Egy hónap margójára Magyarország két déli szomszédjának, Horvátországnak és Szlovéniának is segített a februári rendkívüli időjárási körülmények idején: az árvízzel küzdő horvátokat homokzsákokkal, a hóviharral birkózó szlovéneket áramfejlesztőkkel támogatta a magyar katasztrófavédelem. Idehaza a Komárom térségében élők várhatják jövő nyártól az eddiginél nyugodtabban a Duna áradásait. A folyó egyik stratégiai pontján, a Komárom-Almásfüzitő árvízvédelmi öblözetnél ugyanis a miniszterelnök részvételével letették az alapkövét annak a gátnak, amely jövő nyártól ezt a szakaszt lesz hivatott védeni az időről időre megemelkedő víztömegektől. A beruházás eredménye a lakosságon túl a MOL bázistelepét, valamint az ország egyik vasúti fővonalát is hivatott lesz óvni áradások idején. Mit jelent és hogyan történik a gyakorlatban a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás? Hogyan tekintenek a területre a magyar szakemberek? Erről tudhattak meg részleteket a Globális diplomáciánk a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás a gyakorlatban című fórum résztvevői február derekán a Magyar Külügyi Intézetben. A modern munkafolyamatok alapját adó informatika az eddiginél is nagyobb mértékben segíti majd a katasztrófavédelem tevékenységét. Átláthatóbb folyamatok, ügyfélközpontúság többek között ezt várják a szervezetnél attól az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében megvalósuló projekttől, amelynek során ésszerűsítik a katasztrófavédelem belső hatósági ügyintézési folyamatait és teljesen elektronikus alapokra helyezik az összes eljárást. A most zajló pályázat nyomán a katasztrófavédelem teljes ügyintézési folyamatát integrált informatikai megoldások támogathatják majd, a vezetők számára is megkönnyítve a munkaszervezést. Az esélyegyenlőségről való beszéd helyett régóta a tettek jellemzik a katasztrófavédelmi szervezet szakmai munkáját. Az országos és a területi szervek többféle módon igyekeznek felhívni a hátrányos helyzetű, köztük számos roma fiatal figyelmét a testületnél számukra megnyíló lehetőségekre. Idén ismét lesznek roma ösztöndíjas tűzoltó hallgatói az országos főigazgatóságnak, a támogatási program tehát folytatódik. Ifjúságnevelés és hagyományőrzés idén februártól azok az önkéntes tűzoltó egyesületek is kaphatnak támogatást, amelyek nem tudnak, vagy nem akarnak bekapcsolódni az aktív tűzoltási és mentési munkafolyamatokba. Ennek azonban feltétele van: megállapodást kell kötniük hivatásos tűzoltó-parancsnokságokkal, továbbá a megállapodásban rögzített feladataikat el kell látniuk. Két déli szomszédjának is segített Magyarország Három, nagy teljesítményű áramfejlesztővel segítette ki február elején hazánk Szlovéniát, ahol a rendkívüli hóhelyzet és a hideg miatt százezrek maradtak áram nélkül. A 250 ezer embert és 141 ezer háztartást érintő rendkívüli helyzetben a szlovének az Európai Unió Veszélyhelyzeti Központján keresztül kértek segítséget. Erre reagált Magyarország, Ausztriával, Lengyelországgal, Romániával, Cseh- és Németországgal együtt. A három magyar aggregátort egy száz, és két hetvenöt kilowattos teljesítményűt február ötödikén indította útnak Velenje városába dr. Góra Zoltán tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóhelyettese. A segélyszállítmányt a szlovén hadsereg fogadta az országhatárnál és kísérte a célállomásig. Az eszközökkel egy magyar technikus is utazott, hogy megtaníthassa a szlovén kezelőszemélyzetnek az áramfejlesztők használatát. A három aggregátor február 18-án érkezett vissza.
