POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ A dokumentum készült a Duna Borrégió Borút Egyesülete Borutakra alapozott integrált minőségi turizmusfejlesztés a Dél-Aföldön és Bácska térségben projektje keretében HU-SER 0605/152) 2007. A projekt a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.
Témavezető: Nagy Lászlóné Közreműködők: Agócs Bernadett Dely Géza Golovicsné Wellner Mónika Kőváriné dr.bartha Ágnes Technikai munkatársak: Csontosné Zsikla Sára Komáromy Zoltán Rihocsek Károlyné 2
TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK... 4 A TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉNEK KÖRNYEZETE... 4 A TANULMÁNY CÉLJA... 5 I. TURIZMUS SZEREPE ÉS HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN... 5 1. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ KERESLETELEMZÉSE ÉS POZICIONÁLÁSA REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS ÖSSZEVETÉSBEN... 5 1.1. Nemzetközi és hazai trendek a turizmusban... 5 1.2. A régió turisztikai keresletének bemutatása... 11 1.3. A régió turista fogadásának feltételei... 14 2. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ KIEMELT TURISZTIKAI TERMÉKEI... 18 2.1. Gyógy- és termálturizmus... 18 2.2. Aktív turisztikai termékek... 18 2.3. Borturizmus, borutak... 21 2.4. Falusi turizmus... 22 II. INTEGRÁLT MINŐSÉGI TURIZMUSFEJLESZTÉS BORUTAKRA ALAPOZVA... 23 1. HELYZETFELTÁRÁS... 23 1.1. A földrajzilag érintett terület bemutatása... 23 1.2. Szűkebb célterület és célcsoport bemutatás... 25 1.3. Piaci helyzet... 28 1.4. A Duna Borvidéki Régió borútja... 29 1.5. Szervezetek és együttműködéseik... 31 2. SWOT-ANALÍZIS... 31 3. A BORTURIZMUS FEJLESZTÉS IRÁNYAI ÉS SÚLYPONTJAI... 34 3.1. Borút fejlesztése... 34 3.2. Turizmus hálózatok, borút integrálása a régió turisztikai kínálatába... 37 3.3. Marketing... 45 4. MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK... 48 4.1. Lehetőségek a komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása és értékesítése területén... 48 4.2. Javaslatok a termékcsomag kidolgozásához, működtetéséhez... 53 TÉRKÉPEK... 54 MELLÉKLETEK... 54 3
Előzmények A Duna Borrégió Borút Egyesület, az Alma Mons Kft. Regionális KKV Fejlesztési Ügynökség (Novi Sad), valamint szerb partnerei sikeres pályázatot nyújtottak be az INTERREG III.A/HUSER0602 felhívásra. A pályázatban megfogalmazott célok mentén a tartalmi elemek sorában rögzítésre került, hogy a határ mindkét oldalán egységes tematika mentén elkészül egy helyzetfelmérő tanulmány, mely hivatott az érintett térségek turizmusa pozícióját, perspektíváit feltárni, a borturizmus erősítésére, más turisztikai ágazatokba való integrálódására ajánlásokat megfogalmazni. A tanulmány tematikájára/tartalmi elemeire vonatkozó javaslatot együttműködő partnerek munkamegbeszélésen és interaktív úton egyeztették, kialakították a közös álláspontot, végleges formátumot. A tervezett dokumentum szakmai tartalma a Duna Borrégió Borút Egyesület (továbbiakban: DBBE) tagjai részére véleményezés/javaslattétel céljából megküldésre került, azt az érintettek változtatási igény bejelentése nélkül gyakorlatilag elfogadták. A DBBE az elfogadott tematika mentén korábbi munkakapcsolatok és referenciák alapján három szolgáltatótól kért ajánlatot a tanulmány elkészítésére. Az ajánlatokat kiértékelve a szakmai és pénzügyi tartalomra figyelemmel a Bács Agrárház Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Közhasznú Társaságát bízta meg a tanulmány elkészítésével. A tanulmány elkészítésének környezete A tanulmány elkészítésének idejében hazánk több mint három éve az Európai Unió tagja. Nemzeti és regionális szinten elkészültek és elfogadást nyertek az Unió 2007-2013. éves költségvetési időszakát átfogó tervek, stratégiák, programok. Ezek sorából a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT II.), a Dél-alföldi regionális operatív programot (DAOP), a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, a Dél-alföldi turizmusfejlesztési stratégiát emeljük ki, mint az ország, a régió valamint a turizmus, mint ágazat fejlesztési céljait, irányát, tartalmát meghatározó dokumentumokat. A tanulmány elkészítéséhez nélkülözhetetlen szakmai alapdokumentum a Duna Borvidéki Régió rendtartása, amely meghatározza a régió szőlő- és bortermelésének közép és hosszú távú stratégiai súlypontjait. A Dél-alföldi Régióban található három borvidék (Kunsági, Hajós-Bajai, Csongrádi) közül a Kunsági borvidék néhány települése a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozik, ezeket a településeket ebben a tanulmányban a szőlőtermelés és borászat szempontjából vizsgáljuk. 4
A tanulmány célja A projekt keretében a magyar oldalon a Dél-alföldi régió turizmusa helyzetének feltárására alapozva a borturizmus fejlesztési lehetőségeihez a lehetséges irányok meghatározása. A turisztikai piacon a borgazdaságok erőteljesebb részvételéhez az integrálódás, együttműködés területeinek feltérképezése, az érintettek döntéshozatalának megalapozása érdekében. I. TURIZMUS SZEREPE ÉS HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 1. Dél-alföldi régió keresletelemzése és pozicionálása regionális és országos összevetésben 1.1. Nemzetközi és hazai trendek a turizmusban Az idegenforgalom világviszonylatban az egyik leggyorsabban növekvő ágazat. Az elemzők az 1995-ös bázisévhez viszonyítva 4,1%-os évenkénti növekedéssel számolnak a nemzetközi érkeztetések és a turisztikai bevételek területén. Az EU tagállamok idegenforgalmára ösztönzőleg hat a belső határok megszűnése, a személyek, szolgáltatások szabad áramlása. Az uniós polgárok közel 70%-a a tagállamokban tölti szabadságát, a magyar turisták fele a tagországokba utazik. Hazai helyzetkép Magyarországot a WTO adatai alapján a nemzetközi idegenforgalomban évtizedeken át az előkelő 15 legnépszerűbb cél országként tartották számon, a bevételek tekintetében azonban jóval hátrább szorulunk, nem szerepelünk az első 15-ben. A hazai fogyasztásban a turizmus jelentős szerepet tölt be, súlya az elmúlt évek viszonylatában, ha nem is jelentős mértékben, de növekedett. 2005. évben az 501 milliárd forintos lakossági és a 621 milliárd forintos külföldi turisztikai fogyasztás az összes hazai fogyasztás 9,4 százalékának megfelelő keresletnek számít. A nemzetközi utasforgalmat a turizmusnál, a turisztikai motivációval utazóknál szélesebben értelmezve ide számítva a napi ingázókat, a vasúton és a közúton közlekedő egynapos tranzitutasokat is megállapítható, hogy a hozzájuk kapcsolódó fogyasztás összességében elérte a 850 milliárd forintot, ami folyó áron 3,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és a hazai fogyasztás 7%-ának felel meg. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban 2005-ben 154,3 ezer főt foglalkoztattak a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások. 5
A foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva az öt évvel ezelőtti 3,7%-ról 4%-ra nőtt. A többi turizmushoz kapcsolódó ágazatot is figyelembe véve a foglalkoztatottak száma elérheti a 400 ezer főt. Külföldi látogatók Magyarországra 2005-ben 36,2 millió látogató érkezett, az ideérkezők 72%-a egy napra utazó, 28%-a több napra utazó volt. A hétvégi típusú utak aránya 14%-ot (4,9 millió fő), a 4 vagy több napra érkezők aránya valamivel több mint 14%-ot (5,1 millió fő) tett ki. A látogatók több mint egyharmada a nyári hónapokban tartózkodott nálunk. Forrás: Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről KSH 2006. A külföldi látogatók 850 milliárd forintos költéséből származó összes bevétel 57%-a (489 milliárd forint) kötődött a szabadidős turizmushoz, az üzleti utak részesedése 132 milliárd forint, vagyis a turisztikai motivációval érkezők (szabadidős és üzleti) együttesen 621 milliárd forintot költöttek, ami a bevétel 73%-a. Az egy napra látogató külföldiek vásárlásra költöttek legtöbbet (101 milliárd forintot), turisztikai célra ennek a felét sem, 44,5 milliárd forintot. A mintegy 400 ezer egynapos üzleti utazó 5,6 milliárd forintot költött el. A több napra látogatók nagy részben (69%) szabadidős tevékenységekre fordították kiadásaikat, lényegesen kevesebbet költöttek vásárlásra. A turisztikai utazásokon belül a szabadidős és üzleti célú turizmus kiadásainak aránya 78% illetve 22% volt. 6
Forrás: Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről KSH 2006. Belföldi turizmus A belföldi turizmust, utazási szokásokat vizsgálva, rögzíthető azok tendenciájában a növekedés. 2005. évi adatokat alapul véve a több mint 3 millió háztartásnak legalább egy tagja utazott, hagyta el lakóhelyét (ezen adat a munkavégzéshez kötődő utazást is tartalmazza). A belföldi turizmusra jellemző, hogy a többnapos utazások a nyári időszakhoz kötődnek elsődlegesen, míg az év első hónapjaiban csekély az utazási kedv. A különböző hosszúságú belföldi utazások esetén eltérő a motivációs megoszlás. Valamennyi úttípusnál legfontosabb célként a rokon- és barátlátogatás szerepel. Az egynapos utak 32%-a, a kettő négynapos utak 58%- a, az öt- és annál többnapos utak 32%-a tartozik ide. Az öt- és többnapos üdülések elsősorban a nyaraláshoz, kikapcsolódáshoz kötődnek, az ilyen időtartamú utak 28%-a vízparti, míg 15%-a hegyvidéki üdülés. 7
Forrás: Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről KSH 2006. Kitekintés a versenytársakra A fejezetet a KOPINT-DATORG Konjunktúra Piackutató és Számítástechnikai Rt. által 2004. decemberében Ausztria, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Szlovákia turisztikai kínálatának és árszínvonalának áttekintése tárgyában készített dokumentuma felhasználásával állítjuk össze. A Piackutató tanulmánya hazánk turisztikai versenytárs országai idegenforgalmi szolgáltatásainak kínálatát, árszintjét és minőségét elemzi, veti össze. A dokumentum tanulmányunk szempontjából néhány fontos megállapítása: Ausztria: A turisták által eltöltött átlagos tartózkodási idő közel 5 éjszaka szignifikánsan hosszabb a többi országban tapasztaltnál. Éves szinten 110-120 millió külföldi vendégéjszakát regisztrálnak a kereskedelmi szálláshelyeken. A turisták naponta fajlagosan mintegy 100 eurót költenek. A szolgáltatás/ár arány, habár magas színvonalon, de megfelelő. Az osztrák turizmus gyerekközpontú, és széles körben biztosít gyermekkedvezményeket, ezért a gyerekes családok számára csomagban árban is előnyös. 8
Csehország: Évente közel 100 millió utas lépi át az országhatárt, ennek kevesebb mint 10%-a, mintegy 7 millió a turisztikai motivációval érkező látogató. Csehországban fejlett a konferencia- és a fürdőturizmus. konferenciaturizmus Prágára összpontosul, de vidéken is voltak jelentős beruházások. 2003. évi felmérés eredménye szerint a napi átlagköltés 95 euró körül alakult. A csehországi turizmusban az árak, különösen a szállodai árak magasabbak a magyarországiaknál. A szlovén gazdaság számára a turizmus csupán kiegészítő tevékenység. Évente mindössze 1,4 millió külföldi turista keresi fel az országot. Szlovéniában jelenleg a kongresszusi turizmus, a wellness-turizmus, valamint a szerencsejáték-turizmus kap kitüntetett figyelmet. Lengyelország 52 millió körülire becsülik a lengyel határt átlépő nemrezidensek számát. Ebből 10-15 millióra tehető a legalább egy éjszakát Lengyelországban eltöltő látogatók számát. Ennek mintegy fele lehet a valóban turisztikai célból beutazók száma. A fő turisztikai profil, amelyben Lengyelország valóban egyedit képes nyújtani, az aktív, természetjáró kalandturizmus, illetve az ún. örökség - turizmus. Lengyelország a városturizmusban tekinthető Magyarország versenytársának. Szlovákiában 2003-ban mindössze 1,4 millió külföldi turistát regisztráltak, Átlagosan 3,6 az igénybevett vendégéjszakák száma. A tapasztalatok szerint a szlovák turizmus egyelőre nem tud élni a lehetőségeivel, a téli sí utakon kívül nincs határozott profilja Kiemelés a Magyarországra vonatkozó megállapítások sorából A megkérdezettek átlagosan 7 napot töltöttek Magyarországon (a 30 napnál tovább tartózkodók adatainak kiszűrése után), a leghosszabb ideig az osztrákok maradtak. A legtöbben a kulturális vonzerőt jelölték meg, mint a Magyarország melletti döntés okát, másodikként az árakat (jó érték-ár arány) említették, majd az ismerősök ajánlata és a természeti értékek következtek. A magyarországi árérték arányokat az olaszok találták a legvonzóbbnak a különböző nemzetek közül. Az utazási célok között a legnagyobb arányt a városlátogatások képviselték, majd a vízparti üdülés és a vásárlás következett. Bár Magyarország sokat költött a gyógy- és wellness turizmus fejlesztésére, megkérdezett turisták közül egyedül az osztrákok utaztak nagyrészt e célból hazánkba. A megkérdezett turisták átlagosan 71 eurós fajlagos költésről számoltak be. A legtöbbet minden küldő ország állampolgárai szállásra és az (éttermi) vendéglátásra költöttek, ez utóbbi tétel kb. a szállásköltségek 40%-kát érte el. 9
