrend alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! 33