Horvátországnak is segített Magyarország az elmúlt hónapban déli szomszédunk a rendkívüli áradások leküzdéséhez kért támogatást február 18-án, hivatkozva a két állam közötti katasztrófavédelmi megállapodásra. A Száva és a Kupa folyókon levonuló árhullám Karlovacka, Zagrebacka és Sisacko- Moslavacka megyékben okozott rendkívül súlyos helyzetet. A segítségkérés idejére már minden erőt és eszközt bevetettek a horvátok, és elrendelték a legmagasabb műveleti és készültségi szintet. A Magyarország felajánlotta százezer homokzsákot ezúttal is Góra Zoltán főigazgató-helyettes indította útnak a főigazgatóság budapesti épülete elől. Emlékeztetett arra: ilyenkor kétszer ad, aki gyorsan ad. A gyorsaságban pedig nem volt hiba, hiszen a horvát katasztrófavédelmi főigazgató délelőtti kérésére kora délután útnak is indult a magyar küldemény. A zsákok elindításánál jelen volt Berislav Zivkovic, Horvátország nagykövetségének első, illetve Boris Golubicic, a nagykövetség másodtitkára is, akik megköszönték a gyors segítséget. A felajánlott eszközök értéke ezeket a határig szállítottak a magyar teherautók közelített a hétmillió forinthoz. Fotó: Jóri András Áradt a Rába levonult az idei év első komolyabb árhulláma Több árhullám is levonult a Rábán februárban a folyó vízgyűjtő területén lehullott csapadék hatására. Elsősorban a Répce folyón, valamint a Pinka- és a Strém-patakon emelkedett jelentősebben a vízszint február közepére, ami a Rába vizét is felduzzasztotta. Február 12-én Vas megye katasztrófavédelmi megbízottai az önkéntes tűzoltó egyesületek bevonásával megszervezték a térség figyelőszolgálatát, egyben előkészítették az esetleges védekezéshez szükséges erőket és eszközöket is. Csákánydoroszlón, a Dózsaligetben ekkor egy lakóházat kellett megvédeni a víztől, mintegy tíz méter hosszúságú nyúlgát megépítésével. Hat nappal később, február 18-án a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság kora reggel előbb másodfokúra, majd napközben harmadfokúra emelte az árvízvédelmi készültséget a Rábán Körmendnél, ahol a folyó ekkor 436 centiméteren állt. A vízfolyás völgyében öt utat részlegesen, hatot pedig teljesen lezártak az árhullám levonulása és a vízátfolyások miatt. Csákánydoroszló dózsaligeti részén már nyolc lakóház és több tucat lakos volt veszélyben. Ezért a polgármester és a katasztrófavédelmi megbízott irányításával huszonkét ember ezerötszáz homokzsákot épített be az ideiglenes gátba, hogy szükség esetén ezzel védjék meg a víztől a lakóingatlanokat. Az óvintézkedések szerencsére megmaradtak elővigyázatosságnak, hiszen másnap a Rába intenzív apadása miatt elsőfokúra mérsékelték a készültséget.
Legnagyobb folyónk, a tavaly rekordárvizet produkált Duna egyik stratégiai szakaszán a védekezés szempontjából fontos lépés történt februárban. A Komárom-Almásfüzitő árvízvédelmi öblözetnél a miniszterelnök részvételével letették az alapkövét annak a gátnak, amely jövő nyártól ezt a szakaszt lesz hivatott védeni az időről időre megemelkedő víztömegektől. A beruházás az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával mintegy hétmilliárd forintból valósul meg. A beruházást az teszi szükségessé, hogy amennyiben a folyó gátja ezen a ponton elengedné egy árhullám vizét, nemcsak Komárom és Almásfüzitő lakói kerülnének veszélybe, hanem a MOL bázistelepe és Magyarország kiemelt vasúti pályája, a Budapest-Bécs vasútvonal is. A 2015 augusztusáig tartó beruházásban tizenöt kilométeren erősítik meg a régi védművet, illetve építenek új gátat. Több mint négy kilométernyi szivárgóárkot is kialakítanak a víz elvezetésére, ezen két átemelőszivattyú is dolgozik majd. Fotók: Stolczenberger Klára tű.hadnagy és Vas MKI Nemzetközi humanitárius segítségnyújtás magyar szemmel Globális diplomáciánk a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás a gyakorlatban címmel tartottak fórumot február tizennyolcadikán a Magyar Külügyi Intézetben. A humanitárius segítségnyújtás rendszerét bemutató nyilvános beszélgetés iránt óriási érdeklődés mutatkozott. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot Jackovics Péter tű. alezredes, műveletirányítási főosztályvezető képviselte, aki a katasztrófavédelem rendszeréről, a főigazgatóság nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban betöltött szerepéről, valamint a 2011-ben Japán számára nyújtott uniós és magyar segítségről beszélt. Fényképekkel illusztrált beszámolójában beavatta a hallgatóságot a távol-keleti szigetországnak nyújtott humanitárius segítség kulisszatitkaiba, beszélt arról, mi történt az alatt a három hét alatt, amíg az európai uniós polgári védelmi csapat helyettes vezetőjeként koordinálta a misszió teendőit. Az alezredes külön kitért előadásában az ENSZ-minősítést szerzett HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek tevékenységére, majd ismertette, mi mindent tesz a magyar UNDAC (ENSZ Katasztrófa-felmérési és Koordinációs csoportja) szakértő. A fórum elnöke Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára volt, aki a humanitárius segítségnyújtás nemzetközi és hazai vonzatairól tartott előadást. A rendezvényen részt vett Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója, valamint Haranghy Csaba, a
Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója is, akik a nem kormányzati szervek helyét és szerepét mutatatták be a megjelenteknek. Az előadások végeztével a fórum hallgatósága arról kérdezte a katasztrófavédelem tisztjét, mit is takar az a tény, hogy Magyarország nemzeti kapcsolati pontja az ENSZ, az EU és a NATO felé a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és arról is többet akartak tudni, milyen tapasztalatokat szerzett a több országban járt alezredes a katasztrófasegítség-nyújtás során. Fotó: Jackovics Péter tű.alezredes Elindult a közigazgatási belső folyamatok elektronizálása Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében valósul meg az a projekt, amelynek során ésszerűsítik a katasztrófavédelem belső hatósági ügyintézési folyamatait és teljesen elektronizálják valamennyi eljárást. A most zajló pályázat lehetővé teszi, hogy a katasztrófavédelem teljes ügyintézési folyamatát integrált informatikai megoldások támogassák. A katasztrófavédelem három fő területén, a tűzvédelemnél, a polgári védelemnél és az iparbiztonságnál a hatósági munka három szintjén főigazgatóság, megyei,fővárosi igazgatóságok; kirendeltségek évente több mint százezer ügy keletkezik. A szervezet célja, hogy a teljes hatósági tevékenységkört lefedő munka a lehető leghatékonyabban, a törvényi előírásoknak megfelelően bonyolódjon le és egyes eljárásokkal integrált módon valósuljon meg. Az EKOP átfogó célkitűzéseihez igazodó projekt a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági és szakhatósági folyamatait nemcsak hatékonyabbá teszi, hanem a korábbi fejlesztésekhez kapcsolódva növeli is a folyamatok átláthatóságát, valamint az ügyfélközpontúságot, emellett megkönnyíti a vezetők számára a munkaszervezést. A projekt eredményeként csökken az ügyintézés átfutási ideje, rövidül az egyes ügyek lebonyolítására fordítandó idő, vagyis emelkedik az egységnyi idő alatt elintézett ügyek száma. A pályázat célja tehát egy átfogó informatikai rendszer kialakítása a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet hatósági és szakhatósági tevékenységének támogatására. Esélyegyenlőség a gyakorlatban várja a roma fiatalokat a katasztrófavédelem Elkészült a katasztrófavédelem újabb pályázati kiírása azon hátrányos helyzetű roma fiatalok számára, akiket felvettek a moduláris tűzoltó szakképzés márciusban induló csapatába. A katasztrófavédelem az elmúlt években is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a roma fiatalok minél szélesebb köre tájékozódhasson a katasztrófavédelem hivatásos állományába való bekerülés feltételeiről. Emellett a szervezet gondot visel a már bent lévő roma származásúak mentorálására, arra, hogy segítse beilleszkedésüket. A katasztrófavédelem központi, területi és helyi szervei folyamatosan fejlesztik együttműködésüket az Országos Roma Önkormányzattal és más roma társadalmi szervezetekkel. Ezeken a csatornákon keresztül a roma fiatalok például szóróanyagok segítségével szintén tájékoztatást kapnak a hivatásos katasztrófavédelmi szervek feladatairól, működéséről, arról, hogy milyen feltételekkel lehet jelentkezni a testülethez, továbbá az előmeneteli lehetőségekről. Szintén a jobb tájékozódást segítik a megyei igazgatóságok bemutatkozó nyílt napjai is. A katasztrófavédelem az Országos Roma