Jellemzők, trendek, tendenciák Turizmusunkat a területi és időbeni koncentráció jellemzi. Az idegenforgalom mintegy fele Budapestet és a Balaton környékét érinti, a nyári időszakra koncentrálódik az utazások nagyobb hányada. A főidény rövid, a meglévő kapacitások szezonon kívül kihasználatlanok. A magyar határokat évente több mint 30 millió utas lépi át, szálláshely szolgáltatást alig több mint tíz százalékuk veszi igénybe. A tranzit bevásárló-és rokon/baráti látogatásokat leszámítva is ez a különbség igen jelentős, ami a szürke forgalom jelenlétére utal. Specifikus tendenciák (Forrás: Turisztikai trendek a világban és Európában Szerző: Dr Behringer Zsuzsanna - Mester Tünde) Az idegenforgalmi tevékenységre számos külső és belső tényező hat mind a kínálat mind pedig a kereslet oldalon. Ezek sorából csak néhányat emelünk ki: A szolgáltatások versenye erősödik, figyelemmel arra, hogy az ágazatban működők többsége kis- és középvállalkozás, a nagy szolgáltatókkal szemben piaci pozíciójukat csak együttműködéssel (élménylánc), egyedi/specifikus hiánypótló kínálattal lesznek (csak) képesek megőrizni. A piac erőteljes szegmentációja figyelhető meg, az egyes célcsoportok tekintetében eltérőek az előrejelzések: a szeniorok tekintetében egyértelműek a növekedési kilátások (egészség turizmus, természetjárás, városlátogatás). A szezonalitást a jövőben piaci lehetőségként célszerű kezelni, és nem mint problémát. Turizmusra ható tényezők Számos kutatás, felmérés zajlott le az elmúlt időszakban, mely a turizmust befolyásoló tényezőket volt hivatott vizsgálni. Az eredményekről szóló publikációkat áttekintve tanulmányunk szempontjából néhány releváns megállapítást emelünk ki. Növekszik az idősebb emberek aránya, akik szabadidővel rendelkeznek, fontos számukra az egészség megőrzése és ezért anyagi áldozatot képesek hozni. Az idegenforgalmi kínálat szempontjából célszerű ezt az igényt kiszolgálni, figyelemmel az elvárásra, amit a kényelem, minőség, biztonság fémjelez. Növekszik az egészségtudatosság, ami az aktív időtöltés irányába jelent elmozdulást, de hatással van az éttermi szolgáltatásra étel- és ital kínálatra is. 10
Nő a képzettség általános szintje, ami a szabadidő igényes eltöltése a művészeti, kulturális események, a kreatív időtöltés, a térségi egyedi termék kínálata irányába élénkíti a keresletet. A szabadidő értéke növekszik, annak tudatos eltöltése egyre fontosabb tényező, ami a turizmus területén egyrészt az egy-két napos programok irányába bővítheti a keresletet, másrészt a hosszabb szabadságok esetében a pihenésen túl az új élmények megszerzése is fontos szemponttá válik. Az utazási tapasztalatok gyarapodása hatására a turisták kritikusabbá válnak, jól meg tudják ítélni az ár-érték arányt, a desztinációk iránti hűségért meg kell küzdeni, előtérbe helyeződik a mesterségessel szemben az eredeti/az autentikus. A várostól való elszakadási vágy a természet közeli, falusi tanyai turizmus felé való elmozdulást motiválja. 1.2. A régió turisztikai keresletének bemutatása Hazánkban az idegenforgalom meghatározó része a fővárost és a Balatont érinti, több régióval ellentétben a Dél-Alföldön a turizmus egyes szegmenseiben a kereslet lassú növekedése nyomon követhető. Régiónk a turisztikai termékek széles kínálatával rendelkezik a gyógy-és termál turizmustól kezdve az ökoturimuson át, a rendezvényturizmusig. Az ágazatba fektetők igyekeznek a régió adottságait kihasználva, az új trendeknek megfelelni, a keresletet kiszolgálni. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A régió kereskedelmi szálláshelyeit 2006. év folyamán több mint 445 ezer vendég vette igénybe, az országos vendégforgalomból részesedésünk alig több mint 6%. A vendégforgalom növekedési üteme az elmúlt években némileg elmaradt az országostól: a vendégek száma a régióban 2000 és 2006 között évente átlagosan 2 százalékkal, míg országosan 3 százalékkal emelkedett. A vendégek több mint háromnegyede belföldi az arány nem olyan kiegyenlített, mint országosan. A külföldi látogatók száma az elmúlt időszakban folyamatosan mérséklődik, különösen igaz ez a megállapítás Békés megyére, ahol a külföldiek részaránya 2006-ban a 10%-ot sem érte el, míg a másik két megyében ez 30% körül stagnál. 11
Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek számához hasonló tendencia jellemezte a vendégéjszakákat. A Dél-Alföldön 2006-ban eltöltött csaknem 1105 ezer vendégéjszaka összességében növekedést mutat, de míg a belföldiek vendégéjszakáinak száma évente átlagosan 4 százalékkal emelkedett, addig a külföldieké 2 százalékkal csökkent. A külföldi vendégek országonkénti összetétele Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák esetében a külföldiek jelentős, az országos átlagnál nagyobb térvesztése figyelhető meg. Míg az ezredfordulón csaknem minden harmadik látogató külföldi volt, addig hat évvel később csupán minden negyedik. A régióba látogató külföldiek számottevő része (24%) Németországból érkezett. A legtöbben Bács-Kiskun megye kereskedelmi szálláshelyeit választották, ahol átlagosan csaknem 4 vendégéjszakát maradtak. A szomszédos országok közül a legtöbben mintegy 15 ezren Romániából érkeztek. A román vendégek csaknem hattizede Csongrád megyében szállt meg. Lényegesen kevesebb időt töltöttek a megyében, mint a németek, látogatásaikra átlagosan alig több mint egy vendégéjszakát vettek igénybe. Jelentős számban 5 ezer fő felett vendégeskedtek még a régióban olaszok, lengyelek, és osztrákok. Hat évvel korábban, még nagyszámban hozzánk látogató, jugoszláv utódállamok turistái viszont egyre kevesebb érdeklődést mutatnak a régió iránt. Magánszálláshelyek vendégforgalma 2006-ban a régióban működő 6305 magán-szállásférőhelyet több mint 38 ezren vették igénybe. Míg hat év alatt e szálláshelyek vendégforgalma csaknem kétszeresére növekedett, addig az általuk eltöltött vendégéjszakák száma hétről négyre mérséklődött. 12
Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007. A régió magánszálláshelyeit elsődlegesen belföldiek veszik igénybe, a vendégek négyötödét teszik ki. A belföldiek a falusi turizmus szálláskínálatával szemben előnybe részesítik a fizető vendéglátást. A külföldi vendégek aránya Csongrádban volt legmagasabb, ahol 27 százalékot tett ki, míg Bács-Kiskunban és Békésben alig haladta meg az egytizedet. Átlagos tartózkodási idő A régióban a vendégek átlagos tartózkodási ideje 2006-ban 3 vendégéjszaka. Az idelátogatók a magánszálláshelyeken hosszabb időt töltöttek el, mint a kereskedelmi szálláshelyeken. A legjobb mutatója a Bács megyei magánszálláshelyeknek van, ahol az átlagosan eltöltött vendégéjszakák száma 4,5. A külföldiek tartózkodási ideje is hosszabb a magánszálláshelyeken, a legkedvezőbb értéket Csongrád megye mutatja a négy vendégéjszakával. Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007. 13
Határforgalom A Dél-alföldi régió 254 településének 16 százaléka fekszik a szerb illetve a román határ mentén. Közülük 16 település, valamint a három megyeszékhely rendelkezik határállomással. Az átkelők többségén közúton bonyolódik a forgalom. 2006-ban megközelítően 41 millió külföldi látogatott Magyarországra, ennek csaknem egyötödét tették ki a régió határállomásain átkelők. Ez utóbbiak több mint fele a román határszakaszon lépte át a magyar határt. A régióból külföldre utazó magyarok száma ennél sokkal szerényebb volt, 1,5 millió fő, ami csaknem azonos arányban oszlott meg Szerbia, illetve Románia felé. Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007. 1.3. A régió turista fogadásának feltételei Kereskedelmi szálláshelyek Az ország 300 ezer kereskedelmi szállás-férőhely kínálatából közel 10% a délalföldi régió településein található. Ez azt jelenti, hogy a régió 281 kereskedelmi szálláshelyén 2006-ban 29.953 férőhely várta a vendégeket. Az elmúlt hat évben mindössze a Dél-Alföldön, illetve Észak-Magyarországon növekedett a kínálat. A régió kereskedelmi szállásférőhelyeinek több mint háromnegyede Bács- Kiskun, illetve Csongrád megye településein található. A szállodákban kiadható férőhely tekintetében azonban Békés megye főként a gyulai gyógyturizmusból adódóan az élenjáró. A szállodák mellett, Bácsban a kempingek és a panziók, Békésben a turistaszállók, Csongrádban pedig a vízi és rekreációs turizmus jelentősége miatt a turistaszállások és kempingek férőhelyei képviselnek jelentős arányt. 14
Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007. A régió szállodáinak többsége a háromcsillagos kategóriába tartozik. Emellett Kecskeméten egy, Szegeden két négycsillagos szálloda áll rendelkezésre. Az ezredfordulótól új kategóriát jelentenek a gyógyszállodák és a wellness-szállók. Az országban 57, illetve 46 tartozik ide, amiből 3-3 található a régióban (Gyula, Kiskőrös, Szeged, valamint Baja, Kalocsa, Kecskemét). Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007. Az egységek az egyes szállástípusokat tekintve gyengébb kihasználtságot mutatnak az országos átlagnál, ami alól kivételt a panziók és a turistaszállók jelentettek. A Dél-alföldi régióban a társas és egyéni vállalkozások 4,5%-a folytat szálláshely szolgáltatási, vendéglátói tevékenységet, az általuk foglalkoztatottak száma 8050 fő. 15
Magánszálláshelyek A kereskedelmi szálláshelyek mellett egyre népszerűbbé válnak a családiasabb környezetben pihenést nyújtó magánszálláshelyek. A régió 23 kistérségéből 21 kínál magánszálláshelyet, a férőhelyek száma 5842 (KSH 2005.). A falusi szállásadás a tanyás térségekkel rendelkező Bács-Kiskun megyére, míg a városi magán vendégfogadás pedig főként Békés megyére jellemző. Vendéglátóhelyek A szálláshely-szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódnak az étkezési lehetőségeket kínáló éttermek, cukrászdák, bárok és borozók. Az ország több mint 56 ezer vendéglátóhelyének 13 százaléka a régióban várja a vendégeket. Az ellátottság (55 vendéglátóhely/10 ezer lakos) alapján a régiók közötti rangsorban a Dél- Alföld középen helyezkedik el, valamivel az országos átlag alatt. Közlekedés A DAR településeinek közúti elérhetősége eltérő képet mutat, legkedvezőbb helyzet az M5 autópálya (Budapest, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Szeged) mentén alakult ki, a főutak, alsóbbrendű utak minősége azonban igen változó. Békés megye régión belül és országosan is hátrányos helyzetű, első rendű főút összeköttetése nincs. A régió vasúthálózatának sűrűsége nemzetközi és hazai összehasonlításban jónak mondható. Az elmúlt időszakban a működtetés gazdaságtalansága/kihasználatlansága miatt megszűnt/megszűnő szárnyvonalak 16
nehezen oldható problémákat vetnek fel. A régió déli (Szerbia-Montenegró) és keleti (Románia) határainak átjárhatósága az elmúlt évtizedben javult. A régió vízi közlekedési lehetőségei kiaknázatlanok, kevés a közforgalmú kikötők száma. A kerékpárutak az elmúlt időszak fejlesztési lehetőségeinek pozitív hatására folyamatosan épülnek. Hasznosíthatóságuk tekintetében komoly gondot jelent, hogy nem alkotnak hálózatot, településen belüli elemei nem csatlakoznak. A régió több települése rendelkezik repülőtérrel, azok fogadóképességének infrastrukturális hiányosságai miatt csak korlátozott utasforgalmat bonyolítanak. Humánerőforrás Az idegenforgalommal, vendéglátással foglalkozók szakmai felkészültségéről, iskolai végzettségéről, nyelvismeretéről adatokkal nem rendelkezünk. E terület fejlesztésére vonatkozó koncepciót csak pontos felmérésen alapuló tanulmány elkészítése után lehetne kialakítani. A kérdéskört indirekt módon megközelítve az ágazatban a felsőfokú és szakképzett munkaerő jelenléte és azok arányának várható növekedése kimondható. Megállapításunkat arra alapozzuk, hogy a felsőfokú oktatásban számos intézmény (a régión belül kettő) folyamatosan bocsát ki idegenforgalmi, szállodaipari és vendéglátó szakon végzett hallgatókat. Konkrét felmérések hiányában csak feltételezhető, hogy a turisztikai szakemberek egy része nem a szakmájában foglalkoztatott. Általános tapasztalat továbbá, hogy a turizmust kiegészítő tevékenységként végzők köre nem rendelkezik szakirányú képzettséggel és megfelelő nyelvismerettel. Az ágazatban dolgozók átlag keresete viszonylag alacsony, gyakori a minimálbéren való foglalkoztatás, és szezonális alkalmazás. Itt kell szólni a turizmusban érintett települések lakossága szemléletéről, a pozitív hozzáállás szükségességéről. A településkép, rendezettség, tisztaság, barátságos környezet elengedhetetlen a látogatók elégedettségének elnyeréséhez, ez aligha érhető el a településen élők tevőleges hozzájárulása nélkül. Összegzés Régiónkban az idegenforgalomból származó bevételek aránya, a turizmus gazdaság szerkezetében betöltött szerepe elmarad országos, nemzetközi összevetésben. A vendégfogadáshoz kötődő infrastruktúra fejlettsége a régión belül eltérő képet mutat; a megközelíthetőség szempontjából Békés megye jelentős hátrányokkal küzd, a magasabb színvonalú szálláshelyek (szállodák) néhány nagyobb városra koncentrálódnak, a falusi/tanyai vendégfogadók elsődlegesen a Duna Tisza közén alakultak ki. A vendéglátóhelyek, éttermi szolgáltatók választéka is a nagyobb településekre, városokra koncentrálódik. Ét- és itallapjukról gyakran hiányzik a helyi termékkínálat. 17