Önkormányzattal és a megyei roma önkormányzatokkal együttműködve arra ösztönzi e fiatalokat, hogy a szakmai pályán belül válasszák az új rendszerű, moduláris tűzoltó szakképzést. E cél megvalósulását támogatja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság idén immár negyedik alkalommal meghirdetett pályázatával, amelyet a tűzoltó szakképzésben résztvevő roma fiataloknak írt ki a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában meghatározottak szerint. A március 3-án induló szakképzéshez kötődő pályázati kiírás már elkészült. Erre a szakképző iskolákba már felvett, a kiírásnak megfelelő, hátrányos helyzetű roma fiatalok jelentkezhetnek. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság legfeljebb tizenöt ilyen fiatalnak biztosít fejenként húsz-húszezer forintnyi kiegészítő támogatást így járulva hozzá az esélyegyenlőséghez, javítva egyben e pályakezdők megélhetési feltételeit. Új kategóriája van az önkéntes tűzoltó egyesületeknek A meglévő három mellett egy negyedik kategória is megjelent az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló szabályozásban: ezentúl az ifjúságneveléssel, hagyományőrzéssel foglalkozó egyesületek is köthetnek együttműködési megállapodást a hivatásos tűzoltó-parancsnokságokkal. Az, hogy egy önkéntes tűzoltó egyesület melyik kategóriába tartozik, a rendelkezésére álló erőés eszközállománytól függ. A legmagasabb, egyes kategóriába sorolt egyesületek rendelkeznek megkülönböztető jelzéssel ellátott tűzoltógépjárművel és szaktevékenységüket rendszeresített, bevizsgált szakfelszerelésekkel látják el. A kettesbe tartozók az előzőnél gyengébb arzenállal állnak készenlétben, olyan tűzoltó gépjárművük vagy olyan megkülönböztető jelzés nélküli gépjárművük van, amely alkalmas tűzoltáshoz és műszaki mentéshez szükséges szakfelszerelések, oltóanyag és tűzoltó személyzet szállítására, a munkát pedig nem rendszeresített és bevizsgált szakfelszerelésekkel végzik el. A hármas kategóriába tartozó egyesületek eszközparkjában nem szerepel sem tűzoltógépjármű, sem olyan jármű, ami az előző kategóriának megfelel, szakfelszerelésük nem rendszeresített és nem bevizsgált. A három kategóriában eddig összesen négyszázharmincöt önkéntes tűzoltó egyesület kötött együttműködési megállapodást hivatásos tűzoltósággal. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság február tizennegyedikén megjelent utasítása megváltoztatja a tavaly májusi, az önkéntes tűzoltón egyesületek támogatásának, tűzoltó szakmai irányításának és felügyeletének katasztrófavédelmi feladatairól szóló szabályozást. A módosított utasítás nevesíti a négyes kategóriájú önkéntes tűzoltó egyesületeket, amelyek szaktevékenységet ugyan nem végeznek, viszont aktív ifjúságnevelő és hagyományőrző munkát folytatnak. Az illetékes hivatásos tűzoltó-parancsnoksággal kötendő együttműködési megállapodásban vállalják, hogy rendszeresen szervezik az ifjúsági és gyermektűzoltók nevelését, az ő tűzvédelmi ismereteik fejlesztését és ápolják a tűzoltó hagyományokat. Az új kategória bevezetésével újabb százhuszonkilenc egyesület előtt nyílik meg a lehetőség együttműködési megállapodás kötésére, ezáltal pedig arra, hogy a 2014-es pályázaton támogatásban részesüljenek. Fotó: Schober Andor
Nemzetközi elismerés Magyarország szén-monoxid-mérgezések elleni kampányáért Az Európai Parlamentben február közepén megtartott IV. Szén-monoxid Kerekasztal találkozón az Európai Unió tagországainak képviselői egyhangú sikerként értékelték Magyarország szén-monoxid-mérgezések elleni küzdelmét. Az ilyen balesetek megelőzése érdekében készített rövidfilm is elnyerte az egybegyűltek tetszését, egyes vélemények szerint akár egy uniós szintű kampány alapjául is szolgálhatna a jövőben. A találkozón az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az uniós tagországok képviselői, valamint civil szervezetek és vállalkozások szakértői vettek részt. Megnyitó