2. Dél-alföldi Régió kiemelt turisztikai termékei 2.1. Gyógy- és termálturizmus A Dél-alföldi régió turizmusában legjelentősebb szerepet a gyógy- és termálturizmus játszik. Ez a szegmens bonyolítja le a legnagyobb vendégforgalmat, ehhez kötődnek a hosszabb tartózkodási idők. A régió termálvízkataszter adatai szerint 34 fürdő közül 10 gyógyfürdő minősítésű (Gyula, Szeged, Makó, Szentes, Szarvas, Orosháza-Gyopárosfürdő, Csongrád, Mórahalom), további 19 gyógyvíz és 5 termálvíz. 2000. év óta jelentős fürdő fejlesztési beruházások valósultak meg, közel 5 milliárd Ft támogatással és 6.3 milliárd Ft saját erővel. Ezek sorából kiemeljük: Gyula: A Gyulai Várfürdőt 2002. óta folyamatosan fejlesztik: gyógyászati részleg teljes rekonstrukciója, wellnessközpont: valamennyi medencét felújították és élményelemekkel látták el. Kecskemét: uszoda, élményfürdő és csúszdapark létesült a Széktói Strand területén. Mórahalom: gyógyvizes élménymedence létesült. Orosháza-Gyopárosfürdő: gyógyászat létesítése. A fejlesztések a vízfelület növelésén, a fürdő szolgáltatások bővítésén túl több településen kiterjedtek a szállás kapacitás bővítésére is. A különböző fejlesztési programok hatására a fürdők látogatottsága jelentősen növekedett (17%), néhány fürdő estében ez a látogatók számának 30%-os emelkedését jelentette. 2005 évben a fürdő látogatottság meghaladta a 3,6 milliót. Messze a legmagasabb forgalmat a Gyulán Várfürdő bonyolította 743.228 fő, ezt követte Kiskunmajsa 367.000 fő, Békéscsaba 256.671, Makó 244.471fő, de Kecskemét, Szentes, Hódmezővásárhely, Mórahalom fürdőinek látogatottsága is közel kétszáz ezer. 2.2. Aktív turisztikai termékek Természetjárás A Dél-Alföld természeti értékekben leggazdagabb vidékeit a nemzeti parkok, természetvédelmi területek jelentik. A Kiskunsági Nemzeti Park legismertebb területe Bugac puszta, ahol az ideérkezők bejárhatják a tanösvényeket, gyönyörködhetnek az őshonos állatokban, lovas bemutatón vehetnek részt, megtekinthetik a Pásztor Múzeumot. Kedvelt turista célpont Tőserdő, a holt Tisza part, Alpári-holtág 18
gazdag növény és madárvilágával. Természeti ritkaságai ellenére kevésbé látogatottak a fülöpházi homokbuckák, Közép Európa egyik legérdekesebb homokvidéke, ahol a szél felszínformáló munkája még ma is megfigyelhető a mozgó buckákon. A még meglévő szikes tavak Kelemen-szék, Kolon tó, Szelidi-tó, Vadkerti-tó az utóbbi kettőt nyári idényben a fürdőzők népesítik be, de valamennyi madárvilága is vonzza az érdeklődőket. A Nemzeti Park több kényelmesen bejárható tanösvényt alakított ki kétnyelvű feliratozással. A Kiskunsági Nemzeti Park közönség előtt megnyitott területei egész évben látogathatók. A szintén mozaikos felépítésű Körös-Maros Nemzeti Park 13 területi egysége a természetkedvelő turisták paradicsoma. A Kis-Sárrét mocsármaradványai, a biharugrai és begécsi halastórendszer, a Kígyósi-puszta, a Körös-ártér számos holtága és morotvái, ligeterdőkkel, Cserebökény apró mocsármaradványai a Kardoskúti Fehértó a térség ékességei. A Nemzeti Park központjában Szarvason az idelátogatókat információval segítik és az év folyamán számos szervezett programot kínálnak. Gemenc a Duna-Dráva Nemzeti Park részeként Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, 20 ezer hektáros területe Paks - Dunaszentbenedek vonalától az országhatárig a Duna jobb és bal partján terül el. A terület jelentős madárrezervátum (ezüstsirály, fekete réce, fekete gólya, barna kánya, békászó sas, fekete sas, kerecsensólyom, rétisas, kis héja stb.). Gemencet vadállománya a vadászturizmus célpontjává teszi. Lovas turizmus A Dél-alföldi régió a lovas sportok fellegvárának számít, nagy hagyományi vannak a lótenyésztésnek, fogathajtásnak melyet ilyen nevek fémjeleznek Abonyi Imre (Bugac), Fülöp Sándor (Kecskemét), Lázár testvérek (Hetényegyháza), Juhász László (Bugac) többszörös Európa és világbajnokok. A lovas turizmus fogadóhelyei a Dél-alföldi régiót behálózzák. A Magyar Turizmus Zrt. www.pusztaregion.hu honlapja 55 lovas tanyát tüntet fel, ebből 37 Bács-Kiskunban, 10 Békésben, 8 pedig Csongrád megyében működik. A lótenyésztés, lovas sportok minden válfaja megtalálható, szerepel a kínálaton a túralovaglás, lovaglás oktatás, fogathajtás, kocsikázás. Vadász turizmus A Dél-alföldi régió turizmusában jelentős szerepet tölt be a vadászat, ami gazdag vadállományának, színvonalas vadgazdálkodásának köszönhető. Az erdőségek, árterek galéria erdőiben őz, vaddisznó, a kiterjedt szántók, gyepek, 19
homokpuszták nyúl, fogoly, fácán állománya, a folyók, állóvizek vízi madarai récék, szárcsák stb. jelentik a kínálatot. A régió közel 17 ezer km2 vadászterületén 190 vadásztársaság működik, a minősített vadászházak száma 21. Megye Vadásztársaságok Vadászházak* 0 1 2 3 4 Bács-Kiskun 80 1 5 7 2 Békés 61 1 1 2 3 1 Csongrád 49 1 3 Megjegyzés: Vadászházak minősítése 0-4; ahol a 0 a luxus kategóriát jelöli. A vadászturizmus forgalomról nem rendelkezünk adatokkal, tapasztalat, hogy a vadászati idényben a minőségi szállodák vendégforgalma növekszik, a vadászok elsődlegesen német, olasz, svájci relációból érkeznek. Vízi turizmus A folyóvizekben gazdag Dél-Alföld még korántsem használja ki természeti adottságait a vízi turizmus területén. A Dunán, Tiszán és a Körösökön egyaránt kevés a kiépített kikötők száma, mely képes a vízi turizmus fogadására. A folyóvizeink, azok holt-ágai, tavaink (Szelidi-tó, Vadkerti-tó, Fehér-tó stb.) által érintett településeken szabad strandok sokasága fogadja tavasztól őszig a fürdőzőket. Kerékpáros turizmus Az aktív turizmuson belül előkelő helyet foglal el a kerékpáros turizmus. A régióban a kiépített kerékpárutak hossza a fejlesztések eredményekéntfolyamatos növekszik. Ezzel nem mutat egyenes arányt a kerékpáros turisták speciális igényeit (egyéjszakás szállás lehetőleg felár nélkül, bőséges reggeli, ruhaszárítási lehetőség, kerékpár biztonságos tárolása, javítási lehetőség, térkép, információ a látnivalókról) kielégíteni képes fogadóhelyek számának növekedése. A Dél-alföldi régió tematikus hon-lapján számos kerékpáros túraútvonalat, programot kínál. A kerékpáros turizmus piacán nemzetközi viszonylatban az alábbi tendenciákkal lehet számolni: A kerékpáros turizmus tekintetében a jövőben is folyamatos lesz a növekedés; 20
A kerékpározás Európában, és lassan hazánkban is elmozdul a magas minőségű turizmus irányába; Rövidebb, és egyre gyakoribb kerékpáros kikapcsolódások; Fokozódó verseny a kerékpárosoknak nyújtott program és termékcsomagok között; Egységes információs és szolgáltatási rendszer kialakulása egyre több országban; Határokat átívelő bicikli utak iránt nő az érdeklődés; Tematikus utakat (komplex kerékpár-turisztikai rendszerek) terjedése; (Forrás: Salamin Géza: A Kerékpár-turisztikai piac trendjei és sajátosságai) 2.3. Borturizmus, borutak A jelenleg társadalmi egyeztetés fázisában lévő Nemzeti Bormarketing Stratégia a borturizmust a borágazat fejlesztési lehetőségei között kiemelt módon kezeli. A Dél-alföldi régió sokszínű természeti és történelmi értékekkel rendelkezik, amelyek közül már jó néhány, turisztikai termék vagy termékcsomag elemét is képezi. Másokat még nem fedezett fel magának korunk leggyorsabban fejlődő gazdasági ága, a turizmus. Mindebből következően bátran állíthatjuk, hogy jelentős fejlődési tartalékokkal rendelkezik a borút és szűkebb-tágabb környezete az idegenforgalom fejlesztése terén. A természeti és épített környezeti, kulturális értékek, jellege megkívánja a tudatos beavatkozást, fejlesztő tevékenységet, mivel az attrakció elemek egyike sem képez önmagában korlátlan országhatárokat átlépő hírnevű vonzerőértéket. Ezért fontos az egyes elemeket területi elven, vagy tematikus alapon láncba, csomagba szervezni. Ezen alapelv mentén működik a Duna Borrégió Borút Egyesület, mert olyan helyi potenciálra szőlő- és borkultúra épít, amelyhez a legszélesebb körben kapcsolhatók különböző kínálati elemek annak érdekében, hogy a régió minél változatosabb motivációjú turistákat tudjon megszólítani, keresletüket kielégíteni. A régióban működő, borturisztikai szolgáltatást nyújtó pincészetek nem mindegyike tagja a Duna Borrégió Borút Egyesületnek, azonban a fejlődés feltétele a közös marketing stratégia alkalmazása, melynek révén nagyobb az esély a borutra kíváncsi vendégek körének bővítése, a magasabb fizetőképességű vendégek meghódítása. 21
A fentiekben felsorolt, a régióra jellemző aktív turisztikai termékek összekapcsolása a bor- és gasztronómiai kínálattal egyike azon lehetőségeknek, melyek növelhetik az egy főre jutó költés mértékét. Mind a három borvidéken bővíthetők az egyedi szolgáltatók termékcsomagjai, azok minősége fejlesztendő, továbbá a garantált programok köre bővítendő. A partnerség erősítésével az egyes állomások programszerű összekapcsolása egy lehetséges további fejlesztési irány. Minden szolgáltató minden terméke esetében célszerű végiggondolni a termékarculatot, a kommunikáció irányait, célcsoportjait, stílusát és alkalmazandó eszközeit. Az Egyesület szervezésében létrejött boruti állomáshelyek: - Kecskemét Kerekegyháza Orgovány Jakabszállás Szabadszállás Fülöpjakab - Kecskemét Izsák Kiskőrös Soltvadkert Kiskunmajsa - Kecskemét Soltvadkert Kiskőrös - Kecel Hajós Érsekhalma Baja Ásotthalom Mórahalom - Kecskemét Csongrád-Bokros Hódmezővásárhely - Cegléd Tápiószele Kóka Szigetcsép 2.4. Falusi turizmus A falusi turizmust falusi, tanyai környezetben, általában kiegészítő jövedelem szerzésként folytatott szálláshely-, vendéglátás-, programszolgáltatásként értelmezzük. A KSH. 2005. évi adatai szerint 317 falusi vendéglátót tartottak nyilván, ezzel a régiók sorában az utolsó helyen állunk. A 2058 férőhely 24 143 vendégéjszaka forgalmat bonyolított, ami 3,2%-os kihasználtságot jelent. A Dél-alföldi régióban a falusi szálláshely szolgáltatók jól szervezettek, az érintettek korán felismerték a minőség, a minősítés fontosságát. A minősített falusi szálláshelyek közel 70%-a 3 vagy 4 napraforgós, ami egy színvonalas kínálatot jelent. A falusi turizmus tematizálása a programszolgáltatások mentén részben irányított, részben spontán folyamatként napjainkban is zajlik. Ennek jó példája a lovas turizmus, ahol nyomon követhető, hogy egy-egy fogadóhely egyaránt rendelkezik szálláshely (napraforgó) és lovas bázis (patkó) minősítéssel. 22
A kínálati oldal specializálódási folyamata lekövethető az ökoturizmus, a borturizmus területén is, ahol a pozitív átfedések megjelentek. Ugyanakkor kimondható, hogy kevés az olyan a többnapos programkínálat, ami egy-egy térség idegenforgalmában érintettek összefogására alapozódna, létrehozva az élményláncot. II. INTEGRÁLT MINŐSÉGI TURIZMUSFEJLESZTÉS BORUTAKRA ALAPOZVA 1. Helyzetfeltárás 1.1. A földrajzilag érintett terület bemutatása A Dél-alföldi régió területe: 18 338 km 2 Népessége: 1 347 294 Népsűrűsége: 73,5 Megyék és kistérségek: Bács-Kiskun (10 kistérség), Békés (5 kistérség) Csongrád (8 kistérség) Települések: - Megyei jogú város: 4, - Város: 41, - Község: 209 Földrajzi elhelyezkedés A Dél-alföldi régió Keleten Romániával, délen Szerbia-Montenegróval határos, míg nyugaton a Duna alkotja természetes határát. Az ország második legjelentősebb folyója, a Tisza átszeli régiónkat. A régió általános gazdasági-társadalmi helyzete, demográfiai viszonyok A Dél-alföldi régió a bruttó hazai termék (GDP) 9,3 %-át állította elő 2004. évben, ezzel a régiók sorában az ötödik helyet foglalta el, Észak- Magyarországot és Dél-Dunántúlt előzte meg. A Dél-Alföld gazdasági szerkezete tekintetében megállapítható, hogy a bruttó hozzáadott érték 9,3%-át a mezőgazdaság (országos: 3,8%), 26,6%-át az ipar az építőiparral együtt (országos: 30,8%), 64%-át a szolgáltatások (országosan: 65,2%) adják. Az Eurostat 2005. április 7-i jelentése szerint 2002-ben a Dél-Alföld az EU átlag 40,4%-án állt, az egy főre jutó, PPS-ben számított bruttó hazai terméket tekintve. Az egy főre jutó GDP-t tekintve 1995-től 2002-ig a Dél-alföldi régió 23
az országos átlag 83%-áról (1995.) annak 69%-ára (2002.) esett vissza. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a Dél-alföldi régióban az egy főre jutó GDP ezen időszak alatt reálértéken csökkent volna, hanem csak azt, hogy az ország többi régiójához képest relatív helyzete romlott. A régiók egyenlőtlen gazdasági növekedéséből arra lehet következtetni, hogy Magyarországon az EU szándékainak ellenére egyre inkább nőnek a területi különbségek. Jövedelmek tekintetében a Dél-alföldi régió mindhárom megyéjében lassú a gazdasági növekedés, kb. fele az országos átlagnak, emiatt az EU- átlaghoz viszonyítva stagnálásról beszélhetünk, emellett az országon belüli területi különbségek nőttek, a Dél-alföldi régió és megyéi relatív helyzete fokozatosan romlik. A Régió megyéiben az országos átlagtól egyre inkább elmarad a munkatermelékenység, összhangban a gazdasági növekedéssel. 2004-ben a magyarországi beruházások 7%-a valósult meg a Dél-Alföldön. Ugyanebben az évben egy lakosra 142.000 Ft értékű beruházás jutott, ennél kevesebb fajlagos beruházási értéket hazánkban ugyanezen évben csak Észak- Alföldön valósítottak meg. A beruházások közül a termelékenységet, és így a versenyképességet leginkább az eszközberuházások javítják. Az egy lakosra jutó eszköz (gép, berendezés, jármű) beruházásokat tekintve a Dél-Alföld a régiók sorrendjének utolsó helyen állt 2000-ben, 2004-ban viszont két helyezést sikerült javítania ezen mutató szerinti relatív helyzetén. Az eszközberuházások alacsony szintje megnehezíti a növekedést, nem várható a versenyképesség javulása a közeljövőben, mivel az ehhez szükséges beruházások nem történtek meg. Lakosság A Régió 1.354.938 lakosa a következők szerint oszlik el három megyében: Bács-Kiskun 540.499 fő, Csongrád 424.849 fő és Békés megye 389.590 fő A Régió népessége fogy, az elmúlt 10 év alatt egy közepes nagyságú város lakossága tűnt el. Dél-Alföld lakosságát részben a határ menti fekvésből adódóan - az etnikai sokszínűség jellemzi, németek, szlovákok, románok, szerbek, bunyevácok és sokácok is élnek régiónkban. Foglalkoztatási helyzet A Dél-alföldi régió összes foglalkoztatottjainak 12,5%-a a mezőgazdaságban, 31,6%-a az iparban és az építőiparban, 55,9%-a a szolgáltatási ágazatokban fejti ki tevékenységét. Az országos átlaghoz képest a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya a Dél-Alföldön felülreprezentált, a szolgáltatás jellegű ágazatokban foglalkoztatottak részaránya alulreprezentált, míg az 24