beszédében Linda McAvan brit szociáldemokrata képviselő rámutatott, hogy az Európai Bizottságban nincs olyan felelős testület, amely átfogóan foglalkozna a szén-monoxidmérgezések problémájával, az egyes európai uniós főigazgatóságok csak részterületeket érintenek, a kérdés átfogó kezelésére szóló uniós szintű válasz nincs. Beszélt arról is, hogy több tagállam köztük Magyarország is figyelemre méltó eredményeket tud felmutatni a szén-monoxid-mérgezés elleni küzdelem területén, ezeket meg kellene osztani a többi tagállammal, majd közös, uniós szabványokat kidolgozni. Georgios Katsarakis, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatóságának képviselője bemutatta, mit tesznek a szén-monoxid-érzékelők követelményeinek uniós szintű szabványosítása érdekében. Elmondta: jelenleg az Európai Unió piacain kapható készülékek fele nem alkalmas a szén-monoxidkoncentráció jelzésére, ezért megkezdték az érzékelőkre vonatkozó egységes követelmények kidolgozását. A kerekasztal-találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy szigorúbb szabványokat kell bevezetni, ezzel párhuzamosan a minőségi tanúsítványok kiadását is szigorítani kell. Miközben az elmúlt években Nagy- Britanniában nemcsak az új ingatlanoknál, hanem lakáscsere esetén is kötelezővé tették a füst- és szénmonoxid-érzékelők beszerelését, a mérgezések felismerését segítendő az egészségügyi dolgozóknak, a megelőzés érdekében pedig a lakosság számára indítottak kampányt. A belga Mérgezési Központ kimutatása szerint az országban 1995 óta évről évre folyamatosan csökken a szén-monoxid-mérgezéses balesetek száma. Lengyelországban a média komoly támogatásával figyelmeztetik a lakosságot a szénmonoxid-érzékelők fontosságára, uniós projektből szóróajándékként szén-monoxid-érzékelőket vásároltak. Észtországban három éve mobil egyéni érzékelővel szerelték fel a tűzoltókat, így azonnal kétkét és félszeresére nőtt a felderített esetek száma, vagyis egyértelművé vált, hogy sok szén-monoxidos eset addig rejtve maradt a tűzoltók előtt is. A balti állam kampánya részeként minden első osztályba lépő tanuló egy-egy szén-monoxid-érzékelő készüléket kap ajándékba. A magyarországi helyzetet Grafjódiné Varga Gabriella, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság brüsszeli szakdiplomatája mutatta be az egybegyűlteknek. Röviden ismertette a katasztrófavédelmi rendszer 2012-es átalakítását, a szervezet új feladatait, a kéményseprőipari közszolgáltatásról szóló törvénnyel kapcsolatban szólt azokról az új elemekről, amelyek a szén-monoxidmérgezések megelőzését szolgálják. A magyar szakember tájékoztatta a kerekasztal résztvevőit az Országos Tűzmegelőzési Bizottság létrejöttéről, annak feladatairól, bemutatta a testület megelőző tevékenységét, eredményeit, beszélt arról is, hogy a bizottság ezerhétszáz szén-monoxid-érzékelőt adományozott közintézményeknek. Grajfódiné Varga Gabriella mindezeken túl felsorolta azokat a tényezőket, amelyek a hazai szakértők szerint a szénmonoxiddal összefüggő balesetekhez vezetnek, a hallgatóság elé tárta a magyar statisztikai adatokat két évre visszamenőleg, és rámutatott arra, hogy a lakosságtájékoztató kampány hatására megállt az
esetek számának növekedése, sőt, a halálos áldozatok száma kis mértékben csökkent. Előadása végén felsorolt néhány jövőre szóló feladatot, majd Hetvenöt éve a tűzoltózene szolgálatában A Katasztrófavédelem Központi Zenekara fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte a tavalyi évben. A jubileumi év eseményeit zárta le az az ünnepi hangverseny, amelyet február hetedikén este tartottak a Honvéd Kulturális Központban. A rendezvényen részt vettek a katasztrófavédelem vezetői mellett a zenekar nyugállományú tagjai és zeneszerzők is. A kerek évforduló alkalmából szervezett rendezvényen dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság első embere köszöntötte a jelenlévőket. A zenekar megalakításának előkészületei 1936-ban kezdődtek. Az első koncertet két évvel később adták, majd 1939-ben elkészült az első rádiófelvétel is. A zenekar 1948-tól a tűzoltóság központi zenekara, karmestere 2002 óta Dóra László tűzoltó