iparban és az építőiparban foglalkoztatottak arányában nincs szignifikáns különbség a regionális és az országos arányszám között. A Dél-Alföldön 2000-2005. között alig javult a foglalkoztatás, 46,6%-ról 47,0%-ra nőtt, miközben országosan 46,7%-ról 50,6%-ra, vagyis a régió munkahelyteremtő/megtartó képessége alacsonyabb az országos átlagnál. Magyarország munkanélküliségi rátája 2000. évben 6,4%, 2005-ben 7,2%, ugyanakkor régió mutatója 5,2% illetve 8,2% volt. 1.2. Szűkebb célterület és célcsoport bemutatás A Dél-alföldi régió mintegy 30 ezer hektár szőlőterületének túlnyomó többsége a Duna-Tisza közén, Bács- és Csongrád megyében található, Békés megyében gyakorlatilag kereskedelmi célú bortermelés nem folyik. A Duna Borrégió borvidékei adják a magyar szőlőtermelés mintegy 51%-át. A borvidékek fajtaszerkezete többnyire a hagyományos termelési hátteret tükrözi. Az elmúlt évtizedben történtek változások, ami nem minden esetben tett eleget a szakmai kívánalmaknak. A három borvidéken megtalálhatók azok a hungarikumok, amikre a világ szakmai körei is figyelnek. A régióba telepített világfajták még nem játszanak meghatározó szerepet. Az egyes területeken uralkodó szélsőséges időjárás, valamint a környezetkímélő technológiák új feladatok elé állítják a gazdaságokat. A régió legnagyobb volumenben asztali és tájbort termel. A minőségi bortermelés még nem éri el a kívánt és lehetséges szintet. A borrégió adottságai alapján nagy valószínűséggel továbbra is nagy tömegű, leginkább a belföldi fogyasztókhoz eljuttatott bort fog termelni. Ebből adódóan fő feladat továbbra is a belföldi piac megőrzése, a piac bővítése, a hazai borfogyasztási szokások orientálása. A borturizmus, mint lehetséges értékesítési csatorna felértékelődik. Kunsági borvidék A Kunsági borvidék a régióban a termelési volument illetően legjelentősebb szerepet tölti be. Nyolc körzetében 106 településen termelnek szőlőt, 28 500 hektáron. A borvidék szőlőtermesztésének története a kora középkorig vezethető vissza. A török hódoltság után és főként a filoxéravészt követően nagy lendületet vett a szőlő- és bortermelés. Az évszázados hagyományok alakították ki a termékszerkezetet. A szőlő a termőtáj jelképévé és egyik megélhetés forrásává vált. 25
A borvidéken termesztett 64 fajtából mára már 10 a meghatározó, ezekkel főleg asztali minőséget adnak, de jelentős a táj- és minőségi bort adó fajták aránya is. A fehér borszőlők jelenléte döntő, ezen belül megtalálhatók a hagyományos fajták, mint Arany Sárfehér, Kövidinka, Ezerjó, és az újabb fajták, mint például: Cserszegi Fűszeres, Zalagyöngye, Kunleány, Rajnai rizling stb. A vörös borszőlőfajtákat is nagyszámban termelik, a hagyományos fajták közül a Kadarkát emeljük ki, a korszerű fajták, mint pl.: Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, cabernetek termesztése kiterjedt méretekben folyik. A borvidéken a borászatok száma meghaladja a kétezret, és közel fele palackozott bort hoz forgalomba. A bor értékesítési irányokat vizsgálva az 1,7-1,8 millió hl bor 80%-a belföldön értékesült. A borászatok borturizmushoz köthető eladása becsléseink szerint néhány tized százalékot tehet ki. DI-MAP 26
Hajós-Bajai borvidék Hajós-Bajai borvidék 12 településén termelnek szőlőt, közel 1700 hektáron. A XVIII. Századtól jelentős és ismert a borvidéken a szőlőtermesztés. A talaj adottságai jók, a lösz dominál. Klímája ugyan szélsőséges, de a meleg nyarak kiválóvá érlelik a termést. A borvidéken több(?) oromfalas pincék sora található, a hajósi pincefalu önálló turisztikai vonzerőként igazi értéket és látványosságot kínál az érdeklődő idelátogatóknak. A löszbe vájt pincék, (és hangulata) a sváb leszármazottak vendégszeretete, kapcsolatrendszere újabb és újabb lehetőségeket és tartalékokat tár fel. A borvidék piacára jellemző, hogy a termésének nagyobb része táj és minőségi borként kerül forgalomba. Annak ellenére, hogy ültetvényeinek nagyobb része fehér bort adó fajtákból tevődik össze, Cserszegi fűszeres, Kunleány, Rajnai rizling, Chardonnay, a fogyasztók inkább a vörös borairól ismerik. Kadarka bora kiváló, tüzes, bársonyos, de hasonlóan elismertek a Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet szőlőből készített borai. A borvidék elismertetésében pozitív szerepet játszik az egyre szaporódó vállalkozások száma. (A borvidék jó marketingjére jellemző, számos új vállalkozás létrejötte, ami a régió elismertetésében pozitív szerepet játszik.) Csongrádi Borvidék Csongrádi borvidék 4 körzetében 16 településen termelnek szőlőt, közel 2400 hektáron. A borvidéken több száz éves hagyománya van a szőlő és bortermelésnek, már a török hódoltság előtt kialakult a borvidék jellegzetes fajtaösszetétele. A XIX. században részben a homok megkötése, részben pedig a filoxéramentes (immunis) homokra való telepítés miatt a borvidék szőlőtermesztése fellendült. A borvidék történetének utolsó nagy fellendülési időszaka az 1960-as évek eleje a II. ötéves terv időszaka. A csongrádi szőlőtermesztő táj fajtaszerkezete sokat változott. Az átalakulás során a hagyományosan egyeduralkodó pontuszi fajták (Kadarka, Kövidinka, Ezerjó) fokozatosan háttérbe szorultak, s helyüket minőségi fehér- és vörös bort adó szőlőfajták foglalták el. A borvidék mostani szőlőterületének 65%-án fehérborszőlő-fajtákat, 35%-án vörösborszőlő-fajtákat termesztenek. A borvidék hagyományos fajtáiból (pl. Kövidinka) kellemes, üde illatú, kissé vékony, frissítő savtartalmú asztali borok készíthetők. A korszerű borászati technológia lehetővé teszi e borok hibátlan megjelenését és így azok a mindennapok borává válhatnak. A minőségi borszőlőfajtákból (Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Chardonnay, Olasz rizling, Zöld veltelini stb.) a többi borvidékhez hasonlóan, ezen a borvidéken is minőségi borok készíthetők. (, amelyeket nem kell párhuzamba 27
állítani a hegy- és dombvidék jobb körülményei között termett hasonló fajtájú boraival.) A borvidéken termett vörösborok szép színűek, fajtajelleges ízűek, zamatúak, de kissé vékonyabbak, mint a hasonló hő- és fényviszonyú hegyvidéki vörösborok. Hagyományosan is jó csengésű neve van a Csongrádi kadarkának és a Pusztamérgesi olasz rizlingnek. 1.3. Piaci helyzet A borpiaci helyzetet a KSH, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Kunsági borvidék mint régió legnagyobb borvidéke hegyközségi adataira támaszkodva mutatjuk be. Kínálati oldal A régió borvidékein található az ország szőlő ültevényeinek 58,9%-a. (, innen kerül ki.) Mindhárom borvidéken dominálnak a fehérborszőlő fajták, arányuk meghaladja a 60%-ot. A természeti adottságokra figyelemmel a fagytűrő fajtákat részesítik a gazdák előnyben. A fehérborszőlők tekintetében a Zalagyöngye, Kunleány, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Kövidinka, Arany sárfehér fajtákat. A vörösborszőlő területek több mint felén Kékfrankos termelése folyik, de jelentős a Zweigelt, a Kadarka, Cabernet sauvignon, Cabernet Franc részaránya is. A régióban elsődlegesen tömegbor termelés folyik, a piaci kereslet ezt a szemléletet teljes mértékben átvette, így a minőségi bort termelő gazdaságok kénytelenek ezzel az előítélettel megküzdeni, gyakran érték alatti árpozícióba kerülve. A bortermelés, borértékesítés tendenciáit vizsgálva meg kell állapítani, hogy a szőlőterületek az elmúlt 15 évben országosan és a régióban is mintegy 35%-kal csökkentek. A bortermelés az elmúlt évek átlagát figyelembe véve 3,5 millió hl nagyságrend körül mozog, az ország bortermelésének mintegy fele a régióból kerül ki. Az uniós csatlakozást megelőző években országosan és a régióban is a borok, mintegy 60%-a hordós borként értékesült. A Dél-Alföld három borvidéke borászataiban a palackozott termékek aránya fokozatos növekedést mutat, míg 2002. évben nem érte el a 40%-ot, napjainkban 56%-os arányt mutat. Keresleti oldal A hazai borfogyasztási szokások kedvező képet mutatnak 30-32 l/fő/év, ami az elmúlt 8-10 év viszonylatában 8-10 %-os növekedést jelent. 28
A belföldi vásárlási szokások átrendeződtek és a forgalom jelentős hányada a szupermarketekben bonyolódik. A vásárlások mintegy negyede tevődik az italkereskedésekbe, szakboltokba, pincészetekbe. Az értékesítés irányait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy hazánk a borpiacon súlyos veszteségeket szenvedett el, 2005. évben exportunk nem érte el a 600 ezer litert, ami kevesebb mint fele a rendszerváltás előtti időszakénak. Az elmúlt öt év átlagában az exportált mennyiség mintegy negyedét a régió adta. A régióban megtermelt bor 85%-a belföldön értékesül. Borexportunk 80%-a az Unióba irányul, a célországok átrendeződésének időszakát éljük. A mintegy 30%-os csökkenés ellenére még mindig Németország vezető vásárlónk, majd Csehország, csökken a kivitelünk Lengyelország és Nagy Britannia tekintetében, javul viszont a pozíciónk Svédországban. 1.4. A Duna Borvidéki Régió borútja A három borvidék 2002. évben megalakította a Duna Borvidéki Régiót, céljai között a borpiaci pozíció erősítése, a borértékesítés, bormarketing fejlesztése szerepel többek között. A Duna Borvidéki Régió tag szervezetei is felismerték a borturizmus jelentőségét, de a nemzetközi és hazai tapasztalatokat csak egy egy gazdálkodó egység szintjén kamatoztatták, egészen a Duna Borrégió Borút Egyesület megalakulásáig. (1. sz. térkép: Borút) A szervezett borturizmusba bekapcsolódott pincészetek, borvidékenként: A Kunsági borvidékről kilenc pincészet. Birkás Pincészet Szabadszállás, Font és Frittman pincészet Soltvadkerten, Gál szőlőbirtok és Szigetvin Szigetcsépen, Helibor Izsákon, István Borház Kiskőrösön, Kastély Vendégház Fülöpjakabon, Kökény és Fia Cegléden lehetőségeiken belül igyekeznek mindent megtenni a borutak programjába bekapcsolódva a borturizmus fejlesztéséért. Hajós-Bajai borvidék öt pincészete; az Anna Borház Érsekhalmán, Boromissza Tibor, Kovács Borház Hajóson, Sümegi borászat Baján, Varga Mihály Érsekhalmon fogad a borút keretében turistákat. Csongrádi borvidékről három pincészet: Csongrádbor Kft. Csongrád, Bokrosi Borászati Kft Csongrád-Bokros, Sóshalmi Borászat Hódmezővásárhely (1. sz. melléklet: Borút borászatainak bemutatása) Tapasztalatok 29
A DBBE működésének hatékonyságát a borút állomások turizmushoz kötődő tevékenységének elemzésével lehetne értékelni. Mennyiségi és minőségi adatokra lenne szükség, azonban az adatgyűjtés metodikája és gyakorlata kidolgozatlan. Az általános tapasztalatainkat így összegezhetjük: - A borút egyesület céljaival a tagok teljes mértékben egyetértenek nevezetesen: a borút megformálása, a minőségi bortermelés előmozdítása, a borturizmus, falusi turizmus fejlesztése, az érintett borvidék szőlőültetvényeinek, ökológiai arculatának megóvása, a helyi minőségi borok piacának és keresletének növelése, a művészeti, kulturális, műemlék és népi építészeti értékeinek védelme, a fentiekhez fűződő érdekek megfogalmazása és képviselete. Tisztában vannak azzal, hogy e célok megvalósításához nem elegendő a minimális tagdíj, mégsem akarnak/tudnak vállalni nagyobb pénzügyi kötelezettséget. A menedzsment társadalmi munkában végzi tevékenységét. - A borvidékek borászatainak nagy száma ellenére (Kiskunsági borvidék borászatainak száma 2143), a borgazdaságok/pincészetek igen szerény mértékben vesznek részt a munkában, ennek oka részint visszavezethető arra, hogy nem látnak igazi értékesítési lehetőséget a turizmusban, de közrejátszik az is, hogy megítélésük szerint az ehhez szükséges befektetések (anyagi, személyi) lassan térülnek meg. - Nem jellemző egyik borvidéken sem az önkormányzati részvétel a borturisztikai fejlesztésekben. - A borturisztikai kínálat a korábban leírt 6 útvonalon nem rendelkezik önálló, az érintett térségek értékeire alapozott arculattal. - A komplex turisztikai fejlesztések területén nem jöttek még létre azok az együttműködési mechanizmusok, melyek révén jól működő programcsomagok keretében kialakulna a vendégmarasztaló és csalogató élménylánc. - A borutak eredményes működtetéséhez nem alakultak ki megfelelő módon az információs csatornák, gyakran még az együttműködő szervezetek is átfedéssel, párhuzamosan dolgoznak, nem vagy kevéssé ismerik egymás működési területét, a kompetenciák nincsenek megfelelően lehatárolva. - Nincs elegendő pénzügyi és humánerőforrás, hogy a borászathoz kapcsolódó szakmai területeken képzéseket, tréningeket lehessen szervezni helyben pl. marketing, vendéglátás, sommelier képzés, kommunikáció, lakberendezés, kertépítés, honlap tervezés stb. 30