alezredes. A zenészek száznegyven-százötven koncertet adnak évente és minden fellépésükkel a hagyományokat ápolják, a hivatást népszerűsítik. A jubileumi hangversenyen felcsendült többek között Kodály Zoltán Kállai kettőse, Dmitrij Sosztakovics két műve, valamint Kálmán Imre Ördöglovas című levetítette a szén-monoxid-mérgezések megelőzésére a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által készített figyelemfelhívó rövidfilmet. operettjéből a Palotás, de a zenekar filmzenei átiratokat is műsorára tűzött. A Duna Művészegyüttes táncosainak közreműködésével megtartott koncertet követően a katasztrófavédelem vezetője, továbbá Dobson Tibor tűzoltó dandártábornok, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke elismeréseket és emléktárgyakat adott át. Ezt követően Dóra László tűzoltó alezredes a helyettese társaságában elfújta az ünnepi torta gyertyáját. Végezetül a karmester hogy ne szavakkal fejeződjön be az ünnepi hangverseny, mint mondta francia dallamok kíséretében állt zenekara élére. Fotó: Jóri András Évről évre népszerűbb a pontszerző bajnokság A katasztrófavédelem országos pontszerző bajnokságának célja felkelteni az állomány figyelmét az aktív sportolási lehetőségekre, erősítve ezzel az egészséges versenyszellemet és népszerűsítve az egészséges életmódot így összegezte az idén már öt sportágat felölelő egész éves versenysorozat mibenlétét Péter Zsolt tűzoltó alezredes, aki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Oktatási és Kiképzési Főosztályának munkatársaként sok más mellett a sportélet szabályozásáért is felelős. Két évvel ezelőtt, amikor a sportélet szervezése és szabályozása is megújult az egységesített szervezetnél, a bajnokság még csak négy versenyszámból állt, ám a kör tavaly az úszással bővült. Idén ez utóbbi mellett terepfutásban, atlétikában, kispályás fociban, és fekve nyomásban mérhetik össze erejüket a csapatok és a versenyzők. A versenysorozat, amely illeszkedik a belügyi pontszerző bajnokság rendszerébe, túlmutat a sportolás szeretetén és annak megszerettetésén teret és lehetőséget ad az ügyesség és a fizikai állóképesség összevetésére, továbbá közösségformáló
erővel is bír. A bajnokság szervezői azzal a céllal válogatták egymás mellé az ügyességi és az erőnléti számokat, a csapatjátékokat és az egyéni számokat, hogy széles választékot kínáljanak a sportolni vágyóknak, s közülük minél többen találják meg a számukra kedves mozgásformát és versenyszámot a pontszerző bajnokságban. Ami a játékok szervezését illeti: minden igazgatóság egy csapatot állíthat ki. A kispályás labdarúgás felmenő rendszerű, a katasztrófavédelem legjobb négy csapata a szélesebb körű belügyi pontszerző bajnokságon is indulhat. A játékokba bekapcsolódók száma évről évre változik, a próbákra hetven és kétszázötven között szoktak nevezni. Az idei év ebben is áttörést hozott, hiszen a már magunk mögött hagyott úszóbajnokságon száznegyvenen indultak, ráadásul valamennyi igazgatóság küldött csapatokat a medencébe hangsúlyozta a legfontosabb eredményt Péter Zsolt. A rendszert azonban tovább fejlesztik és finomítják. A szervezők folyamatosan szondázzák az állományt a kívánatos változtatásokról, a leginkább kedvelt sportágakról. Véleményüket az idei sportterv kialakításakor is figyelembe vették, növelték az országos sportesemények számát. A hivatalos pontszerző bajnokságokon kívül a katasztrófavédelem állománya számára meghívásos versenyeken biztosítanak további sportolási lehetőséget az intézményi sportélet szervezői. Fontos megemlíteni, hogy 2013-ban, a katasztrófavédelmi szervek közül elsőként a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kapott lehetőséget az országos belügyi pontszerző bajnokság egyik elemének, a terepfutás versenyszámának megrendezésére. Idén az országos kispályás focibajnokság megrendezésére kapott lehetőséget Jász-Nagykun-Szolnok megye katasztrófavédelmi igazgatósága. Fotó: Szabadi Bálint tű.zászlós Impresszum: Kiadja: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Elérhetőség: okf.kommunikacio@katved.gov.hu Amennyiben nem kíván több hírlevelet kapni, a leiratkozáshoz, kérjük, kattintson ide.